Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-24 / 46. szám
XjÚitw 1981. FEBRUÁR 24., KEDD LEONYID BREZSNYEV ELŐADÓI BESZÉDE (Folytatás a 3. oldalról) a Szovjetunió, Kína és Japán. Amerikai katonai támaszpontok is vannak ott. A Szovjetunió kész lenne valamennyi érdekelt országgal konkrét tárgyalásokat folytatni a Távol- Keletre vonatkozó bizalomerősítő intézkedésekről. Amikor ezeket a messzemenő javaslatokat tesszük a bizalomerősítő intézkedésekre vonatkozólag, abból indulunk ki, hogy azok megvalósítása elő fogja mozdítani a haladást a leszerelés ügyében is. Továbbá, a Perzsa-öbölre vonatkozóan tett javaslatainkra időnként azt mondják, hogy ezeket nem lehet elválasztani a szovjet katonai kontingens afganisztáni jelenléténeK kérdésétől. Mit mondhatunk erre?” A Szovjetunió kész tárgyalni a Perzsa-öbölről, mint önálló problémáról. Kész természetesen részt venni az Afganisztán körüli helyzet külön rendezésében is, amiről fentebb már beszéltem. Nem ellenezzük azonban azt sem, hogy az Afganisztánnal kapcsolatos kérdések a Perzsa-öböl biztonságának kérdéseivel együtt kerüljenek megvitatásra. Természetes, hogy ebben az esetben csupán az afgán probléma nemzetközi vonatkozásai tárgyalhatok meg, nem pedig az afgán bel- ügyek. Afganisztán szuverenitását teljes mértékben meg kell őrizni, csakúgy mint el nem kötelezett státuszát. Mi ismételten nyomatékosan higgadtságra szólítunk fel a hadászati fegyverzeteket illetően. Nem engedhető meg, hogy a világ népei a nukleáris háború kirobbanásának veszélye jegyében éljenek. A hadászati fegyverek korlátozása és csökkentése rendkívül fontos probléma. A magunk részéről készek vagyunk halogatás nélkül tárgyalásokat folytatni erre vonatkozólag az Egyesült Államokkal, megőrizve mindazokat a pozitívumokat, ar-elyeket eddig ezen a téren elértünk. A tárgyalások természetesen csakis az egyenlőség és az azonos biztonság plapján folytathatók. Mi nem megyünk bele olyan megállapodásba, amely egyoldalú előnyt adna az Egyesült Államoknak. Ezzel kapcsolatban ne legyenek illúziók. Véleményünk szerint a megfelelő időben valamennyi többi nukleáris hatalomnak is csatlakoznia kell ezekhez a tárgyalásokhoz. A Szovjetunió kész tárgyalásokat folytatni bármilyen fegyverfajta korlátozásáról. Annak idején javasoltuk a tengeralattjáróról indított Trident rakéták és a mi megfelelő rendszerünk létrehozásának tilalmát. Ezt nem fogadták el. Az amerikaiak létrehozták a Trident—I. rakétákkal felszerelt Ohio típusú új tengeralattjárót. Mi is létrehoztuk a hasonló rendszerű Tájfunt. Ki nyert ezzel? Készek vagyunk megegyezni arról, hogy korlátozzák az Egyesült Államokban az Ohio típusú, nálunk pedig a hasonló új tengeralattjáró rendszerbe állítását. Meg tudnánk állapodni arról, hogy tiltsák be a tengeralattjárókon levő ballisztikus rakéták korszerűsítését és újak létrehozását Most pedig szóljunk az európai nukleáris rakétafegyverekről. Folytatódik e fegyverek veszedelmes felhalmozása. önmagába visszatérő kör alakult ki: az egyik fél akciói ellenakciót váltanak ki a másiknál. Hogyan szakítsuk meg ezt a láncot? — Olyan megállapodást javasolunk, amely szerint el kell halasztani a NATO-országok és a Szovjetunió • új középhatótávolságú nukleáris raké- di eszközeinek európai telepítését, azaz mennyiségi és minőségi szempontból be keli fagyasztani az ilyen eszközök meglevő szintjét, beleértve természetesen az Egyesült Államok ebben a térségben található előretolt telepítésű nukleáris eszközeit is. Ez a halasztás azonnal életbe léphetne, amint az adott kérdésben megkezdődnek a tárgyalások, és addig maradnia érvényben, amíg nem kötik meg az Európában elhelyezett nukleáris eszközök korlátozásáról, illetve csökkentéséről szóló végleges szerződést. A népeknek tudniuk kell az igazságot, hogy az emberiség számára milyen pusztító következményekkel járna a nukleáris háború. Javasoljuk, hogy hozzanak létre olyan tekintélyes nemzetközi bizottságot, amely kimutatná a nukleáris katasztrófa elhárításának szükségességét. E bizottságnak tagjai lehetnének különböző országok legkiválóbb tudósai. A bizottság következtetéseiről tájékoztatni kell az egész világot. Vannak természetesen más időszerű nemzetközi problémák is a mai világban. Ügy véljük például, hogy hasznos lenne összehívni a Biztonsági Tanács rendkívüli ülését a tagállamok legmagasabb szintű vezetőinek részvételével, hogy keressék a nemzetközi helyzet enyhülésének, a háború kizárásának módozatait. Az ülésen részt vehetnek más államok vezetői is, ha úgy kívánnák. Az ülést természetesen alaposan elő kellene készíteni, hogy eredményes legyen. Üj javaslataink a kérdések széles körét ölel’ik tehát fel. Vonatkoznak a nukleáris rakétafegyverekre és a hagyományos fegyvertípusokra, a szárazföldi csapatokra, a haditengerészetre és a légierőre. Érintik mind az európai, mind a közel- és távolkeleti helyezetet. Szó van bennük mind politikai, mind katonai jellegű kérdésekről. Mindezeket a javaslatokat egyetlen cél fogja össze: tegyünk meg minden lehetségesei a népeket fenyegető nukleáris háború elhárítására, a béke megőrzésére a földön. Ez eddigi békeprogramunk szerves folytatása. Nincs jelenleg fontosabb feladat nemzetközi téren pártunk, népünk számára és bolygónk valamennyi népe számára, mint a béke megvédése. Ezzel gyermekeink és unokáink érdekében is munkálkodunk, a jövő nemzedékek boldogságáért. Ha béke lesz, a népek alkotó tettereje — a tudomány és a technika vívmányaira támaszkodva — bizonyára megoldja azokat a problémákat, amelyek jelenleg aggasztják az embereket. Nem a népek anyagi és szellemi javainak értelmetlen tékozlása, a pusztító háborúra készülődés, hanem a béke megszilárdítása a vezérfonalunk a holnapba vezető úton. A GAZDASÁGPOLITIKA KÉRDÉSE! Az SZKP főtitkára ezután áttért a gazdaságpolitika kérdéseire. A népgazdaság irányítása a párt és az állam egész tevékenységének tengelye — mutatott rá —, hiszen a gazdaságban rakják le a szociális feladatok megoldásának alapját, szilárdítják az ország védelmi képességét és az aktív külpolitika alapját. Itt hozzák létre a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a szovjet társadalom sikeresen haladjon a kommunizmus felé. A hetvenes évek elején az SZKP sokoldalúan elemezte a népgazdaság állapotát, és meghatározta a fejlett szocializmus társadalmi-gazdasági problémái megoldásának fő útjait. A XXIV. és XXV. kongresszus fordulatot határozott el a népjólét emelését célzó sokrétű feladatok megoldására: át kell térni a gazdaságfejlesztés intenzív szakaszára, emelni kell a munka hatékonyságát, javítani minden téren a minőséget. Brezsnyev ekkor ismertette az 1971—1980-as években elért fejlődést tanúsító adatokat. A SZOVJETUNIÓ GAZDASÁGI ES SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK FO MUTATÓI A 70-es EVEKBEN (milliárd rubelben összehasonlító árakban) 1970 1980 1980, százalékban, 1970-hez viszonyítva Társadalmi össztermék 637 1061 167 Fogyasztásra és felhalmozásra felnasznált nemzeti jövedelem 282 437 155 A nemzeti jövedelem fogyasztásra és nem termeld beruházásokra fordított eszközei 219 354 162 Ipari termelés Mezőgazdasági termelés 352 627 178 (évi átlagtermés) 100,4 123,7 123 Beruházások 80,6 133,5 166 Termelési állóalapok (év végére) 531 1149 216 A közlekedés valamennyi ágazatának teherforgalma (milliárd tonna/kilométer) 3829 6165 161 Kiskereskedelmi áruforgalom 158,1 268,5 170 Társadalmi fogyasztási alapok 63,9 116,5 182 'képest megkétszereződött a villamosenergetikai rendszerébe bekapcsolódott Szibéria egyesített energiarendszere. Gyors ütemben fejlődik az atomenergetika. Megkezdte a termelést az Atommas — a nukleáris áramfejlesztő berendezések fő szállítója. Tovább erősödött az ország .kohászata. Az utóbbi évtizedben a népgazdaság 460 millió tonnával több acélt kapott, mint az előzőben. A gépgyártás széles körű program alapján fejlődött. Nagy mennyiségi és minőségi változások történtek a vegyiparban és az olajvegyiparban, A tomszki vegyigyár, a prikumi, az omszki és a sevcsenkói műanyaggyár, valamint több más, új vállalat alkotja a mai vegyiparunk mag- vát Az utóbbi két ötéves tervben lényegesen megszilárdult a mezőgazdasági termelés műszaki alapja. Fokozódott a földművelés és az állat- tenyésztés kemizálása, komplex gépesítése. Annak ellenére,'hogy az utóbbi öt évből három kedvezőtlen volt, a gabona évi átlaghozama. 205 millió tormára nőtt. A gyapotfcermés 1980- ban csaknem tízmillió tonnát tett ki. Egészében véve a IX. és a X. ötéves tervidőszakban 272 milliárd rubellel több mezőgazdasági terméket állítottak elő, mint a két előző tervidős zakban. A szovjet állam gazdasági erejének növekedése lehetővé tette, hogy a 70-es években teljesítsük a népjólét emelésének átfogó programját. Hanminckétmilliárd rubelt fordítottak a munkabérek, a nyugdíjak, segélyek, sbb. emelésére országos intézkedések keretében. Növekedtek a minimális munkabérek, és nőtt a közepes keresetű munkások és alkalmazottak bére a népgazdaság valamennyi ágazatában. A havi' átlagos munkabér 1980- ban meghaladta a 168 rubelt. A IX. és a X. ötéves tervidőszakban emelték a munkások, az alkalmazottak és a kolhoztagok minimális nyugdíját is. Családi pótlékot vezettek be az alacsony keresettel rendelkező családok részére. A közszükségleti cikkek termelése a hetvenes években az előző évtizedhez viszonyítva csaknem kétszeresére nőtt. Ugyanakkor ezen a téren, csakúgy mint a lakosság élelmiszer-ellátásában, vannak problémák és hiányosságok, amelyekről a továbbiakban részletesen szólok — mondotta Leo- nyid Brezsnyev. Az SZKP Központi Bizottsága az eredmények szociálpolitikai értelmét abban látja, hogy a gazdaság fellendülésére alapítva tovább tökéletesedett a társadalmi viszonyok egész rendszere, a szovjet szocialista életforma. Elismeréssel adózva a szovjet nép valóban történelmi jelentőségű tetteinek, az SZKP Központi Bizottsága világosan látja a nehézségeket, a hiányosságokat, a meg nem oldott problémákat is — hangsúlyozta Brezsnyev. Nem minden kitűzött célt sikerült elérni. Ennek okai különbözőek. Közrejátszottak objektív körülmények is, és a tervezésben és az irányításban meglevő fogyatékosságok is. KISEBB RÁFORDÍTÁSO JOBB TERMELÉSI EREDMÉNYEKET A népgazdaság fejlődésének eredményei meggyőzően bizonyítják a párt gazdasági stratégiájának helyességét. Az ország lényegesen előrelépett a kommunizmus anyagi-műszaki alapjai megteremtésében. A tudomány vezető helyet foglal el világviszonylatban is az ismeretek legfontosabb területein. Az ország gazdasági ereje szavatolja a továbbhaladást a kommunista építés útján. Az elmúlt évtizedben megfeszített harc folyt a népgazdaság hatékonyságának fokozásáért. A munka termelékenysége ennek eredményeként csaknem másfélszeresére nőtt. A tudomány vívmányaiként korszerű új ágazatok jöttek létre, mint az atomgépgyártás, az űrtechnika, az elektronikai és mikroelektronikai, a mikrobiológiai ipar, a lézertechnika, a mesterséges gyémántok gyártása vagy más új szintetikus anyagok előállítása. Nagy változások történtek a termelőerők elhelyezésében. A kelet és észak felé haladás szempontjából nagy lehetőségeket tár fel a Bajkál—Amur vasútvonal. A hetvenes években folyamatosan növekedett a nehézipar. A termelő- eszközök gyártása ugyanolyan méretekben nőtt, mint az előző húsz esztendőben. A hatvanas évekhez energia-termelés. Az ország egységes A legfőbb ok bizonyára abban rejlik, hogy még nem sikerült maradéktalanul leküzdeni a tehetetlenség visszahúzó erejét, azokat a hagyományokat és szokásokat, amelyek abban az időszakban alakultak ki, amikor nem a minőség, hanem a mennyiség volt előtérben. Most arra van szükség, hogy a felhalmozott tapasztalatokra támaszkodva még határozottabban hárítsuk el az akadályokat, amelyek gátolják a gazdaság fejlődését A XI. ötéves tervidőszakra és a nyolcvanas évekre vonatkozó feladatokat részletesen vázolta az SZKP Központi Bizottságának tervezete. A tervezet megvitatásában több mint 121 millió ember vett részt, többségük támogatta azt. Sok hasznos javaslattal, kiegészítéssel és módosítással járultak hozzá, gazdagítva a benne foglaltakat Az ország hatalmas gazdasági és tudományos-műszaki alapokkal, odaadó, képzett szakemberek milliós seregével lépett be az új évtizedbe. Ez határozza meg lehetőségeinket.. Egyidejűleg fokozódnak szükségleteink is. Növekednek mind a hép- gazdaság normális munkájához, mind a szovjet emberek növekvő igényeinek kielégítéséhez szükséges beruházások méretei. S e termelési és személyi szükségleteket nem egyszerű körülmények között kell majd kielégítenünk. A 80-as években több tényező teszi majd bonyolultabbá a gazdasági fejlődést. Lassul a munkaerőforrások növekedése. Nőnek a ráfordítások a keleti és északi körzetek gazdasági hasznosításában. Emelkednek a környezetvédelemre fordított kiadások. Sok a gyökeres átszervezést igénylő régi vál- . lalat. Az utak, a közlekedés és a Hírközlés elmaradnak a gazdaság növekvő szükségleteitől. Következésképpen komoly erőfeszítésekre, számottevő anyagi eszközökre van szükség mind e téren. A népgazdasági fejlődés fő irányainak tervezete figyelembe veszi azosat a konkrét körülményeket is, amelyek között az ország fejlődni fog. „A XI. ötéves terv fő feladata — áll a tervezetben — a szovjet emberek jóléte emelésének biztosítása a népgazdaság folyamatos fejlesztésének, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, a gazdaság. intenzív, fejlődési, szakasza átállításának, az ország termelőerői ésszerűbb felhasználásának, az összes erőforrással való messzemenő takarékosságnak és a munka- minőség javításának alapján.” A számítások szerint a fogyasztásra és felhalmozásra fordított nemzeti jövedelmet I990-re legalább 1,4-szere- sére kell növelni. Körülbelül ilyen mértékben növekednek a beruházások is. A XI. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelmet 18—20 százalékkal, az ipari termelést 26— 28 százalékkal, a mezőgazdasági termelést pedig 12—14 százalékkal kell növelni. Az ötéves tervidőszakban a beruházások elérik a 711—730 milliárd rubelt. Valamennyi népgazdasági feladat megoldásának elengedhetetlen feltétele a nehézipar fejlesztése. Ez különösen vonatkozik az alapvető, elsősorban a f űtőanyag-energetikai ágazatokra. Egyre időszerűbbé válik a fűtőanyag-energetikai mérleg szerkezetének javítása. Csökkenteni kell a kőolaj részarányát, földgázzal és szénnel kell azt helyettesíteni. Gyorsabban kell fejleszteni az atomenergetikát, ezen belül a gyors neutronokkal műköKépUnkön: szocialista államférfiak elnökségben — a második sorban, balra: Lázár György, a Minisztertanács elnöke. 4 A
