Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-05 / 30. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Vili. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1981. FEBRUAR 5., CSÜTÖRTÖK Népfrontosok a városban Lépést tartva a változásokkal A beilleszkedés nehézségei Szövetkezet és agrárértelmiség Két hónap telt el a város népfrontos küldöttértekezlete óta, s e röpke időben is történt egy s más a mozgalomban, ami ismertetésre méltó. A város hat küldötte például részt vett a megyei küldöttértekezleten, közülük többet beválasztottak a megyei vezető testületekbe, a bizottságba, az elnökségbe és az egyes munkabizottságok tisztségeibe. Ketten, Benedek János, a városi tanács plnöke, és Jelen- csik József szakoktató a Hazafias Népfront hetedik kongresszusán is ott lesz mint küldött, képviselve a megye, a város aktivistáit. A városi népfrontbizottságon pedig már összeállt a munkaterv, amelyen a testület ugyan még változtathat, de a legfontosabb célok, feladatok tulajdonképpen véglegesek. Ezekről kérdeztük a bizottság titkárát, Földi Sándort. — Milyen témákat tárgyalnak a negyedévenkénti bizottsági üléseken? — Természetesen a legfontosabbakat. Az idén nagyon lényeges a további munkát meghatározó feladat, hogy figyelemmel kísérjük a kongresszust, elemezzük az ott elhangzottakat, s a városra alkalmazzuk az állásfoglalásokat. Ugyancsak kiemelt, £éma a környezetvédelem. .. Környezetvédelem — Mit terveznek ezen a területen? — Jelenleg a városi tanács mellett működik egy környezetvédelmi munkabizottság, amelynek a Szakembereken kívül a népfrontos aktívák is tagjai. A jövőben szeretnénk többet tudni a munkájukról. Azért is, mert feltétlenül újjá kívánjuk szervezni a környezetvédelmi társadalmi őrséget, amely a bizottság segítője lehetne. — Az őrség résztvevői idejében jelenthetnék azokat a veszélyeket, amelyek a város levegőjét, környezetét, természeti értékeit veszélyeztetik, kezdve az illegális szemétlerakóktól, folytatva a parkok, a fák rongálóival egészen az ipari üzemek, az intézmények kártevéséig. Emellett a pihenőhelyek, a játszóterek, a műemlékek védelmében is közreműködhetnének. De ez természetesen nemcsak' népfrontos feladat. — Kikkel tudnak együttműködni? — A környezetvédelmen kívül is számtalan terület van, amelyen a népfront egyedül nem lehet igazán eredményes. Nem véletlenül kötöttünk például 1976-ban szerződést a városi tanáccsal. Ez az együttműködési megállapodás az idén lejár, s ezért egyik fontos teendőnk, hogy értékeljük az ötévnyi közös munkálkodást. — Az élet ezalatt az idő alatt sem állt meg, a megújítandó szerződést ahoi kell kiegészítjük, átdolgozzuk. Ugyanígy a KISZ városi bizottságával kötött megállapodást is, amelyet szintén az új feladatokhoz, a közös lehetőségekhez igazítjuk;. De együtt kel! dolgoznunk a Vörös kereszttel s a pártszervezetekkel is, különösen ami a szocialista lakóközösségi mozgalom megújítását illeti. — Milyen újdonságot tartalmaz a munkaterv? — Az idén a korábbiaknál jobban szeretnénk belefolyni a városi tervezésbe. A tanácscsal egyetértésben még az erre hivatott szervek döptése előtt megvitatjuk a 6. ötéves és a jövő évi tervet, s javaslatokkal, véleményekkel egészítjük ki. — Ez a törekvés beleilleszkedik abba a folyamatba, amit a demokratizmus kiszélesítésének szokás nevezni. Tervünk az, hogy először a körzeti bizottságokban vitatnák meg a javaslatokat, s kiegészítenék azt a helyi érdekek alapján, majd a városi bizottság összegezné a tapasztalatokat. Új és hagyományos — A hagyományos népfrontos teendők? — Az elnökségi üléseken, a körzeti bizottságokban, a különféle fórumokon a felsoroltaknál jóval szélesebb körben esik majd szó a városi közélet legkülönfélébb kérdéseiről. Mindenki előtt ismeretes, hogy a városfejlesztésben, különösen az elkövetkező Időszakban, milyen fontos szerep jut a társadalmi munkának, amit hagyományosan a népfront szervez. Az idén is segítséget kívánunk nyújtani a tervek megvalósításához, különösen olyan területeken, ahol a szükségesnél kevesebb központi támogatásra számíthatunk. Ilyen például a fásítás; a környezetrendezés, a járdaépítés. — A városi küldöttértekezleten is szó volt a kertbarátkor támogatásáról. Mit terveznek ez ügyben? — Jelenleg mintegy harminc taggal működik a kertbarátok köre, amelyet szeretnénk legalább százas létszámra bővíteni.' Felesleges ecsetelni, hogy milyen sokoldalú haszna van a kertészkedésnek, a kisgazdaságoknak. Azt viszont népszerűsíteni Téli késő délután. A napközben megolvadt hóié hártyásodni kezd a keréknyomokban. Ködös, párás csend. Alig-alig mozdul valami, valaki. A kocsma ajtaja mögül is csak halk mormolás szűrődik ki. Csöndbe burkolózik a mellette levő művelődési ház is. A klubkönyvtár vezetőjének szobájában egyedül találom Csizmadia Istvánná tanárnőt, az ikladi vegyes kórus egyik alapítóját. Megnyugtat, rövidesen jönnek a többiek is, akikkel az ikladi vegyes kórus megalakulásáról. évtizednyi életéről akarunk beszélgetni. Negyedóra múltán percenként nyílik az ajtó. Megérkezik Blaubacher Dániel, szintén alapító, Ecker József, a kórus titkára, Ecker Dántelné, aki 1972 óta énekel, Tasnádi Lajos, az első karnagy, s végül Sára Ferenc, a mostani vezető, valamint a házigazda, a klubkönyvtár irányítója, Rosenberger Józsefné. Az alapítással kapcsolatban többször elhangzik Ecker Dániel neve. aki annak idején az ikladi tanács elnöke volt, ma a tanácsi kirendeltség vezetője, s kezdeményezője az énekkar életre hívásának. Az ötletet ■ a tanácselnöknek egy szülcség adta. Tíz éve mind több családi eseményt, esküvőt, névadót, temetést rendeztek nem hagyományos formában, de ezek a szertartások meglehetősen szegényesek voltak. A megalakítandó népdalkörnek az lett az első feladakell, hogy a kertbarátkor milyen jó lehetőséget kínál a szakszerűbb, a könnyebb, a gazdaságosabb munkához. Aktívahálózat — Egyéb feladatok? — A teljesség igénye nélkül megemlíthetem például a szülői munkaközösségek irányítását, az olvasótáborok szervezését. Folyamatos munkát jelent a körzeti bizottságok munkájának értékelése, segítése, a bizottsági tagok továbbképzése, az aktívahálózat erősítése is. ta, hogy az eseményeken közreműködjön, hangulatosabbá, ünnepélyesebbé tegyék azokat. »» Elterjedt a kórusszervezés híre, s rövidesen vagy harmincán gyűltek egybe, hogy Tasnádi Lajos vezetésével megkezdjék a próbákat. Blau- bacher Dániel például a felesége barátnőjétől tudta meg a dolgot, s mivel szeret énekelni, szerepelni, nyomban jelentkezett, később hozta az asszonyt is. Jó néhány házaspár énekel ma is a kórusban, sőt már az újabb nemzedék képviseletében a gyerek is. A lelkesedés első hulláma úgy három évig éltette az énekkart, amely akkoriban hivatalosan népdalkor volt. Énekeltek a társadalmi eseményeken, felléptek a járás kórustalálkozóin, ahol siker és taps kísérte őket. Három év múlva következett az első hullámvölgy, többen elelmaradoztak, az idős Tasnádi Lajos sem tudta már -vállalni a sok munkát, hiszen a fúvószenekarnak is ő volt a lelke, karmestere. A következő néhány esztendőben minden ikladi közösségi megmozdulás élesztője, szervezője, motorja, összetartó ja, lelkesítője, Csizmadia Istvánná igazgatóhelyettes a kórus vezetője. Ő ugyan természettudományi tárgyakat oktat, de mindig feltalálja magát, megesett, hogy a Hogyan érzik magukat a felsőfokú mezőgazdasági szak- képzettséggel rendelkező mezőgazdászok 1981 elején a kartali Petőfi Termelőszövetkezetben, ahol jelenleg húsz felsőfokú végzettségű mezőgazdász dolgozik, közülük tízen még innen vannak harmincadik életévükön, négyen pedig 1980-ban indultak, mint pályakezdők. Dolányi Sándor személyzeti vezető szívesen beszél a kérdésről. Ösztöndíjjal — Örök igazság, s már közhelynek hangzik: a termelés legfontosabb tényezői az emberek. Az ő tudásuk, szorgalmuk az esetek többségében eldönti a termelés sorsát. A korszerű eszközök, az anyagi-műszaki feltételek csak akkor érvényesülhetnek, hatnak igazán, ha az emberek a legcélszerűbben, a leggazdaságosabban használják fel. — Elsősorban fontos feltétele tehát a terpelés fejlesztésének. az eredmények megszilárdításának, egész mező- gazdaságunk előrehaladásának a dolgozók tudása, szak- képzettsége, általános műveltsége. Hogy szövetkezetünk ezt a törvényt mennyire felismerte, bizonyítja, hogy három agrármérnökünk gazdaságunk ösztöndíjasaként szerzett okkarmester akadályoztatása miatt a fúvósokat is elvezényelte. * Időközben egyesült a három község, Aszód, Do- mony és Iklad, közös tanácsú nagyközséggé alakultak. Ekkortól mindhárom helyen szerepeltek a rendezvényeken. Bővült a műsoruk, átlépték a járás és a megye határát is, az 1976-os országos találkozón mint vegyes kar ezüstkoszorús minősítést szereztek. »» Két év múlva, 1978-ban, a Vándor Sándor kórustalálkozón ismét ezüsttel jutalmazták szereplésüket. Rövidesen újabb szakasz kezdődik életükben. Sára Ferenc, mint maga mondja, a folklór megszállottja, Aszódra kerül iskolaigazgatónak. Felfogása szerint, ha közigazgatásilag egy a három község, valamilyen formában és fokon a kulturális életet is koncentrálni kell. Alapjául az ikladi énekkar szolgált. De Aszódon is megalakították a kórust, amelybe katonák, középiskolások és helybeli felnőtt lakosok jelentkeztek. Ettőlfog- va nagyobb eseményeken az egyesített vegyes kar lép fel. amelynek létszáma nyolcvan körül mozog. Az ikladtak persze önállóan is szerepelnek továbbra is. saját műsorukkal vesznek részt a járási találkozókon, fesztiválokon. Csizmadia Istvánná régi vőfélykönyveket gyűjtött össze, Klagyivik Pál, levelet. Jelenleg a bagi Katona István kap ösztöndíjat, hogy zavartalanul végezhesse tanulmányait. Bacsányi János szövetkezeti párttitkár a mai helyzetet már másként jellemzi. — Az az idegenkedés — mondja —, amely másfél-két évtizeddel ezelőtt a tsz-tagság részéről fogadta az agrárértelmiséget, megszűnt, mégis túlzás lenne azt állítani, hogy a mezőgazdaság szakemberei kivétel nélkül megtalálták a helyüket a faluban. — De mi az oka a házonkí- vüliségnek — vetem közbe. Gyorsan peregnek a válaszok, az érvek. Dolányi Sándor szavait jegyzem. — A termelőszövetkezeteknek csak kis hányada tud szolgálati lakást adni. Szövetkezetünk négy község határában gazdálkodik, de csak három szolgálati lakásunk van. önmaga erejéből pedig a szakemberek zöme, főleg, ha fiatal és kezdő, nem tud vagy nem is akar házat építeni. Összkomfortos lakás — De van ennek a kérdésnek érzelmi oldala is, ami szintén valahová a múltba vezet. Adunk' már ösztöndíjat az agráregyetemi hallgatónak. Nem kis dolog. De a falu már akkor összkomfortos lakást épít az orvosnak, amikor az még csak leendő orvos, és csak évek múltán kerül a faluba. De épül hajlék a pedagógusok, gyógyszerészek számára is, akiket egyértelműen az értelmiség közé sorolnak. — A legtöbb falusi ember az értelmiségi kategóriába kizárólag az íróasztal mellett ülő szellemi foglalkozásúakat sorolta, akikhez hozzátartozik a jól öltözöttség, az egész napos vasaltság, a frisA vérségi úttörőcsapat január utolsó hetében rendezte meg a tanulmányi versenyeket, amelyekre hetedikes és nyolcadikos tanulók nevezhettek be háromfős csoportokban. A hétfőn lezajlott orosz tanulmányi versenyen a Tankó József, Kis Gábor és Tasi József alkotta csapat lett a győztes. Kedden a rajzon ügyes kézre, jó fantáziára, esztétikai érzékre volt szükség. A sok nagyszerű ala táncosok vezetője, egyik nyáron magnóval járta körül a falut, megszólaltatta, megénekeltette az öregeket. Ebből az anyagból készült az Ikladi fonó című játék; amely ádventtől farsangig kíséri végig, a régi élet jelentős eseményeit. Ezt is az énekkar tagjai elevenítik meg a színpadon. . . »» Nagyon szép tíz év volt, mondja a kórustitkár, Ecker József, s a többiek helyeslőén bólintanak. S nyomban sorolják az élményeket, a sikeres szerepléseket. A kérdésre, hogy mit tartanak a legfontosabbnak, egyöntetűen azt válaszolják, a barátságot. Igaz. mint minden öntevékeny kórusban, itt is jöttek, mentek az emberek, de a mag, húsz- buszonöten, végig kitattottak. megszerették egymást, örültek egymásnak, szeretnek közösen énekelni, örömet szerezni másoknak. De tovább is • kell lépni, mert mindig nem lehet ugyanazt csinálni. Sára Ferenc pedig igényes ember, aki figyelembe véve a kórus képességét. teherbírását, fokozatosan nehezebb, bonyultabb dallamokat tanít be, arra törekedve. hogy az adott kereteken belül a legtökéletesebben szólaljon meg a dal. Hogy ez mire lesz elég, a saját örömön túl, azt már másoknak a közönségnek, a zsűriknek kell eldönteniük. Besötétedett. A művelődési ház körül még nagyobb a csend. Rósenbergerné felgyújtja a kinti villanyt, lassan jönnek a kórustagok, a citerások. S hat óra felé Sára Ferenc in.t, kezdődik a próba. Kör Pál sen borotváltság. Az agrárértelmiségre ezek a jegyek nem vonatkoznak, hiszen tevékenységük rokon a fizikai tevékenységgel: határjárás sárban- latyakban. A talajelőkészítés, az ültetés, vetés, betakarítás helyszíni irányítása esőben, szélben, vagy az állattenyésztési munkák ellenőrzése, segítése az istállókban, ahogy mondani szokás: a ritkán pucolt bakancsok világában. Gond a hosszúra nyúlt munkaidejük is. Ez az, ami sokszor kizárja őket még az egyébként befogadásra kész helyi értelmiség köreiből is. Kinek van kedve napi tíz- tizenkét órás határjárás után társasági életet élni? — kérdezik többen is. Jó közérzet Most válaszolni kellene. Talán nem mosolyognak meg, ha válaszért az 1964/66-os évekbe megyek vissza, az akkori aszódi agrárközművelődési járási klubban elhangzottakhoz, s az ottani megfogalmazással folytatom, amit arra a kérdésre kaptáik fiatal agrárértelmiségiek, mit tehetnek önmagukért és a faluért: — A jó agrárértelmiségi egy személyben végez túdósi, tanári, gazdaságvezetői és népművelői munkát. Megsárgult papíron akkor elhangzott mondatok. Veres Péter mondta a kérdező fiatal agrárértelmiségieknek: — Az a kérdés, megszeretnek-e, vagy legalább megbecsülnek-e téged a többiek. Ha megszeretnek és megbecsülnek, ez any- nyit jelent," hogy a közösségben megnyerted a csatát. És akkor otthon vagy, jól érzed magad. Ez a csatanyerés 1981 elején is megadhatja a jó közérzetet. Fercsik Mihály kotás közül Bozsik Márta nyolcadikos tanuló tájképe, valamint a hatodikos Berze Márta virágcsendélete4 emelkedett ki. Szerdán kis természetkutatókká váltak a csoportok, s egy képzeletbeli utazást tettek a Holdra, amelynek során számos érdekes földrajzi, biológiai, kémiai és fizikai feladattal ‘ kellett megbirkózniuk. A versengésből Tankó József, Kis Gábor és Dora József került ki elsőként. Csütörtökön törökkori irodalomban, történelmi eseményekben, s a korhoz kapcsolódó képzőművészeti alkotásokban kellett járatosnak lenniük a pajtásoknak. A siker egy csonka csapaté lett — társuk megbetegedett: Tankó József és Bozsik Máriáé. Ugyanezen a napon a kisdobosok is vetélkedtek. Közülük Kósa Klára bizonyult a legügyesebbnek, s legtájé- kozottabbnak. míg a második helyet Kalmár Judit szerezte meg. Az úttörőcsapat a győztesek.t értékes könyvekkel jutalmazta. Készülnek a játékvezetők Egy hónap múlva indul a járási labdarúgó-bajnokság tavaszi szezonja. A mérkőzések játékidejének kilencven percében történő események során pillantásnyi idő ál] a játékvezető rendelkezésére, hogy megítélje a történteket. Sípba kell fújni, határozni és ítéletet hozni. Hogy helyesen tudjon ítélni, ismernie kell a legújabb játékszabályokat, gyakorlati embernek kell lennie. A játékvezetőnek tehát felkészülten kell a pályára lépnie. E felkészülésben segít például a Pest megyei játék- vezető_ bizottság, amikor a nagykőrösi edzőtáborban lehetőséget biztosít a tanulásra. A gödöllői járásból Adám Mihály. Lovász Béla, Hegedűs Ferenc, Födi István és Nagy József vesznek részt. A négynapos tanfolyam tematikájában elméleti és fizikai felkészítés szerepel. IS«N OH»-' IDS1 (CUVIrtlIftl Hu lap) G. Z. Kihasználják a jó időt A Középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dolgozói kihasználva a jó időt betonozzák a művelődési központhoz vezető aluljáró áruház felőli szakaszát. Barcza Zsolt felvétele Nemzedékek találkozása A barátság, örömszerzés kórusa Győztes vérségi úttörők
