Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-27 / 49. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1981. FEBRUAR 27., PÉNTEK Az elsők között Csendben elért millió forintok Sokan úgy tartják, hogy neon látványos, nem feltűnő az a munka, amelyet a na­gyobb tanácsok költségvetési üzemei végeznek. Kétségtelen, hogy ebben van valami, több­ségük szorgalmát, aprómunká­ját valóban nem mindig ér­tékeljük súlyának megfele­lően. Pedig akik ezekben a kis üzemekben tevékenyked­nek, sokat tesznek a közjóért, egy-egy, esetleg több, közös tanácsú község lakóiért. Pé- celen, éppen tíz éve, me­gyénkben az elsők között ala­kult meg a tanács építőipari költségvetési üzeme, amelyre az imént elmondottak szintén érvényesek. Magas plafon — Tíz év alatt mintegy 124 millió forint értékű munkát végzett üzemünk Pécelen és általában a járási hivatal fel­kérésére, más környékbeli te­lepüléseken — mondja Me­gyés Tivadar üzemvezető, aki másik hat munkatársával együtt kezdettől fogva itt dol­gozik, ebben az általában nyolcvan-kilencven embert foglalkoztató üzemben. — Amikor most, a jubileu­mon a tíz év alatt teljesített száahuszonnégymilliós terme­lési értéket említjük, mindig hozzátesszük azt is, hogy eny- nyivel más cég, nagy vállalat biztosan nem valósított volna meg olyan sok mindent. Bízvást igazat adhatunk *• Megyes Tivadarnak, hiszen jól Ismert, hogy akár az ő költ­ségvetési üzemük, akár a többi, általában olyan közcélú létesítményeken és más mun­kákon dolgozik, amelyek ára véletlenül sem vihető a magas plafonig. Minthogy a taná­csokhoz tartoznak, s azok sem bővelkednek a fejlesztésre for­dítható nagyobb összegekkel, csak azzal, ami jut egy-egy is­kolára, tornateremre, pedagó­gus- vagy orvoslakásra, árai­kat ez eleve behatárolja Lovas kocsin — Az is igaz — mondja Fá­bián László műszaki vezető, hogy mi nem is készítünk még egy nagyobb létesítménynél sem olyan felvonulási épüle­teket, mint mások. Nem mint­ha nem volna olyankor szük­ség rá, de tudjuk: az építési költségek sem engednék meg. Hogyan, mivel is kezdték tíz éve? Nagyobb munkáik előtt mindenképpen ide kívánko­zik, hogy első számú felada­tuk volt, s ma is az, a kom­munális tevékenység, ami az intézményes szemétszállítást, a fekáliaelhordást és a parkok gondozását jelenti. Ennek pénzbeli értéke tavaly megha­ladta az egymillió forintot. Ré­gen két lovas kocsis hordta a szemetet Pácéi utcáiból, ami­kor ezek a bérmunkáért olyan árat akartak, ami meghaladta a ráfordítható pénzt, a költ­ségvetési üzem magára vál­lalta a tennivalókat. Időközben bővült a község, napjainkban is új, nagyobb intézmények, újonnan kiépült utcák gyarapítják területüket, most már nem győznék a lo­vakkal gém: ezért jó néhány éve két traktoros vontatót ál­lítottak munkába. Így most már hetenként legalább egy­szer minden utóiból és közin­tézménytől elhordják, a sze­metet. Tegyük hozzá, amit egy kérdésre válaszolva elmond­tak: ilyenkor, tél víz idején, van bizonyos fennakadás, amit az okoz, hogy több utcába nem tudnak a gépekkel sem bemenni. Ami pedig építőipari, illet­ve karbantartási, felújítási te­vékenységüket illeti, arról kü­lön is érdemes szólni. Kis kol­lektívájuk, amelynek létszáma tíz év alatt csupán húsz-hu­szonöttel nőtt, nagyszerű léte­sítmények sorát készítette el. — A hetvenes évek elején építettük Isaszegen az orvos- és pedagóguslakást, az élelmi­szerüzletet és egy óvodát. Csömörön az általános iskola rekonstrukcióját vállaltuk — mondja Megyes Tivadar üzem­vezető. — Ugyancsak rendbe­hoztuk annak idején a túrái általános iskolát. Közben Pé­celen is folyt jelentős munka: kivitelezésünkben készült el a 75 gyermeknek kényelmes otthont adó óvoda és a fog­orvosi rendelő. A moziépület­ből hat lakást alakítottunk ki. Már évek óta lakják ugyancsak Pécelen, a Gagarin téren azt a 12 lakást, amelyet mi építettünk, tíz családi ott­hont pedig a Temető utcában adtunk át a múlt ötéves terv idején. Az igazi erőpróbát talán a két éve elkészült helybeli központi orvosi rendelő építé­se jelentette számukra, amely­nek szintén generálkivitelező­je volt az építési és költség- vetési üzemük. Vagy említsük meg az ugyancsak 1979-ben elkészült 800 négyzetméter alapterületű élelmiszer ABC- áruiházat. Közben nehéz hely­zetbe került a község iskola­ügyben: a régi épület életve­szélyessé vált Nyolc tanter­met kellett építeni betonyp- elemekből. A kivitelező, ugyancsak a költségvetési üzem volt: rekordidő, 83 nap alatt készültek el a munká­val! Elismerés Tegyük hozzá azonban, ami­ről az üzem vezetői nagy el­ismeréssel szóltak: egész sor létesítmény megvalósulásában nem haladtak volna olyan jól, ha nem nyilvánul meg a köz­ség lakossága, ipari szövetke­zetei és más közösségek tár­sadalmi segítőkészsége. Fehér István Sok pirosbetüs nap Gazdag programot ígér a baigi művelődési központ és a hévízgyönki művelődési ház márciusra. Ezért előzetes: tá­jékoztatást kértünk rendezvé­nyeiből Dinnyés László igaz­gatótól. — Márciusi eseménynaptá­runkban sok a piros betűs nap, vagyis az olyan rendezvény, amely megérdemli a figyel­met, mert tartalmas szórako­zást, hasznos időtöltést kínál az intézmények látogatóinak. Kezdjük a sort a bagi ese­ményekkel. Március 29-én dr. Buga László lesz a nyugdíjasklub vendége. Az ifjúsági klub tagjai a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozat ke­retében emlékeznek a három tavasz eseményeire, miközben arról vitáznak, mit jelent nap­jaink forradatlmisága és ha­zafiassága. A Muharay Elemér népi együttes két meghívásnak is eleget tesz. Március 20-án a fásítási hónap megyei meg­nyitó ünnepségén szerepelnek, majd másnap Örkényben mu­tatják be műsorukat. Március 14-én Sej, rigó, rigó címmel magyamóta- és népdalest lesz, amelyen több művész mellett fellép Horváth István és Ma­darász Katalin is. A rock- és beatzene kedve­lőinek a Mini-együttes kon­certjét ajánlhatom és termé­szetesen a hétvégi diszkókat, bálokat — A hévízgyönkiek sem pa­naszkodhatnak. A nyugdíjas- klub részére különösen jól kezdődik a hónap. Március 1- én Mohácsra kirándulnak és részesei lesznek a farsang leg­látványosabb országos esemé­nyének, a busójárásnak. Már­cius 7-én. a veresegyházi mű­velődési központ Dániel Kor­nél által vezetett Forrás iro­dalmi színpada vendégeskedik a művelődési házban, hogy az érdeklődőknek bemutassák Moldova György írásából ösz- szeálliított műsorukat. — ALig egy héttel később, március 15-én az asszonykó­rus tagjai és vendégeik emlé­keznek Bartók Bélára. A klub­esten Kovács Lajos, a KOTA Pest megyei titkára Bartók és a parasztzene címmel méltatja a zeneművészet óriásának al­kotó munkásságát­— Mindkét község közmű­velődési programjából csak a tartalmasabb eseményeket em­lítettem, elsősorban azokat, amelyek a nagyabb közönség­hez szólnak, de ugyanilyen, vagy talán az említetteknél még nagyobb a jelentősége az intézményekben folyó műhely­munkának, a szakkörökben, műkedvelő művészeti csopor­tokban és klubokban folyó rendszeres tevékenységnek. Petőfi Termelőszövetkezet Filmvetítés a gépműhelynek A kartaii Petőfi Termelő- szövetkezet vezetősége lehető­ségeihez mérten mindig segí­tette tagjainak művelődését, elsősorban színházlátogatások, országjáró kirándulások, kül­földi utak szervezésével. Sok termelőszövetkezeti tag így ju­tott el színházba, hagyta el községe határát, illetve lépte át az országhatárt. Történelemformálás Most a szövetkezet egy újabb közművelődési kezde­ményezéséről adhatunk hírt. A gazdaság közművelődési bi­zottságát már régebben foglal­koztatja az a gond, hogyan lehetne a különböző munka­helyek dolgozóihoz közelebb vinni azokat az értékeket, ame­lyeket korunk alkotói hoznak létre, így ezek az alkotások művészetükkel tükrözik éle­tünk gondjait, örömeit és egy­ben segítenek eligazodni nap­jaink bonyolult valóságában. Dolányi Sándor, a közmű­velődési bizottság elnöke a következőket mondotta a pró­bálkozásról. — Sánta Ferenc Húsz óra című regénye a maga idejé­ben okkal keltett országos ér­deklődést. Nem volt véletlen, hogy belőle igaz és szép fil­met készítettek, amelyben egyén és közöség, múlt és jö­vendő történelemformáló erői bogozódtak egybe. Amikor a filmet bemutatták, az egész ország beszélt róla. — Hasonló, váratlanul nagy figyelmet keltett a televízió­ban nemrégen vetített Béke­időben című film, amelynek mondanivalója valamilyen vo­natkozásban mindenkit közel­ről érint: városi embert és fa­lun lakót egyaránt. A filmről tagjaink sokat beszélgettek, s ez adta az ötletet, hogy jó lenne tagságunkat többször is találkoztatni azokkal a filmek­kel, amelyek elsősorban a ter­melőszövetkezetekben zajló va­lóságot ábrázolják. Közvetlen élmény — Gondoltunk égy merészet. Megrendeltük a Korkedvez­mény című film vetítését egy kollektíva tagjainak. A vá­lasztás a bagi gépműhely dol­gozóira esett. A művelődési központ, amellett, hogy közel van, még kellemes környezetet is biztosított a vetítéshez. A vetítés ismét meggyőzött bennünket, hogy a film a leg­közösségibb művészet. Nem­csak létrehozóinak közösségi munkája miatt, hanem első­sorban azért, mert a legszéle­sebb tömegeknek, s a legin­kább jelenvaló közönségnek közvetlen élményét szolgálja. A Korkedvezmény készítői, Magyar József rendező irányí­tásával tudták, hogy kiknek készítik filmjüket, mert az azt megnéző gépkezelők, műhely­munkások a valóságot ilyen mélységben átformáló művé­szet igazi értelmét is megér­tették anélkül, hogy ennek a művészetnek a nyelvére kü­lön tanították volna őket. A művészet nyelve Dolányi Sándor elismeri a próbálkozás nehézségeit, de továbbfejleszthetőnek tartja az ismeretterjesztésnek, az em­berformálásnak ezt a módját, hogy a film menjen el a mun­kahelyi kollektívákhoz. A filmvetítés utáni beszélgetés a látottakról, a film nyújtotta élményről, megsokszorozhatná a kezdeményezés hasznosságát. Jelmezes bál Vasárnap, március 1-én dél­után tartják a galgamácsai községi óvoda kicsinyeinek farsangi jel mezes bálját a he­lyi művelődési házban. Labdarúgás Vizsgáztak a játékvezetők Bár a járási labdarúgó-baj­nokság tavaszi első fordulóját vasárnap játsszák, az ifjúsá­giak már megkezdték a sze­replésüket, , legalábbis a dá- nyiak és a veresegyháziak egy őszről elmaradt mérkőzést ját­szottak le. Annak idején a pálya alkalmatlansága miatt maradt el a találkozó, most sem volt ideális a játéktér, de annyira azonban megfelelt, hogy megtarthatták a mérkő­zést. Veresegyház—Dány 4-1 (2-1). Vezette: Födi (Németh). A nehéz talajú pályán a jobb csatárjátékot nyújtó ha­zai gárda megérdemelten sze­rezte mag a két pontot. Saj­nos már ezen az első találko­zón is akadt sportszerűtlenség. A versiegyházi Gazsó Józsefet utánrúgás miatt kiállították. Időközben a fegyelmi bizott­ság már döntött is ügyében, március 31-ig nem léphet pá­lyára. Az e heti szövetségi napon egyébként a játékvezetők vol­tak a főszereplők. A megjelent huszonegy járási bírót teszt­lapok várták, amelyeken tizen­öt kérdés tudakolta a játékve­zetéssel kapcsolatos ismerete­ket. A kérdések nem voltak könnyűek, a rutinos játékve­zetők is sokáig gondolkodtak egy-egy válaszon. Harminc percet kaptáik a lap kitöltésé­hez, Keglovits Ferenc és Sur- man József azonban már 20 perc után leadta a válaszait. Ádám Mihály, a játékvezető kiüldő bizottság vezetője el­mondta, hogy a tesztlapokkal egyrészt fel akarták frissíteni a bírók tudását, másrészt be­levették azokat a kérdéseket, amelyekről több esetben for­dult elő Vita. Az összejövetel második fe­lében Ádám Mihály, a labda­rúgás tizenhét szabályáról szá­mos gyakorlati példával, eset­tel illusztrált előadást tartott, sok megszívlelendő tanácsot adva a megjelenteknek. Szó esett itt arról, hogy, milyen magasnak kell lennie a zász- lórúdnak, hány labda szüksé­ges a mérkőzés elkezdéséhez; hol mehet be a pályára a cse­rejátékos, hány személy tar­tózkodhat a kispadon, sőt még arról is, hogy mikor érvényes a gél. A tesztlapok értékelése még várat magára, de reméljük, hogy a játékvezetők, azok, akik részt vettek a felmérésen, és akik távolmaradtak, vasár­nap jól vizsgáznak elméleti tudósból és erőnlétből is, ami nélkülözhetetlen előfeltétele a sportszerű mérkőzéseknek. Gödöllőiek külföldön Akadémiai képzésen Kubában Elsőként került akadémiai képzésre Kubába dr. Pekli József, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem melegégövi oktatási osztálya tudományos munkatársa. Az aspirantúra kezdeti nehézségeiről, eredmé­nyeiről számolt be levelében. Néhány ezrelék Itthon már huzamosabb ide­je dolgozom a halivadékok ál­lati kártevői elleni védekezés kérdésein, s bár főleg a mun­kából kifolyólag ezer más do­loggal is foglalkozni kellett, mindvégig ez maradt a ked­venc témám. Aktualitását az adta, hogy Kubában a ma­gyarországi telepítésekkel egy időben, 1963-ban honosították meg szovjet szakemberek se­gítségével az ázsiai növényevő halakat, amúrokat, busákat s ugyanekkor a pontyot is újra­telepítették. Ezeknek a fajoknak a te­nyésztésére a feltételek a tró­pusokon sokkal ideálisab'oak, lásd az izraeli, kínai, indiai eredményeket, ennek ellenére, míg hazánk 15 év alatt igen sokat haladt e téren elő­re, a kubaiaknak lényegében véve nem sikerült a belvízi termelést valóban nagyüzemi szintre emelni. Gondok voltak a szaporítás­sal is, a fő baj a megmaradás­sal van, mert nemegyszer a kihelyezett állománynak csak néhány ezrelékét sikerült visszafogni. Ebben pedig az állati kártevőknek igen nagy szerepe lehet. A vizsgálatok bizonyára több konkrétumot árulnak el. A témában a magyar érde­keltség úgy mutatkozik meg, hogy a védekezést szolgáló hazai vegyszereket, eszközö­ket melegégövi körülmények között próbálhatjuk ki, és si­keres vizsga esetén nyilván n ;rri munka jut a külkereske­dőknek is. Munkahelyem kijelölése Ku­bában nem ment igazán si­mán, ugyanis mindössze két intézet foglalkozik jelenleg édesvízi haltenyésztés kutatá­sával, s mindkettő más mi­nisztériumhoz tartozik. A ha­lászati termelés elsősorban a Halászati Minisztérium kezé­ben összpontosul. Erezhető fejlődés Míg a tengeri halfogás meg­haladja a 200 ezer tonnát, ad­dig a szárazföldi ennek, nagy ingadozással, legfeljebb né­hány százalékát éri el. Ezek az arányok persze meghatároz­zák az ágazatok népgazdasági súlyát is. Ennek ellenére az édesvízi termelés érezhetően fejlődik, s a friss halhús érté­ke mindenképpen magasabb a vidéki lakosság számára, mint a trópusi viszonyok között ha­mar romló különféle konzer­vált készítményeké. Végül a Havannai Egyetem Biológiai Tudományok Kará­nak Tengerkutató Intézeténél kötöttem ki, tehát a másik mi­nisztérium pártfogásába ke­rültem. Az intézmény igazga­tója, Eugenio Diaz is fiatal, energikus szakember, harmin­cas éveinek végét tapossa. Dolgozóinak száma csaknem félszáz, közülük minden má­sodik van oktatói vagy kutatói státusban. Tanszéki jelleggel működő öt osztálya: a rák­biológiai és tenyésztési, ben- toszkutató, planktonkutató és élettani osztály. Önálló kutatóhajó Az intézet korábbi, kizáró­lag tengerkutatásra alapozott profilja fokozatosan átalakult, s az 1980 szeptemberében életbe lépett új tanévben már külön édesvízi tantárgyak is szerepelnek. Nemsokára átad­ják az első nagyméretű önálló kutatóhajójukat, amivel egy- egy évfolyam gyakorlatoztatá­sát is meg tudják oldani. Emellett két kísérleti tógaz­daságuk is épül, az elsőt a tervek szerint ebben az év­ben kell átadniuk az építők­nek, Granrna tartományban. Dr. Perkli József Az ifjúságiak őszi végeredmé­nye: 1. Veresegyház 14 12 2 35-11 24 2. Túra 14 9 3 2 47-12 21 3. Isaszeg 14 9 3 2 39-14 24 4. Mogyoród 14 9 2 3 33-14 20 5. Kerepes 14 9 1 4 40-12 19 6. Bag 14 9 1 4 47-21 19 7. Hévízgyörk 14 9 — 5 37-22 18 8. Galgahévíz 14 6 2 6 34-22 14 9. Pécel 14 5 3 6 27-23 13 10. Dány 14 5 2 7 23-32 12 11. Aszód 14 3 1 10 15-40 7 12. Valkó 14 3 — 11 12-37 6 13. Erdőkertes 14 2 2 10 8-80 6 14. Zsámbok 14 2 1 11 17-51 5 15. Domony 14 1 3 10 12-55 5 Dány Új szakosztályok Népes szurkolótábor jelenlé­tében tartották meg a besáf- moló és vezetőségválasztó köz­gyűlést Dányban. A községi tsz-sportkör vezetőségének be­számolóját Gádor Lajos elnök ismertette. Az elmúlt négy esztendőről számot adó, elem­zőén kritikus jelentésben sok fontos, az egyesület tevékeny­ségét meghatározó mozzanatot elevenített fel. Dicsérettel szólt a felnőtt labdarúgók helytállá­sáról és arról, hogy a női kézilabdások feljutottak a megyei bajnokságba, megelőz­ve több nagy múltú egyesület csapa tát. Szólt a sportolási lehetősé­gek szélesítéséről, s arról a tervről, hogy új szakosztályo­kat — tollaslabda, asztalite­nisz — hívnak életre, illetve javítják a tárgyi feltételeket. Nagy gond a tornaterem hiá­nya, a közeljövőben szeretnék megoldani, hiszen ez nagyban elősegítené a dányi sportolók felkészülését az erőpróbákra. Befejezésül itt is megválasz­tották az új vezetőséget, amely­nek elnöke ismét Gódor La­jos, helyettese Lázár József lett. A számvizsgáló bizottság elnökévé Varró Imrét válasz­tották. Közgyűlés Bagón Holnap befejeződnek járá­sunkban a sportegyesület be­számoló és vezetőségválasztó közgyűlései. Az utolsó tanács­kozásra Bagón kerül sor a művelődési házban esite 6 órai kezdettel. Városi moziműsor A kis postáslány. Színes, szovjet film. Csak 4 órakor. Kalózok Jamaikában Szí­nes, angol kalandfilm, 6 és 8 órakor. ISSN oiM-m» luonnnni Hírlap) I

Next

/
Thumbnails
Contents