Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

Agrártudományi Egyetem Mérnöktovábbképző A SOLANUM Burgonyater­mesztő, Feldolgozó és Értéke­sítő Társaság, amelynek az országból nyolc állami gazda­ság, köztük a monori is, tag­ja, egyhetes mérnöktovább­képző tanfolyamot tartott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A gazdaságok fő­mezőgazdászainak és burgo­nyatermesztési ágazatvezetői­nek részvételével megtartott továbbképzésen a termesztés és a tárolás legújabb eredmé­nyeit ismertették az egyetem, valamint más intézmények kutatói. Előadóként azonban holland szakemberek is ér­keztek, akik az ottani mód­szerekről adtak tájékoztatást. Szó esett a burgonyatermesz­tés minden fázisáról, az öntö­zésről és a növényvédelemről is. A holland szakemberek egy általuk használt új talajfer­tőtlenltési módszerről is be­számoltak, amelyhez egy kü­lönleges injektálógép is tarto­zik. A gép egy példányát el­sőként a Szentlőrinci Állami Gazdaságban próbálták ki, működésének lényege, hogy a talajfertőtlenítésre használt, ugyancsak holland gyártmá­nyú vegyszert a talaj felszíne alá juttatják, majd a felső ré­tegét hengerrel zárják le. A hatóanyag ezután elgázosodik, s így fejti ki fertőtlenítő ha­tását. Akár ezt, akár a többi mód­szert, amelyet most az egye­temen ismertettek, szélesebb körben is hasznosítják majd, hiszen a SOLANUM-nak két olyan gazdaság, a Szentlőrinci és a Dél-Somogyi ÁG is tag­ja, amely tizennégy, illetve tizenhét taggazdasággal össze­fogva burgonytermelési rend­szert működtet Baranya, illet, ve Somogy megyében. Megkezdődött a szüret Gomba a kísérleti téren Télen hatalmas kopár te­rület üvegházakkal, épületek­kel és ég felé nyújtózó ma­gas kéménnyel az Agrártudo­mányi Egyetem kertészeti tan­székének kísérleti tere. Gö­döllőn az Ady Endre sétány mellett, a Stromfeld-lakótelep toronyházainak szomszédságá­ban levő üvegházakban a hideg hónapokban is szorgos munka folyik. Három hónap A kísérleti tér elsődlegesen a hallgatók oktatását szolgál­ja, ahol bemutatók keretében ismerkedhetnek meg a zöld­ségtermesztés öntözéses kí­sérleteivel, másodsorban a termelvényekből rendelésre az egyetem dolgozói vásárol­hatnak. A fölösleg az üzletek­be kerül. Télen az üvegházak egy ré­sze gombatermesztésre van beállítva, így hasznosítják a szabad kapacitást.- — Meghívóm így búcsúzott tő­lem egy délután: reggel nyolcra tessék jönni, mert akkor kezdjük a gombasze­dést Pontban nyolckor ta­lálkoztunk Bojsza József ker- tésztechnikussal. A fekete fóliával burkolt üvegházban a nők kis brigádja szorgosan szedte le a papírtakarót a gombaszőnyegről. Szép látvány a fóliazsákok széles szájában a sok fehér gombafej. Kísérőnk elmondot­ta, hogy a kilenc sorban össze­sen 366 zsák. van elhelyezve. A komposzt a gombacsírával keverve érkezik Csepelről, a Duna Tsz-ből. Az érkező anyagot az üveg­házban helyezik el. Itt tör­ténik az átszövetés, amely 2 —3 hét alatt megtörténik. Ez­után 3—1 centiméter vastag földtakarót kapnak a zsákok, illetve a bennük levő sza­porító anyagot tartalmazó komposzt. A takarást köve­tően két hét múlva megje­lennek a gombafejek. Csak télen foglalkoznak gombatermesztéssel, csiperkét nevelnek. Január elején kez­dődik és március végéig tart a szedés. Egy szezonban, az­az három hónap alatt tizen­egy mázsát szednek le és va­lamennyi a városban talál gazdára. Március végén öt éve termesztenek a kí­sérleti helyen gombát, s a ne­velésnek kialakult a törzsgár­dája. Ebbe tartozik Kovács Tiborné, Moravecz Jánosné és Pászti Gáborné is, aki éppen ottjártunkkor a termést le­szedte. Tőlük tudjuk, hogy a gombás üvegháznak sok a né­zője, a hallgatók csoportjai rendszeresen idelátogatnak. Azt is elárulták, hogy egy mázsa kom poszton tizennégy kiló gomba terem. A gombaszüret befejeztével következik az új munka, már­cius végén megkezdik a pap­rikahaj tartást. Cs. J. Városi moziműsor A kis postáslány. Színes szovjet film. Csak 4 órakor. Kalózok Jamaikában. Szí­nes angol kalandfilm, 6 és 8 órakor. Veresegyházról minden hó­napban indul színházi autó­busz a fővárosba, hogy ötven, a színháztól távol élő, de azt szerető ember részese legyen valamelyik őt érdeklő elő­adásnak. Százak, néha ezrek is várakoznak arra, hogy jegy­hez jussanak és megnézhes­senek egy hónapokon át telt házak előtt játszott sikerdara­bot. Nem nagy dolog hát, hogy ezúttal ötven hévíz- györki nyugdíjas elhatározta, egyik szombat délutánját a fővárosban tölti és megnéz­nek egy színházi előadást. Az elhatározás jelentőségét akkor ismerjük fel, ha Gyü- gyei Mihály, Sápi Pál, Bazan Pál és a többi hetvenen túl­jutott elmondja, még soha nem voltak színházban. — Dolgoztunk, nem értünk rá — védik múltjukat, de bizal­masan azt is bevallják, hogy szégyelltek volna beülni a né­zőtérre, mert a beidegződés hatására helytelennek tartot­ták, hogy felnőtt férfiak, nők koméd iázását nézzék. Nem értették, hogy a szí­nész játéka nagyon komoly munka, egész embert kívánó tevékenység. Hányszor el­mondtuk, leírtuk, s mennyire hittük, hogy a színházat is birtokba vette a nép. Biztos, hogy olyan tömegek jutottak el Thália otthonába az elmúlt három és fél évtizedben, ame­lyek a felszabadulás előtt el Életükben először Mesére éhes voltak zárva ettől az élmény­től. De bármennyire is adva volt a lehetőség, sokan nem éltek vele. Érdektelenségből? Lehet Közömbösségből? Lehet, de inkább Sápi Pálné magyará­zatát fogadhatjuk el. — Otthont kellett teremte­nünk. Hiába dolgozott a pá­rom a fővárosban, onnan siet­nie kellett haza. Munkahely, vonat, háztáji termelés, gyűj­tés, házépítés. — Előtte meg? — Arról ne beszéljünk — ja­vasolja Demcsák Mihály. vliii Indul a Vanó Károly által vezetett köhögős farmotoros busz. Rövid közvéleményku­tatás, amelynek eredménye: az ötven nyugdíjas közül har­mincegy még nem volt szín­házban. — A János vitéz elő­adására megyünk — mondja Réti István klubvezető. — Megnézem az órámat. Az M3- as autópálya bagi elágazásá­tól a biztos kézzel vezető Va­nó Károly huszonöt perc alatt felért a fővárosba. Mennyire lerövidült az út, mégis mek­kora távolságokat kellett le­küzdeni ahhoz, hogy Hévíz- györkről színházi busz indul­jon Budapestre. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFIOLYAM, 50. SZÁM 1981. FEBRUÁR 28., SZOMBAT Javuló munkavédelem A nők elővigyázatosabbak A Ganz Árammérőgyárban értékelték a tavalyi munka- védelmi tevékenységet és a számok tükrében megállapítot­ták, hogy ha lassan, is, de megindult a javulás a balese­ti helyzetiben. A múlt évben a balesetek és a csonkulásos sérülések száma ugyan nem változott lényegesen, de eny­hébbek voltak a korábbinál. Csökkent a táppénzes napok száma is. 1979-ben ezer főre 356, tavaly 5 százalékkal ke­vesebb, 339 nap jutott. Veszélyes helyek Rendkívül nagy szóródást mutat a műhelyenként! bal­eseti statisztika. A huszonhat vizsgált részlegből nyolcban örvendetesen egyáltalán nem történt baleset. Külön említést érdemel a forgácsoló II mű­hely, ahol rengeteg a kisgép, mégsem fordult elő sérülés. Lehet, hogy azért, mert itt túlnyomó . többségében nők dolgoznak?! A legveszélyesebb munka- területek közül a sajtóiéban, az öntödében és a próbate­remben sajnálatos módon több a baleset, míg a nikkelező- műhelyben kevesebb volt a sérülés. Munkafolyamaitok szerint vizsgálva kiderült, hogy to­vábbra is a gépi megmunká­lás, a kézi anyagmozgatás, és a közlekedés területén talál­ható a legtöbb baleseti forrás. A legveszélyesebb munkafo­lyamatnak a sajtolás-hideg- alakítás bizonyult Itt volt a legnagyobb a kiesett munka­napok száma, az összes vesz­teség, mintegy negyede. Az év egyetlen csonkulásos balesete is itt történt. Megállapították, hogy a sérült is hibás volt, italos állapotban megszegte a munkavédelmi utasításokat. Egy másik kirívó eset az öntőműihelyben vezetett bal­esethez. A dolgozó kényelmet­lennek vélte védőbakancsának nyelvét, azt hosszanti irány­ban felhasrttotta és az így nyitott felsőrészű lábbelibe fo­lyékony fém jutott, ami égési sérülést okozott. Ugyancsak a nyugdíjasok Népes csoportunk tagjai roegilletődötiten állnak a Fő­városi Operettszínház bejára­tánál. Szőnyegek, tükrök, csil­logó, áhítatot keltő, ragyog­va fénylő csillárok. Ruhatár előtt megtorpanás. — Nem ke­veredik el a kabátunk, a nagykendőnk? — A munkától megkérgesedett, a kortól meg- kacsosodotit remegő kezekben alig fér el a belépőjegy. A jegysziedők udvariasak. Ajánlják a műsorfüzetet. Szin­te mindenki vásárol, de meg­várják, hogy a visszajáró pénzt az utolsó fillérig vissza­kapják. Nem könnyeLműsköd- nek. A párnázott színházi ülé­seket idegenül hajtják le. Az asszonyok sok szoknyája ne­hezen fér el a másféle mó­dihoz tervezett székekben. Alig győzöm kérdéseikre a választ. Több helyen már pisz- szegnek is. Felhangzik a nyitány. Szét­megy a függöny, s kezdődik a játék. Látom az arcokon, hogy a falusi embernek még ma­napság is mennyire fontos a mese, pedig ezektől az embe­rektől nem idegen a praktikus élet. A mese viszont nyílt el­lentétben van a praktikus vi­lággal, és ennek ellenére is fontos szellemi tápláléka a praktikus életben mélyen gyö­dolgozó fegyelmezetlensége íaezte elő a következő sérü­lést: egy hidraulikus présgé­pen munka közben a szerszám oeszorult. A dolgozó kalapács- csal akarta megjavítani, és amikor a szerszám hirtelen ki­nyílt, kenőolaj fröccsent a szemébe. Ráadásul még egy fémszilánk is a szemébe fúró­dott. A dolgozó vitathatatlan vétsége mellett intő jel a ve­zetőknek, hogy az illető koráb­ban kétszer szenvedett súlyos sérülést a — harmadik mű­szakban. A legutóbbi balesete is éjjel történt. Érdekes és tanulságos képet kapunk, ha a balesetek képe­sítés és nemek szerinti meg­oszlását nézzük. Ebből kide­rül, hogy a nőknél továbbra is a betanított munkások szenvedik el a legtöbb sérü­lést, a férfiaknál a balesetek felét a szakmunkások idézik elő. A nők nagyobb elővigyá­zatosságát, figyelmességét bi­zonyítja, hogy az Árammérő­gyárban a létszám hatvan szá­zalékát alkotják, a balesetek­ben negyvenszázalékos a ré­szesedésük. « Virtus és fáradtság Még egy érdekes megfigye­lés,: a legtöbb sérülést a kö­zépkorú nők, illetve a fiata­labb (19—30 év közötti) férfiak szenvedik el. Mindkettőre van magyarázat. A nőknél nyáir közepén, illetve késő ősszel nagyobb a baleseték előfordu­lása. Olyankor tehát, amikor a ház körüli teendőik miatt fáradtabban jönnek a gyárba. A férfiaknál a kezdő szak­munkások virtuskodása, illet­Történhet bármi, itt a ta­vasz: vasárnap megkezdődik a járási labdarúgó-bajnokság. Az elmúlt hetekben, napokban megtörténtek az előkészületek, kerező falusi embernek — hiszen ha nem volna annyira fontos neki, akkor nem éltet­te volna évszázadokon keresz­tül az emlékezetében, nem vit­te volna tovább szóhagyomá- nyábain. Megjelenik János vitéz. Is­merős a szöveg, a dallam. Többen is énekelni, dúdolni kezdik. — Én a pásztorok ki­rálya, legeltetem nyájam ... Csak pillanatokig tart a szín­ház törvényeinek szokatlan megsértése. Pisszegés, halk fi­gyelmeztető szavak hangza­nak. Az éneklők észreveszik, hogy vétettek az illem ellen. Az első szünetben megille- tődötten, szótlanul állnak a tömegben. Legszívesebben egymás kezét fognák. A kö­vetkező szünetben már ottho­nosabbak. Megkeresik a büfét. A férfiak pezsgőt isznak, az asszonyok csokoládét vásárol­nak. — Megérdemli ez a dél­után, s megköveteli a hely — igazolja a könnyelműséget Csorna András. Este a Szabadság-szobortól gyönyörködnek az alattuk el­terülő főváros fényeiben. — Tündérországban sem volt szebb — mondja Rajkó Gá- bomé. Engem is behálóz a nehéz sorsú emberek hallgatásának fátyla. Mintha a mese többé nem akarna véget érni. Fercsik Mihály ve a kevés gyári gyakorlat hozható fel jellemzőül. Végkövetkeztetésként meg­állapították, hogy a balesetek­nek három legfőbb oka: a se­gédeszközök és védőeszközök nem megfelelő használata, a munkafegyelem megszegése, illetve a veszélyhelyzet lebe­csülése. Segítség Mint a bevezetőben emlí­tettük, a múlt évben valamit javult az Árammérőgyárban a munkavédelem, és ezt az irányzatot az idén szeretnék felgyorsítani, amihez a szak- szervezeti szervek és aktivis­ták is minden segítséget meg­adnak a munkavédelmi fele­lősöknek. M. G. A nőnap tiszteletére Szekeres Erzsébet művei Kőbányán Szekeres Erzsébet gödöllői textilművész kiállítását rende­zi meg a Hazafias Népfront budapesti X. kerületi bizott­sága a kőbányai Pataky Ist­ván Művelődési Központban. A bemutatót a nemzetközi nő­nap tiszteletére állították ösz- sze, és március 3-án 15i30 óra­kor nyitja meg ' dr. Losonci Miklós művészettörténész, az Iparművészeti Főiskola főtit­kára, a művelődési központ kisgalériájában. Megtekinthe­tő március 20-ig 14 és 20 óra között » a csapatok szorgalmasan gya­koroltak, akadt néhány, ame­lyik téli üdülésben is része­sült A játékvezetők tovább­képzésen vettek részt, a pá­lyafenntartók gondoskodtak a megfelelő játéktérről. Az el­ső forduló tulaj doniképpen ta­vasz végi, hiszen a május 20- ára kisorsolt mérkőzéseket hozták előbbre. A párosítás: Dány—Aszód (Lovász, Varga, Nagy), Zsám- bok—Bag (Széki, Maszlag, Merkel), Mogyoród—Erdőker­tes (B. Tóth, Urbán, Máté), Kerepestarcsa—Galgahévíz (Répási, Keglovits, Balog), Tú­ra—Veresegyház (Németh, Bo­dor, Kóti), Isaszeg—GEAC (Czene, Vajner, Unger), Pécel —Hévízgyörk (Födi, Kónya), HMSE—Valkó (Imre). A felnőttek 14 órakor kez­denek, az ifjúságiak 12.30-ko<r lépnek pályára. Állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gö­döllőn, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagy­teresén, Pécelen, Szadán, Ve- resegyházon március 1-én, vasárnap: dr. Rédling Tibor, Kerepestarcsa, Templom u. 3. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón, Verse- gen, Zsámbokon vasárnap: dr. Soós Endre, Aszód, Kossuth u. 51. Labdarúgás Holnap tavaszi nyitány Szombati jegyzet Játék Holnap megkezdődik já­rásunkban a labdarúgó- bajnokság. Hetek óta hall­hattunk, olvashattunk a csapatok készülődéséről, terveiről, összeállításairól. Ezen a héten a játékveze­tők is porondra léptek, még nem síppal, zászlóval, piros és sárga kártyával felsze­relkezve. Ismereteiket fel­frissítendő tesztlapokat töl­töttek ki, majd előadást hallgattak meg a legnép­szerűbb játék tizenhét szabályának alkalmazásá­ról, illetve néhány gyakor­lati, formai tudnivalóiról. A játék komoly dolog, életünk fontos része. Min­den korban, minden élet­szakaszban. A hónap ele­jén Hévízgyörkön tudós szakemberek gyűltek egy­be, hogy erről a komoly dologról értekezzenek. Ala­pul az a könyv szolgált, melynek anyagát a község­ben gyűjtötték a valaha szokásban volt gyermekjá­tékokról. Ezen az összejövetelen a régi játékokról esett szó, hiszen a könyvbe azok ke­rültek be. Az utóbbi hetek­ben azonban másfajta ta­nácskozások is zajlottak járásunk községeiben és a városban. A sportegyesüle­tek beszámoló és vezető­ségválasztó közgyűlései. Ezekre nem tudós szakem­berek gyűltek egybe, ha­nem azok, akik egy-egy te­lepülés sportéletét irányít­ják, a versenyzők és a szurkolók. Annyiban voltak ezek mások, hogy nem a múltat faggatták, nem a régi idők hagyományait értékelték. A jelen foglalkoztatta őket. Gyakorlati kérdésekről vi­tatkoztak: milyen lehető­ség mutatkozik újabb fia­talok bevonására, hogyan bővíthetnék a sporttelepet, újíthatnák fel a focipályát, az öltözőt, kiknek a segít­ségét kérhetik a játékosok szállításához. S természete­sen azt is latolgatták, há­nyadik helyen végezhet a kedvenc csapat. Mindenütt szóba kerül­tek a sportszerűség kérdé­sei, a csapatok és a közön­ség, a szurkolótábor kap­csolata, a játékosok fegyel­me, viselkedése, magatar­tása, szelleme. S ezen a ponton találkozik a héviz- györki tanácskozás mind­azokkal az eszmecserékkel, amelyeket a járásban és a városban a téli hetekben sportközgyűlés címén tar­tottak. Mindnyájan játszunk éle­tünk végéig, de a legna­gyobb tömegeket mégis az ifjúság köréből toborozzák a bajnokságokra, verse­nyekre. A fiataloké alapjá­ban véve a sportegyesület, övék a labda, az ütő, a kard, a futócipő, a golyó, a kalapács, közülük kerülnek ki a bajnokok, a győzte­sek, a csúcstartók. Azok a régi játékok nem neveltek bajnokot, noha egy részük éltető eleme szintén a vetélkedés, a tu­sa, a ki kit győz le tétje volt. S mint ilyen, együtt a többivel, amely a felnőttség cselekedeteit, szertartásait imitálta, 'formálta a sze­mélyiséget, alakította a pa­lántát. A közösséget be­csülő, szerető, tisztelő volt a példakép akkor is, ha kimondták, ha nem. S az ma is. Nagyon határozottan kimondva. E cél elérésére igyekszik mindent hámba fogni a társadalom. Az együvé tar­tozás érzését, a kollektíva iránti felelősséget, a máso­kért való küzdést, a több­ség érdekeinek, egyéni vá­gyainak alávetését a spor­tolás, a versenyek színte­rein nagyon jól lehet fej­leszteni, erősíteni. A pályá­kon, a tornatermekben ta­nulhatják meg a fiatalok a másik ügyességének, aka­raterejének, eredményeinek értékelését. Itt érezhetnek rá a közösség által szerzett öröm ízére. A csapat több, mint az elszigetelt egyén. Minde­nütt, a focipályán is. Kör Pál ISSN 0111-IBS? iGOdnilAI Hírlapi / i 1 l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents