Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

1981. JANUAR 1., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN Minden kéztől többet írta: Fodor László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese A z 1980-as naptárt az asztalfiófcunkba tettük. Búcsúzunk az óév­től, s köszöntjük az új esztendőt. 365 napot magunk mögött hagyva, s ugyanennyit magunk előtt tudva szinte belső kény­szert érzünk, hogy számvetést készítsünk — jóról és rosszból - egyaránt. Számot vet az egyes ember és megteszik ezt az ország vezetői. Ilyen­kor végiggondoljuk családunk, környezetünk, hazánk sorsának alakulá­sát, és előre tekintünk. Az elmúlt esztendő bővelkedett az eseményekben. Márciusban ülé­sezett az MSZMP XII. kongresszusa, júniusban az urnák elé járultunk, hogy megválasszuk azokat, akik az országgyűlésben és a tanácsokban képviselik érdekeinket. December közepén a szakszervezetek XXIV. kongresszusára került sor, hogy csak a legfontosabb politikai események­re utaljunk. Ezeken a fórumokon ország-világ elé tártuk — Kádár János szavait Idézve —: pártunk folytatja most már több évtizede követett, a gyakor­latban bevált bel- és külpolitikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szocialista társadalmat. Jelentős a hátunk mögött hagyott esztendő olyan szempontból is, hogy a számunkra igencsak nehéz, kedvezőtlen világgazdasági helyzet­ben befejeztük az ötödik ötéves tervünket. És hogy egy ilyen nehéz helyzetben mondhatjuk ezt ki, az annak köszönhetői a világgazdasági változásokkal és a hazai követelményekkel összhangban volt erőnk nép- gazdasági, iparági és vállalati méretekben alaposan elemezni, menet köz­ben újra értékelni és ahol kellett, módosítani gazdaságpolitikai gyakor­latunkat. Főleg a tervidőszak második felében, s az elmúlt évben a gaz­dasági egyensúly javítása érdekében tett intézkedések, a takarékossági rendszabályok, a munka hatékonyabbá tétele, az új szabályozó rend­szerek beépítése mérhetően pozitív folyamatokat indított el. Á Központi Bizottság 1980. december 2-i üléséről kiadott közleményből idézve: ered­mények születtek a termelési szerkezet korszerűsítésében, a munkaerő­gazdálkodásban. Leküzdöttük az elmúlt év igen szeszélyes időjárásának viszontagságait, s így a mezőgazdasági termelés növekedése megközelí­tette a tervezett 5 százalékot. Hogyan voltunk erre képesek? Ügy, hogy mind több vállalat és szö­vetkezet alkalmazkodott szorgalmasan a gazdálkodás nehezebb feltéte­leihez, a mezőgazdaságban dolgozók mellett kivették részüket a nehéz betakarítási munkákból a ipari üzemekben tevékenykedők is. Úgy, hogy folytattuk tovább a párt bevált gyakorlatát, a tervidőszak minden egyes évében őszintén és nyíltan tájékoztattuk népünket gazdasági helyzetünk alakulásáról, eredményeinkről és gondjainkról. Dolgozó népünk pedig a párt őszinte és nyílt politikáját tettrekészséggel, jobb, fegyelmezettebb, hatékonyabb munkával honorálta. Így aztán most, 1980-tól, az ötödik öt­éves tervtől búcsúzva sommásan úgy köszönhetünk el: a tervciklusban a vártnál nehezebb feltételek között, sóik erőfeszítés és áldozatos munka nyomán tovább haladtunk, bővültek és korszerűsödtek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, emelkedett az életszínvonal, javultak az életkö­rülmények, fejlődtek a szocialista termelési viszonyok, öt év alatt a nem­zeti jövedelem 19—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazdasági termé­kek termelése 13—14, a lakossági fogyasztás 14 százalékkal növekedett. És milyen lesz az új esztendő, mit tartogat számunkra a hatodik öt­éves teiv? A múlt év decemberi országgyűlés után, amelyen elfogadták a Magyar Népköztársaság hatodik ötéves tervét és az idei állami költség- vetést — erre már könnyen tudunk válaszolni. Gazdaságpolitikánk fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképes­ség növelésére, a minőségi tényezőkön alapuló, intenzív fejlődés kibonta­koztatására irányul. Ez alapozza ugyanis meg a népgazdasági egyensúly megszilárdítását, és további fokozatos javítását, a lakosság életszínvona­lának megőrzését, az életkörülmények — lehetőségekhez igazodó — javí­tását. Más szóval, ez évben és a hatodik ötéves tervben is még nehéz lesz, a régebben megszokottakhoz viszonyítva lassul a fejlődés, az előre­haladás. S hogy ez így van és lesz az elkövetkezendő években, azt tő­lünk független tényezők diktálják. A világpiaci áraid évek óta tartó gyors emelkedése, legerősebben az olyan országokat sújtja, mint hazánk, ahol kevés a nyersanyag, a fűtőanyag. De úrrá tudunk lenni ezeken a nehézségeken. Kidolgoztuk minden nehézséggel számoló tervünket, amelyről a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a következőképpen nyilatkozott: A magyar népgazdaság és a világgazdaság mai helyzetében a terv egészében kiválóan jelöli ki a központi feladatokat, újszerűén ala­kítja a célok és eszközök rendszerét. A terv sok szempontból újszerű, új fejezetet nyit a hazai tervezés történetében. Igen, van jó tervünk az idei és az elkövetkező esztendőkre, van jó törvényünk, amely az előrehaladást ígéri. Olyan tervünk van, amely az MSZMP XII. kongresszusán elfogadott határozatokban foglalt társa­dalmi és gazdasági célok megvalósítását szolgálja. Ám hogy a tervből, a törvényből realitás legyen, kinek-kinek a maga posztján jobban, ered­ményesebben kell dolgoznia. Minden embertől, minden kéztől többet vár a társadalom. Az irányítás posztján tevékenykedőktől azt, hogy értelmes, hasznos, produktív munkaalkalmat biztosítsanak minden dolgozónak. A munkástól pedig, hogy legjobb tudása szerint dolgozzon a munkaidő első percétől az utolsóig. Ezt ígérjük meg most mindannyian, amikor az új évet köszöntve, a jövőre gondolunk. Hogy mekkorát lépünk az új évben és a hatodik ötéves tervben, az mindannyiunkon múlik. Békés, de nehéz esztendőtől búcsúzunk. Ami a nehézségeket illeti, 1981-ben sem lesz másképp. De vállaljuk ezeket a gondokat, mert túljutva azokon, még nagyobb lehet az örömünk esztendő múlásával. Ami pedig a békét illeti, azt kívánjuk, adattassék • meg minden népnek szerte a földtekén. Az űrkutatás földi hétköznapjai Potsdam—Penc: 20 centi eltérés . Valljuk be, hajlamosak vagyunk arra, hogy az űrkutatást egy­fajta luxusnak tekintsük, mely elsősorban a nagy, gazdag, iparilag fejlett országok teljesítőképességét hivatott bizonyítani, s a magunk­fajta kicsiknek nem sok értelme van pénzt ölni bele. A nagyokkal úgysem tudunk versenyre kelni, s különben is, mi haszon van fce.őle? A válasszal várjunk inkább a cikk végéig, s előbb látogassunk el Pencre, a Földmérési Intézet Kozmikus Geodéziai Obszervatóriu­mába, ahol dr. Almár Iván, az obszervatórium vezetője az év ered­ményeiről tájékoztat: Dopplcrkampány — A kozmikus geodézia az űresz­közök, mesterséges holdak megfigye­lésének tudománya. A földről kö­vetjük az átvonuló mesterséges hol­dakat, fényképezzük azokat, s lézer segítségével meghatározzuk távolsá­gukat, s vesszük, regisztráljuk, fel­dolgozzuk a holdak rádióadásait. Mivel bizonyos műholdak állandó frekvenciájú jeleket sugároznak, s helyzetüket is folyamatosan közük, ily módon lehetőség nyílik földi, geo­déziai pontok helyének meghatáro­zására. Ezt korábban a csillagok távcsö­ves megfigyelése tette lehetővé, de az a mostani műholdas módszerhez viszonyítva nehézkesebb volt. A csi\- lagászati eljárás során csak az égi­test irányát lehetett lemérni, s ma­ga a módszer is igen lassú volt: egy-egy pont meghatározása gyakran egy évig tartott. — Műholdakkal gyorsabban tud­nak dolgozni? — Feltétlenül, s erre jó példa a múlt év májusában végrehajtott, úgynevezett kelet—nyugati doppler megfigyelési kampány, amikor is két héten keresztül cseh, lengyel, magyar, NDK és szovjet, illetve an­gol, finn, holland, NSZK, olasz és osztrák obszervatóriumok együttes murvájával összegeztük az észlelé­sekéi! A kéthetes méréssorozat alap­ján több orezág állomásainak pon­tos koordinátáit vezettük le, s ennek során sikerült például a Berlin mel­letti Potsdam és Penc távolságát 20 centiméter pontossággal meghatároz­ni. Ez volt egyébként az első olyan nemzetközi rádiós észlelési kam­pány, melyben a szocialista orszá­gok is részt vettek, s az ezzel kap­csolatos koordinációs feladatokat a panel obszervatórium látta el. Apáti Miklós: EGY MONDAT AZ ÉVTŐL ím elkezdődtek a nyolcvanas évek, ha jól számolom, ez volt az első, ha jól számítunk, nem lesz az utolsó, de legalábbis lesz belőle néhány, lesz újra bundásvölgyű tél, el lobbanó tavasz, érlelődő nyáridő, őszök gyümölcse, de ha elcsenünk egy évből akár egy fél-évszakot, megsérül az év, ha egy fél-évszakot átháborúzunk, átéhezünk, átaluszunk, átszerelmeskedünk a szabadsággal, akkor elvesz az év egésze, holott az egész a legsérülékenyebb, a részletek begipszelhetők, gyógyszerezhetők, kijavíthatok, lábon kihordhatok, összeilleszthetők, de ha: „minden egész eltörött...” nem folytatom, — az év, az első a nyolcvanasok közül kitelik tehát, övezték baljós jelek, de múlt, telt, ahogyan teltünk, múltunk mi is, és gargalizáltuk jókívánságaink, a bort, a búzát, a békességet, a bor vészesen züllik, a búza fogy, a békesség, nos... a békesség egyre inkább köribénk szorul, Közép-Kelet-Európa közepére, majd Pest megyére és Buda­pestre korlátozódik, s végül Lajosmizsére, de békének azt már nem mondanám, ha a mizsel Czezák Mária hasában alvó kisgyerek álma a béke, az kevés, — pedig ezt hozták a nyolcvanas évek történelmileg, ám az ember ettől még nyugodtan megnősülhet, lakást szerezhet, bebútorozkodhat, eltarthatja várandós feleségét, várhatja vasárnap kamasz-fiait, várhatja születendő negyedik gyermekét, színházi kritikát írhat és verset, kalandregényt és színdarabot, - és egyetlen mondatot az évről. A fotografikus távcső Lézeres távmérés m Az obszervatóriumok helyzeté­nek pontos meghatározásán kívül milyen gyakorlati eredményekkel járnak az ilyen mérések? — Az így kapott adatok segítségé­vel lehetőség nyílik a nemzeti térké­peik összekapcsolására, valamint a földkéreg mozgásainak meghatározá­sára is. A mérési módszerek között szerepel még a lézeres távmérés is. Az erre szolgáló Interkozmosz-beren- dezés 1980-ban már teljes kapacitás­sal működött Pencen, mintegy 50 műholdátvonulást észleltünk segítsé­gével, egyelőre 1 méter pontosság­gal. Ezt az arányt a jövőben tovább fogjuk javítani, s a jelenlegihez mér­Fényképez, filmez a teleszkóp ten szeretnénk megtízszerezni a lé­zer pontosságát. Ebben az esetben már ezzel is lehetőség nyílna a föld­kéreg mozgásainak megfigyelésére. A rádiós megfigyelési módszer ta­valyi eredményeihez tartozik még, hogy egy hordozható vevőkészülék­kel az ország különböző területein is végeztünk méréseket, ami külön­böző háromszögelési pontok helyze­tének ellenőrzését szolgálta. Letapogatott képek — Az űreszközökkel csak a Föld­ről folytatnak megfigyeléseket? — Nem. A távvezérléses eljárás az előbb elmondottaknak pontosan az ellenkezője, ilyenkor ugyanis az át­vonuló műhold — vagy űrhajó, nagy magasságban szálló repülőgép — készít felvételeket a Földről, s ezeket értékeljük. Ennek az eljárás­nak hazai alkalmazása még csak a kezdeti stádiumban van, jelentősége azonban jóval nagyobbra földi meg­figyelésnél. Éppen ezért a távérzéke­lés szervezetileg is nagyobb önálló­ságot kapott: a Földmérési Intézet­ben külön főosztály működik ezzel a feladatkörrel. — Hogyan jutnak el hozzánk ezek a felvételek, s mire használják őket? — A Földre visszatérő eszközök, tehát a repülőgépek és az űrhajók fedélzetén hagyományos módon, te­hát filmre készülnek a felvételek, melyeket a visszaérkezés után lehet előhívni és értékelni. A Föl<j körül keringő műholdak pedig a televízió­hoz hasonló letapogató rendszerrel fényképezik a földfelszínt, s ezeket a jeleket lehet venni és, képpé ala­kítani. Mindkét -módszerrel egyszer­re nagy területeket fognak át — egy felvételen például rajta van a fél Dunántúl —, s nem csak egy képet készítenek. Különböző színszűrők al­kalmazásával 3—4 fotót is csinál a berendezés ugyanarról a tájegység­ről. s így jól el lehet különíteni a talajfajtákat, a belvizes területeket, a településhatárokat. Helyesbítik a megyét Ez egyébként a felvételek haszno­sításának kérdésére is választ ad: a mezőgazdaság részére tematikus térképek készülhetnek a segítségük­kel, információkat nyújtanak a víz­gazdálkodás számára, s a meglevő térképek ellenőrzésének, helyesbíté­sének is fontos dokumentumait szol­gáltatják. Érdekességként megemlí­tem, hogy most folyik Pest megye térképének helyesbítése űrfelvételek alapján. — Milyen módszereket alkalmaz­nak a feldolgozásnál? — A képeket részben szabad szemmel, részben _pedig számítógépes eljárás segítségével értékeljük. A különböző talajfajtákat például sza­bad szemmel is meg lehet külön­böztetni a felvételeken, a részletek kiemelésére, valamely jellemző sze­rinti csoportosítására azonban a szá­mítógép alkalmas. A Számítástechni­kai Koordinációs Intézettel együtt­működve, s az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával dolgozunk egy olyan rendszer létre­hozásán, mely a képeket automati­kusan tudja kiértékelni. Tavaly állí­tottuk üzembe azt a Colormation márkájú, amerikai berendezést, mely bármely képet le tud tapogatni, s mágnesszalagra vinni, vagy mágnes- szalagból képet csinálni. Alapanyag a műholdról — Honnan szerzi be Magyarország az űrfelvételeket? '— Azokat a képeket például, me­lyeknek alapján Pest megye térké­pét helyesbítik, az amerikai Landsat mesterséges holdak készítették, s ugyancsak a Landsat-feivételek fel­dolgozásával adja ki az idén a Kar­tográfiai Vállalat Magyarország űr- térképét. Ezeket'a képeket egy Olasz­országban működő központtól vásá­roljuk meg. Kapunk, illetve vásáro­lunk felvételeket a Szovjetuniótól is. Többek között a Szaljut—6 fedélze­tén készültek speciális képek Ma­gyarországról. — Es a magyar űrhajós? ö nem fényképezett? — De igen. Farkas Bertalan ki­képzésében a penci obszervatórium munkatársai is részt vettek. Konzul­táltunk vele, mit s hogyan fényké­pezzen. A felvételek kiértékelése még nem fejeződött be. Sajnos csakúgy, mint a földi fotózás, az űrfényképé­szet sem mentes az időjárás befolyá­sától: a magyar űrhajós repülése idején sokszor volt felhős az égbolt, ami megnehezítette az űrfelvételek készítését. Az ember szolgálatában Bármilyen messzire is vannak tő­lünk a megfigyelendő, vagy a Föl­det fényképező űrhajók és mester­séges holdak, alkalmazásuk, az ál­taluk biztosított informátiók feldol­gozása nagyon is gyakorlati célokat szolgál. Mert legyen szó a térképek pontosításáról vagy erdők-vizek-me- zők fényképezéséről, minden egyes esetben megtalálhatjuk a gazdasági munka, az emberi tevékenység segí­tésének, még jobb hasznosításának motívumát. WEYER BÉLA 4

Next

/
Thumbnails
Contents