Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-19 / 42. szám
2*™ ‘fítr w Kmnap 1981. FEBRUÁR 19., CSÜTÖRTÖK A JEGES SZIBÉRIA NAPOS ARCA “ESSSnfHKP N éhány nap múlva a moszkvai Kremlben megkezdődik az SZKP XXVI. kongresszusa. A történelmi jelentőségű eseményre világszerte nagy várakozással tekintenek. A Szovjetunióban és más szocialista országokban munkaversenyekkel készülnek a kongresszusra. Hasábjainkon rendszeresen beszámolunk arról, hogy hazánkban és szűkebb pátriánkban, Pest megyében, hogyan teljesítik a dolgozók kollektívái felajánlásaikat. Tegnapi lapszámunkban Alekszej Sibajev, a Szovjetunió Szak- szervezetei Központi Tanácsa elnökének nyilatkozatát közöltük arról, hogy mint bontakozott ki össznépi verseny a Szovjetunióban a XXVI. kongresszus tiszteletére. E versenyben természetesen nagyszerű eredményekkel részt vesznek testvérmegyénk, Omszk dolgozói is. Ezúttal azonban az egész oldalas képes beszámolóban nem ezekről írunk, hiszen a szocialista verseny még folyamatban van, s a felajánlások teljesítésének eredményei csak a XXVI. kongresszus után válnak majd ismeretessé. Viszont szeretnénk a XXVI. kongresszus előtt pillanatképet adni olvasóinknak, hogyan él testvérmegyénk, hogyan telnek mindennapjai. Almuk teljesült, lakást kaptak A MÁSODIK LEGNAGYOBB KERTEK ÉS VIRÁGOK A város minden negyedik lakosa tagja az összoroszországi Természet- védelmi Társaságnak. Hétszáz társadalmi felügyelő és az iskolások közül kikerülő 20 ezer zöldjárőr vigyáz a fák és virágok épségére. Ha az ember egy forró nyári napon megfordul Omszkban, láthatja, hogy a város apraja-nagyja legalább egy órán át a parkok locsolásával foglalatoskodik. Évente a lakosok társadalmi munkában több mint 500 ezer munkanapot fordítanak fásításra és a város csinosítására. A város nagyméretű fásítása 1920- ban vette kezdetét. Omszk munkásai május elsején a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napján 12 ezer fát ültettek el. Azóta a fásítás iíiertié állandóan nő. : '• A fásítás problémáival foglalkozó kutatások azonban arról tanúskodnak, hogy most Omszkban nem annyira a sok fa ültetésére fordítják a figyelmet, hanem főként a munka esztétikai minőségére. Ma már nem kielégítő a fasorültetés a járda mentén. Elterjedt a szabad tervezés stílusa, amely a szibériai tájkép ismételhetetlen jellegét tükrözi. Omszkban valamennyi parkot zöld fasorral kötnek össze egységes városi zöldövezet-rendszerré. Omszk az Oroszországi Föderáció egyik leghatalmasabb nagyipari központja, fő specialitása az 'olajkémia és a gépgyártás. Gyártanak a városban gópkocsiabroncsot, mindenféle alkatrészt és pótalkatrészt traktorok és mezőgazdasági gépek számára, többek között a legújabb hazai kombájnok, a Nyiva és' a Kolosz számára is, különböző tüzelőanyagokat és kenőanyagokat TERV AZ EZREDFORDULÓRA A város gyors ütemben fejlődik, átfogó terve 2000-re valósul meg: korszerűbb, szebb, kényelmesebb lesz. széles autópályákkal és tiszta levegővel, változatos építészeti arculattal és kényelmes élet- és munkafeltételekkel, amelyek sokoldalúan kielégítik a kultúra és a szolgáltatás területén a legnagyobb igényeket is. Másfélszeresével nő és teljesen korszerű lesz a lakások sora, mintegy 300 ésér otthont építenek fel. Esek fele 9. 12, 16 és még többemeletes házakban készül eL Üj gyorsA több mint egymillió lakosú Omszk nagyságát tekintve Szibéria második legnagyobb ipari és kulturális központja. A várost két és fél évszázaddal ezelőtt kezdték építeni és építészeti arculata a különböző korszakok hatását tükrözi. A szovhoz üvegházában Megszámoltak, hogy a szibériai Omszkban 470 liget, park és sétány található; a város minden egyes lakosára 16,4 négyzetméternyi zöld terület jut. Az Oroszországi Föderáció egyik legzöldebb városa — mondják a mai Qmszkról. ... Munkaköpenyes lányok szegfűt szednek. A kiskocsin már halom- nyi élénk vörös virág. — Kislányok, jobban csomagoljátok be a virágokat. Odakint 35 fok hideg van ... Hétköznapi jelenet ez az omszki kertészeti-melegházi gazdaságban, amely Szibériában egyike a legnagyobbaknak. A virág Omszk különös büszkesége. Aligha akad még egy város, amely a parkosítás ilyen statisztikájával rendelkezik: itt évente félmillió fát és cserjéi, S0 millió tő virágot ültetnek; s a város faiskolái 613 hektáron terülnek el. Sokak számára azért talány: hogyan lett Omszk az utóbbi években Oroszország legzöldebb városává? utakat létesítenek, felújítják a régi közlekedési vonalakat, majdnem megkétszereződik a lakosságot ellátó szolgáltató intézmények száma. A várost egy lakosra számítva 24 négyzetméternyi zöldövezet veszi majd körül. FÉLMIL1IÁRD RUBEL A városfejlesztési terv már a megvalósulás folyamatában van. Korszerű lakónegyedek nőnek ki a földből, nagyszerű hangversenyterem, új színház, cirkusz épült. Csupán az elmúlt ötéves 'tervben több mint félmilliárd rubelt fordítottak a város fejlesztésére. A szavhoz óvodája Természetesen e célok elérésére • városi tanács költségvetéséből nem futná. Az átfogó terv megvizsgálása során a városi tanács a,zt is meghatározta, hogy a település vállalatai és intézményei milyen mértékben vegyenek részt a terv megvalósításában, többek között a kommunális építkezésekben az idén kezdődött új ötéves tervben. TIZENKÉTEZER LAKÁS Zömében a vállalatok vették magukra a város villamos- és trolibuszhálózata fej lekötésének a terhét, meghatározott utcarészekért, parkokért stb. felelnek. Omszkban évente átlag 12 ezer komfortos lakást építenek, korszerű, több emeletes házakban. Ez azt jelenti, hogy az ötéves terv időszaka alatt minden ötödik család ilyen lakásokba költözik. Ilyen eredményekkel már lehet büszkélkedni, de azért még sok a tennivaló, a lakásépítés, a közlekedésfejlesztés, s .a korszerű szolgáltatási hálózat bővítése terén is. A textilkombinát fél ezren, az általános iskolákban tanulók száma százhuszonötezer, a munkásifjak iskolájában több mint tizennyolcezren tanulnak. Ily módon Omszk minden száz lakosára több mint 25 tanuló jut, nem számítva azokat, akik továbbképző tanfolyamokra, kulturális egyetemekre, stb. járnak. Mit lehet mondani ezekkel a számokkal kapcsolatban? — Ezek nemcsak Omszkban, hanem az egész országban uralkodó helyzetet tükrözik: minden harmadik-negyedik ember tanul — mondja J. G. Szkrjagina, az omszki városi tanács elnökhelyettese. — Hozzáteszem, hogy a forradalom előtt ebben az egész végeláthatatlan Szibériában csupán egyetlen felsőfokú oktatási intézmény működött. A városban mérnököket, orvosokat, ag- ronómusokat, pedagógusokat, útépítőket, állatorvosokat, matematikusokat, automatikai szakembereket, stb. képeznek ... Nem kisebb a szakma- választási lehetőség a szakközépiskolákban sem. A mai helyzet az. hogy aki tanulni akar, annak minden lehetősége megvan rá, sőt nehezebb a tanulásból kimaradni. Bevezetik a tízosztályos iskola kötelező elvégzését, a város valamennyi vállalata és intézménye egyre szakképzettebb és műveltebb dolgozókat vár. Nagy lehetőségek állnak az előtt is, aki a munkáskarriert választja. Omszk hatalmas ipari centrum, több száz gépipari, vegyipari, olajipari, műszeripari, könnyűipari, stb. vállalata van. És valamennyi hirdet az újságokban és a rádióban: felve-, szünk, felveszünk, felveszünk ... Omszkban 135 könyvtár működik, összesen több mint négy és fél millió kötetnyi könyvvel, négy színház, gyönyörű hangversenyterem. 13 filmszínház, több mint 50 klub és kul- túrház, 8 stadion, 178 sportcsarnok, 10 uszoda áll a lakosság rendelkezésére ... A múlt évben a város filmszínházainak több mint 13 millió látogatója volt. A 363 tornaegyesületben 182 ezer ember sportol. A négymillió állandó könyvtárlátogató kétharmada — fiatal; a nemrégen lezajlott öntevékeny művészeti seregszemlén mintegy 70 ezer amatőr művész lépett fel. mm Omszki városkép Zsúfolásig a könyvtár Dobogón a népi együttes Szöveg és kép: APN sajtóügynökség r t KIMŰVELT FŐVEL Á sok milliós szibériai Omszk lakosságának egyharmada fiatal, főképpen munkás és tanuló. A város tizenegy felsőfokú oktatási intézményében mintegy negyvenezren tanulnak, a szak- középiskolákban még harmincezren, a technikumokban — tizennyolc és
