Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-18 / 41. szám

Ä» /Al v/lllfíip 1981. FEBRUÁR 18., SZERDA Nyugodt u légkör Lengyelországban Bizalom a kormányprogram iránt Lengyelországban az utóbbi napokban érezhetően enyhült a feszültség. Az ország külön­böző vidékeiről — hosszabb idő óta először — arról érkez­nek jelentések, hogy nyugodt termelő munka folyik, amely­ben nem sztrájkok, hanem az időnként felbukkanó anyag­hiány okoz kisebb-nagyobb le­állásokat. A fővárosba tovább­ra is olyan levelek, táviratok érkeznek, amelyekben külön­féle munkáskollektívák, üzemi, körzeti szakszervezetek (így a Szolidaritás helyi szervezetei is) támogatásukról biztosítják a Jaruzelski-kormányt és a miniszterelnöknek azt a múlt heti felhívását, hogy követ­kezzél! kilencven nyugodt, vagyis sztrájkmentes nap. Hétfői ülésén a miniszterta­nács új munkastílust hirdetett meg, amelynek lényege: a központi vezető szervek a ko­rábbinál gyorsabban, operatí­vabban végezzék munkájukat, „szabaduljanak meg a bürok­ratikus ügyintézés terheitől”. A LEMP vajdasági bizottsá­gai is az új feladatokról, a nyolcadik plénum határozatai­ból eredő tennivalókról ta­nácskoznak. A napirend min­denütt ugyanaz, vagyis a köz­ponti határozatok értelmezése és a helyi körülményekhez va­ló alkalmazása. A bielsko- bialai vajdasági pártbizottság ezenkívül megvitatja azokat az okokat, amelyek január végén — február elején több mint tíznapos általános sztrájkhoz vezettek ebben a vajdaságban. Wojciech Jaruzelski hadse­regtábornok, lengyel minisz­terelnök kedden fogadta a Szovjetunió varsói nagyköve­tét Borisz Arisztovot. Mint a PAP hírügynökség jelentette, a szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozón jelen volt Józef Czy- rek lengyel külügyminiszter is. A varsói rádió jelentése sze­rint Jaruzelski a nap folya­mán fogadta a magyar, a bol­gár, a csehszlovák, az NDK- beli és a román nagykövetet is. ★ Stanislaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ked­den Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt EGK külügyminiszteri értekezlet A japán áradömpiag ellen Kedden Brüsszelben külügy­miniszteri szinten összeült az Európai Gazdasági Közösség miniszteri tanácsa. A részvevők mindenekelőtt megvitatták a Közös Piacnak Japánnal és az Egyesült Ál­lamokkal fenntartott gazdasá­gi kapcsolatait. Sürgették, hogy haladéktalanul folytassák a tárgyalásokat Japánnal nem­csak a gépkocsik, hanem egyéb árucikkek, például a tv-képernyők, a tv-készülékek és a szerszámgépek áradatá­nak feltartóztatására is. Egy­úttal felkérték az európai kö­zösségek bizottságát, mielőbb tegyen jelentést a miniszteri tanácsnak a japán árucikkek beáramlásának megfékezését célzó „statisztikai ellenőrző in­tézkedések” első eredményei­ről. Az EGK üdvözölte, hogy Reagan szabaddá tette a nyers­olaj belföldi árát, de sajnál­kozott amiatt, hogy a föld­gáznak még mindig rögzített ára van az Egyesült Államok­ban. A külügyminiszterek a to­vábbiakban megvizsgálják, hogy Görögország csatlakozá­sa milyen intézkedéseket tett szükségessé, főleg az agrár­termékek piacán. Központi Bizottsága főtitkárá­nak, az NDK Államtanácsa elnökének meghívására láto­gatást tett a Német Demok­ratikus Köztársaságban. Ho- necker és Kania találkozójá­ról közleményt adtak ki. A találkozóról kiadott köz­lemény hangoztatja, hogy a baráti légkörű eszmecserén Honecker és Kania tájékoztat­ta egymást az NDK-beli és lengyelországi helyzetről, fog­lalkozott a két párt és állam kapcsolatainak alakulásával, megvitatott egyes nemzetközi kérdéseket. A lengyel vezető hangsúlyozta, hogy a Lengyel- országban hozott határozatok célja a szocializmus és a párt megszilárdítása, s az, hogy Lengyelországot kivezessék ne­héz válsághelyzetéből. Kabul Karmai felhívása Babrak Karmai, az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára, a Forra­dalmi Tanács elnöke, minisz­terelnök beszédet mondott a Badakhshan tartományok la­kosságának képviselői előtt. Karmai felhívta az ország min­den dolgozóját, hogy akadá­lyozzák meg a békés lakosság ellen terrorcselekményeket el­követő ellenforradalmi bandák tevékenységét, segítsék elő ezek végleges, felszámolását, járuljanak hozzá az ország tel­jes biztonságának megterem­téséhez. Baghlan és Badakhshan képviselői támogatásukról biz­tosították az ország vezetését az áprilisi forradalom célki­tűzéseinek valóra váltásában, Afganisztán szabadságának és függetlenségének védelmében. Kuba nem enged a zsarolásnak A túsztartók követelései Hétfőn háromtagú ecuadori küldöttség érkezett Havanná­ba, hogy a kubai kormánnyal tárgyalást kezdjen a fegyvere­sek által túszként őrzött ecuadori diplomaták kiszaba­dításának ügyében. Mint jelentettük, Ecuador havannai nagykövetségére pénteken 29 felfegyverzett ku­bai hatolt be erőszakkal és túszként foglyul éjtett három diplomatát és egy követségi alkalmazottat. Azt követelik, hogy Ecuador „politikai me­Hollatnok magukról a „Vörös Brigádok” Brutális merénylet Milánóban A „Vörös Brigádok” négy terroristája kedden reggel meggyilkolta a milánói klini­kák orvos-igazgatóját, dr. Lui­gi Marangonit. A terroristák Márangoni la­kása előtt egy parkoló gépko­csiban várakoztok. Amikor ki­szemelt áldozatuk indulni akart a kórházba, a „Vörös Brigádok” két hivatásos gyil­kosa Marangoni kocsijához ugrott és lefűrészelt csövű puskával agyonlőtte a 44 éves férfit. A terroristák rövid tűz­harcba keveredtek két rend­őrrel, akik véletlenül a közel­ben tartózkodtak. A merény­lőknek sikerült elmenekül­niük, fegyverrel gépkocsija átadására kényszerítettek egy gyanútlanul arra haladó em­bert, és elhajtottak. Marangoni az egyik legna­gyobb olasz állami kórház igazgatója volt. A klinikák né­hány ápolónője ellen vizsgála­tot folytattak, mert feltehe­tően a „Vörös Brigádok” tá­mogatói közé tartoznak. Aldo Aniasi egészségügyi miniszter szerint Marangoni „életével fizetett bátorságáért”. nekültekként” fogadja be őket és szavatolja számukra a sér­tetlen odajutást. A Granma, a Kubai KP lapja leszögezte, hogy Kuba nem enged a fegyveres zsaro lásnak, mert az ilyen enged­mény csak újabb erőszakos akciókhoz vezetne. Mint is­meretes, Havanna már koráb­ban lehetővé tette, hogy a ki­vándorolni kívánók törvényes keretek között elhagyhassák az országot. Irán Belső hatalmi További iráni területek el­foglalását helyezte kilátásba Szaddam Husszein iraki elnök, amennyiben Teherán tovább­ra sem hajlandó a béketár­gyalásokra. Mint ismeretes, az iraki elnök vasárnap jelentet­te be, hogy Bagdad több mil­liárd dollár értékben újabb fegyvervásárlási szerződése­ket kötött, és „bármeddig ké­pes” a háború folytatására. Irán erőit ugyanakkor jó­részt belső ellentétek kötik le. Az egyházi körök belső vi­szályait tükrözi Shirazi ajatol- lahnak a nyugatnémet Der Spiegelben idézett nyilatkoza­ta. Ebben a nép „félrevezeté­sével” vádolta a kormányt, a vallási erőket tömörítő Isz­lám Köztársasági Párt (IRP) vezetőinek pedig „gátlástalan hatalomvágyukat” rótta fel. Shírazi támogatta az államfő­nek azt a véleményét, hogy a szakemberek az állam irányí­tásában vezető szerepet tölt­senek be. Belgród Hetes értékű Vezető jugoszláv politikai testületekhez az utóbbi idő­ben három petíció érkezett, amelyeknek néhány tucatnyi aláírója az ország büntető­törvénykönyvének módosítá­sát, illetve közkegyelmi ren­delet kiadását sürgeti. A Tanjug hírügynökség ez­zel kapcsolatos kommentárja — amelyet kedden minden jugoszláv napilap ismertetett — emlékeztetve arra, hogy a nyugati sajtó manapság gyak­ran emlegeti ezeket a „kezde­ményezéseket”, megállapítja! szocialista rendszerünkben mindig messzemenő támoga­tásra találnak a társadalmi élet demokratizmusának to­vábbi erősítésére irányuló kezdeményezések. A szóban forgó petíciók aláírói azonban azt követelik, hogy társadal­munk fogadja el a testvériség, az egység, a szocialista vi­szonyok alapjainak aláásására irányuló, szándékos és rossz­indulatú tevékenységüket. Düsseldorf Majdaneki per A düsseldorfi tartományi bíróságon az ügyészség kedden megkezdte a majdaneki per kilenc vádlottja elleni tanú­CSAK RÖVIDEN... ANDREJ GROMIKO, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere ked­den Moszkvában megbeszélést folytatott Stefan Andreijal, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjával, a Román Szocialista köztársaság kül ügymin i s zt erév el. TRIPOLIBAN megtartotta 7. ülését a magyar—líbiai gazdasági és műszaki-tudomá­nyos kormányközi vegyes bi­zottság. A két fél egyetértett abban, hogy az együttműkö­dés bővítésére különösen a mezőgazdasági, hírközlési, ki­kötői, ipari, lakásépítési, egészségügyi téren és a kom­munális fejlesztés területén van lehetőség. II. JÁNOS PÁL pápa ked­den Manilába érkezett. A ró­mai katolikus egyházfőt, a re­pülőtéren Ferdinand Marcos FülÖp-szigeti államfő és fele­sége, valamint a manilai ka­tolikus érsek fogadta. AZ EGYIPTOMI PARLA­MENT hétfőn törvénybe ik­tatta Egyiptom csatlakozását az atomsorompó-egyezmény- hez. Ezáltal Egyiptom kapcso­latba léphet azokkal az orszá­gokkal, amelyek atomerőmű­veket szállíthatnak neki. vallomások ismertetését. A testület ezután megfogalmaz­za a lengyelországi Lublin melletti fasiszta haláltábor volt felügyelői elleni vádpon­tokat. A per 1975 novemberében kezdődött, s kedden már a 448. ülést nyitotta meg a bíróság. A majdaneki tábor túlélőinek vallomásai arról tanúskodna!!, hogy a vádlottak 1941. és 1944. között 250 000 ember lemé­szárlásában és megkinzásában vettek részt. Tilt akozó jegyzék A Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság párizsi nagy- követsége ellen hétfőn elköve­tett merénylet ügyében Fran­ciaország adeni nagykövetét bekérették a JNDK külügymi­nisztériumába. A nagykövet­nek tiltakozó jegyzéket nyúj­tottak át. Jó hagyomány a Szovjetunióban Össznépi kongresszusi verseny Álekszej Sibajev nyilatkozata a szakszervezetek feladatairól A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának „Az SZKP XXVI. kongresszu­sának méltó előkészítéséért in­dult szocialista versenyről” hozott határozata kimondja: „Az összes párt-, tanácsi és gazdasági szervek, a szakszer­vezetek, a Komszomol-szerve- zetek elsőrendű kötelessége, hogy élére álljanak az össznépi kongresszusi versenynek, hogy a szovjet emberek munka- és politikai aktivitását a gazda­sági és kulturális építés konk­rét feladatainak megoldására irányítsák.” Milyen feladatok! előtt állnak ezzel kapcsolatban a szovjet szakszervezetek és hogyan oldják meg azokat? Az APN tudósítójának kérésére er­ről beszélt Álekszej Ivanovics Sibajev, a Szovjetunió Szak- szervezetei Központi Tanácsá­nak elnöke. Jó hagyománnyá vált, még­hozzá nemcsak a Szovjetunió­ban, hanem más testvéri szo­cialista országokban is, hogy a pártkongresszusokat élenjáró munkával, társadalmunk éle­tének minden területén új eredményekkel köszöntik. Ar­ról van szó, hogy a munkás- osztály szakképzettsége, látó­köre, általános kulturális szín­vonal^ mérhetetlenül megnö- vekedett. Ez sokban hozzájá­rul ahhoz, hogy nemcsak min­den köztársaságban, területen, hánem a szó szoros értelmé­ben véve minden munkakol­lektívában is nagyszerű kez­deményezések születnek. A szakszervezetek kétségtelenül mindent megtesznek azért, hogy sikerre vigyék a közös ügyet. Minden hatékonyan fel­használt munkaóra, munka­nap jelentős mértékben hoz­zájárult az életszínvonal emel­kedéséhez, a jövőbeli jólét alapjainak lerakásához. Ezért a szovjet szakszervezetek a gazdaságfejlesztés sarkalatos kérdéseinek megoldásában kü­lönös figyelmet szentelnek a hatékonyság és a minőség to­vábbi növelésének. Minőségi je'ek Jelenleg minden negyedik vállalat vagy egyesülés minő­ségi jellel ellátott gyártmá­nyokat bocsát ki. A gépipari ágazatokban pedig háromne­gyed részben ilyen vállalatok vannak. Kidolgoztuk és a gyakor­latban ellenőriztük a termé­kek minőségjavításának szá­mos formáját. A szaratovi rendszerről, amelynek köz­pontjában az ember, annak szakmai tudása áll, eljutot­tunk a szabványokon és elekt­ronikus technikán alapuló Ivovi komplex rendszerig. Ma már a szakszervezetek és a gazdasági vezetők gazdag ta­pasztalattal rendelkeznek ab­ban, hogyan növelhető a kibo­csátandó termék minősége a termelés minden szintjén, az egyes műveletektől az egész ágazatig. Az utóbbi időben lényegesen fokozódott a kisegítő munkák gépesítése, s különösen inten­zíven növekedett a tizedik öt­éves tervben. Ez a mutató az iparban egy munkásra számít­va 16 ezer rubel. Ennélfogva elsődleges jelentőségű az a feladat, hogy mindenütt töre­kedni kell a berendezés, a gé­pek és az aggregátok teljesebb kihasználására. E kérdések megoldása ob­jektíve szükségessé teszi, hogy némileg módosítsuk szemléle­tünket a szocialista verseny szervezésében. Arról van szó, hogy az egész termelési folya­mat súlypontját át kell he­lyezni a technikai lehetőségek minél teljesebb kihasználására, a versenyt a „nem létszám­mal, hanem szakértelemmel” elv alapján kell megszervezni. Minden munkahelyen hozzá­értéssel és hatékonyabban kell alkalmazni a tudományos­műszaki haladás mai vívmá­nyait. Ebben van a munkások, a szakszervezeti tagok alkotó magatartásának lényege. Je­lenleg minden szakszervezet állhatatosan ezen munkálko­dik. A munkafegyelem Ezzel kapcsolatban lényege­sen növekszik az újítók, a fel­találók, az ésszerűsítők szere­pe, akik jelentősen hozzájá­rulnak a termelés technikai színvonalának növeléséhez. A berendezés, a gépek és az aggregátok hatékonyabb fel- használása elválaszthatatlanul összefügg a munkafegyelem további szilárdításával. A munkafegyelem szilárdí­tásáért harcolni egyértelmű azzal a törekvéssel, hogy az ügy iránti lelkiismeretes ma­gatartás minden dolgozó sze­mélyes meggyőződésévé, ter­mészetes magatartási normá­jává váljék. Ezért egyetlen munkamulasztásnak, vagy a termelési és munkafegyelem egyéb megsértésének sem sza­bad előfordulnia, ha pedig ez mégis megtörténik, akkor az ilyen esetekre okvetlenül fel kell figyelni, társadalmilag el kell ítélni. Ebben különösen nagy szerepe van a munka­kollektíváknak, a munkásgyű­léseknek, a társadalmi bírósá­goknak. A fegyelem szilárdítására óriási lehetőségek rejlenek a munka szervezésének és ösz­tönzésének kollektív formái­ban, amelyek már ma jó ered­ményekre vezettek, a tizen­egyedik ötéves tervben pedig alapvetőkké válnak. Szervezési intézkedések A brigád vállalkozás mód­szere alapján dolgozó kollek­tíváik megalakítása, mint ahogy ezt a vállalatok na­gyobbik felének tapasztalata mutatja, elősegítik a munká­sok szélesebb körű bevonását a termelés irányításába, vala­mint pozitív hatást gyakorol a munkakollektívákban az er­kölcsi-pszichológiai légkör megjavítására. A kollektívák jelentős számának gyakorlati munkája bizonyítja, milyen nagy potenciális lehetőségek rejlenek a brigádmunkaf or­mában, nemcsak a munkater­melékenység növelésére, ha­nem a brigádtagok kulturális­műszaki színvonalának általá­nos növelésére is. A hatékonyság és minőség növelésével, valamint a dolgo­zók termelésirányításba való bevonásával összefüggő prob­lémák megoldása nagy szer­vező munkát igényel, szüksé­gessé teszi a káderek tovább­képzéséről való tudományos­technikai gondoskodást. Ezért az ilyen feladatok megoldásá­ban növekszik a munkások és alkalmazottak gyűléseinek, az állandó termelési tanácskozá­soknak a szerepe. 1980-ban a szakszervezetek által végrehajtott különféle szervezési intézkedések lehe­tővé tették, hogy gyakorlatilag a vállalatok dolgozóinak ab­szolút többségét bevonják az állandó termelési tanácskozá­sok javaslatainak és ajánlá­sainak előkészítésébe. Sok minisztériumban ága­zati bizottságokat alakítottak a munkások ama javaslatai­nak megvizsgálására, amelyek szükségessé teszik a felettes szervek döntését. Ezek a bi­zottságok idővel minden mi­nisztériumban és főhatóság­ban meg fognak alakulni. A szakszervezeti, valamint a gazdasági vezetők számára természetes szükségletté kell válnia, hogy figyelembe vegyék a munkások véleményét abból a célból, hogy egyetlen javas­lat se maradjon mérlegelés és válasz nélkül, s hogy az elfo­gadott javaslatok pedig pon­tosan megszabott határidőre megvalósuljanak. Ez a szem­léletmód kétségtelenül hozzá fog járulni a munkásgyűlések és az állandó termelési ta­nácskozások szerepének to­vábbi növekedéséhez. Az utóbhi időben széles kö­rű fejlődésnek indult a szociá­lis tervezés. S ez törvénysze­rű, hiszen a szociális tényezők szerepe egyre nagyobb lesz a termelés fejlesztésében, haté­konyságának növelésében, a személyiség mindenoldalú ki­bontakoztatásában. Ezért a nyolcvanas években tovább fog erősödni a gazdasági fej­lődés és a tudományos-műsza­ki haladás szociális iránya. Szociális tervezés A szakszervezeti bizottságok széleskörűen propagálják az SZKP KB tavaly októberi plénumán elfogadott döntése­ket. Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs beszámolójának téte­leit, „A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszak­ra” című tervezetet. A szakszervezetek most maximális erőfeszítéseket tesz­nek abból a célból, hogy fej­lesszék az ország valamennyi dolgozójának alkotó kezdemé­nyezőkészségét, amelynek cél­ja a szovjet kommunisták kü­szöbönálló legnagyobb fóru­mának méltó előkészítéséért indult szocialista verseny ki­bontakoztatása és eredményes befejezése. A Szovjetunió Szakszerve­zetei Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének legutóbbi ülése tüzetesen elemezte mindazt, ami az SZKP XXVI. kong­resszusát megelőző időszak­ban történt, feltárta a megle­vő fogyatékosságokat és meg­jelölte a kiküszöbölésüket szolgáló intézkedéseket abból a célból, hogy a tizenegyedik ötéves terv első napjaitól kezdve meglegyenek a felté­telek az egész népgazdasági komplexum stabil és ritmusos munkájához. (APN) 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents