Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

1981. JANUÁR. 9., PÉNTEK 4f, ■ xMirlav Kettős jubileum Sajtónk 9e§Sciválébbjai a jó ügyért fogtak tollat Emlékülés a Tudományos Akadémián Az idén 275 esztendeje an­nak, hogy megjelent a Mer- curius Hungaricus, a Rákóczi szabadságharc eseményeinek hiteles bemutatására szánt la­tin nyelvű újság első száma. Ettől számítják a hazai hír­lapirodalom megindítását. 1981-re egy másik jeles sajtó­évforduló is jut: 200 éve, hogy napvilágot látott az első ma­gyar nyelvű lap, a Magyar Hírmondó. E kettős jubileum alkalmából a Magyar Tudo­mányos Akadémia nyelv- és irodalomtudományi osztályá­nak sajtótörténeti bizottsága és a Magyar Újságírók Szö­vetsége emlékülést rendezett tegnap a Magyar Tudományos Akadémián. Szabolcsi Miklós akadé­mikus, osztályelnök beveze­tőjében elmondotta: Ma, ami­kor a politikai és gazdasági igények előtérbe állították az életmódkutatást, különös je­lentősége van a sajtónak, mint éppen az életmód, a szokások megörökítöjének, és tanújá­nak, egyszersmind formáló­jának, alakitójának. Egy új marxista művelődéstörténet­nek épp ezért egyik legfonto­sabb alkotó része a sajtó vizs­gálata. Ezt követően Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke köszön­tötte az emlékülést, hangsú­lyozva, hogy a magyar sajtó legkiválóbbjai mindig a tár­sadalmi haladást szolgálták, a jó ügy érdekében fogtak tol­lat. Az emlékülésen Köpeczi Bé­la akadémikus, Kosáry Do­mokos, a történelemtudomá­nyok doktora, Sziklay László, az irodalomtudományok dok­tora és Kókay György, az irodalomtudományok kandi­dátusa tartott előadást. Egyebek között rámutattak; az anyanyelvű sajtó egyik lé­nyeges sajátossága volt, hogy maga is cselekvő részesévé vált annak a jelentős és a pol­gári nemzetállam kialakítását célzó mozgalomnak, amely a nemzeti nyelv kifejlesztéséért szállt síkra. KISZ-tagoknak , Kongresszusi levél A X. kongresszusára készü­lő Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség közreadta a Központi Bizottság kongresz- szusi levelét. A KlSZ-tagok- hoz szóló levél a fiatalok éle­tével, az ifjúsági szövetség helyzetével, feladataival fog­lalkozik. A tanácskozást meg­előző közös gondolkodás alap­jául szolgáló levél vitára, ál­lásfoglalásra hívja fel a KISZ- tagságot és a KISZ-en kívü­lieket egyaránt. A kongresszusi felkészülés fontos állomásaként az algp- szervezetekben a közeljövő­ben taggyűléseken tárgyalják meg a levél tartalmát. Billy Crabm Kft&gyoB'orszásen A magyarországi reformá­tus egyház meghívására Buda­pestre érkezett dr. Billy Graham baptista lelkész, az amerikai közéle? ismert sze­mélyisege. A repülőtéren dr. Bartha Tibor református püs­pök és a hazai egyházak -több vezetője fogadta. Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke tegnap ebedet adott az amerikai vendég és kísérete tiszteletére. Dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke budapesti rezidenciáján fogadta dr. Billy Graham-et. Hufíámvefgyben a MEXÉPSIEffi M@st is sikerül kilábalni? Mintha újkori népvándor­lás kezdődött volna meg: ta­valy kiírna hónap alatt 367-en mondtak fel a budaörsi ME- ZÉPSZER-nél. Ez már önma­gában is szinte katasztrofális lenne, ám még valami hoz­zátartozik az igazsághoz. Az, hogy a kilépőik 70 százaléka építőipari szakmunkás. He­lyükre pedig többségében szakképzetlenek jöttek, s mindössze -272-en. Kevés a pénz Kutatták-e a rengeteg kilé­pés okát a vállalat vezetői? Dr. Pethő Ferenc főkönyvelő szerint nem sokat kellett vizs­gálódniuk. A MEZÉPSZER-re, miután mezőgazdasági építő­ipari szövetkezeti vállalat, nem azok a gazdasági szabá­lyozók vonatkoznak, mint az ipari üzemekre. Gazdálkodá­sukat a mezőgazdasági szabá­lyozó rendszer határozza meg. így például a bérfejlesztés mértéke független a tényleges teljesítménytől, az elért ered­ménytől. Tavaly eszerint csu­pán egy százalékkal emelhet­ték a fizetéseket. Az emberek azonban hosszú távon nem tűrték az alacsony keresete­ket, új munkahely után néz­tek. Egy tény azonban még mindenképpen ide kívánkozik. Miután 1980-ban az állami beruházások száma jelentősen csökkent, az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium — figyelembe véve a népgazda­ság érdekeit — igyekezett fel­kelteni a vállalatok kedvét, külföldön végezhető — ex­portmunkák iránt. Akadt is több vállalkozó eég, és a ME- ZÉPSZER legjobb szakembe­reinek kapóra jöttek a kedve­ző fizetési ajánlatok. Ezek után nem kíván túl sok magyarázatot, miért került a vállalat szaruit hely­zetbe. De nézzük meg, mit is jelent ez pontosan? Rendkí­vüli erőfeszítéssel is csak 35 lakást tudtak átadni év vé­géig Pilisvörösváron — a terv ennek a duplája volt — ; csú­szik a budaörsi központú já­rási hivatal elkészülésének határideje, csakúgy mint a 16 tantermes iskola teljes befeje­zése. (Szociális létesítmény és tornaterem épült volna a má­sodik ütemben.) Nem készül ei azonban a budakeszi ifjú­sági ház sem az ígért időre. Ez egy kísérleti épület feszített betonszerkezetből állítják ösz- sze, mondja a főkönyvelő. Ha­sonlót még nem építettek, az- aza nincs kellő gyakorlatuk, amihez anyagellátási nehézsé­gek és az alvállalkozók lema­radása társult. Ugyanakkor a korán beállt hideg idő sem kedvezett az építőknek: az emberek ide-oda irányítása miatt nem tudták kellően megszervezni a táliesítést. Ez pedig műszaki hibák forrása lett. A vállalat gazdasági ne­hézségeit jól jelzi, hogy tavaly szeptember közepén fizetéskép­telenné váltak, annak ellené­re, hogy már évközben 64 mil­lió forint hitel felvételére kényszerültek. Bizonytalan tervezés A jelenlegi mélypontot több körülmény okozta. Lényeges ezek közül, hogy háromszor kellett újra készíteniük a számlákat árváltozás miatt, valamint az, hogy a kalkulál­ható nyereségre vonatkozó rendeletek csak a múlt év el­ső negyedének a végén jelen­tek meg; Egyszerűen, nam tud­tak pontosan tervezni. Termé­szetesen nagyfokú bizonytalan­ságot tapasztaltak a megrende­lőktől is. Súlyosbította a vállalat hely­zetét az is, hogy idén nem vállalhattak munkát a fővá­rosban. A fennálló szabályok értelmében pedig azok 4 szá­zalékkal nagyobb kalkulálható hasznot hozhattak volna — mint a megyeiek. Mindez hoz­zájárult a szállítási és fuvaro­zási költségek tetemes növe­kedéséhez is. Az a körülmény pedig, hogy a vállalatra a mező-gazdasági szabályzók vonatkoznak, nem­csak az alacsony bérfejlesztés miatt jelen-tett gondot. Rende­let irta elő, hogy a mező-gaz­dasági építőipar nem vállalhat új, tanácsi beruházások kivite­lezését, csupán fenntartási-ja­vítási munkákat. Illetve meg­tehették, de magasabb term-e- lési adó-kötelezettséggel, a bu­daörsieknek ez 1980-ban mint­egy 40 millió forint többlet adót jelentett. Pénzügyi nehézségeikhez még a készletgazdálkodás is hozzájárult. A MEZÉPSZER építőipari tevékenysége mellett a koráb­bi években számottevő vasipari termék- és szerkezetgyártással is foglalkozott. Saját szaba­dalmuk alapján készítettek töb­bek között, hűtőajtókat az or­szágos élelmiszeripari rekonst­rukcióhoz. Miután a nagy munka befejeződött, nincs igény termékeik iránt. Űj pro­fil után kellett tehát nézniük, így vállalkoztak közreműkö­désre — a paksi atomerőmű építésénél. Úgynevezett beszi­vátorokat gyártottak —az erő­mű hűtővízellátásához szüksé­ges rendszer alkotó részeit ne­vezik így —, és szereltek is össze, a helyszínen., Termelő­ipari kapacitásukat azáltal '.sem sikerült azohbatr a' "fervő2§tt: mértékben lekötni. Uj cikk gyártása A vészharangkongatásnak nincs itt az ideje — szögezi le dr. Pethő Ferenc. Állítja: a vállalat sok, még ki nem hasz­nált belső tartalékkal rendel­kezik és eddig is mindig ki­lábaltak a hullámvölgyből. S hagy milyen elképzelésekkel vágtak az új esztandőn-sk? Döntő, hogy átkerült a ME­ZÉPSZER az állami gazdasági szabályozó rendszerbe. Terve­zik különféle, jól fizető építő­ipari exporbmun'kák vállalását, s az sem lényegtelen, hogy ’ a teljes ipari kapacitásukat ki­töltötték. Mégpedig úgy, hogy megteremtették egy új cikk, a lcislakótelepek automatikus, zárt rendszerű szennyvíztisztító berendezéseinek gyártási felté­teleit. Dodó Györgyi Dinamizmus a külcsín mögött Kezdeményezések es szentendrei üzemekben Festői kanyarulattal simul a Duna a ma már 17 ezres lé­lekszámú Szentendre partjai­hoz. A téli hétvégeken is né­pes/ a hangulatos folyóparti korzó. Ki Kovács Margit ke­rámiái, más a Ferenczi Mú­zeum,. sokan az idős Barcsay mester műveinek kedvéért látogatnak ide. Sokakat vonz, s mindenkit másért e szép fekvésű, patinás város. Jár­va a girbe-gurba utcákat, gyö­nyörködve számos műemlék s alkotás szépségében, alig ér­ződik az a másfajta belső di­namizmus, forrongás és ala­kulás, mely legalább annyira jellemzi e települést, mint a külső csín, a szellemi érték. Minden centiért — Talán azért van ez, mert a hétköznapokról kevesebbszer esik szó — vág közben a dol­gok közepébe dr. Baráth End­re, az MSZMP Szentendre Városi Bizottságának első tit­kára. — A városban évente megforduló több mint 2 millió idegen nem láthat be az üze­mek termelésébe, életébe. A városban ma már 20 ipari üzem, szövetkezet és egyéb te­lephely működik, melyek nemcsak bel-, hanem külhon­ban is keresett árukat állít elő. Általában a fejlődés jel­lemzi az üzemeket. Ám az sem titok, hogy az előrelépés min­den centijéért meg kell küz­deni. Erről azonban azok tud­nak, akik naponta bekapcso­lódnak a város vérkeringésé­be. — Valóban így van, talán soha nem küzdöttek annyi gonddal az üzemek és a szö­vetkezetek, mint az 198ü-as esztendőben — kapcsolódik a beszélgetésbe Havass Imre, az MSZMP Szentendre Városi Bi­zottságának titkára. — Kétség­kívül szigorodtak a gazdálko­dás feltételei, s ez újabb utak keresésére, a takarékosabb és fegyelmezettebb munkára ösz­tönözte a vezetőket, a dolgo­zókat. Elég, ha csak a legna­gyobb üzemeknek, a PEVDI irószergyárának, a Pest me­gyei Fémipari Vállalatnak, a papírgyárnak, a Eetan- és Vasbetonipari Művek helyi üzemének, vagy az Erdészeti Gén gyártó Vállalatnak az el­múlt évét tekintjük. — Vegyük rögtön az utób­bit. E vállalatitok, a sokak is­merte hajdani kocsigyárnak, csekélyek voltak a lehetőségei. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, mint is­meretes, sokat tesz a hazai er­dőgazdálkodás, a faipari fej­lesztéséért. A MÉM és az Er­dészeti Hivatal vezetői kar­doskodtak amellett: legyen a volt kocsigyár a faipari, er­dészeti gépgyártás egyik hazai bázisa. Megszületett a döntés, megkezdődött a profilváltás, a rekonstrukció. Az üzem saját erőből telket vásárolt, belefo­gott a földmunkákba, elké­szítette a terveket, s az elkép­zelések szerint 27 millió forin­tot fordít az elkövetkező 5' év­ben a fejlesztésekre. E milliók is kevesek azonban egy új üzem létrehozásához. Ám ha valóban fontos az erdészeti gépgyártás bázisának megte­remtése, bizonnyal kapnak e pénzszűkében álló világban is támogatást a hajdani ko­csigyárbeliek. Eddig úgy tűnik,. erre is vannak kedvező jelek. Profilváltás Közgazdasági szakemberek állítján: egyes gyárak, üzemek gazdálkodásának gondjai nem új keletűek. Csupán az elmúlt esztendőkben jutottunk el ab­ba a szakaszba, amikor a fej­lődés már nem képzelhető el néhány erőteljesen ható gaz­dasági tényező figyelmen kí­vül hagyásával. Évek óta be­szélünk például a gazdaságta­lan gyártmányok megszünte­téséről, sőt — többnyire eset­legesen — a gazdaságtalanul termelő üzemek megszünteté­séről. — Itt van például a Pest megyei Fémipari Vállalat ese­te — fűzi tovább a szavakat Havasis Imre —, mely szintén jelentős profilváltás előtt áll. A Danuviától veszi át a ha­gyományos esztergagépek tar­tozékának, a kézi beállítású tokmánynak a gyártását. E termékre országszerte nagy a kereslet,, ám a termelés meg­szervezéséhez, megindításához 40—50 millió forintos beruhá­zásra van szükség. Elképzel­hető gond néiküli átállás? A gépek például, amelyet a PEFÉM a Danuviától kapott, hosszú évek óta nem voltak nagyjavításon... — Említhetem a papírgyá­rat, mely 1978-ban vásárolta meg a nagy teljesítményű To- shiDa és egyéb gépeket,.a pos­tai borítékgyártásra. E boríté­kok fajtája még ma is any- nyiféle, hogy a drága gépek gyakran nincsenek 100 száza­lékosan kihasználva. Örvende­tes viszont, hogy megszervezte az üzem az alapanyaggyártást. A BVM szentendrei- gyárának sem könnyű a helyzete. Itt megszüntették ugyan a gazda­ságtalan mozaiklap-előállítást, ám jelentősek a munkaerő­gondok. Külön probléma, hogy az üzem váci telepe elavult, mely a lakossági szolgáltatás­ban vesz részt. Biztató azon­ban, hogy az elképzelések sze­rint a BVM dunaújvárosi be­ruházása után a szentendrei nyár is kaphat lehetőséget gépvásárlásra. Magyar szabadalmak Nem a véletlenek furcsa egybeesése az, hogy hasonló erőfeszítések tapasztalhatók a város szövetkezeteiben is. A szentendrei ipari szövetkezet­ben tavaly még a szanálásról esett a legtöbb szó. Azóta nem kis munka árán stabilizálódott a helyzet. — A divat- és bőrdíszmű- részlegben hulladékanyagok­ból állítottak e’.ő táskákat — mondja Havass Imre. — Egyik napról a másikra meg­szűnt az alapanyag. Szeren­csére sikerült új terméket ta­lálni, de a megújuláshoz szemléleti változás is kellett. Jól gazdálkodott az építőipari szövetkezet, a tervezettnél na­gyobb nyereséggel zárta az évet. A szolgáltató szövetkezet is nyereséges. Takarékosan, jól dolgoztak. Tavaly nem nö­vekedtek az energiaköltségei, s fuvarjaikat pedig a felére csökkentették. — Figyelemre méltó a vas- és kazán ipari szövetkezet. Ez a kisüzem — 70 ember dolgo­zik itt —, évek óta az egyik legrugalmasabban gazdálkodó szövetkezet. Országszerte tért hódított az uszodaprogram. A szövetkezetbeliek azonnal rá­álltak a medencék vízvissza­forgató és tisztítóberendezé­seinek gyártására. Ez fontos, importkiváltó munka. Olajos szennyvízszűrőt, vastalanító berendezéseket is készítenek. Ezek többnyire magyar szaba­dalmak. A szövetkezet szoro­san együttműködik a Műszaki Egyetemmel. Tavalv már volt minimális exoortiuk is, idén még többet szállítanak kül­földre ... A piacra figyelve És folytathatnánk a sort, bizonyítván, mint formálódik, alakul a városi élet a külső csín, a szép faiak mögött. Ha például kezembe veszem a go­lyóstoliam, akkor is gyakran a szentendreiek jutnak az eszembe. A PEVDI városbeli írószergyára nemcsak belföl­dön, hanem külhonban is márka — Pedig ma már nemcsak a tőkés, hanem a szocialista piacokon is nagy a konkur­encia — mondja László Miklós, a gyár igazgatója. *— A versennyel csak úgy lehet lépést tartani, ha időről időre új és keresett gyártmányok­kal jelentkezünk^ ...s rugalma­san alkalmazkodunk a keres­lethez. Tavaly például jugo­szláv partnerünk visszamond­ta a megrendelést, mely jelen­tős kiesést okozott bevéte­lünkben. Idén ezt is pótolnunk kell. — Belföldön is megfelelő a kereslet a nálunk készített tollak iránt. Idén újabb nyolc terméket'dobunk a piacra. A terveinkben 320 millió forint­nyi áru előállítása szerepel. Ennek 10 százalékát a tőkés országokba exportáljuk. A pártirányitás és ellenőr­zés még szorosabbá tételén is tovább munkálkodik a városi pártbizottság. Több üzemben, szolgáltató- és kereskedelmi egységben (ezek többnyire ki­sebbek) jelenleg szervezik a pártalapszervezetek és -csopor­tokat. E közösségek újabb lendületet adhatnak a még tartalmasabb munkához. Meg­alakításukra azért most kerül sor, mert többségük budapesti központtal, ám helyi teleppel működik. A mozgalmi élet megújhodása ezekben az egy­ségekben tovább segíti a fel­adatok pontosabb ismeretét, a fegyelemezettebb munka meg­teremtését. Virág Ferenc Háztartási kefék sorozatban A Monori Kefegyárban a gazdaságosabb termelés érdekében az idén mind több hazai anyaggal pótolják a külföldről be­szerezhető alapanyagot. Képünkön: sorozatban készülnek a háztartási súrolókefék. 3 búzcafermeszÉák sikerei Változó fajtaszerkezet A kalászos gabonatermesz­tők az V. ötéves terv idősza­kában hozzávetőleg átlagosan hektáronként 49 mázsa búzát takarítottak be. Bár teljesít­ményük nem volt egyenletes, hiszen a tervidőszak legrosz- szabb, illetve legjobb éve . kö­zött mintegy 15 mázsás hek­táronkénti hozamkülönbség mutatkozott — mindenekelőtt a kedvezőtlen időjárás miatt —, mégis alapvetően sike­resnek tekinthető az 1975 óta végzett szakmai munka. A búzatermesztés a mező- gazdaság legjobban gépesített ágazatává vált. Az elmúlt években megváltozott a bú­zák fajtaszerkezete. Tavaly a legnagyobb arányban a Jubi- lejnaja 50-es szovjet fajtát termesztették; a vetésterület egynegyedét foglalta el. Az or­szágos előirányzatnak megfele­lően növekedett a magyar he- mesíté3Ű martonvásári és szege­di fajták vetésterülete. Köz­ben mintegy felére csökkent a kifutóban lévő Libellula ter­mőterülete és gyakorlatilag megszűnt a korábban verhe­tetlen Bezosztíja 1. és a szin­tén jó hozamokat biztosító Kompo’.tí—1-es fajták ter­mesztése. Az összehasonlító or­szágos értékelés^ azt mutatja, hogy az uralkodó fajták kö­zött 1980-ban 370 kiló ho­zamkülönbség mutatkozott hektáronként, vagyis az egyet fa. ták a terméshozam tekinte­tében kiegyenlítődtek. A ha­zai nemesítők munkáját di­cséri, hogy 1980-ban a vetés- területnek mintegy harmadát magyar nemesitésű búza „dí­szítette”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents