Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM 1981. JANUÁR 7., SZERDA Nyitás: hétfőn Szebb külső, gazdagabb tartalom Alkalmazkodnak a vásárlók igényeihez Tulajdonképpen monopol­helyzetben volt a járásban hosszú évekig a Monorvidéki Áfész monori könyvesboltja, hiszen szűkebb pátriánkban egyedül ott lehetett vásárolni könyveket és hanglemezeket. Később bevezették a játék- és papíráruk forgalmazását is. A járási pártbizottság kez­deményezése nyomán azon­ban az elmúlt években Pili­sen, Üllőn és Gyömrőn is könyvesházat adtak át rendel­tetésének. Milliós forgalom Az üzemeltető a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat mindhárom nagyközségben. Ám mindez kevésbé érintet­te a monori könyvesbolt for­galmát, amely tavaly már meghaladta a hétmillió forin­tot. Pedig elég mostoha körül­mények között végezték teen­dőiket a bolt dolgozói, hiszen meglehetősen szűkös volt az eladótér és a raktár is sokszor kicsinek bizonyult. Talán az új könyvesházak­kal való konkurrencia kiéle­zése, talán a szükségszerűség miatt határozták el a szövet­kezet illetékes vezetői, hogy felújítják a monori főtéren levő könyvesboltot. — Október 10-én zártunk, s azóta a piactéri gazdabolt­ban húzódtunk meg — mond­ja Kátai József né üzletvezető, aki több mint. két évtizede lát­ja el ezt a feladatot. — Örömünkre szolgált, hogy forgalmunk ott sem esett visz- sza, decemberben például egy­millió forintért adtunk el könyveket, hanglemezeket, pa­pírt és játékot. Könyvről — könyvért — Nagyon várjuk már a visszaköltözés napját, mert megszépült környezetben fo­gadhatjuk ezután a kedves vásárlókat. Ügy . tervezzük, hogy január 12-én, hétfőn 13 órától nyitunk ki ismét. — De vajon milyen lesz a felújított monori könyvesbolt? — Az olajos padlót felszed­tük, helyére betonaljzat került, s arra pvc-burkolat. A helyiség teljes hosszában galériát ala­kítottak ki a szövetkezet ügyes kezű asztalosai. Ott helyezzük majd el a kü­lönféle lexikonokat, szótárakat — folytatja a beszélgetést Ká­tai Józsefné. Űjrafestettek minden helyi­séget, szebb cégtábla kerül majd a portálra, minden ké­szen áll tehát az újbóli nyitás­ra. Újévi ajándéknak is beillik a Magyar Rádió elhatározása, amely szerint a népszerű iro­dalmi rejtvényműsor, a Könyv­ről — könyvért legközelebbi adása ismét a monori köny­vesboltból jelentkezik január 13-án, kedden délután. — Arra kérjük az irodalom­barátokat, hogy a nagy érdek­lődésre való tekintettel időben foglalják el helyüket a köny­vesboltban. Játék — jutalom A játékra délután fél háro­mig lehet jelentkezni a házi­gazda műsorvezetőnél, Liptai Katalinnál a helyszínem A já­ték keretében öt, 100 forintos könyvvásárlási utalványt nyer­hetnek, akik helyes válaszokat adnak a feltett kérdésekre. Gér József Kemény munka volt Biztonságba került a termés Valószínűleg az évtized leg­hosszabb betakarítási szezonja ért véget tegnap délelőtt járá­sunkban. A szeszélyes időjárás — s mint néhány termelőszövetke­zeti vezető elismerte —, a szakemberek alkalmazkodóké­pességének csökkenése miatt, különösen a kukorica törése húzódott el. Az utóbbi hetek­ben azonban a legnagyobb jó­akarat és áldozatkészség elle­nére sem haladhattak úgy a kombájnok, mint azt szerették volna. A vastag hótakaró, majd az olvadás után felázott talaj egészen az óesztendő utolsó napjaiig megakadályoz­ta a munkák folytatását. Az ezúttal nagyon várt fa­gyos éjszakákon azután végre elindulhattak a gépek. A mo­nori Kossuth Termelőszövet­kezetben egy napi munka volt hátra, a gombai Fáy András Tsz területén azonban 150 hek­táron állt töretlenül a kuko­rica. Amint enyhült az idő, számukra nem maradt más megoldás: csak az esti fagyok­tól a reggeli olvadásig dolgoz­hattak. Csupán szilveszter éj­szakáján pihentek meg a gé­pek és az emberek. Tegnap lapzártakor kaptuk a hírt Racskó Károlytól, a közös gazdaság párttitkárától: dél­előtt 10 óra tájban az utolsó 20 hektáros táblán Is csak a tarló maradt már a kombáj­nok után. Kemény munka volt — egy tanulságos eszten­dő utolsó erőpróbája. Képzeletbeli mérlegen Öt esztendő mérlege Öltöző építését tervezik Megkezdődtek a sportköri közgyűlések Országszerte megkezdődtek a sportegyesületek, sportkörök tisztújító közgyűlései. Az el­nökségek, vezetőségek nem­csak a tavalyi munkát tárják a küldöttek, tagok elé, hanem beszámolnak az elmúlt öt esz­tendő eredményeiről is. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal ugyanis egy év­vel ezelőtt meghosszabbította a vezetőségek, tisztségviselők mandátumát, akik így öt éven keresztül tevékenykedtek. Járásunkban elsőként aVa- sadi KSK tartotta meg köz­gyűlését. Amint Szalay Lászlótól, a sportkör elnökétől megtudtuk, az újjáalakult vezetőség igye­kezett eredményesen ellátni feladatát. A labdarúgók a járási II. osztályban szerepel­nek váltakozó sikerekkel. Az őszi idényt a 7. helyen fejez­ték be. Az utánpótlás terén jelentős az előrelépés, a legtehetsége­sebb serdülő és ifijátékosokat átadják a Monori SE-nek, hogy majd megerősödve ke­rüljenek vissza a vasadi fel- « nőtt csapathoz. Sajnos, a létesítményhelyzet nem megfelelő. Rossz állapot­ban van a labdarúgópálya, most sincs öltözője a sport körnek. Tavaly társadalmi munka­akciót hirdettek meg, amely­nek célja az öltöző felépítése. Ebben az esztendőben — főleg társadalmi összefogással — szeretnék tető alá hozni az öltözőt. Eredményes kapcsolat ala­kult ki a sportkör és az álta­lános iskola között. A külön­böző sportágakban szervezett községi versenyeken csaknem ötszázan vettek részt, elsősor­ban fiatalok. Fejlődést jelent, hogy a já­rási tömegsport-rendezvénye­ken egyre több alkalommal jelennek meg a vasadi spor­tolók. A közgyűlésen szó volt ar­ról is, hogy KRESZ-pálya építését tervezi a községi kö­zös tanács, amely majd kü­lönböző sportok — elsősorban labdajátékok űzésére is alkal­mas lesz. Ugyancsak elhang­zott, hogy a Kossuth Szakszö­vetkezet ezentúl még nagyobb segítséget ad majd a sportkör működéséhez. Enélkül elképzelhetetlen a vasadi sportélet további előre­lépése, fejlődése. G. J. Jegyzet Miért csak így? A mappa az iróasztalo- ** mon átlátszó borítójá­val iratköteget takar. Az iratok, levelek között egy I újságkivágás. A cikk arról szól, hogy Veszprém me­gye egyik falujában sok a mozgássérült, idős ember, s a falu közepén nincs busz­megálló. Egyre-másra kér­ték minden fórumon: le­gyen megálló, hiszen ami a busznak egy perc, az egy idős embernek fél órai gyaloglást is jelenthet... Hiába. Végül megunták az állandó nemet, írtak Pullai Árpád közlekedés- és pos­taügyi miniszternek, a mi­niszter intézkedett — s a megálló hamarosan elké­szült. Monoron 1979-ben adták át rendeltetésének a negy­venmilliós költséggel épült rendelőintézetet. Már az el­ső hetekben kiderült: na­gyon nagy szükség lenne rá, hogy a helyi buszjárat megálljon a közvetlen kö­zelében, hiszen beteg, idős emberek és csemetéiket ci­pelő kismamák kénytele­nek több száz métert gya­logolni a távolabbi megál­lók miatt. Ha emberséges sofőr vezette a járatot, il­legálisan, szabályellenesen állt meg a sarkon. Minden tanácsülésen, tanácstagi be­számolón szóba került: meddig lesz ez így? A KPM illetékesei szerint ad­dig, amíg „letérős” meg­állót alakíthatnak ki — ar­ra pedig nincs anyagi fede­zet. Hiába hivatkozott a kéréseket sűrűn tolmácsoló tanácstag arra, hogy ilyen megálló csupán négy van, mégis több helyen megáll a busz, csak éppen ezen a legfontosabb ponton nem — az ügy maradt a régiben, mígnem a tanácstag is megunta, s levelet írt a mi­niszternek. Hamarosan vá­lasz is érkezett: 1981. ja­nuár 4-től a monori helyi járatok a Monor, gimná­zium elnevezésű megálló­helyen — közel a szakren­delőhöz — megállnak. Megoldódik hát a gond, aminek elintézéséhez más­fél év, több panasz, kérés, felszólalás kevés volt. Egyetlen szépséghibája van. Hogy miért kell egy busz­megálló születéséhez — a közlekedés- és postaügyi miniszter bábáskodása? K. Zs. Világos, korszerű műhelyek Ismét javultak a szociális körülmények — Milyen évet zárt, teljesi- tette-e tervfeladatát a Pilisi Ruházati Szövetkezet? — kér­deztük Vechsler Péter gyár­tásvezetőt. — Most készül mérlegünk, eredményeinket összegző, to­vábbi gazdasági feladatainkat megjelölő beszámolónkat a ké­sőbbiekben megtartandó köz­gyűlésen ismertetjük dolgo­zóinkkal ... Kicsit tartottunk az 1980-as esztendőtől, de a kezdeti bizonytalanságon túl­jutva, dolgoztunk az év folya­mán, teljesítve tervfeladatun­kat — összességében — igen ló évet zártunk — Mi készül itt, s termé­keit hol értékesíti a PIRUSZ? — Elsősorban női, férfi és kamasz átmeneti, illetve téli­kabátokat gyártunk. Emellett kisebb tételben bébiholmit, így téliesített 'öltönykéket, to­vábbá női és bakfisnadrágokat, pantallókat is készítünk. Ha­zai piacra termelünk, a nagy- és kiskereskedelmi ruházati vállalatokon keresztül, értéke­sítve termékeink, szinte az or­szág minden részébe eljutnak. A szövetkezetben igen jók a munkahelyi feltételek, körül­mények. Világos műhelyekben, korszerű, gyorsa és több mű­veletet végző speciál varrógé­pek mellett ülve végzik mun­kájukat a többségükben nő­dolgozók. Mégis, gondot okoz, hogy lassan ugyan, de évről évre csökken a dolgozók szá­ma. — összes létszámunk ma már a százat sem éri el. A legszebb hivatás az anyaság vállalása,' jelenleg is, mintegy 35 női dolgozónk van otthon gyermekgondozási szabadsá­gon. Egyfajta gond is ez, saj­nos a gyermekgondozás évei után, talán a megváltozott csa­ládi körülmények miatt, sok nődolgozónk nem tér vissza szövetkezetünkhöz. Hiányukat érezzük, mint ahogy érezni fog­juk azon nagy gyakorlattal rendelkezőkét is, akik igen szép számban a közeli években mennek nyugdíjba. A szövetkezet igen fontos feladatának tekinti a munka­erő megtartását, csökkenésé­nek megállítását. — Itt, helyben tartott szak­munkásképzőnket 24 harminc éven aluli fiatal fejezte be eredményesen, kapott szak­munkás-bizonyítványt. Több­kevesebb sikerrel szervezünk rendszeresen szakmai tanfolya­mokat, résztvevőinek megfe­lelő összeget biztosítunk már a betanítás hónapjaiban is. Fontolóra vette szövetkeze­tünk vezetősége a bedolgozói tevékenység kialakításának le­hetőségét is. J. I. A nap kulturális programja Gyömrőn, 17 órától: a nyug­díjasklub összejövetele. Monoron, 13-tól 18-ig: a Magyar Nemzeti Galéria Csontváry-poszter kiállítása (a Vigadó feletti kiállítóterem­ben), 14.30-tól: az irodalmi színpad foglalkozása (a gim­náziumban), 15.30-tól: művé­szi torba a Katona József; 16.45-től: az Ady úti óvodában. Új vezetékek Gyakoriak a csőtörések Télen szünetel a vízbekötés Lapozgatjuk a sokat forga­tott, kissé gyűrött fedelű fü­zetet, amelyben a község la­kossága által bejelentett víz­pazarló csőtörések vannak be­jegyezve. A nyilvántartott 22 csőtörés közül már tizennyol­cat kijavítottunk, akadály nél­kül áramlik a víz a csőbörtö­nében — újságolja a Gyömrö —Üllő Víztársulat üllői tele­pén Kovács Attila szerelő. — A téli hónapokban különben szünetel a lakóházak belső be­rendezéséhez a bekötés, a cső­hálózat ellenőrzése, javítása folyik. Nagy gondot fordítunk a rendszeres karbantartásra is. A lelkes szakember elárulja, hogy Üllőn mintegy 140 lakó­házban már vezetékes ivóvizet Asztalitenisz Tízek versenye A járási asztalitenisz-szö­vetség január 11-én, vasárnap délelőtt 9 órakor az üllői álta­lános iskola tornatermében rendezi meg a monori járás férfi tízek versenyét. A verseny célja: szereplési lehetőség a járási bajnokság csapatainak legeredményesebb játékosai részére. Nevezni le­het január 8-ig Kuti Józsefnél, a szövetség elnökénél (Monor, Kossuth Lajos utca 88/a.). Már nem piacozik Jó hírű a vasadi káposzta is A szemes bors, babér és csöves paprika izeivel Szépítkezni, borotválkozni le­hetne, úgy fénylik, csillog kö­rül a falon a csempe a maku­látlan tisztaságú tágas helyi­ségben, pedig csak káposzta savanyítására szolgál. o Nem több ezer hektáros gaz­daság majorjában áll, csupán Vasadon, Mészáros Sándor ud­varán, a háztájinál alig na­gyobb terület termésének kon­zerválására ad helyet. A tá­gas helyiségben nagy kádak­ban a vegyes vágott szomszéd­ságában savanyodik, erjed minden adalékanyag hozzáadá­sa, keverése nélkül’, csak úgy hidegen, természetes módon. Nem fűtik, melegítik a helyir séget, igaz, így lassabban kap­ja meg a különleges zamatú, jó ízt. A makulátlan tisztaság meg a család tisztaságszeretetéből fakad még akkor is, ha azt az egészségügyi hatóságok szi­gorúan előírják. Persze, mindig annyi sava­nyodik, amennyire éppen szük­ség van, így nem lágyul, sár­gul, nem veszít kellemes ízé­ből. A Monorvidéki Afésszal szerződéses viszonyban áll, a működési terület minden üz­letébe rendszeresen szállítja a vékony, hosszú szálas, házi ké­szítésű savanyú káposztát, amelyből nem hiányzik a sze­mes bors, babér és a saját termésű piros csöves paprika sem. © Szeretik, vásárolják is a há­ziasszonyok. Az éves szerződés három­száz mázsáról szól, persze a különlegesen jó ízű terméket nemcsak a járás területén is­merik, kedvelik, a vasadi kis­termelőnek a Ceglédi Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat­nál is érvényes értékesítési szerződése van és rendszeresen szállít, még akkor sem marad el, ha csattog, zuhog, esetleg esik a jég. Nem piacozok, ki­lózgatok — hangoztatja a ke­vés beszédű termelő — ott ta­lán nagyobb árat érnék el, de ötven év táján már ropognak a csontok, duzzadnak az ízü­letek, amely egyre gyakrab­ban a fiatalkori piaci ácsor- gások kora hajnali metsző hidegére emlékeztet. © Persze, a boltokba a sava­nyúságokon kívül még sárga­répát is viszek, 60 mázsára köt a szerződés. Vasad szala­dó homokjának édes ízű, mu­tatós szép színű termékének nem kell külön cégér, jócskán adagolva a húsleves ettől kap gusztusos, szép színt, ízt. ötven mázsa paradicsomter­mést is az Áfész vette át — fűződik tovább a szó, értéke­sítési biztonságot csupán a termelési szerződések nyújta­nak. Erről a magam kárán az évek hosszú során számtalan­szor meggyőződtem... K. S. használnak és 400 olyan beje­lentett igényt tartanak nyil­ván, akik a bekötésre vár­nak. A telep négy dolgozójától szinte megoldhatatlan felada­tot kíván, hiszen naponta há­rom bekötéssel tudnak végez­ni. Mert a bekötésnek hibát­lannak kell lenni. Persze a hálózatbővítés sem szorulhat háttérbe, a főútvo­nal mentén a Biksza Miklós úttól a községszéli Damjanich utcáig új vezeték készül, ösz- szekötjük a zárt hálózatvége­ket is, hogy a víz cirkulálni tudjon a csapokból, nehogy állott, esetleg poshadt víz folyjék. A javítás, új vezeték­készítés most még csak amo­lyan manufakturális módon történik, segítő társaink az ásó, a lapát és a csákány. Ah­hoz, hogy könnyebbé, gyor­sabbá váljon a nehéz testi erőt kívánó munka, markoló­gépnek kellene itt tartózkod­ni, ahhoz azonban tágas te­lephelyre lenne szükség, ahol biztonságosan megőrizhető a nagy értékű felszerelés és a naponta szükséges hálózati al­katrészkészlet. Hiányzik még a hegesztőapparát is, a Kos­suth Lajos utcában ugyanis vascsöveket fektettek le, meg­hibásodás esetén csak a he­gesztés segíthet. Van már két alkalmas telep kilátásban, a közeljövő dönti el, hol tele­pedhetünk meg végérvénye­sen. A beszélgetés során meg­tudjuk, hogy a község 25 kilo­méter hosszú vezetékhálózata 309 méterenként közkifolyókat táplál, ugyanilyen távolságban vannak elhelyezve a nagy nyomású tűzcsapok is. A tü­zek oltásához tehát biztosítva van az elegendő mennyiségű oltóvíz is, amelyre csak akkor legyen szükség, amikor a tűz­oltók gyakorlatoznak. K. S. ISSN 0H3-2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents