Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-19 / 42. szám

1981. FEBRUAR 19., CSÜTÖRTÖK POSTABONTÁS Méhészmúzeum Várjuk leveleiket, cimünkt Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. — 1446 ra, hiszen amúgy is a konté­ner mellett kellett elhalad­nia. Urban Sándor Tahi Főállásban Huszonkét évvel ezelőtt alig egy tucat taggal alakult meg Dömsödön a méhész szakcso­port. A tagok száma ma már ötven, elnökük Sass Gyula nyugíjas gazdálkodó, aki 1930 óta méhészkedik. ö vezeti a dömsödá általános iskolában megalakult méhész szakkört is. Eredményes munkája nem maradt elismerés nélkül: két alkalommal kapta meg a Sőtér Kálmán emlékérem ezüst ta­gozatát, nemrég pedig átvehet­te a SZÖVOSZ Kiváló szövet­kezeti munkáért kitüntetésé­nek arany fokozatát. A szakcsoport és az ifjúsági szakkör tagjai a Petőfi Mú­zeum szomszédságában szán­dékoznak megnyitni az ország első méhészmúzeumát. Már szorgosan gyűjtik a múzeum­ban elhelyezendő tárgyakat a soltí. makádi és a kunszent- miklósi méhészek támogatásá­val. A bemutatóteremben he­lyet kapnak majd a hőskor tárgyi emlékei: az Ignác kap­tár, a madzagos pörgető, kü­lönféle kasok, máh?szöltözé- kek, a legeltető méhész éj­jeli szállásának felszerelése, fényképek és tablók, de kiál­lítják a ma használatban levő eszközöket is. A szakcsoport az elmúlt év­ben 800 mázsa mézre kötött szerződést, s közös alapjukból 40 méztároló kannát szereztek be a tagok részére. Asztalos Imre Ráckeve Gyermekkorom óta érdekel a fotózás. Jártam szakkörökre is, ahol a legfontosabb tudni­valókat elsajátítottam. Szeret­ném, ha ez a kedvtelés egyben főfoglalkozásom is lehetne, de nem tudom, hol és hogyan sze­rezhetnék szakképzettséget Bizonyára van olyan oktatási intézmény, amely felnőttek szakképzésével is foglalkozik. Kovács L.-né Cegléd ■k Budapesten, a 6. számú Szak-, munkáskcpzö intézetben van arra lehetőség, hogy felnőttek tanfo­lyamra járjanak és utána szak­munkásvizsgát tegyenek. Azok je­lentkezhetnek, akiknek van érett­ségi bizonyítványuk, s emellett kétévi gyakorlatuk van a szakmá­ban — a fényképészetekben be­tanított munkasokat is alkalmaz­nak. A tanfolyam egyéves, hetenként két alkalommal kell megjelenni az iskolában. A cím: Budapest XIII., Huba u. 6. Visszájára Válasz cikkünkre Ki hát a panaszos ? A szokásos náthajárvány ezen a télen sem kerülte el Törteit. Ilyenkor jövünk csak rá, milyen nagyszerű talál­mány a papírzsebkendö, hi­szen számos előnye van. Nem kell mosni, vasalni, s mert nem használjuk ismételten, az újrafertőzés veszélye is el­enyésző. A papírzsebkendővel tehát hadat,, üzentünk,», a -bjicilusok­nak, de sajnos, úgy tűnik, visszájára sül el a puska. A papírzsebkendő használat után eldobható, mégsem kellene úton és útfélen eldobálni. Jár­dák mentén, várótermekben, közlekedési eszközökön, virá­goskertekben, egyszóval min­den létező helyen láthatunk efféle kis csomagot, amelybe bugyolálva tovább tenyésznek a baktériumok... Sokkal egyszerűbb — és higiénikusabb —- lenne, ha összegyűjtené mindenki a sa­ját használt zsebkendőit, s a megfelelő helyen elégetné azo­kat. Az eldobált papírzseb­kendők nemcsak a környezetet csúfítják, hanem veszélyezte­tik mások egészségét. Határ Ilona Törtei Szerkesztői üzenetek Levelek közt tallózva 1. K.-né, Budakalász: Telefonon érdeklődtünk a budakalászi ta­nácsnál, s megtudtuk, hogy nem ők az illetékesek, hanem a válla­lat, amellyel korábban szerződést kötött. Ezzel a vállalattal még nem sikerült felvennünk a kap­csolatot, de annyit már most is mondhatunk, hogy ebben a kér­désben nem könnyű igazságot tenni, ön nem kapott engedélyt a szikvízkészitésre, így nem tu­dott eleget tenni a szerződésben foglalt kötelezettségének. A válla­latnak azonban szüksége volt a szikvízre, ezért egy másik terme­lővel kötöttek szerződést. Most ön újra engedélyt kapott, de a válla­lat ezért nem bonthatja fel szer­ződését a másik kisiparossal, ez valóban nem lenne méltányos. Megkérdezzük a vállalat illetéke­sét is — ön is jobban tenné, ha a helyi tanács helyett a volt part­nert keresné meg. M. K., Abony: Levelében azt kérdi, miért kerül most 40 fillér­be az a postai levelezőlap, ame­lyik korábban 10 fillérbe került? Nem hallott volna arról, hogy a postai papíráruk fogyasztói ára is emelkedett? Márpedig emelkedett, ezentúl a borítók és»a levelező­lap is 40 fillérbe kerül, bélyeg nélkül, természetesen. Olvasóink nemrég szóvá tették, hogy ár­különbség van a postai előnyo­mott és a papírboltokban kapható boríték között — nos, ez a kér­dés eldőlt, az árak reálisabbak lettek. özv. Sz. A.-né, Gyál: Kérdéseire levélben < bővebb felvilágosítást adunk majd, előzetesen csak any- nyit: az albérlő köteles a kijelölt helyre lerakni a szemetet, s ha ezt megtagadja, forduljon pa­nasszal a tanácshoz, ugyanis, amennyiben az albérlő fittyet hány kötelezettségének, bírságolás­sal téríthetik jobb belátásra. HETI Pl LM JEGYZET Isten hozta, Mr... Peter Sellers (jobbról) az Isten hozta, Mr.... című filmben Az ügyetlen magyar cím egy kitűnő filmet takar, az 1980. júliusban 54 éves korá­ban elhunyt angol komikus, Peter Sellers utolsó előtti filmjét — s talán a legjobbat, pedig Sellersnek csak nálunk vagy tizenöt filmjét játszot­ták. Ebben a filmben Sellers rá­cáfol korábbi filmjeiből isme­rős színészi alkatára, az azok­ban játszott, többnyire ferge­tegesen vagy fapofával ko- médiázó komikus figurákra. Sellers mindig jó volt, min­den filmjében figyelni kellett rá, még a gyenge Rózsaszínű párduc sorozat kelekótya Clouseau felügyelőjére is. De csak ritkán jutott el — nem önhibájából, hanem inkább a nem eléggé színvonalas for­gatókönyvek, a nem mindig igazan tehetséges rendezők miatt — a jellemszínészi ma­gasságokig. S most ez a fur­csa film, az amerikai Hal Ashby rendező alkotása, a legjobb Sellerst mutatja: a nagyszerű jellemkomikust, akit a film bemutatója után Chaplin utódaként emleget­tek, s nem is jogtalanul vagy túVióaarv ’»(Annál • «omortrbb; hogy a tizenöt’ éve.már pa­cemakerrel, szívütem-szabá- lyozóval élt Sellersnek tulaj­donképpen búcsúja is egyben ez a film.) A történet egy bizonyos Chance nevű férfiról szól, aki születésétől fogva kissé fo­gyatékos szellemi képessé­gekkel rendelkezik. Nem, nem ütődött, inkább gyermeteg, aki felnőtt korában is úgy reagálja le az élet jelenségeit, mint egy kisgyerek, olyan nai­van, gyanútlanul, őszintén és spontán módon. ími-olvasni sem tanult meg, még az ut­cára se járt ki; egyetlen kap­csolata az emberekkel, a kül­világgal a televízió. Egy jó­módú idős úrnál él, az gon­doskodik róla, s ennek fejé­ben Chance kertészkedik a bérházak közötti parányi kert­ben, Washington kellős köze­pén. Nem is ért máshoz, csak a fákhoz, növényekhez. Ám amikor az öregúr meghal, Chance kicsöppen a kényel­mes. védett helyről. Senkit nem ismer, senkihez nem for­dulhat, de vele van az egy­ügyűek szerencséje: egy mul­timilliomos feleségének ko­csija apró sérülést okoz a té­tova Chance-nák, miért is a csinos hölgy hazaviszi az óriá­si parkban lévő óriási kas­télyba, ahol a lassú haldok­lás állapotában lévő öreg férj megkedveli Chance-t, még az USA elnökével is összeis­merteti, akinek Chance a ma­ga naiv, gyermeteg módján ta­nácsokat is ad. Chance hirte­len népszerű lesz; felajánl­kozik neki (hiába, mert Chance-nak még nem volt dol­ga nővel) a szép multimillio- mosné is, sőt, a végén esélye van rá, hogy elnöknek jelöl­jék. Mindezt oly gyanútlanul éli meg Chance, mint egy gyermek. A film végén még a parkbeli tavacska vizén is járni tud, mint Jézus Krisz­tus a Genezáreti tavon, Ai együgyűekkel, a tiszta szí- vűekkel még ez a csoda is megeshet. A sztori azonban elég ke­veset mond el Sellers alakí­tásának mibenlétéről, s a film átlagon felüli voltának okai­ról is. Sellers alakításában az a nagyszerű, hogy egy pilla­natra se érezzük gügyének, idiótának — olyan természe­tességgé!, olyan Szinte ' esz- '■] köztélén eszközökkel oldja meg, ami tőle teljesen szo­katlan. Valami belülről su­gárzó fura félmosoly hitelesí­ti Sellers arcán ezt a szinte szent naivitást, tisztaságot, s mozgásában is meg tudja ol­dani a gyermek módjára té­tova es mégis nagyon maga­biztos gesztusokat, járást, és a hangja is oly’ tiszta, őszin­te. mint egy még minden bú- tól-banattól, minden hántás­tól es csalódástól mentes gyermeké. Hogy e pompás alakítás mellé a film még a mai Amerika politikai és gaz­dasági manipulációinak né­hol kegyetlenül éles kritiká­ját is oda tudja sorakoztatni, s hogy Sellerssel egyenrangú partner Shirley MacLaine, a multimilliomos feleség, és Melvyn Douglas, a rozzant multimilliomos szerepében, az külön szerencse, s még job­ban alátámasztja Sellers ki­emelkedő teljesítményét, hi­szen nem silány, hanem ma­gas szintű környezetből emel­kedik ki. Sem veled, sem nélküled Max és Wanda elváltak, de már szívesen visszacsinál­nák a válást, mert rájöttek: külön sem jobb. Aztán mikor megpróbálnak ismét együttél­ni, hamarosan kiderül, hogy ez sem megy. Körülbelül er­ről a mély • és eredetinek a legjobb indulattal sem nevez­hető „bölcsességről” szól az NDK.-beli Frank Beyer filmje. És körülbelül ennyi is a mondandója a témáról. A film a magyar szakmai tolvaj­nyelv egy rosszmájú kifejezé­sével jellemezhető: „felejthe­tő” ... Körhinta Nem minden, kockázat nél­kül való a találkozás régi szerelmünkkel. Az eltelt évelt, évtizedek ritkán kímélik a hajdani szépséget, csínt, vonz­erőt — az emlékek viszont nem öregednek. Így aztán jobb, ha nem látjuk viszont a régi kedvest ráncokkal, őszülő hajjal, elnehezült ter­mettel. Hasonló okokból kockázatos a találkozás régi filmszerel­meinkkel is. A filmszalag ugyan nem öregszik, s nem öregszenek a régi szereplők sem; frissek, szépek, fiatalok maradnak. De megöregedhet a téma, a film stílusa, a készí­tés technikája, a rendező, az alkotók látásmódja, a színészi játékstílus, és még ezernyi más. Mindéi együtt pedig iszonyatosan kiábrándító le­het, majdnem akkora csaló­dás, mint a megöregedett ked­ves látványa. Fábri Zoltán filmje, az 1954- ben készült Körhinta, nem okoz csalódást. Mostani felújításán éppoly hatással van a nézőre, mint bemutatásakor. S e ha­tás mégis más, hiszen azóta a film számos nagyszerű szí­nésze eltávozott és Soós Imre, Kiss Manyi, Barsi Béla, Ml- soga László és a többiek hiá­nya nagyonis élő a néző tu­datában. A Körhinta azon­ban őrzi alakításukat, s — többek között — épp ezért lett klasszikus filmmé. Takács István I » tem a helyi tanácsnál. Értesí­tést kaptam, hogy megbírsá­golták a' szomszédot, ennek el­lenére minden maradt a régi­ben. A férjem nagyon bete­ges, de nem is ez az indo­kom : akár egészséges, akár be­teg emberről van szó, a szom­széd rendbontásait tűrni kell? Fojka Józsefné Törtei ★ — Nem kell tűrnie — válaszolta Fodor Imre törtei! tanácselnök. Tudnak Fojka Józsefné panaszáról, s azt jogosnak tartják. A szabály- sértő szomszédot megbírságolták, de mert a lehetetlen állapot to­vább uralkodik ingatlanán, és ez­zel zavarja a környezetében élő­ket, újra felszólították, hogy te­remtsen rendet a háza táján. Amennyiben ezt elmulasztja, újra megbírságolják, e ezt mindaddig ismétlik, amíg eleget nem tesz a felszólításnak. A bírság összege természetesen egyre nagyobb lesz. Fodor Imre véleménye szerint még a tavasszal rendeződik a helyzet. Kisüzem Vácrátót nem nagy község, s általában arról ismert, hogy itt található az a botanikus kert, amely országos hírű és ezért sokan látogatják. Pedig falunkban ipari tevékenység is folyik, itt működik a sződi Virágzó Termelőszövetkezet műanyagüzeme. 1972-ben ala­kult, akkor évi bevétele 3 millió forint volt, jelenleg en­nek a tízszeresét termelik meg évente. Hetvenkilencen dolgoznak itt, a többségük nő. Nyílás­záró alkatrészeket készíte­nek műanyagból és menetes dugóikat. Nagy hasznot jelent ez az üzem a községnek, hi­szen sok ember jut helyben kereseti lehetőséghez, ha pe­dig a szükség úgy hozza, az itt dolgozók mezőgazdasági idénymunkát is végezhetnek. Hadnagy László Vácrátót Gonda tlánság Tahi lakott területétől elég­gé távol lakom, errefelé job­bára hétvégi házak vannak. Éppen ezért magamnak kell gondoskodnom arról, hogy az utat járhatóvá tegyem. Nem­rég ezzel foglalatoskodtam, amikor egy hétvégiház-tulaj- donos haladt el mellettem. Zacskót vitt a kezében, ben­ne az összegyűjtött szemetet, s azt az út mellé dobta. Mi­re odaértem, a kutyák már széttépiték a tasakot és a sze­mét szétszóródott az úton. Sajnos, nemcsak konyhai hul­ladékot tartalmazott, hanem műanyagot és üvegcserepeket is. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy sem a műanyag, sem az üveg nem semmisül meg, részint elcsúfítják kör­nyezetünket, másrészt veszé­lyeztetik a szánkózó gyerme­kek és a gépjárművezetők testi épségét. Ez a gondatlanság külö­nösen azért felháborító, mert van a közelben szemétgyűjtő konténer, s ha valamivel to­vább viszi a zacskót, a meg­felelő helyre tudja dobni. Nem lett volna megterhelő számlá­sokról, s nemrég madártani 1 vetélkedőt is rendeztek az is- 1 kólában a Magyar Madártani j Egyesület börzsönyi csoportjá­nak segítségével. A vetélkedő 1 nyertesei madár- és termé- ■ szetvédeJmi könyveket kap- ] tak. A jövőben fészekodűk készítését tervezik, s azokat a . gödi erdőben szeretnék elhe­lyezni. A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyáregységének III. KlSZ-alapszervezete társadal­mi munkában madáretetőket ! készített és a város óvodái- i ban helyezte él azokat. Éhen ■ Gyula asztalos irányításával még januárban elkészült a : hulladék faanyagokból tíz da- 1 rab, oszlopra szerelt etető. ’ Zászlós Attila, az alapszerve- I zet titkára elmondta, hogy a > kezdeményezést a Magyar Ma- j dártani Egyesület börzsönyi i szakcsoportja is támogatta j szakmai tanácsokkal, ezen­kívül minden madáretető mel- i lé néhány kilogramm napra­forgómagot is ajándékoztak az óvodáknak. A gyerekek szívesen bekap­csolódnak a természetvédelmi j munkába, de ehhez szükség j van a felnőttek kezdeménye- ] zésére és irányítására. ( Dénes János Vác 1 ] Tűrni kell? ________________________ : Szomszédaim állattartással foglalkoznak. Tisztában va­gyok azzal, milyen nagy szük­ség van erre a tevékenység­re, de nem értem, miért nem lehet úgy gazdálkodni, hogy ne tegyék lehetetlenné a kör- 1 nyezetükben lakók életét A trágyát annyira közel tá- ; roljáik a lakóházamhoz, hogy ennek a kellemetlenségei en­gem jobban érintenek, mint őket, arról nem is beszélve, hogy a házam falától négy­méternyire vezetik el a trá­gyáiét, ki az utcára. Tavaly nyáron nem bírtam tovább, i panasszal fordultam a Kö- JÁL-hoz, ki is jöttek és arra kötelezték, hogy olyan csator- ‘ nát létesítsen, amelyik csak az esővizet vezeti el. Eddig nem változtatott a helyzeten, ezért újabb bejelentést tét­Össze fogással Korunkban #gyre nagyobb gondot okoz környezetünk el­hanyagolása. Általában keve­set törődünk a növényekkel és állaitokkail-, de szerencsére akadnak, akik hasznos kezde­ményezéseikkel példát mutat­nak. A gödi Kilián György Ál­talános Iskolában Szabó Jenö­né és ifjabb Szabó Jenő taná­rok tanítványaikkal megszer­vezték lakóhelyük környékén a rendszeres madáretetést. A gyerekek nagy lelkesedéssel gondoskodnak a kis számya­utasította az illetékes üzem vezetőjét, hogy amennyiben továbbra is lazaságot tapasztal a tejgyűjtőben, indítson a tej­kezelő ellen fegyelmi eljárást. A választ tudomásul vettük, örülünk, hogy gyorsan intéz­kedtek az illetékesek, egyet azonban nem értünk: lapunk­ban Molnár József olvasónk panaszlevele jelent meg. Ez a válaszlevél pedig Oravecz György panaszost említ — va­jon miért őt keresték meg? Talán álnéven írta hozzánk a levelét? De honnan tudták az illetékesek, hogy a Molnár Jó­zsef név mögött ő rejtőzik? Ha pedig mindketten léteznek, akkor valóban komoly lazasá­gok lehetnek abban a tejgyűj­tőben, ha két termelő ennyire egyformán panaszkodik... A Pest megyei Hírlap 1981. január 22-i számának Posta­bontásában Hány fokos a tej? címmel jelent meg Molnár Jó­zsef nagykátai olvasónk pana­sza. Arról tájékoztatott ben­nünket, hogy tejet ad le rend­szeresen a nagykátai csarnok­ban, s azt tapasztalta, hogy nem megfelelően fokolják a tejet. Ezzel őt megkárosítják, mert a tejért a zsírszázalék arányában fizetnek. A napokban válasz érkezett a cikkre a Tejipari Vállalatok Trösztjétől, dr. Csonka Jenő termelési főosztályvezető és Terek István mezőgazdasági osztályvezető aláírásával. Ar­ról tájékoztatnak bennünket, hogy kivizsgálták a panaszt a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat illetékesei. Felkeres­ték Oravecz György (?) pana­szost a lakásán, és bővebb fel­világosítást kértek tőle. A pa­naszos megerősítette, hogy az átvevő rendszeresen kevesebb zsírszázalékot állapít meg, mint amennyit a beszállított tej tartalmaz, mégpedig úgy, hogy a fagyos tejből vesz min­tát. A vállalat megbízottai felvi­lágosították a termelőt, hogy fagyos tej vizsgálata esetén a valóságosnál magasabb zsír- S7.ázalékot állapítanak meg. A vállalat körzetellenőre koráb­ban is vizsgálta már a pana­szos tejét, mivel már régebben is voltak nézeteltéréseik — a tej átlagos zsírtartalma 3,1 százalék. Óravecz György a vizsgálat óta nem szállít tejet a begyűjtőbe, állítása szerint azért, mert a tehenei ellés előtt állnak. A tejgyűjtő tejkezelőjét már korábban is figyelmeztették, hogy pontosabban végezze munkáját, s most a vállalat Krátky László, Sülysáp: A Pest megyei Hírlap 1981. feb­ruár 8-i számában jóleső ér­zéssel olvastam a dr. Gáspár István főorvosról írt cikket. Valamikor, sok-sok évvel ez­előtt, én .írtam először róla a Postabontásban. Hamarosan a felsőbb szervek is felfigyeltek arra, hogy mennyire becsület­tel végzi ez az orvos a mun­káját Lelkiismeretes, nagy­szerű ember, mindenki, aki is­meri, örült a kitüntetésének. Példaként lehetne állítani minden orvos elé, mert aki úgy él és úgy dolgozik, ahogyan ő, tiszta lelkiismerettel, megbe­csüléstől övezve vonulhat nyu­galomba. Tóth Jánosné, Cegléd: Váro­sunkban, a Tömörkény utcá­ban levő vegyesáru boltnak eléggé nagy a vásárlóköre. Ebi­nek ellenére ez az üzlet meg­bízhatatlan, mert néha napo­kig- egyáltalán nem nyit ki. Hol leltár miatt tartják zárva, nemrég festés miatt nem tud­tunk itt vásárolni, és amikor már a leltár és a tatarozás is megtörtént, s mi azt hittük, végre számíthatunk a kis bolt­ra, az üzletvezetőnek megbete­gedett a gyermeke, ezért nem nyitott ki. Megértjük, hogy nem hagyhatta otthon egyedül a beteg gyereket, de bennün­ket is meg kellene érteniük az illetékeseknek: van egy üzlet a közelben, de nem sok hasz­nát vesszük, mert legtöbb esetben kénytelenek vagyunk a távolabbi boltokban bevásá­rolni. Olyan kereskedőre kel­lene bízni ezt az egyszemélyes boltot, aki rendszeresen el tudja látni a feladatát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents