Pest Megyi Hírlap, 1981. március (25. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

1981. MÁRCIUS 10., KEDD tMrlav Az V. ötéves tervidőszak eredményei A KSH Pest megyei igusgafóságának j&ieniése­A megye fejlődésének főbb mutatói az V. ötéves tervidőszakban Megnevezés Az 198». évi az 1975. évi százalékában Az Ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkálnak értéke (összehasonlítható áron) A fizikai foglalkozásúak havi átlagkeresete: Iparban Építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági szövetkezetek közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalmának indexe (összehasonlítható áron) ■ ' ■ ■ ..... ............................ ........—7--------­11 8.5 107.5 135.0 126,3 139,9 127.5 131.0 118.1 Az V. ötéves tervidőszak­ban. a gazdasági fejlődés kül­ső és belső feltételei a ko­rábbiaknál kedvezőtlenebbek­ké válitak. A tervidőszak el­ső három évében Pest megye fejlődése is eltért a tervezett iránytól. A népgazdasági fo­lyamatokban 1979-tól — a be­vezetett intézkedések, vala­mint az 1980. I. 1-ével mó­dosított szabályozó rendszer hatására — lényeges változá­sok következtek be. BERUHÁZÁS_______________ Az V . ötéves terv idősza­kában a megye fejlesztését szolgáló beruházások értéke tovább emelkedett A terv­időszak elején a szabályozó rendszer módosításának hatá­sára mérséklődött a beruhá­zási tevékenység, majd ezt követően az 1977—1978. évek­ben jelentős fellendülés kö­vetkezett be. A tervidőszak utolsó két évében az egyen­súly javítása és a beruházá­si feszültségek csökkentése érdekében a tervek korlátoz­ták a beruházásokat, s en­nek megfelelően csökkent a beruházási tevékenység. A beruházási pénzeszközök túlnyomó része az anyagi ágak, s ezen belül is elsősor­ban, az ipar. fejlesztését szol­gálta. öt év alatt a szállítá­si és hírközlési beruházások — az autópályák, a gázveze­tékek építése következtében — emelkedtek a legdinami­kusabban. A beruházások anyagi-műszaki összetétele fo­kozatosan az építés felié to­lódott el. A szocialista szektor be­ruházásain belül egyre inkább előtérbe került a lakosság életszínvonalát meghatározó kommunális beruházások meg­valósítása, különösen a terv­időszak utolsó két évében. A tervidőszak folyamán a kommunális beruházások több mint 40 százaléka a lakás, egyharmada pedig a kulturá­lis létesítmények megvalósí­tását szolgálté. IPAR _______________________ A megye szocialista ipara az V. ötéves tervidőszak alatt 19 százalékkal növelte terme­lését. Míg a tervcifclus első három évében az emelkedés dinamikus volt, addig 1979- ben már jelentősen mérséklő­dött a növekedés üteme, 1980-ban pedig a termelés vo­lumene nem érte el az 1979. évi szintet. Az állami Ipar ágazati szervezete az eltelt öt év alatt csak kis mértékben módosult, és továbbra is a nehézipar .a meghatározó. A közúti járműfejlesztési prog­ram keretében új termékek gyártását kezdték meg, ezzel párhuzamosan több gazdaság­talan termék gyártását szün­tették be. A benzin és gáz­olaj termelése 1979-ig emel­kedett, az energiatakarékos­sági intézkedések hatására azonban az utóbbi évben ezek mennyisége nagymértékben csökkent. Az építőanyag-ipar­ban végrehajtott rekonstruk­ciók, illetve az átadott új téglagyárak eredményeként a termelés a tervciklus folya­mán közel duplájára emelke­dett. A könnyűiparban — a textilipari rekonstrukció ke­retében megvalósuló beruhá­zások következtében — az ál­lami ipar egészénél nagyobb mértékben nőtt a termelés, így részaránya is emelkedett. Az élelmiszeripar termelése — a mezőgazdaság term el és ered - ményének függvényében — váltakozóén alakult az öt év alatt, összességében azonban az állami iparnál mérsékel­tebben növekedett. A szocialista iparban fog­lal koztatotHak száma 1978 óta évről évre csökkent; 1980-ban 3,2 százalékkal volt alacso­nyabb, mint öit évvel koráb­ban. Az V. ötéves tervidő­szakban csupán a szövetke­zeti iparban nőtt a foglal­koztatottak száma. A terme­lékenység színvonala 22 szá­zalékkal emelkedett öt év alatt, s így a termelés növe­lését teljes egészében a ter­melékenység javulásával ér­ték el. A Pest megyei székhelyű szocialista ipar értékesítése az V. ötéves tervidőszak fo­lyamán — összehasonlítható áron számolva — 12 száza­lékkal nőtt. Ennél lényegesen gyorsabb, 80 százalékot meg­haladó volt a külkereskedel­mi célú értékesítés növeke­dése. A legnagyobb miértékű fejlődés a tervidőszak első két évében következett be, majd 1978-ban a kedvezőbb belföldi értékesítési lehetősé­gek háttérbe szorították az exportot, de 1979-től kezdve ismét a külkereskedelmi cé­lú értékesítés nőtt dinamiku­sabban. Néhány kivételtől el­tekintve fokozódott a nem ru­bel relációba "jxányúté , kivi­tel súlya á , külkereskedelmd célú értékesítésen belül, ÉPÍTŐIPAR A gazdaságok 1980-ban a ka­lászos növényekből az eddi­gi legnagyobb termésátlagot érték el. A búza termésátla­ga évente több mint 700 kg- mal emelkedett. A fontosabb őszi betakarítású növények terméseredményei — bár évenként jelentős volt az in­gadozás — összességükben szintén kedvezően alakultak. Az elmúlt tervidőszakban a megye állattenyésztése a nö­vénytermesztésnél dinamiku­sabban fejlődött. Az eltelt öt év alatt a me­zőgazdasági nagyüzemekben foglalkoztatottak száma jelen­tős mértékben emelkedett. Ezen belül míg az állami gazdaságokban, kombinátok­ban csökkent a létszám, ad­dig a termelőszövetkezetek­ben dinamikusan nőtt. A lét­számbővítés teljes mértékben az alaptevékenységen kívüli ágazatok fejlesztését szolgál­ta. Tavaly azonban a legna­gyobb kiegészítő tevékenysé­get folytató termelőszövetke­zetekben az évek óta tartó létszámemelkedés üteme mér­séklődött JÖVEDELMEK— FOGYASZTÁS A megyei székhelyű építő­ipari szervezetek építési ás szerelési munkáinak volume­ne az 1976—1980. éveikben 7,5 százalékkal emelkedett. A ter­melés alakulását befolyásol­ta a beruházások mérséklődé­se, valamint az időközben felszámolásra került közös vállalkozások termeléskiesése. Míg a tervidőszak, első há­rom évében., ha nem is egyenletes ütemben, de nőtt az építőipar termelése, addig az utolsó két évben csökke­nés következett be. Az. építőipar összes foglal­koztatottainak száma 1978-ig minden évben emelkedett, majd ezt követően fokozato­san csökkent Az építőipar termelékenysége öt év alatt 20 százalékkal emelkedett. Az építőipari szervezetek az 1976—1980. években 6239 la­kást adtak át, amelyeknek túlnyomó része a Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­lat kivitelezésében készült. Az építőiparban az ener­gia és az energiahordozó anyagok felhasználása 1979-ig évről évre emelkedett ezzel szemben 1980-ban a megelő­ző évhez képest jelentősen csökkent a szén és a föld­gáz kivételével a fogyasztás. mezőgazdasag A mezőgazdaság termelésé nek növekedése az V. ötéves- tervidőszakban a termőterület csökkenése inellett valósult meg. Ez főként a szán,tóterü­letet érintette, amely 17 ezer hektárral csökkent öt év alatt Kedvező viszont, hogy a ve­tetten terület aránya évről évre kisebb lett Módosult a vetésszerkezet is, 1975-höz vi­szonyítva csökkent a kenyér- és a takarmánygabona, a ku­korica, a cukorrépa és a bur­gonya, ugyanakkor valame­lyest emelkedett a zöldség­félék és számottevően a nap­raforgó, valamint a silókuko­rica területe. A termelési rendszerek el­terjedése, az öntözött és mű­trágyázott területek arányá­nak növekedése eredménye­ként a szántóföldi növények termésátlaga jelentősen javult A megye lakosságának kész­pénzbevételei az V. ötéves tervidőszak folyamán — fo­lyóáron számolva — mintegy másfélszeresére emelkedtek. Ezen belül bér- és bérjelle­gű bevételeik összege 31 szá­zalékkal nőtt. A bér- és bér­jellegű bevételek emelkedése az 1979—1980. években mér­séklődött. Ezzel párhuzamosan viszont a pénzbeni társadal­mi juttatások összege, dön­tően a bérkiegészítések, a csa­ládi pótlék, az alacsony nyug­díjak emelése következtében a tervidőszak utolsó két évé­ben is jelentősen emelkedtek. A lakosság pénzmegtakarítá­sai 1979-ben és 1980-ban a korábbi évekénél jóval ki­sebb ütemben növekedtek. Évente átlagosan mintegy 19 százalékkal nőtt a lakosság részére folyósított hitelek ál­lománya, s változatlanul az építési kölcsönök részaránya volt a legmagasabb. A, megye lakosságának vá­sárlási körülményed tovább javultak a tervidőszak folya­mán. Az 1980. év végén 3014 bolt és 1311 vendéglátóhely állt a lakosság rendelkezésé­re. A megye kiskereskedelmi hálózaté az 1980. évben csak­nem 24 milliárd Ft forgalmat bonyolított le — fogyasztói folyóáron számolva —63 szá­zalékkal többet, mint 1975- ben. Az árváltozásokat figye- íemibevéve a kiskereskedelmi forgalom mennyisége az 1976 —1980. években 18 százalék­kal növekedett. A forgalom árufőcsoportonkénti összeté­telének módosulása az V. öt­éves tervidőszakban tovább folytatódott. A bolti élelmi­szerek és az élvezett cikkek, valamint a ruházati cikkek részaránya csökkent, a vegyes iparcikkeké pedig emelkedett. Az 1979. év végén és aa 1980. év elején bizonyos cikkekből hiány mutatkozott LAKÁSÉPÍTÉS és közműellátás Az V. ötéves tervidőszak­ban felgyorsult a megyében a lakásépítések üteme. Az 1976 —1980. években 42,4 ezer la­kás épült, évi átlagban 500- zal több, mint az előző terv­időszakban. A lakásépítések üteme a községekben gyor­sabb volt, ahol 94 százalékuk magánfcrőből épült fel. Az V. ötéves tervidőszak alatt 1250 km vízvezeték-há­lózatot építettek ki és továb­bi 23 települést kapcsoltak be a közüzemi vízellátásba. A közcsatorna-hálózat fejleszté­se elmaradt a tervezettől. A megye települései közül mind­össze 41-ben épült ki eddig közcsatorna-hálózat. Jelentő­sen fejlődött a vezetékes gáz­ellátás. A háztartási gázfo­gyasztók száma megkétszere­ződött a tervidőszak alatt. A megye valamiennyi városa rendelkezik gázvezetékkel, a községek többségében az ellá­tás jelenleg is palackgázzal biztosított. egészségügyi ellátás és oktatás Az egészségügyi intézmény­hálózat fejlesztései elsősorban a fekvőbeteg-ellátás javításá­ra irányultak. A tervezett fej­lesztések a középfokú közpon­tokban már működő egészség- ügyi létesítményekhez kapcso­lódtak, illetve az agglome­ráció területén valósultak mag, 1976-ban új pavilonok­kal bővítették a váci és a ceglédi gyógyintézeteket, vala­mint 1979-ban átadták az 580 ágyas kerepestarcsai kórházat. Javult a járóbetegellátás is. Monoron és Százhalombattán átadták az új, 22, illetve 17 munkahelyes rendelőt, 1980- ban befejeződött a váci ren­delőintézet építése és Sziget- szentmiklóson a meglévő in­tézmény bővítése is. A lakosság egészségügyi alapellátását biztosító körzeti orvosi hálózatot öt év alatt 24 általános és 22 gyermek- orvosi körzettel bővítették. A népesedéspolitikai hatá­rozat eredményeként a 70-es évek közepén a megyében is jelentős mértékben megemel­kedett az élvesziületések' szá­ma, amely 1975-ben érte el a legmagasabb szintet. Ennek következtében fokozott igény­ként jelentkezett a tervidő­szak. első éveiben a bölcsődei, a második felében az óvodai, az 1980. évtől kezdődően pe­dig az általános iskolai el­látás javítása. A bölcsődei el­látottság továbbra is alacsony színvonalú. A városok közül jelentős fejlesztés Gödöllőn és Szentendrén, volt. A gyors ütemű óvodai fej­lesztések eredményeként a helyek száma az 1980. év vé­gén 35 360 volt, 39 százalék­kal több, mint 1975-ban. A legjelentősebb fejlesztésekre Vácott, Gödöllőn, és Százha­lombattán került sor. Javult az agglomerációs övezet el­látottsága is. A megye tele­pülésed közül 1980-ban már csak 4 nem rendelkezett óvo­dával. Míg 1975-ben a 3—6 éves korú gyermekek 70 szá­zaléka járt óvodába, addig 1930-iban már 84 százalékuk. Az 1980/81. tanév elején az általános iskolai tanulók szá­nva 109 ezer fő volt, 16 szá­zalékkal több, mint az 1975/76. tanév elején, Az 1980/81. (tan­év elején 3189 osztályterem volt a megyében, 590-nel .több mint öt évvel korábban. A gyorsított ütemű bővítések eredményeként javult az osz­tálytermi ellátottság. MTESZ tisztújító közgyűlés Szakemberek közéietisége és elkötelezett felelőssége Balogh László tartott bevezető előadást. Tőle, balről jobbra: Maczkó József, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára, Vágvölgyi József és dr. Bánházi Gyula ' Füsi György felvétele Két és fél éves a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének (MTESZ) Pest megyei szervezete. A megalakulás óta a szakmai tagegyesületek száma 17-ről 18-ra, aiz üzemi és helyi cso­portoké 43-ról 49-re emelke­dett. A korábbi 4 ezer helyett jelenleg már 5 ezer műszaki, agrár-, és a természettudomá­nyok különböző ágaiban kép­zett értelmiségi munkáját fog­ja össze. Ennek az Időszaknak a tevékenységét értékelte a szervezet legutóbbi küldött­gyűlése, amelyet Vácott ren­deztek meg. Számban is gyarapodva Az eseményen Balogh Lász­ló, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára bevezető előadásában elemezte és mél­tatta az MTESZ megyei tevé­kenységét. Egyebek között el­mondta, a szervezet, megol­dotté feladatait, jól segítette a megyében dolgozó műszaki ér­telmiség társadalmi aktivitá­sának kibontakoztatását, hoz­zájárult a gazdasági fejleszté­si és oktatási célok megvaló­sításához. Nemcsak a szerve­zet hatékonysága erősödött, hanem a létszámbeli növeke­dés is figyelemre méltó. Külö­nösen sikeresnek bizonyult a tavalyi és tavaly előtti Pest megyei műszaki hetek rendez­vénysorozaté. Elismeréssel szólt arról is, hogy a 2 milliárd forint érté­kű társadalmi munkában ki­vették részüket az MTESZ tagjai. Előadásában Balogh László hangsúlyozta a műsza­ki alkotó munka fejlődésének fontosságát, megállapítva egy­ben, hogy annak adottak a po­litikai és társadalmi feltételei. A szervezet kapcsolatát a me­gye párt és állami vezetésével korrektnek mondta. A jövő teendőit illetően rámutatott: a munka színvonalának eme­Nagyfeszültségű vevőcső Az Idén januártól gyártanak színes és fekete-fehér tele­vízió-készülékekhez nagyfeszültségű vevőcsöveket az Egyesült Izzó elektroncsügyárában. A vevőcsövek hatvan százalékát a nyugat-európai országokban értékesítik, de a szocialista or­szágokba és a hazai piacokra is szállítanak belőlük. lése legalább olyan lényeges kérdés, mint a rendszeres szervezeti élet. A pártbizottság titkára be­széde végéin tájékoztatta a küldötteket az ötödik ötéves terv eredményeiről és a soron következő tervidőszak felada­tairól. Az értelmiségieket arra buzdította, hogy a jelenleginél jobban igyekezzenek a külföl­di tapasztalatokat hasznosíta­ni, valósítsák meg még követ­kezetesebben az elmélet és a gyakorlat egységét, a műszaki szakemberek igyekezzenek te­hetségüknek megfelelően a legjobban megfelelni a nem­zetközi követelményeknek. A bevezető előadást köve­tően szóbeli kiegészítések hangzottak el a megyei el­nökség írásos beszámolójával összefüggően. Nemzetközi kapcsolatok Mint a jelentésből kiderült, az! elmúlt két és fél év során számos változás történt a szer­vezet életében: tavaly június­ban a ceglédi és nagykőrösi önálló városi szervezetek inté­zőbizottságokká alakultak át, és két új hasonló helyi köz­pont is létrejött: a százhalom­battai és a váci. Ugyanakkor az elnökség a területi egyesü­leti csoportok kezdeményező­készségét nem korlátozta, to­vábbra is épített azok önálló­ságára. Szélesedtek a nemzetközi kapcsolatok is 1978 óta: két testvérmegye, az NDK-beli Suhl és a bulgáriai Szófia me­gye párt-, és állami szervei­vel, valamint műszaki értel­miségével jött létre kontaktus, tavaly számos hasznos külföl­di tapasztalatcserén vettek részt. Rangos pártmunka Az előterjesztéseket követő vitában felszólalt dr. Tóth Já­nos, az MTESZ főtitkára is, aki kiemelte, hogy e társadal­mi szakmai szervezetben való részvételt rangos pártmunka­ként kell számításiba venni, és elismerő szavakkal illette az MTESZ Pest megyei szerveze­tének eddigi munkásságát. A tanácskozás során elhang­zott véleményekre, kérdésekre Tóth B. Zoltán, az MTESZ Pest megyei szervezetének tit­kára adott választ. Ezt követően a küldöttgyű­lés egyhangúlag elfogadta a kát és fél éves tevékenységről szóló írásos beszámolót, a szó­beli kiegészítésekkel és a ha­tározati javaslattal együtt. Ha­sonlóképpen egyetértett az el­lenőrző bizottság jelentésével is. Ezután jelentették be, hogy az elnökség, illetve a végre­hajtó bizottság mandátuma lejárt és kérték fel a jelölő- bizottságot, hogy tegyen javas­latot az új tisztségviselőkre. A titkos szavazás eredményekép­pen megválasztották a 41 tagú elnökséget és a 17 tagú végre­hajtó bizottságot. Az elnökség titkára ismét Tóth B. Zoltán, elnöké Gurbán György, a Me­zőgép Tröszt vezérigazgatója lett. A társelnök! funkcióba Vágvölgyi József, a Pest me­gyei Tanács elnökhelyettese és dr. Bánházi Gyula, a MÉM Műszaki Intézetének igazgató­ja került. V. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents