Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-26 / 48. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOUSÁGA ÉS A MEGYEI TANAGS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 48. SZÄM Ára 1,40 forint 1981. FEBRUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Elfogadták a tanácsok ötéves fejlesztési koncepcióját Ülésezett ax MSZMP Pest megyei Bizottsága Az MSZMP Pest megyei Bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. Napirenden az V. ötéves terv tanácsi fejlesztési feladatai, a VI. ötéves terv fő célkitűzései szerepeltek. V A pártbizottság tagjain kívül részt vettek a tanácskozáson a fegyelmi bizottság tagjai, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi, a járási pártbizottságok első titkárai, Pest me­gye országgyűlési képviselői, a Pest megyei Tanács tisztségviselői, valamint osztályvezetői, a városi és a nagyközségi tanácsok, a járási hivatalok elnökei, a tömegszervezeték képvi­selői, üzemek, intézmények vezetői. Az ülésen Balogh László, a megyei pártbi­zottság titkára elnökölt. A napirend előadója dr. Mondok Pál, Pest megye tanácselnöke volt A napirend vitájában tizennégyen szólaltak tel. A pártbizottság tagjai mind az írásbeli, mind a szóbeli elő terjesztést, a koncepcióter­vezetet egyhangúlag elfogadták. A tanácskozáson mind az eredményekről, mind a gondokról, s azok megoldási módjáról sok szó esett. De bárki, bármerröl közelítette a napirend témáját, beszélt megyei vagy akár­csak helyi, városi vagy községbeli sikerekről, tennivalókról —, azt mindenki megállapította: olyan öt esztendőt zárt le a megye lakossága, amely minden korábbi évek eredményét fe­lülmúlta. Nem túlzás kijelenteni, hogy talán nem is él a megyében olyan család, amelyet valamilyen módon közvetlenül is ne érintett volna a fejlődés. S ez a jellemzője annak a koncepciónak is, amit a pártbizottság tagjai elfogadtak. Noha ma szigorúbbak a gazdálko­dás feltételei, sokszor jogos igények teljesítése is halasztást szenved, későbbre tolódik —, a lehetőségeket úgy kihasználva, akárcsak eddig, sok olyan terv valósul meg 1985-ig, amely közvetlen, vagy közvetetten, ismét az egész la­kosság hasznára lesz.. Segített a lakosság A megyei pártbizottság elismeréssel állapí­totta meg, hogy a tanácsi gazdálkodás V. öt­éves terve eredményesen, sok esetben a ter­vezettet túlteljesítve valósult meg. A városok, a községek arányosan és dinamikusan fejíőd- tek, a lakosság életkörülményei javultak. Kü­lönösen kiemelkedő siker született a gyermek- intézmény-, az óvoda- iskolahálózat, az egész­ségügy, a kórház és a szakrendelőhálózat fej­lesztésében. Jók voltak a tervek, a végrehajtás során a tanácsok a párthatározatok szellemében tevé­kenykedtek, eredményesen működtek együtt a különböző szaktárcákkal, jó összhang alakult ki a megye vezető szervei között —, de mind­ez kevés lett volna, ha a tanács nem élvezi a lakosság támogatását, jól szervezett összefo­gását. Nem volt olyan nagy jelentőségű prog­ram, amelyben ne vett volna részt a lakosság kétkezi munkájával, társadalmi felajánlásai­val. Mintegy 1,8 milliárd forintot ért a lakos­sági munka. A pártbizottság éppen ezért nem csupán a pártszervezetek, a tanácsok, a külön­böző intézmények jó munkáját ismerte el, hanem köszönetét mondott Pest megye egész lakosságának, kérve: a VI. ötéves terv nagy­szerű programjának megoldásában is a meg­szokotthoz hasonlóan „egy emberként” vegyen részt. Az intézmények, gyárak, termelőszövetkeze­tek támogatása — a városok, községek gond­jában való osztozása is sok eredmény forrása volt. A váci, a százhalombattai üzemek, a Cse­pel Autógyár, a Mechanikai Művek, a rácke­vei Aranykalász Tsz példája a hatékony, a nélkülözhetetlen segítségnek. Önmagában az is lelkesítő, hogy a községek fejlesztésére, a szociálpolitikai célokra terve­zett 6,7 milliárd forint helyett tízmilliárd fo­rint értékű munka valósult meg. Első helyen említették a nagyarányú, telep­szerű lakásépítést, a munkás-, a nagycsaládo­sok, a fiatal házasok otthonhoz jutását. Há­romezer munkáscsalád jutott ez idő alatt ked­vezményes lakáshoz. Számos szociális szem­pontból nem megfelelő telepet számoltak fel — ennek keretében 900 család él ma emberibb körülmények között. Sokat jelentettek a csa­ládi házak építéséhez nyújtott kedvező hitel- feltételek. Számosán költöztek OTP-lakásba, az OTP felelősen szervezett munkája is hoz­zájárult a sikerekhez. A jelen viszonyok között — amikoris keve­sebb állami lakásépítésre lesz lehetőség, még jobban felkarolják majd a magánerős, telep­szerű lakásépítést, támogatják a korszerű cso­portos és családiház-épitést. Változatlanul az lesz a cél, hogy elsősorban munkások, a több- gyermekes családok és a fiatal házasok része­süljenek előnyben. A VI. ötéves terv idején több mint 37 ezer lakás épül majd. A városokban és a kiemelt településeken mintegy 8500 telepszerű, több­szintes lakást emelnek, s ezeknek -40—45 szá­zaléka lesz állami. Üdvözlendő az a cél is, hogy a házgyári lakások alápterületét átlago­san 56 négyzetméterre emelik, s jogos igényt elégítenek ki, ha nagyobb számban építenek két és fél, háromszobás otthonokat. A megyében jelenleg 106 település részesül közüzemi vezetékes vízellátásban. A nyolc vá­roson kívül 33 községben épült ki a csator­nahálózat. Ma már a lakosságnak 67 százaléka él ve­zetékes ivóvízzel ellátott területen. Elkészült a megye legnagyobb regionális vízműrendszere — a Galga völgyi — és már épül Érd, Gödöl­lő és környéke vízműve is. A veszélyeztetett területek egy részében is megoldódott az egészséges ivóvízellátás, Tagadhatatlan azon­ban. hogy még mindig sokan nélkülözik az egészséges ivóvizet: tizenhét település — köz­tük több budai járási község — gondját sür­gősen meg kell oldani, de összesen 42-re tehe­tő a vizgondökkal küszködő települések szá­ma. Ezért fogalmazta úgy a pártbizottság: ki­emelt feladat a telepszerű lakásépítések regio­nális vízműrendszerrel való ellátása, tovább­építése, bővítése. Meggyorsítják a folyamatban levő víztermelő és szennyvíztisztító kapacitások megépítését. A tervidőszak végére a lakosság­nak már 75. a lakásállománynak mintegy 49 százaléka vezetékes ivóvizet használhat. Nagy eredmény az is, hogy a belterületen élők villamosenergia-igényét többségében megoldották, s jó néhány külterület is kapott villanyt. Az életkörülmények javítását szolgálta a meglevő utak korszerűsítése, felújítása — no­ha az indokoltnál kevesebbet fordítottak új tanácsi utak építéséire. Hinni lehetett Talán sokan nem hittek abban, hogy meg­valósul a megye egészségügy-fejlesztési álma. S megvalósult! A kerepestarcsai kórház nem­csak megépült határidőre, de már idén átad­ják a 328 újabb ágyat is rendeltetésének. Nagy jelentőségű a Semmelweis Kórház re­konstrukciója, és megkönyítette a betegellá­tást a sok új rendelőintézet. Különösen je­lentős a százhalombattai, a monori, a váci rendelőintézetek felépítése, s idén már gyó­gyítanak a dabasi szakrendelőben. A Tároga­tó úti korszerű, 220 ágyas pavilonnal bővülő kórház ebben az ötéves tervben már a betegek rendelkezésére áll. Budaörsön, Érden, Duna­keszin új rendelőintézetet emelnek. S megkez­dődik az érdi kórház építésének előkészítése. A KÖJÁL végre új székhazába költözhet és megkezdődött Vácott a kórházak egységes el- látását biztosító központi egészségügyi moso­da építése. Idén befejeződik a gödi egészség- ügyi gyermekotthon építése és bővítése. A pártbizottság részletesen értékelte azokat a sikereket, amelyeket az óvoda- és az isko­lai tantermek építésében ért el a megye. A társadalmi összefogás tette lehetővé, hogy megkétszereztük az V. ötéves terv előirány­zatát, s így az óvodáskorú gyermekeknek mintegy 73 százaléka közösségben nevelked­het. A tervezett 477 általános iskolai tanterem­mel szemben 817 tantermet adtak át a diá­koknak. így több helyen már nem kísért an­nak a réme, hogy kisgyermekeket három mű­szakban tanítsanak. Ennek ellenére még min­dig nagy a zsúfoltság, sok a szükségtanterem és alig emelkedett a napközis ellátottság ará­nya. Nagyarányú társadalmi segítséggel fel­épült a váci, rövidesen befejeződik a gödöllői és elkezdődött már a százhalombattai műve­lődési központ építése. Ezenkívül több mű­velődési ház, ifjúsági klub és könyvtár nyújt művelődési lehetőséget a lakosságnak. A kereskedelem és a szolgáltatás fejleszté­séről, eddigi eredményeiről is szólották. Az új lakótelepeken korszerű, az igényeket követő üz­letek nyíltak. Tanácsi támogatással 15 új üz­let és öt ABC-áruház épült, jó néhány boltot korszerűsítettek. A megyében összesen 69 ezer négyzetméter alapterülettel bővült az üzlet­hálózat. Napjainkban Dunakeszin, Érden és Monoron van folyamatban új üzlet építése, s megvan rá a jogos remény, hogy az M7-es autópálya mellett Budaörs közelében felépül majd egy nagy bevásárló központ. Mi ax első? A pártbizottsági ülésen megfogalmazódott az az igény: mindenütt gazdálkodjanak jól, megfontoltan a rendelkezésre álló pénzzel. Rangsorolják, mérlegeljék, hogy a sok, fontos megoldandó feladat közül melyek kerüljenek előtérbe. Használják ki ésszerűen a rendelke­(Folytatás a 3. oldalon.) TANÁCSKOZIK AZ SZKP KONGRESSZUSA a. Szerdán reggel az SZKP vezetői ellátogattak a Le­/ nin Mauzóleumhoz, s a XXVI. kongresszus küldöttei VVTyTVTA nevében elhelyezték koszorújukat. A koszorúzáson je- y S afjjB len volt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a f i YÁ 1 IS KB p°í‘tikai Bizottságának tagjai és póttagjai, aKöz- gjTr \a. V jt&ssg&mUl ponti Bizottság titkárai, a szövetséges köztársaságok Sto’ v kommunista pártjai központi bizottságainak első tit­^ kárai. ^ ’ Moszkvai idő szerint délelőtt 11.00 órakor a Központi Bizottság és a Központi Revíziós Bizottság beszámolójának vitájával folytatta mun­káját az SZKP XXVI. kongresszusa. A délelőtti ülésen Vlagyimir Scserbickij elnö­költ. Elsőnek a mandátumvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő Ivan Kapito­nov, a Központi Bizottság titkára, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke. Mint el­mondotta, a kongresszus előkészítésében több mint 17 millió kommunista vett részt. Mintegy másfél millió pártcsoportban és alapszervezetben tartottak beszámoló- és vezetőségválasztó taggyűlést, 4569 területi, városi pártkonferenciát, tizennégy köztár­sasági pártkongresszust rendeztek meg, ahol újjáválasztották a pártvezetőségeket és megválasztották a küldötteket a pártkongresszusra. Ezeken a magasabb fokú párt­tanácskozásokon több mint 1,8 millió delegátus vett részt, 85 ezer felszólalás hang­zott el. A jelentés szerint 5200 küldöttet választottak a kongresszusra, közülük 3572 (71,4 százalék) első ízben vesz részt ilyen párttanácskozáson. A legnagyobb az OSZSZSZK küldöttsége, több mint 3000 fővel. Ukrajnát 896, Kazahsztánt 221 küldött képviseli. A legkisebb a türkmén delegáció: 28 tagja van. A küldöttek között 1370 ipari munkás van, több mint az előző kongresszuson. A kolhozparasztságot, a szovhozok dolgozóit 877-en képviselik. 609 gazdasági vezető, gyárigazgató és 269 tudós, író, művész, orvos, tanító és más értelmiségi van a dele­gátusok között. Az értelmiségi küldöttek közül 118 akadémikus. 12 űrhajóst válasz­tottak delegátussá a XXVI. pártkongresszusra. A pártmunkások száma a küldöttek között 1077, a tanácsi, szakszervezeti, Komszomol-funkcionáriusoké 691. Jelentős szá­mú küldöttel képviseltetik magukat a szovjet fegyveres erők is. A delegátusok között a nők száma 1329 (26,6 százalék) — ez ugyancsak több, mint az előző pártkongresszusokon. Hatvanhat nép és nemzetiség képviselői vesznek részt a tanácskozáson. A kor szerinti megoszlás érdekessége, hogy a küldöttek több mint fele 50 éven aluli, közülük 12,2 százalék 35 éven aluli. Hat olyan delegátus van, aki még a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt lépett be a pártba, a túlnyo­mó többség — 4271 -— a háború után lett az SZKP tagja. A küldöttek 97 százaléka részesült már magas állami kitüntetésben. Közöttük 670 a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett, s 342 állami- és Lenin-díjas delegátus van. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését a kongresszus egyhangúlag elfogadta. Ivan Kapitonov beszámolója után megkezdődött a vita a Központi Bizottság be­számolója és a Központi Revíziós Bizottság jelentése fölött. A kongresszus harmadik munkanapja néhány perccel este 7 óra után fejeződött be. A sajtóvisszhangokból ítélve országszerte és külföldön is nagy érdeklődés övezi a szovjet kommunisták vezető fórumának munkáját. A Szovjetunió sok városában a párttagok gyűléseken vitatták meg, s biztosították támogatásukról az SZKP KB Leo­nyid Brezsnyev előterjesztette beszámolóját. A Pravda szerda reggeli száma vezér­cikkben elemezte a beszédet. Ivan Kapitonov, az SZKP KB titkára, a kongresszus man­dátumvizsgáló bizottságának elnöke után Anatolij Alek- szandrov akadémikus, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miájának elnöke, Szergej Me- dunov, a kraszncdari határ- területi pártbizottság első tit­kára, Borisz Jelcin, aszverd- lovszki területi pártbizottság első titkára, Cservjakov, a ki- rovi területen levő „Puty Le- nyina” kolhoz elnöke szólalt fel, majd a külföldi delegá- cióvezetők közül a következők tolmácsolták pártjuk üdvözle­tét a kongresszusnak: Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságának főtit­kára, a Laoszi Népi Demok­ratikus Köztársaság minisz­terelnöke; Jumzsagijn Ceden- bal, a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Mongol Népköztársaság nagy népi hurálja elnökségének elnöke; Li Dzong Ok, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Ta­nácsának elnöke. A délelőtti ülés második ré­szében, az ebédszünet előtt a következők szólaltak fél: Avguszt Vossz, a Lett Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, Geor- gij Markov, a Szovjet írók Szövetsége vezetőségének el­nöke. A külföldi küldöttségvezetők közül Dusán Dragoszavac, a Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága Elnökségének titkára, Alvaro Cunhal, a Portugál Kommu­nista Párt főtitkára tolmácsol­ták pártjuk üdvözletét a kong­resszusnak. Ebédszünet után Anatolij Szurocev, a moszkvai 1-es számú házgyár brigádvezetője, Turdakun Uszubalijev, a Kir­giz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, Alekszandr Sokin, a Szovjet­unió elektronikai-ipari minisz­tere, Dzsabar Raszulov, a Tad- zsik Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának első titkára, Borisz Pasztuhov, a Komszo- mol Központi Bizottságának el­ső titkára lépett a mikrofonhoz. A külföldi delegációvezetők közül a következők kaptak szót az ülésen: Babrak Karmai, az Afganisz­táni Népi Demokratikus Párt Központi Bizottságának főtit­kára, az Afgán Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, Radzsesvara Rao, az Indiai Kommunista Párt Országos Tanácsának főtitkára, Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtit­kára, Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Dolgozók Pártjának Megszervezésére Alakult Bi­zottság (COPWE) elnöke, a Szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormányzó tanácsá­nak elnöke. minden más tömörüléstől: hordozója az osztályalapokon álló szakszervezeti mozgalom­nak, ihletője e mozgalom ki- szélesítésének. A világ szak- szervezeti mozgalma ma sok­színű. Van, ahol a mozgalom­nak még puszta létéért kell harcolnia. Van azonban már ©gy új típusú szakszervezeti mozgalom is, amely megválto­zott körülmények, a mun­káshatalom viszonyai között dolgozik. E körülmények kö­zött a munkásosztály pártja, az államhatalom is a dolgo­zók érdekeit szolgálja. A szak- szervezetek a társadalmat irányító intézményrendszer szerves részei, alkotó ele­mei” — mutatott rá Gáspár Sándor. „A szovjet szakszervezeték több mint hat évtizedes gya­korlata, tevékenysége, a ma­ga minden korábbi gondjával, nehézségével, még megoldásra váró feladataival is úttörője volt és marad a munkáshata­lom körülményei között mű­ködő szakszervezeti mozgalom kialakításának, s mint ilyen, nagy történelmi értéket kép­visel” — hangoztatta Gáspár Sándor. „A szakszervezetek soha, se­hol sem rendelkeztek olyan lehetőségekkel, jog- és ha­táskörrel, mint most, a szo­cialista építésben. Jogaikat, lehetőségeiket törvények biz­tosítják. Részt vesznek a nem­zeti jövedelem megtermelésé­ben, de részt vesznek annak elosztásában is. Egyszóval a szakszervezetek nemcsak egy adott politika végrehajtói, ha­nem részt vesznek e politika alakításában és formálásá­ban is.” A SZAKSZERVEZETEK A POLITIKA ALAKÍTÓI IS GÁSPÁR SÁNDOR A MOSZKVAI AUTÓGYÁRBAN = Gáspár Sándor, a Szak- ! szervezeti Vilá gszö vétség | elnöke, aki az SZKP KB = meghívására részt vesz az |SZKP XXVI. kongresszu- |sán, szerdán délelőtt a le­lj nini Komszomolról elneve- = zett moszkvai autógyárba | látogatott és munkásgyűlé- ! sen találkozott a gyár kol- ! lektívájával. Kíséretében | volt Kazimir Mackijevics- I jusz, a Szovjet Szakszerve- |zetek Központi Tanácsának = titkára. Gáspár Sándor köszöntötte a gyár dolgozóit és örömét fejezte ki, hogy a Szakszer­vezeti Világszövetség képvi­seletében részt vehet az SZKP XXVI. kongresszusán. „Az SZVSZ alapvető cél­jait tekintve is különbözik „Szövetségünk főtanácsának Moszkvában megtartott leg­utóbbi ülésén elhatároztuk, hogy 1982 februárjára össze­hívjuk a X. szakszervezeti vi­lágkongresszust. Kongresszu­sunkra készülve arra törek­szünk, hogy tovább erősítsük a nemzetközi szakszervezeti mozgalom egységét. Kezet nyújtunk mindenkinek, akinek szent a munkásszolidaritás, aki a munkásosztály alapvető létérdekét jelentő békéért, a társadalmi haladásért ve­lünk küzd.” Gáspár Sándor végezetül köszönetét mondott a szovjet szakszervezeteknek azért a tevékenységükért, amelyet a Szakszervezeti Világszövet­ségben kifejtenek. (Folytatás a 2. oldalon.) i f

Next

/
Thumbnails
Contents