Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-25 / 47. szám

1981. FEBRUAR 25.. SZERDA 'xMdmf MOZIMŰSOR FEBRUAR 26-TÓL MÁRCIUS 4-IG ABONY 26—27: Nem élhetek muzsikaszó nélkül 28— 1: Norma Rae 2— 3: A cárlány és a hét dalia BUDAÖRS 26— 1: A nyolcadik utas: a halál*** 1: Apacsok (du.) 2— 3: Vámmentes házasság* CEGLÉD, Szabadság 26— 1: A cárlány és a hét dalia (du.) Isten hozta Mr. . . . (este) 2— 4: Zorro CEGLÉD, Mese 26— 4: A két aranyásó CEGLÉD, Művész 26— 4: Meg kell ölni a szerelmet** DABAS 26—27: Csontváry* 28— l: A szabadság fantomja** 2— 3: Modern Robinson és családja DUNAHARASZTI 26—27: Pillangó I—II.*** 28— l: Talán jövőre 2— 3: Fehér telefonok*** DUNAKESZI, Vörös Csillag 2í— 1: Csillagok háborúja I—II. 28— 1: Kérek egy elefántot (du.) 2— S: A szökött fegycnc DUNAKESZI, József Attila 26: Lövések holdfénynél 1: Csillagok háborúja T—II. 2: Érzéstelenítés né'kiiT* 4: A bíró és a gyilkos** ÉRD 26— l: Forgalmi dugó** 2— 3: Psyché II.** FÓT 26—27: Psyché II.** 28— I; Modern Robinson és családja * 2— 3: Felkavart víz** GÖDÖLLŐ 26— 1: A kis postáslány (du.) Kalózok Jamaicában* (este) 2— 4: A varázsló inasa (du.) Családi összeesküvés* (este) GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 26: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni 1: Hair* 2: Egy hatás alatt álló nő GYAL 26— 27: Skalpvadászok* 28— 1: Picasso kalandjai* 2— 3: A szabadság fantomja** MONOR 27— I: Örült nőit ketrece** 28— It A vihar fia. (du.) 2— 3: Ulzana (du.) 2— 4: Norma Rae NAGYKATA 26— l: Hölgyem, Isten áldja! 2— 3: A szentév NAGYKÖRÖS, Arany János 26— I: Zorro 2— 4: Isten hozta Mr. . . , NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 26— 1: Evezz egyedül (du.) Ilyenek voltunk* (este) 2— 4: Az állatok válaszolnak (du.) Klein úr* (este) NAGYKÖRÖS, Toldi 4: Karate PILISVÖROSVÁR 26—27: Papát varázsoltam 28— 1: Kaliforniai lakosztály* 2— 3: Megtalálták a 7. századot POMÁZ 26—27: Ékszerrablás fényes nappal 28— l: Férj és feleség** 1: A legszebb ló (du.) 2— 3: Sakknovella* RÁCKEVE 26—27: Ordasok között 28— l: Pillangó I—II.*** I: A dzsungel, könyve (du.) 2— 3: Férj és feleség** SZIGETSZENTMIKLÓS 26—27: Veronika visszatér (du.) Psyché I.** (este) 28— 1: Foto Háber (du.) Ékszerrablás fényes nappal (este) 2— 3: Forgalmi dugó** SZENTENDRE 26— I: Won Ton Ton, Hollywood megmentője (du.) Szandakan 8*** (este) 2— 4: A kis postáslány (du.) Pillangó I—n.*** (este) TAPIÓSZELE 26—27: A vadnyugat hőskora I—II. 28— 1: Az acélváros titka 2— 3: Hölgyem, Isten áldja! VÁC, Kultúr 26— 1: Lángoló sivatag (du.) Örült nők ketrece** (este) 2— 4: Kérek egy elefántot (du.) A javíthatatlan (este) VÁC, Madách Imre 26— 27: Kés a vízben** VECSÉS 27— I: Vámmentes házasság* 28— 1: Egy kis indián (du.) 2— 3: Gulliver (du.) 2— 4: A nyolcadik utas: a halál*** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek ajánlott. ••• Csak 18 éven felülieknek ajánlott. Nem kell előjegyeztetnie és várnia, nálunk azonnal megvásárolhatja az 500 kg teherbírású, NF—200-as típusú Farmer teherutánfutót. Műszaki felépítése kiváló, teljes terhelés esetén is minimális az üzemanyag-többletfogyasztás. Ara: 35 500 Ft. JÓL JÁR, HA MOST VÁSÁROL A BUDAI LOTTÓ ÁRUHÁZBAN Budapest XI., Etele tér 13. (a Kelenföldi pályaudvarnál). Telefon: 451-175, 176, 177. Február 23-tól március 14-ig rádiók, magnetofonok, hűtőgépek, mosógépek, tűzhelyek, hűsugárzók, radiátorok nagy árengedménnyel a PIK üzleteiben: Érden, Százhalombattán, Vácott, Monoron, Cegléden, Nagykőrösön. irkirk'kirk "k'k Heti jogi taná Elírt helyrajzi szám, telekkönyvi bonyodalmakkal Megváltott házrész utólagos bejegyeztetése • Hogyan kell eljárni, ha az adásvételi szerződésbe hi­das helyrajzi szám kerül, es emiatt nem jegyzik be a tulaj­donjogot az tngatlan-nyilván- tartasna. Nemrégen arról írtunk, hogy hibás területíelmérés követ­keztében milyen bonyodalom állott elő, mert a tulajdonos nevére nagyobb ingatlan ke­rült, mint ami valójában a sa­játja. Emiatt többletmunkája lett az ügyben érintett telek- tulajdonosoknak, és a földhi­vatalnak is. Már akkor meg­írtuk, hogy panasz alapján minden ilyen hiba időben és megfelelően kijavítható. Így történt ez az akkor megírt ügyben is, mindenki megelé­gedésére, egy kis többletmun­kával ' rendeződtek a problé-« mák. Sokkal nagyobb bajok szár­maznak azonban abból, ha az állampolgárok laikussal készít­tetik el az adásvételi szer­ződést, vagy még Ilyennel sem, hanem sajátmaguk ír­nak innen-onnan összesze­dett minták alapján megálla­podást. Ezután vagy elmarad az illetékkiszabásra történő bemutatás, és emiatt csak ak­kor kapnak a fejükhöz, ami­kor illetékbírságot kell fizet­niük, vagy amikor évek múl­tán derül ki, hogy nincs is a nevükön az ingatlan, az el­adó pedig már régen elhunyt. Most olyan ügyben keres­tek fel bennünket, amikor az adásvételi szerződésből lát­szatra úgy tűnt, jogban jára­tos személy készítette. Kide­rült azonban, hogy az illető kontár volt, és enyhén szól­va zugírász is. Mi az ügynek nem is ezzel a részével foglal­koztunk, ez mások feladata lesz. Hanem azzal a jogi prob­lémával, ami ebből az elron­tott szerződésből származott. Ugyanis elmulasztotta a vevő és a szerződést készítő a szer­ződés elkészítése előtt ellen­őrizni az ingatlannyilvántar­tást, vagyis a telekkönyvet. Így nem vették figyelembe, hogy egy olyan helyrajzi szá­mot jelölnek meg, amelyen lé­vő ingatlant már két darabra megosztottak, és külön hely­rajzi száma van mindegyik­nek. Eszerint 400 négyszögöl ingatlanról szól tulajdonkép­pen a szerződés — jóllehet 200 négyszögölet jelölnek meg benne —, de az adott helyraj­zi számon a nagyobb terüle­tű ingatlan van feltüntetve, amely megosztás folytán két névre került. Évek múltán nyújtották be most az ingat­lan-nyilvántartó szervhez a tulajdonjog bejegyzéséről szó­ló kérelmet a vevők, s akkor kiderült, hogy helytelen, a szám. Azt viszont tollal, tin­tával átjavítani tilos, és egy­szerű javítási kérelemmel sem oldható meg a probléma. Ugyanis az eladó meghalt, s ez még tovább bonyolítja az ügyet. Kérdezi olvasónk, mit te­het. Az a véleményünk, hogy az elhunyt eladó özvegyének írjon olvasónk levelet, közöl­je vele, hogy az ingatlan be­jegyzésénél problémák merül­tek fel, és kérje meg az örö­kösök nevét, címét. Ezek is­meretében, közjegyzőhöz kell fordulni, örökösödési igazol­ványt kell kérni, és az örö­kösöknek nyilatkozniuk kell, hogy apjuk, illetve az örök­hagyó — helyesen — nem az adásvételi szerződésben meg­jelölt helyrajzi szám alatti ingatlant adta el, hanem el­írás folytán más került a szer­ződésbe. Ezen kívül szükséges a korábbi tulajdonostárs nyi­latkozata is. mivel ez az in­gatlan osztatlan közös tulaj­donban volt eredetileg. Ezek birtokában kell azután a föld­hivataltól kérni a tulajdon­jog bejegyzését. Előfordulhat, hogy egyik vagy másik örö­kös nem adja ki ezt a nyilat­kozatot. Ebben az esetben to­vább bonyolódik a dolog, mert a nyilatkozat kiadása céljá­ból polgári bírósághoz kell fordulni, rendeltetésellenes joggyakorlás miatt. a A házassági vagyonközös­ség utólagos bejegyzéséről. A bíróság a testvérek kö­zötti tulajdonközösséget — amiről korábban írtunk —vé­gül is úgy szüntette meg, hogy a bentlakó testvért kötelezte megváltásra. Az eljárás jog­erőre emelkedett, és nekünk is az a véleményünk, hogy a legjobb megoldást választotta a bíróság. Az anyagi igazság érvényesült ebben az eljárás­ban. Ezt követően a másik részben is tulajdonossá vált olvasónk házastársa keresett fel és elmondta aggályait. Most házastársa nevére kerül a má­sik fél ház is, és teljes egészé­ben az ő nevén fog szerepel­ni az ingatlan, holott 15 évi házasság alatt közös munká­val gyarapították, külön na­gyobb összeggel hozzájárult az építkezésekhez, és ha a tel­jes ingatlan tulajdonosává lett házastársa, aki egyébként sú­lyos beteg, meghalna, az öz­vegyi haszonélvezeten kívül nem maradna neki semmi. Félő. hogy a leszármazók — különösen azért, mert házas­társának korábbi házasságá­ból is van gyermeke — ki­játszanék, ki tennék a csalá­di házból. Mit tegyen? — kérdezi. Családjogi tudnivalók so­rozatunkban, melynek II. ré­szét lentebb közöljük, benne van a válasz, de azért néz­zük az egyedi esetet. Eléggé gyakori az ilyen ügy­let is, amikor lényegében há­zastársi vagyonközösségben van egy ingatlan, de az in­gatlan-nyilvántartásban csak az egyik házastárs neve sze­repel tulajdonosként. Mint anogy azt már korábban is ír­tuk, a vélelem az, hogy a há­zasság alatt szerzett vagyon házastársi vagyonközösségben van. Aki ennek ellenkezőjét állítja, annak kell ezt bebi­zonyítania. Tudjuk, hogy ez elég sovány vigasz olvasónk­nak is. Meg aztán nagyobb megnyugvást keltene az, ha az ő neve is be lenne jegyez­ve a telekkönyvbe, a házas­társa mellett. Olvasónknak azt tanácsol­juk, hogy ezt családi körben beszéljék meg. Ha egyetérte­nek, akkor menjenek el a há­zastársak az illetékes közjegy­zőhöz, ott tegyenek nyilat­kozatot, hogy a mostani bírói ítélet alapján megváltott in­gatlanból milyen rész illeti meg olvasónkat, házastársi vagyonközösség címén. Azért kell közjegyző előtt tenni ezt a nyilatkozatot, mert házas­társak egymás közötti vagyo­ni ügyletéről van szó. Ennek a közjegyző előtti nyilatko­zatnak a birtokában kell az­után az illetékes ingatlan­nyilvántartáshoz fordulni be­jegyzési kérelemmel. Dr. M. J. § Tíz nap rendeletéiből A termelést közvetlenül irá­nyító építőipari műszaki dol­gozók munkahelyi pótlékáról szóló 17/1976. (VII. 23.) EVM. számú rendelet módosításáról a 6/1981. (II. 14.) ÉVM. rende­let intézkedik. (Megjelent a Magyar Közlöny 10. számá­ban.) A közületi szervek elhelye­zéséről szóló 2/1969. (I. 23.) Korm. számú rendelet végre­hajtása tárgyában kiadott 4/1969. (I. 23.) ÉVM. számú rendelet módosításáról Jel- adott 8/1981. (II. 14.) EVM. rendeletet, valamint az árha­tósági hatáskörökről szóló 5/1981. (II. 14.) ÁH. sz. rende­letet, ugyanebben a hivatalos lapban találják meg az érde­keltek. A lakásügyi jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Tanácsok Közlönye 2. számában adták közre. A külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzésről szóló 6/1979. (XI. 1.) ÁH. számú rendelkezés módosításáról a 3/1981. (II. 4.) ÁH. számú ren­delet intézkedik. (Magyar Köz­löny 7. szám.) A vízmű- és csatornamű-ke­zelő szakmunkások alkalma­zásáról szóló 2/1981. (II. 4.) OVH. számú rendelkezés, ugyanebben a hivatalos lapban található. A belkereskedelmi szakértők nyilvántartó jegyzékéről köz­lemény jelent meg a Kereske­delmi Értesítő 2. számában. Jogtalanul is felveszik Az állam előlegez Az elmúlt hat évben több mint 6p millió forintot emész­tett fel a költségvetésből a tartásdíjaik állam általi meg­előlegezése. E humánig jogin­tézmény bevezetésekor; 1974- ben 181 kérelem alapján, ta­valy pedig több mint' '2 ezer arra jogosultnak folyósított az állam ideiglenes gyermektar­tásdíjat. A hatalmas, összegnek eddig mindössze 13,5 százaléka térült meg. E helyzet javítása érdekében is indokolt volt az igazságügy-miniszternek az a tavaly hozott új rendelete, amely nagyobb lehetőséget ad a tartásdíjra való jogosultság ellenőrzésére. Erre azért van szükség, mert szép számmal voltak, akik nem jelentették be, hogy időközben a folyósítás feltételei megszűntek. • A tartásdíj folyósítását el-,/ rendelő bírósági végzés a jö­vőben felhívást is tartalmaz. Eszerint haladéktalanul be kell jelenteni minden lényeges vál­tozást. A jövőben a bíróság csak meghatározott időtartam­ra, három évre rendelheti el az előlegezett összeg rendsze­res. fizetését. A gyermek gon­dozójának — ha a feltételek továbbra is fennállnak —, is­mét kérelmet kell benyújtania.. Sok embert érdekel az a kérdés, hogyan alakulnak a házasságkötés időtartama alatt a házasfelek vagyoni viszo­nyai. Nos, a legalapvetőbb szabály az, hogy a házasság megkötésével az együttélés idejére a férj és a feleség kö­zött úgynevezett házastársi vagyonközösség keletkezik. Ez lényegében azt jelenti, hogy a férfi és a nő keresete, jöve­delme egyformán bekerül a közös kalapba. Vagyis a há­zastársak osztatlan közös tu­lajdonává válik mindaz — mégpedig fele-fele arányban — amit az együttélés alatt kö­zösen vagy külön-külön sze­reztek. Ez akkor is így van, ha például csak a férj keres, a feleség pedig a háztartást látja el, a gyermekeket gon­dozza. neveli. A kereset is Fontos hangsúlyozni tehát, hogy nemcsak a közösen szer­zett telek, családi ház, örök­lakás, gépkocsi válik közös vagyonná, hanem a házastár­sak keresete, munkabére is. Érdekes esetként fordult elő a bírósági gyakorlatban, hogy az egyik házastárs a másik tudta nélkül lottózott és több mint másfél millió forintot nyert. Utólag természetesen kiderült a dolog és a másik házastárs is követelte belőle a részét. A vagyonmegosztásnál a bíróság helyt adott a kérés­nek. mondván, hogy ez az összeg is részévé válik a há­zastársi közös vagyonnak. Családjogi tudnivalók II. A házastársi közös vagyon Köztudott, hogy egyes vidé­keken nagy divat a meny­asszonytánc, amelynek során a vendégek a menyasszonynak pénzt adnak. Általában ez az összeg nem a menyasszony különvagyona lesz, hanem ez is a házastársi közös vagyon­ba kerül. Már csak azért is. mert a rokonok, ismerősök a pénzt a fiatal párnak adják az új életben való indulás megkönnyítésére. Csak egyiké Mi marad meg hát külön­vagyonnak? Azok a vagyon­tárgyak, amelyek az egyik vagy a másik házastársnak mór a házasság megkötése előtt megvoltak. Ezekből te­hát a házasságkötéssel nem lesz közös vagyon. Ugyancsak a férj vagy a feleség különva­gyonának számít a házasság fennállása alatt kizárólag az egyikük által örökölt vagy ajándékba kapott pénz, va­gyontárgy. A különvagyon jö­vedelme azonban már ismét közös vagyon lesz. Tehát pél­dául a különvagyonként taka­rékbetétben elhelyezett pénz kamata már mindkét házas­társat fele-fele arányban ille­ti meg. De ugyanezt mond­hatjuk az állat szaporulatára, a szőlő, gyümölcs termésére stb. Alapvető és természetes, magától értetődő szabály, hogy a házastársak a közös háztar­tás .költségeit a közös vagyon­ból kötelesek fedezni. A há­zastársak egymás iránti támo­gatási kötelezettségéből követ- Kezik, hogy a felek — ha szükséges — különvagyonuk­ból (így például az örökölt, vagy ajándékba kapott stb: pénzükből) is kötelesek hozzá­járulni a háztartás, a gyer­mekgondozás költségeihez. Ez még akkor is így van, ha csak az egyik házastársnak van kü­lönvagyona. Eltartás A házastársak kölcsönösen kötelesek egymás eltartására Ennek a szabálynak különö­sen akkor van jelentősége, ha a férj és a feleség külön él. esetleg már elvált. A külön­élő házastársat tartásdíj akkor illeti meg, ha arra önhibáján kívül rászorul — például rész­legesen vagy teljesen munka- képtelen — és a tartásra nem vált érdemtelenné. Az elvált házastárstól érdemtelenség cí­mén a tartásdíjat akkor kell megvonni, ha szándékosan a másik házastárs érdekeit dur­ván sértő magatartást tanúsít, vagy a szocialista együttélés szabályait oly módon szegi meg, hogy a továbbiakban a tartásdíj fizetése súlyosan méltánytalan lenne. Öt éven belül A házastársi tartásra jogo­sultság megszűnik természe­tesen akkor is, ha a jogosult újabb házasságot köt, illetve vagyoni helyzete, személyi kö­rülményei oly mértékben megváltoznak, hogy a tartás­díjra már nem szorul rá. A házastársi tartásdíj egyébként a törvényes feltételek fenn­állta esetén a gyermekgondo­zási segélyen levő anyának is jár. Fontos tudnivaló, hogy há­zastársi tartásdíj általában csak a házasság felbontását követő öt éven belül követel­hető. E szabály alól csak kü­lönös méltánylást érdemlő ese­tekben lehet kivételt tenni. Például akkor, ha a később rászorulttá váló feleség férjé­vel legalább 15—20 évig együtt élt, nem volt kereső foglalkozása, mert a háztar­tást vezette, a gyerekeket ne­velte. gondozta. D. A. Következik: BONTÓPEREK ÉS GYEREKEK l

Next

/
Thumbnails
Contents