Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-21 / 44. szám

1981. FEBRUAR 21., SZOMBAT 3?« 4f, w x/uriav SZEN^rJDREI szJtiiian « PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI IÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Eredményes év Ügyes gazdálkodás Mint lapunk első és harma­dik oldalán is beszámolunk róla, Pest megyében javában tartanak a tsz-ek zárszám­adási közgyűlései. Horváth Antal, a dunabogdányi Úttörő Termelőszövetkezet leköszönő elnöke, nyugodtan állt a tag­ság elé, mert szívós munkával kiérlelt eredményekről számol­hatott be. Az Úttörő Termelőszövetke­zet kis tsz, egy gazdasági egy­ség, ám mégis sokarcú. Egyszer, régebben, Horváth Antal azt mondta: — Duna- bogdányból nehéz eljárni dol­gozni, mert Budapesttől har­minchat, Szentendrétől tizen­hat kilométer távolságra va­gyunk. Éppen ezért a község lakói­nak helybeli munkalehető­séget kell biztosítani! Á zárszámadó közgyűlésen meg már arról szólhatott, hogy a termelőszövetkezet öt mel­léküzemági tevékenysége, a filmnyomás, a textil-, a fém- és a műanyagfeldolgozás, a ru­gójavítás az elmúlt eszten­dőben eredményes tevékeny­ség volt. De azért természete­sen nem ez a legfontosabb, ha­nem az alaptevékenység: a növénytermesztés és az állat- tenyésztés. Mielőtt azonban er­ről bővebben szólnánk, ismer­kedjünk meg a tsz adottságai­val. Birtoka 780 hektár, ami­ből 659 hektáron folyik közös művelés, 659 hektárból szán­tó 425, gyümölcsös 15, rét 69, legelő 61, erdő 60 és nem ter­mőterület 29 hektár. Mint em­lítettük, az Úttörő Termelő- szövetkezet kis tsz, de ügyes gazdálkodással jó eredménye­ket produkál. Es most nézzük az eredmé­nyeket. Búzából például az egy hektárra tervezett 3,8 ton­nás termésátlag helyett 4,8, ta­vaszi árpából 3,4 helyett 4,4, silókukoricából pedig 27 helyett 28,7 tonnás termésátlagot si­került elérni. Hasonlóan biztatóak az eredmények az állatte­nyésztésben is, különösen a tejtermelésben. A múlt esztendőben 877 ezer liter tejet értékesítettek úgy, hogy közben az egy liter tej­re felhasznált abrak mennyisé­gét 36 dekáról 32-re csökken­tették. A gazdaságosan előállí­tott tej mennyisége egy év alatt 17,5 százalékkal nőtt. A termelőszövetkezet vezeté­se, legalábbis az eredmények ezt igazolják, jó kezekben volt eddig, s ezt a tagság is méltá­nyolja, mert ismét Horváth Antalt választotta meg elnök­nek, helyettesnek pedig Kiss Kornélt. Érdekes viszont az, hogy az új vezetőségben túlsúlyba ju­tottak a nők. Az öttagú veze­tőség: Lőrincz Miklósné, aki egyben a nőbizottság elnöke is, Kovács Ferencné, Elter Lász- lóné, Tábori János és Eisele Gábor. Telefon nincs, ígéret van „Vidéken az első. Távhí­vás az utcáról. A fővároson kívül az országban első­ként Szentendrén, belföldi és nemzetközi távhívásra alkalmas, nyilvános távbe­szélő állomást helyeztek üzembe...” — írtuk a Szentendrei Hírlap 1980. március 29-i számában. Lelkendezésünk nem volt alaptalan, csak korai. Telefon ugyanis nincs már hónapok óta, de he­lyette van levél, amelyben a postahivatal közli az alábbiakat: „...A koráb­ban üzemeltetett távhívó készülék meghibásodás miatt került leszerelésre. Majd tovább: „...A nyil­vános állomás az érdi táv­beszélő központba kapcsol­va fog üzemelni. Ennélfog­va a hívhatósági lehetőség a korábbinál rosszabb lesz...” És még annyit: a rosz- szabban működő készülék felszerelését március végé­re ígéri a posta. Megfontolt fejlesztés Várost formáló közös szándék Szentendre városa az elmúlt tervidőszakban eredményesen oldotta meg fejlesztési felada­tait. A város gazdagodott: la­kásokkal, közművekkel, sok korszerű gyermekintézménnyel. Mindez eredménye annak is hogy a város lakói cselekvőén vettek részt a város alakításá­ban, társadalmi munkájuk hasznosan egészítette ki a pénzügyi alapokat. A város vezetői és lakói elégedettek le­hetnek az eddig elért eredmé­nyekkel, de ugyanakkor elége­detlenek is, mert még sok min­dennek érzik hiányát, ezért sok a tennivaló ebben a tervidő­szakban is. Kevesebb pénz A legutóbbi tanácsülésen az idei fejlesztési célokról tár­gyaltak. Közismert okok miatt ebben az esztendőben kevesebb a pénz a fejlesztési feladatok finanszírozására. Ezek szerint megáll majd a fejlődés? Korántsem. Erről szó sincs, de arról igen, hogy az anyagi eszközök hiányát szi­gorú takarékossággal, az igé­nyek rangsorolásával és a tár­sadalmi munka tudatos és hasznos irányításával lehet pótolni. A gyámhatóság a gyermekekért Nem minden csupán a pénz Szentendrén a múlt eszten­dőben 112 veszélyeztetett kis­korú gyermeket tartottak nyil­ván. Az 1977. évi 80 ezer forint­tal szemben a múlt esztendő­ben 110 ezer forint volt a rendkívüli segélyezésre fel­használható összeg, és a gyám­hatóság 1980-ban a kereten túl is jelentős anyagi eszközt biz­tosított az óvodai és iskolai té­rítési díjakra. Az említett két adat azt bi­zonyítja, hogy szükség van a gyámhatóság munkájára, va­lamint azt is, hogy megfelelő pénzösszeg áll rendelkezésére. Természetesen ez önmagában nem elég, mert a feladatok eredmé­nyes ellátása csak a tár­sadalmi erők bevonásával lehetséges, s az intézkedések rendkívüli körültekintést, gondos mérle­Szombattól - szombatig Emlékhangverseny. Február 23-án, hétfőn este 19 órai kez­dettel a városi tanács díszter­mében, a Szentendre Barátai­nak Köre rendezésében, Georg Philipp Telemann né­met zeneszerző születésének 300. évfordulója tiszteletére díszhangverseny lesz, amelyen közreműködnek: Kertész Ta­más — énék, Szénái Ejnma — hegedű, Kovács György — trombita, a Móricz Zsigmond Gimnázium kamarakórusa Szentey Mariann karnagy ve­zetésével és a Szentendrei Ka­marazenekar Fenyő Gábor vezetésével. Belépőjegyek ára: 20 forint. Káros szenvedélyek. Dr. Vértes László megyei főorvos előadása február 23-án, hét­főn este 18 órai kezdettel, a szülők akadémiáján. Hintőpor. Sándor György, a közismert humoralista estje lesz február 24-én, kedden es­te 18 órai kezdettel a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárban Hintőpor címmel. Belépődíj: 20 forint. Ugyancsak február 24-én, kedden este 18 órai kezdettel a Nyugdíjasok Klubjában: nyugdíjasok farsangja. Délszlávok Szentendrén. Dr. Katona Gyuláné előadása feb­ruár 26-án, csütörtökön este 18 órákor a honismereti elő­adássorozat keretében. A résztvevők megismerkedhet­nek a Szentendrére települt szerbek, dalmátok történetével, megőrzött hagyományaikkal. A Madách Színház vendég­játéka, Február 27-én, pénte­ken este 18 órákor a Pest me­gyei Művelődési Központ es Könyvtár szmiháztermáiben, a Pilis Parkerdőgazdaság dolgo­zóinak kívánságára, bemutat­ják Bemard Slade, Jövőre ve­led ugyanitt című darabját. gelést, a szakmai ismereteken túl pedagógiai, pszichológiai ismereteket is kívánnak. Mind­ezekből kitűnik, hogy a gyám­hatóságnak nincs könnyű fel­adata. A veszélyeztetettség okait vizsgálva megállapíthatók, hogy ezek általában összetet­tek: a nem megfelelő családi környezet zömében együtt jár a rossz anyagi helyzettel, Va­lamint a kedvezőtlen lakáskö­rülményekkel. örvendetes, hogy a veszé­lyeztetett kiskorúak számá­hoz viszonyítva jelentős mér­tékben emelkedett a múlt esz­tendőben a védő- és óvóin­tézkedések száma. A szülőkkel szemben foga­natosított intézkedések érde­kes képet mutatnak: 52 figyel­meztetés, 4 nevelési tanácsadó felkeresésére kötelezés, 10 munkahelyi megkeresés, 7 pénzbírság kilátásba helyezé­se, 1 esetben egészségügyi osz­tály megkeresése, 15 alkohol­elvonó kezelés kezdeményezé­se, 5 esetben büntetőeljárás megindítása. Mindezek azt bizonyítják, hogy a gyámhatóság ébe­ren figyeli a veszélyezte­tett kiskorúak helyzetét, s ha kell, azonnal és gyor­san intézkedik. A gyámhatóság körültekin­tést kívánó felelősségteljes munkájához sok segítséget nyújtanak a gyermek- és ifjú­ságvédelmi albizottság tagjai, valamint a társadalmi aktívák. Ki kell emelni közülük a vé­dőnők, iskolai és óvodai gyer­mek- és ifjúságvédelmi felelő­sök munkáját. A gyámhatóság jó munkájá­nak bizonyítéka egy statiszti­kai adat, mely szerint a nyil­vántartott veszélyeztetett kis­korúak száma a múlt eszten­dőhöz viszonyítva 21 fővel csökkent. Mit jelent ez? Elsősorban azt, hogy idén, a megszokottnál kevesebb új beruházás kezdő­dik. mert most elsőbbséget kell biztosítani a már folyamatban levők befejezésének. De jelen­ti azt is, hogy a társadalmi szervekkel korábban egyezte­tett városfejlesztési koncepció­ban szereplő létesítményeknek csak egy része tervezhető er­re az évre. Szentendre az idén 61 millió 930 ezer forintot fordíthat fej­lesztési célok megvalósítására. Őszre tanuszoda Ebben az esztendőben taná­csi beruházásból a Rákóczi úton 7 bérlakás építését kezdik el. OTP beruházásában viszont a szokásosnál is több lakás ké­szül, illetve fejeződik be eb­ben az esztendőben. A Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat kivitelezésében még az idén elkezdik a „B” és a „C” épületekben elhelyezkedő 160 lakás építését házgyári tech­nológiával. Ugyancsak az OTP megrendelésére kezdi el a Szentendrei Építőipari Szövet­kezet a László-telep alatt, a 250—280 lakás építését, ame­lyeket a szerződés értelmében a tervciklus végéig folyamato­san adnak majd át. Természetesen nemcsak a lakások építése, hanem a gyermekintézmények fejleszté­se is szerepel a tervekben. Így például a felszabadulás lakó­telepen épülő 100 személyes óvodát még az idén átadják, s ugyancsak elkészül szeptem­berre a Rákóczi úti 8 tanter­mes iskola tanuszodája is, amely a megyében a második ilyen létesítmény«1 lesz. Bővített fűtőmű A rohamosan fejlődő, bővü­lő lakótelepek fűtésének köz­pontja, a tömbfűtőmű, bizony már alig-alig bírta a megnö­vekedett igényeket kielégíteni, ezért az is bővítésre szorult. Az újabb kazán beépítését már elkezdték, s a bővítés ebben az esztendőben fejeződik be. így az új fűtési szezonban már a kibővített tömbfűtőmű fogja biztosítani a lakások zavarta­lan fűtését. Be kell még számolni arról is, hogy végre ebben az évben elkezdik az új kenyérgyár épí­tését, amely elkészülte után nemcsak a várost, hanem a járás egy részét is ellátja majd jó és ízletes pékáruval. Ellátá­si téma az is, hogy az áfész eb­ben az esztendőben a Felsza­badulás lakótelepen könnyű- szerkezetes eljárással új zöld­ségboltot épít, a Duna menti Regionális Vízmű Vállalat pe­dig elkezdte a vízisportbázis felépítését. Ogy véljük, már az eddigiek­ből is kiderült, hogy a terve­zésre a takarékosság és a rangsorolás a jellemző, vala­mint az, hogy a szűkre szabott kereteken mégis valahogyan túl kell lépni. Ezt megtenni természetesen csak az üzemek és a lakosság támogatásával lehet. A városi tanácsnál most folyik a társadalmimunka­szerződések megkötése. Új csarnok Itt már öröm dolgozni Visegrádon, a 840 négyzet- méteres, világos, a hegyoldal­hoz simuló új csarnokban a látogatót enyvszag, kunkorodó forgácshalmaz, a fúrógépek surrogása, a körfűrész harso­gása fogadja, meg szépen ki­dolgozott bútorok. Kolóniái íróasztalok, könyvszekrények, Már csak emlék Elpusztította a háború Királynői kastély volt valaha A Klisza-dombon Sashegyi Sándor még 1939-ben ásatáso­kat kezdeményezett a Magyar Nemzeti Múzeum régészeinek segítségével. Fáradozásaikat hamar siker koronázta, mert a leleteik iga­zolták a feltevést: azon a he­lyen a XIV.—XV. században emeletes palota, királynői vár emelkedett. A további kutatá­sok azt is kiderítették, hogy 1701-ben a Habsburgok a meg­lévő épületeket felrobbantot­ták, hogy ne használhassák II. Rákóczi Ferenc kuruc seregei hadicélokra. A királynői kastély is akkor pusztult pl. De a Habsburgok­nak még a kastély és a vár romjai is szemet szúrtak, ezért az udvari kamara engedélyezte boldog-boldogtalannak a ro­mok bányászását, s a még használható anyagok elhordá- sát. A vandál pusztítás után mintegy hétméteres falmarad­vány hirdette a viharos múl­tat, ám 1944-ben, a háborús viszonyok között az is elpusz­tult. A kastély és a vár emlékét Pomázon a Helytörténeti Klub irattára őrzi. székek és vidám arcú asztalo* sok. A Visegrádi Faipari Szövet­kezet dolgozói eddig is szép bútorokat készítettek, termé­keik keresettek a nyugati pia­cokon, a hazairól nem is szól­va, de munkájukat mostoha körülmények között végezték. A szövetkezet irodái, műhe­lyei, géptermei Visegrád bel­területén, egy öreg, düledező házban zsúfolódtak Össze, Ilyen körülmények között bi­zony nem volt könnyű, s gon­dolom, nem volt öröm sem — dolgozni. Most minden meg­változott. A szövetkezet, saját anyagi erejét kiegészítve hitellel, KISZÖV-támogatással még 1979-ben belevágott az,építke­zésbe. A csarnok elkészült, s mellette a szociális épület is áll már. Most folynak a belső munkák. A megnagyobbodott terület végre lehetővé tette a szövet­kezetnek, hogy megvalósítsa régi álmát: a továbfejlesztést. Arra pedig égetően szükség is van, mert — erről Jung And- rásné főkönyvelő tájékoztatott — megnyílt a szövetkezet ter­mékei előtt a norvég piac is. Persze a fejlesztés nemcsak hidraulikus prést, enyvfelhor- dót, hengercsiszolót, faipari esztergát jelent, hanem jóke­zű, a szakmát szerető asztalost is. A szövetkezet létszámgon­dokkal küzd, ezért várja az asztalosok jelentkezését. Szép munkával, jó munkakörülmé­nyekkel fogadják őket. Javítják a sütőüzemeket Golyóstollbetétek Százezer gclyóstollbetétet csomagol fóliába műszakon­ként az NSZK-^utomata a PEVDI szentendrei Írószer- gyárában. A betétek jelentős részét exportálják. Az Észak-Pest megyei Sütő­ipari Vállalat vezetői úgy döntöttek, hogy leállják ideiglenesen a Szentendrén dolgozó ,101-es és a Tahitótfa- lun üzemelő 102-es sütőüze­met. A karbantartási munká­kat ugyanis tovább már nem lehetett halogatni. A 101-es üzem javítása feb­ruár 16-án kezdődött, s már­cius 8-ig tart, a 102-es pedig március 9-én kezdődik és 23- ára lesz kész. A vállalat vezetősége azért, hqgy a járás két legnagyobb üzemének ideiglenes kiesése ne okozzon zavart a kenyér- és pékáruellátásiban, úgy Intézke­dett, hogy a kis pomázi és dunabogdányi pékség a javí­tás időtartama alatt két mű­szakban, a nagyüzemek pedig három műszakban dolgozza­nak. Így minden remény meg­van arra. hogy a két üzem javításának időszakában is megfelelő lesz a városban és a járásban a kenyérellátás. Az oldalt Irta: Karácsony* István Fotó: Borsán Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents