Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-13 / 37. szám

1981. FEBRUAR 13., PÉNTEK Látogatás Százhalombattán A belkereskedelmi miniszter Pest megyében Az MSZMP Pest megyei Bizottságét kereste fel tegnap, a kora délelőtti órákban dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, ahol Cservenka Fe­rencivé, a megyei pártbizott­ság első titkára, a Központi Bizottság tagja fogadta és tá­jékoztatta a megye gazdasági és társadalmi életéről, Ezt kö­vetően a belkereskedelmi mi­niszter Cservenka Ferencné kíséretében Százhalombattára látogatott, ahol az MSZMP Városi bizottságán Balázs Gé- záné első titkár és Szekeres József városi tanácselnök fo­gadta a vendégeket. Dr. Sághy Vilmos, miután részletesen tájékozódott a fia­tal város kereskedelmének helyzetéről, a meglévő üzlet- hálózatról, több élelmiszer-, illetve iparcikkboltot is fel­keresett személyes tapasztala­tokat szerezve a helyi vásár­lási körülményekről. Ezt követően a vendégek felkeresték a Dunai Kőolaj­ipari Vállalatot és a Duna- menti Hőerőművet is. A DKV-ban Rátosi Ernő, a DHV-ban Tóth István vezér­igazgató adott rövid tájékoz­tatást a vállalat, s az üzemek tevékenységéről, bemutatva a kőolajfinomftót, illetve a hő­erőművet üzemlátogatás kere­tében. Kétnapos konferencia Munkaerőhelyzet Pénteken kétnapos munka­gazdasági konferencia kezdő­dik a fővárosban. Szigeti Ist­ván munkaügyi miniszterhe­lyettes csütörtökön megtartott ezzel kapcsolatos sajtótájékoz­tatóján elmondta, a konferen­cia nem tudományos jellegű, a fő célja az, hogy a résztve­vők megvitassák a jelenlegi tervidőszakra a munkaerő- és bérgazdálkodás elvi és gya­korlati tennivalókat. A konferencián, melyen a bevezető előadást Trethon Fe­renc, munkaügyi miniszter tartja, többféle témát vitatnak meg. Egyebek között szó esik a bérezés és az anyagi ösz­tönzés, valamint a szociál­politika időszerű kérdéseiről. A vácszcntlászlói J tehenészeti telepen korszerű és gazdaságos tartástechnológiát vezettek be a hozamok növelésére Bozsán Péter felvétele Tejgyár a Zöldmezőben A csaknem hatezer hektá­ron tevékenykedő, három községet — Va'lkó, Vácszent- lászló, Zsámbok — átfogó rác- szent lősz lói Zöldmező Terme­lőszövetkezetben Furulyás Já­nos, a szövetkezet elnöke ar­ról számolhatott be, hogy a jó közepes termesztési adott­ságokkal bíró gazdaságban eredményes esztendőt zártak. A mostoha időjárás ellenére búzából rekord mennyiséget, 55 mázsát takarítottak be a tervezett 45 mázsa helyett. Jól fizetett a borsó, a naprafor­gó, a cukorrépa is, bár az időjárás miatt megkésett a gazdaság. A tejtermelésükről, szarvas­marha-tenyésztésükről híres vácszentlászlóiaknak alapvető fontosságú a takarmányter- tenmesztés. Az ötletekben so­hasem szűkölködő gazdaság­ban új betakarítási módszert alkalmaztak a lucerna begyűj­tésében, s ez azt jelentette, hogy minden eddiginél na­gyobb mennyiséget használ­hatnak fel a takarmányozás­ban. A szövetkezet gazdálkodásá­ban meghatározó az állatte­nyésztés. Csak megfelelő' kö­rülmények között, megfelelő tartástechnológiával lehet fo­kozni a hozamokat; ezért ala­kították át a beruházási prog­ram szerint a zsámboki tehe­nészeti telepet növendékmar- ha-teleppé, s hívtak életre Vácszentlászlón korszerű tehe­nészeti telepet. Számadás és hogyan fovább A kényszerhelyzet ötletet ad (Mint ahogy lapunk első ol­dalán hírül adtuk, tegnap tar­totta zárszámadó közgyűlését, illetve küldöttgyűlését a túrái Magyar—Kubai Barátság, a dömsödi Dózsa és a vácszent- lászlói Egyesült Zöldmező Tsz. Gazdasági eredményeiről, idei céljaikról számolunk be tudó­sításunkban.) Négyszáz gida születése Afféle próbatétel is volt 1S80 a túrái termelőszövetkezet szá­mára. A zöldségtermesztés bázisgazdaságiként számon tar­tott nagyüzemnek egy időben több kedvezőtlen tényezővel kellett szembenéznie. Elsősor­ban a korai tél. sújtotta a szö­vetkezetei. A termény egy ré­szét csak nagy nehézségek árán és jelentős veszteséggel tudták betakarítani, az érté­kesítési gondokról nem is szól­va. Az energiahordozók * "árá­nak ugrásszerű emelkedése az átlagosnál nagyobb mértékben növelte a költségeket. Ezért is könyvelhető el jelentős siker­ként az elmúlt év a túrái tsz életében: a szövetkezet 37 millió forintos nyereségre tett (Szert. Kiugró növénytermesz­tési hozamokkal, magas búza, kukorica, napraforgó és borsó- termésekkel dicsekedhet. So­kat költöttek fejlesztésre, beruházásra. Oj, 728 férőhe­lyes iparszerű szarvasmarha- telepük 85 százalékos készült­séget mutat, és a tervek sze­rint szeptember végéig befe­jeződik építése. Elkészült a mesterséges szárítóberende­zés, ahol a hagyományos gáz­olaj helyett olcsóbb földgázt használnak a fűtéshez. A Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezet a nyere­ség növelése érdekében arra törekszik, hogy a zöldségfélé­ket helyben dolgozza fel. A közös gazdaság tudomá­nyos megalapozottságai hajt­ja végre az energiatakarékos­sági programot. A túrái Magyar—Kubai Ba­rátság Tsz egyébként sikere­sen folytatja a keesketenyész- tés fejlesztését. Az idén feb­ruárban, márciusban 400 kecs­ke gida látja meg a napvilá­got a közös gazdaságban. Már hozzákezdtek a kecs-ketejeí feldolgozó üzem építéséhez: az idén kapható lesz a gyerme­keknek, betegeknek és idős embereknek ajánlott egészsé­ges ital, árusítani fogják a kecskesajtot is. Jól fizető gyapjasok A Duna mellékén gazdálko­dó dömsödi Dózsa Tsz a túrái­hoz hasonlóan fontos szerepet szánt az igénytelen,_Olcsó_ ta­karmánnyal etethető juhállo­mány gyarapításának. Tavaly 1500-zal nőtt az anyabirkák száma, és ezzel elérte a 10 ez­ret. A gyapjasok nemcsak a gyengébb legelőket hasznosít­ják jól, de számottevő árbevé­telt hoznak a gazdaságnak. A Dózisa Tsz tavalyi" ered­ményeiben természetesen az ipari tevékenységében a 34 melléküzemág bevételei és nyeresége meghatározóak vol­tak: ebből a szférából 620 millió forintos árbevételre tet­tek szert. A. prosperáló háttéripar megte?em’fette az alaptevékenység fejlesztésé­nek feltételeit^ jutott a ha­szonból szőlőtelepítésre, bor- feldolgozó építésére is. Ez utóbbira azért volt szükség, mert az elmúlt években ül­tetett 128 hektár szőlő termő­re fordul. Míg 1979-ben 400 hektoliter bort, míg 1980-ban már 15 ezer hektolitert érté­kesített a határokon túl egy nemrégiben létrehozott szö­vetkezeti társulás gesztora­ként Idei beruházásaik közül befejezés előtt áll a szarvas­marhatelep, amely a férőhe­lyek számának növelésével újabb állomást jelent tejter­melésük fokozásában. Egészségügy! okiévá CegSééen A jő közérzet lél gyógyulás Négy járás és két város csaknem 3 ezer egészségügyi dolgozójának képviselői vettek részt tegnap délután azon a pártaktíva tanácskozáson, amelyet Cegléden, a városi pártbizottság tanácstermében tartottak. A széles körű ér­deklődésre jellemző volt, hogy a 170 személyes terembe pót­székeket kellett állítaná, mert a dabasi. nagykátai, monori és ceglédi járás, valamint Nagy­kőrös és Cegléd város 240 egészségügyi dolgozóján kívül, a. párt-, állami és tömegszer­vezeti vezetők is részt vettek az eszmecserén. Megvitatták egészségügyünk elmúlt évek­beli eredményeit, gondjait és a soron következő tennivaló­kat. Megtartani az ütemet A megjelenteket — közöttük dr. Vidovszky Kálmánt, az MSZMP Központi Bizottságá­nak alosztályvezetőjét, Nagy Sándornét, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály­vezető-helyettesét, dr. Hanny Irént, az Egészségügyi Minisz­térium főosztályvezető-helyet­tesét és dr, haczkó Györgyöt, a Pest megyei Tanács egész­ségügyi osztályvezető-helye.le­sét Sárik Ferenc, az MSZMP ceglédi városi bizottságának első titkára köszöntötte. Nagy Sándomé ismertette a Pest megyei pártbizottság 1980. novemberi — a megye egészségügyi helyzetével, fej­lesztésével foglalkozó — ülésé­nek és határozatának főbb megállapításait. Vitaindító elő­adást dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese tartott. Az eszmecsere során 19-en szólaltak fel. Dr. Holló- sí Ildikó, a ceglédi városi ta­nács egészségügyi osztályának elnöke, dr. Makády Lajosné, nagykátai jgráai , védőnő, dr. Mohos Tiborné, a ceglédi Vár- konyi általános iskola gyógy- testnevelő tanára, dr. Szend- rői Mária, a ceglédi kór­ház pártvezetőségének tit­kára, Pongó Sándomé, a ceglédi egészségügyi szak­iskola gyakorlati oktatásveze­tője, dr. Vámos Marietta, tó­egyre inkább a közösségek, s nem annyira az egyének nyújthatják. Csak hatéko­nyabb munkaszervezéssel ér­hetünk el jobb eredményeket. Szerteágazó volt a vita, sok közérdekű — mindenekelőtt a betegeket érintő — kérdésről esett szó. Csupán ízelítőül né­hányat a felszólalásokból. Dr. Hollósi Ildikó arról beszélt, hogy Cegléd városa évente 3,5 millió forintot fordít az idő­seit szociális segélyezésére. Gondot okoz viszont, hogy a szűkkörű és lelkes aktivista­hálózat, amelynek tagjai az időseket otthonukban gon­dozzák — nehezen kap után­pótlást. Dr. Mohos Tibomé arról be­szélt: egyre növekszik a gyógytestnevelés jelentősége az iskolákban, s ez ma még nem kellően elterjedt. A ta­pasztalatok bizonyítják: azok a gyerekek, akik kisebb-na- gyobb betegségük miatt most felmentést kapnak, testileg, lelkileg egyaránt egészsége­sebben fejlődnek a gyógytest­nevelés hatására. almási körzeti orvos, az 5. számú országgyűlési választó- körzet képviselője, dr. Mohos György, a ceglédi városi-járá­si szakorvosi rendelőintézet igazgató főorvosa, dr. Uray György, a nagykőrösi kórház igazgató főorvosa, Revuczky Gyuláné, a Vöröskereszt ceg­lédi városi vezetőségének tit­kára, dr. Szabadfalvi András, a ceglédi kórház igazgató fő­orvosa, dr. Mohos Tibor, a ceglédi szakorvosi rendelőinté­zet fogász-főorvosa, dr, Zubelc László, a ceglédi kórház szü­lészeti osztályának vezetője, Kiszel Istvánná, a ceglédi kór­ház nővére, szakszervezeti bi­zottságának titkára, Vágány Györgyné, a ceglédi kórház oktatónővére, dr. Kulin Sán­dor, nagykőrösi körzeti orvos, Kovács János, a ceglédi kór­ház gazdasági vezetője, Hümpfner Károlyné, ceglédi bölcsődevezető, Túri József né, a ceglédi kórház személyzeti vezetője és dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP KB al­osztályvezetője. Vitaindító előadásában dr. Csicsay Iván ismertette az V. ötéves tervidőszakban elért országos és Pest megyei egész­ségügyi fejlesztési eredménye­ket. majd szolt a megyei fel­adatokról. Hangsúlyozta: sok tekintetben a minőségi válto­zásoké az elsőbbség a követ­kező években. Am megyénk a meglevő aránytalanságok miatt arra kényszerül, hogy ne engedjen a fejlődés eddigi üteméből, továbbra is bővítse kórházi és szakorvosi hálóza­tát. Közösségek szerepe — Pest megye gondjainak alapos ismeretében — mon­dotta a vita során dr. Szabad­falvi András hozzászólásában — munkánk további javítása elképzelhetetlen a szubjektív tényezők változtatása nélkül. Ezt száműzni kell, ezeken tudunk a legkevesebb anyagi ráfordítással a legtöbbet vál­toztatni. A tudományos tech­nikai forradalom jelenlegi szakaszában, az orvostudo­mány mai fejlettségi szintjén, a legmagasabb szakmai igé­nyeknek megfelelő ellátást b-y Emlékezés íöwy Sándorra Gyönyörű jövő várt volna rá ünnepség, koszorúzás Wámíi Lőwy Sándor, a munkásmozgalom és a kommunista Ifjúsági mozgalom mártírja születésének 75. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzási ünnepséget tartottak a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi panteonjában. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Deák Gábor és Szakali József, a KB tagjai, a KISZ Központi Bizottsága nevében Varga László titkár és Wrltowszky Nóra, a KB tagja koszorúzta meg az 1320-ben meggyilkolt harcos sírját. A család tagjai, a harcostársak és a Löwy Sándorról elnevezett Intézmények képviselői is elhe­lyezték a megemlékezés virágait. Sápadt, sovány fiatalember, kopott munkaruhában és lát­hatóan megviselt szervezettel, írta az Esti Kurír törvényszé­ki tudósítója annak idején Lő­wy Sándorról, majd így foly­tatta: de amit vallomásába kezd, látszik, hogy elszánt em­ber, aki most is kommunistá­nak vallja magát. A korabeli újság sorait Lippai Nagy Antalné, a váci munkásmozgalmi hagyomá­nyokat ápoló bizottság elnöke, a Báthori utcai általános is­kola igazgatója idézte abból az alkalomból, hogy a Vác vá­rosi pártbizottság emlékün­nepséget rendezett Lőwy Sán­dor születésének 75. évfor­dulója alkalmából. ★ A Himnusz és Badai Ákos tolmácsolásában József Attila: Lebukott című versének el­hangzása után az ünnepi szó­nok ismertette a mártírhalált halt fiatal kommunista élet­útját, aki péksegédként került a munkásmozgalomba. 1922- ben már a Csehszlovák Ifjú­sági Szövetség tagja, két év múlva a kassai szervezet tit­kára. Berlinben pártiskolát' végzett, 1926-ban Magyaror­szágra jött ahol a KIMSZ tit­kára. maid a rövid ideig mű­ködő MSZMP ifjúsági alosz­tály vezetője lett. Agitációja nyomán ifjúmunkáscsoportok alakultak, s részt vettek a párt választási küzdelmében. Lő- wyt 1927-ben árulás következ­tében letartóztatták, s három év fegyházra ítélték. 1929. ok­tóber 21-én a váci fegyház po­litikai foglyai tiltakozásul az embertelen börtönviszonyok ellen a KMP irányításával éh­ségsztrájkba kezdtek. Lőwy Sándort mesterséges táplálás ürügyén meggyilkolták. Teme­tésén Hámán Kató szervezett tüntetést. A szónok foglalkozott a 20-as évek második felének társadalmi, gazdasági és osz­tályviszonyaival is, az ember­telen ellenforradalmi terror­ral, mely a haladó erőket harcra késztette. E mozgalmi legkiemelkedőbb egyéniségei között mutatott példát e fiatal kommunista, kinek röpke éle­tére, munkásságára is érvé­nyesek a beszédben idézett Arany János-verssorok: Nem hal meg áz. ki milliókra költi dús élete kincsét, / hanem le­rázván, ami benne földi, I egy éltető eszmévé finomul. Az ünnepi beszéd után ko­szorút helyezett el Lőwy Sán­dornak az iskola aulájában elhelyezett mellszobránál a vá­rosi pártbizottság képviseleté­ben Pálmai László, a pártbi­zottság titkára, a városi tanács nevében Weisz György tanács­elnök, Iványi Károly, a KISZ városi bizottságának titkára, majd a gépipari szakközépis­kola pártalapszervezetének titkára, Bolvári Péter, azután Molnár Lajos igazgató és Nytri Tamás, az iskola KlSZ-bizott- ságának titkára. A DCM párt- bizottsága nevében Fordán Tibor, a pártbizottság titkára, a nagyüzem KISZ-bizottsága nevében Eltér Antal titkár és a gyár két Lőwy Sándor szo­cialista brigádjának képviselői koszorúztak. ★ Az Internacionálé után az ünnepség résztvevői a Bünte­tésvégrehajtó Intézethez vo­nultak. Az épület falán levő emléktáblánál Szieber Zoltán, az intézet pártvezetőségének titkára, Vaft György őrpa­rancsnok és Pálinkás Lajos, a KlSZ-bizottság titkára he­lyezett el koszorút. Ezután az üzemek pártvezetőségeinek titkárai és a Lőwy Sándor szo­cialista brigádok vezetői, va­lamint a Pamutfonóipari Vál­lalat Lőwy KlSZ-bizottságá- nak titkára helyezte el az emlékezés virágait. Gyönyörű volna élni, sokat sokáig. Szép az élet, néha agy kicsit nehéz. De az a fontos hogy amikor nehéz, akkor is fel a fejjel. Mindent megér, ha egy szép napon szabadok le­szünk. írta a börtönből testvé­rének Lőwy Sándor. Szomorú, hogy ezt nem érhette meg. K. T. I. Pongó Sándorné elmondta: a ceglédi egészségügyi szakis­kola 9 osztályában most több mint 200-an tanulnak, s a személyi és tárgyi feltételek egyaránt adottak ahhoz, hogy a szakközépiskolai képzést is elkezdhessék. A végzett fiata­lok háromnegyede Pest me­gyében talál állást, s csak az egynegyedük a fővárosban, más megyékben vagy más szakmákban. Dr. Vámos Ma­rietta azt tette szóvá: az egész­ségügyi szakdolgozók letelepe­dését a falvakban nehezíti az OTP-lakáskölcsön kamatjának emelése. Fontos lenne, hogy a községekben állást kereső, a pedagógusokéhoz hasonló ked­vezményt kaphassanak. Dr. Mohos György az integ­rációról szólva kiemelte: á~ csoportvezetői rendszer — a ceglédi járásban 5 belgyógyász szakorvos 31 körzeti orvossal tart rendszeres kapcsolatot — nemcsak a szakmai színvonal­nak, hanem a táppénzes hely­zetnek is használ. Míg orszá­gosan a táppénzes napok száJ? ma növekszik, a ceglédi járás-'1 ban tavaly 6,7 százalékkal csökkent. Dr. Zubek László arról be­szélt: hogy a terhesség nem azonos a betegséggel. Aki tér-, hes, gyakran táppénzbe kerül. Pedig még dolgozhatna, csak az üzemeknek kellene ezért többet tenniük. Példaként em­lítette a Nagykőrösi Konzerv­gyárat, ahol külön kismama­szalag mellett dolgozhatnak a terhesanyák. Lelixiismore'.cs bánásmód Dr. Kulin Sándor hozzászó­lásában három fontos témát érintett. Mint mondotta: ma sok belgyógyászati kórházi agyon idősek fekszenek, akik­nél? — mert a szociális ottho­ni hely kevés — nagyon költ­séges az ellátása. Több kró­nikus beteget fogadó ágy kel­lene a kórházakba. Szólt arról is. hogy az alkoholista és neurotikus betegek gondozó­hálózata még nem teljes, a kórházi háttér — bár az utób­bi időben gyarapodott, nem elégséges. Végezetül javasolta, hogy a központi körzeti orvosi ügyeleteket szereljék fel rá­diótelefonnal. így távol lakó beteget gyógyító orvosokat könnyebben érhetik el. Dr. Vidovszki Kálmán fel­szólalásában hangsúlyozta, az emberek közérzetét ronthatja a felesleges küldözgetés, a lé­lektelen bánásmód, de még egy késve kezdett rendelés is. Ah­hoz. hogy nagyobb sikereket érjünk el, nélkülözhetetlen: egy nyelven kell beszélnie az orvosnak, az állami és a gaz­dasági vezetőnek is. A vitában elhangzott kérdé­sekre dr. Hanny Irén és dr. Csicsui Iván válaszolt. Zársza­vában Nagy Sándorné elmond­ta: a mostani tanácskozás is bizonyította, hogy közös a szándék az egészségügyi ellá­tás színvonalának emelésére, a gyógyító munka jobbátételére. Vasvári G. Pál « < A. szerteágazó melléktevé­kenységeik tavaly két újab­bal gyarapodtak: — iparival és szolgáltatóval. Végül is a kezdeti nehézségekkel együtt az új tevékenységi formák is hozzájárultak a szövetkezet eredményességének jarvulásá- hoz. Gáspár — Valkó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents