Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-07 / 5. szám
Jobb minőség, több fonal Téglamilliók Őrboftyánból A HAZAI FÉSÜSFONÖ- ÉS SZÖVŐGYÁR kerepestarcsai üzemében is jól indult az év első hete. A fonoda 21 tonnával, a fésülőüzem pedig 110 tonnával túlteljesítette az 1980-as tervét. csaknem félmilliárd forint termelési értéket értünk el — mondja. — A korábbi évek erőfeszítése, a végrehajtott teljes nagyrekonstruk- ció meghozta a várt eredményt. Sikerült a létszámot is szinten tartanunk, átlag 620 embert foglalkoztatunk. Ügy vélem, megfelelő alapot teremtettünk ahhoz, hogy fennakadás nélkül kezdjünk idei első negyedéves feladataink végrehajtásához — mondja az igazgató. S hogy melyek a gyár főbb tennivalói? Igazodva a nép- gazdasági igényekhez, nem számolnak kiugró terme lésnövekedéssel. A terv: 480— 500 millió forint, ez 1515 tonna fésűsfonalgyártást jelent. Nagy gondot kell fordítaniuk egyúttal a minőség Tervezők H a csupán hallaná e sorok írója, s nem személyes tapasztalatból tuoná, akkor tréfának gondolná a szomorú valóságot: van Szentendrének olyan közintézménye, aminek a tervezése kilenc esztendőn át tartott... Igaz, a fölépítése már mindössze egy évbe telt. A kilenc év akkor is elképesztően hosszú Idő, ha mindenfajta tényleges és hajánál fogva előráncigált okot figyelembe veszünk, a kellő pénzügyi fedezet előteremtésétől a műemlék jellegű környezethez illeszkedő külső képig, a beruházó változó kívánságaiig a tervező ódzkodásáig, amikor a visszakapott papírokat újból kézbe kellett venni... Mert sajnálatosan megtörténik — s már nem pusztán szentendrei, hanem megyei érvényességű a tapasztalat —, hogy az ilyen vagy olyan okok miatt visszaadott terveket a készítők — ok mindig van rá! — egy vagy két esztendeig pihentetik a szekrényekben, hozzá sem nyúlnak, bár a módosítás nem követelne többet egy hétnél. Ha egy'két.ilyen leckéz- tetés után az amúgy is kiszolgáltatott megrendelőnek még mindig van kedve bármit is kifogásolni a tervezők munkájában, akkor — amint azt nagyon nyersen fogalmazta meg a beruházások egyik mégyei irányítója — soha semmit nem építenek fel, mert semmihez sem lesz hiánytalanul tervük. Túlzás lenne e megfogalmazás? Bizonyára van ennek a véleménynek túlzó része is, ám egészében igaz, mert hosszú ideje a presztízsnek, a majd mi megmutatjuk, kinek lesz igaza melldön- getésnek sokkal nagyobb a szerepe, a súlya, a mindennapi gyakorlatban, mintsem az tűrhető, megengedhető lenne. Különösen akkor teremtődik ilyen helyzet, amikor egy „kis” helyi tanács áll szemben ' a „nagy” — országos — tervezőintézettel ha a kis tanácsnak igényei vannak, például arra, hogy menynyiből fussa ki az építés teljes költsége, milyen technológiára képes kivitelezőt vegyen figyelembe a tervező s így tovább. A tervezőknek az az alapállása, hogy ők mindent jobban tudnak, mint a megrendelő, a kivitelező, törvényszerűen oda vezet, hogy akkor is viták — fölös, időt rabló hadakozások — késleltetik a tényleges munka megkezdését, amikor a tervező igaza nem kétséges, amikor a helyi cél és a népgazdasági érdek* egyeztetésében ő áll a jó helyen. "1 em a véletlen szülötte a mondás: aki egyszer visszaél a jogával, az ötször, meg tízszer majd akkor sem tud élni azzal, amikor nyomós oka lenne rá, amikor a jog gyakorlása maradéktalanul a közérdeket szolgálná. A tervezőknél hosszú éveken át kialakult gyakorlat — az, hogy a kereslet mindig jóval fölötte állt a kínálatnak, azaz a tervező válogathatott a megbízások között, rangsorokat állíthatott fel s így tovább — akarva vagy akaratlaJ ne. N nul, de riasztóan hatott a megrendelőre,' akkor is úgy hitte, hogy packáznak vele, amikor indokolt észrevételeket tett a tervező, amikor meg nem valósítható elképzeléseiről a tervezőknek kellett kimondaniuk a meg nem valósítha- tóságot. Ha valahol, akkor megrendelő és tervező viszonyában maradéktalanul érvényesülnie kellene a partneri viszonynak — legalább ennek, az egyenlőségnek, bár tagadhatatlan, a megrendelő fizet, s ezért jogai is nyomatékosabbak —, ehhez azonban elengedhetetlen a bizalom. A bizalmat viszont sok vélt és tényleges sérelem, csinált és valódi ok nehezen hagyja kialakítani. O lyasmire gondolunk például, hogy egy óvoda — átlagos óvoda, semmi különleges igény — terveinek elkészítését bármelyik intézet jó esetben is nyolc hónapra, egy esztendőre vállalja. Ugyanakkor — s szerencsére, nem egyetlen eset a megyében — a Pest megyei Tanács Budái Járási Hivatalánál dolgozik egy tervező, aki társadalmi munkában (!) ugyanannak az óvodának a tervét egyetlen hónap alatt megcsinálja. Aligha fogalmazunk keményen, amikor leírjuk: kissé furcsa arányok ezek, főként akkor, ha • tudjuk, milyen kiegészítő apparátusa. technikai fölszereltsége van egy intézetnek, s mire hagyatkozhat a társadalmi munkában dolgozó egy szál ember. Ennek az egy szál embernek döntő része volt abban, hogy a budai járásban az ötödik ötéves tervben az eredetileg számítotthoz képest jelentősen túlteljesíthették az óvodaépítés programját, ám e jelentős rész egyben fényt vet arra is. miért vélekednek úgy a helyi tanácsoknál : kiszolgáltatottjai vagyunk a tervezők kénye- kedvének. Sok minden zavarja, ku- szálja a megrendelő, tervező, kivitelező hármasfogatánál az azonos irányba történő haladást, s mert a megyében hosszú ideje a beruházási igények fölötte állnak a tervezési, kivitelezési képességeknek, a megrendelő a tervezőknél éppúgy sorba állt, mint a kivitelezőknél. Igazabban szólva: kilincselt, kérlelt, ígérgetett. Tudta, hogy valójában önmaga súlya, tekintélye, fontossága ellenében cselekszik ezzel, ám azt is tudnia kellett, ha nem így tesz, akkor bizony várhat a tervre, a kivitelezés megkezdésére, arra, hogy amit akar, az valóság legyen. Napjainkban jelentős szervezeti változások terepe a tervezés, a tervezőintézetek tág köre. Szükséges változások ezek, de: a szervezeti formák korszerűsítése — így a tervezés és a kivitelezés egy testté tétele — még nem automatikus biztosítéka a tartalmi munka tökéletesítésének. Ehhez az kell, hogy az új szervezetben tevékenykedőket gazdasági környezetük rászorítsa a mindenkori legésszerűbb megoldások keresésére, valamennyi beruházásnál. Mészáros Ottó biztosítására is. Tavaly az összes fonal 97,2 százaléka lett első osztályú, ezt az arányt szeretnék tovább javítani. — Figyelembe véve a vállalat piackutatói munkáját, jelzéseiket. természetesen folytatjuk a gyártmányfejlesztést is. Űj fonalakat kísérletezünk ki — fűzi az eddigiekhez dr Takács. Éva igazgató. — Január 1-től, pedig lehetőség nyílott 1,7 százalékos bérfejlesztésre; a pénzt az alapbérek emelésére fordítjuk. Minden munkáskézre szükség van. remélhetőleg ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy ne menjenek el az emberek. Mert. a legkorszerűbb technika. a legügyesebb francia és belga1 gépek sem érnek semmit, ha nem használhatók három műszakban. KERÄMIAIPARI VÁLLALAT őrbottyáni téglagyára. Sikeres évkezdésről számol be Szendrői László, a Kerámia ipari Vállalat termelési osztályvezetője is: mindkét őrbottyáni téglagyárban jó iramban kezdődött meg a munka. A teljesen automatizált, korszerű 2-es gyárban december utolsó napjait tüzetes karbantartással töltötték. A korábbi gyakorlatot követve így biztosították az idei zavartalan üzemelést. — Tavaly 65 millió kisméretű tégla készült a 2-esben, 3 millióval több a tervezettnél — állapítja meg az osztályvezető. — Ez mintegy 25 millió 800 ezer soklyukú, kettős méretű falazóblokkot jelent. A mai építési igényeknek ugyanis leginkább már ilyen típusú építőanyag felel meg. Hagyományos téglát egyre kevesebben keresnek. Kedvezően alakult náluk a minőség is: a gyártás során és szállítás közben mindössze 2,5 százalék selejt keletkezett. — Hagyományos rendszerű, igencsak régi üzemünk az 1-es gyár, ez meghatározta tennivalóikat is — folytatja Sziandrőd László. — Ők is túlteljesítették azonban a tervüket több mint félmillióval: 11 millió 620 ezer kisméretű téglát gyártottak. Náluk zömében egy speciális termék készül: földkábelek fedésére, burkolására használják a kábeltéglát. Ez rendkívül kényes,- törékeny termék, nagyon-nagyco kellett ügyelniük, hogy elérjék a számított első osztályú arányt. S hogy mit kaptak feladatul idén az őrbottyéndak? Bár előírás szerint a tavalyihoz hasonló mennyiséget kell gyártaniuk, a vállalatvezetés ismét számít terven felüli téglamilliókra. D. Gy. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára 1,40 forint 1981. JANUÄR 7., SZERDA wsammanuMammmmmaanmnnnmmmnmmMnmumumuanmaanmammanamna^ma^mmnm^mmnmm Bféi íervidőssak fordulóién Nem a nehézségeken rágódnak — a megoldásokat keresik Munkásgyűlés a Mechanika! Évek óta hagyomány a Mechanikai Műveknél, hogy január első napjaiban munkásgyűlésen ismertetik a dolgozókkal az elmúlt év eredményeit, s egyben felmérik az előttük álló feladatokat is. A közös számvetésnek ebben az évben különös jelentőséget kölcsönzött, hogy egy egész tervidőszak mérlegét vonták meg, s az elvégzendő munkákat is öt év távlatbaji tekintették át. A tegnap délután megtartott munkásgyűlésen — melyen megjelent Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Mógor Béla, az MSZMP Budai Járási Bizottságának titkára és Hercze- nik Gyula, a Pest megyei Párt- bizottság alosztályvezetője —, dr. Sátor János vezérigazgató először az V. ötéves terv teljesítéséről számolt be a gyár kollektívájának. Ezek szerint a Mechanikai Művek a most zárult tervciMus feladatait mintegy háromnegyed milliárd forinttal teljesítette túl, s az öt év alatt összességében 7 és fél milliárd forint értékű késztermék hagyta el a gyár kapuit. A tervidőszak elején még azt vártáik, hogy az akkori létszámhoz képest legalább négyszázzal többen dolgoznak a Mechanikai Művekben —ezzel szemben a munkáskezek száma nemhogy gyarapodott volna, de nia 132-vel kevesebben vannak, mint öt évvel ezelőtt. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egy főre jutó termelési érték az átlagosat meghaladóan növekedett. Az öt év alatt számos új gyártmányt vezettek be, s eredményes beruházásokat is végrehajtottak. A festőaggregátok. az új típusú telefonok, kondenzátorok, s ezek gyártóeszközei a vállalat sikeres fejlesztési elképzeléseit igazolták. A sokszor igen nagy erőfeszítéseket kívánó munka ellenértéke is gyarapodott: ma A munkásgyűlés résztvevői érdeklődéssel hallgatják az őt év eredményeit ismertető beszámolót Bozsán Péter felvétele Javul a személyszállítás Korszerűsítik a Kelenföldi pályaudvart Termelékenyebb, biztonságosabb, színvonalasabb áru- és személyfuvarozás a célja a vasút idei tervének, amely számol az eszközök és berendezések jobb kihasználásával, aktívabb kereskedelmi tevékenységgel. Arra a tényre is alapoz, hogy ma a vasúti szállítás a legolcsóbb. A vasúti személyforgalom csökkenési üteme mérséklődött. Az idén a dráguló energia miatt a távolsági forgalomban kisebb, 1,1 százalékos növekedést terveztek, a tavalyi 285 millió helyett 288 millió utasra számítanak. Gondot fordítanak a személyszállítás minőségének javítására. Sűrítik a városkörnyéki vonat- forgalmat, a szerelvényeket az igényeknek megfelelően több kocsival közlekedtetik, növelik az utazási sebességet, javítják a menetrendszerűséget. A Keleti pályaudvar tehermentesítésére a hegyeshalmi vonal forgalmát a Déli pályaudvarra irányítják. Bár a belföldi árufuvarozási igények nem növekednek, ennek ellenére a teherforgalom 1,5 százalékos emelését irányozták elő: a tavalyi 131 millió tonna helyett 133 millió tonna áru továbbítását tervezik. A MÁV rendelkezésére álló 7.6 milliárd forint beruházási összeg a tavalyinál kisebb fejlesztési lehetőségeket biztosít, ezért az anyagi erőket a folyamatban lévő munkák befejezésére összpontosítják. Hálózatfejlesztésre csaknem 4 milliárd forint jut, ezen belül 1.6 milliárd forintot fordítanak 143,4 kilométer pálya korszerűsítésére, állomásfejlesztésre 1,5 milliárd forintot használnak fel, elsősorban a Pest megyéből a fővárosba ingázó dolgozókat is érintő Kelenföldi pályaudvar korszerűsítésére, valamint a záhonyiv átrakó körzet beruházásai újabb ütemének gyorsítására. Előkészítik a ferencvárosi rendezőpályaudvar rekonstrukcióját is. Mintegy 440 millió forinttal tizenhat állomást látnak el biztosító berendezésekkel, melyeket 94 kilométeres vonalon korszerűsítenek is. Járműbeszerzésre 1,6 milliárd forintot költenek, egyebek között 21 villamosmozdonyt, 165 személy- és étkezőkocsit, 500 tehervagont és 400 konténert vásárolnak és helyeznek üzembe. Munkavédelmi és szociális beruházásokra — a szükségleteket rangsorolva — mintegy 1,5—1,5 milliárd forintot használnak fel. 45,5 százalékkal magasabb a Mechanikai Művek bérszínvonala, mint 1975-ben. Sikeres volt a tavalyt év is: nyereségük a tervezettet meghaladta, s az előzetes számítások szerint várhatóan 135 millió forint körül lesz. Mikor az idei év feladatait vette számba a vezérigazgató, elmondta, hogy bár 1980-nal a kétmilliárdos vállalatok sorába lépett a Mechanikai Művek — ennyi volt termelési értékük —, 1981-ben lehet, hogy nem érik el ezt a számot. Néhány gyártmányuk iránt — részben a gyáron kívül álló okok miatt — csökkent a kereslet, s így előreláthatólag 6 százalékos termeléscsökkenéssel kell számolni. A feladatokat azonban úgy kell végrehajtani — egyebek között az új típusú, energiatakarékos olajkályhák gyártását, a szerszámosládák új, gazdiaságosan előállítható változatának piacra dobását, a telefonkészülékek területén a lemaradások felszámolását —, hogy a nyereség ennek ellenére tovább növekedjen. A munkásgyűlés résztvevőit arról is tájékoztatták, hogy a vállalat számos új termék gyártását kezdi el. Már az idén megkezdi a többérmes utcai telefonkészülékek sorozatgyártását. A nyomógombos kivitelű készülékek egy-kettő- öt és tízforintos érmékkel működnek* s olyan településeken szerelik fel, amelyek már bekapcsolódtak a távhívásos rendszerbe. Gyártanak nyomógombos asztali készüléket is — az idén, mintegy 20 000 darabot —. amelyet a postával egyetértésben az üzletekben hoznak forgalomba, és ott bárki megvásárolhatja. A VI. ötéves terv során összességben — az átmeneti csökkenés ellenére — a Mechanikai Művek az országos átlagot meghaladó dinamizmussal, csaknem 42 százalékkal kívánja termelését növelni, ami a tervidőszak végére évi 3 milliárd forintos termelési értéknek felelne meg. Részletesen szólt a vezérigazgató az ehhez szükséges fejlesztési programokról is. A beszámolót követő hozzászólásokban az egyes gyáregységek képviselői külön-kü- lön elemezték azokat a feladatokat, melyek szűkebb kollektívájukra hárulnak, s tájékoztatták a munkásgyűlést a megvalósítás érdekében tett felajánlásokról is. A marcali gyáregység szocialista brigádjai javasolták: a vállalat vezetése vizsgálja felül, milyen lehetősége van annak, hogy a Mechanikai Művek idén is a kétmilliárdos termelési értéket produkálja. Ezt követően került sor a szocialista munkaverseny tavalyi eredményeinek értékelésére, s az élenjáró kollektívák jutalmazására. Két brigád kapta meg a Vállalat Kiváló Brigádja címet, egy pedig a Vállalat Kiváló Ifjúsági Brigádja lett. összesen csaknem kétszáz brigád tagjai kaptak több mint egymillió forint értékű jutalmat. FíSl® '/-küldöttközgyűlés Több búzát, kukoricát, húst A Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Pest megyei Területi Szövetsége küldött- közgyűlésére tegnap délelőtt került sor az érdi Bentavöl- gye Tsz-ben. A testület első napirendi pontként a szövetség ellenőrzési irodájának munkájáról szóló beszámolót tárgyalta meg, majd a mező- gazdasági üzemek idei fontosabb tervfeladatairól készített előterjesztést vitatta meg. Az eseményen jelen volt Be- ke András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának alosztályvezetője és dr. Gaál Lajos, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője is. A jelenlévő küldöttek az írásbeli jelentést, illetve a szóbeli beszámolót az ülésen megfogalmazott kiegészítésekkel együtt egyhangúlag elfogadták. Mindkét napirendet az élénk vita jellemezte. Felszólalt Be- ke András is, aki elismerőleg szólt a mezőgazdasági szövetkezetek tavalyi munkájáról. (A küldöttközgyűlés munkájáról lapunk harmadik oldalán számolunk be részletesen.) KOZELET Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke Moszkvába utazott, ahol megbeszéléseket folytat' egyebek közt Magyarország bekapcsolódásáról a Moszkvai Világkereskedelmi Központ adatszolgáltatási rendszerébe.
