Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

Ma A tegnap kattog a síneken Tárgyilagos jelentés a kis- vasutakról — CsuláU András cikke a 3. oldalon. Felborzolt solymári kedélyek Hol (nem) nyithatnak átuta­lási betétszámlát a Pest me­gyeiek — erről ír Dodó Györ­gyi a 3. oldalon. Két nemzedék, két műfajban A Műcsarnok új kiállításai­ról Losonci Miklós kritikája olvasható a 4. oldalon. Korongjáték — az MNK tükrében A magyar hoki és a Guiness- féle rekordok könyve. Hegyi Iván cikke a S. oldalon. Családban — ház körül Életmód, táplálkozás, diéta. Erdőst Katalin összeállítása a 7. oldalon. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A XXV. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Ára 1,40 farint 1981- FEBRUÁR 7., SZOMBAT Tejes siker Jó a vevőnek is, az üzemnek is Évszázadok bizonyították az orvostudomány sima igazát, miszerint: a tej — élet, erő, egészség. Ez az, amit nem le­het megunni! — sugallják a plakátok ma is utcaszerte. Hogy hazánkban minél több tejtermék fogyjon — nemcsak a táplálkozási szakemberek és az egészség őreinek érdeke; ez a célja azoknak a feldolgozó üzemeknek is, amelyek a be­gyűjtött tejből zacskós, iskola- és tartós tejet, joghurtot, ke­firt készítenek. Mi legyen azonban azzal a sok ezer liter tejjel, ami meg­haladja az üzemek feldolgozó kapacitását? Ez a probléma foglalkoztat­ja mostanában a Pest megye egyik legnagyobb telepét, a ceglédi tejfeldolgozó üzemet is. Az 1977-től üzemelő gyár­ba évente több mint 30 millió Körzeti orvosok A következő évek ki­emelt feladata az egészségügy fejlesz­tése. Ezen belül pedig, a fekvőbeteg ellátás mellett, elsőbbséget élvez az alap­fokú ellátás, tehát a fel­nőtt- és a gyermekkörze­tekben, valamint az üzemi rendelőkben folyó gyógyító megelőző munka. A gyógyítás személyi fel­tételeit igyekeznek a meg­növekedett követelmények­kel arányosan fejleszteni. A VI. ötéves tervben húszezer fővel növekvő egészségügyi létszámból ötezer az orvos. Világviszonylatban is jó or­vosellátottságunk tehát to­vább javul. Főképpen olyan céllal, hogy a területenként és szakmánként még mu­tatkozó hiány enyhüljön. A szakdolgozók — ápolónők, asszisztensek, stb. — 15 ezer főnyi létszámgyarapo­dása azonban csak akkor válik igazán érezhetővé, ha minden intézetben sikerül vonzóbbá tenni például a betegágy melletti munkát, és növelni a szakképzett dolgozók arányát. Mindehhez természetesen a mainál megfontoltabb, módszeresebb vezetés, munkaszervezés szükséges, ami szintén fontos célja ma az egészségügyi kor­mányzatnak. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a már ren­delkezésre álló feltételek birtokában is lehetséges jobb ellátás. Fokozottan ér­vényes ez az alapellátásra. A keretek adottak; jellem­ző erre az egy körzeti or­vosra jutó 2500 lakos arány. A statisztikai átlag azon­ban számottevő eltéréseket takar. Helyettesítés, beteg­ség, nem betöltött állás miatt ugyanis a körzetek 25 százalékában mintegy ezer körzetben több mint háromezer lakos jut egy- egy körzeti orvosra. Időszerűvé válik tehát falun, városban egyaránt a körzeti, illetve a közigaz­gatási határok felülvizsgá­lata. A lakosság áramlása, egyes vidékek viszonylagos elnéptelenedése, a városok fokozódó népsűrűsége me­rőben megváltoztatta a né­pesség megoszlását, nem kevésbé korösszetételét. A kisközségek tanácsi össze­vonása szintén indokolja a körzeti gyógyító-megelőző munka összpontosítását, olyan módon, hogy három­négy kis településnek le­gyen közös rendelője, szük­ség szerint akár kót-három orvossal. Ezáltal egysze­rűbb lesz — jobb is — az ügyelet beosztása, tevé­kenysége. A jobb munka- körülmények pedig több reménnyel kecsegtetnek, hogy a lakosság nem ma­rad ismét orvos nélkül. A sokéves tapasztalat szerint ugyanis általában, vissza­térően ugyanazok a kis körzetek üresednek meg, ahol az orvos egymagában felelős mindenért, munka­ideje pedig — gyakorlatilag — január 1-től december 31-ig tart. A hatékony alapellátás pillére, hogy mindenhová jusson orvos. Hogy az or­szág valamennyi lakosát előnyösen érintse a sza­bályozás tervezett új mód­ja: az iskolás korúak, aktív dolgozók, öregek módszeres gondozása. Ez azzal kezdő­dik. hogy a körzeti orvos minden 14. életévét betöltő gyereket nyilvántartásba véve, gondoskodjék a rend­szeres szűrésről. Ez annál is inkább fontos, mert je­lenleg éppen a sok szem­pontból veszélyeztetett ser­dülő korúak maradnak ki valahogyan az intézményes egészségügyi gondoskodás­ból. Az üzemben dolgozók szűrése, gondozása az üzemorvos feladata. Az a cél azonban mindenképpen elérendő, hogy a körzeten­ként ezerre tehető aktív korú emberrel az eddiginél alaposabban törődjenek. Aláhúzza ennek fontossá­gát a 40—50 évesek meg­lehetősen magas betegség- gyakorisága és halálozási aránya. A cél elérésének feltétele a körzetben folyó munka minőségi változása. Az or­vosnak az eddiginél job­ban, ténylegesen kell tá­maszkodnia munkatársaira: a védőnőre, a házi beteg- ápolónőre és az írnoki ál­lásokat fokozatosan átvevő asszisztensekre. így lehet megszüntetni a beteg kül­dözgetését, — így a hely­ben végzett vérsüllyedás- és vizeletvizsgálattai. A nagyobb feladathoz szakmailag is felvér­tezik az orvost; a vá­roson kívül működők szak­mai irányítása a területileg illetékes kórházra, rende­lőintézetre tartozik. A táp­pénz-felülvizsgálat a kór­házi belgyógyász dolga lesz, ami szinten erősíti a kör­zeti orvos kapcsolatát a gyógyítás egyéb fokozatai­val. így valósítható meg, hogy a körzeti orvos véglepes, befejezett ellátásban része­sítse betegeit Lukács Mária liter tej érkezik a környező állami gazdaságokból, tsz- ekből és háztáji gazdaságok­ból. Az üzem ellátási kötele­zettsége — még topográfiailag is —, nagy területet ölel fel: Budapest határától a ceglédi járáson át Monor és Nagyká- ta körzetéig az ő feladatuk a tejtermékek forgalmazása. S bár polietiléntasakos tej, ke­fir, joghurt, tejföl, kakaó, tej­szín és tehéntúró elegendő mennyiségben jut minden boltba — a fölösleges tej to­vábbítása nem túlságosan gaz­daságos üzlet a ceglédi üzem­nek. Hosszas gondolkodási után a többlet tej értékesítésének legjobb megoldásaként szüle­tett az ötlet: az üzem termék­skálájának bővítésével — elő­reláthatólag gomolyatúró gyártásával —, hasznosítani lehet az eddlig feleslegesnek ítélt, és csak gondot okozótej- mennyiséget. Így nemcsak az üzem jár jól — ugyanis az eddigi ráfizetésből hasznot profitál —, hanem a fogyasz­tó is, hiszen bővül a válasz­ték. Hogy az ötletből mikor lesz valóság, a fölösleges tejből go­molyatúró — egyelőre csak találgatni lehet. A döntés megszületését gyártóeszköz és gépi berendezés vásárlása kö­veti majd. Remélhetőleg azon­ban nem várat magára sokáig az elhatározást követő csele­kedet pem, ami a ceglédi üzemnek — és a fogyasztók­nak egyaránt —, teljes siker. L. Zs. Óvári Miklós Hajdű-Bitiarban Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kétnapos látogatást tett Haj- dú-Bihar megyében. Csütörtökön a XII. kong­resszus határozatának végre­hajtásáról, a megyében folyó gazdasági és kulturális mun­káról tájékozódott a Politikai Bizottság tagja, majd a Kos­suth Lajos Tudományegyete­men pártnapi előadást tartott a város felsőfokú oktatási in­tézményeiben dolgozó oktatók részére. Ezután felkereste a református kollégiumot, a nemrégiben megnyitott debre­ceni Irodalmi Múzeumot és a Magyar Tudományos Akadé­mia napfizikai obszervatóriu­mát. Pénteken délelőtt a Debre­ceni Agrártudományi Egyete­met kereste fel Övári Miklós. A Központi Bizottság titkárá­nak Hajdú-Bihar megyei láto­gatása a debreceni járási part­bizottságon fejeződött be, ahol tájékozódott a járásban folyó ideológiai nevelő munka ta pasztalatairól. Losonczi Pál és Lázár György fogadta a török külügyminisztert Tegnap az Országházban, Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szívélyes légkörű találkozón fogadta liter Türk- ment, a Török Köztársaság külügyminiszterét, aki kol­légájának, Púja Frigyesnek a meghívására hivatalos láto­gatáson tartózkodik Magyar- országon. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke ugyancsak a Parlamentben fogadta a török diplomácia vezetőjét. A parlamenti találkozón részt vett Púja Frigyes kül­ügyminiszter. liter Türkmen látogatást tett a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban, ahol Veress Pé­terrel, a tárca vezetőjével a magyar—török kereskedelmi kapcsolatok és a gazdasági együttműködés fejlesztésének kérdéseit tekintették át. Délután Budapest nevezetes­ségeivel ismerkedett liter Türkmen, akinek pénteki prog. ramján részt vett Rosta Lász­ló, a Magyar Népköztársaság ankarai, ■ illetve Oguz Gökmen, a Török Köztársaság budapes­ti nagykövete. Aláírták a magyar-román árucsere-forgalmi egyezményt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tegnap hivata­lában fogadta Cornel Burticát, a Román Szocialista Köztársa­ság miniszterelnök-helyettesét, külkereskedelmi minisztert. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter és Cornel Burtica román miniszterelnök-helyet­tes, külkereskedelmi és nem­zetközi gazdasági együttműkö­dési miniszter ugyancsak teg­nap Budapesten aláírta ax 1981—1985. évi magyar—ro­mán árucsereforgalmi egyez­ményt, és az 1981, évi jegyző­könyvet. Az egyezmények aláírásával egyidejűleg Virágh István fő­osztályvezető és Ion Tudor főosztályvezető-helyettes alá­írták a két ország közötti tu­ristaforgalomban felhasznált üzemanyag-elszámolást 1981- re szabályozó megállapodást, a korábbi elveknek megfelelően. A KiSZ-kongressxus előtt Eszmecserék a levélről Szerte az országiban több mint 870 ezer ifjúkommunis- ta látott hozzá az ifjúsági szö­vetség legmagasabb fórumá­nak. a KISZ közelgő X. kong­resszusának tartalmas előké­szítéséhez. A májusban össze­ülő kongresszus előkészületei során, január közepén meg­kezdődtek a dolgozó fiatalok alapszervezeti taggyűlései. Február közepétől csatlakoz­nak a középiskolások, a főis­kolások és az egyetemisták, s március 15-ig összesen több mint 30 000 alapszervezeti kö­zösség, ezen belül is minden egyes KISZ-tag személyre szó­lóan ad száimot arról, hogyan állt helyt a munkában, a ta­nulásban, a közösségi életben. Újjáválasztják a vezetősége­ket. megtervezik az idei kö­zösségi feladatokat, küldötte­ket választanak a felsőbb szin­tű tanácskozásokra és érde­mi. alkotó eszmecserét foly­tatnak a KISZ KB kongresz- szusi leveléről. A kongresszusi levél, amely nyilvánosságot, demokratikus fórumot teremt a mozgalmi Ax energiaköltség csak töredéke as üvegházinak Vízfüggöny alatt a saláta Vízfüggönyös fóliasátorban fejesedik a saláta a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben. Már­cius végéig 60 000-et szállíta­nak belőle a fővárosi piacokra és a tsz Pest megyei üzleteibe. A közös gazdaságnak termál- kútja van, amelynek 67 fokos vizét a lehető legjobban kí­vánják hasznosítani. Ezért a termálvizet előbb a hagyomá­nyos fóliasátrak fűtésére hasz­nálják fel, s az ott 50—55 fo­kosra hűlt folyadékkal az üvegházban nevelt cserepes virágok talaját melegítik. Hasznosítják a maradék hő­energiát is: a Kertészeti Egye­tem két kutatójának szabadal­ma alapján először alkalmaz­ták a vízfüggönyös fólia alatti zöldségtermesztés mód­szerét. A közös gazdaság kertésze­tében fölállított 10 000 négy­zetméter alapterületű fóliasá­tor kettős fala közé vezették a belső teret még mindig me­legen tartó vizet. Ezt a tech­nológiát egyébként nemcsak termálvízzel lehet alkalmazni, hanem csapvízzel is, melynek átlagos hőmérséklete is ele­gendő ahhoz, hogy a belső tér ne hűljön le. A sátorban így a nem túlzottan melegigényes növények egész évben ter­meszthetők. A szakemberek szerint a vízfüggönyös fólia alatti ter­melés energiaköltsége csak tö­redéke az üvegházinak, s a be­ruházásra fordított pénzösszeg éppen az energiafelhasználás nagyarányú csökkenésével 3— I 5 esztendő alatt megtérül. munka legfontosabb kérdésed­nek megvitatásához, s tapasz­talatokat, véleményeket gyűjt a kongresszus, mondanivalójá­hoz — nem csupán a KISZ- tagokhoz szól. A társadalom fő kérdéséről, a fiatalok hely­zetéről, életkörülményeiről, az előttük álló legfontosabb fel­adatokról országos párbeszéd­re ösztönözi a KISZ-en kívüli fiatalokat is. A taggyűléseken megválasz­tott küldöttek, tarsolyukban a közösség véleményével, ja­vaslataival március 15. és áp­rilis 5. között munkahelyi, tan­intézeti és községi küldöttgyű­léseken vitatják meg a KISZ- bizottságok beszámolóit az elő­ző küldöttgyűlés óta végzett munkáról. E küldöttgyűlések feladata lesz az április 19-ig zajló városi, járási, fővárosi kerületi és ilyeí jogú küldött­gyűlésekre a fiatalok képvise­lőinek megválasztása. Az elő­készületek negyedik lépcsője április 19. és május 3. között, a megyei és megyei jogú, il­letve a budapesti küldöttgyű­lésiek megtartása lesz. Az if­júság kép viselői e fórumokon már a kongresszusi levél vi­tájának tapasztalatait össze­gezik, rangsorolják a javasla­tok, észrevételek sokaságát. A megyei, illetve a budapesti küldöttgyűléseken, kivételesen az ezernél nagyobb taglétszá­mú KISZ-szervezetek küldött- gyűlésein választják meg az ifjúsági szövetség legmaga­sabb fórumának mintegy P00 küldöttét. A Kertészeti Egyetem Hydrosol fóliasátrát talajvízzel Celsius-fokos hajtatóban. fűtik. A palánták szépen fejlődnek a 6—10 A ceglédi tejüzemben poharak­ba kerül a kefir. Képünkön: Pálfi MlhAIyné, a csomagolóautomata kezelője. Bozsán Péter felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents