Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-01 / 27. szám

6 unsrer W t/UKfff) 1981. FEBRUAR 1., VASÁRNAP Az országutak leendő vándorai Az Autóközle­kedési Tanintézet budapesti és Pest megyei iskolájában évente ezerötszáz- kétezer hivatásos tchergépjárnní- vezetőt kOpeznek ki. Az oktatáshoz korszerű gépkocsi- park és egyéb szemléltetőeszkö­zök állnak a hall­gatók rendelkezé­sére. Még karácsony előtt történt Kidobott az ablakon félmilliót Sikkasztás a vasúti mozgópostán Lappangó biztosítások Nyomoznak, hogy fizethessenek Addig kérem, amíg élek... Íme az előítélet: a bizto­sító embere két okból csöngethet csupán; hogy kérje az elmaradt biztosí­tási dijat, s hogy ellen­őrizze, vajon jogos-c a kár­igény. Pedig a biztosító fizet is. Néha nem könnyen. Nyo­mozni kell. Mármint a biz-, tosítottak után... FURCSA HISTÓRIÁK Karácsony előtt hat nappal eltűnt egy postazsák pénz Kő­cser és Budapest között. Az eset az első órákban inkább valami fatális tévedésnek lát­szott, nem bűnügynek, oly­annyira zárt láncot alkottak az egymást követő események. A kocséri postahivatalban spe­ciális szerkezettel lezárták a küldeményt, a zöld Barkas — rendőri kísérettel — minden incidens nélkül elérte a nagy­kőrösi vasútállomást, a cso­magot sértetlen állapotban ad­ták fel a Szeged—Budapest személyvonat mozgópostájá­ra, a vagonban a zsák felnyi­tásakor mégis hiányzott 450 ezer forint. „Nincs meg a kocséri fél­millió!” — szó szerint ezt kiál­totta a zsák kiborításakor egy Kimmer nevű postai segéd­tiszt, aki a mozgóposta veze­tőjeként a továbbiakban kér­lelhetetlen precizitással haj­totta végre az ilyen rendkí­vüli esetekben előírt- rendel­kezéseket. Tulajdonképpen ennek köszönhető, hogy Í9 nappal később, 1981. január 6-án a ceglédi rendőrkapi­tányság őrizetbe vette a bűn­tény azóta beismerő . vallo­mást tett gyanúsítottját, egy 31 éves büntetlen előéletű személyt... Elrejtett pénzeszsák Három verzió felállítása után kezdődött el a nyomozás. Mint utólag kiderült, bárme­lyik hipotézis igazolódhatott volna, mert valamennyi eset­ben akadt egy-egy rés a ga­ranciális szabályokon, amely esetleg lehetővé tette volna a sikkasztást. Már a kocséri pos­tán, ahol a hivatalvezetőt ép­pen egy fregoli-postás helyet- tesítette, elmaradtak bizo­nyos ellenőrzések, később pe­dig egy másik kocséri külde­ményt bontottak fel szabály­talanul az egyik központi pos­tán. A harmadik, a mozgóposta­verzió volt, az, hogy a pénz­nek a vasúti vagonban kel­lett eltűnnie. Hat nappal az őrizetbevétel, majd (annak 72 órás lejárta után) az előzetes letartóztatás (nagykőrösi ügyészség által jóváhagyott) elrendelése után ezt a felte­vést már konkrét tények iga­zolták. Január 12-én délután, Kimmer József postai segéd­tiszt ugyanis beismerő vallo­mást tett. Azóta az események pontosan rekonstruálhatók. Eszerint alighogy elindult a szerelvény Nagykőrösről, Kim­mer kiborította a kocséri zsá­kot, majd mialatt társai is csomagokat bontottak, egy észrevétlen, villámgyors moz­dulattal a levelek közül a leplombázott kis pénzeszsá­kot a kocsiban rendszeresített szerszámosládába rejtette. A Martinovics-hegyen És ezután elkezdődött a pes- ,ti férfi előre kitervelt, majd­hogynem percre pontosan ki­számított akciója. A látszat­leleplezés után a postai sza­bályzatnak megfelelően, azon­nal táviratokat írt, szám sze­rint hármat, Kocsérra, Ceg­lédre, és az egyik budapesti postahivatalba. Amikor a vo­nat 6 perc múlva elérte Nyárs­apátot, már valamennyi táv­irat elkészült, de feladni vé­gül is csak Cegléden tudta. A rendkívüli intézkedések után folytatódott a munka, majd Budapesthez közeledve Kimmer vacsorázni kezdett. Két kollégáját meg is kérdez­te, nem kérnek-e disznósaj­tot, majd a papírt és étel- • maradékot egymás után ki­dobta az ablakon. Közben fi­gyelt, mennyire tartják szem­mel a többiek. Az elterelő hadmozdulatok után Kőbánya —Kispest térségében, míg két munkatársa az egyik . oldalon nézte, nem fogadják-e ellen­őrök a szerelvényt, ő az ab­lakon keresztül a vacsorama­radékok után kihajította a pénzeszsákot is. Mikor a vo­nat befutott a Nyugati pálya­udvarra, postai biztosok ku­tatták át a vagont, de ez már természetesen teljesen hiába­valónak bizonyult. Másnap Kimmer taxival ki­ment Kispestre és magához vette a pénzt. Az összeg egy részéi, 292 ezer forintot egy ételhordós edénybe helyezte el, majd a lábost egy nylon­ba, a nylont egy dobozba tet­te. A csomagot Budapest tá­voleső pontján, a cserjés, bo­zótos, lakatlan Martinovics- hegyen rejtette el, letakarva egy ócska mosogatófazékkal. Nyomozás stopperrel Meglehetősen finoman (10 évi praxis alapján) kidolgo­zott bűnténnyel kerültek te­hát szembe a ceglédi nyomo­zók. Vizsgálat közben az első, igazán gyanús mozzanat a táviratok keltezése volt, Kim­mer 16-át írt mindenütt 18-a helyett. A férfi ugyan közöl­te, hogy egyszerűen eltévesz­tette a dátumot, de ez telje­sen valószínűtlennek látszott, a nyomozók kiszámították, | hogy aznap Szeged és Buda­pest között legalább száz eset­ben használta a pontosan be­állított postai bélyegzőt. Leg­alább ennyire kétséges volt, hogy az említett 6 perc ele­gendő lehetett-e zsákürítésre, szortírozásra és három távirat elkészítésére, ezért a kapi­tányságon stopperórával bizo­nyítási kísérletet folytattak le. Az időmérések alapján kide­rült. Kimrhernek mindehhez minimálisan 9 percre lett volna szüksége. Az erősödő gyanút azután még. csak nö­velte, hogy a táviratokban egy­két szó és a pénzösszegek írás­módja némiképp elütött a szö­veg egészétől. A gyanúsított beismerő val­lomása után megoldódtak ezek a rejtélyek. Kiderült, Kimmer már december 16-án el akar­ta követni a bűncselekményt, ezért előre megírta — a konk­rét összeg helyét kihagyva — a táviratokat. Azon a napon azonban családi okok miatt mégsem volt szolgálatban, új táviratokat viázont nem írt... Ebből következtetni lehetett, a gyanúsított előre tudta azt is, hogy pontosan a kocséri pénzt fogja ellopni. Tapasztalatai alapján kb. 200 ezer forint­ra számított. Nagyjából eny- nyire lett volna szüksége ah­hoz, hogy Pomázon épült be­költözés előtt álló kétszintes házát bebútorozza, adósságait rendezze. A hitelek többségé­nek határideje karácsony volt, így a pénz jelentős része (kb. 100 ezer forint) a kölcsönök visszafizetésére ment el, to­vábbi 60 ezer fórintért pedig gáztűzhelyt és más berende­zési tárgyakat vásárolt. A kár megtérült A Magyar Postánál három­száz mozgópostás dolgozik, de a Kimmer-féle eset majdhogy­nem példátlannak möndható. Utoljára öt-hat évvel ezelőtt, Budapest—Szob között lopott el egy mozgópostás 40 ezer forintot, de azóta ilyen bűn- cselekmény sehol az ország­ban nem történt. Ezért is vál­tott ki a postánál nagy meg­lepetést az ügy, amelynek fő­iskolás (esti tagozatos) gya­núsítottját káros szenvedé­lyektől mentes, családszerető, jó képességű embernek ismer­ték. Kimmer József bűnügyi dossziéját a ceglédi rendőrka­pitányság a napokban küldi el vádemelési javaslattal a bűncselekmény helye szerint illetékes nagykőrösi ügyész­ségnek. A bűncselekménnyel okozott kár időközben teljes egészében megtérült. Babus Endre Pista bácsi minden nyugdíj­fizetéskor beállított az Álla­mi Biztosító fiókjába, hogy le­rója a 10 forintot, a biztosí­tás díját. Türelmesen megvár­ta, míg a nyugtát a kezébe nyomják. így ment ez 20 esz­tendőn át. Azután Pista bá­csi elmaradt. A felesége 1500 forintot kaphatott volna, ha jelentkezik. Most keresik őt a biztosító emberei. Más. Az idős házaspár mindkét tagja megkötötte a haláleseti biztosítást, ha ne­tán egyikük elmenne, a má­sik eltemethesse. A bácsi halt meg előbb. Felesége — gon­dos asszony —1 kettejük he­lyett továbbra is fizette csek­keken a díjat. Azután a néni is meghalt. Most a hozzátar­tozók után kutatnak, hisz fi­zetnének nekik.. • Nincs olyan biztosítási köt­vény, amelyen ne szerepelne a mondat: „a kárigény beje­lentése az ügyfél kötelessége”. — Ó, hát az a biztosítás már rég nem esedékes, külön­ben is a párom intézte — mentegetőzik a 71 esztendős Varga László. . — így volt — veszi át a szót az asszony —. meg 1952 júniusában kötöttük. Tetszik tudni, nagyon szegények. vol­tunk, úgy gondoltuk, kisegítés lesz, ha meghalunk. Tíz fo­rint volt kettőnkre a díj. Nagv pénz volt az akkoriban, hi­szen 1200 forintból éltünk ha­tan, négy gyereket neveltünk. Tíz éven és hét hónapon át fizettünk. Nem gondoltam, hogy valaha még pénzt lá­tunk ebből. Kétezer forint most a férjem nyugdíja, jól jön hát, ha kapunk. Szeren­csére épségben találtak, min­ket a biztosító emberei, s úgy döntöttünk, felvesszük most, ami jár, a 3859 forin­tot... ★ Okos István, a Május 1. Ruhagyár bedolgozó részlegé­nek vezetője: — Nem is em­lékszem már pontosan, néz­zük meg inkább a papírt! — S valóban ott a dátum, 1964- ben kötött biztosítást. Azután előjönnek az emlékek. — Még a ruhagyárban történt, ami­kor beléptem, mint művezető' Jött a biztosító ügyintézője, én meg ráálltam az alkura — mert veszélyes helyen, kazán mellett dolgoztam —, hogy tízforintos, biztosítást kössek. Már rég elfelejtettem, mert nem szívesen gondol az ember adósságra, halálra. Nem, én sem számítottam arra, hogy miután a díjfizetést abba­hagytam, pénzt kaphatok. Kü­lönben most is többféle biz­tosításom van, összesen majd­nem 400 forint díjat fizetek. Azt hittem, nincs már meg a kötvény, elégették, elfeledték. A halálom esetére 450 forint járt volna, így még életemben felveszem a 170-et. Persze, hogy jó lesz postán, nem me­gyek én utána. A CSÉB-em pedig jó arra az esetre, ha valami történne ... ★ Sebestyén Mihályné is nehe­zen hiszi, hogy pénzt kaphat. 1947-ben vagy 48-ban kötötte a biztosítást, három forint volt a díja. így mondja: — ma már egy liter tejet sem kapok. érte. Húsz évig fizettem, s úgy szólt az írat, 720 forint illeti a hozzátartozóimat halá­lom esetén. Hetvenéves le­szek, s szerencsére jó egész­ségben találtak most. Amikor lejárt a díjfizetés ideje, én bizony nem mentem a pénz után. Gondoltaim, ha már nem élek, majd a hozzátartozók in­tézzék. Most? Özvegyi nyug­díjas vagyok, minek venném fel ezt a pénzt? Először azt hittem, amikor mondták, hogy i biztosítótól jönnek hogy Eelemelik a biztosítási díjat. Kellemesen csalódtam •. ELFELEJTETT KÖTVÉNYEK Tájékoztatásul? 't akik eddig megszólaltak. mindannyian ceglédiek, csupán ebben a váosban és a járásban 6 ezer elfelejtett biztosítást tartanak nyilván. Kísérletről van szó: Az úgynevezett temetkezési biztosítások érvényben marad­tak azután is, hogy a díjfize­tés ideje lejárt, s részben az­után is, hogy a biztosított csak az időszak egy része alatt fi­zette a díjat, azután abba­hagyta. így tehát az a fura helyzet alakult ki: életükben pénz illeti a biztosítási kötvé­nyek tulajdonosait, ha ők már nem élnek, akkor, rokonaikat. Akik pedig erről mit sem tudnak, ★ Juhász Péter kárszakértő egyike a 12 biztosítós ember­nek, akik vállalták, hogy sor­ra járják Cegléden az ügyfe­leket, s nyomoznak utánuk: — Régi kötvényekről van szó. az 1940-es évek közepétől a 60-as évek közepéig kötötték ezeket a biztosításokat, né­melyiket még az Állami Biz­tosító elődeinél. Akad például, amelyiknek fejlécén ez áll: Országos Református Jóléti és Gazdasági Társulat, Magyar ■ Hollandi Biztosító Részvény- társaság, s hasonlók. Hálás a feladat, mert nem várt pénz­hez juttatjuk az embereket, ez még akkor is így van. ha csu­pán néhány száz, vagy ezer forintot kapnak, mert a több­ségük nyugdíjas, szerény kö­rülmények között él. Persze nem könnyű a felkutatásuk, mert a többség elköltözött, esetleg halála utári a hozzá­tartozók is máshová mentek lakni., ★ Oroszlán Imre, az Állami Biztosító Pest megyei vagyon- és személybiztosítási osztályá­nak vezetője: — Az elmúlt évtizedekben 8—10 féle halál­esetre szóló életbiztosítási módozat fordult elő az Álla­mi Biztosítónál. Ezekre az a jellemző, hogy alacsony — 3 —10 forintos — biztosítási díj fejében 500—2500 forint kö­zötti összeget fizetünk halál­esetkor. Tömegével kötötték az ilyen biztosításokat, tízez­rével akadtak, akik 20 évig fizették a díjat, olyanok is. akik idővel abbahagyták. Négy éve már, hogy az Állami Biz-, tosító vezetői úgy döntöttek, a régi biztosításokra magasabb haláleseti összeget fizetnek, s még egy. fontos módosítás tör­tént: ha a biztosított saját éle­tében fel kívánja venni a pénzt, némiképp csökkentett, összeget kaphat. Az elmúlt négy évben — talán az1 or­szágban elsőként — módsze­res munkával számbavettük az ilyen biztosításokat, s meg­döbbentő eredményre jutot­tunk; 40 ezer lappangó bizto­sítást találtunk. Most - tehát munkához láttunk. Cegléden személyesen keressük a bizto­sítottakat. a dabasi járásban levél útján ajánljuk fel az ügyfeleknek, hogy vegyék fel a pénzt Munkaügyi viták Alacsonyabb munkakörben Egy vállalat lakatosának 17,50 forint órabére volt. Ké­sőbb — orvosi javaslatra — könnyebb munkára való be­osztását kérte. Ezért másik munkahelyet ajánlottak fel neki 13.50, forint órabérrel. Az alacsonyabb órabért a lakatos sérelmesnek találta, mert sze­rinte azt egyoldalú intézke­déssel csökkentették. Pana­szával a munkaügyi döntőbi­zottsághoz fordult, amely ké­relmét elutasította. Ezt azzal indokolta, hogy az új beosz­tást elfogadta, ennek bértéte­le pedig alacsonyabb, mint a korábbié volt. Minthogy azon­ban 30 százalékos műszakpót­lék illeti meg, keresetveszte­sége nincs. A határozat ellen a lakatos a munkaügyi bírósághoz for­dult. A tárgyaláson a vállalat képviselője azzal érvelt, hogy a lakatos nemrég létesítette a munkaviszonyt, ezenkívül új munkakörében a bértétel 10— 15,50 forintig terjed, de a fel­ső határt, amelyre a lakatos igényt tart, a régebben dol­gozók munkabére sem éri el. Semmi sem indokolja, hogy az újonnan belépett dolgozó órabére a többiét meghalad­ja, mert ez bérfeszültségre vezetne. A munkaügyi bíró­ság a vállalatot kötelezte, hogy az új beosztásban 15,50 forint órabért fizessen. A döntés el­len emelt törvényességi óvás­ra a Légfelsőbb Bíróság a következőket mondta ki: — A lakatos kereseti igénye azon alapszik, hogy bár az új munkakörben közös megegye­zéssel állapodtak meg, bérét egyoldalúan, jogellenesen szabták meg. A bérhatárok közötti megállapítás kérdésé­ben, tekintve, hogy ez mun­káltatói mérlegelés körébe tartozik, munkaügyi vita nem is indítható. A Munka Tör­vénykönyve szerint a munka- szerződés közös megegyezéssel történő módosításánál a meg­kötésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az el­téréssel, hogy az áthelyezést minden esetben írásba kell foglalni. Ebben fel kell tün­tetni az új munkakört, mun­kahelyet. személyi alapbért és az áthelyezés időpontját. — Ebben az ügyben a mun­kabér kérdésében a felek kö­zött megállapodás nem jött létre — hangzik tovább a ha­tározat. — Tehát érvényes munlzaszerződés-mödosítás sein történt. Ez pedig azt je­lenti, hogy a lakatos a 17.50 forintos munkabérre csak ere­deti munkakörében tarthat igényt. Ha pedig ezt a mun­kát ellátni nem akarja vagy egészségi állapota miatt nem képes, és a munkakörválto- zásban a bérezésre is kiterje­dő közös megállapodás nem jön létre, a munkaviszony megegyezéssel, vagy bárme­lyik fél kérésére felmondással megszüntethető. HASZNOT IS REMÉL Cegléden január 12-én je­lentkeztek az első biztosítot­tak a pénzért. Kétszázharminc kötvényt fizettek ki itt tíz nap alatt- Kétszáznégyen visszavásárlásra ajánlották fel a biztosítást, s ennek fejében 163 ezer 364 forintot vehetnek fel. Huszonhat alkalommal a hozzátartozóknak fizettek ösz- szesen 21 ezer 826 forintot. Cegléd városában a 709 régi biztosított közül 346-ot talál­ták meg, közülük 330-an. azon­nal kérték a pénzt, 16-an dön­töttek csak úgy, hogy ráér. Dabason a levelek nyomán két hét alatt 30 biztosított je­lentkezett a 29 ezer 704 fo­rintért. Rövidesen hasonló ak­ció kezdődik Nagykátán és Ráckevén. Sokan, akik hírülvették ezt, máris maguk keresik az Ál­lami Biztosító fiókjait... Végezetül: tény, hogy az Ál­lami Biztosító az akciótól hasznot is remél, nevezetesen azt, hogy a mostani kifizetés­sel érvényüket vesztő biztosí­tások helyett újat kötnek, akik felveszik a pénzt; Vasvári G. Pál Felfedezés Óriás barlang Brit barlangkutatók egy cso­portja — feltehetőleg a világ legnagyobb térfogatú barlang­jára bukkant a kelet-malay- siai Sarawak szövetségi állam nemzeti parkjában. A képződmény egy kilomé­ter hosszú, 250 méter széles és 70 méter magas, s az expedíció tagjai szerint kétszer akkora, mint a franciaországi Saint Martin-kőbarlang, amelyet ed­dig a legnagyobbnak tartottak.

Next

/
Thumbnails
Contents