Pest Megyi Hírlap, 1981. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-12 / 36. szám
Megtérült a szellemi beruházás Közgyűlés után a szakszövetkezetben Idős ember álldogál a megállóban Vasadon. A falusi öregek közvetlenségével szólít meg, s tart szóval érdekessé váltva a várakozás unalmasnak ígérkező perceit. — Korai még a tavasznak örülni — vág szemével egy ballonkabátos fiatalasszony után. — Fog még kopogni a szántás. — Miért ilyen biztos benne? — Az év végére betöltőm a hetvenet. Emlékszem egykét dologra. Mészáros Györgyöt bizony nem taksáltam volna hatvannál többre, de hát ahogy ő mondta később, nem a kor számít, hanem a kór: ha az valakibe beleeszi magát, hamar meghajlik a dereka. — Benézek Monorra — elégíti ki az érdeklődésem — kezdődnek a zárszámadások, utána aztán annyi a nép a boltokban, mint vetésen télen a varjú. Elfogadták? Idézet a vasadi Kossuth Szakszövetkezet közgyűlésére készített zárszámadó jelentés bevezetőjéből: — Szövetkezetünk 1980-ban a párthatározatok, valamint az időközben megjelent gazdasági szabályozók figyelem- bevételével takarékos gazdálkodást, helyes termékszerkezet kialakítását, a termelékenység, a minőség javítását tűzte ki célul. Gazdaságuk 1980-ban tovább fejlődött, tevékenységi köre bővült, szerkezetében változott. Az igen sok probléma, nehézség ellenére teljesíteni tudtuk a tervet és örömmel jelenthetjük tagjainknak, dolgozóinknak, hogy az elmúlt gazdasági évet az 1979. évi 4 millió 319 ezer forint nyereséggel és az 1980. évi 5 millió 213 ezer forint tervezett nyereséggel szemben 5 millió 230 ezer forint nyereséggel zártuk. — Maga nem szövetkezeti tag? — Én nem, csak a földem — mondja Mészáros György. — De kaptam csereterületet — toldja meg. — A régit táb- lásították. Azután elújságolja: a fia szövetkezeti dolgozó ugyan, de nem hanyagolja el a közös háztájit sem. Épp azért is indul Monorra. Szétnézni, milyen vetőmag kapható, esetleg műtrágya, csak megnézi, hátha akadna valami okos gép. Csak változik már a módi. Ez utóbbi gondolatot erősítik Virág István korábbi szavai, s csak magam teszem hozzá: a változások elfogadtatásában nyilván nagy szerepe van a szakszövetkezet eredményeinek is. — A legnagyobb nyereséget az ipari, szolgáltató ágazatok hozták — mondta az elnök. — Nem is akarunk lemondani a fejlesztésükről. Párhuzamosan persze erősítjük az alaptevékenységet, hiszen a nevünkben ez is benne van: mezőgazdasági szakszövetkezet. Bátorság Túlságosan és érdekes lenne a jóval régebbi, még a mostani zárszámadó jelentés adatainak összehasonlítása a növénytermesztési ágazatban. A búzára Vasadon sokáig csak panaszt lehetett hallani. Nem szereti ezt a sovány, homokos talajt — mondták—, nem növelhetők a hozamok. Az idén a tervezett 38 mázsás átlaggal szemben 39,52 mázsát takarítottak be egy hektárról. A kukoricát mintha nem is ismerték volna korábban, most vetettek, s több Mindenkinek akad munka, sok fiatal marad itthon az ingázók közül. A szakszövetkezetben műszakonként 9—10 ezer tasak Trudi-ropogóst csomagolnak a Monori Állami Gazdaságnak bérmunkában. Barcza Zsolt felvétele Házi szociális gondozás A pilisi nagyköségi közös tanács dolgozói szocialista brigádot alakítottak. Az alakuló gyűlésen élénk vita után úgy döntöttek, hogy születésének 100. évfordulója emlékére a fiatalon elhunyt Kaffka Margit Írónőt választják névadóul. A dolgozók munkafelajánlásainak közel fele a hivatali munkához, másik fele szociális tevékenységhez kapcsolódik. Egyebek között szerepel a tanácsi ügyintézés idejének csökkentése — ha lehetséges az ügy azonnali elintézése, de az egyhónapos határidőnek is 10—15 napra való csökkentése. A munkaidőn kívül végzendő felajánlások közül érdemes megemlíteni a tanácsház udvarának parkosítását és további ápolását. A házi szociális gondozásra szoruló idős embereket felkutatják, gondozót is keresnek számukra. Minthogy minden brigádtag a Vöröskereszt tagja is, felajánlották az elsősegélynyújtó tanfolyam elvégzését: A községi könyvtár rendezvényein rendszeresen részt vesznek, segítik a könyvtár és közművelődés ügyét. Nem kis jelentőségű a veszélyeztetett gyermekek felkutatására és azok patronálására tett fel- gj Ánlás A Kaffka Margit brigád Kottász Árpádné vezető könyvtárost választotta meg vezetőjének. Bognár Józsefné mint 40 mázsás átlagot értek el. — Itt, a faluban mindenki ismer mindenkit — mondja Mészáros György. — Figyelem a fiatalokat. Érdekes dolgokkal próbálkoznak, csakhát majd elválik, mi lesz belőle? — Bátran kellett hozzányúlni a dolgokhoz — emlékszik a nem is oly távoli múltra Virág István. — Tudni kell számolni és merni változtatni. Az idén például a vetés- szerkezetet is módosítjuk. Elmarad a napraforgó és a tök, mivel a mi viszonyaink között gazdaságosan nem termeszthető. Ügy gondoljuk, hogy rozsot, kölest, kukoricát és dinnyét éri meg vetni, s a vetésforgót figyelembe véve egy kevés búzát is. A tavalyihoz képest kétszeresére növeljük a dinnye területét, 40—60 százalékát részes művelésre adjuk ki. Erőt, időt Vasadon a szellemi beruházás mértéke volt mégis a legdinamikusabb az utóbbi két évben: 1978-ban csak egy, ma már viszont 9 felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember dolgozik a szakszövetkezetben.-»■ Nemigen láttam én erre azelőtt dinnyét termesztő embert — töpreng Mészáros György. — Majd elválik ... Ha bejön, lehet, hogy még én is megpróbálom. Csak erőt és időt adjon az élet. Legalább még húsz évet — nevet saját álmain. S ki tudja? Néhány év elmúlna, a vasadi dinnye talán éppoly híres lesz, mint az ott élő emberek szorgalma, munkakedve ... V. J. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1981. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK Demokratikus döntések előtt Elkészült a Monor és környéke rendezési terve Régóta szükség lett volna rá, most arról adhatunk hírt, hogy elkészült Monor és környéke általános rendezési terve. A benne megfogalmazott elképzelések, célok a járási székhelyen túl Monori-erdő, Péteri, Vasad és Csévharaszt igazgatási területére vonatkoznak. A Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat munkacsoportjának tagjai a tervezés első fázisában alapos, tájékozódó megbeszéléseket folytattak a helyi tanácsi testületek, a végrehajtó bizottságok tagjaival, az érintett területen élő szakemberekkel, az ott működő mezőgazdasági és ipari üzemek vezetőivel. Nivódíjat kaptak Madari Gyula, a járási hivatal műszaki osztályának vezetője : — A gondos, körültekintő előkészítő munka, s a tervező csoport tagjainak felkészültsége meghozta gyümölcsét. A kész dokumentum pontossága, Level es! ódánkból Valódi változást várnak Jó néhány alkalommal olvastunk a Monori Hírlapban a tisztaságról és az emberségről. Ezek az írások bátorítottak fel annyira, hogy levelet írjunk. Nemcsak a magunk nevében, hanem a környék lakói nevében is. A monori szemétbánya környékéről van szó. A tanács be- kerittette, de ennek ellenére sokan oda járnak guberálni, széthordják a használható játékokat, rongyokat, szemetet. Most kivágták a drótot itt a házak közelében és előfordul, hogy leborítják az útra a szemetet. Nyáron általában meggyújtják, és ha nem ég, úgy füstöl, hogy be kell csukni az ajtót, ablakot. Nem lehet kiteríteni a ruhát, mert száll a pernye, a korom. Előfordult viszont, hogy tűzoltók jöttek ki, mert méteres lánggal égett a szemét, melytől bűzös az egész környék. Az agyagbányánál van a víztorony, ez Monort látja el vízzel, a vezeték a szemétlerakó hely mellett megy el. A napokban felröppent a hír, hogy jön a tér • szétnézni. Érdekes módon akkor rendberakták a bánya környékét! A kertünk végében van a „téglaházi” tanácsi lakás. A lakók évek óta a kerítés mellé hordják a szemetet, de most már annyi van, hogy teljesen a kerítésünk alá került. Nem tudjuk megcsinálni a kerítést, csak ha oszlopokat veszünk és elhordjuk a szemetet. Voltak már kint megnézni, megállapították: sokba kerül a gép, ami felrakja, ezért marad minden a régiben. Hordjuk el mi, ha meg akarjuk csinálni? Búzás Sándorné Monor, Bajcsy-Zs. u. 64. Juris Pálné Monor, Bajcsy-Zs. u. 64. Olvasóink levelével felkerestük a monori járási hivatal műszaki osztályának vezetőjét, Madari Gyulát. Annál is inkább kíváncsian vártuk válaszát, hiszen lapunk legutóbbi Postabontás rovatában is közöltünk egy levelet a monori szemétbányával kapcsolatban. Az a levél azonban — dicséret. Köszönetét mondott a rendért, s örömmel nyugtázta Madari Gyulának és Kiss Györgynek, a nagyközségi tanács vb-titká- rának ígéretét, mely szerint a rend ezentúl végleges állapot lesz a bányában és környékén. — Hát nem lett végleges! — panaszolják a pincésgazdák és a környékbeli lakók. — Ugyan, olyan elképesztő rendetlenség uralkodik ott, mint régebben. — Ezek szerint pillanatnyi felbuzdulás volt csupán az akkori rendezkedés, s az Ígéret is? — Nem. Mi igyekszünk folyamatosan figyelemmel kísérni az ottani állapotokat. Január 15-én még azt nyugtázhattuk, hogy semmi baj nincs — mondja Madari Gyula. — Ahhoz persze, hogy ez úgy is maradjon, naponta újra és újra rendbe kell tenni a bányát, elegyengetni a frissen érkezett rakományokat. Ügy látszik, ez most elmaradt, de felhívjuk a költségvétési üzem vezetőjének figyelmét, hogy ne feledkezzen meg az ellenőrzésről. Hangsúlyozom: folyamatossá, rendszeressé szeretnénk tenni az ottani rendezést, hogy megszűnjenek végre_ a jogos, alapos panaszok. K. Zs. precizitása már önmagában is garancia arra, hogy az általános rendezés terve nem az íróasztalfióknak készült, hanem a gyakorlati munka iránymutatójának. A Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat egyik kollektívája egyébként Monor és környéke általános rendezési tervének elkészítéséért tavaly kiérdemelte az Építési és Városfejlesztési Minisztérium nívódíját. — Monori-erdőn különösen sok munkájuk akadt a tervezőknek — mondja Madari Gyula. — Fel kellett mérnünk, a település valamennyi telkét, mivel a járási székhely társközsége ezidáig vegyes övezetbe tartozott, s meglehetős rendszertelenséggel épültek ugyanabban az utcában lakóházak, s nyaralók is. Mivel Monori-erdő üdülőjellege továbbra is megmarad, sőt erősödik, sürgetővé vált övezethatárok egyértelmű, pontos kijelölése. Monor és környéke általános rendezési terve intézkedik a lakó- és ipari területek, a tömegközlekedés fejlesztéséről, az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés, a hő. és villa- mosenergia-ellátás távlati elképzeléseiről. sőt az üdülési lehetőségek esetleges fejlesztéséről is. Széles körben — A tervvel kapcsolatos konkrét intézkedéseket a készítők az úgynevezett községrendezési előírásokba foglalják össze. Ám, hogy mindez érvényre jusson, ahhoz az érintett közigazgatási területen működő tanácsok jóváhagyása szükséges — szögezi le a járási hivatal műszaki osztályának vezetője. — A döntést meghozó tanácsülés előtt mind az öt településen közszemlére tették, illetve teszik a terveket. hogy minél több helybeli megismerhesse azokat, véleményt nyilváníthasson. — Miért fontos ez már most az egyénnek? — Nagyon fontos a tájékozódáshoz. Akik például csak a tervek elfogadása után kívánnak építkezni, vagy hosszú távon állattartásra rendezkednek be, azoknak jó előre tudniuk kell, hogy az adott területen mit építenek, vagy nem olyan övezetben laknak-e, ahol később nem engedélyezik az állattartást. Az előbbi példa különösen Monori-erdőre az utóbbi Vasadra. Csévha- rasztra, Péterire lehet érvényes. Leendő városkép Az általános rendezési terv minél szélesebb körben való megismertetése, megvitatása tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy az illetékes tanácsi testület olyan döntést hozzon — esetleg módosításokat javasoljon —, amely a helyiek számára hosszú távon előnyös és betartható. A tanácsülés határozata ugyanis az adott településen — törvény, amely alól egyetlen építési hatóság sem adhat felmentést, például annak. aki üdülőövezetben lakóházat akar építeni... Nem árt tehát mostanában a szóban forgó településeken jobban odafigyelni a különböző helyeken kifüggesztett hirdetményekre. Annál- is inkább, mivel Monor és környéke általános rendezési terve olyan mag lehet, amelyből kicsírázhat egy majdani városkép is. Vereszki János Jegyzet Megőrizve a csendet pedagógus ismerőseim •* mesélték: néhány nappal ezelőtt egésznapos továbbképzésen vettek részt. A téma a környezetvédelem volt. A holnapunkért a gyermekeket is meg kell nyerni az ügynek. Az egyik iskolában a környezetvédő gyermekek mesélték: a felnőttek megfenyegették őket munkájuk ellátása közben. A másik helyen az elültetett 3 ezer fából 30 maradt meg. A fákat nem gyerekek törték ki... Gomba módra szaporodnak a víkendházak Monori- erdőn. Sok ember vágyik az erdő csendjére. Azaz lassan csak vágyna. Egy tanácsrendelet szabályozza, illetve előírja, hogy a ví- kendtelkek tulajdonosainak honnan, hány fát szabad kivágniuk. Ez a rendelet azonban a jelek szerint nem menti meg az erdőt a pusztulástól. Az új tulajdonosok ebi dolga — tisztelet a kivételnek —, hogy kíméletlenül kiirtják telkükről a fát. Az erdő pedig évről évre rohamosan zsugorodik. Ma, amikor oly fontossá vált a környezetvédelem, ez a fairtás különösen ésszerűtlen. Sokkal hathatósabb, szigorúbb büntetéssel kellene kötelezni a tulajdonosokat, az üdülőket a természet megóvására. A z egyre kopaszodó te- ** rületek láttán önként adódik a kérdés: vajon nem lenne-e szükség újabb területek fásítására, erdősítésére? Ha másért nem, hát azért, hogy Monori-erdőn — nevéhez híven — tíz év múlva is találjon erdőt az arra látogató. Sz. A. ISSN 0I1..-ÍB5I IMiuiorl Hírlap Február 21-ig TÉLI VÁSÁR a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat monori méteráruboltjában: Kossuth Lajos u. 79. 30—40°/o-OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATOK KÜLÖNFÉLE MÉTERÁRUK ÉS LAKÁSTEXTÍLIÁK. n/W' v P-ATO« Ruhaflanell, 90 cm széles Zsugorított jersey, 160 cm széles Flokon. 80 cm széles Falvédő anyag, 60 cm széles Ágynemű-garnitúra, 3 és fél szeles 45,20 Ft helyett 31,60 Ft ^ 242,— Ft helyett 145,20 Ft 44,50 Ft helyett 31,20 Ft * 173,— Ft helyett 121,10 Ft 456,— Ft helyett 319,20 Ft i
