Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-20 / 43. szám

1981. FEBRUAR 20., PÉNTEK «”'rr ff Kfimav Korszerű technikával Lakásfelújítások A beruházások építési ará­nyának mérséklődésével és az igényekkel összhangban az idén a korábbinál 10 százalékkal na­gyobb fenntartási feladatot lát­nak el az építők. Az ország ipa­ri, mezőgazdasági és egyéb épü­leteinek állományából esősor­ban a lakóépületek, a művelő­dési, az oktatási, a jóléti, a szo­ciális és az egészségügyi épít­mények fenntartására koncent­rálják erőiket. Ezen belül az előző tervidőszakhoz viszonyít­va 40 helyett 64 milliárd forint értékű lakóházfenntartási, kar­bantartási és korszerűsítési munkával fiatalítják meg az épületeket. A jelenlegi tervidő­szakban úgy rendezik át a fenntartási munkák összetéte­lét, hogy 42—43 százalékra nö­vekedjen a régi lakóépületekre, egészségügyi és művelődési épületekre fordított munka ará­nya. Különösen erőteljes ez a struktúraváltozás a tanácsi és a szövetkezeti építőiparban, amely a fenntartási munkák 71,7, illetve 54 százalékával szolgálja a lakóházak, az egész­ségügyi és művelődési épületek állományának felújítását, kar­bantartását és korszerűsítését. A tervidőszakban 90—100 ezer lakás felújítása, s 40—50 ezer korszerűsítése, komfortfo­kozatának növelése vár az épí­tőkre. Ennek a feladatnak a teljesítése hagyományos módon kilátástalan lenne, mert nem győznék elegendő és hozzáértő­vel, technikai felszerelésekkel, idővel. Ám a megoldás is ké­zenfekvő, hiszen az építőipar a beruházások és a lakások építé­sében már olyan korszerű tech­nikai bázisokat hozott , létre, amelyeket jól hasznosíthatnak a fenntartási és felújítási mun­kákban is. A rihub liiádó kel'ékei Gyár a gyógyítás szolgálatában Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságénak ülése Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága teg­nap Budapesten, a Gyógyásza­ti Segédeszközök Gyárában tartotta ülését, amelyen — a rokkantak nemzetközi évének jegyében — megvitatta a gyó­gyászati segédeszközök gyár­tásával kapcsolatos tapaszta­latokat, gondokat, s a továb­bi fejlődés lehetőségeit. Dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes tájékoztat­ta a képviselőket. Az egész­ségügy 65 esztendős múltú háttérüzeméről van szó, amely termelő tevékenységével is egészségügyi célokat szolgál: évente másfél millió eset­ben kell segítenie, gyógyászati segédeszközökkel ellátnia az orvosi, pszicholó­giai és társadalmi rehabilitá­cióra szorulókat, közülük is 250 ezren tartósan mozgássé­rültek. A gyár három buda­pesti és kilenc vidéki fiókja is ezt szolgálja, akárcsak a már megvalósult team-rend­szerű munkaszervezés. Az üzem sajátos feladatai, az egyedi segédeszközök sokfé­lesége is indokolja, hogy a műszaki-technikai szakember, a gyógytornász, az ortopéd- szakorvos együttműködjön, vé­gigkísérje minden páciensét. Az írásos beszámolóhoz fű­zött szóbeli kiegészítést dr. Plesa István, a gyár igazgató­ja. aki elmondotta: a csoport- munkával sikerült negyedére csökkenteni a betegek keze­lés előtti utaztatását, de így is rendkívül zsúfolt, szűkös körülmények között dolgoz­nak és szakmunkás-utánpótlá­si gondokkal küzd a gyár. A helyszűke miatt kellett lemon­I daniuk az átmeneti beteg- 1 szállás építéséről, ez pedig | a rokkant | emberek számára lenne fontos. Többen is szóvá tették a I vitában, hogy rendkívül hosz- szú — többnyire egyévi idő, míg a megrendelt gyógycipöt megkaphatja a páciens. Ennek oka. hogy ezeknek a háromne­gyede csupán a talpbetét miatt különbözik a kereskedelemben is kapható lábbeliktől, aruk alig 300 forint, értékük pedig ezer forint feletti, s ezért nagy a kereslet irántuk. Dr. Vámos Marietta, Pest megyei (5. számú választókör­zet) Jrépviselő javasolta: te­gyék lehetővé, hogy az egy-' szerűbb segédeszközöket — például a talpbetéteket, has­kötőket, gumiharisnyákat — a körzeti orvosok is felír- , hassák betegeiknek. E javaslat a közeljövőben megvalósulhat, hiszen a SZOT-tól az Egészségügyi Mi­nisztériumhoz kerül a gyógy- eszközellátás, s rövidesen na­pirendre tűzik a felülvizsgá­lati rendszer, a felírás egy­szerűsítését is. A vitában felszólalt még; dr. Pesta László, az ország- gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának elnöke, Schnitzler József (Hajdú-Bi- hár megye), Petri Gábor (Csongrád megye) Kaposvári Júlia (Budapest), Gorjanc Ig­nác. az országgyűlés ipari bi­zottságának elnöke, Kállai La­jos pénzügyminiszter-helyettes, és dr. Fűzi István, az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára. Közösségben élni és gondolkodni A megyei népfrontéibakség ütése Csütörtök délután fővárosi székházában a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsága elnöksége ülést tartott, melyen részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára is. A januári megyei népfront kül­döttértekezleten megválasz­tott testület első tanácskozá­sán két gyorsan fejlődő vá­ros, Vác és Szentendre nép- fronttitikárának beszámolóját vitatta meg arról, hogyan fej­lődött a legutóbbi években a mozgalom és a lakóbizottságok együttműködése. Nyoma van szavuknak Mind a beszámoló, mind a hozzászólásokban elhangzottak azt igazolták, hogy a lakóbi­zottságok hasznos — és sok tekintetben nélkülözhetetlen —, szerepet töltenek be a szó nemes értelmében vett lakó- közösségek kialakításában, az együttélés szinte elkerülhetet­len apró konfliktusainak elsi­mításában, a lakóterületi mun­ka — azon belül a társadalmi összefogás —, szervezésében, célszerű kamatoztatásában. Vácott hetvenhét, Szentend­rén huszonnyolc lakóbizottság tevékenykedik, s a tapasztala­tok szerint igazán eredménye­sen ott, ahol nem eseti, hanem állandó a kapcsolat a tanács­taggal. . a körzeti népfrontbi­zottsággal. Többen rámutattak az elnökség tagjai közül, s a gyakorlat is arra figyelmeztet: akkor töltik be igazán a sze­repüket ezek a sajátos lakó- területi testületek, ha — egy­részt —, önmaguk fölismerik fáradozásuk szükségességét, illetve — és másrészt —, ha rendszeresen azt látják, ko­molyan veszik észrevételeiket, javaslataikat, azok nyomán válasz érkezik, intézkedés tör­ténik. Egyre inkább ez jellemzi mind Vácott, mind Szentend­re« a munkát. Ebben a ked­vező képben meghatározó sze­repet játszottak és játszanak a városi tanácsok, illetve a vá­rosi népfrontbizottságok. El­sőként ők mutatnak példát a'b- ban, partnert, segítőtársat lat­nak a lakóbizottságokban, s ezt nemcsak az bizonyítja, hogy testületi tanácskozáso­kon ismétlődően napirendre tűzik a lakóközösségi képvise­let tevékenykedésének értéke­lését, hanem az is, hogy meg­felelő információkkal látják el az elnököket, rendszeresen meghívják néhányukat az ülé­sekre, s egyre gyakrabban ké­rik ki véleményüket az érin­tett lakóterület fejlesztési ter­veinek kialakításakor. Növekvő szerep Mivel folyamatosan gyara­podik a megyében a több eme­letes, lakótelepen lévő vagy lakó telepszerű otthonok ara­nya, érthetően növekszik —s erre nyomatékosan figyelmez­tettek a vitában szót kérők — a lakóbizottságok szerepe is. Ez azért bizonyos, mert a mindennapos tapasztalat sze­rint elsősorban az új lakóte­lepeken, ott tehát, ahol most összekerült, egymást nem, vagy alig ismerő emberek na­gyobb csoportja rendezkedik be, igénylik a legjobban a la­kóbizottságok létét, aktivitását, bár nem számít kivételes eset­nek, amikor az elnökre ma­rad a munka döntő része. Mint a beszámolók alapján kibonta­kozott eszmecsere mutatta, sokféle módon lehetséges fenn­tartani és erősíteni a lakóte­rületi munka e részterepének aktivitását. Ezeknek egyike például az az út, amelyet Vá­cott járnak: évente két alka­lommal rendeznek — a városi tanács és a városi népfrontbi­zottság közös szervezésében —, fórumot a lakóbizottsági el­nökök számára. Itt a város la­káshelyzetétől a kommunális ellátás fejlesztésén át, az áru­forgalomig szinte minden olyan téma szerepel, amit a lakóbizottságok hasznosíthat­nak a tájékoztatásban, illetve amihez észrevételek, javasla­tok seregével járulnak hozzá. A másik városban, Szentend­rén az apró fogások egyike, hogy a tanácstagoknak szóló havi gyorstájékoztatót a ia- KÓbizottságok is megkapják, ahogy a lakóterületi minden­napokat érintő tanácsrendele­teknél ugyanez a helyzet. Sok szó esett a megyei náp- frontelnökság ülésén arról a rendkívül hasznos közreműkö­désről is, amelyet a társadal­mi munka szervezéséhez, le­bonyolításához nyújtanak a lakóbizottságok. Különösen az újonnan elkészült lakótelepi házaknál van ennek nagy je­lentősége, hiszen itt a beköl­tözőket legtöbbször rendezet­len külső környezet fogadja. Ahogy a két város népfront- bizottságának beszámolója, úgy a felszólalók is megkülön­böztetett figyelemmel foglal­koztak az eddig ki nem hasz­nált lehetőségekkel, illetve a lakóbizottságok tevékenységé­nek bővítésével. A jövőt te­kintve például hasznos lenne, ha a lakóbizottságok részt vál­lalnának — még akkor is, ha ez nem tartozik a kellemes feladatok közé —. a veszé­lyeztetett gyermekek helyzeté­nek szemmel tartásában, ja­vításában. Ugyancsak értékes segítséget nyújthatnak az idő­sek, a mozgásukban korláto­zottak patronálásában. Kellő elismeréssel Vácott is, Szentendrén is sökféle módon bizonyították a iaköbizottságok hasznosságu­kat — így a már említetteken túl például fokozódó aktivitá­sukkal a környezetvédelemben —, s éppen az elért eredmé­nyek adnak alapot a feladatok sikeres végrehajtásához. Eh­hez elengedhetetlen, hogy a körzeti népfrontbizottságok, a tanácstagok és a lakóbizott­ságok mindennapossá tegyék kapcsolataikat, s hogy az eddi­giekhez hasonlóan — mindkét városban jó néhányan kapták meg a lakóbizottsági elnökök, tagok közül az érdemes, a ki­váló társadalmi munkás ki­tüntető jelvényt —, övezze kellő elismerés azok tevékeny­ségét, akik a lakóközösségek számára példát mutatnak ön­zetlen fáradozásukkal. M. O. Az elhangzott kérdésekre dr. Juszt Lajos és dr. Plesa istván válaszolt. ★ Az ülésen meghívottként vett részt dr. Laczkó György, a Pest megyei Tanács egész­ségügyi osztályvezető-helyet­tese, aki kérdésünkre arról adott tájékoztatást, hogy a gyár további fejlődése, az át­meneti betagszállás gondjá­nak mielőbbi megoldása, a Pest megyei lakosokat is érinti, hiszen minden egyedi gyógy- eszközért ehhez a gyárhoz kell fordulniuk, az üzem és a megyei tanács közötti megálla­podás érdekében. Megkezdődő ff a próbssgyárfás Húsháló Közel-Keletre A gödi Ramona Finomkö­töttáru Ipari Szövetkezet üzemcsarnokaiban kattognak a gépek: készülnek a 30—35 méter hosszú, többségükben poliészter alapanyagú végek. A. kötött anyagból rövidesen női és gyenmekkötöttárukat vágnak ki a szabászok ollói, előtte azonban a még festet­ten, nyers-fehér rolln.ikat di­vatszíneikre árnyalják a kiké­szítő és a festöde dolgozói. A homogén alapanyagú, hagyományos kötött szöveten kívül nyomott mintás és két- három-négy színű fonalból jacquard-mintás anyagoknak is ..szülőhazája” a gödi szö­vetkeze:. Az -itt készült kötöttáru részben a nagykereskedelmi vállalatokhoz, részben pedig a' feldolgozó vállalatokhoz, szö­vetkezetekhez kerül — végül a hazai fogyasztóknál talál gaz­dára. A szövetkezet új cikke, a pamut alapanyagból készülő húsháló viszont — a magyar hússzállítmányok borításaként — a közel-keleti országokba utazik. A Ramona idei sláger ter­méke, a Crumeron fantázia­nevet viselő anyag, amely bár száz százalékig akril műszál- ,ból készül, külseje, tapintása, jellege megtévesztésiig hason­lít a pamutra. Az új cikk pró­bagyártása már megkezdődött, s az első tétel rövidesen kike­rül a szövetkezetből. Az új műszálas, természetes szál ha­tását keltő kötöttáru lehetővé teszi a tőkés import csökken­tését. Hemtsak esz első nap érdemes Zárás előtt — vásáritézőben _ ^ A téves szemléletet a zsebük fomsßa Akár bevalljuk, akár nem, az igazság az. hogy minden év- ■ ben számítunk rá, s halogat­juk a sapka—sál vásárlást, úgy döntünk, kibírja még valahogy a bélelt kabát és a tavalyi csizma februárig, amikor úgyis jön... Jön a tél végi árleszállítás­sal egybekötött vásár, az en­gedményes kiárusítás. Igaz, jön vele a csúcsforgalmat is feltil- múló embertömeg az áruhá­zakban, a böngészdénél a tü­lekedés, az egy-egy kiszemelt halmiért folytatott közelharc, így van az idén is? Erre kí­váncsian látogattunk el a me­gye két nagyáruházába, a váci Naszályba és a gödöllői Skála- coop-ba. Gszdcg a kínálat Néhány perce ütptte el a hármat az óra. amikor belé­pünk a váci Naszályba, öle? betűk hirdetik: sapka és kalap­vásár van a földszinten, 30—40 százalékos árengedménnyel várják az érdeklődőket az emeleti konfekcióosztályon. Tömegnek v nyoma sincs — se fenn, se lenn. A bélelt- és kö­tött sapkák, kalapok környé­kén lézeng néhány ember, in­kább nézelődési, mint vásár­lási szándékkal. — Mit tetszik keresni? — ér­deklődünk egy középkorú asz- szonyt megszólítva. — Csak beugrottam szétnéz­ni, maradí-e még valami a vá­lasztékból — válaszolja, s té­tován indul tovább a pult mel­lett. .*• . Áru bőségesen akad, külön­böző minőségű, árú holmi. Valódi bőrből készült női csiz­ma, ezerötszázhúsz forint he­lyett most hatszáznyolcvan- négy, és akad olcsóbb, vásár előtt ötszázhetvenért kínált férfi bundacipő is háromszáz­harminc forintért — Miért csappant meg a forgalom ennyire, túl a vásár Melyiket válasszam .. .3 Van második felében ? — kérdezzük az eladókat. — Sajnos az emberék azt hi­szik, hogy csak az első napok­ban lehet jó minőségű, szép ki­vitelű leértékelt árut kapni — válaszolják szinte kórusban. Pedig nagy tételek . várják még a vásárlóközönséget, ezt bizonyítja az is, hogy aki be­jön, a legritkább esetben távo­zik üres kézzel. Férfi öltönyök 1110 forint helyett 666-ért kaphatók, a 3—400 forintos gyermekkabá­tok is szinte a feléért. Mégis a konfekcióosztály egyetlen böngészője a batyus-sokszok- nyás néni, aki unokáját sze­retné meglepni egy új télika­báttal. Az első roham múltán Találgatások helyett konkrét magyarázattal szolgál Ádám Napi húszezer liter tej A „Dabas-tej” szövetkezeti társulás, amelynek tagja a já­rás valamennyi tejtermelő gazdasága. Az üzem 1975-ben napi húszezer liter tej feldolgozására épült. A fejlődő tejtermelés azonban szükségessé tette bővítését. Elkészülte után napi negy­venezer liter tejet lesz képes feldolgozni és tasakos tejet, tej­fölt és túrót állítanak elő. miből a váci Naszályban is Bozsán Péter felvétele József, a gödöllői Skála-coop áruház igazgatója. — Két és fél millió forint értékben öt osztályunkat be­vonva hirdettük meg a szezo­nális vásárt az áruházban. Konfekcionálás — és méter­árut. rövid- és kötöttárut, ci­pőt és kultúrcikkeket áraztunk le erre a februári két hétre. A hangsúly éppen a két hétre , esik. azaz csak esne, hiszen az első napok rohama után el­csitult a vásárlási láz. Annak, hogy a vásárláz már eleinte is hőemelkedéssé mérséklődik, az első hét után pedig teljesen elmúlik, egy téves elképzelés az oka. Azt tartja a közvéle­mény, hogy később már be sem érdemes jönni, úgyis el­kapkodtak mindent. A közvé­leménybén az él, hogy a szép és divatos holmik árához hoz­zátartozik a tülekedés, amiért pedig nem kell egymást tapos­ni — az nem ér semmit. Le kell szögezni azt is, hogy a téli árukészlet többé-kevésbé ho­mogén. nincsenek kiemelkedő slágercikkek. De természete­sen akad választék azoknak is, akik elsődleges szempontnak a divatot tartják és azoknak is, akiket erősen korlátoznak a pénztárca szabta lehetőségek. Ha mégis meg kellene nevezni egy slágercikket, én a női csizmára adnám a .voksomat. Nem tudom, milyen éredmény- nyel zárjuk ezt a két hetet, de az előző éveket alapul véve 60—65 százalékos értékesítés­re számíthatunk. Ami megma­rad, jövőre ismét kikerül a pultokra. Még van lehetőség Végéhez közeledik a tél végi vásáridőszak. Hogy az első na­pok rohamát csendesebbek kö­vetik, azt bizonyltja: a vásár­lók — egy téves nézet elterje­dése miatt — kihagynak egy olyan lehetőséget, amit később a zsebük bán. Most még nem késő; ma és holnap adott , az alkalom, 30—40 százalékkal olcsóbban kapható Szinte min­denfajta áru -és minőségi téli ruházati cikk. L. Zs. I *

Next

/
Thumbnails
Contents