Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

Interszputnyik Új típusú mesterséges holdak Űj típusú mesterséges hol­dak üzembe helyezésével, a földi állomások hálózatának bővítésével és korszerűsítésé­vel fejlesztik tovább az elkö­vetkező években a szocialis­ta országok közös űrtávközlé­si hálózatát. J. Krupin, az Interszputnyik nemzetközi űr- távközlési szervedet vezérigaz­gatója a Pravdának adott nyilatkozatában elmondotta: Az intervíziós együttműködés keretei között jelenleg napi négy-nyolc órás műsorcserét bonyolítanak le a tagállamok a mesterséges holdak segítsé­gével, de a kapacitás ennél sokkal nagyobb. Téliesített építkezés Több, jó minőségű méteráru g Fogadkozunk: új év, új élet. 4 Aztán észre sem vesszük, 4 benne vagyunk a mindenna- 2 pok sűrűjében, az új év első í hetében, és feledjük fogadko- £ zásainkat. Csak dolgozunk. Ki- ^ ki ereje szerint — remélhető- ^ leg! — a maga posztján. Ta- í pasztaljuk: valami haszna csak 4 van azért tréfás ígérgetéseink- >nek; Pest megye üzemeiben, í szövetkezeteiben jól kezdődött 2 az év első hete. LENFONÓ- ÉS SZÖVŐIPA­RI VÁLLALAT. Habkönnyű női ruhaanyagok, csillogó-fé­nyes háztartási textíliák, ta­péták és sátorponyvák, fona­lak, zsinegek és..., hosszú lenne felsorolni, mi minden készült tavaly a budakalászi Középfokú P est megye, ahogy azt mondani szokták, ut­cahosszal vezet orszá­gos összesítésben a közsé­gek átlagos népessége szá­mát tekintve. Kissé egy­szerűbben fogalmazva: az ország térképén itt talál­hatók — amennyiben a községekben élők számát elosztjuk az ilyen rangú településekével, s az így kapott átlag alapján — o legnépesebb falvak. Ami annyiban természetes, hogy a megyében a legalacso­nyabb a teljes lakosságból a városban otthont találók aránya. Ami eleve forrása ellátási különbségeknek, kimondhatjuk: igazságta­lanságoknak. A megyében' a legna­gyobb , településkategóriái rang a középfokú központ, s mert a községekben él a lakosság döntő része, ért­hető: községek is szerepel­nek a középfokú közpon­tok között, így például Nagykáta. Ha most ezt a középfokú központot össze­hasonlíthatom egy másik, de azonos rangú település­sel — s ezt az összevetést elvégzik ismétlődően a he­lyi hivatalos szervek épp­úgy, mint a lakosság, mert hiszen természetes kíván­csiságuk is, meg a joguk is tudni, hol állnak —, ak­kor azt látom:' jelentős el­térések tapasztalhatók az ellátottság színvonalában Nagykáta rovására. Szó sincs arról:' egyedi esetre bukkantunk. A település- kategóriák azonossága nagyon is eltérő fejlettsé­gű városokat vagy községe­ket foglal magában, s ez történelmi örökség. Az vi­szont már nem írható a múlt számlájára, ha a te­lepülések haladásának mértéke szembeszökően el­térő, azaz az egyik helyen nagyon gyorsan sikerül menni, a másikon meg a lassú lépéseket is hosszú szünetek választják el egy­mástól. Pusztán logikai úton beláthatjuk annak igazságát, hogy mindenfé­le rangsorban kell elsőnek és utolsónak lennie. Ha azonban az utolsó mindig ugyanaz a település, tehát a különböző helyek — amint azt a dolgok rendje diktálná — nem folytono­san cserélődve töltetnek be az érintett településekkel, akkor ott tartós hatásokról van szó, s e hatások nyo­mán bonyolult következ­ményekről. S emmi túlzás, rutinsze­rű panaszkodás nin­csen abban, ha a nagykátaíak úgy fogalmaz­nak, hogy ugyan középfokú központok, de hátrányos helyzetűek a többiekhez képest. Amit elsősorban a nagyközség intézményi el­látottságán, s azon belül az oktatás tárgyi feltételeinek igen szerény javulásán mérhetünk le, de utalha­tunk olyan tényekre is, mint a lakásépítés célcso­portos — állami — része, az úthálózat állapota. Van olyan terv — jogos, szükséges igény kielégíté­sére —, aminek megvalósí­tásáról lassan másfél évti­zede született az első dön­tése a felsőbb tanácsi tes­tületnek, de még mindig ott tart a középfokú köz­pont, hogy majd egyszer ... Az már szinte törvénysze­rű lélektani hatása az ilyen i esetnek, hogy fonal­ként szolgál, azaz sok min­dent felfűzhetnek társként hozzá, olyasmit is, aminek esetleg semmi köze a mel­lőzéshez, a hátrányok to­vábbi megtartásához. Többször emlitettük már a hátrányokat, mert hiszen a különbségek azzá válnak abban a pillanatban, ami­kor a mérlegelés eredmé­nyeként valamelyik tele­pülés a lista végére kerül. A hátrányok következmé­nyei — így a túlzsúfolt tanterem, a mostoha körül­mények között lebonyolódó szakorvosi rendelés, leg­alább a gerincutaknak a kiépített hálózata, ponto­sabban annak hiánya — akkor is befolyásolják a lakosság életkörülményeit, ha a lakosság semmit sem tehet e hátrányok forrásai­ról. Éppen ezért a hátrá- nydk megszüntetése — bár jelentős szerepe lehet s van is abban a társadalmi ösz- szefogásnak — nem helyi illetőségű teendő, hanem a területfejlesztés érzékeny pontja, nehéz dilemmája, folytonosan megújuló fel­adata; alapelve a terület- fejlesztési terveknek. Ezek a programok ugyanis ak­kor jók, ha igyekeznek a tartós feszültségeket vál­takozó feszültségekkel föl- cserélní, mert hiszen olyan eszményi állapot el­érhetetlen, amikor minden­ben mindenki egyforma lesz, a tantermi ellátott­ságban éppúgy, mint az ezer lakosra jutó kereske­delmi eladótérben. E zek tudatában kapja meg igazi jelentősé­gét o népgazdaság hatodik ötéves tervéről el­fogadott törvénynek az a része, amely kimondja: „A településhálózat hosszú tá­vú fejlesztési céljainak megfelelően tovább kell csökkenteni az azonos és a különböző szerepkörű te­lepülések közötti ellátási különbségeket.” S fölbuk­kan a törvényben egy új kifejezés is, s ez a közsé­gek népességmegtartó ké­pessége. Ami friss elem, kellően ma még föl nem becsülhető értékű, hiszen jó időn át másnak a dicsé­retét sem lehetett hallani, mint azét: tódulnak a vá­rosokba az emberek. Nagykáta népessége egy évtized alatt valamivel több, mint ötszáz lélekkel növekedett, ám ennek tel­jes egésze a természetes szaporodásra támaszkodott, mert a község vándorlási mérlege negatív előjelű, azaz többen költöztek el, mint amennyien ide érkez­tek letelepülőnek. S ez az utóbbi eleme a népesség- gyarapodásnak vagy fo­gyásnak, figyelmet érde­mel, mivel a megye közép­fokú központjai között sza­bályt erősítő kivétel; min­denütt másutt pozitív a vándorlási különbözet. Amikor tehát hátrányok, vagy finomabban, különb­ségek követkeményeiről ejtünk szót, akkor tényle­gesen nem másról, hanem egy település holnapjáról beszélünk. S ennek a hol­napnak sarokköve, hogy a településkategóriái rang — hosszú távon — megegyez­zék a fejlesztés ritmusával a kategória átlagában. Ha nem ez történik, akkor vagy a ranggal vagy — a fejlesztés forrásainak ' el­osztásával van baj. Mészáros Ottó központú vállalat gyáraiban. És mi-a helyzet idén? Gyártmánytervezésükben fi­gyelembe veszik a piaci igé­nyeket, csak kelendő terméke­ket készíthetnek, állapítja meg Schuszter József termelési és technológiai főosztályveze­tő. Már tavaly megfelelő ter­mékszerkezetet alakítottak ki, megszüntették a gazdaságtalan szövetek gyártását. Idén is fő céljuk a gazdaságos export arányának növelése, s általá­ban is gazdálkodásuk színvo­nalának a javítása. Jelentős termelésfelfutást határoztak el: míg tavaly 25 millió 600 ezer négyzetméter szövet került le a gépekről, idén 27 és fél millió négyzet­méter előállítását tervezik. Természetesen a mennyiség nem mehet a minőség rovásá­ra, mondja a főosztályvezető. Idén a méteráruk 86,3 száza­lékának hibátlannak kell len­nie. A többlettermelés legfőbb eszköze — a termelékenység növelése. A szövödékiben 3—4, a kikészítőkben 8—6 százalék­kal emelkedhet a termelé­kenység. Mindenekelőtt a ko­rábbinál hatékonyabb mun­ka- és üzemszervezéssel. Említésre érdemes az LSZV pozdorja- — bútorlap----üze­me is. A hazai bútoripar meg­kedvelte ezt az alapanyagot, felhasználásával importot he­lyettesíthetnek. Az idei fel­adat 15 ezer köbméter. KEREPESTARCSAI ÉPÍTŐ­IPARI SZÖVETKEZET. Sike­rült megszüntetni az építőipar idényjellegét. Az tűnik ki Zsirkay István elnökhelyettes szavaiból, amikor kérdezem, mit hoz a kerepestarcsai épí­tők számára az új év, hol dol­goznak az esztendő első nap­jaiban. Megállapítja: hosszas lenne felsorolni valamennyi mun­kahelyüket. Ütem szerint, gondosan felkészültek a télre, megszervezték a belső mun­kákat. Jelenleg például a fű­tést szerelik a kerepestarcsai kórház új, épülő szárnyában és a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat műhelyei­ben vállaltak feladatokat. Folytatódik azonban az Ercsi Cukorgyár rekonstrukciója is, és több fővárosi műemlék épületben dolgoznak; egyebek között a Szépművészeti Mú­zeumban és a volt Néprajzi Múzeumban. Már Budapesten is kezdi elfogadtatni magát a Betonyp szerkezetű iskola — öt készül —, ezek belső mun­kálataira szerződtek a kere­pes tarcsaiak. És várják a tél végét. Szép feladatra kaptak ugyanis megbízatást: generálkivitelezá- sükben épülhet Gödöllőn az új tanácsháza. D. Gy. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxv. évfolyam, 4. szám Ára 1,40 forint 1981. JANUÁR 6., KEDD Export-import jog Rászolgáltak a bizalomra ismét onáttó a Ganz Árammérőgyár Ünnepi hangulat és felelős­ségteljes számvetés jellemezte tegnap a gödöllői Ganz Áram- mérőgyár munkásgyűlését, amelyen megjelent Plutzer Miklós, a városi pártbizott­ság elSő titkára is. Soha en­nyien még nem zsúfolódtak össze a gyár nagytermében és a hozzá vezető folyosón. Szabó István igazgató nagy várakozással fogadott beszédé­ben e muinikásgyűlésen jelen- tettg be azt a miniszteri dön­tést, hogy január elsejétől önálló vállalatként működik a Ganz Árammérőgyár, függetlenül a Ganz Műszer Művektől, amelynek eddig a legnagyobb gyára volt. Régi álmunk vált valóra! — az első felszólaló munkás így kezdte szavait, majd ő is, mi­ként a további tizenkét fel­szólaló, arról beszélt, hogy vé­leménye szerint a gyári kol­lektíva milyen feladatok tel­jesítésével válhat méltóvá az önállóság megadásával kifeje­zésre juttatott bizalomra. E bizalomra egyébként a gyári kollektíva már eddig is rászolgált. Hiszen az V. ötéves terv idősza­kában termelési értékét megduplázta, tőkés exportját két és félsze­resére, szocialista országokba irányuló kivitelét négyszere­sére, ipari eredményét há­romszorosára növelte, miköz­ben a dolgozók jövedelme harminc százalékkal növeke­dett. A tervciklusban három­szor bizonyult a legjobbnak az Árammérőgyár a Ganz Műszer Művek gyárai közötti versenyben. Ez a dinamikus fejlődés tö­retlen volt a múlt évben a nehezebb körülmények között is. Hiszen a termelési érték tavaly is tizenkét százalékkal volt nagyobb ai előző évinél, a tőkés export is közel egy­millió dollárral növekedett és így meghaladta a 7,5 millió dollárt, a rubellel fizető ex­port pedig egyenesen meg­duplázódott az előző évhez képest. Mindezt az tette le­hetővé, h'ogy a termelékeny­séget tizenöt százalékkal tud­ták növelni, az új termékek részaránya elérte az ötven százalékot, termelékenyebb gyártóeszközöket és gyártási módszereket alkalmaztak, ta­karékosabb eszköz- és költ­séggazdálkodást vezettek be. Az eredményeknek természe­tesen a dolgozók is hasznát látták, hiszen bérszínvonaluk átlagosan hét százalékkal nö­vekedett. Többek között ezekre az eredményeikre is utalt Plut­zer Miklós, a városi pártbi­zottság első titkára, amikor a munkásgyűlésen kijelentet­te: a megyei és városi politi­kai testületek azért támogat­ták a gyár önálló vállalattá nyilvánításának ügyét, mert meggyőződésük, hogy az it­teni magas színvonalú szakmai tudást képviselő munkásgárda a céltudatosan dolgozó veze­tőkkel együtt önállóan még az eddigieknél is nagyobb eredményekre lesz képes. Az önálló export-import joggal felruházott Ganz Árammérő- gyár képes lesz az eddigieknél is rugalmasabban, költség­érzékenyebben reagálni a külföldi és hazai piac vál­tozó igényeire, feltárja tartalékait és ver­senyképességének növelésével még jobban kiveszi részét a népgazdaság fizetési egyensú-, lyának javításából. Gödöllőn most nagyon sokan örülnek a gyár önálló vállalattá szerve­ződésének — mondotta az el­ső titkár —, hiszen az Áram- mérőgyár eddig is meghatá­rozó volt és ezután még in­kább az lesz a város életében. De egész Pest megye figyel­me is az új vállalatra irá­nyul, ezért nagyon fontos, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági vezetők teljes cse­lékvési egységben irányítsák és mozgósítsák az itt dolgo­zó kollektívát. Ä Ganz Árammérőgyár ve­zetősége igényes munkaprog­ramot tud a gyári közösség elé terjeszteni. Erre aZ évre — változatlan áron számolva — hatszázalékos termelésnö­vekedést terveznek. A tőkés export tizenegy százalékos növelését úgy akarják bizto­sítani, hogy közben ezen ex­port gazdaságosságát is javít­ják 5,3 százalékkal. Meggyor­sítják a kapcsoióóra-licenc gyártásba vételének előkészí­tését és a saját fejlesztésű elektronikus speciális kapcso­lóóra mielőbbi gyártására tö­rekednek. Terveik szerint a dolgozók bérszínvonala ebben az évben 4,5 százalékkal nö­vekedhet. Ami a VI. ötéves tervet il­leti, a vállalati önállóság el­nyerése nyomán az most ki­igazításra szorul. A követelményeket ugyan­is fokozni akarják önma­gukkal szemben. Ennek érzékeltetésére csak egy példát említünk: a szá­mítások szerint a tavalyival szemben 25 százalékkal ke­vesebbért állítanak elő egy dollár értékű terméket. A vállalati önállóság el­nyerése, mint említettük, nagy örömet váltott ki a Ganz Árammérőgyár dolgozóinak és vezetőinek körében. A gyár dolgozóival beszélgetve ál­landóan ismétlődik egy gon­dolat: akármilyen nehéz lesZ is, most megmutatjuk, hogy a megyei és a minisztériumi vezetők bizalmához méltóan tudunk élni az önállóságunk­kal. Cseri Sándor Erősödő baráti kapcsolatok Sajtótájékoztató a kambodzsai nagykövetségen Január 7-én ünnepük Kam­bodzsában a Pol Pót—leng Sary vezette népirtó rend­szer feletti győzelem 2. év­fordulóját. Ez alkalomból Tekerednek a betonfeszítő huzalok A miskolci December 4. Dróimúvek termelésének mintegy húsz százaléka betonfeszítő huzal. Az eddig gyártott csavarbordás megoldás továbbfejlesztéseként hatszög profilú feszítő- huzalt állítanak elő. A gyártmányfejlesztés eredménye: gazdaságosabb gyártás, jobb mi­nőség. Az új terméket a Beton- és Vasbetonipari Műveknek szállítják. tartottak sajtótájékoztatót teg­nap a Kambodzsai Népköz- társaság budapesti nagykövet­ségén. Khuon Ran nagykövet az ország népének az elmúlt két esztendőben végzett ország­építő munkájáról szólva em­lékeztetett, hogy Pol Pót klikkje az imperialista erők és a kínai expanzionista-hege- monisita vezetés támogatásá­val mérhetetlen károkat oko­zott az országnak. A győze­lem után szinte elképzelhe­tetlen mélypontról kellett hozzáfogniok az élet normali­zálásához, ám az eltelt, vi­szonylag rövid idő alatt is jelentős eredményeket értek el. Ehhez jelentős segítséget kapnak a szocialista orszá­goktól, köztük Magyarország­tól is, amely a győzelem ki­vívása után azonnal támoga­tásáról biztosította az új for­radalmi hatalmat, s azóta mind jobban erősödnek és elmélyülnek a két ország kö­zötti baráti kapcsolatok. KOZELET Gyenes András, az MSZI\ Központi Bizottsága titkát nak vezetésével a Finn Kot munista Párt Központi I zottságának meghívására te nap pártküldöttség utazi Finnországba. A delegáció Svéd Baloldali Párt-Komm nisták meghívására ellátog tott Svédországba is.

Next

/
Thumbnails
Contents