Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

KÖRÖSI isid A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM. 3. SZÁM 1981. JANUÁR 5., HÉTFŐ Dobozellenőrök Rajtuk is múlik a minőség A konzervgyár fémcsomago­ló laboratóriumába érkezőt ti­tokzatos világ fogadja. A lom­bikok, pipetták, tégelyek csak a hozzájuk értő embereknek vallanak a lemezek, félkész és kész dobozok rejtett hibáiról. Rácz Lajos, a laboratórium fiatal vezetője szívesen beavat tevékenységükbe. Kisebb tételben — Munkánk két feladat­körből áll. A beérkező fém csomagoló alap- és segédanya­gok minőségi átvétele — szab­ványok szerint — az egyik teendőnk. A legnagyobb tétel a beérkező ónozott acélleme­zek vizsgálata, amelyeket a SIDER cégtől, Görögországból és Norvégiából kapunk. — Nagy értékekért felelünk, hiszen tonnája 25—30 ezer fo­rint. A lemeznyomdában fel­használandó lakkok és festé­kek vizsgálata szintén a mi dolgunk. A lakkok nagy része tőkés importból, az NSZK-ból és Ausztriából, kisebb hánya­da a Tiszai Vegyi Kombinát­ból származik. A dobozoknál a légmentes zárást a konzerv- doboz-tömítő gumikeverék te­szi lehetővé. A Taurus Gumi­gyár lát el vele bennünket, de importgumikeveréket is hasz­nálunk. Az átvételnél sok munkát ad a társvállalatoktól beérkező dobozok vizsgálata. — A dobozüzemben nem Szovjetunióból, az olasz ITAL- I gyártanak mindenfajta dobozt. Vállalati főosztályharc A vállalat — mint va- ■'"* lamennyi szervezet — magában rejt különféle konfliktusokat: feladatokét, érdekekét, eredményekből való részesedésekét, s min­denekelőtt — felelőssége­két. A vita, a vélt vagy való igazságok következe­tes képviselete, s ezzel a nézetek ütközése természe­tes kísérője a tervezésnek, éppúgy, mint a végrehaj­tásnak. Minél szerteága­zóbb egy-egy termelőhely tevékenysége, annál in­kább szükség van a hasz­nos vitákra, az előzetes egyeztetésekre, a teendők, s az érdekek lehető leg­jobb összehangolására. A gond abban van, hogy ezek helyett némely cégnél aka­ratlanul is szaporítják a konfliktusokat, az önérde­kek mindenekfölé emelésé­nek szolgálatában. Elkészültek a középtávú vállalati programok. S mi­kor máskor, mint ilyen­kor vélhető jogosnak, hogy az érintettek kivétel nélkül keressék a megoldásokat, a forrásokat, a tartalékokat, azt tehát, ami előbbre jut­tatja a közös ügyet. Mégis meghökkentően gyakran lehettünk tanúi áldatlan vitáknak, egyre terjedel­mesebb följegyzásek, emlé­keztetők, s viszontföljegy- zések készítésének, amik­ben — sajnos — nem az kapott helyet, melyik fő­osztály, osztály mit hogyan csinál majd, hanem ennek az ellenkezője; mit nem tesz, mire nem hajlandó, mire nem képes. Aligha újdonság a az megállapítás, hogy a vál­lalati szervezet — tisztelet ia kivételnek —, amint azt sok vizsgálat igazolta, lé­nyegesen elavultabb, mint amilyen a termelőhelyek technikai, technológiai szintje. S ha ezt az amúgy is nehézkes, lassú szerve­zetet szétszabdalja az egyes részterületek függet­lenedése a többi alkotó­elemtől, ha a tényleges fel- íadatkijelölést az váltja fel, hogy az osztályok, a- főosz­tályok elutasítanak min­den ésszerű kompromisszu­mot, akkor könnyen bekö­vetkezhet az akcióképte­lenség, a holtpont. Kimoz­dulni persze szükségszerű ebből az állapotból, ám közben telik az idő, újabb energiákat emészt fel a felettesek — az osztályo­kat, főosztályokat felügye­lők — megbeszéléseinek sorozata, s a cél még min­dig nem került közelebb. Ez pedig már nem „bel- ügy”, nem marad egy-egy vállalati részleg irodáinak falain,, belül, ez az egész közösség holnapját befo­lyásolja. Mégis érdekes módon, a kelleténél sokkal ’kisebb az az erkölcsi nyo­más, amelyet a kollektíva gyakorolhatna érintett tag­jai csoportjaira, fölismer­tetve velük — s amennyi­ben ez nem megy, akkor kényszerrel — az érdekek alapvető azonosságát, az ebből következő szükség- szerűséget. A túlzott ta­pintathoz, a veszélyes meg­értési készséghez talán hozzájárul, hogy gyakran forma szerint minden rend­ben. van. Zajlanak az ér­tekezletek, készülnek a pa­pírok, sorra testületek elé kerülnek a különféle elő­terjesztések. Minden energiának any- nyi az értéke, amennyi az eredménye. Mégis, gyakran csak addig jut el az ítél­kezés, hogy a fölhasznált energiákat méltányolja. Kétségtelen, a vállalati fő­osztályharc rengeteg erőt, időt, jobb sorsra érde­mes szellemi erőfeszítést emészt fel. A teendők to­logatása, annak megma­gyarázása miért nem tart­hatók be a határidők, a felelősség ismétlődő elhárí­tása, az akadályok új s még újabb csoportokba rende­zése mellett olykor más •eszközök is bevetésre ke­rülnek: szaktekintélyek, felügyeleti szervek, mások­kal nem közölt intézkedé­sek alakjában, jogszabá­lyok papírízű citálásában. 1 Történhet mindez azért, hnert — akár a tervezés­ben, akár más teendők esetében — előzetesen nem •határolták körül egyértel- 'műen a feladatokat, s az azokkal járó felelősségeket, nem jelölték meg ponta- san az elérendő célt, az elérést szolgáló feltételeket, eszközöket. Ha azonban valaki venné a fáradságot, s kiszámítaná, hogy a le­hetségesnek és a tényle­gesen elértnek mi az ará­nya az így készült tervek­ben, az így végrehajtott feladatokban, akkor szem­beötlő különbségekre buk­kanna. TJáadásul napjainkban a korábbiaktól lénye­gesen eltérő gazdasági kör­nyezetben könnyelműség abban bízná, hogy ami egy­szer vagy kétszer megfe­lelt munkamódszerként, stílusként, az most is jó lesz. A vállalati főosztály­harc ezért olyan csata, ami­ben csak vesztesek lehet­nek, a látszatgyőztesek is azok lesznek. M. O. A vonalak átállítása másfajta termékre három hétbe telik. Amennyiben más vállalatok­nak szükségük van az álta­lunk gyártott dobozokra, ak­kor cserélünk. Ezáltal jobban ki tudjuk használni a vona­lak teljesítőképességét. Ipa­runkban egyre jobban tért hó­dít a Hungarocoo p-zárástechni- ka. Korszerűbb, esztétikusabb a jelenleg is használt három­részes Neo Phönixnél. Ezeket a lapkákat a debreceni kon-* zervgyártól kapjuk. Kisebb té telekben más vállalatoktól is érkezik zárógarnitúra. Folynak a kísérletek — Mi a feladatuk a gyár­tásközi ellenőröknek? — Többek között a lemez­nyomdában folyó lemezmeg- munkálások ellenőrzése, a, lak. kozott lemezek próbája. A li­tográfiánál összehasonlítják a színeket színminta szerint. Gondjuk van a szöveghelyes­ségre, az esztétikai megjelenés szintén az ő feladatuk. A le­meznyomdában nemcsak saját felhasználásra készítenek le­mezt. Az országban mindössze négy konzervgyárnak van lakkozó, litografáló gépsora Fontos a minőségi követelmé­nyek pontos betartása, mivel itt is milliós értékek forognak kockán. — A dobozgyártás legkiemel­kedőbb feladata a zárás folya­matos ellenőrzése, mivel alap­vetően meghatározza a doboz minőségét. Nagyon fontos gyártás közben valamennyi fá­zis állandó figyelése, hogy ez­zel is minimálisra csökkenjen a hibás dobozok száma. A konzervüzemben a dabozzáró gépek különböző kémiai ha­tásoknak vannak kitéve, me­lyek befolyásolhatják a zárás minőségét. Ezért gyakran ve­szünk mintát. Így mi is hoz­zájárulunk a készáru selejt- csökkentáséhez. — Milyen terveik vannak? — Szeretnénk munkánkat még hatékonyabban végezni Kísérleteket folytatunk a ha zai lakkok szélesebb körű fel- használására. Importmegtaka­rítást érnénk el a minőséget megtartva, továbbá vékonyabb lemezek felhasználásával. Társadalmi munkában — A három műszak mellett jut-e idejük társadalmi tevé­kenységre? — Három műszakban dől gozunk, de részt veszünk i közös dolgokban. Szocialista brigádunk a vállalat kétszeres kiváló brigádja. Sorainkban van szakszervezeti főbizalmi, a Vöröskereszt vezetőségi tagja, népi ellenőr, pártalapszervez: ti vezetőségi tag. Egy személy pártszemináriumot vezet, Igyekszünk mind a gazdasági mind a társadalmi munkában helytállni. Gyarmati Klára Felelősség és a tömegízlés Az iskola, a baráti kör, a munkahely haiása Huszonöt általános iskolás gyerekből huszonkettő a rán­totthúst vallotta legkedvesebb ételének egyik riportutam so­rán. Valóban jó étel. Magam is szeretem. No, de hogy a legkedvesebb...!? Emberi tartalom Egyszerű, megszokott — mil­liók ijnnepi eledele. Millióké Ugyanúgy, mint az operett, a porcelán nimfa, a művirág, a kommersz film és a többi mű­vészeti vagy használati cikk, amelyeket a tömegízlés cím­szava alá sorolunk. Odatarto­zik definícióink szerint min­den kevésbé értékes, min­den problémamentes, min­den, ami könnyű. Ebből kö­vetkezően a magas ízléshez pedig minden értékes, minden problémagazdag és komoly műalkotás. A tömegízlés meg­nevezés azt sejteti velünk, hogy aki az előbbi tulajdon­ságokkal rendelkező dolgokat kedveli, az a tömeghez tarto­zik, aki pedig az utóbbiakat, az az elithez. Arra egy rövid írás kere­tein belül nincs lehetőség, hogy a merev szembeállítás demagógiáját elemezzük. Leg­feljebb annyit jegyezhetünk meg, hogy egyrészt a határvo­nalat egy ember ízlésrendsze­rén belül szinte sohasem lehet ilyen élesen meghúzni: ugyan­azon személy szeretheti az operettet és gyűlölheti a mű­virágot, vagy egyforma öröm­mel olvashatja Flaubert és Agatha Christie műveit. Más­részt — legalábbis a művésze­tek körén belül — nem pusz­tán ízlésünk tárgya döntheti el azt, hogy melyik csoportba tartozunk, A befogadásnak azonos mű esetében is sokféle szintje van. Van olyan, aki érti a ko­moly zenét, van, aki csak ér­zi, némelyikünk sejti, s bizo­nyára olyan is akad, aki a „tömegtől” való különállását jelzi zenehallgatással, és ér­telmét, szívét meg sem érintik a hangok. Ugyanígy a Bűn és bűnhődés is olvasható detek- tivregényként, vagy az Anna Karenina egyszerű szerelmi sztoriként oly módon, hogy e regények mélyebb emberi tar­talmai meg sem érintik az ol­vasót. Értékrendszer No, de ez a gondolatsor messzire vezetne, szóljunk in­kább arról, hogy mitől és kik­től függ a közízlés? S lehet-e változtatni rajta? A rántotthúsról szólva már megpendítettem a nevelés — elsősorban a szülői ház hatá­sának — jelentőségét az ízlés kialakulásában. Ez a hatás persze, általában nem azt je­lenti, hogy amit a szülők sze­rettek, azt szereti a gyermek is. Inkább a nyitottság (vagy zártság), az érzékenység (vagy érzéketlenség), az egységes (vagy töredezett) világkép el­sajátítását segíti elő a család, amely tulajdonságok határoz­zák meg a személyiség érté­kelő apparátusát: az ízlést. Így fordulhat elő az, hogy könyv, zenehallgatás és mú­zeumlátogatás nélkül felnőtt ember is vonzódhat értékes műalkotásokhoz, mert az ott­hon emberi tartalma — „kö­zösségi kultúrája” — felkészí­tette a legrangosabb művek befogadására is. Ám, nem csak a család, ha­nem a többi kis közösség és a nevelési intézmények is" befo­lyásolják ízlésünket. Az óvó­Alig volt utas a buszokon Az autóbusz-pályaudvaron Sasinszky László forgalmi szol­gálatvezető kérdésünkre el­mondotta,« hogy a-nagykőrösi körzetbe 14 autóbusz van be­osztva, 34 gépkocsivezetővel, akik lelkiismeretesen, ponto­san végzik munkájukat. — Az esztendöfordülón mi­lyen volt a forgalom? — Mérsékelt. Nem kellett mentesítő járatokat indítani. Több rendes járaton is alig volt utas. Az esztendöfordülón nemigen utaznak az emberek. Szilveszterkor Kocsérra este 22 óra 35 perckor, Ceglédre 11 órakor indult- az utolsó járat Ittas utas csak néhány akadt, de azokkal se volt baj. A kocséri járatot Kása Lász­ló vezette, aki 1957 óta autó- buszvezető a 20-as Volán Vál­lalatnál, s Kocséron lakik. ■— Milyen foglalkozás az au­tóbusz-vezetés? — Szép pálya, jó pálya, de nemcsak a kocsival, hanem az utasokkal is bánni kell tudni, s le kell mondani a vasár- és ünnepnapokról. A törtei—j ászkaraj enői jára­tokat általában Fehér Mi­hály vezeti, aki 8 éve dolgo­zik a vállalatnál. Törteli szü­letésű, s ottani lakos. — Újévkor is szolgálatban voltam — mondotta. — A vé­remben van a kötelességtudás. Csak arra gondolok ilyenkor, hogy vigyázzak, mert otthon szeretettel vár a család. Majd minden utas jó ismerősöm. Lantai István autóbuszveze­tő többnyire a helyi járatokon dolgozik. Az állami gazdaság­Kipörög a forgács CSajtakarékos centrifuga Petró Márton, az Autóvil­lamossági Felszerelések Gyá­ra lakatosa újfajta ipari centrifugát szerkesztett az NSZK-ból vásárolt Pittler automata esztergagéphez. A centrifuga közvetlenül kap­csolódik a berendezéshez. A gyárilag beépített forgács­eltávolító segítségével — em­beri kéz érintése nélkül — a szennyezett hulladék be­kerül a centrifugába, amely a háztartásokban használatos rokona működési elve alap­| ján, a kísérletek során meg- I határozott optimális fordulat- ! számon ki pörgeti a forgács­ból az olajat. A berendezés végén ládákba hullanak a megtisztított fémspirálok. Az ily módon visszanyert olajjal újból hűthetők a munkadara­bok és ezzel a módszerrel az előzetes felmérések sZerint egy-egy gépnél körülbelül 25—30 tonna olaj takarítható meg évente. A centrifuga működtetésé­vel egyben a balesetveszély- forrást is megszüntették. nál volt gépkocsivezető, 6 éve jött a vállalathoz. — Ha csak lehet mondot­ta —, még. a rosszkedvű uta­sokat is jókedvre hangolom, és órájára nézve elköszönt, s sietett az autóbuszra és vitte az utasokat a vasútállomásra. Kopa László da, az iskola, a baráti kör, a munkahelyi csoport, a lakóhe­lyi környezet, vagy éppen há­zastársunk, sőt, saját gyerme­künk is azzal, amit ő hoz a külvilágból, az iskolából, az utcáról, a televízióból. S ha már a televíziót említjük: az ízlés alakulása függ a lehet­séges választéktól is. Ha nem találkozunk egy bizonyos tí­pusú könyvvel, filmmel, zené­vel, képpel — azt sem tud­hatjuk, hogy ízlésünk elfo­gadná-e vagy elutasítaná. A tömegízlés alakításában tehát felelősség terheli a tö­megkommunikációs eszközöket — és persze, a könyvtárakat, művelődési házakat, mozikat is'—, ha nem is akkora, mint alkalmanként hangoztatjuk. Mert ahogyan egy karmester- verseny nem tesz zeneszere­tővé több millió embert, ugyanúgv egy rossz krimi sem rontja el a jó ízlésű emberek értékrendszerét. Ám, amint a karmesterverseny is növeli a zenekedvelők hozzáértéséit, ugyanúgy tartósítja az egyéb­ként is létező színvonaltalan ságot egy-egy gyönge tévépro­dukció. Sohasem mondják A tömegízlés változtatása nem egy-két műsorpolitikai, tantervmódosítási vagy köz- művelődési döntés kérdése. Nem is propagandaügy, bár boldog lennék, ha egy művé­szeti tárgyat vagy programot úgy tudnánk reklámozni, aho­gyan egy új üdítő italt vagy a nyári divatújdonságokat. Mindez , ugyan segíthet, de leginkább az hozhat változást, ha az embereket a szükség készteti ízlésük módosítására. Ha a munkahelyük, a környe­zetük, az életmódjuk követeli meg az értékelő apparátus át­alakítását. Ha a társadalom­nak van olyan emberekre szüksége, akik sohasem je­lenthetik ki, hogy: „Miért kellene megváltoztatni az íz­lésünket? A rántotthús is megtölti a gyomrot.” N. G. SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Kosárlabda-helyezések Az 1980/81-es tanévi közép- iskolás kosárlabda-kupaviadal megyei döntőjének második felvonását is városunkban, a Toldi sportcsarnokban ren­dezték. A csapatok javuló tel­jesítményt nyújtottak a kör- mérkőzéses rendszerű vetél­kedőn. Férfiak. Váci Sztáron Gim­názium—Nagykőrösi Gimná­zium 67-54 (40-34). A végső győztes váciakkal végig len­dületes, jó és színvonalas mér­kőzést játszottak a körösiek és megszorították jó képes­ségű ellenfelüket. Legjobb do­bók: Kovács (16) és Bánhegye- si (13). További eredmények: Váci Sztáron Gimnázium— Monori Gimnázium 74-45, Mo- nori Gimnázium—Nagykátai Gimnázium 8Í-S1. A vég­eredmény: 1. Vác 6; 2. Monor 5; 3. Nagykáta 4; 4. Nagykőrös (Kovács 66, Demcsik 42, Bán- hegyesi 38, Balogh 16, Gál 13, Szeleczki J. 12, Csikós Z. 11, Sáros!) 3 ponttal. A szoros me­zőnyt a körösiek 198-216-os kosárkülönbözete is mutatja.. Nők. Nagykőrösi Gimnázium —Ceglédi Gimnázium 33-31 (15-16). A második helyet el­döntő találkozón a helyiek be­tegség miatt tartalékosán ját­szottak. A magassági fölény­ben levő vendégek sokáig ponterősebbek voltak. A kö­rösiek óriási küzdőszellemű, remek hajrával az utolsó má­sodpercekben dobott kosárral győztek. Legjobb dobó: Har- tyányi (22). A többi eredmény: Budaörsi Gimnázium—Ceglé­di Gimnázium 48-46, Budaörsi Gimnázium—Monori Gimná­zium 62-37. A végeredmény: 1. Budaörs 6; 2. Nagykőrös (Szabó Erika 26, Hartyányi Mária 22, Sós Ilona 28, Far­kas Erika 17, Németh Anikó 8, Fischer Mónika 8, Dombi Katalin 4, Korsós Edit 3, Sza­kái Ildikó 2, Boros Ágnes) 5; 3. Cegléd 4; 4. Monor 3 pont­tal. Szobi isk.—Nk. Arany isk. 32-15 (22-13). A gimnáziumi labdajátékteremben sorra ke­rült megyei úttörő leány baj­noki mérkőzés első félideje aránylag szoros volt, szünet után a vendégek játszottak jobban. Legjobb dobók: Sza­bó (6) és V. Faragó (4). A Kecskemét városi úttörő fiú bajnokság állása az őszi idény után: 1. Tiszakécske I. 8 2. KSC Hunyadi 8 3. Nk. Arany isk. I. 8 4. Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SK 8 5. Tiszakécske II. 8 6. KSC Hunyadi II. 8 7. KSC Jókai isk. 8 8. KSC Forradalom úti isk. 8 1 7 153:375 9 9. Nagykőrösi Arany isk. II. 8 — 8 118:447 8 A 2—4. helyezést a téli for­duló előtt pillanatnyilag az egymás közötti kosárkülön­bözet dönti el. Az Arany is­kolás úttörő fiú kosárlabdások az utóbbi időben sokat fejlőd­tek. A Pedagógus SE közgyűlése A négy szakosztállyal (atlé­tika, kosárlabda, súlyemelés, természetjárás) működő Nagy­kőrösi Pedagógus Sportegyesü­let ez évi küldöttközgyűlését február 27-én tartja. S. Z. 8 — 557:201 IC 5 2 414:244 14 6 2 414:265 14 6 2 424:231 14 4 4 224:287 12 3 5 272:379 11 2 6 208:388 10 Moziműsor Hölgyem, Isten áldja! Szí­nes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Előadás kezdete: 5 és 7 óra. A stúdióteremben Díszmagyar. Magyar film- vígjáték, fél 4-kor. Érintés: Színes svéd—ameri­kai film, fél 6-kor és fél 8- kor. ISSN 0133-2708 <NaavK(V*«t Hírlap) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents