Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-06 / 31. szám
nur Mrr.rtt IMI. FFBRTTÄR PÉNTEK 3 A gödöllői KKMVstabilitása Visszaszerezték hírnevüket Hiányzik egy számoszlop az egész falat betöltő tábláról. Természetesen tavalyi eredmények, hiszen ezekben a napokban. hetekben készülnek a statisztikák, a számvetések. Kelemen István, a gödöllői központú Közép-magyarországi Közmű, és Mélyépítő Vállalat gazdasági igazgatóhelyettese felsorol néhány említésre érdemes adatot. A vállalat az 1975-ös évihez képest 70—80 százalékkal növelte a termelést, miközben a létszám alig- alig gyarapodott. Nem véletlen tehát, hogy tavaly a tervezettnél több, 555—560 millió forint értékű az építés-szerelésük. Sikerült egyúttal a vállalatot gazdaságossá fejleszteni. Jelzi ezt, hogy míg 1975-ben. 1 millió 300 ezer forint nyereséget értek el mindössze, addig várhatóan most több mint 34 millió forintos eredménnyel zárhatnak. Eidemes ott maradni I öt év alatt 20 millió forint jutott. S ha ez nem is túl nagy I összeg, arra elég volt, hogy mostanra már megközelítik a hazai mélyépítő vállalatok átlagos technikai felszereltségét. S miért nem jutott több forint e célra? Az okok egyik leglényegesebbike. hogy a vállalat alapításakor tetemes beruházási kölcsönt vett fel, amelyet aztán évente törlesztettek. így jutottak el oda, hogy a tavalyi eredményből — most márciusban — kifizethetik az utolsó részletet. Rövid visszapillantásra Horváth Imre műszaki igazgató- helyettes vállalkozik. Elsősorban is a kerepestarcsai kórházról beszél, ahol nemcsak a teljes csatorna- és vízvezeték, hálózatot készítették a KKMV dolgozói, hanem még az utak nagy részét is. Nagy munka volt a közelmúltban a gödöllői művelődési ház, ahol a cölöpalapozás után a gerendarács szerelését is vállalták. lyamatosan dolgoznak a váci szennyvíztisztító-telep bővítésén is. Lakótelepek sora nőtt ki a földből az V. ötéves tervidőszakban — Pest megyében. Többségük létrehozásában a gödöllőiek is aktívan részt vettek: mélyépítési munkákkal és közművesítéssel egyaránt. — Sok szó érte házunk táját az elmúlt években azárt, hogy megyén kívül is vállalunk munkát — állapítja meg a műszaki igazgató-helyettes. — Ami igaz, igaz, viszont már tavaly eljutottunk oda. hogy azokban a körzetekben, ahol építésvezetőségeink vannak — Vácott, Dunakeszin, Gödöllőn és Budaörsön — minden munkát elvállaltunk — és el is végeztünk, vagy végzünk, folyamatosan. Lényegesnek tartják még, hogy részt vettek két fővárosi lakótelep — a lőrinci és a kispesti — építésében is, valamint Budapest gázellátásának bővítésében. Csakúgy, mint azt, hogy vállalták a Nyugat-Nógrád térség regionális vízrendszerének kiépítését — jó minőségű ivóvízhez juttatva majd sok kisebb-na- gyobb község lakóit. Síkéiül elfogadtatni? Nemcsak elkészült, hanem már jóvá is hagyták felettes szerveik a vállalat idei és az új középtávú tervét. Utóbbit tekintve említésre méltó, hogy változatlan létszámmal 20 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő. Szemben az ágazati 12 százalékos átlaggal. Mi indokolja e?t? Elsősorban a nem csökkenő megyei és fővárosi feladatok sokasága. A vállalatnak ugyanis — a jelenlegi ismeretek birtokában — nem lesz gónd embereit foglalkoztatni. Sokkalta inkább okoz fejtörést, miként fogadtatjuk ‘ el'Váz eddiginél jobban, a korszerű mélyépítési panelrendszert. Ennek az a lényege, hogy előregyártott elemekből készülhetnek a műtárgyak — a víztározók, a szennyvíztisztítók —, s ezek nemcsak igen termelékenyen állíthatók elő, hanem a víz- állóságuk is kiváló, megbízható. S, ha már leirtuk a megbízható szót, ha más megközelítésben is, de idekívánkozik még valami. Mindkét gazdasági vezető hangsúlyozta: sikerült visszanyerniük az elvesztett bizalmat. Ezt szeretnék megőrizni — pontos határidőkkel és kifogástalan minőséggel — az elkövetkező időszakban is. Dodó Györgyi Kérdésem: miközben több Pest megyei vállalattól is évről évre munkások százai váltak meg, nekik, miként sikerült megtartaniuk embereiket? Legfontosabbnak mondja: sikerült bebizonyítaniuk, hogy érdemes itt maradni. S azt is, hogy túljutva az évekkel korábbi mélyponton, erőteljesen és egyenletesen felfelé ívelt a vállalat pályája. Nem mellékes természetesen, hogy miután folyamatosan javult a gazdálkodás — folyamatosan több bért is adtak dolgozóiknak. Az V. ötéves tervidőszakban évente 5—7 százalékkal, s ezen belül tavaly 5,8 százalékkal növelték a bérszínvonalat. — Lényeges azonban még egy tényező, szögezi le Kelemen István. — Felismerte a vezetés az egyre változó követelmények és igények jogosságát, s nem tartották elveszett pénznek a szociális körülmények javítására fordított;.'vUl?; Hókat. Lakókocsik és lakó- konténerek, jól felszerelt, kényelmes munkásszállások mutatják a vállalat törődését. Jó eszköznek tűnt a létszám stabilizáláshoz, hogy tervszerű tudatformálással jelentős szemléletváltozást értek el a vállalatnál. Nem csupán úgy magától, hanem pontos értékelésekkel, időbeni tájékoztatásokkal minden szinten — a gondokról is őszintén —, az új feladatok széles körű ismertetésével. Tiszta lappal indultak Szükséges volt természetesen a KKMV műszaki-technikai fejlesztése is. Erre a célra A városi feladatokat egyébként, állítja a műszaki igazgatóhelyettes. igyekeztek mindig kiemelten kezelni, illetve szükség esetén soron kívül is elvégezték a kért munkákat. Tíz közreműködővel készül például ezekben a napokban is a gödöllői Szabadság téri aluljáró — részben a csomópont is kiépült —, előreláthatóan év közepére fejezik be a mintegy 40 millió forintos beruházást. Megyei kérés volt, de a városnak is hasznos, az. hogy a fővárosból először a kerepestarcsai kórházhoz vezették ki a gázt. majd onnan — Gödöllőre. Természetesen továbbra is folyamatosan épül a gázvezeték. Aluljáró épül a kerepestarcsai kórháznál is — a HÉV- megállótól vezet át a közút alatt —. itt már végeztek a munka nehezebb részével. Az, hogy ezutgj^ pij.lyen üternben haladhatnak, már nem csupán rajtuk múlik. Előreláthatóan előbb a gödöllői aluljárót kell átadni a forgalomnak. Megyén belül maradva A vállalat fő profiljai közé sorolja Horváth Imre a szennyvíztisztító-telepek létesítését. A gödöllői próbaüzemelését például a második negyedévre tervezik, ez fogadja majd be a gyárak szennyvizét, de a városi hálózat bővítését is elősegíti. November 7-re ígérték a sok gondot legalább részlegesen megoldó budaörsi-törökbálinti közös tisztítómű egy részének elkészítését, de fősem kielégítő ezeknek a nőbizottságoknak a politikai nevelőtevékenysége. Bátrabban előrelépni A nők körében kifejtett politikai munka hatékonysága az utóbbi években Érden is fokozódott. Ennek eredményeként az itt élő és dolgozó nők politikai műveltsége, gondolkodásmódja jelentősen fejlődött; nőtt arányuk a párttagságon belül is. A vezetésre alkalmas nők számának és arányának növelésére. a nőknek a vezetésbe való bevonására ugyancsak jelentős erőfeszítések történtek. Vizsgálatainkból is kiderült, hogy a legnagyobb eredményt elsősorban alsó- és középvezetői szinten érték el Magasabb vezetői állásba viszont inkább csak a párt- és a tömegszervezetek területén kerültek nagyobb mértékben. Ügy ítéljük meg, hogy a szakmailag és politikailag alkalmas nők állami gazdasági és szövetkezeti magasabb vezető funkcióba állítása a szükségesnél és a lehetségesnél vontatottabban halad. Az elmaradás okai között megtalálható a nők képességeit lebecsülő szemlélet, de a tervszerű kádermunka hiánya is. Azt sem kell titkolnunk: gátolja e területeken az előrelépést, hogy a kiszemelt nők egy része nem szívesen vállal ilyen magas vezető funkciót; néhányuk mintha nem bízna saját képességében. Az Érden élő nők helyi foglalkoztatásának megoldására a városi tanács az utóbbi években egy sor eredményes intézkedést tett. Sokat segített a kiegészítő ipar, a szövetkezeti tevékenység megszervezése, azonban a női munkaerő egyenletesebb foglalkoztatása érdekében továbbra is szükséges kisebb-nagyobb üzemek létrehozása. Változó munkakörülmények Az elmúlt években végrehajtott központi és helyi bér- intézkedések alapvetően elősegítették a nők keresetének javítását. Ennek ellenére még ma is több munkahelyen nem szűnt meg az azonos munkakörben foglalkoztatott nők és férfiak átlagkeresete közötti különbség; .az eltérés mai nagyságrendjét példáinkkal is igyekeztünk bizonyítani. A probléma okát sok mindenben kereshetjük: a szakképzettség hiányában; a nők rövidebb munkaviszonyában, de tegyük hozzá nem kevés esetben a munkahelyi vezetők szemléletében is. Az eredmények elismerése mellett számos tényező akadályozza a munkásnők szakképzésének növelését. Kimutatásainkból is látható, hogy a nők körében milyen magas a segéd- és betanított munkások aránya. Ennek egyik legjellemzőbb oka, hogy a vállalatok, szövetkezetek jelentős része kevésbé igényli a szakmai képesítést és inkább betanított vagy segédmunkások alkalmazásával igyekszik megoldani a termelési feladatokat. A mező- gazdasági és az ipari szakmunkástanulók között is viszonylag kevés a lány. Nem lehetünk elégedettek az általános iskolai és a szakközépiskolai felnőttoktatásban való részvételükkel sem. A dolgozó nők munkakörülményei szinte valamennyi általunk vizsgált munkahelyen jelentősen változtak. Korszerűsödtek az üzemek, számos új szociális létesítmény .épült a városban. Szerintünk a legnehezebb helyzetben ma is a Benta-völgye Tervelőszövetke. zetben dolgozó nők vannak. A munkahelyek távolsága, a család és az otthoni gazdaság ellátása nagy terheket ró az asz- nyokra. Az érdi nők számára viszont jelentős előrelépés, hogy tervszerűen fejlődött a lakossági szolgáltatás. További könnyítés számukÉlni kell a lehetőségekkel Tájékoztató a Külkereskedelmi Minisztériumban Tsz-hütőház Partnereket keresnek Mire megérik az első idei gyümölcs, megkezdődhet a munka a ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet épülő hűtőházában. A közös gazdaság exportfejlesztési hitelt és állami támogatást is kapott a beruházáshoz, amelynek első ütemében a 350 vagon évi teljesítményű mirelitüzem és összes kiszolgáló részlege készül el. A termelőszövetkezet építési-szerelési főágazata mellett több hazai vállalat vesz részt a kivitelezésben, amellyel párhuzamosan már tart a felkészülés az üzemeltetésre is. Az Aranykalász szakemberei hat megye nyolcvan termelőgazdaságát keresték fel, kutatva a nyersanyagforrásokat, s egyúttal az értékesítési lehetőségeket is. A ráckeveiek ugyanis ebben az esztendőben a nyersanyagszükségletnek csak 30 százalékát termelik maguk, a többit felvásárlással egészítik ki. A tervek szerint az idén 1880 tonna gyorsfagyasztott terméket szállítanak külföldre a ráckevei mirelitüzemből, a többi között 100 tonna sárga hüvelyű vágott babot, 210 tonna paradicsompaprikakockát, 300 tonna karfiolt és 590 tonna gurulós málnát. A hűtőház építését tovább folytatják. 1982 szeptemberére elkészül a 2500 tonna kapacitású almatároló. Az épületkomplexumhoz öltöző, konyha, étterem és számos más járulékos létesítmény csatlakozik majd. . (Folytatás az 1. oldalról). Ismeretes, hogy Magyarországon a külkereskedelem állami monopólium — ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag az erre a célra alapított szak-külkereskedelmi vállalatok jelenhetnek meg a nemzetközi piacokon. Mint a sajtótájékoztatón elmondták, a külkereskedelmi jogok folyamatos kiterjesztése immár másfél évtizede tartó folyamat, s ezt mind a külkereskedelmi törvény, mind az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20-i, a hosszú távú külgazdasági stratégiáról intézkedő határozata megerősítette. Ezek értelmében a külkereskedelem szervezetét úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a hatékony külpiaci fellépést, s olyan esetben, ha a termelő közvetlen exportja jobb eredményeket ígér, élni kell a külkereskedelmi jogok kiadásának lehetőségével. A folyamat eddigi eredményeit jól illusztrálja, hogy napjainkban például a gépipar kivitelének már több mint felét a termelő vállalatok saját hatáskörükben bonyolítják le, s az országban, mintegy száztíz olyan külkereskedelmi joggal rendelkező vállalat van, melyek nem a KKM felügyelete alá tartoznak. Ez év január elsejétől újabb 20 termelő vállalat, állami gazdaság, illetve szövetkezet kapott önálló külkereskedelmi jogot, azaz lehetőséget arra, nogy bővítse már meglévő külpiaci tevékenységét. A listán ott találjuk a Csepel Autógyárat is, mely saját gyártású jarműrészegységeit, járműipari szerszámait exportálhatja saját hatáskörében. A gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága a Hungaroseed. gazdasági társaság tagjaként vetőmagok, szaporítóanyagok exportjára és importjára kapott lehetőséget. A Ganz Árammérőgyárban készült fogyasztásmérők eddig a Ganz Műszer Műveken keresztül kerültek exportra, miután azonban január 1-től a gödöllői gyár önálló lett, exportját is önállóan bonyolítja majd le. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat — kérésének megfelelően —, a jövő év elejétől kap lehetőséget arra hogy saját gyártású pamut-, len-, és egyéb termékeit maga exportálja, s ugyancsak maga szerezze be a szükséges import- alapanyagokat is. Mivel a külkereskedelmi jogok kiszélesítése mellett a tárca a párhuzamos tevékenységek kiterjesztésével — vagyis amikor egy-egy termékcsoport exportjára több külkereskedelmi vállalat is jogosult, s a termelők ezek között szabadon választhatnak —, tovább növelte a rugalmas piaci munka lehetőségeit, most már csak a gyártóktól függ, lesz-e elegendő. gazdaságos exportot biztosító árualap. W. B. Kas szövetkezei, nagy kockázat Jól kamatozó szellemi tökével s Előnyben vannak manapság a kis- és középüzemek, I a szövetkezetek — hangzik el gyakorta a megállapítás, í Mégpedig azért, mert jobban, gyorsabban alkalmazkod- | nak a piaci változásokhoz, könnyebben állhatnak át a I kapósabb termékek gyártására. I Valóban így van, de dőreség volna állítani, hogy ez I csupán sajátos helyzetükből fakad. Pest megye megany- = nyi kisüzemének, szövetkezetének a vezetői a megmond- | hatói annak, hogy milyen buktatókon át vezet az út a i sikerig. Jó példa erre az az út, amelyet a vecsési Ferroelektrika Ipari Szövetkezet bejárt egy évtized alatt. Ez a mindössze 400 dolgozót foglalkoztató szövetkezet az elmúlt esztendőben körülbelül — még nincsen pontos mérleg — 118 millió forintos termelési értéket és több mint 16 milliós nyereséget produkált. Érdemes megemlíteni, hogy 1970-ben csak 20 millió volt a termelési érték. ra az óvodai ellátottság, az iskolai napközi ellátottság növekedése. Ennek ellenére azonban a számokból is kitűnt a probléma: a bölcsődék, az óvodák még ma sem tudnak minden jelentkezőt befogadni. Ez rontja az érintettek társadalmi közérzetét és gátolja a fiatal anyák visszatérését a munkába. Követésre n él.ó eredmények Végezetül úgy érezzük, a párt nőpolitikái határozata végrehajtásában többségében kedvező tapasztalatok figyelemre és követésre méltó eredmények; a társadalmi, gazdasági, szociális és egyéb területeken időközben bekövetkezett jelentős változások; az MSZMP XII. kongresszusán megfogalmazott feladatok feljogosítanak bennünket arra a bizalomra, hogy higgyük: a város párt-, állami és társadalmi szervei, vezetői a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a városban élő és dolgozó nők helyzetének további javítására, s mindezekkel összefüggésben a párt szövetségi politikájának, tömegkapcsolatainak erősítésére. Hoffmann Fercncné, — dr. Szabó József (VÉGE) — Hogyan is kezdődött? — kérdeztük Császi Sándortól, a szövetkezet elnökétől. Ismertté lenni — Vegyes profilú szövetkezet volt a miénk, számtalan termékkel. Főleg bérmunkát vállaltunk. Akkoriban tartotta magát a nézet — és tartja még napjainkban is —, hogy a kisüzemek csak háttériparként szolgáljanak. Ez ment is egy ideig, de aztán szakítottunk vele. Arra törekedtünk, hogy saját, önálló termékekkel jelentkezzünk. Ennek előfutára volt a hajszárító, majd a sütővas gyártása, amelyeket egyre több új termék követett. Ezzel egyben meg is szűnt a szövetkezet viszonylagos kiszolgáltatottsága. — Belevetettük magunkat a piaci munkába. Részt vettünk bel- és külföldi kiállításokon, információkat gyűjtöttünk. Ez nem olcsó dolog, a kisebb cégek ma is vitáznak azon. hogy érdemes-e ilyesmibe belefogni. Tudomásul kell ugyanis venni, hogy a kiállításokon csak a legritkább esetben lehet konkrét üzletet kötni. Vállaltuk a rizikót. Egyebek között azért, mert már az is előny, ha megismerik a nevünket. — És ez bejött. Kaptunk egy BNV-díjat, több árunk pedig jogosult a Kiváló áruk fóruma védjegy használatára. A partnerek megkeresnek bennünket és így általában már október—november táján tudjuk, hogy mit érdemes gyártani. Ha mégsem, akkor mi vesszük fel a kapcsolatot velük. Szórólapokat, prospektusokat küldünk szét. — A piaci munka jelentős műszaki fejlesztés nélkül elképzelhetetlen, Mindenki konstruktőr — A műszaki fejlesztés állandó, folyamatos tevékenység, mert enélkül nem tudnánk mit bemutatni az érdeklődőknek. Kísérleti műhelyünk azonban nincs. De kis túlzással azt lehet mondani, hogy nálunk mindenki konstruktőr, a fizikai dolgozó, a részlegvezető és a termelés irányítói is. A különféle módosítások, egyszerű megoldások növelik a gazdaságosságot, s új ötletek is születnek. Sokszor annyi, hogy nem is tudunk azokkal mit kezdeni. Azért mindegyiket megvizsgáljuk, a legjobbakat kísérleti gyártásra ajánljuk. Évente akad egy-két olyan termék, amit szükség esetén piacra dobhatunk. A fejlesztésre zárolt számlán tartalékolunk pénzt, amelyet csak erre a célra költhetünk. Természetesen a saját szellemi kapacitás minderre nem elegendő. Ezért szerződést kötöttünk a Veszprémi Nehézipari Egyetemmel, és a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolával. A külkereskedelmi vállalatok segítségével számos mintát hozunk be külföldről. Nem arról van szó, mintha ezeket le akarnánk koppintani, de egyszerűen tudnunk kell, hol tartanak vetélytársaink. Nem akarunk lemaradni. Emellett licenceket, szabadalmakat is vásárolunk. Mindezek eredményeként az elmúlt évben elkezdtük a fóliahegesztő gyártását, most kísérletezünk egy svéd céggel közösen egy új hajszárító kidolgozásán. Ugyanakkor az NSZK-ból is vásároltunk li- cencet, az a hajszárító már az idén kapható lesz. A tőkés importot kiváltó motoros és mágneses szelepeket már gyártjuk, fejlesztés alatt áll a termosztatikus szelep. — Sok gazdasági vezető borúlátó mostanában, és az új szabályozókra panaszkodik, ön hogyan ítéli meg a jelenlegi feltételek mellett a szövetkezet jövőjét? Csak önerőből — Tény, hogy nehezebb gazdálkodni, hiszen az elvonás is nagyobb. A most képződő fejlesztési alap nem ad lehetőséget a dinamikus fejlődésre. A feladatokat többnyire önerőből kell megoldani. Ám ez bennünket nem ért váratlanul, hiszen eddig is ezt tettük. Köves László
