Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-14 / 38. szám

1981. FEBRUÁR 14., SZOMBAT K/íinav Csatornázás Jó ütemben halad Visegrá- don a csatornaépítés. Jelenleg a Mátyás király múzeum és az újságíró üdülő előtti szakaszon fektetik a betonból készült csatornacsöveket. Visegrád—Tokió—Baku A módszer is új, a berendezés is A vadregényes tájak, jó le­vegő egészséges növényzet után vágyódó kiránduló, a pilisi erdőben sétálva, bizo­nyára elismeréssel adózik a terület gazdájának, a Pilisi Parkerdőgazdaságnak látvá­nyos természetmegóvó mun­kájáért. Valóban, a Parkerdő- gazdaság sokat tett már eddig is azárt, hogy a városok kő­rengetegéből, idelátogatók jól érezzék magukat, gyönyörköd­ni tudjanak mindabban a sok szépségben, amit a természet nyújtani tud. Csakhogy a Parkerdőgazdaságnak nem ez az egyetlen feladata. Más, igaz, kevésbé látványos, vi­szont gazdaságos tevékenysé­get is kifejt. Most erről ejtünk néhány szót. Visszapillantás Tíz esztendő a történelem sodrában elhanyagolható idő. egy üzem életében, nevezete­Segitségük nélkülözhetetlen A városért teszik Szentendre lakói tavaly ugyancsak kivették részüket a városért folytatott társadalmi munkából. Ott szorgoskodtak a 16 tantermes Iskola építésé­nél, a Bükkös-patak tisztításá­nál, a járdaépítéseknél, par­kosításoknál. Természetesen nemcsak a lakosság, hanem a városi üzemek szocialista bri­gádjai is felsorakoztak a la­kosság mellé. Az áldozatkész munka eredményeként sok ha­táridő lerövidült, számos lé­tesítmény készült el terven fe­lül. .Illusztrálásként egyetlen példa: a nyolctantermes iskolai tantermi szárnya a múlt esz­tendő szeptember 1-re. elké­szült — a társadalmi munká­sok segítségével. „összességében az 1980. évi társadalmi munkát — olvas­ható a műszaki osztály jelen­tésében — sikeresnek tekint­hetjük, bár az eredmény — célratörőbb, összehangoltabb szervezés, olajozottabb együtt­működés esetén — még jobb lehetett volna. E tanulságokat hasznosítani kell az 1981. évi munkában.” Valóban, ez így igaz. Az em­áldozat­okosan berek tenniakarását, kész munkáját jól és kell megszervezni, célratörően kell irányítani, hogy senki se dolgozzon feleslegesen. A VI. ötéves tervidőszakban csak úgy lesz biztosítható a város további töretlen fejlesz­tése, ha hatékonyabbá teszik a városfejlesztő társadalmi munkát, ha nő a társadalmi munka éves összértéke, és ha a városért kifejtett, munka rendszeres, egész esztendőn őt tartó, az eddiginél is széle­sebb tömegeket félölelő moz­galommá válik. Célszerű len­ne, ha a társadalmi munkával megtermelt érték szerves ré­szét képezné a tanácsi gazdál­kodásnak. Az elkövetkezendő időszak nem lesz könnyű, ám a város fejlődése nem állhat meg. Ezért van szükség fokozottabban a lakosság támogatására. A kér­dés fontosságára való tekin­tettel erre még visszatérünk, megvizsgálva mindazt, amit az illetékesek a cél érdekében már eddig is tettek, valamint azt is, amit terveznek. sen a Visegrád-Lepen-ce fafel­dolgozó erdészet életében azonban — egy korszak. A világra ma nemcsak az ener­gia-, hanem a nyersanyagín­ség is jellemző. Egy erdőgaz­daságban adott a nyersanyag: a fa. Nos. ennek a nyersanyagnak a feldolgozására létesült az üzem. Induláskor, tíz eszten­dővel azelőtt, mindössze egy lengyel típusú keretfűrész és néhány megmunkáló gép ké­pezte az üzem gépparkját. Mégis, évente 12—15 ezer köb­méter faanyagot dolgoztak fel: bányászati anyagokat, kisvasú­ti talpfákat, rakodólapokat, kegyeleti tárgyakat, bútorai- katrészeket, s más asztalos- ipari termékeket gyártottak. Már ez a munka is hasznos volt a népgazdaságnak, hiszen a Szék- és Kárpitosipari Vál­lalattal folytatott gyümölcsöző együttműködés bizonyára enyhített valamit a bútoirpiac akkori helyzeten. Másik ter­mékük, a belső burkoló anyag ugyancsak hamar keresett cik­ké vált. Ma is találkozhatunk azzal a termékükkel a" Buda­pest Körszállóban, az Inter- continentálban, de az ó bur­kolóanyaguk díszíti a tokiói magyar éttermet, a bakui hangversenytermet Rekordidő A Visegrád-Lepence fafel­dolgozó telepen kívül a Pi­lisi Parkerdőgazdaság több kisebb üzeme is foglalkozott korábban fafeldolgozással. Ez a széttagoltság ma azonban már túlhaladott, gazdaságta­lan. Ezért a gazdaság vezetői úgy döntöttek, hogy a viseg­rádi üzemet olyan mértékben felfejlesztik, hogy képes le­gyen a 30 ezer hektáros te­rület nyersanyagának feldol­gozására. Természetesen a megnövekedett feladatok ellá­tására a régi üzem és gép­park sem lett volna képes, ezért a gazdaság állami tá­mogatásból, bankhitelből és saját fejlesztési alapjából a múlt esztendő májusában el­indította a beruházást, amely rekordidő alatt, ez év január­jában már a próbaüzemelé­sen is túljutott. Mi is történt e rövid idő alatt? Űj gépeket vásároltak, ipari csarnokot újítottak fel, s közben exportlehetőségeket kerestek némely termékük számára. Automatikus vezérlés Automatikus ” vezérlésű NSZK-gyártmányú keretiű- rész, az Erdészeti Fa- és Ve­gyesipari Vállalat osztályozó- ja, valamint nagykapacitású szárítóberendezés az alapja az új termelési módszernek, amely segítségével a fafeldol­gozó üzem eddigi 70 millió forintos termelési értékét 120 —130 millió forintra növelhe­tik. A Parkerdőgazdaság vezetői nem feledkeztek meg a ter­melés emberi tényezőiről sem. A ma már 150 dolgozót foglalkoztató üzemben, ahol az átlagéletkor 30 év, a kor­szerű technika óhatatlanul magasabban képzett munká­sokat követel. Már megkez­dődött a dolgozók szervezett továbbképzése is. SZENTENDREI Kz/£íi%ar> 9 PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Az intézkedés nem maradt el A tanácstagok szóvá tették Az elmúlt időszakban a ha­vazás kisebb zökkenőket oko­zott a szemétszállításban. Ezt tette szóvá több tanácstag: Ács Mihály, Nagy Csabáné, Mestzr Ernőné, Kosztolányi István. Mint minden tanácstagi in­terpelláció esetében, a városi tanács illetékes osztályai a panaszokat most is kivizsgál­ták. s az intézkedés sem ma­radt el. A Felszabadulás lakó­telep „K” épülete előtt lévő konténert azóta már rendsze­resen cserélik. A panasz jo­gos volt. de az is tény, hogy a városgazdálkodási vállalat hét konténerkocsija közül a kér­déses időben csak négy volt üzemképes. Ez okozta a kése­delmet. Ezt elkerülendő, a vállalat igazgatója úgy ren­delkezett, hogy ezek a kocsik ezentúl, meghibásodásuk ese­tén elsőbbséget élveznek a javi tórríűhel yben. A HÉV-állomásnál lévő aluljáró léocsőzete — hang­zott esy másik interpelláció —. az odafagvott hótól, jégtől balesetveszélyessé vált. A gyors intézkedés nyomán egy­két úttisztító fűrészporos ke­verékkel rendszeresen szórta a lépcsőket, így azokon bizton­ságosan lehetett közlekedni. Olyan interpelláció is el­hangzott, amelynek elintézése meghaladta a tanács hatáskö­rét. Dombai Ferenc azt kérte, hogy a Felszabadulás lakóte­lepi autóbuszt közlekedtessék egész az ÉTI-ig. A műszaki osztály megkereséssel fordult a Volán 20. számú Vállalat­hoz, illetve a KPM pénzügyi főosztályához. Reméljük, ha­marosan döntés születik. És még egy interpellációról kell szót ejtenünk. Fridii Je­nőivé tanácstag írásban kért választ arra, hogy mit kíván tenni a város a plakátdömping ellen, nem tervezik-e olyan oszlopok, tábiák elhelyezését, amelyekre a plakátokat felra­gaszthatnák? Észrevételét az­zal indokolta, hogy a plaká­tokat sokszor a műemlékházak falára ragasztják, a meglévő hirdetőtáblák és oszlopok ál­lapota viszont nem kielégítő. Valóban, lényeges kérdés ez, közeledik az idegenforgalmi szezon, legyen a városban rend ezen a téren is! Mossák a konténereket A környezetvédelemről, a város tisztaságáról, sok szó esik mostanában Szentendrén Ma lesz a premier Kis ötlet ­nagy megtakarítás Szombattól - szombatig Zenebarátok köre. Ma, febru­ár 14-én, szombaton, a lakóte­lepi klubban, este 18 órakor kezdődik a zenebarátok klub­jának rendezvénye. Címé: A zene története a zenei műfa­jok tükrében. Az oratórium. Házigazda: Fenyő Gábor. Ugyancsak ma lesz a városi sportfelügyelőség rendezésé­ben, a Pest megyei Művelődé­si Központ és Könyvtárban, az iskolások sakkversenyé­nek megyei döntője. Múzeum. Vasárnap, február 15-én, a várasd sportfelügye­lőség látogatásra invitálja az érdeklődőket a Magyar Nem­zeti Múzeumba. Találkozás reggel 8 órakor, a HÉV végál­lomásnál. Balettstúdió. Február 16-án, hétfőn este 19 órakor a PMKK-ban mutatkozik be a Magyar Állami Operaház ba­lettstúdiója. Belépődíj: J20 fo­rint. Ugyancsak ezen a .napon az eszperantóklubban Pethő Zssltné előadást tart Nagy magyar eszperantisták címmel este 18 órakor. A gyáva kis tigris. Kedden, február 17-én délelőtt 10 és 11.30-kor az Állami Bábszín­ház vendégjátéka a gyerekek részére. Belépődíj: 8 forint. A nyugdíjasok klubjában este 18 órakor vetítik az Egy pikoló világos című régi magyar fil­met. Dzsessztörténet II. András Tamás előadássorozatának második részében a századfor­duló amerikai dzsesszzénéjét ismerteti az ifjúsági klubban, este 18 órakor, február 18-án, szerdán. Izrael és az arab világ. Feb­ruár 19-én, este 18 árakor, dr. Nógrádi György egyetemi adjunktus tart előadást ko­runk egyik izgalmas kérdésé­ről. Az Óbuda Termelőszövetke­zet pünkösdfürdői dísznövény­telepén 45 ezer négyzetméter alapterületű üvegházak fűté­séről kell gondoskodni. Vajon, hogyan lehet ezt anyagilag bírni a mai kőolajtermék-árak mellett? — Nem nagyon — állítják egybehangzóan Paksy Zsuzsa főmérnök, Gehl Gábor kerté­szeti főágazatvezető és Oszkó Andor üzemeltetési ágazatve­zető. — Valami más módra, új módszerek kitartásával kell kivédenünk .., Igen ám, de hogyan? A ter­melést nem csökkenthetik, hi­szen az Óbuda Tsz-nek ez az üzeme szállítja a szegfűdug­ványt az ország minden ré­szébe, sőt külföldre is. Tíz esztendővel ezelőtt, amikor ez az üzemrész épült, még isme­retlen volt az energiaválság fogalma, s az üvegházak be­rendezése is az akkori techno­lógiai fejlettségi szintet tük­rözi. Vagyis egy-egy kéthajós üvegháaban — amelynek alap- területe 3 ezer négyzetméter, légtere 15 ezer köbméter —, fix építésű 14—16 méter hosszú, és 1.80—2 méter szé­les betonasztalokon termeltek. Hogy az asztalokon dolgozni is lehessen, közlekedő utakra volt szükség. Ezek a közleke­dő utak a termelés szempont­jából azonban improduktív te­rületek voltak. Gondoljuk meg: egy esztendőben, egy üvegház fűtése 300 tonna pa­kurát emészt föl. Nos. itt kellene valami okos ötlettel energiát megtakaríta­ni! A legkézenfekvőbbnek az tűnt, hogy ugyanannyi ener­íyi unkapadok... Ugyan, mi- lyen hosszú lehet egy munkapad? Másfél, két mé­ter? Bizonyára. Annál semmi­képpen sem hosszabb. Ügy le­het, furcsa, ha azt állítom, is­merek valakit, akinek a mun­kapadja 15 kilométer hosszú. Mészáros Gyula társadalmi tanácselnökkel véletlenül fu­tottam össze a szigetmonos­tori tanácsházán. Ugyan mit kereshet itt ilyenkor délben munkaidőben? Budapest szomjas város. Egy-egy nyári napon 1 millió 250 ezer köbméter vizet is el­fogyaszt. Természetesen szűrt, vegyileg is tisztított ivóvizet. S bár itt a Duna, ezt a meny- nyiséget mégis meg kell ter­melni. Hol? Hát../. — Ha szót akar ejteni ve­lem — mondja a társadalmi tanácselnök —, akkor csak szaporán. Mert tudja ... men­nem kell. A munkám ... Mészáros Gyula hatvanegy éves, de ötvennek, ha látszik. gia felhasználásával több, ha úgy tetszik, nagyobb hasznos területet lehessen fűteni. A hasznos területet csak a köz­lekedő utak terhére lehetett növelni. Mégpedig, mint kide­rült, nagyon egyszerűen. A fix építésű asztal helyett 16 méter hosszú, és 1.60 méter széles csővázas aiumíniumasz- talt szerkesztettek, ami két csövön gurítható. így meg­szüntethető az improduktív közlekedő utak; az asztalok közvetlenül egymás mellé tol- hatók, s ha a munka úgy kí­vánja, egyetlen mozdulattal utat nyithatnak. Az egymás mellé tolt aszta­lokkal így növelték a hasznos termelőterületet. Vagyis, ugyanannyi fűtőanyaggal 20 százalékkal nagyobb hasznos területet fűlhetnek. Az új rendszer építése a múlt esztendő végén kezdődött, s ma, szombaton, egy kéthajós üvegházban megkezdődik új rendszerű üzemelés. is. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága, bizonyára éppen ezért, még a múlt esztendő­ben utasította a városgazdál­kodási vállalatot, hogy fordít­son nagyobb figyelmet tevé­kenységére. Mi történt azóta? Megszervezték a szemét- szállító konténerek szakszerű tisztítását. Kéki bánya terüle­tén berendezték a mosót. Lo­csolókocsival hordjuk a te­lepre a vizet, amelybe már előzőleg belekeverik a KÖ­JÁL által előírt vegyszereket, majd itt, a Kéki bányában, hatatmoszférás nyomással zú­dítják a vizet a konténerekre. A vállalat ma már ütem­terv szerint tisztítja a kon­ténereket, s így elérték, hogy havonta egyszer minden kon­téner megkapja a szükséges tisztítást és vegyi fertőtlení­tést. A városgazdálkodási válla­lat eddig is elismerésre mél­tóan dolgozott a város tiszta­ságáért, de ez önmagában még nem elég: szükség van a lakosság támogatására is. Vi­gyázzanak ők is szeretett vá­rosuk tisztaságára! A tárgyalóteremből A válogatós „vevő” Kavasánszki Irma szentend­rei lakos betért a Marx téri cipőboltba, hosszasan váloga­tott, míg végre rátalált az íz­lésének megfelelő cipőre. Elé­gedetten távozott, ám elfelej­tett előzőleg blokkoltatni és fizetni. Ahogy mondani szo­kás, csak úgy, angolosan tá­vozott Az új cipőhöz természetesen új ruha is kell, így hát beug­rott a tér túloldalán levő ru­házati boltba. Ismét hosszas, gondos válogatás, majd a megfelelő ruhával be a próba­fülkébe. Kavasánszki Irma. úgy tűnik, nagyon bízott a konfekcióipar szabászaiban mert próba nélkül elcsoma­golta a ruhát a táskájába. In­nen is rövid úton akart távoz­ni, ám a bolt dolgozói ébe­rebbnek bizonyultak. Az üzle­ti szarka rövid úton lebukott. .Ügy tűnik, hogy Kavasánsz­ki Irma a két ominózus eset után sem óhajtotta tudomásul venni, hogy a kiválasztott árukért fizetni illik, s ismét szerencsét próbált az iparcikk boltban. De ott is üldözte a balszerencse, a bolti dolgozók lefülelték. A szentendrei járásbíróság, február 9-én megtartott tár­gyalásán, Kavasánszki Irmát öt hónapi szabadságvesztésre ítélte, valamint elrendelte a korábban, hasonló bűncselek­ményekért kirótt tízhónapi felfüggesztett szabadságvesz­tés letöltését is. A vádlott és védője fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. Az oldalt írta: Karácsony) István Fotó: Bozsán Péter Itt született Szigetmonostoron, 40 éve a Fővárosi Vízművek többszörös kiváló dolgozója, a Pócsmegyer—Szigetmonostor telep vezetője, két kormányki­tüntetés birtokosa. Munka- padja 15 kilométer hosszú a szigetspicctől Pócsmegyerig tart. Munkaeszköze négy csá­pos és 350 hagyományos kút. No, meg a gépház és a negy­ven ember irányítása sem kis gond. A már említett egymil- lió-kétszázötvenezer köbméter vízből 120—200 ezer köbmétert itt, ezen a 15 kilométer hosz- szú munkapadon termelnek. Mészáros Gyula 1975 óta társadalmi tanácselnök. Az­előtt kisebb megszakításokkal húsz éven keresztül párttitká­ra volt a községnek. Van kenyérkereső munká­1 ja vállalatánál, amit el nem hagyna a világ minden kincséért, holott akár nyug­díjba is mehetne már, s a közéleti munka nélkül sem tud létezni. Kettős tevékeny­sége tökéletes harmóniában van. Élete a sziget. Oda köti munkája és közéleti tevékeny­sége egyaránt. Reggel hétkor kezdi napját a gépházban. Telefonon jelent a központnak, utasításokat kap ellenőriz, irányít. Gondoljuk meg: hetvenhét kút árterüle­ten fekszik. Azokra megkü­lönböztetett figyelemét kell fordítani. A hosszú „munkapad” moz­gásigényes. A terület bejárása közben mindig van idő benéz­ni a tanácsházára, összegyűj­teni a délután, vagy este meg­oldandó feladatokat. Mert Mé­száros Gyula munkanapja nem 8 órából áll. Jól ismeri a község minden gondját-baját Ezért is adták rá a szavazatu­kat a szigetmonostoriak. TV ehogy azt higgye, hogy ez teher számomra — mondja. — Életszükséglet. Sze­retem a munkámat, a falu­mat ... Munkapadok mellett A szigetspicctől Pócsmegyerig

Next

/
Thumbnails
Contents