Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-09 / 7. szám
Ötletek, újítások világhírű tudós, Szent- Cyörgyi Albert professzor emlékezetes tévéinterjújában meglepően tömör egyszerűséggel mondta az olyan emberről, aki észreveszi a problémákat ott is, ahol látszólag minden rendben van: „Ahhoz, hogy az ember valami újat meglásson, egészen másképp kell gondolkodnia. Es ha az ember másképp gondolkodik, azt mondják róla, hogy bolond ...de ezek viszik előre a világot és persze nagy ellenállásra találnak.” A népgazdaság minden területén gondolkodva dolgozó emberekre van szükség: ilyen jobbító szándékú, tenetséges emberek az újítók. Számuk az utóbbi évtizedben megkétszereződött, ma már kétszázezres az újítók tábora, de kétszeresére nőtt az évente hasznosításra elfogadott újítások száma is. Ezt tudva elégedettek is lehetnénk, ám az évekig tartó, lendületes fejlődés után kisebb-nagyobb megtorpanás jellemzi az újítómozgalmat. Magyarán, megcsappant az újítókedv. Mi lehet ennek az oka? Újítónak lenni gyakorta nem népszerű dolog. A munkatársak szerint az ötletadó, az otthoni kis műhelyben, a munkahelyen fáradhatatlanul kutató ember mindig a hibákat keresi. frigyei pedig azért vannak, mert amit keres, azt meg is találja, megismeri az alkotás örömét, s igyekszik ötletét a gyakorlatban is megvalósítani. Az ötlet elismertetése, megvalósítása azonban számtalan akadályba ütközik. Szemléleti okok vagy az ösztönzők hiánya is olyar „betonjai" lehet, az újat akaró szakember előtt, vagy végül is feladja, nem akar évekig hadakozni, nem akar felőrlődni. Feladja, ha egyedül marad, ha senki sem áll mellette; az újító azonban többnyire szocialista brigádtag, s mivel a munka- verseny-vállalásokban kiemelt szerepet kapnak az újítások, így ezek erkölcsi haszna a brigád, a kollektíva keretén belül is érvényesül. Természetes tehát, hogy a brigád „megvédi” újító tagját. Az' anyagi elismerés érvényben levő lehetőségeit kiforratlan szabályozók korlátozzák. Sok helyütt még ma is tévhit, hogy az újítási díj aránytalanul megterheli a nyereséget, s rossz hatással van a bér- színvonalra is. Kevesebb jut a dolgozóknak — mondogatják olykor az újításellenes tábor tagjai. Ám mind több vállalatnál, szövetkezetnél nemcsak a kiadásra, de a bevételekre, megtakarításokra is odafigyelnek, hiszen a bevezetett, megvalósított újítás hasznot hajt, növeli a nyereséget. M ost, a VI. ötéves terv megvalósítása kezdetén lehetőség van arra, hogy a vállalatok, szövetkezetek tevékenysége az eddigieknél nagyobb mértékben épüljön az újítómozgalomra; a gondolkodva dolgozó szakemberek kezdeményezéseire, ötleteire. Éljünk ezzel a lehetőséggel. B. I. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 7. SZÄM 1981. JANUÄR 9., PÉNTEK Pontos és gyors árutovábbítás Nehéz éve volt a vasútállomásiaknak Rendkívül nehéz, küzdelmes év volt a tavalyi — mondja Rostás Tibor, a vasútállomás főnökségvezetője. — Egész évben gondot okozott a vagonhiány. Sajnos, gyakran előfordult, hogy az árukat nem tudtuk a kívánt időpontban elszállítani állomásunk területéről. Aggasztó volt a helyzet decemberben is, mert 15-én még 130 vagonnyi áru várt elszállításra, csak a konzervgyárból. Értékelés — A MÁV vezérigazgatóság közreműködése révén, sikerült a termékeket eljuttatni a külföldi piacokra. Bizony nagy kő esett le a szívünkről ekkor is, hiszen átéreztük a fuvaroztató helyzetét, s fel tudtuk mérni a gazdasági szempontokat is. — Nehezítette helyzetünket december elején a kedvezőtlen időjárás és a nagy meny- nyiségű hó is, amikor napoHasznosttják az ősgyepet Az élen állnak a rangsorban Javuló eredmények a gyenge homokon A hetvenes évek elején a két nyársapáti termelőszövetkezet egyesült. Az új Haladás Tsz vezetősége, tagsága tisztában volt a rájuk váró feladat nagyságával, nem kergettek illúziókat. Az akkori termésátlagok szerények voltak. A tízmillió forintos alaphiány sem volt megnyugtató. Ma a termelőszövetkezet tisztes helyet foglal el a gazdaságok közt. Az utóbbi években már jelentős nyereséggel zárnak, és teljesen rendeztek a régi számlákat. A súlyos milliókat megtermelték, s ma már biztonsággal tekintenek a jövő elé. — Hogyan tudtak ilyen gyökeres változást elérni? — 1976-ig csak a régi dolgokat tudtuk rendezni — válaszolja Tóth Sándor, a termelőszövetkezet elnöke. — Nem volt könnyű, de becsülettel helytálltunk. A rendkívül rossz talajadottságok ellenére nem adtuk fel a reményt. Ha nem megy a régi, hagyományos módszer — gondoltuk — majd újjal próbálkozunk. Fiatal szakembergárdát alakítottunk ki, valamennyi ágazat élén mérnök áll. Felvettük a kapcsolatot a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel és Vinczeffy Imre professzor segítségével új utakat kezdtünk járni. Ma már úgy látszik, sikerrel. Üzemviteli hitel nélkül elértük, hogy a tervezett ötmillió helyett kilencmillió forint lett a nyereség. A stabilizálódás létrejött, a termelés folyamatos. Már sokan felfigyeltek ránk, elismerésüknek — a helyzet figyelem- bevételével — különösen örülünk. — A változtatások közül melyek bizonyultak életképesnek? — Az 1978-as KB-határozat egyértelműen kimondta, hogy az adottságokhoz igazított termékszerkezetre van szükség. A fejlődés útján a szarvasmarhaprogram indított el bennünket. Országos gond, hogy nincsenek kihasználva az ősgyepterületek. Mi kemény munkával felújítottunk 580 hektár gyepet. Erre alapoztuk a változást. A régi gyep 10 mázsa szénát adott hektáronként, a mostani 60-at. El is nyertük a megyei oklevelet első helyezésünkkel. A megfelelő minőségű takarmány előfeltétele a jó húshozamnak. Mikor csatlakoztunk a Húshasznú Szarvasmarhatartó Gazdaságok Közös Vállalatához, a nyolcvan tagszövetkezet közül az utolsó előttiek vagyunk. Ma hetedikek vagyunk a rangsorban, és százharminc gazdaságnál mutatunk fel jobb eredményt. A növénytermesztés terén is kísérleteznünk kellett. A rendkívül rossz talajviszonyok miatt a sárgarépa és gyökérzöldség mellett döntöttünk. A kezdeti 80 mázsás helyett ma 300 mázsa a hektáronkénti átlag. Remek a napraforgó eredménye is, és most tervezzük a sütőtök bevezetését. Szép sikereink vannak a kalászosokkal. A hatvanas években hárommázsás átlag volt búzából, ma harminckilenc mázsa a termés. Megre- guláztuk a futóhomokot. Annak idején az országban először mi vezettük be a répa védővetéses termesztését. Eredményeink fényesen igazolják a módszer életképességét. — Az emberek hogyan fogadták ezeket a tényeket? — Annak idején nagy vita volt, hogy merre tovább? A vezetőségi üléseken a tagság véleménye volt a döntő. Ök maguk álltak ki az új mellett. Ha nem hittek volna ebben, ma aligha tartanánk itt. Jó a szakember-ellátottságunk, sok a mezőgazdasági mérnök, a szakképzett középvezető. Valamennyien szívvel, lélekkel részt .vesznek a programban. Bár akadnak néha gondjaink a közös tulajdon védelmében, vagy a munkafegyelemmel, összességében mégis azt mondhatom, az emberek átérzik a feladatot és részt vesznek a végrehajtásban. — Milyen gondokkal kell most megbirkózniuk? — Az örökzöld téma, az alkatrészhiány kifejezetten nehéz helyzet elé állít minket. Néhány forintos alkatrész miatt áll egy nagy gép. Nehéz megtalálni az adottságokhoz megfelelő gépeket. Az NDK- beli betakarítógépek és az IFA teherautók ellátása megoldatlan. A növénytermesztésben — a vidék hagyományaihoz híven — a szőlőtermesztésnek vágunk neki. Ez sem lesz könnyű. Gyümölcstelepítéssel egybekötve azonban bízunk benne, hogy sikerül. Nem lesz könnyű az 1981-es esztendő. Eddigi sikereink azonban feljogosítanak a derűlátásra. Csilléi Béla kon keresztül akadozott az árutovábbítás. — Viszont örömmel szólhatok arról, hogy december 23- ára ha megkésve is, de valamennyi szállíttató partnerünk igényét ki tudtuk elégíteni. Partnerek — Az izgalommal terhes év véget ért, s elkészültek a szakmai értékelések is. Eszerint az árutonna tervünket 108 százalékra teljesítettük, ami azt jelenti, hogy a tervezett 95 ezerrel szemben, 102 ezer 797 tonna árut szállítottunk el. — Kiic voltak a fuvarozta- tóik? — Legjelentősebb szállítta- tónk a konzervgyár. Munkánk 80 százalékát ez a vállalat adja. A sorrendben a NEFAG követi. A szolgáltatásunkat esetenként igénybe vette még a Gépjavító és Faipari Szövetkezet, a MÉH, a Ceglédi Állami Tangazdaság, a két termelőszövetkezet, a Göngyölegellátó Vállalat és a TRAKIS is. — Hogyan alakultak a többi mutatók?' — A kocsiterhelés kihasználtságát 107, a helyi kocsik résztartózkodási idejének tervét 101 százalékra teljesítettük. Az árukezelési helyek tervszerű kihasználása csaknem 97 százalékos volt. Kedvezően alakult az idegen kocsik tartózkodási ideje, mely 24 óra helyett 21 lett. — Jól teljesítettük az egy kocsira eső kocsimozgatási időt is, mely a tervezett 7,15 perccel szemben 6,90 perc lett. Viszont kedvezőtlenül alakult az egy kocsira eső tartózkodási idő. Az erre vonatkozó tervünket csak 96,8 százalékra tudtuk teljesíteni. Jennek okai partnereink előtt is ismeretesek. Tartózkodási idő — Elkészültek-e idei tervek? már az Metszik a szőlőt Növelik a gabonatermelést Az Arany János Termelőszövetkezetben Holló Ferenc főmezőgazdászt kérdeztük meg arról, hogy milyen munkákkal kezdték az új esztendőt? — Miután a múlt év végére a leltározásokat rendben befejeztük, a tsz irodaházában az adminisztratív dolgozók teljes erővel hozzáfogtak az 1980-as esztendő zárszámadásának és gazdálkodási eredményeinek összesítéséhez. A zárszámadó közgyűlés előreláthatólag február közepén lesz. Közben szakvezetőink befejezik az idei termelési tervek elkészítését, melyek kevés változtatással, a múlt évi alapra épülnek. Gabonatermelésünket növeljük és 140-ről 150 hektárra emeljük a paradicsom termőterületét is. Folytatjuk a kifizetőnek mutatkozó sárgarépa és a konzervgyárnak szárításra szállított levélzöldség termesztését. — Ha az idő engedi, a szántóföldi növénytermesztésben, a kertészetben és az erdészetben, a szokásos téli munkákkal foglalatoskodunk ebekben a hetekben. Egyénét-* len felszínű területeink gyümölcstermelésre alkalmassá, és termőbbé tétele érdekében folytatjuk a talajegyengetést. Befejezzük az őszi esőzések miatt elmaradt mélyszántásokat, valamint a szerves és a műtrágyázást, majd elvégezzük a gabonafélék fejtrágyázását. — Szőlő- és gyümölcsös telepeinken az enyhébb napokon már megkezdtük a szőlő metszését és a fák tisztogatását. Az ültetvényeken sok tagunk talál munkát. — Erdőgazdaságunkban terv szerint folyik a nyár- és az akácfa kitermelése. A fát részben exportra adjuk el, jelentős részét pedig faipari üzemünkben, ipari és építési célokra feldolgozzuk. Ezzel látjuk el Dózsa György utcai fatelepünket. Kopa László Moziműsor A világ rendje és biztonsága. Színes, szinkronizált francia krimi. Előadás kezdete: 5 és 7 óra. A stúdióteremben Az acélváros titka. Színes, szinkronizált csehszlovák ifjúsági film, fél 4-kor. A vágy titokzatos tárgya. Színes, szinkronizált francia film. (16 éven felülieknek!) fél 6-kor és fél 8-kor. — Előre láthatólag e hónap közepéig megkapjuk az állomásunkra vonatkozó tervszámokat is. Természetesen idén is fontos feladatunknak tartjuk a pontos és gyors áru- továbbítást. Igyekszünk még jobban csökkenteni az egy kocsira jutó tartózkodási időt. Szeretnénk a meglévő jó kapcsolatainkat tovább erősíteni, s szállíttató partnereink megelégedésére tevékenykedni. K. K. Növekvő forgalom Fiatal boltvezetők A város boltjainak vezetői és dolgozói dicséretes buzgalommal fáradoztak azon, hogy figyelmes, jó kiszolgálás mellett, elégedetten távozzanak üzletükből a vásárlók. El lehet ezt mondani nemcsak az idősebb kereskedőkről, hanem fiatalokról is, akik közü' sokakat az Áfész, a Cegléd és környéke kiskereskedelmi és a többi vállalat, vezétő posztokra állított. A fiatalokról szólva, meg kell említsük Virág Sándor net és Gyulai Zoltánnét, akik Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat Kálvin téri boltját vezetik. Virág Sán dómé, a boltvezető, Gyűl" Zoltánná a helyettese. Másfé’ éve sincs, hogy a kis bolto* átvették. Azóta ízlésesen berendezték, szép kirakatot készítettek. A pontos kiszolgálás során az áruhoz kedvességet is csomagolnak, és ha valamilyen portéka délelőtt elfogy, délutánra beszerzik. Ke zük alatt a bolt havi átlagforgalma 200 ezer forintról 30' ezer forintra nőtt. K. L. Színházi előadás A kecskeméti Katona Józ- Színházban este 7 órakor, Gc goi: Revizor. Blaha-bérlet. Gazdaságosság és minőség Terjednek a tudományos módszerek Az építő- és építőanyagipar munkájának, irányításának korszerűsítését sürgetik a vezetőutánpótlás-képzésben részt vett hallgatók. Azokból a válaszokból, amelyeket az írásos közvéleménykutatás alapján adtak — kitűnik, hogy többségük elavultnak minősíti a jelenlegi szervezési módszereket, kétharmaduk nem tartja kielégítőnek a termelőeszközök kihasználását, ezért szorgalmazzák a tudományosan megalapozott, fejlett termelési és irányítási módszerek elterjesztését, az ágazati és a felügyeleti irányítás jobb összehangolását. A hallgatók válaszaiból megfogalmazható követelmények összhangban állnak' az ágazat fejlesztési céljaival, s a fiatal vezetőket is elsősorban a legfontosabb tennivalók foglalkoztatják: a gazdaságosság és a minőség javítása. A hallgatók egyebek között indítványozták, hogy a leendő vállalati vezetők kinevezése előtt legalább egy-két évet töltsenek el kötelezően a minisztériumban, hogy még nagyobb áttekintést szerezzenek az egész ágazatról. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Sakkeredmények Rendszeresebb felkészülés Az 1980. évi Pest megyei I. osztályú sakkcsapatbajnokság végeredménye a következő: 1. Váci DCM 87,5; 2. Dunaha- raszti MTK 78; 3. IM Vasas (Iklad) 63,5; 4. Szobi Vasutas —Petőfi 63; 5. Érdi VSE 56,5; 6. Gyömrői SE 55; 7. Dabas SE 49,5; 8. Albertirsai TszSK 49; 9. Perbáli Tsz SK 44,5; 10. Aszódi Spartacus ' 40,5; 11. Nagykátai Vörös Meteor 37; 12. Nagykőrösi TRAKIS SC 35,5 ponttal. A körösi sakkozók egyéni összteljesítményé a minősítés (értékszám) szerinti felsorolásban a következő volt: Nagy Sándor I. osztályú játék 11 pont 5,5 % 50 Kovács István III. osztályú 5 1 20 Forró Pá! III. osztályú 2 — — Bakó Mihály III. osztályú 5 1 20 Mészáros Tibor III. osztályú 8 4 50 Mogyoró László III. osztályú 4 1 25 Horváth József III. osztályú 11 3 27 Kis Sándor I. III. osztályú 11 5,5 50 Hévizi Jenő IV. osztályú 5 2 40 Búz Dezső IV. osztályú 3 2 66 Cs. Kovács Péter IV. osztályú 10 4 40 Dézsi Imre rajtengedélyes 4 3 75 Szabó Sándor rajtengedélyes 1 — _ Mat uska Sándor rajtengedélyes 9 1,5 16 Kis Sándor II. rajtengedélyes 4 1 25 Katona József rajtengedélyes 7 0,5 7 Kacska Albert rajtengedélyes 2 0,5 25 Farkas Ildikó rajtengedélyes 3 — _ Agóc s József rajtengedélyes 2 — _ Dávid Ferenc rajtengedélyes 1 — — Az 1980 elején megszűnt sági és serdülő válogatottjaiNk. KIOSZ Sportkörtől vette át a sakkozókat az újonnan alakult Nk. TRAKIS SC. A játékosállomány meggyengült, amit az is mutat, hogy 8 újonc is szerepelt a körösi csapatban. E szellemi sportágban a rutinra nagy szükség van. Többen rendszertelenül jártak a felszegi TRAKIS Ifjúsági Klubba az edzésnapokon. Reméljük, ez évben rendszeresebb lesz a felkészülés. A TRAKIS Szövetkezet erre az évre is megadta az anyagi támogatást a szakosztálynak. Labdarúgó-utánpótlás A Magyar Labdarúgók Szövetségének utánpótlás-bizottsága április elején, a tavaszi iskolai szünetben rendezi meg' a 19 megye és Budapest ifjúnak tornáját, öt helységben. Reméljük, hogy Pest megye csapataiban találkozunk tehetséges nagykőrösi sportolókkal is. S. Z. Hálás köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett férjem, édesapánk, Hidasi T. fái temetésén részt vettek, utolsó útjára elkísérték. fájdalmunkban osztoztak, özv. Hidasi T. Pálné és családja, Nagykőrös. Attila u. 4. Köszönettinket fejezzük ki mindazoknak, akik felejthetetlen férjem és édesapánk temetésén részt vettek és mély gyászunkén viliién; segítettek. A gyászoló Szűcs család. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Htrlai I
