Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-05 / 3. szám
t/lííiia A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 3. SZÄM 1981. JANUÁR 5., HÉTFŐ Sok barátja van az olvasásnak A törfeli könyvtár tervei A téli időszak a könyvek barátaié. Hosszabbak az esték, az ember könnyebben kezébe vesz egy-egy jó könyvet, ki- kapcsolódásként vagy ismeretei gyarapítására. Sok családban van a polcokon szép- irodalom, szakkönyv. Mindezek mellett is szükség van a könyvtárakra, amelyek válogatási lehetőséget kínálnak a nyomtatott betű szerelmeseinek. Ez az intézmény nem elégszik meg az olvasók kölcsönzési igényeinek kielégítésével, hanem , mindent megtesz a magasabb színvonalú érdeklődés felkeltéséért is. Számos rendezvénnyel, vetélkedővel, különféle programokkal várja a betérőket, csalogatja, hívja a művelődni vágyókat. A törteli községi könyvtár tizenhétezer kötetét a gyerekek, felnőttek majd’ ezerkétszázas tábora használja. Zenei részleg, sok hanglemez, magnetofon elégíti ki a muzsika iránti érdeklődést. A könyvek mellett újságok, folyóiratok, színes magazinok sorakoznak. A felnőttkönyvtár, mely a művelődési házban van, kis helyisége ellenére elég nagy forgalmat bonyolít le. A gyermekkönyvtár külön épületben kapott helyet, és az olvasók számának emeléséhez jelentős mértékben hozzájárul az öt fiókkönyvtár is. Könyvekkel találkozhatnak a tanyasi klub látogatói, a termelőszövetkezet központjába betérők, a külső óvoda és a leendő falumúzeum épületének környékén lakók. A község minden pontján helyet kapott az olvasnivaló. — A könyv tehát eljut az olvasóhoz. De vajon az olvasó is eljut-e a könyvtárba? — Ázom vagyunk, hogy ez maradéktalanul megvalósuljon: Látogatóink szép száma a jó kapcsolatoknak köszönhető. Elsősorban az iskolákra fektetünk nagy hangsúlyt — mondja Godó Jánosné könyvtárvezető. — Ilyenkor dől el, hogy ki tekinti az olvasást nyűgnek és ki szereti meg, mint jó barátot. Nagy segítséget kapunk a pedagógusoktól, különösen Határ Ilonától, aki rendszeresen hozza a gyerekeket, napközis csoportjának tagjai már személyes ismerősként jönnek el hozzánk. Több programot szervezünk nekik 1981-ben is, hiszen 6k jönnek majd felnőtt korukban is könyvet válogatni. Szeretik a vetélkedőket, ezért az iskolával közösen lesz ilyenben részük. Rajzverseny, rendhagyó irodalomóra, könyvtárbemutató foglalkozás, ezek mind méltán tartanak számot az érdeklődésre. — A felnőttek milyen programra jöhetnek el? — Hagyományos író—olvasó találkozó az idén is lesz. Vendégségbe jön Varga Domonkos író, de invitálunk más népszerű írókat, költőket is. Hagyomány a külpolitikai tájékoztató. Erre is szeretnénk egy szakembert meghívni. Tervünk van bőven. Többek közt jó kapcsolatunk van a KISZ- szel. Ezt szeretnénk továbbmélyíteni, valamint a szocialista brigádokkal gyümölcsözőbbé tenni a munkát. Az ifjú olvasók köre és a Rideg Sándor-olvasókör havonta tart foglalkozást. Irodalmi műsorokat, megemlékezéseket rendezitek, segítenek más rendezvényeknél. Évek óta ők a leghűségesebb látogatóink. Továbbra is számítunk önzetlen munkájukra. Szeretik a könyvtárat. Ha valamilyen feladat előtt állnak, bejönnek tanácsot, irodaimat kérni. Rendszeresen megfordulnak a község vezetői is, jegyzetelnek, készülnek a beszámolóra, ünnepségre. Eleven és hasznot hozó ez a kapcsolat. Igyekszünk továbbra is megtartani ,ezt a lendületet. — Mi az, amin javítani szeretnének? — A tájékoztatást kell tökéletesíteni, a könyvtárközi Gépvásárlás — 1980 Hódítanak a mammutgépek Igények és lehetőségek Aligha szorul bizonyításra az a megállapítás, hogy a Pest megyei gazdaságok sikereiben része volt a magas színvonalú gépesítettségnek. A munkák időbeni és gyors elvégzéséhez — a minőség fontosságáról nem is szólva — a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok elegendő számú nagy teljesítményű traktorral és kombájnnal rendelkeztek. Mint a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályán megtudtuk, a tavaly év végi aggodalmak ellenére a megye mezőgazdasági gépvásárlása kielégítő volt. Különösen a nagy teljesítményű, elsősorban az NDK-ból importált, E— 516-os arató-cséplőgépekből nőtt meg a kereslet, de jelentős számban szereztek be az üzemek különböző szá- lastakarmány-betakarító gépeket is. Ez utóbbi masinák nemcsak az olcsóbb tömegtakarmányok levágásában nyújtottak hathatós segítséget, hanem a silózás munkájának tempóaabbá tételéhez is hozzájárultak. Érdekes helyzet alakult ki az erőgépek frontján. Ma kevesebb traktor dolgozik a megyében mint egy évvel kokölcsönzést rendszeresebbé tenni, és a munkakörülményeket javítani. Bár ez az utóbbi vágyálom, hiszen semmi remény egy nagyobb helyiségre. A termelőszövetkezeti és a Dél-Pest megyei Áfész szép anyagi segítséget ad, s azt igyekszünk megfelelően felhasználni; Gond a községben, hogy nem lehet könyvet vásárolni. Még könyvbizományos sincs, pedig az emberek szinte állandóan érdeklődnek. Akár mi is elvállaltuk volna, de nincs helyiség a tárolásra. Egyelőre áll az ügy, addig is marad a könyvtár, az újdonságokkal. Sok segítséget kapunk a ceglédi és az abonyi könyvtártól, jó a kapcsolatunk mindenkivel. Cs. B. Rendet tart a felügyelő A piacnak színe, hangulata Fagyos szél söpri tisztára a várost, ki-ki igyekszik fedél alá menekülni. Pedig, most még csak kölyökkutya módra vicsorgatja fogát a tél — mondják —, az az igazi, amikor ropog a hó a talp alatt, s legalább mínusz tíz fok van. A ceglédi piacon sem oly nagy a forgalom, mint nyáridőben, amikor gyümölcsöktől illatozik, sokféle színben pompázik. Topogó árusok várják a vevőket, no meg a delet, mivelhogy délre vége a piacnak, az asztalsorok közt akkor már csak a legkitartóbbak maradnak, akik mind egy szálig el szeretnék adni maradék portékájukat. A gyümölcsösök már elvonultak. Azok is, akik zöldséget, vagy épp tejterméket hoztak ki. Szedelőz- ködik a vecsési káposztás, kombi autó áll a standja mellé, elnyeli a kannákat, hordókat. Jutott is, maradt is. majd elkél a következő piaci napon. Kas, kosár, láda Sötét kabátos férfi sétál komótosan az üresedő sorok közt. Gallérja felhajtva, zsebben a keze. Majd’ mindenki elköszön tőle. — Milyen nap volt? — érdeklődik. — Meglehetősen rossz. Gyenge közepes, pedig jobbat vártunk. — No, majd a következő. Csökkentették a Semaradást Káposztát savanyít az Új Világ Tsz rábbam, ám a gépek összteljesítménye sokkal nagyobb az 1979. évinél. Az AGROKEK 1 Pest—Nógrád—Komárom megyei vállalatának telepéről egyebek között Ráha-Stelger, T—150, és K—700 típusú erőgépeket indítottak útnak a gazdaságokba. Egyre inkább teret hódít az a törekvés, hogy a traktorokhoz, amelyeknek ára megközelíti, vagy meg is-haladja az egymillió forintot, minél több munkaeszköz álljon rendelkezésre, és, hogy ezek a berendezések szinkronban legyenek a traktorok teljesítményével. A megye mezőgazdasági gépállománya a kapott tájékoztató szerint jobb az országos átlagnál, nem jellemzi az elöregedés. Ennek ellenére a gazdaságoknak 1981-ben még legalább 80—100 kombájnra, ugyanennyi kukoricabetakarító adapterre és szálastakar- mány-betakarító berendezésre is szüksége lenne, Ezek megvásárlására a termelőszövetkezetekben elegendő fejlesztési alap képződött, és a magas értékcsökkenési alap is kedvező pénzügyi feltételeket teremt az ez évi g épvásárlásokhoz. Az abonyi Üj Világ Termelőszövetkezet azon közös gazdaságok közé tartozik, ahol a korán jött tartós esőzés és az őszben érkezett tél ellenére majd’ mindent időben, sikerült betakarítani. Elsőként a 400 hektár paradicscmszüretelés- sel végeztek, ebben segítettek nekik a diákok, a katonák és vendégmunkásokat is foglalkoztattak. Az átlagtermés 253 mázsa volt hektáronként, kevesebb mint tervezték. Még a jó időben fedél alá került több mint 450 hektárról a kukorica. Ebből 63 mázsa termett átlagosan. Biztos helyen van a gyökérzöldség, a sárgarépa és a zeller, egyedül a pasztinák, valamint a petrezselyemgyökér maradt kint a földben. Ha túl nagy fagy nem lesz a télen, ezeket tavasszal szedik fel, és bíznak benne, hogy még értékesíteni tudják. Mihály József elnökhelyettes elmondta, hogy a kedvezőtlen nyári időjárás miatt történt 3—4 hetes késedelmet az őszi betakarítás kezdetéig 10 napra sikerült csökkenteniük. Ezt a jó munkaszervezésnek és az emberek igyekezetének köszönhetik. Ha tíz nappal később érkezik a tál, .mindent hiánytalanul be tudtak volna gyűjteni. Végeztek a vetőszántással, 500 hektár búza a földben van. A rendkívül rossz körülmények mellett is sikerült jó vetőágyat készíteni, a lehullott tetemes hó alatt szépen kelt a gabona. Hasonló hótakaróra lenne szükség a további hónapokban is. A mélyszántásnak felével készültek el. Még most is kísérleteznek, hogy a lemaradást mérsékeljék, de nem könnyé haladni a munkával, mert nagyon lágy a talaj. A gazdaság 95 hektáron az idén termelt először káposztát. A termés jó közepes volt. A kedvelt zöldség egy részét teljesen, a többit savanyítva értékesítik. Huszonnyolc vagon- ny.it exportáltak. A savanyítás napjainkban is tart, a 'tsz nődoigozóinak egy csoportja végzi. Jövőre hasonló területen termesztenek ismét káposztát és az idei tapasztalatokat hasznosítva még jobb terméseredményt szeretnének elérni. A természet most pihen, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a gazdaságbeliek is pihenőre vonulhatnak. Van és lesz tennivaló bőven. A káposztasavanyítás mellett tisztítják a zellert, a későbbiek során pedig a többi gyökárzöldség elő- feldolgozása vár az asszonyokra és lányokra. A gépműhelyekben megkezdték az erő- és munkagépek téli karbantartását. Az majd jobb lesz. A piac ilyen: egyszer jó, egyszer gyengébb. Hát, a viszontlátásra! Józsa Károly piacfelügyelő igen jól ismeri „Cegléd éléskamráját”, a város központjában levő piacot. Ezt a feladatot látja el 1951 májusa óta. Amire szüksége voit munkája végzéséhez, hamar elsajátította, az eltelt esztenaok csak tettek hozzá, csiszoltak rajta. Ha ken, árusok, uz.eu.otok, vevők leikéoe lát. Emberséges — ám tiszteli a törvényt, a piac szabályait, s ezt megköveteli mindazoktól, akik a lábukat ide beteszik, kosaraik, ládáik számára helyet kérnék. — Negyén vagyunk piacfelügyelők — monoja. — A városhoz képest nem nagy * a ceglédi piac. Kialakult árusítóhelyei vannak. Egyik végiben a kiskereskedők, azután a helyet bérlő árusok, kiskertes eladók, tejesek, tejtermékesek, pecsenyesütők, a sor végibe’ a külön elkerített baromíipiac, a tér más bugyrában, a kirakodók helye, a bazárosok, sátoros kisiparosok, mesterek, kereskedők, használt holmit árusítók standjai, sora. Mi pedig négyen felosztottuk egymás közt a területet: ahogy az óra mutatója körbejár, mi is úgy járunk, cseréljük helyeinket. Ez a megállapodás. Így mindegyikünkre jut időnként mindenből. Ugyanis, a beszedett helypénz 15 százaléka a részünk, s nem volna különben becsületes a megosztás. Korán pirkad Józsa Károly elmondja: nyáridőben már itt vannak nem sokkal éjfél után, kora hajnalban. Megelőzik a fővárosból, a szomszédos megye- székhelyekről ^érkező felvásárlókat. A kosarak, ládák, zsákok akkor is helyet foglalnak, ha pirkadatra gazdát cserélnek. Nem volna igazságos, ha helypénzt csak az fizetne, aki árujával később érkezik, hiszen a korai eladó is eladó. — Azok, akik a kis asztalkák mellől, vagy a szélső soron kínálják portékájukat, azok a várost látják el. Mi járunk árustól árusig. Külön díja van a ládának, rekesznek, a zsáknak, a szállítókasnak. Nem hinné: vannak árusok, akik egy forintért is hajmeresztő vitára képesek. Vannak fillérre becsületesek, mások adják a tudatlant, holott évek óta ügyfelek itt Á^ri, ha adódik vita. ha nem, általánosságban jól megvagyunk itt mi együtt: a piac és a felügyelők. Az árusoknak egy idő óta biztonságot ad, hogy a kihelyezett kis asztalok egy- egy darabját, mint más a postafiókot, ők ezt bérelhetik. Rajt’ a névtáblájuk, senki nem telepedhet a helyükre, nincs vita. Alku és ajánlás Beszélgetünk régiről, s újról. Józsa Károly még emlékszik, milyen más volt régen a piac. Színesebb, népesebb. A tejesek sorában vagy nyolc juhász is kínálta a finom túrót, sajtokat. Az árusoknak mon- dókáik voltak, hangulata volt a vevőmarasztalásnak, alkudozásnak, a portéka kínálásának. Az alkudozást most kevesen tűrik. Baij van a szíves szóvá kínálással is. Csodálkozva nézik, aki még teszi, mintha más bolygóról csöppent volna ide. Pedig, ’vagy úgy tesz, mint régen, vagy úgy, ahogy piacoló elődeitől tanulta. Jó emberismerő a felügyelő is. Mondja: a szép szóval hamarabb el lehet érni, hogy ürüljön a kas, kelendő legyen az áru. Délre nem csoda, há kicsit zsong a feje. Szabad óráit kiskertjében tölti. Csemegeszőlő fajtákból szinte egész gyűjteménye van. Kicsit termelő ő maga is. — A szőlő mindig ad munkát. Szeretettel foglalkozom vele, meghálálja. Nálam ösz- szetartozik ez a háromság: a család, a piac, a kiskert. így teljes az életem. Eszes Katalin Pedagógiai kiadvány leváltak az új módszerek Oktatási kísérletek az iskolákban Kézirat gyanánt, hatszáz példányban megjelent a Pedagógia Zsámbéktól Abonyig című kiadvány 1. évfolyamának 2. száma, amelyet a Magyar Pedagógiai Társaság Pest megyei Tagozatának titkára, Szabó Alfred szerkesztett. A sokszorosított füzetben helyet kapott Hargitai Károly tagozat- vezető főiskolai tanár cikke, aki a zsámbéki tanítóképzés első három évéről írt. Egy szentendrei írás a közoktatás és a közművelődés kapcsolatának lehetőségeit vette számba. Hírt kapnak a megye pedagógusai a dunakeszi és a váci zeneiskolában folyó kutatómunkáról. a gödöllői nevelők törekvéseiről és a nagykőrösi próbálkozásokról. Részletes visszatekintés idézi fel a kétszáz éves újhartyáni iskola múltját. Az oktatás, nevelés kérdéseit két ceglédi cikk veti fel. Az integrált anyanyelvi nevelés tapasztalatai címmel jelent meg Öcsai Istvánnak, a Fóiidváry Károly általános iskola igazgatójának közleménye. Ebben a négy éve folyó kísérlet eddigi eredményeiről ad számot. Az új módszer arra épül, hogy a négy anyanyelvi tárgyat, az olvasást, írást, nyelvtant és fogalmazást egy egységnek tekinti a személy iségformálás érdekében. A tanítók újszerű próbálkozása sikerrel jár, diákjaik jobb előrehaladást érnek el. Varga Sándor, a Mészáros Lőrinc általános iskola igazgatója a szülőkkel kialakított sokoldalú együttműködést választotta dolgozata témájául. A szülői munkaközösség tartalmas és sokirányú tevékenységet fejt ki az intézményben. A szülői választmány és a munkabizottságok részesei a gyermekvédelemnek, a sport- események, mozgalmi rendezvények előkészítésének, az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtéséből társadalmi munkában kiveszik a részüket. Határidő: január 15, Adóbevallás Jövedelemről A Cegléd városi Tanács V. B. pénzügyi, terv- és munkaügyi osztálya jelezte: a ceglédi telephellyel rendelkező kisiparosoktól, kereskedőktől január 15-ig várják az alkalmazottak után fizetendő jövedelemadóbevallást, az 1980-as esztendőre. Annak is adóbevallást kell adnia, akinek adóját átalányban állapították meg 1980- ra és alkalmazottja volt az elmúlt esztendőben. Adóbevallást kell adniuk emellett még január 15-ig a magánpraxist folytató orvosoknak, állatorvosoknak, tervezőknek, oktatóknak, kertészeknek, szikvízárusoknak. egyéb foglalkozásúaknak. A házat, földet bérbe adóknak csak akkor kell bevallást adniuk, ha az előző adóbevallás óta változás történt; vagy ha műhelyt, garázst, üzletet, irodát, illetve földingatlant a múlt év folyamán újonnan adtak bérbe magánszemélyeknek. A szükséges felvilágosítást és a formanyomtatványokat az érdekeltek a tanácsháza emeleti. 32. számú szobájában kaphatják meg. ügyfélfogadási napokon. A kitöltött nyomtatványokat is itt kell leadni. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)
