Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
1981. FEBRUAR 18., SZERDA xMtap Heti jogi tanácsok Élőtől öröklés - A társtulajdon megszüntetése • Klkérhetl-e a gyermek még az örökhagyó életében az örökrészét. T. E. nagykőrösi olvasónk édesapja több mint tíz éve meghalt. A családi házat halála előtt végrendeletileg édesanyjára hagyta. A ház nem volt a szülők közös szerzeménye, tehát nem tartozott a házassági vagyonközösségbe. Olvasónk édesapja még legény korában építette a vidéki ingatlant. Hárman vannak testvérek. Két testvére még apjuk életében kapott kiházasítást, ő azonban már nem várhat ilyet, még házasságot nem kötött, anyja pedig közölte vele, nem számíthat ilyesmire. A2t kérdezi olvasónk, hogy jár-e édesapja után ebből a házból részére egy bizonyos rész, kérheti-e ezt most édesanyjától és testvéreitől. Édesapja a saját külön vagyonával még életében rendelkezett, és most már az ingatlan édesanyjuk tulajdona. Édesanyjuk után, ha végrendelet nem marad hátra, mindhárom gyermek egyenlő arányban örököl. Végrendelet esetében az örökhagyó azt, aki törvényes örököse lenne, akár más személyek örökössé nevezésével, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes örök- lésből. Kizárást — amely nem ugyanaz, mint a kitagadás — nem kell indokolni. A köteles rész pedig a törvényes örökrész fele. Ha tehát hárman vannak testvérek, a törvényes öröklés alapján a házingatlan eeyharmada illetné meg olvasónkat, az öröklésből történő kizárása esetén az egyharmad fele. vagyis egyhatod rész. Amit olvasónk kérdez, azt Is meg lehet oldani, de abban a családnak meg kell egyeznie. Köthetnek halál esetére szóló örökösödési szerződést, ebben rendelkezni lehet arról is, hogy esetleg az egyik gyermeket már most, a többiek kielégítik. Követelni ezt azonban jogosan nem lehet. Annál az indoknál fogva, hogy a másik két testvér a kiházasításra apjuktól korábban nagyobb juttatást kapott, szintén nem igényelhetné olvasónk az esetleges őt illető örökrész kiadását, mert hiszen a testvérek kihá- zasítása az apjuk életében történt, s nem valószínű, hogy az említett gyermekek a kiházasítást a hagyaték értékéhez való hozzászátnítás kötelezettségével kapták. De ha igen, ma már annak neon lenne jelentősége. Az apa ugyanis ezt követően hagyta az egész ingatlant az anyára, és most az ingatlannal az anyjuk rendelkezik szabadon. Azt megteheti édesanyjuk, hogy nagyobb részt hagy olvasónkra, azonban nem kívánhatja egyik gyermek sem, hogy a családi házat az anya még életében eladja azért, hogy egyik- vagy másik gyermekét kielégítse. • A közös tulajdon megszüntetéséről. Sok civódásnak volt már forrása, hogy egy ingatlannak több tulajdonosa van. Előbb-utóbb a társtulajdonosok bíróságon kötnek ki. A tulajdonközösségek megszüntetésére irányuló perek rendkívül bonyolultak, ezért általában hosszadalmasak is. Egy ilyen ügyben keresett fel bennünket V. I. olvasónk, akinek társtulajdonosa is többször volt már vitáikban nálunk. Lényegében rokonok pereskednek egymással, és az akarja megszerezni az ingatlant, aki nem lakik az épületben. A bentlakó testvér évtizeMOZIMŰSOR FEBRUAR 19-TOL 35-10 ABONY 19—20: A versenyló elrablása 21—22: Pisztrángok* 23—21: Egy kis Indián BUDAÖRS 19—20: Psyché II.»* 21—22: Picasso kalandjai* 23—24: Forgalmi dugó** CEGLÉD, Szabadság 19—22: A kis postáslány (du.) A papa mozija (este) 23—25: Mackenna aranya (du.) Start két keréken (este) CECIED, Mese 19—25: A varázsló Inasa CEGLÉD, Művész 19—25: Viva, Mexikó! DABAS 19—20: A vasálarcos férfi 21—22: Az emír kincse 23—24: Sakknovella* DUNAHARASZTI 19—20: Csontváry* 21—22: Kínai negyed* 23—24: Huszárkisasszony DUNAKESZI, Vörös Csillag 19—20: A javíthatatlan 21—22: Apacsok (du.) Vámmentes házasság* (este) 23—24: Pugacsov I—II. DUNAKESZI, József Attila 19: Végzetes aranyrögök 22: Vámmentes házasság* 23: Sógorok, sógornők** 25: Tűzharc* ÉRD 19—20: Meghívás egy gyilkos vacsorára* 22: A briliánskirálynő bukása 23—24: Psyché I** FÓT 19—20: Vámmentes házasság* 21—22: Psyché I.** 23—24: A vasálarcos férfi GÖDÖLLŐ 19—22: A cárlány és a bét dalia (du.) A világ rendje és biztonsága* (este) 23—25: Osceola (du.) A fáraó I—II. (este) GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 19: Tűzharc* 22: Annie Hall* 23: Világvége közös ágyunkban* GYAL 19— 20: Konvoj* , 21—22: A pap, a kurtizán és a magányos hős* 23—24: örökség* MONOR 20— 22: Zsarutörténet** 21— 22: Egy kis indián (du.) 23—24: A versenyló elrablása (du.) 23—25: Egy furcsa asszony I—II. NAGYKATA 19—20: Naplemente délben* 21—22: A szökött fegyenc 23—24: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni NAGYKŐRÖS, Arany János 19—20: Meztelen bosszú* 21—22: Start két keréken 23—25: A papa mozija NAGYKŐRÖS. Stúdiómoii 19—22: A beszélő köntös (du.) Vér és virág** (este) 23—25: A kis postáslány (du.) Naplemente délben* (este) NAGYKÖRÖS, Toldi 21: Start két keréken 25: A kis postáslány PILISVORÖSVAR 19—20: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet, legyőzni 21—22: Modern Robinson és családja 23—24: Gyorshajtás POMAZ 19—20: Kínai negyed* 21—22: Félénk vagyok, de hódítani akarok 23—24: A világ rendje és biztonsága* RÁCKEVE 19—20: Lavina* 21—22: Hölgyem, Isten áldja! 23—24: Psyché II. •• SZIGETSZENTMIKLÓS 19—20: Hölgyem, Isten áldjál 21—22: Lavina* 23—24: A cárlány és a hét dália (du.) Lucky Lady** (este) SZENTENDRE 19—22: Osceola (du.) A fáraó I—II. (este) 23—25: Tecumseh (du.) Fehér telefonok*** (este) TAPIÓSZELE 19—20: Texumseh 21—22: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni 23—24: A szökött fegyenc VÁC, Kultúr 19— 22: Ulzana (du.) A nyolcadik utas: a halál*** leste! 23—25: A delfin napja (du.) Vámmentes házasság* (este) VÁC, Madách Imre 20: Zenekari próba* 21: A farmer felesége 25: Gengszterek sofőrje* VECSÉS 20— 22: Forgalmi dugó** 21— 22: A medvefókák szigetén (du.) 23—24: Veronika visszatér (du.) 23—25: Annie Hall* * 14 éven aluliaknak nem ajánlott •• Csak 16 éven felülieknek. ••• csak 16 éven felülieknek. A Legfelsőbb Bíróság elöntései Elítélt üzérkedők dek óta gazdálkodik a kertben, állatokat tart, ehhez megfelelő gazdasági épületekkel és felszereltséggel rendelkezik, a kertben pedig termő szőlője, gyümölcsöse van. Mindebből megállapítható, hogy elég nagy területű az ingatlan, és ott rendeltetésszerű gazdálkodás folyik. Ha a felek a közös tulajdonukat természetben egymás között megosztani nem tudják, a Polgári Törvénykönyv szerint, a közös tulajdon tárgyalt vagy azok egy részét — ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt —, megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonos társ tulajdonába adhatja. Jelen esetben mindketten kérik a tulajdonba adását az ingatlannak. Ügyükben a bíróság fog dönteni. Az a körülmény, hogy az ingatlanon kívül lakó testvér rendelkezik a természetbeni megosztás lehetőségéről tanácsi jogerős telekalakítási engedéllyel, amely szerint természetbeni megosztás esetén, a bentlakó testvérnek megmaradó telekrészen megépítené a szükséges gazdasági épületeket, még nem jelenti azt, hogy a bíróság nem dönthet másként, bizonyítási eljárás lefolytatása esetén elképzelhető egy olyan megoldás is, amelyet a Polgári Törvénykönyv az alábbiak szerint szabályoz: Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni .megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell. Természetesen ez a legvégső eset már. Ha azonban a bentlakó testvér gazdálkodását lehetetlenné tenné, akár a közös tulajdon természetbeni megosztása, akér hogy a kívülálló kerüljön be az ingatlanba, akkor hogy az ingatlan rendeltetésszerű használata ne szenvedjen kárt, a természetbeni megosztás ne okozzon jelentékeny értékcsökkenést, a bentlakó társtulajdonost illetheti meg elsősorban az ingatlan teljes tulajdonjoga, feltéve, ha vállalja a másik tulajdoni részének megváltását. Dr. M. J. Egy Pest megyei mezőgazdasági termelőszövetkezet kedvezőtlen anyagi helyzetének javítása érdekében melléküzemágat létesített. Vezetésével szakembert bíztak meg, aki saját gépeit a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta, és ezeken kezdték meg a munkát. A helyiséget és a munkaerőt a tsz adta, míg a vezető gondoskodott a megrendelésekről és a szükséges nyersanyagról. A gépek bérleti díjául az üzemvezetőt az első két évben a bruttó termelési érték 4,5 százaléka, a harmadik évben 3 százaléka illette meg. A megállapodás miatt a tsz egyes alkalmazottai, valamint üzemvezetője ellen büntető eljárás indult, és üzérkedés címén mindnyájukat elítélték. A büntetőbíróság kimondta: a gépeknek bérleti díj ellenében történt rendelkezésre bocsátása kereskedelmi tevékenység, és minthogy az üzemvezető iparengedély- lyel nem rendelkezett, a cselekmény üzérkedés. Ilyen előzmények után a tsz volt üzemvezetője ellen 370 ezer forint megfizetéséért pert indított. Keresete szerint a vezető a bérleti díjat túl magasan szabta meg, ezért a felvett összeg egy részét visszafizetni tartozik. A Pest megyei Bíróság a volt vezetőt arra kötelezte, hogy a szövetkezetnek 90 ezer forintot térítsen vissza. Fellebbezésre az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a volt üzemvezető a bérbeadással olyan kereskedelmi tevékenységet folytatott, amelyet csak hatósági iparigazolvány alapján lehet gyakorolni. Ilyennel nem rendelkezett, tehát o gépek bérbeadására érvényes szerződés nem jöhetett létre. Minthogy azonban a megállapodás előtt fennálló helyzetet már nem lehet visz- száállítani, a felek kölcsönös szolgáltatásait kell elszámolni. A szövetkezet a gépek bérletéért kétszázezer forintot fizetett Ezzel szemben szakértői vélemény szerint az üzemvezetőt bérleti díj és az általa viselt költségéle címén ugyanilyen összeg illeti meg, tehát a szövetkezetnek követelése nincs. Ezért keresetét el kellett utasítani. Per a találmányi díjért Négy feltaláló szabadalmát az egyik gyár hasznosítja. A találmány szerinti berendezés alkalmazásával fokozódott a termelékenység, kedvezően alakult a termékek minősége, javult a selejtr arány, az energiafelhasználás hatásfoka, csökkent a beruházási igény. Az eljárás automatizálására is lehetőség Tíz nap rendeletéiből A számítástechnikai rendszerek titok-, vagyon- és tűzvédelméről az 1/1981. (I. 27.) BM.-rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 5. száma.) A pedagógusállások számának meghatározásáról és a pedagógusok alkalmazásáról a 3/1981. (I. 31.) MM. sz. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 6. sz.) A gazdálkodó szervezetek részére közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért. közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról az 1/1981. (I. 31.J OVH—ÁH. sz. rendelkezés intézkedik. (Magyar Közlöny 6. sz.). A vízmű- és csatornamfike- zelő szakmunkások alkalmazásáról a Magyar Közlöny 7. számában jelent meg a 2/1981. (II. 4.) OVH-rendelkezés. A szabad árformába tartozó egyes árak (díjak) tervezett emelésének előzetes bejelentési kötelezettségéről ugyanitt jelent meg a 4/1931. (II. 4.) ÁH. sz. rendelkezés. A munkahelyek általános egészségügyi követelményeiről a 2/1981. (II. 7.) Eü.M-rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 8. száma.) A lakbérhozzájárulásról ugyanitt jelent meg az 5/1981. (IL 7.) PM—ÉVM. sz. rendelet. A beruházások állami támogatásának irányelveiről, a 43/1949. PM.sz. rendeletmódosításáról a Magyar Közlöny 9. számában jelent meg az 1004 1981. (II. 11.) Mt.h., és a 6/1981. (II. 11.) PM. sz. rendelet. A családalapító fiataloknak nyújtandó kedvezményes áru- vásárlási kölcsönökről a Pénzügyi Közlöny 1. sz. tartalmazza a 301./1981. PM. Min. Titk.- közleményt. A külföldön munkát vállaló, és a külföldi ösztöndíjasok nyugdíjfizetési kötelezettségéről is itt jelent meg a 304/1981. PM—SZOT Tb. Főig.-közlemény. nyílt. A feltalálók a gyárral • díjazásra megállapodást nem kötöttek. A gyár százezer forintot ajánlott fel, amit nem fogadtak el, s pert indítottak. Végső fokon az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a feltalálóknak 400 ezer forintot ítélt meg. A döntés indoklása szerint a találmány a gyár termelésének csak egy fázisára vonatkozik. Az értékesítésből származó haszon pénzben nem mutatható ki. Az Igazságügyi Könyvszakértői Intézet véleménye szerint, bár a találmány hatása sokoldalú, de gazdasági haszna és kihatása összegszerűen nem mutatható ki. Amennyiben a vállalati hasznos eredmény pénzben nem állapítható meg, a körülmények figyelembe vételével, eszmei díj at kell megszabni — hangzik az ítélet. — Ebben az esetben is a haszon sem számítással, sem becsléssel összegszerűen nem dönthető el. Ezért eszmei díj megállapítása indokolt. Ennek elbírálásánál mérlegelni kellett azt a termelési értéket, ami a gyártott termékkel összefügg, továbbá, hogy a találmány nemcsak az eljárás megoldását, hanem a megvalósításhoz szükséges berendezés kidolgozását is magában foglalta. Tekintettel kellett lenni arra is, hogy a találmány kidolgozását hosszú kísérletező munka előzte meg, műszaki-szellemi színvonala kedvező és lényeges beruházási megtakarítást tett lehetővé. Családjogi tudnivalók (1.) A házasságkötés feltételei Magyarországon évente csaknem 100 ezer házasságot kötnek. A házasság és a család Intézményét alkotmányunk is védi. Családjogi törvényünk részletesen szabályozza például a házasság megkötésének módját, jogi előfeltételeit, a névviselés kérdését, a házasfelek egymással szembeni jogait és kötelességeit Kötelező várakozás A házasulni szándékozóknak a házasságkötést megelőző eljárásban igazolniuk kell az anyakönywezetőnél állampolgárságukat, személyi adataikat, továbbá azt hogy a házasság megkötésének nincs törvényes alkadálya. A házasulok a házasságkötést megelőzően család- és nővédelmi tanácsadáson is kötelesek részt venni. Ez a tanácsadás az úgynevezett család- és nővédelmi tanácsadókon, valamint a rendelőintézeti szülészeti-nőgyógyászati szakrendeléseken történik. Ha valakinek a lakóhelyén egyik szolgálat sincs, úgy a tanácsadást a körzeti orvos vagy az üzemorvos is elvégezheti. A részvételről a házasulók igazolást kapnak, amit be kell mutatniuk az anyakönyvvezetőnek. Fontos tudnivaló, hogy a felek házasságkötési szándékukat legalább 30 nappal korábban kötelesek bejelenteni az illetékes anyakönyvvezetőnél. Ennek a kötelező várakozási időnek a célja a könnyelmű, meggondolatlan házasságkötések megakadályozása. A kötelező várakozás alól csak egészen kivételes esetekben adható felmentés. Ilyen méltánylást érdemlő ok lehet például a nő terhessége, a férfi katonai szolgálatra való bevonulása, a külföldi kiküldetés, esetleg súlyos betegség. A felmentést a tanácsok igazgatási osztályai adhatják ki. A házasságkötés rendkívül lényeges feltétele a házassági korhatár betöltése, ami a férfiaknál 18, a nőknél pedig 16 év. E korhatár alatt csak kivételesen indokolt esetben, gyámhatósági engedéllyel lehet házasságot kötni. Tizenhat évnél fiatalabb férfi, illetve 14 évnél fiatalabb nő részére még a gyámhatóság sem adhat házasságkötési engedélyt. Névviselés A házasságkötéssel kapcsolatban az egyik olyan kérdés, ami a legtöbb embebt foglalkoztatja, kétségtelenül a feleség névviselése. Köztudott, hogy ma már az asszonyok igen sok lehetőség közül választhatnak. Hatályos jogunk szerint a menyasszony teljesen önállóan dönti el — ehhez tehát vőlegényének hozzájárulására sincs szükség —, hogy a házasságkötés után milyen nevet kíván viselni. Választhatja például a férje teljes nevét a házasságra utaló „-né” hogy a házasfelek kölcsönös megállapodása alapján a gyermekek az anya leánykori családi nevét kapják. De ez esetben utólag már egyik gyermek sem kaphatja az apa családi Hievet, csakis az anyáét. toldattal (Szabó Józsefné Fazekas Gizella). Viselheti ugyanezt a nevet leánykori nevének teljes elhagyásával, ez a hagyományos forma. (Szabó Józsefné). Választhatja férje családi nevét a „-né” toldattal, amihez a saját teljes leánykori nevét hozzácsatolhatja, (Szabóné Fazekas Gizella). A következő lehetőség, hogy a férje családi nevéhez a saját utónevét illeszti. (Szabó Gizella). Végül mód van arra, hogy az asszony a házasságkötés után is a saját korábbi, tehát lánykori nevét viselje. (Fazekas Gizella). Felvetődhet a kérdés: ha a feleség úgy dönt, hogy a házasságkötés után is a saját leánykori családi nevét viseli, hogyan alakul majd a gyermek névviselése? Alapelv, hogy a házasságban élő szülőik valamennyi közös gyermekének csak közös családi nevet lehet adni. Nem fordulhat tehát elő például, hogy az egyik gyermeket a férj, a másikat pedig a feleség családi nevén anyakönyveztessék. Aligha kell magyarázni ennék a szabálynak a fontosságát. Ha ez nem lenne, adott esetben vér szerinti testvérek különböző családi neveken szerepelhetnének. Ezért a házasfeleknek még a házasságkötés előtt feltétlenül meg kell állapodniuk abban, hogy születendő gyermekük vagy gyermekeik melyikük családi nevét viselik majd. Ha az asszony megtartja leánykori családi nevét, elképzelhető, Érvényesség Sokan nem ismerik azokat az okokat, amelyek érvénytelenné teszik a házasságot. Nyilvánvalóan ilyen ok például az, ha valamelyik félitek, aki korábban is házas volt, az előző házasságát a bíróság még nem bontotta fel. Érvénytelen továbbá az a házasság, amelyet egyenesági rokonok, illetve testvérek, féltestvérek kötötték egymással. Hasonló a helyzet, ha a testvér testvérének vér szerinti leszármazójával (például a nagybácsi az unokahúgával) és a házastárs volt házastársának egyenesági rokonával házasodik össze. Nem lehet érvényes házasságot kötni teljesen cselekvőképtelen személy- iyel, valamint azzal, aki a házasságkötési korhatárt még nem érte el. Arra sincs lehetőség, hogy az örökbefogadó szülő örökbefogadott gyermekével házasodjon össze. Érvénytelen a házasság akkor is, ha az anyakönywezető nem hivatalos minőségben járt el, vagy a házasulók a házasság- kötésnél nem voltak együttesen jelen. Mindezekben az esetekben is azonban a házasságot érvényesnek kell tekinteni mindaddig, amíg azt a bíróság érvénytelenné nem nyilvánítja. D. A. Következik: A HÁZASTÁRSI KÖZÖS VAGYON I
