Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

Rozsda csevegett, kenyérhéjjal Ezüstgyűrűs tímármester Pest megyében már egyetlen Ritka, 6si mesterség tudója Gál Henrik ceglédi tímár. Pest megyében egyedül dolgozik a kivesző szakmában, hetven­nyolc esztendejét meghazudto­ló erőben, munkakedvvel. Or­szágszerte, még Debrecenben is, ahg találni, a régi mesterfo­gások ismerőjét, pedig a cívis­városban a század elején még nyolcvan mester készítette a felsőbőrt, lószerszámnakvalót. Ott tanulta Gál Henrik is a szakmát, jó mestere volt: az áztatástól a glaneolásig min­dent tudni kellett. Lé, cserforgácsból — Sokat változott a tímár- munka? Milyen ősi eljáráso­kat ismer, amiket ma nem al­kalmaznak? — Inaskodtam, két évig vol­tam segéd. Legtöbbet zsíros felsőbőrt készítettünk, csizmá­hoz valót. Mindent kézzel, csak hasitógép és forgódob — ami kimosta a bőrből a meszet — volt közösen a tímároknak, öt- ven-hatvan fiatal marha bő­rét raktuk egyik kádból a má­sikba, s közben nemcsak áztat­tuk, mostuk, hanem sok nehéz, hozzáértést kívánó műveletet végeztünk el. Meszezés, ko- pasztás, pácolás, színelés, cser- zés, szárítás, zsírozás, s bizony hibát nem lehetett elkövetni, mert akkor odavolt az egész parti bőr. Ilyenkor nehéz volt a munka, nehéz a kopasztás, ha nem ment le a szőr, nehéz a festés, ha nem fogta jól a festék. — Magunk készítettük a cseriét, a festéket is. Nem tudom, ezt ma. ismeri-e vala­ki rajtam kívül? A cserforgá­csot többször felhasználtuk, magunk szárítottuk a napon, s forgattuk a csizmánkkal. Már áll is fel fürgén Gál mester, s próbáljuk ék alak­ba igazított lábfejjel, hogyan is sorjáztak a kövezett udva­ron. Mert minden kövezett volt és szigorúan ügyeltek^ a tiszta­ságra, hiszen a kész bőrt egyet­len karcolás tönkretehette. — A festést is ősi eljárással végeztük — folytatja az idős mester. — Gyűjtöttük a ke­nyérhéjat, szárítás után meg­főztük. Nagy vasdarabokat le­tisztítottunk, s a napon hagy­tuk rozsdásodni. Amikor elég­gé megmarta a rozsda, hordó­ba tettük, ráöntöttük a ke- nyérhéjfőzetet, s amikor forrt mint a bor, elkezdett beszélget­ni, alkalmas volt a festésre, szép vörösbarnára fogta a bőrt. — A bőrgyárakban már ak­kor más eljárásokkal dolgoz­tak. Ezeket is kitanulta? — Debrecenben mi voltunk a „sárga körmű nagyságos urak". Pesten, Székesfehérvá­ron nem voltunk mi semmi­féle urak. A harmincas évek­ben egyik gyárból a másikba vándoroltam munkáért, amíg mestervizsgát tettem, s negy­venben iparengedélyt váltot­tam. Néhány év múlva csalá­dommal Ceglédre költöztem, akkor már gyakran voltak Pes­ten bombázások. — Milyen emlékei vannak a felszabadulásról? Ügy tudjuk, az iparosok nagy szerepet vál­laltak a város életének megin­dulásából. — Cegléd felszabadulása a szőlőkben ért bennünket. Más­nap hazajöttünk. Villany nem volt, de a szovjet katonák megoldották a gondot. Akkor találkoztam Vorosilovval. Fél évig talpnak, meg vikszosfel- sőbőmekvalót készítettem. Egy­szer csak jöttek a tanácstól, s kérték, hogy mire a cséplőgé­pek kiállnak, legyen szíj raj­tuk, mert kell a kenyér a népnek. Hogy lett kenyér, láb­beli és minden az induláshoz, az a város iparosainak is ér­deme. Megvolt a gépszíj. A katonakórházban kellett a lá­badozóknak a cipő. Ha,kellett, hát lett. Aztán gyermekcipő­akciót indított a tanács. Készí­tettem hát a kecskebőrt — díj­mentesen. Az újjáépítésben így vettem részt. Még éjjel is őriztem a hordókat, hadd fo­rogjanak. De jött az infláció. Cserzőanyagot akartam ven­ni. Milliárdos voltam, egy há­tizsák pénzzel felmentem Pestre. Nem kaptam mást ér­te, mint tíz kiló krómtimsót. Sárga körmű urak — Ma milyen megrendelé­sekre dolgozik? — 1954 után ismét kaptam bőrkiutalást, készítettem mar­ha-, sertés-, borz-, vaddisznó-, kutyaibőrök. 1969-től munka- védelmi kesztyűnek való bőrt dolgozunk feL Első a szerző­dés, de a tanács felhívására néhány éve lakossági igénye­ket is teljesítünk. — Milyen tanácsot ad azok­nak, akik szőrmés bőrt hoznak kikészítésre, mire vigyázza­nak? — Sokszor hullik a szőr, mert a bőr károsodott. Gyak­ran a lenyúzott bőrt sózás nél­kül kiterítik, úgy szárítják, s befülled. Nagyon fontos, 'hogy azonnal sózni kell, majd ha el­olvadt a só, alapos utánsózás következik, így tudjuk a bőr szépségét megőrizni, az így ke­zelt bőr maradandó lesz. Fo­kozatosan szeretnénk áttérni a szőrmés árura. Sajnos, új ipar- engedélyt nem adnak ki, pedig lenne mesterségemnek folyta­tója: a fiam. A folyosón oklevelek sora: A szakma kiváló kisiparosa, ezüstgyűrűvel kitüntetett kis­iparos, fotók az újjáépítési ki­állításon a város egyetlen tí­márjáról és egy tabló, amely a Ceglédi Kisiparos Énekkar jubileumán készült, mert ami­óta a debreceni Tímár Társa­ság Kultúrházában szerepelt Gál Henrik, azóta kedves idő­töltése az éneklés. Ma is tag­ja a Caglédi Vasutas Ének­karnak. Gazdag élet Gazdag élete, a szakma tit­kai, melyeket csak ő tud, vá­rosunk történetének és a mes­terségnek értékes adatai, ame­lyek lejegyzésre várnak. Györffy Annamária Felcsendül a nóta A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központban magyarnóta- est lesz február 23-án, hétfőn este 19 órai kezdettel. A mű­sorban fellépnek: Talabér Er­zsébet, Szentendrei Klára, Mo­zsár Imre Hollai Bertalan és dr. Németh József. Zenekari bemutatók Vonósok, fúvósok fellépése Most, a hét végén két he­lyen zajlik a Pest megyei út­törő és zeneiskolai zenekarok bemutatója. Tápiógyörgyén. a faluháza nagytermében tartják szombaton, február 21-én dél­előtt 10 óra kezdettel a fúvós és vegyes zenekarok bemuta­tóját, amelyen megnyitóbe­szédet mond Nemoda István, a Pest megyei Úttörőelnökség elnöke. A műsorban fellép A szolnoki rádió műsora Február 23-tól március 1-ig Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Yves Montand népszerű felvé­teleiből. 17.15: Kulturális fi­gyelő. (Színházi esték. Beszélő szerszám? Folyóiraitszemle. Tárlatról — tárlatra.) 17.45: Klasszikus átiratokat énekel a Swingle együttes. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Táncmélódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: A soulmuzsika klasszikusai. Wil­son Pickett énekel. 17.15: Ot- törőhíradó. (Gyermekfarsang. Karnevál, farsangi szokások. Mit vegyünk fel a jelmezbál­ban?) 17.30: Balázs Árpád tö­megdalaiból énekel a martfűi Martos Flóra általános iskola kórusa. 17.35: Üzemi lapszem­le. 17.40: Edith Piai felvételei­ből. Közben: Tündérek? Bra­un Ágoston jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18;15: Beat- percek a V’Moto-rock felvéte­leiből. 18.26—18.30: Hírössze­foglaló. Lap- és műsorelőzetes. Szerda. 17.00: Hírek. 17.05: Fermer és nyakkendő. Ifjúsá­gi magazinműsor. 18.00: Alföl­di krónika. 18.15: A tegnap slágereiből. 18.26—18.30: Hír­összefoglaló. Lap- és műsor- elűaetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: Előadó a szerző. Melánie éne­kel. 17.10: Tudomány a terme­lésért. 17.20: A békéscsabai rá­diós dzsesszhótvége műsorából. Rune Erickson együttese ját­szik. 17.30: Intermezzo. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Táncze­ne a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeo. 17.35: A levéltit­kok tudósa. 17.50: Bartók vésztői gyűjtésű népdalaiból énekel Duga Ilona. 18.00: Al­földi krónika. 18.15: Táncme­lódiák. 18.26—18.30: Hírössze­foglaló, műsorelőzetes. Szombat, 9.00: Hétvégi ka­leidoszkóp. (Hírek. Lapszemle. A héten történt. Hétvégi prog­ramajánlat. Piaci séta.) 9.30: Népzene a ceglédi Alföldi ét­teremből. Zsákai Ferenc zene­kara játszik. 9.50: Hajtóerő: 10.10: Zorán Sztevanovity éne­kel. 10.25—10.30: Hírösszefog­laló, műsorelőzetes. Vasárnap: 9-.00: Lepszemle. 3.05: Régi lemezalbumok. Za- latnai Sarolta énekel. 9.2U: Gázláng a pusztán. 9.50—10.00: Eugo Montenegro zenekara ját­szik. 18.00—18.30: Sport és mu­zsika. A labdarúgó NB II. ese­ményei. Heti sportösszefoglaló. Totóeredmények. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. Steidlné Tóth H. Anikó és Hümpfner Károly vezényleté­vel a ceglédi Erkel Ferenc Ál­lami Zeneiskola fúvószeneka­ra, valamint Varga György vezényletével az abonyi Bihari János Zeneiskola és a József Attila Nevelőotthon fúvószene­kara. Dabason vasárnap, február 22-én lesz a vonós, népi és vegyes zenekarok bemutatója, a járási hivatal dísztermében. Ezen Dávid Sándor vezetésé­vel a ceglédiek vonós úttörő- zenekara lép fel, az abonyia-' kát a zeneiskola és a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola vonószenekara képviseli, Ná­dor László vezényletével. CEGLÉDI A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1981. FEBRUAR 21., SZOMBAT Nyársapát, Haladás Tsz lói jött a melléküzem nyeresége Erősíteni kell a tagság fegyelmét A nyársapáti Haladás Ter­melőszövetkezet a napokban tartotta 1980. évi munkájáról és eredményeiről beszámoló küldöttgyűlését, amelyen Tóth Sándor elnök számolt be a gazdálkodásról. Megvan a lehetőség A búzatermésnél megközelí­tették a hektáronkénti 40 má­zsás, a kukoricánál az 50 má­zsás terméseredményeket. A tagságnál, bizonyára a legutóbbi ötéves terv éveinek növekvő eredményei folytán, bizonyos elbizakodottság és lazaság volt tapasztalható, aminek folytán az alaptevé­kenység — az állattenyésztés kétmillió forintos vesztesége mellett — ráfizetéses leit. amit a gumiüzem 3 millió fo­rintos, a vasüzem 400 ezer fo­rintos és a műanyagüzem 700 ezer forintos eredménye, va­lamint a háztáji gazdálkodás 20 millió forintos forgalma se­gített ki. Az elnök a beszámolót az­zal fejezte be, hogy a techni­kai hiányosságokat és az em­beri problémákat, az italozást és egyéb hibákat meg kell ol­dani és szüntetni. Megvan a lehetőség rá, hogy kedvezőbb magatartással, talaj- és egyéb javítással, telepítésekkel, az új ötéves tervben, mintagaz­daságot teremtsenek, mely­nek évi nyeresége megközelíti a tízmillió forintot. Az idei tervek Az 1981. évi termelési terve­ket dr. Koltay Zoltán főag- ronámus ismertette. Ebben az évben 269 hektár búzát, 76 hektár rozsot, 170 hektár sár­garépát, 154 hektár kukoricát. 120 hektár napraforgót, 50 hek­tár sütni való tököt és 250 hektár lucernát termelnek. Húshasznosítású szarvasmar­hatelepükön összesen 1161 szarvasmarhát tartanak. Sző­lőterületük 56 hektár, szilvát, 93 hektár, almát 41, és körtét 60 hektár területen termeszte­nek. A tagok száma 616. Említést érdemel a tsz-nek Kiállítást terveznek Eseményben gazdag év Tiszta, rendes munkahelyek Eseményekben gazdag esz­tendőnek ígérkezik az idei. A V. ötéves terv első, igen megfontolt időszaka ez, ame­lyet politikai és társadalmi életünk évfordulói tesznek még figyelemre méltóbbá. Nö­vekszik az elhatározások, vál­lalások felelőssége és máris az a tapasztalat,'hogy valameny- nyi a mindennapi élethez.zár­kózik, oda kapcsolódik, az előbbre lépést segíti, legyen szó akár a Hazafias Népfront megmozdulásairól, a KISZ- és az úttörőmozgalom rendezvé­nyeiről, akár a népi ellenőri munkáról, vagy azokról a teendőkről, amelyek a vörös­keresztesekre várnak. A ceglédi járásiban minde­nütt méltóan szeretnének meg­emlékezni a Vöröskereszt megalakulásának 100. évfordu­lójáról. Szinte minden közsé­gi, vöröskeresztes szervezetnél hozzáláttak, hogy a mozgalom múltjával kapcsolatos emlé­keket felkutassák. Fényképek, jelvények, emléklapok, igazol­ványok kerülnek elő szekré­nyek, dobozok mélyéről. Azok, akik több évtizede a mozga­lomban fejtik ki tevékenysé­güket, írásban elevenítik fel egy-egy emléküket, élményü­ket. Erre a Magyar Vöröske­reszt ceglédi járási vezetősé­gétől kaptak biztatást. A do­kumentumokat és írásokat az alapszervezetek összesítve el­juttatják a járási vezetőség­hez. Az a terv, hogy a cen­tenárium alkalmából doku- mentumkiállítást rendeznek ha elegendő anyag gyűlik ösz- sze. A járás több községében a jászkarajenői Árpád Termelő- szövetkezet vöröskeresztes ak­tíváinak kezdeményezése nyo­mán az eddiginél még többet törődnek azzal, hogy a mun­kahelyen még nagyobb legyen a rend és tisztaság, egészsége­sebb körülmények közt dol­gozhassanak. Az ifjúsági vö­röskeresztesek a felnőttekhez hasonlóan készülődnek az év­forduló ünneplésére, amelyet a Vöröskereszt ceglédi járási vezetősége a tervek szerint május 17-én, Cegléden fog megtartani és az alapszerve­zetek májusi taggyűléseiken is megemlékeznek az évforduló­ról. a tagok háztáji gazdálkodását támogató munkája. Takar­mány-, szalma- és egyéb jut­tatások • mellett a sertések, szarvasmarhák, baromfiak, úgyszintén a tagok szőlő- és bortermésének értékesítését is vállalja a termelőszövetkezet. A küldöttgyűlés az 1980. évi zárszámadást és mérleget, 78 millió forint nettó termelési értékkel és 6 millió 789 ezer forint nyereséggel elfogadta. A vezetők prémiuma mellett, a tagok év végi részesedésére 579 ezer forintot szavaztak meg. A havi munkadíjak 1980. évi 2973 forintos színvonalát 1981-re 3118 forintra irányoz­ták elő. Kiválóan dolgoztak Tóth Sándor tsz-elnök Erdős Benőné, Varga Sándomé, Fe­hér Józsefné, Nagy Balázsné, Kéri Józsefné, ifj. Pintér Im­re, Fehér László, Dobos Lász­ló, Bacskó László, Mers Ká­roly, Káté József és Ungvári Sándor tagoknak kiváló dolgo­zó oklevelet adott át. A szocia­lista brigádok, a kiemelkedő dolgozók és tö rzsgárda tagok jutalmat kapnak majd. A küldöttgyűlésnek kedves kulturális értéket adott a nagykőrösi Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskola tanulóinak műsora, melynek Khirer Ferencné dicséretes ve­zetése alatt, nagy sikerű dal- számokkal, szavalattal és cite- rajátékkal szórakoztatták a tagokat a tanulók. Kopa László Az ifjúságiak kupasikere A labdarúgók is elkezdik Teke: Az NB II. második fordulójában idegenben alig hetvenfás vereséget szenved­tek el a ceglédiek, így eddigi szereplésük ötvenszázalékos. Kecskeméti MÄV—Űttröszl KÖZGÉP 6-2 (2486-2418) Pontszerzők: Kaiser (420), Zsámbéki (416), Pintér ugyan­ennyi bábut döntött le, de ő már nem tudott- egyéni pon­tot szerezni. Labdarúgás: A legjobb ti­zenhat közé jutásért játszot­tak a csapatok az Országos Ifjúsági Kupában. A ceglédi­ek az NB I-es Csepel kiverése után Monorra látogattak. A Vasutas itt is győzni tudott, s ezzel az utóbbi évek legna­gyobb utánpótlás sikerét érte el labdarúgásban: bekerült a legjobb tizenhat közé, ahová már csak patinás klubok leg­jobb ifjúsági csapatai kerül­tek. Ceglédi VSE—Monor 2-1 (1-0) Cegléd, 100 néző. Vezette: Schömen . Erőnlétileg mindkét csapat kitűnően készült fel, a játéko­sok mindvégig bírták a nagy iramot. A. ceglédiek nemcsak taktikában, hanem technikai felkészültségben is vendéglá­tóik fölé kerekedtek, s ez az előny az első játékrészben Tóth találatával egy gólban mutatkozott. Szünet után a szél által támogatott Monor nagy lendülettel támadott, s a kaputól 10 méterrej megítélt, közvetett szabadrúgás után egyenlíteni tudott. A CVSE ezután erősített, s egy táma­dás végén, Fekete fejesgóljá­val, újra megszerezte a veze­tést, ami egybtn a gárda meg­érdemelt győzelmét is jelen­tette. A CVSE-ben a következők játszottak, ak.k mindannyian dicséretet érdemelnek teljesít­ményükért: Aftdrus — Kodat, Ad a mi, Kistamás. Durjan — Kovács, Dank 5 — Tóth Bú­zás (Kelemen) Fekete, Szol­jár. Góllövők: Tóth, Fekete. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Labdarúgás: Alig kéthóna­pos szünet után újra útjára indul a „pettyes”. Érdeklődés­sel várjuk, hogyan sikerült a ceglédi együttesek felkészülé­st, akik közül a Bem SE — az NB II-ben — idegenben kezdi meg a tavaszi idényt, Ceglédi VSE megyei baj­itthon pedig a lép pályára, a nokságban. , A CVSE—Gödöllő összecsa­pás a Vasutas sporttelepen délután két órakor kezdődik. A vasutasok jó rajtját' várjuk, persze nem lesz könnyű dol­guk, ugyanis a gödöllőiek egy- hete elhalasztott bajnoki mér­kőzésükön győzelemmel mu­tatkoztak be, ráadásul az él­mezőny egyik tagja, a D. Kő­olaj ellen. Előtte, fél egytől az ifjúságiak mérik össze erejü­ket. U. L. Moziműsor Cegléd, Szabadság Film­színház, szombaton és vasár­nap, délután: A kis postás­lány (szovjet háborús drá­ma). Este: A papa mozija (amerikai vígjáték). Vasár­nap délelőtt: Óriás király és a varga (szovjet mesefilm­sorozat). A kamaramoziban: Viva Mexikó! (szovjet doku­mentumfilm). A mesemozi­ban: A varázsló inasa (cseh­szlovák rajz-játékfilm). Abony, szombaton és vasár­nap: Pisztrángok (spanyol filmszatíra). Albertirsa, va­sárnap: Orvosság félelem el­len (szovjet bűnügyi film). Ceglédbercel, vasárnap: A negyedik fázis (amerikai tu­dományos-fantasztikus film). Törtei, szombaton és vasár­nap: Ska' p vadászok (ameri­kai westernfilm). KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Ez- űton mondunk hálás köszönetét mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek, jó szomszédoknak, munkatársaknak, akik szeretett fe­leségemet. édesanyánkat, nagyma­mánkat HORTI IMRÉNÉT utolsó útjára elkísérték, sírjára a szere­tet virágait helyezték. Köszöne- tönket fejezzük ki a Cegléd Vá­rosi Tanács Kórház-Rendelőinté­zet I. belgyógyászati osztály fő­orvosának, orvosainak, ápolóinak lelkiismeretes, szeretett-teljes munkájukért, hogy a lehetetlennel oróbálkozva mindent elkövettek az elhunyt életének megmentéséért. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Há­lás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik felejthetetlen jó édesanyánk id. SZABÓ LAJOS- NÉ szül.: Balogh Júliánna teme­tésén megjelentek, sírjára a meg­emlékezés virágait helyezték és bánatunkban velünk egvüttérez- tek. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. ISSN oi3S — 2800 (Oaiedi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents