Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-09 / 7. szám
LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1981. JANUÁR 9., PÉNTEK Jégveremre épült Megújul a csömöri művelődési ház Csaknem egy esztendeje megmozdult a föld Csömörön ... Még mielőtt bárki valami szörnyű következményekkel fenyegető földrengésre gondolna, ki kell ábrándítanom. Nem földrengés történt, mindössze annyi — bár az anyagi kárt tekintve, ez is súlyos eset —, hogy a művelődési ház fala, sőt az egész épület életveszélyessé vált. Olyannyiról, hogy tavaly márciusban be kellett zárni az intézményt. A színpad alatt Nem nehéz kitalálni, hogy mindez mekkora bosszúsággal, s nem kis nehézséggel járt a faluban. A már hagyományosan jó eredménnyel tevékenykedő klubok, körök, ha csak átmenetileg is, de „szorult” helyzetbe kerültek... Vándoroltak oda, ahol éppen akadt számukra egy üres terem, vagy egy-egy alkalommal a tanács épületében tartották foglalkozásaikat, hisz végül is nótás- kedvű kórus, vagy a szorgalmas kertbarátok számára ezzel nem állt meg az élet. — Mi okozta az életveszélyes helyzetet, s mit tettek a művelődési ház megújításáért? — kérdeztük Balogi Istvánnét, a csömöri községi tanács vb- titkárát. — Nem tudni, milyen megVállalati főosztályharc A vállalat — mint va- ** laimenyi szervezet — magában rejt különféle konfliktusokat: feladatokét, érdekekét, eredményekből való részesedésekét, s mindenekelőtt — felelősségékét A vita, a vélt vagy való igazságok következetes képviselete, s ezzel a nézetek ütközése természetes kísérője a tervezésnek, éppúgy, mint a végrehajtásnak. Minél szerteágazóbb egy-egy termelőhely tevékenysége, annál inkább szükség van a hasznos, vitákra, az előzetes egyeztetésekre, a teendők, s az érdekek lehető legjobb összehangolására. A gond abban van, hogy ezek helyett némely cégnél akaratlanul is szaporítják a konfliktusokat, az önérdekek mindenekfölé emelésének szolgálatában. i Elkészültek a középtávú Vállalati programok. S mikor máskor, mint ilyenkor vélhető jogosnak, hogy az érintettek kivétel nélkül keressék a megoldásokat, a forrásokat, a tartalékokat, azt tehát, ami előbbre juttatja a közös ügyet. Mégis meghökkentően gyakran •lehettünk tanúi áldatlan vitáknak, egyre terjedelmesebb följegyzések, emlékeztetők, s viszontföljegy- •zések készítésének, amikben — sajnos — nem az kapott helyet, melyik főosztály, osztály mit hogyan csinál majd, hanem ennek az ellenkezője; mit nem tesz, mire nem hajlandó, mire nem képes. Aligha újdonság az a megállapítás, hogy a vállalati szervezet — tisztelet a kivételnek —, mint azt sok vizsgálat igazolta, lényegesen elavultabb, mint amilyen a termelőhelyek technikai, technológiai szintje. S ha ezt az amúgy- ís nehézkes, lassú szervezetet szétszabdalja az egyes részterületek függetlenedése a többi alkotóelemtől, ha a tényleges feladatkijelölést az váltja fel, hogy az osztályok, a főosztályok elutasítanak minden ésszerű kompromisszumot, akkor könnyen bekövetkezhet az akoiáképtelenság, a holtpont. Kimozdulni persze szükségszerű ebből az állapotból, ám közben telik az idő, újabb energiákat emészt fel a felettesek — az osztályokat, főosztályokat felügyelők — megbeszéléseinek sorozata, s a cél még mindig nem került közelebb. Ez pedig már nem „bel- ügy”, nem marad egy-egy vállalati részleg irodáinak falain belül, ez az egész közösség holnapját befolyásolja. Mégis, érdekes módon, a kelleténél sokkal kisebb az az erkölcsi nyomás, amelyet a kollektíva gyakorolhatna érintett tagjai csoportjaira, fölisimer- tetve velük — s amennyiben ez nem megy, akkor kényszerrel — az érdekek alapvető azonosságát, az ebből következő szükségszerűséget A túlzott tapintathoz, a veszélyes megértési készséghez talán hozzájárul, hogy gyakran forma szerint minden rendben van. Zajlanak az értekezletek, készülnek a papírok, sorra testületek elé kerülnek a különféle előterjesztések. Minden energiának any- nyi az értéke, amennyi az eredménye. Mégis, gyakran csak addig jut el az ítélkezés, hogy a fölhasznált energiákat méltányolja. Kétségtelen, a vállalati főosztályban: rengeteg erőt, időt, jobb sorsra érdemes szellemi erőfeszítést emészt fel. A teendők tologatása, annak megmagyarázása, miért nem tarthatók be a határidők, a felelősség ismétlődő elhárítása, az akadályok új s még újabb csoportokba rendezése mellett olykor más eszközök is bevetésre kerülnek: szaktekintélyek, felügyeleti szervek, másokkal nem közölt intézkedések alakjában, jogszabályok papírízű ciitálásáhan. Történhet mindez azért, mert — akár a tervezésben, akár más teendők esetében — előzetesen nem határolták körül egyértelműen a feladatokat, s az azokkal járó felelősségeket, nem jelölték meg pontosan az elérendő célt, az elérést szolgáló feltételeket, eszközöket. Ha azonban valaki venné a fáradságot, s kiszámítaná, hogy a lehetségesnek és a ténylegesen elértnek mi az aránya az így készült tervekben, az így végrehajtott feladatokban, akkor szembeötlő különbségekre bukkanna. P áadásul napjainkban a korábbiaktól lényegesen eltérő gazdasági környezetben könnyelműség abban bízni, hogy ami egyszer vagy kétszer megfelelt munkamódszerként, stílusként, az most is jó lesz. A vállalati főosztályharc ezért olyan csata, amiben csak vesztesek lehetnek, a látszatgyőztesek is azok lesznek. M. O. fontolásból — kezdi a magyarázatot —, de elődeink az egykori jégverem tetejére építették a művelődési házat. Ez még nem lett volna baj, de az alapozást is rosszul végezték el, s a falak süllyedni kezdtek. Már javában benne jártunk a felújításiban, amikor észre vettük. hogy a színpad alatt is mozog a talaj, ide is kell az erősítés. Évtizedek óta Mitagadás, a kényszerhelyzet ellenére is ráfért már a megszépítő felújítás a kis falu művelődési házára. Egy- egy járási, vagy a megye határain túlról is vendégeket vonzó rendezvény alkalmával igazán nem büszkélkedhettek a művelődési házzal a vendéglátók. Ha segítséggel is, de megtalálták a módját annak, hogy hónapokig tartó munka árán megújhódhassék a csömöri művelődési ház. Segítségükre sietett a megye, kaptak a közös bugyellárisból egyszer 350 ezer, majd 800 ezer forintot. Betársult a moziüzemi vállalat is 250 ezerrel... Most már csak neki kellett látni a munkának. Azért ez sem ment cilyan könnyen, hiszen az előbbiekből is kitűnik, jó néhány szakembernek adott elfoglaltságot, és nemjs kis feladatot jelentett a művelődési ház felújítása. — Így aztán szép sorjában haladt a munka, kipipálhattuk a teendőket. Régi vágyunk is teljesült, a felújítással együtt elkészült a központi fűtés is a művelődési házban. Évtizedek óta nem tudtunk 13 foknál melegebbet produkálni az intézményben, s nem azért, mert takarékoskodtunk az energiával .'.. Hamarosan ennek is vége. Szórakozni vágyók A kérdés most már csak az, mit jelent ez a hamarosan? A munkák állását tekintve persze, már jósolni könnyebb, s az is sürgeti a házban ténykedőket, hogy közeleg a kertbarátkor hagyományos év eleji batyusbáljának ideje, akkorra pedig ha törik, ha szakad, el kell készülniük. Így, ha minden jól megy, február elején tnár ismét a művelődni, szórakozni vágyók •zsivajától lehet hangos a csömöri művelődési ház. Reméljük, ezek után a jégverem sem kezd újabb aknamunkába ... G. M. MÉM Műszaki Intézet A címerező gépek vizsgálata Kevesebbet kell gyalogolni A hibridkukorica-vetőmag termesztésének egyik igen munkaigényes művelete a cí merezés. Az anyanövények cí merének eltávolítása nálunl még úgyszólván teljesen kézi erővel történik, csupán néháni gazdaság alkalmaz címerező gépet, ezek azonban a vetés terület alig néhány százaléká nak kezelését teszik lehetővé Ezért a MÉM Műszaki Inté zet az elmúlt években kísér letezett öt külföldi gépúj donsággal, amelyek közül megpróbálták kiválasztani a legjobbakat. A kutatásokat legutóbb < szekszárdi KSZE megbízásá ból folytatták a Dalmandi Ál lami Gazdaságban. Többféli rendszerű, eltérő működési gépeket vontak be a kísérte tekbe, amelyek közül az úgy nevezett állványos gépek lé nyegében a hagyományos ké zi címerezést valósítják meg hozzájuk jelentékeny személy zet kell. Előnyt talán az je lent, hogy az embereknek nen kell annyit gyalogolniuk mun ka közben, mint korábban Ezek a masinák körülbelü egy kilométeres óránkénti se bességgel üzemeltethetők. P haladási sebesség, így a terű letteljesítmény is, elsősorbai a címerezők ügyességétől gyakorlottságától függ. A ku tatók ezt a gépet alkalmasnál találták arra, hogy rá mecha nikus egységet szereljenek. Vannak úgynevezett tépő hengeres és forgókéses címe rezők is, az előbbiek kíméletesebben dolgoznak, kevesebb levelet távolítanak el a kukoricáról. Mindkét típusra jellemzi hogy beruházási igényük nagy és a műveleti költségük is magas. A költségek csökkentése érdekében az látszik előnyösnek, állapították meg az intézet munkatársai, ha az alapgépet szocialista relációból szerezzük be, vagy rátérünk a címerezők hazai gyártására. A szükség mindenképpen azt diktálja, hogy a jövőben ebből a gépféleségből is legyen elegendő, mert kevés a munkára vállalkozó személy a mezőgazdasági nagyüzemekben. Ferromech a ni ka Laborasztalok exportra Mégelőző kísérletek A nagyüzemi vegyipari technológiák bevezetését, az új termelési eljárásokat általában megelőzi egy-egy kísérlet. Ennek fontos eszközei az úgynevezett félmikró laborasztalok, amelyekből — a Gépexport Vállalat megrendelésére, szovjet exportra — tavaly negyvenet gyártottak az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezetben. A készülékekből az idén is több tucatnyit szerelnek majd össze Aszódon. Hévízgyörk Télen is utaznak Színházba látogatnak és megnézik Pestet — Hová, merre mennek legközelebb? — kérdezem Réti Istvánt, a hévízgyörki nyugdíjasklub vezetőjét. — Klubunk tagjai nagyon kedvelik az országjáró kirándulásokat — kaptam a felvilágosítást —, de a téli időjárás nem kedvez a hosszabb utaknak. Ilyenkor szívesebben beszélgetünk, nótázgatunk a jó meleg klubszobában. Hétfőn este éppen Tóth István egyetemi adjunktus tartott előadást számunkra a borok téli kezeléséről. Igazán sokat tanultunk, pedig legtöbben pár évtizede foglalkozunk szőlőtermeléssel. Természetesen azért nem ijeszt meg bennünket a tél, és utazni is fogunk, ha nem megyünk nagyon messzire. A Fővárosi Operettszínház János vitéz című előadására sikerült Erdősáv az autópálya mentén Zajszintmérés kétszer Városunk ma még kedvező helyzetben Városaink iparosodásának előrehaladásával sok kedvezőtlen jelenség is felbukkan. Ilyen a mind nagyobb mértékű, az egészséget károsító zaj. A zaj és a zajártalom nagysága függvénye az ipari üzemeknek, illetve azok milyenségének. Gödöllő ebből a szempontból ma még kedvező helyzetben van, de hogy a későbbiekben is így legyen, arról már most kell gondoskodni, előrelátó tervezéssel. A nemrégen született hosz- szú távú környezetvédelmi intézkedési tervben erre vonatkozón is találunk részletes utasításokat. A Szabadság téri tömbfűtőmű csendvédelmi terveit 1982 végéig elkészítik, illetve ennek alapján a kivitelezést. Az M3-as autópálya mindkét szakaszán, a belterületi részen erdősávot ültetnek. A városi tanács illetékes osztálya az építési engedélyek kiadásánál is fokozottan veszi figyelembe a csend védelem szempontjait. Akár telepszerű építkezésekről, akár intézményekről, illetve magánházakról van szó. Üvegekbe töltik a csemegét A Szilasmenti Termelőszövetkezet élelmiszerüzemében a tervek szerint áprilisig, mintegy 60 vagon halat dolgoznak fel ruszlinak. A képen: üvegbe töltik az asszonyok a halcsemegét. Barcza Zsolt felvétele A MÉM Műszaki Intézete társadalmi munkában vállalta, hogy a város forgalmasabb csomópontjain, az autópálya mentén, a nagyobb lakótelepeken évente kétszer zajszintmérést végez. jegyeket szereznünk. Nemcsak a fiatalokat kapta el a nagy nosztalgiahullám. Mi is szívesen hallgatjuk újra és újra Iluskát, Bagót, meg a többieket megszemélyesítő szereplők előadásában a fiatalságunkat idéző dalokat. Február 7-én ötvenen nézzük meg az előadást, majd körutazást teszünk az esti Budapesten, hiszen kevesen ismerik közülünk az esti Pestet. F. M. Több száz sorozat Beütőszámok és -betűk Lemezbe, öntvénybe kell ütni betűt vagy számot? .Nem gond, ha van a raktárban vagy a lakatosládában egy-egy sorozat beütőszerszám. Hogy legyen elég, a kőbányai Szerszámkészítő Ipari Szövetkezet gödöllői üzemében a szám- beütőkből háromszázat, a betűjelesekből ötszázat gyártanak az első fél évben. Városi moziműsor Kérek egy elefántot. Színes, lengyel ifjúsági film. Csak 4 órakor. Gyilkos a tetőn. Színes, svéd bűnügyi film. 6, 8 órakor. Amikor telítődik a piac Főző helyett szerszámlap A kőbáhyai Szerszámkészítő Ipari Szövetkezet gödöllői üzemében tulajdonképpen már tavaly hozzáláttak a profilmódosításhoz. Eddig és még nap jainkban ugyanolyan termékeket gyártanak, amelyek népszerűek, kedveltek, de ez a részleg is áttér a szövetkezet alaptermékeinek gyárfására. Miről is van szó? r Újfajta kiöntő A gödöllői üzem néhány éve a Kalifa elnevezésű két- és négyszemélyes kávéfőzőket, valamint kávékiöntőket gyárt. Tavaly például százhetvenezer kávéfőzőt és ötszázhatvanezer kiöntőt készítettek. Két év alatt lényegében telítődött a piac, drágult az alumínium is, így valamelyest csökkent az' érdeklődés termékeik iránt. Ennek ellenére ez évben még 140 ezer kávéfőzőt és mintegy 480 ezer hagyományos kiöntőt vár tőlük a kereskedelem, és persze a vevők. Egy újfajta kiöntő nullszériájával is elkészültek, ezer darabot már eddig, s nyolcvanezret a második félévben gyártanak belőle. A profilváltás azzal kezdődött, hogy a kétszemélyes kávéfőzők gyártását átadták a budapesti Autofém Szövetkezetnek, jövőre a négyszemélyes Kalifákat is más gyártja már. — Fokozatosan térünk át a szerszámházak és a szerszám, lapok gyártására — mondja Máté Sándor, a szövetkezet gödöllői üzemének vezetője. — Tavaly egy másik telepünkön már mintegy nyolcmillió forint értékben készítettünk ilyeneket. Nagy az érdeklődés irántuk, különösen azért, mert lényegében importpótló termékekről van szó. Mi egyébként úgy adjuk át a kereskedelemnek ezeket, hogy a szerszámházakba az alapokat beépítjük, ami egyszerűsíti a gyárak szerszámkészítőinek munkáját. A becslések szerint évente harmincmillió forint értékű importot lehetne megtakarítani, ha a szerszámházak és lapok hazai gyártása teljeskörűvé válna. A szövetkezet fej- lesztéshitel-igényt nyújtott be az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsághoz, s mintegy kilencmillió forintos támogatást ígért a KISZÖV is. Elsősorban új gépek vásárlására költik majd a pénzt. A gödöllői üzemcsarnok, de az egész telep is fontos feladatot kap, hiszen 10—11 különféle megmunkáló gépet állítanak itt üzembe, például a nagy teljesítményű maró- és köszörűgépeket. f Állandó anyagraktár Máté Sándor üzemvezető elkészítette a gödöllői telep technológiai tervét, s hogy mennyire nagy szerepet kap ez az üzem a szerszámgyártásban, arra jellemző • megállapodást kötöttek, a Ferrogló- busszal, amely állandó anyagraktárai létesít kizárólag ennek az üzemnek. Az üzem a tavalyi 48,6 millió forintos termelési tervét 50,2 millióra teljesítette. A túlteljesítésből egymillió forintot az év vége előtt vállaltak az üzemben dolgozók, részükre karácsony előtt átlagosan háromezer forint jutalmat fizettek ki. F. I. ISSN 0133-1»» (Gödöllflt Hírlap)
