Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

AZ V. ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEI SZÁMOKBAN melés adta, a vágómarha-termelés aránya csökkent és az időszak végén 17 százalék'volt. A vágóbaromfi-termelés aránya emelkedett, 1980 végén meghaladta a 20 százalékot. A tej­termelés mintegy 40 százalékkal nőtt. A nö­vekedés a hozamok emelkedéséből adódott. A tojántermelé's — nagyrészt a gazdaságtalan export csökkenésének hatására — az utóbbi két évben mérséklődött. A mezőgazdaság a lakosság élelmiszer­fogyasztásának megfelelő biztosítása mellett jelentős árumennyiséget adott exportra. Az V. ötéves tervidőszakban 48 000 hektár új erdőt telepítettek. Az erdőterület elérte az 1,6 millió hektárt, az ország területének 17 százalékát. Az összes fakitermelés 1980-ban 7,5 millió m3 volt, 13 százalékkal több az 1975. évinél. Vízgazdálkodás A tervidőszakban a közüzemi vízművek na­pi átlagos termelési kapacitása 1 millió m3-rel nőtt és kb 7000 km ivóvízhálózatot helyeztek üzembe. 1980-ban a lakosság 75 százaléka ré­szesült közműves vízellátásban, öt évvel ko­rábban ez az arány 66 százalék volt 1980 vé­géig további 190 közegészségügyileg veszélyez­tetett település ivóvízellátása megoldódott. A szennyvíztisztító telepek és a csatorna- hálózat jelentősen bővült. A szennyvíztisztító kapacitáson belül a mechanikai és a biológiai tisztítókapacitás több mint kétszeresére növe­kedett. Csatornázott településen a tervidőszak végén a lakosság 37 százaléka élt. Fejlődött az árvízmentesítós hatékonysága, a védekezési szervezet és eszközök színvonala. Szállítás - hírközlés A közlekedési vállalatok 1980-ban 388 millió tonna árut szállítottak, 12 százalékkal többet az 1975. évinél. A szállítási távolságot is fi­gyelembe véve az árutonnakiloméíer-teljesít- mény 22 százalékkal, ezen belül vasúton 4 százalékkal, közúton 38 százalékkal, vízi úton 88 százalékkal, csővezetéken 50 százalékkal nőtt. A vasút aránya az áruszállításban mér­séklődött, az 1980. évi teljesítménynek 57 szá­zalékát adta. A közlekedési vállalatok telje­sítményének több mint fele a nemzetközi for­galomhoz kapcsolódott, ami öt év alatt 31 szá­zalékkal nőtt. A belföldi forgalom 11 száza­lékkal bővült. 1980-ban a távolsági tömegközelekdés jár­művein 1187 millió utast szállítottak, 7 szá­zalékkal többet, mint öt évvel korábban. Csökkent a vasúton és a helyiérdekű vasúton utazók száma, az autóbuszon utazóké tovább nőtt. A távolsági tömegközlekedés utasforgal­mából 1980-ban — utaskilométer alapján — a vasúti közlekedés és az autóbusz-közlekedés aránya nagyjából azonos volt. A helyi tömegközlekedésben 1980-ban közel 2600 millió utast szállítottak, 11 százalékkal többet, mint 1975-ben. A budapesti tömegköz­lekedés utasforgalma öt év alatt összességében kissé csökkent, az összetétele is változott: a metrón utazók száma 63 százalékkal, az autó­buszon utazóké 2 százalékkal nőtt, a villamo­son utazók száma 19 százalékkal csökkent. A vidéki települések tömegközlekedésének utas- forgalma öt év alatt 33 százalékkal nőtt. A tervidőszakban 1722 km-en végeztek vas­úti pályakorszerűsítést, 314 km-en vonalvil­lamosítást. A korszerű vontatás aránya 96 százalékra emelkedett. Több nagy forgalmú csomópont éß határállomás fejlesztésére is sor került. A közúti közlekedési vállalatok teherszál­lító gépjárműállománya öt év alatt 7 száza­lékkal nőtt. Az autóbusz-állomány bővülése révén javultak az utazás feltételei. A villa­moskocsi-állomány csökkent, a trolibuszállo­mány jelentősen nőtt. Budapesten a metró- hálózat 8,5 km-rel hosszabbodott. Bővült a rádió és televízió adóhálózata. Je­lenleg a Kossuth rádió műsora az ország te­rületének 97 százalékán, a Petőfi rádióé 80 százalékán, a III. műsor monoadásban 84 százalékán, sztereoadásban 52 százalékán hallható megfelelő minőségben. A tv I. mű­sor az ország területének 91 Százalékán, a tv III műsor pedig 54 százalékán élvezhető. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomá­sok száma 213 ezer darabbal (20 százalék­kal) nőtt a tervidőszak folyamán. A posta- szolgálat fejlesztésére automata levélfeldol­gozó gépsort helyeztek üzembe. 1980-ban a távolsági tömegközlekedés jár- ízázalékkal, a kivitt áruké 40 százalékkal volt több az 1975. évinél. 1977—1978-ban a behozatal, elsősorban a nem rubel elszámolá­sú import volumene erőteljesen emelkedett és meghaladta a kivitel növekedési ütemét, a külkereskedelmi forgalom egyenlege nagy­mértékben romlott. A külgazdasági egyen­súly javítására hozott intézkedések eredmé­nyeként 1979-ben és 1980-ban a behozatal mérséklődött, a kivitel nőtt, a behozatali többlet jelentősen csökkent. A tervidőszak folyamán folytatódott a KGST-országokkal a tervszerű együttműkö­dés. A műszaki-tudományos kapcsolatok ked­vezően fejlődtek, hazánk több közös beru­házás megvalósításában vett részt, amelyek­nek nagy szerepe volt az ország kiegyensú­lyozott energiaellátásában. Az áruforgalom­ban nőtt a szakosított termékek aránya. 1980- ban a KGST-országokba irányuló gépipari export majdnem felét szakosítási és kooperá­ciós megállapodások alapján szállított ter­mékek tették ki. A külkereskedelmi forga­lomnak 1980-ban több mint felét a szocialis­ta országokkal bonyolítottuk le. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió aránya megközelítette az összes forgalom 30 százalékát. A tervidőszakban a behozatal közel fele a termeléshez szükséges anyagokból, félkész­termékekből és alkatrészekből, több mint 10 százaléka energiahordozókból állt. 1980-ban az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek behozatalának volumene az 1975. évinél 21 százalékkal több volt. Energiahordozókból öt év alatt 23 százalékkal nőtt az import. Az ipari késztermékek aránya a behozatalban mintegy 30 százalék volt, importjuk öt év alatt 24 százalékkal emelkedett. Az ipari késztermékek és az energiahordozók 62—70 százalékát rubelviszonylatból vásároltuk. Az V. ötéves tervidőszakban az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek, valamint a gépek, berendezések és szállítóeszközök ki­vitele nőtt a legdinamikusabban, 57, illetve 39 százalékkal. A fogyasztási iparcikkek, va­lamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 28, illetve 26 százalékkal bővült. A gépipari termékek közül jelentősen fo­kozódott az autóbusz, a közúti járműmotor, az izzólámpa, az orvosi röntgen, a magneto­fon. a hűtőszekrény stb. kivitele. Az élelmi- szeripari alapanyagok és termékek kivitelén belül többek között a vágósertés, a nyers­hús. a baromfi, a főzelék- és paradicsomkon- zerv, a napraforgómag és -olaj exportja nö­vekedett nagymértékben. Beruházás A tervidőszakban megvalósított beruházá­sok volumene mintegy 35 százalékkal halad­ta meg az 1971—1975. évekét. A szocialista szervek beruházásainak 45 százalékát álla­mi. 55 százalékát vállalati döntésű beruhá­zásként valósították meg. Az ötéves tervidőszak elején a beruházási tevékenység élénk volt, az egyensúly javítá­sa és a beruházási feszültségek csökkentése érdekében az 1979—1980. évi tervek korlá­tozták a felhalmozást, ezen belül a beruhá­zásokat. Az utóbbi két évben a folyamatban lévő beruházások száma és költségvetési ösz- szege egyaránt csökkent. A tervidőszakban a termelés fejlesztését és korszerűsítését új beruházások, rekonst­rukciók, bővítések szolgálták. Befejeződött többek között a Tisza II. Hőerőmű, a Bél­apátfalvi Cementgyár, az Ózdi Kohászati Üzemekben a kohómű oxigénes intenzifiká­lása, a folyamatos acélöntőmű, valamint a rúd- és dróthengermű fejlesztése. A vegy­ipar kapacitását növelte a TVK polipropilén és a BVK új pvc-gyára. Befejeződött a du­naújvárosi hútlámpapír-vertikum, a Szikra Lapnyomda. Az élelmiszer-feldolgozás fej­lesztésére húsüzemek, -kombinátok épültek, bővült a Szegedi Szalámigyár, elkészült a Hajdúsági Cukorgyár, a Martfűi Növény­olaj Gyár. A közlekedés és hírközlés fejlesz­tése érdekében folytatódott az autópálya­építés, elkészült az Interszputnyik földi kö­vető állomás, a 2000 kw-os középhullámú adó. Budapesten és vidéken több új áruhá­zát, bevásárlóközpontot adtak át. Haszná­latba vették a kerepestarcsai, a dél-pesti, a kecskeméti megyei kórházat. A beruházások eredményeként a népgaz­daság állóeszköz-állománya öt év alatt mint­egy 30 százalékkal növekedett. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1981. január 1-én az ország népessége 10 713 000 fő volt, 150 ezerrel • több az 1976. január 1-inél. A népesség számának növeke­dése az V. ötéves terv folyamán lassult. Az élveszületések száma a szülőképes korú nők számának alakulásával és egyéb tényezők­kel összefüggésben csökkent, és 1980-ban ezer lakosra számítva 13,9 volt A halálozá­sok száma, elsősorban az idősebb korosztá­lyok növekvő aránya miatt, az elmúlt öt év­ben emelkedett és 1980-ban, ezer lakosra szá­mítva 13,6-et tett ki. A csecsemőhalandóság évről évre mérséklődött és 1980-ban ezer él­veszülöttre 23 egy éven aluli haláleset ju­tott, az 1975. évi 33-mal szemben. 1981. január 1-én a népesség 47 százaléka, 5 050 000 fő volt aktív kereső. Számuk öt év alatt 43 ezer fővel, 0,8 százalékkal mérséklő­dött. Az iparban és az építőiparban dolgozók aránya jelentősen, a mezőgazdaságban dol­gozóké kisebb mértékben csökkent. A lakosság jövedelme és fogyasztása A tervidőszakban a lakosság jövedelme és fogyasztása tovább emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi át­lagkeresetének és az áremelésekkel kapcso­latos bérkiegészítéseknek az összege 1980- ban több mint 4400 forint volt, nominálér­tékben 43 százalékkal több az 1975. évinél, a reálbér 3 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. A mezőgazdasági szövetke­zetekben dolgozók keresetének reálértéke az ötéves tervidőszak egészében az alkalmazás­ban állók reálbéréhez hasonlóan alakult. Az egy lakosra jutó pénzbeni társadalmi juttatások összegének reálértéke 1980-ban 34 százalékkal, a természetbeni juttatásoké 22 százalékkal volt nagyobb, mint 1975-ben. öt év alatt a társadalmi juttatások 29 szá­zalékkal emelkedtek. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tar­talmazó reáljövedelem egy lakosra számít­va 1980-ban 8 százalékkal meghaladta az 1975. évit. 1980. végén a nyugdíjasok száma 2 millió 82 ezer volt, 280 ezerrel több, mint öt évvel korábban. A tervidőszakban a tsz-dolgozók nyugdíjkorhatárát fokozatosan csökkentet­ték és 1980-tól ugyanabban az életkorban jo­gosultak nyugdíjra, mint a munkások és al­kalmazottak. 1980-ban nyugdíjakra 56 mil­liárd forintot fizettek ki, az 1975. évinél 29 milliárd forinttal többet. Az egy nyugdíjas­ra jutó átlagos összeg az 1975. évi 1272 fo­rintról 1980-ban 2267 forintra emelkedett. Az átlagnyugdíj * az átlagkeresetnek 1975-ben 41 százalékát, 1980-ban 52 százalékát tette ki. A nyugdíjak emelkedéséhez hozzájárult az új nyugdíjasok magasabb nyugdíja mellett az áremelkedésekkel kapcsolatos kiegészítés is. A kiegészítések az alacsony nyugdíjak eseté­ben biztosították a nyugdíj reálértékének megőrzését. A családi pótlék összege 1980-ban 13,6 mil­liárd forint volt, 7,1 milliárd forinttal több az 1975. évinél. A növekedést nagyobb rész­ben az 1976. és 1979. évi fogyasztói árintéz­kedések ellensúlyozására fizetett kiegészíté­sek, valamint a 3 és több-gyermekesek pót­lékának 1980. július 1-i emelése eredményez­te. A gyermekgondozási segélyt igénybe ve­vők száma-a* -1037, óv., végéig emelkedett,„azt*,, követően, % &£üWtések. számának mérséklő- désével összefüggésben, folyamatosan csök­kent. 1980. decemberében 254 ezer anya volt gyermekgondozási segélyen, az öt évvel ez­előttinél 11 ezerrel kevesebb. Gyermekgon­dozási segélyre 1980-ban 3,9 milliárd forin­tot fizettek ki, a segélyen lévők számának csökkenése ellenére 0,9 milliárd forinttal töb- bet, mint 1975-ben. A növekedés az áremel­kedésekkel kapcsolatos jövedelemkiegészíté- sekoől adódott. A lakosság egy főre jutó fogyasztása öt év alatt 12 százalékkal emelkedett. Ezen belül az élelmiszer-fogyasztás mennyisége évek óta kielégítő, összességében az 1975. évi szinten stabilizálódott. Az élettanilag értékesebb élel­miszerek közül a hús- és halfogyasztás 1980- ban fejenként 73 kg volt. A tervidőszak­ban a tej- és tejtermékfogyasztás 162 kg-ra, a tojásfogyasztás 335 darabra, 28, illetve 22 százalékkal emelkedett. Az élvezeti cikkek fogyasztása, amelyben a legnagyobb súlyt a szeszes italok képviselik, a korábban is ma­gas szinthez képest öt év alatt 22 százalék­kal nőtt. A ruházkodási cikkek fogyasztása csökkent. A tartós fogyasztási cikkek közül az V. ötéves tervidőszakban a kiskereske­delem 1,2 millió hűtőszekrényt, ,több, mint 1 millió mosógépet, majdnem 1,5 millió tele­víziót, több, mint 500 ezer személygépkocsit értékesített. Hűtőszekrénnyel, mosógéppel, te- . levízióval az aktív keresők háztartásának több mint 90 százaléka rendelkezik. A ház­tartások nagy részében egynél több rádió- készülék található. Viszonylag gyors ütem­ben nőtt, korszerűbbé és az 1979. júliusi ár­emelések után valamivel takarékosabbá vált a háztartások energiafelhasználása. A szol­gáltatások egy lakosra jutó igénybevétele az összes fogyasztás emelkedésénél nagyobb mértékben, öt év alatt 24 százalékkal nőtt. Az elmúlt öt év folyamán több ízben ke­rült sor a fogyasztói árak emelésére. A köz­ponti árintézkedések közül jelentősebb volt 1976-ban a húsárak, 1978-ban a kávé, az édesipari áruk és az égetett szeszes italok árának, 1979-ben a motorbenzin, a dohány­áruk, a sör, az újságok árának emelése, va­lamint a július 23-án végrehajtott áremelés, amely az élelmiszerekre, a fűtésre és ház­tartási energiára, a bútorokra, a személygép- . kocsira, egyes építési anyagokra terjedt ki. A fogyasztási árszínvonal 1980-ban 36 száza­lékkal volt magasabb az 1975. évinél. A lakosság életkörülményeit javította, hogy öt cv alatt felépült 4$3 ezer lakás, 15 ezer­rel több, mint az elŐző terVÍdőszákban. A la­kások 36 százaléka állami erőforrásból, a töb­bi a magánlakás-építés keretében, és nagy­részt állami kölcsön igénybevételével készült. Egészségügy, oktatás, művelődés Az V, ötéves tervidőszak alatt az orvosok száma 3781 fővel nőtt, tízezer lakosra 1980. végén 28,8 orvos jutott, az 1975. évi 25,6-del szemben. Az orvosi alapellátás közel 400 új általános és gyermekorvosi körzet megszer­vezésével folyamatosan javult. Csökkent a betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások száma. 1980 végén a körzeti orvosi állások 4,7 százaléka, a gyermekkörzeti or­vosi állások 5,9 százaléka volt betöltetlen, az 1975. évi 6,6, ill. 9,4 százalékkal szemben. 1980 végén egy körzeti és gyermekkörzeti or­vosra 2100 lakos jutott, csaknem 200-zal ke­vesebb, mint öt évvel korábban. A kórházi ágyak száma öt év alatt, a jelentős számú ágymegszűnések vagy -szüneteltetések elle­nére majdnem 5600-zal nőtt. 1980 végén tíz­ezer lakosra 89,2 működő kórházi ágy ju­tott, 4 ággyal több, mint 1975. végén. A bölcsődei helyek száma öt év alatt 14 400 új hellyel bővült. 1980 végén 64 600 bölcső­dei hely állt rendelkezésre; ezer bölcsődés korú gyermekre 139 bölcsődei hely jutott, 42-vel több, mint öt évvel korábban. 1980- ban a három éven aluli gyermekek 16 szá­zalékát vették fel bölcsődébe, további há­romnegyedéről pedig a gyermekágyi és gyer­mekgondozási segélyen' lévő anyák gondos- kodtak. Az óvodai helyek száma 1980-ban 385 500­ra emelkedett, ami az 1975. évinél kereken 90 ezerrel több. Óvodai ellátásban a 3—5 éves gyermekek 87,6 százaléka részesült az 1975. évi 75,5 százalékkal szemben. Az 1980/81-es tanévben az általános iskolák nappali tagozatain többen, a közép- és fel­sőfokú intézmények nappali tagozatain va­lamivel kevesebben tanulnak, mint 1975-ben. Az alsó- és középfokú intézményekben ta­nulók számának változása a megfelelő kor­osztályok létszámának alakulásával függ össze. A tanulók aránya a megfelelő korúak­hoz viszonyítva minden fokozaton emelke­dett. , Az alsófokú oktatásban a 6—13 évesek 98,8 százaléka részesül. A középiskolákba a 14— 17 évesek 40 százaléka jár, az öt évvel ez­előtti 36 százalékkal szemben. A 14—16 éve­sek 40 százaléka szakmunkástanuló, vala­mivel több, mint öt évvel ezelőtt. Az egye­temek és főiskolák nappali tagozatain a 18 —22 évesek 9,2 százaléka tanul. Ez az arány 1975-ben 6,9 százalék volt. Napközi otthonos ellátásban az általános iskolai tanulóknak 1975-ben 30,5 százaléka, 1980-ban 38,2 százaléka részesült. A közép­iskolai tanulók 24 százaléka lakik diákott­honban, az 1975. évi 20,8 százalékkal szem­ben, míg a felsőfokú intézmények hallgatói­nál ez az arány alig változott: 1980-ban 47 százalékuk kapott kollégiumi ellátást. 1976—1980. években a nappali tagozato­kon 227 ezren, az esti és levelező tagozato­kon 155 ezren érettségiztek, felsőfokú okle­velet 74 400 fiatal és 59 200 felnőtt szerzett. Ugyanezen idő alatt közel 247 ezer fiatal tett szakmunkásvizsgát. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a kultu- rálódás közösségi formái közül a mozi és a színház iránt csökkent, a hangversenyek és múzeumok iránt nőtt az érdeklődés. A Bu­davári Palota felújítása keretében megnyi­totta’kapuit a Magyar Munkásmozgalmi Mú­zeum, a Nemzeti Galéria, megkezdte műkö­dését a Várszínház. Befejeződött a Vigadó helyreállítása, felépült a győri Kisfaludy Színház. 1980-ban 8240 könyv jelent meg, 7 száza­lékkal több. mint 1975-ben. A példányszám 74 millióról 95 millióra emelkedett. Az el­múlt öt évben az ifjúsági és gyermekkönyv­kiadás nőtt a legnagvobb mértékben. A televízió heti átlagos műsorideje az utóbbi öt évben 15—16 órával bővült, a rá­dió műsorideje 50 órával. 1980-ban több mint 7,5 millió hazai gyártású hanglemezt hoztak forgalomba, kétszer annyit, mint a tervidőszak elején. Idegenforgalom 1980-ban összesen 14 millió külföldi érke­zett az országba, 49 százalékkal több, mint 1975-ben. Közülük a turisták száma 9 millió 410 ezer volt, 88 százalékkal több, mint öt évvel korábban. A turisták 87 százaléka a szocialista országokból érkezett. 1980-ban 5,2 millió magyar állampolgár utazott külföldre, 50 százalékkal több, mint 1975-ben. Az utazások 91 százaléka a szo­cialista országokba irányult. A tervidőszakban a szállodai kapacitás 5000 hellyel bővült, ezzel 1980-ban 34 ezerre emelkedett. Az egyéb szálláshelyek — kem­pingek. turistaszállások, fizetővendég-látás stb. — befogadóképessége ugyanebben az idő­szakban 78 ezerrel bővült, és meghaladja a 200 ezret. Az idegenforgalomból származó bevétel öt év alatt megkétszereződött Külkereskedelem ' / •' "”"•£* U- -• ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents