Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-05 / 30. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Ára 1,40 forint 1981. FEBRUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Következetes agrárpolitika Stabilizálódtak a nagyüzemek Havasi Ferenc felszólalása Gépipar N emzetközi méretekben egyre inkább hajlanak a szakemberek arra, hogy a gazdasági fejlettség sokféle részmutatója közül kiemelt helyet adjanak a gépiparnak. Annak tehát, az adott ország esetében a gépipar miként vesz részt a nemzetközi munkameg­osztásban, előállított termé­keinek milyen hányada bi­zonyul élvonalba tartozó­nak — azaz gond nélkül ér­tékesíthetőnek kül- és bel­földön —, mennyi idő telik el egy-egy fejlesztés meg­kezdése és az új áru piacra vitele között. S ezzel a megítélésnek még csupán néhány szempontját emlí­tettük, hiszen olyan ipar­területről van szó, amit joggal neveznek más ter­melőtevékenységek meg­határozó elemének, mivel termékeinek javát nem a közvetlen fogyasztás hasz­nosítja, hanem az úgyneve­zett termelői továbbfel­használás. Nincs tehát semmi külön­legesség abban, hogy az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának határozata az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatokról — az állásfog­lalást lapunk január 18-i számában publikáltuk — megkülönböztetett módon foglalkozik a gépipar hely­zetével és teendőivel. A megye ipari termelésében ugyanis nem jelentéktelen a gépipar aránya, s még inkább nő az a súly, ha azt vesszük figyelembe, milyen lehetőségek sorakoznak a gyorsabb lépésváltásra, a termelési és termékszerke­zet korszerűsítésére, azaz egy hosszú ideje óhajtott, de eddig el nem ért dina­mikus fejlődési szakasz fő jellemzőinek meghatározó­vá tételére. A megye gép­ipara még ma is magán hordja létrejöttének ellent­mondásos bélyegét; az érintett vállalatok nagyobb része jelentéktelen magán­üzemek helyén, valamint nem ipari célra emelt épü­letekben kezdte meg műkő- _ dését. Ez hatással volt az' akkori berendezkedésre éppúgy, mint a későbbi fejlesztésekre — elég itt utalni az Egyesült Villa­mosgépgyár ceglédi gyára költözködéseire, míg elju­tottak a mai, viszonylag otthonos ipartelepig —, a technikai és technológiai alapokra, valamint a mun­kakultúrára. Vannak tehát olyan, objektív, történelmi okokból táplálkozó adottsá­gok ma is, amiken nem egyszerű a változtatás. Azt azonban, hogy lehetséges ez a változtatás, éppen a már említett ceglédi gyár, vagy az ikladi Ipari Mű­szergyár bizonyítja. H osszabb időszakra visz- szanézve is azt álla­píthatjuk meg — ért­ve ezen a hetvenes éveket —, hogy a gépipari üzemek többségében nem hiány­zott a kezdeményezés a jobbra, a korszerűbbre. Ezek a külön-külön elisme­rést érdemlő törekvések azonban nem rendeződtek egységes fejlesztési koncep­cióvá, s ebben jelentős ré­sze volt az irányítás tétova- ságának, a vállalati kört meghaladó döntések lassú meghozatalának. Abban, hogy napjainkban például a gépipari dollár elszámo­lású kivitel a megye ipari átlagának mindössze a felét éri el, jórészt fölhalmozó­dott adósságok terhe mu­tatkozik meg, s csak ki­sebb részben az, amit a piaci jelzések vontatott ér­tékelésének nevezhetünk. Egyszerű példával élve: sikeresen nyúltak az érték- elemzés módszeréhez a Ganz Árammérőgyárban különböző fogyasztásmérők fejlesztésénél, ám a ka­pott ismeretek gyakorlati alkalmazását kerülő utakra terelte a nehézkes nagy- vállalati szervezet, vala­mint az is, hogy a műszer­ipar egészének nem volt kialakított távlatibb fej­lesztési koncepciója. Éppen ezért az árammérőgyáriak akkor is rögtönzésekre kényszerültek, amikor — így a belföldre és az ex­portra történő termelés arányainak kijelölésekor — pontosan tudták, mit kelle­ne tenni, de amit kellett volna tenniük, azt nem hagyták mások, legtöbbször utasításokkal mondva álljt az ésszerűnek. V eszélyes dolog lenne úgy vélekedni, egye­dül a műszeriparban hatottak ilyen tényezők. Pusztán megemlítjük, ha­sonló okok miatt a megyé­ben erőteljesen jelenlevő híradás- és vákuumtechni­kai iparban másfél évtized alatt a negyedére csökkent az új termékek aránya a termelési értéken be­lül, Amíg ugyanis a hat­vanas évek közepén a ter­melési érték húsz százalé­kát tették ki az abban az esztendőben gyártani kez­dett árucikkek, a hetvenes évek végére ez az arány öt százalékra süllyedt! Súlyos igazságtalanság lenne mindezek miértjeit a termelőhelyektől számon kérni. Az elszámoltatás ak­kor igazságos — s egyben így teremtődik meg a fel­adatok reális alapja —, ha azt elemzi, mire volt módja a termelőnek, s abból mi maradt kihasználatlanul. A vállalatok egy része ugyan­is — például a Mechanikai Művek, a Csepel Autógyár, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár — szinte teljesen fölélve tartalékait tudott csak fejleszteni, ezt azon­ban a szakmai irányítás alig méltányolta. Jó néhány olyan eset volt, amikor az említett üzemek nátrányo- sabb helyzetbe jutottak, mint azok, ahol valami na­gyon keveset tettek ugyan, de továbbra is őrizték a tartalékokat — így a fölös munkaerőt —, azaz a jók bűnhődtek, a gyengék bol­dogultak. A közelmúlt megszívlelendő tanulságai ezek, mert a kellő követ­keztetések levonásának el­mulasztása egy megválto­zott gazdasági közegben is fönntarthatja a változatlan irányítási módszertant, s a kettő közötti ellentmondás tetemes veszteségek forrá­saként működik. A gépipar­ra terelődött megkülönböz­tetett figyelem indokolt, társadalmi érdekeltséget tükröz, e figyelem sugará­nak azonban nem szabad kizárólag arra koncent­rálódnia, mi történik a vál­lalatoknál. Legalább ilyen fontos annak nyomon köve­tése, mi történik, az-e, ami­nek történnie kell, a tágabb környezetben, amibe a pénzügyi szabályozás éssze­rűsége éppúgy beletartozik, mint a hosszú távú fejlesz­tési koncepciók megterem­tése. Mészáros Ottó Ma: Az agglomeráció gondjai Egészségügyi aktívaülés Szent­endrén . Közérdekű kérdések­ről, sokat ígérő javaslatokról számol be Vasvári G. Pál tu­dósítása a 3. oldalon. ...s az is: Tápiószentmárton Az ottani kerámiaszakkört mutatja be Kottán Éva a 4. ol­dalon. Felelősségre vonják a vétkeseket Miért vágták ki az élő fá­kat Monoron, Monori-erdőn és Gyomron? Olvasóink kérdései után járt Vereszki János. írá­sa a 8. oldalon. Postabontás A 7. oldalon. Az agrártermelés helyzeté­ről és feladatairól rendeztek országos tanácskozást ágazati vezetők és vezető szakemberek részére tegnap a Magyar Tu­dományos Akadémián. Az ér­tekezleten megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Falu­végi Lajos, a kormány elnök- helyettese, Veress Péter kül­kereskedelmi miniszter, Szent- ágothai János akadémikus, az MTA elnöke és Szabó István, a TOT elnöke. i Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadásában rámutatott: a me­zőgazdasági termelés hazánk­ban gyors ütemben fejlődik, évente átlagosan 2,9 száza­lékkal növekszik és lépést tart a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokéval. Az elért eredmények, egyebek között az, hogy az egy lakos­ra jutó gabona termelés 1930- ban megközelítette az 1300 kilogrammot és a hústermelés meghaladta a 140 kilogram­mot, nemzetközi mércével mérve is figyelemre méltóik. A mezőgazdaság zavarta­lan élelmiszerellátást biz­tosít a lakosságnak, és megtermeli a növekvő ag­rárexport árualapját. Az elmúlt öt évben a ter­melés fejlesztésére jelentős anyagi erőt fordítottak. A műszaki feltételek szinte min­den területen korszerűsödtek. A miniszter kitért arra, hogy a termelés növekedésével nem tartott lépést a gazdaságos­ság és a versenyképesség ja­vulása. A növénytermelés ki­sebb mértékben bővült, mint ahogy azt várták, és a gyü­mölcsösök telepítése, valamint az ültetvények beruházása sem a terv szerint alakult. Az élelmiszeriparban gondot okoiz, hogy a termelés és egyes területeken a kivitel még min­dig nem gazdaságos. A tapasz­talatok szerint az egyes táj­körzetek és az üzemek közöt­ti különbségek sem csökken­tek, ami nem csupán a ter­mészeti tényezőkkel függ ösz- sze. A VI. ötéves terv időszaká­ban a mezőgazdasági terme­lést 1985-ig évente 2,5— 2,8 százalékkal növelik, az élelmiszeripari termelés növekedési üteme ennél va­lamivel nagyobb, az elő­irányzat szerint 2,7—3,2 &zá- zalékos. A terv a növényter­melésnek az átlagosnál jóval nagyobb növekedési ütemet diktál. Az SSKß kongresszusának tiszteletére Export — határidő előtt A szocialista munkaverseny az 1981. évi fel­adatok teljesítése jegyében folytatódik; a szo­cialista brigádok, egész munkáskollektívák a minőség javítását, a határidők pontos betartá­sát, sőt lerövidítését vállalják. A felajánlások jó része külön kiemeli, hogy fokozott gonddal tesznek eleget a szovjet rendeléseknek, ezzel is kifejezve baráti, internacionalista kapcso­lataikat az SZKP XXVI. kongresszusára ké­szülő szovjet néppel. Pest megyei vállalatok, ipa­ri és mezőgazdasági szövetke­zetek is — akárcsak az ország több ezer munkahelyén — a még jobb munkával kívánják köszönteni az SZKP XXVI. kongresszusát. Munkahelyi kollektívák, szocialista brigá­dok ennek jegyében dolgoz­nak. így például az Ipari Mű­szergyár alkatrészgyártó egy­ségében a Komarov szocialista brigád, a dunavarsányi Petőfi Tsz Szabadság brigádja, s le­hetne még a példák sorát folytatni. A konkrétumoknál maradva, a Gödöllői Gépgyár kollektívá­ja az idén nem kevesebbre vállalkozott, mint, hogy a Szovjetunióba irányuló ex­porttermékeket november 30-ig kiszállítja. A hétszeres szocialista címet elért Lenin brigád arra hívta fel a többi brigádot: rövidítsék tovább a vállalásban foglalt határidőt, s az utolsó szállítmányok is lépjék át a határt novem­ber 15-ig. A Csepel Autógyár 1-es, 2-es és 5-ös számú gyárának Fürst Sándor, Ligeti Károly és Komócsin Zoltán szocialista brigádjai munkaversenyre hívták ki a gyár valamennyi brigádját. A Texelektro Ipari Szövetkezet Béke, valamint a váci Dunakanyar Vegyesipari Szövetkezet Kandó Kálmán brigádja is csatlakozott a Pest megyei munkáskollektívák el­határozásához: újabb munka­sikerekkel köszöntik az SZKP XXVI. kongresszusát. De a gyáli Szabadság Tsz Ságvári Endre brigádja, a gödi Duna- mente Tsz Ady Endre szocia­lista közössége is hasonlókép­pen döntött. Megtoldván azzal: az egy hektárnyi földterü­let megművelésére igény­be veit energiamennyisé­get tíz százalékkal csök­kentik. Így 30 forint 50 fillérrel lesz kevesebb hektáronként az energiaköltség, s nem utolsó­sorban a termékek előállítása. Ugyanakkor a gépparkjukban meglevő négy, ma még műkö­désképtelen munkagépet ter­ven kívül megjavítják, üzem­képessé teszik. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz kollektívájának az a célja, hogy a meglevő ti­zennyolc szocialista brigád mellé újabb ötöt hívjon életre. A szocialista brigádok közül a kertészet Tyereskova brigádja, ha lehet, még nagyobb óvatos­sággal csomagolja, s ép álla­potban juttatja el a Szovjet­unióba szegfűit. A munka mellett a kulturálódásra is J A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet növényházában december és március között mintegy 60 ezer fejes salátát szednek,amelyet a fővárosban és Pest megyében értékesítenek. Koppány György felvétel« gondot fordítanak. S bővítik kapcsolataikat a Szovjet Tudo­mány és Kultúra Házával. A Mechanikai Művek kon­denzátor-gyáregysége két aranykoszorús brigádjának kezdeményezésére az üzem 16 brigádja vál­lalta, hogy két héttel a no­vember 30-1 határidő előtt eleget tesz a szovjet ren­deléseknek, elkészíti a televíziókészülékek­hez használatos négymillió elektrolitkondenzátort. A vál­lalat másik gyáregységében, ahol magyar—szovjet kooperá­cióban készülnek a nagy nyo­mású festékszóró berendezé­sek, határidő előtti szállítást vállaltak. Az előadást követő vitában felszólalt Havasi Ferenc is. Kiemelte, hogy a párt agrár- politikájának következetes megvalósításával stabilizálód­tak a mezőgazdasági' nagy­üzemek és eredményessé vált a kistermelés integrációja. A mezőgazdasági üzemek kellő jártasságra tettek szert az újabb követelményekhez va­ló igazodásban; rugalmasan alkalmazzák az új módszere­ket. Figyelmeztetett arra: et­től a jó gyakorlattól a jövő­ben sem szabad eltérni. A ha­tékonyságról szólva rámuta­tott, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a rá­fordítások és az eredmények alakulását az eddiginél job­ban figyelemmel kell kísérni. Meg kell szüntetni a he­lyenként még fellelhető ked­vezőtlen gyakorlatot; azt, hogy egyik évről a másikra elodáz­zák a már korábban is fel­merült gondok megoldását, a hibák kiigazítását. Utalt arra, hogy a gazdaságos termelés megkívánja a tudomány eredményeinek bátrabb al­kalmazását, nemcsak az új fajták beveze­tésénél, hanem például az üzemszervezésben is. A KB titkára végül aláhúzta: a ked­vezőtlen adottságú üzemek, a veszteségesen termelő gazda­ságok helyzetének javítását napirendre kell tűzni, hogy a most még lemaradó üzemek fokozottan felzárkózzanak a mezőgazdasági termelés kö­zépvonalához. Budapestre érkezett a török külügyminiszter Szerdán este hivatalos lá­togatásra Budapestre érkezett liter Turkmen, a Török Köz­társaság külügyminisztere ma­gyar kollégájának, Púja Fri­gyesnek a meghívására. A török diplomácia vezető­jét, s a kíséretében levő sze­mélyiségeket a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes kül­ügyminiszter fogadta. ★ liter Türkmen 1927-ben született Isztambulban; miután 1945-ben elvégezte a Galatasaray lyceumot, a politikai tudományok fakultá­sán folytatta tanulmányait, 1949- től 1968-ig különböző tisztségeket töltött be a külügyminisztérium­ban és Törökország több külkép­viseletén. 1968-tól 1972-ig hazája athéni, majd 1975-ig moszkvai nagykövete, 1975—1978 között or­szága állandó ENSZ-képviselője, majd az ENSZ főtitkárának kü- lönmegbízottja. 1980. szeptember 21. óta külügyminiszter. Terjesztésben élvonalban Új pavilonokat nyit a posta a megyében Hogyan lehet mind több ol­vasóhoz eljuttatni á Pest me­gyei Hírlapot? — erről ta­nácskoztak tegnap Budapes­ten, a Hírlapkiadó Vállalat székházában a Pest megyei postahivatalok vezetői és hír­lapfelelősei és a | Hírlapkiadó Vállalat illetékesei. A megbeszélést dr. Asztalos Ferenc, a Pestvidéki Posta- igazgatóság helyettes vezetője nyitotta meg. Ruttkai Mátyás, az igazgatóság hírlaposztályá­nak vezetője elmondotta, hogy a hírlapterjesztésben az igaz­gatóság felügyelete alá tarto­zó négy megye közül Pest ér­te el a legjobb eredményt. Sőt az előzetes adatok birtokában országosan is a legjobbak. Az egy évvel korábbinál 3,5 mil­lióval több lapot juttattak el az olvasóhoz tavaly. A remit­tenda is kedvezően alakult, nem érte el az öt százalékot, így ez az ágazat nyereséges, több mint egymillió forint tisz­ta haszonnal zárhatnak. Pest megyére vonatkoztatva az értékesítési terv túlteljesí­tése 4 százalékos, több mint 2,5 millióval több lapot ter­jesztettek tavaly, mint egy év­vel korábban, az előfizetők száma összességében csaknem 12 ezerrel emelkedett. A Pest megyei Hírlap ter­jesztése is sokat javult, folya­matosan emelkedik az előfi­zetők száma. Az olvasottság — a lakosság számát tekint­ve — egyes területeken még­sem kielégítő. Ezért a megyei pártszervek, társadalmi és tö­megszervezetek fokozott támo­gatásával előfizetés-gyűjtési kampányt indít a postaigaz­gatóság. A továbbiakban az ezzel kapcsolatos tennivalókat ismertette a hírlaposztály ve­zetője. A résztvevők felszólalásaik­ban elmondták a terjesztés ja­vításával kapcsolatos észre­vételeiket, gondjaikat, javas­lataikat. Dunakeszi és Pilis- vörösvár postahivatalának vezetője például a kézbesítés­sel kapcsolatos munkaerőgon­dokról számolt be. Dr. Aszta­los Ferenctől nyomban ígére­tet kaptak, hogy a központ se­gít problémájuk megoldásá­ban. Az érdi postások azt erő­sítették meg, hogy szívügyük­nek érzik a lap olvasottságá­nak növelését, s már tervet is kidolgoztak a terjésztési ak­ció lebonyolítására. A továb­bi felszólalók közül is többen a kezdeményezésekről és azok máris mérhető feredményeiről szóltak. A tanácskozáson az Is el­hangzott, hogy a posta az áruspéldányok eladását a me­gyében működő pavilonok szá­mának növelésével is gyara­pítani kívánja. így új eláru­sítóhelyeket nyitnak ez évben — a már meglévő 54 mellett — Abonyban, Nagymaroson, Foton, Alsógödön, Gyálon és Dunaharasztiban. M. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents