Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1981. FEBRUAR 22., VASÁRNAP Kocsér, Petőfi Tsz Az állattenyésztés jó éve veit Kevés takarmány, sok szőlő termeit Az egyesülést követő máso­dik. évet olyan eredménnyel zárta a kocséri Petőfi Tsz, amely jó hírnevét öregbíti. Pénzügyi helyzete kiegyensú­lyozott, s az idei gazdálkodás éppúgy megalapozott, mint a most kezdődött tervciklus. A sikerhez jelentős mértékben hozzájárult az átgondolt poli­tikai és gazdasági irányítás, a jobb szervezés és a hatékony munka, amely egyes ágazatok­ban kiugróan jó tervteljesítés­hez vezetett. Elveszett paradicsom Tóth Róza tsz-elnök a zár- számadó és tervtárgyaló köz­gyűlésen olyan beszámolót tartott, amely méltón szolgált a tagság megelégedésére. Nem volt hiábavaló a szorga­lom és az igyekezet, a vezetők következetes felelősségvállalá­sa. A kiterjedt ipari tevékeny­séget folytató gazdaságban a közgazdasági változások átme­netileg nehézségeket okoztak. A mezőgazdasági munkákat az időjárás kedvezőtlenül befo­lyásolta, s a rozs kivételével terméskiesést okozott. Főleg a szálas- és lédús takarmány szükséges mennyiségének hiá­nya érintette kellemetlenül a nagy létszámú állatállományá­ról ismert termelőszövetkeze­tet. A gondokon — összefogás­sal — oly mértékben sikerült úrrá lenni, hogy végül még más gazdaságok bajain is se­gíteni tudtak. A közös gazdaság fontos­nak tartja földterülete minél jobb hasznosítását, amelyet a melioráció révén valósít meg. E törekvések részben már eredményt hoztak, részben fo­lyamatban vannak. Kialakul­tak a nagyüzemi táblák, sok elhagyott tanyát felszámoltak, megfelelő belső utakon közle­kedhetnek az erő- és munka­gépek. Gondjuk van a gyep- telepítésre és -felújításra, az altalajlazításra, megfelelő ta­lajerő-utánpótlásra. A növénytermesztésben a rozs 35 mázsás hektáronkénti átlaga említést érdemel. A ku­korica hozama is elérte a jö­vedelmezőség határát, ám a többi növényféle a szeszélyes időjárás miatt ráfizetést oko­zott. A kiesés elsősorban az állattenyésztést sújtotta, ám ennek ellenére az állomány jó kondíciójú és egészséges. A kertészet gondos munká­val termelt 250 hektáron para­dicsomot, óm az egyhónapos éréskésés nehéz helyzet elé állította a tsz-t. Aki csak te­hette, ezt a növényt szedte, ám az óriási erőfeszítés így is ku­darcra ítéltetett, mert a Kecs­keméti Konzervgyár október közepén leállította az átvételt, így 170 vagon paradicsom a földeken pusztult el. Ez önma­gában 4,8 millió forint veszte­séget okozott. A szőlőnek sem kedvezett a hűvös, esős idő, késleltette az érést, rontotta a minőséget. Így aztán végül meglepetést keltett a 103 má­zsás hektáronkénti átlagter­més. A szőlészet a tervezett­nél nagyobb árbevételt ért el. Kiugró teljesítmény Az ágazatok között az ál­lattenyésztés vitte a pálmát. Ennek a jelei már a mezőgaz­dasági kiállításon megmutat­koztak, ahonnan érmek és ok­levelek egész sorával tértek haza. Az I-es telep tehenei évi 4702 literes tejmennyiséget produkáltak, a Il-es telepen 5529 litert. A sertéstenyésztés­ben elvégezték a legszüksége­sebb felújítási munkákat. A tenyésztési és termelési felada­tokat a telep teljesítette. Fennállása alatt az eddigi legmagasabb árbevételt és nyereséget érte el. A juhte­nyésztés ugyancsak elismerés­re méltó. Hamarosan felállí­tanak egy 600 férőhelyes ho- dályt. Az állattenyésztési ága­zat 15 millió forinttal túltel­jesítette árbevételi tervét és 12,6 milliós eredményt köny­velt el. Jól dolgozott a szállítási ágazat, ellátta feladatát a fenntartási üzem, amely a gé­pek, eszközök javításáról' gon­doskodott. Az ipari főágazat nehezen kezdte az évet a hosz- szan tartó ármozgások miatt. A nehézségek nem szegték kedvüket, előrelátóan gondol­tak a jövőre: két új bútorgar­nitúra mintakollekciója a KERMI-nél van minősítés vé­gett. Az ágazat jól szolgálta célját, a? alaptervékenység támogatását, és a 18,6 millió forintos eredmény lehetővé te­szi továbbfejlesztését. Az épí­tőipari részlegben jó brigádok alakultak ki, igényes, szép munkát végeztek. Törteién, Jászkarajenőn és Nyársapáton dolgoztak, továbbá családi há­zakat építettek, lakásokat újí­tottak fel. A háztájival ugyan­csak kellő mértékben foglalko­zott a szövetkezet. Termény­boltjai ellátták az állattartó­kat.'Jól ment a sertésfelvásár­lás, folyamatos a tejátvétel. A harmincmillió forintos eredmény nagy felelősséggel veti fel a további gazdálkodás hogyanját. A közgyűlés rész­vevői alaposan megvitatták az 1981-es és az egész VI. ötéves tervre szóló célkitűzéseket. Ennek alapján az idén a tava­Hazatérő muzsikus Mostanában egyre-másra kellemes estéket tölthetnek Szentendrén a . Pest megyei Művelődési Központ és Könyv­tár ifjúsági klubjának zeneba­rátai. az élő dzsessz és a ceg­lédi András Tamás dzsessz- zongorista társaságában. A ze­netörténeti sorozat február elején kezdődött. Akkor az afroamerikai, az indián és a .XVII. századi fehér telepesek zenéjéből és az ebből eredt, korai dzsesszirányzatokról tudhattak meg sokat az érdek­lődő fiatalok. András Tamás zenei illuszt­rációkkal, hanglemezfelvéte­lekkel és természetesen saját előadásban bemutatott művek­kel kötötte le a figyelmet. A második februári előadáson már teltház volt. s várható, hogy a két márciusi még több közönséget vonz. A zenével együtt maga a fiatal művész is könnyen megszeretteti magát kortársaival, a hallgatósággal. Néhány napja, amikor itthon járt Cegléden, szívesen szólt munkálkodásáról. — Dolgozom és örömöm le­lem abban, amit csinálok — említetté. — A szentendrei so­rozat mellett a tóalmást gyer­mek SZOT-üdülőben is turnu­sonként zenés előadást tartok. A dzsesszt szeretném megér­tetni, megkedveltetni a tizen­évesekkel. A tapasztalatom, hogy hajtanak is erre. Jó kö­zönséggel mindig szívesen osz­tom meg ismereteimet. A fellé­pés nekem is öröm. Dzsesszor- gonámhoz sikerült új szinteti­zátort szereznem. Amolyan mindentudó csoda-szerkezet ez: képes rézfúv.ósokat, elektro­mos basszust, csellót, zongorát, hegedűt, ,őt megszólaltatni, lyihoz hasonló nyereséget kí­vánnak elérni. A többi között rozsot, kuko­ricát, lucernát, cukorrépát, silókukoricát, cirkot és takar­mányborsót termesztenek nagy területen. A paradicsomter­mesztést abbahagyják. A rossz idő miatt a szerves- és műtrá­gyát nagyrészt most és tavasz- szal szórják ki. A meliorációt 428 hektáron folytatják, 190 hektáron legelőfelújítást és -telepítést végeznek. Az állat- tenyésztésben az eddigi jó eredményeket kívánják megis­mételni. Az ipari főágazat 26 százalékkal nagyobb árbevétel elérésére törekszik. Erre első­sorban a műanyagüzem fej­lesztése ad lehetőséget. A kár­pitosüzem versenyképes ter­mékeket vezet be. Az építők részt vállalnak a járásbeli munkákból, a háztáji ágazat folytatja eddigi tevékenységét. Ót év tervei Az 1985-ig terjedő időszak­ban elsősorban a növényter­mesztésben terveznek változ­tatást. Felszámolják a nagy ráfizetéssel járó zöldségter­mesztést, s ezzel egy időben szőlőt telepítenek. Újdonság a cikorrépa idei belépése 50 hektárral, amelyet majd dup­lájára növelnek. A tervidő­szakban szeretnék befejezni a meliorációt. Az állattenyésztés­ben 25 százalékos hozamnöve­kedést tartanak elérhetőnek. Az ipari fűágazattól várják a legtöbbet, amelynek termelé­sét öt év alatt kétszeresére emelik. A beruházásokat ezek­nek a céloknak a figyelembe­vételével szabták meg. T. T. illetve imitálni. Az összhang­zás pompás: mintha tényleg zenekarral játszanék együtt. Nyári terveiről szólva And­rás Tamás elmondta: mint ta­valy, úgy majd most. is szeret­ne építőtáborokban előadást .tartani. A tavalyiakról kelle­mes emléke van, lekötötte a fiatalokat a zene. S közben addig? — Közben dolgozik. Esténként Hargitai János do­bossal lép fel, időnként könyv­tárakba viszi a dzsesszt, ott tart előadást. Cegléden jól ismerik, sok tisztelője, barátja van. Ha az utcán megjelenik egy sok utat járt fehér autó, csomagtartóval a tetején, dzsesszorgonávál felszerelve, könyvekkel, kot­tákkal teletömve, az azt jelen­ti, hogy András Tamás vala­honnan megint hazatért egy Ids időre. Ilyenkor mindig felr keresi a zeneiskolát, ahonnét valamikor indult — s ahová már csak azért is , visszatér, mert ott tanít az édesanyja. E. K. A Kutyakaparónál Amerre Petőfi járt Ezen a télen már több KISZ- alapszervezet rendezett túrát autóbuszosán, gyalogosan Kő- röstetétlen határába, az egy­kori Kutyakaparó, csárdához, Petőfi Sándor emlékére. A ceglédi járás fiataljai kprében hagyomány ez a téli túra. A csárda helyén álló vendégfo­gadó kiskocsmábaü, ahol re­A dzsessz legyen közkincs Szerepel könyvtárban, klubban, esteken Megjelent a Ceglédi históriák Hídvégi Lajos förténeti e!beszélései Csomagok állnak menetké­szen a Pest megyei Nyomda­ipari Vállalat ceglédi üzemé­ben. Nem plakátok, nem is kereskedelmi nyomtatványok, amelyekből százezerszám ké­szül, lévén ez az üzem fő ter­méke. Nem is esküvőről érte­sítő, vagy szalagavató bálra hívogató kartonok lapulnak a pakkokban, hanem könyvek. Örömteli, szeretettől teljes, és kíváncsiságot rejtő pillantások pásztázzák a papírtömeget: va­jon hogyan fogadja a közön­ség a nyomda első könyvgyer­mekét? Mint Osztrider György te­lepvezető elmondta, örömmel fogadták ezt a valóban szép nyomdászfeladatot. Gépszedő és gépmester, kéziszedő, bera­kónő, vágó, a kötészetbeliek — valamennyien bizonyítani akarták szaktudásukat, szak­maszeretetüket, s mint látni, sikerült is. A ceglédi nyomdá­ban, elkészült a városi tanács művelődésügyi osztályának ki­adványaként Hídvégi Lajos pe­dagógus, helytörténész könyve, a Ceglédi históriák. Tanulságos írások Az ötlet néhány évvel ez­előtt született, amikor az új tanterv lehetőséget adott arra, hogy az iskolai tananyagban színésítőként, kiegészítésként teret kapjon a helytörténeti is­meret. 1977-ben jelent meg Pataki Ferenc tollából a Ceg­lédi emlékhelyek, 1979-ben Máté Bertalan muzeológus gyűjtése nyomán, a Tanács- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulójára a Cegléd pa­raszt- és földmunkásmoz­galmával foglalkozó kiad­vány. Mind a kettőt tanulság­gal, hasznosan forgathatja ke­zében a felnövekvő nemzedék. Ezt követte most a harmadik kötet, a Ceglédi históriák, 4 ezer példányban. Olyasmire volt szükség, ami a legfiatalabbakban, az álta­lános iskola alsó tagozatosai­ban is épp oly érdeklődést kelt, mint a felnőttekben. Történel­met idéző, helytörténeti anya­got tartalmazó, olvasmányos és nem terjedelmes írásművek csoportja, amely — szókincs gazdagsága, fordulatos kifeje­zésmódja miatt — stílusisme­retre is jó, gazdagodik vele, aki olvassa. Szinte kínálta ma­gát az a történeti elbeszélés- sorozat, melynek darabjai az utóbbi évtizedben a Ceglédi Hírlap hasábjain Hídvégi La­jos tollából megjelentek. A tanács művelődésügyi osztá­lyának elképzelését a Pest me­gyei Múzeumok Igazgatósága örömmel támogatta. Az akkp- ri igazgató, dr. Ikvai Nándor, az egészséges lokálpatriotizmus népművelő hatását megértette és segítette a kötet megszületé­sét. Eljut az iskolákba Mint Szabó Alfréd, a városi tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője mondta, néhány napon belül köz­kézen foroghat a Ceglédi históriák. Néhány tucatnyit kap belőle egy-egy általános és középiskola. Az alsó tago­zatosok olvasási órákon, anya­nyelvi,* irodalmi, földrajz- és történelemórákon, szakköri foglalkozásokon hasznosítják színes történeteit. Árusítja majd a könyvtár, az IBUSZ Utazási Iroda, a Kossuth Mú­zeum, úgy, hogy bárki, akit érdekel, hozzájuthat. Nem titok, hogy a kiadvány­sornak, amennyire a lehetősé­gek engedik, folytatása is lesz. Dr. Torma István, Pest megye földrajzi neveivel fog­lalkozó elismert szakember rendezi most kiadásra Hídvé­gi Lajos újabb munkáját, Ceg­léd földrajzi neveinek gyűjte­ményét. Ezt az ötszáz oldalas Cegléd-monográfia követné, melyhez hasonló, a mai kor igényeinek megfelelő az utób­bi öt évtizedben nem látott napvilágot. Lesz folytatása A Ceglédi históriák bizonyá­ra kelendőek lesznek. Sokan munkálkodtak azon, hogy ez így legyen. Fotómásolatait, képanyagát Apáti-Tóth Sán­dor, borítólapját Miklosovits László készítette el. E. K. Készül a könyv a nyomdában Apáti-Tóth Sándor felvétele Úttörő-olimpia előtt Döntő - a házigazdák nélkül A tehetséggondozás fontos feladat Az a szülő, akinek cseme­téje valamely sportágban je­leskedik, hallott már az út\ö- rő-oümpiáról. Egy-egy ver­seny, városi, megyei döntő megszervezése, irányítása nem kis- feladat, ezt látja el az Ál­talános Iskolai Sportbizottsá­gok (ÁISB). E szervezeti for­ma egyidős az úttörő-olimpiá­val. ám. 1979-től nem a Ma­gyar Úttörők Szövetsége, ha­nem a helyi tanácsok kereté­ben működik. Futás és kézilabda — Nem jelentett ez eltávo­lodást az úttörőmozgalom­tól? — kérdeztük Németh La­jos ceglédi testnevelő tanárt, aki évek óta, mint városi ÁISB-elnök látja el szervező, irányító feladatát. — Városunkban továbbra is jó a kapcsolat, lelkesen segí­ti munkánkat minden csapat- vezető. s a városi úttörőelnök is. A versenyeken az érmek­ről és az úttörőformaságokról ők gondoskodnak. A rendezé- ,sí költségeket a megyei mű­velődési osztály által megha­tározott keretből fedezzük. Sajnos, ez évben nagymér­tékben csökkentették ezt az összeget. — Milyen költségek merül­nek fel a pályabérleti dijon kívül? — Éppen pályadíjat nem .kell fizetnünk a CVSE-nsk. az egyesület elnöke ezzel is tá­mogat bennünket. Más kiadá­sok viszont vannak bőven: pálya-előkészítés, öltözőtakarí­tás, hangosítás, a versenybírák likviák idézik a költőt, fel- hangzanak ilyenkor Petőfi versei. Legutóbb a Petőfi KISZ-alapszervezet klubjában ért véget az emlékűt, ahol ve­télkedőt tartottak, délután pe­dig zenés, táncos baráti talál­kozót. A túrát a KISZ ceglédi járási és kocséri bizottsága szervezte. tiszteletdiíja. Gondolom, az lesz a megoldás, hía vállalatok, intézmények segítségét, anyagi támogatását kérjük a városi úttörőversenyek lebo­nyolításához. — Tavasszál, milyen kisdo­bos- és úttörőversenyeket rendez a sportbizottság Ceglé­den? — Már szervezem az úttö­rő-olimpiai megyei torna dön­tőjét, amelyre egyetlen ceglé­di iskola sem nevezett. Ez­után a különböző városi sport- események következnek. Ha­gyományai vannak városunk­ban a mezei ötös (kisdobos) és tízes (úttörő) futó csapatbaj­nokságnak és a Kardos Béla kézilabdakupának. Nem neveztek A nyári úttörő-olimpiát két­fordulós rendszerben rendez­zük. Össze! a Táncsics Mi­hály iskola versenyzői bizo­nyultak a legjobbnak. Évek óta nagy versenyben vannak a Mészáros iskola úttörőivel. A tavaszi fordulón dől el a továbbjutás sorsa. A ceglédi gyerekek három sportágban, atlétika, labdarúgás és kézi­labda, mérik össze tudásukat, erejüket. A nevezési feltételek szerint lehetne röplabda, ko­sárlabda, úszás is, de ezek­ben a számokban nem nevez­tek egy iskolából sem. A vá­rosi versenyek után mi ren­dezzük a területi atlétikai, majd a megyei három-, négy-, illetve öttusa, és a megyei at­létikai egyéni döntőket. — A megyei csapatot öt éve vezeti az országos döntők­re. Milyen tapasztalatai van­nak az új versenyrendszerről? — Júniusban nem sok esély van arra, hogy városunkat is képviseljék sportolóink, talán öttusában eljutunk az orszá­gos döntőig^ Több éve foglal­kozom szervezéssel,, és úgy lá­tom, az új olimpia-verseny­rendszer jobban ösztönzi az iskolát, a testnevelőket. A ki­válóan szereplő csapátok, út­törők eredményei az őket fel­készítő nevelők jó munkáját tükrőzjk. Tormpszetesén egy testnevelő tanárt az órákon vészelt nevelő-oktató munká­ja alapján kell megítélni, de a tehetséggondozás is fontos feladatunk. Mozgalmas hónapok — Mozgalmas hónapok vár­nak Németh Lajosra és a test­nevelő tanárokra. Készülnek az ifjú sportolók is, hiszen olimpiájukon részt venni az egyik legnagyobb úttörő álom. Jó lenne, ha minél több ceg­lédi pajtás lenne ott az olimpia döntőjén. A 10—14' éves gyermekek 70 százaléka a mozgást, sportot jelöli meg legkedvesebb időtöltésének, mégis csak tized részük az egyesületek igazolt tagja, spor­tol rendszeresen, versenysze­rűen. A CVSE-nöl évek óta ered­ményesen működik egy toma- szakcaztály (általános iskolás lányokkal), az iskolák mégsem tudtak egyetlen csapatot sem összeállítani. Megyei döntő lesz Cegléden, ceglédi gyere­kek nélkül. Győrffy Annamária Fcltéhan a primőr A kiskertek tulajdonosainak előadást tartanak a ceglédi Kossuth Művelődési Központ B épületében február 25-én, szerdán délután 18 órai kez­dettel. Dr. Túri István, a Ker­tészeti Egyetem kísérleti üze­mének igazgatóhelyettese tart előadást arról, hogy a házi ker­tekben — fóliasátor alkalma­zásával — hogyan lehet korai zöldségféléket termeszteni. Gyermekek művei Könyvek közt rajzok Legkedvesebb könyvem hő­se címmel gyermekrajz-kiál- lítás nyílt a ceglédi, piactéri gyermekkönyvtárban, csütör­tökön" délután. Az ügyes, 'szel­lemes rajzokat március 9-ig lehet megnézni. Szívesen lát­ják a kiállításon a gyermek­rajzokat kedvelő felnőtteke' ISSN DH3-ZSO0 ICeelMI 4 k i k }

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents