Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám

Péceli könyvtár Többségben a gyerekek Bőven akad szakirodalom is Nem dicsekedhet kiváló, az összehasonlítás próbáját meg­álló arányokkal, átlagokkal a péceli nagyközségi könyvtál. A Szemere Pál Művelődési Házzal és a Pécel-Isaszeg Áfész kisvendéglőjével egy fedél alatt működő intézmény, a három társcég közül talán a legrosszabb helyzetben van. A hasonló nagyságú községek könyvtárainak átlagos alapte­rülete 15,9 négyzetméter, a pécelié 4,7. Egyelőre azonban nem sok kilátás van arra, hogy új, tágasabb helyiségbe költözzenek, hiszen a község­nek sok a gondja a közműve­lődés, a nevelésügy többi frontján is. Horváth Péter könyvtáros elmondta, hogy sajnos az ol­vasók száma sem éri el a ha­sonlók átlagát. Ez nyilván ösz- szefüggésben van a helyszű­kével, de a könyvtáron kívül eső okokkal is. Alighanem so­drat számít az is, hogy a köz­ség munkaképes lakosságának nagy része eljárói akik csak későn érkeznek haza. De ah­hoz, hogy csak 863 olvasója van a könyvtárnak, s közülük majdnem hatszáz 14 éven aluli, hozzájárulhat az is, hogy még nem elég hatásos a propaganda. Pedig a legutób­bi próbálkozás már sikeres volt, a gyerekeknek csoportos látogatást terveztek. Azóta többen is járnak a könyvtár­ba. Az általános és középisko­lás és a nyugdíjas generáció nem is hiányzik az olvasók közül, csak éppen a derék­had. De ez alighanem országos jelenség. Mit kínál a könyvtár? Ti­zenhat és fél ezer könyvet, 111 diafilmet és 63 lemezt. A gye­rek- és a felnőttrészleg egy időben tart nyitva. A polco­kon a mese- és ifjúsági köny­veken, a szépirodalmi alkotá­sokon kívül bőven akad szak- irodalom is. Jó halállomány Megtartotta évi beszámoló közgyűlését a ' galgamácsai horgászegyesület. A mintegy százhúsz tagot számláló egye­sület jó eredményekről adha­tott számot. Kitűnő a halállo­mánya, jó kapcsolatokat ala­kítottak ki a Szarvasi Halku­tató Intézettek Megválasztot­ták a vezetőséget is, amely­nek elnöke’ Pintér András, a helyi téesz vezetője lett. Állatorvos] ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepes- tárcsán, Mogyoródon, Nagy- tarcsán, Pécelen, Szadán, Ve­resegyházon, február 1-én dr. Mohai Imre, Veresegyház, Bá- nóczy u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyönkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón, Verse- gen, Zsámbokon: dr. Hamar György, Valkó, Szabadság út 63. Teremben és szabadtéren Spartakiád Galgamácsán Megszoktuk, hogy Galgamá­csán egész évben élénk a sport­élet. De ezen a télen minden eddiginél nagyobb számú résztvevővel zajlanak a külön­böző versenyek. Mint tudósí­tónk, Borna István írja, az idén első ízben rendezte meg a társközségekben, Vácegre­sen és VáCkásújfalun is a Tsz SE tömegsportbizo'ttsága a fa­lusi dolgozók téli spartakiád- ját. A versenyeiken sokan in­dultak és szép számmal akad­tak nézők is. A termelőszövetkezet dolgo­zóinak munkahelyi olimpiát szervezett a tömegsportbizott- ság, sakkban és asztalitenisz­ben folyt a küzdelem. Itt dőlt el, hogy az idei Medosz-verse- nyeken a Filó János, Fóthy László és Németh Ferenc ösz- szetétslű sakkcsapat képviseli a galgamácsaiakat, illetve a Kecskés Szabolcs, Boromissza Károly, Kovács István, Máté Károly alkotta gárda asztali- teniszben. Kihasználva az idei igazi telet, nemcsak teremben, sza­badtéren is versengenek a galgamácsaiak. A szánkó-, sí- és korcsolyaversenyen hu­szonnyolcán álltak rajthoz, al­só, felső tagozatos és középis­kolai tanulók, de még óvodás­korúak is. Vasárnap ismét jeles nap lesz a galgamácsai sportélet­A UGNIFER IPARI SZÖVETKEZET felvételre keres ISASZEGI MUNKAHELYRE: asztalos, lemezlakatos, szerkezeti lakatos, szerszámkészítő, csiszoló szakmunkásokat, férfi betanított munkásokat, 1 fő kozmetikust, valamint budapesti munkahelyre jó kereseti lehetőséggel anyagmozgató-kocsikísérőket. jelentkezni lehet: Lignifer Ipari Szövetkezet Központi Iroda Isaszeg, Ady E. u. 47. ben. Ekkor rendezik meg az egyéni asztalitenisz-bajnoksá­got, illetve a falusi dolgozóik téli spartakiád jána'k körzeti döntőit. Gödöllő Kupa Folytatás vasárnap Vasárnap reggel 8 órától folytatódik a Gödöllő Kupa kézilabda-teremtorna a Kari­kás Frigyes általános iskola csarnokában. A párosítás: 8.10: Nagymaros—GSC (női), 9: Gyömrő—Nagymaros (férfi), 10.10: GSC—Ácsa (női), 11: Ácsa—Veresegyház (férfi), 12.10: Péceli MÁSZI DSK— GSC ifi (férfi), 13.30: GSC— GEAC (férfi), 14.30: Pécel— 202 DSK ifi (férfi). DLUOI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 26. SZÄM 1981. JANUÁR 31., SZOMBAT Nehéz körülmények közölt A vártnál nagyobb eredmény Közismert, a pártbizottságok erre az évre nem készítettek gazdaságpolitikai cselekvési programot, de magától értető­dik, hogy a tavalyinak az érté­kelése ugyanúgy megtörtént, mint a korábbi esztendőkben. Legutóbbi ülésén a járási párt- bizottság is elvégezte ezt, ös­szegezve a mezőgazdasági és ipari szövetkezetek, állami vállalatok múlt évi munkáját. Egy rövid tőmondatban sum­mázva nehéz, de eredményes évnek minősítették a tavalyit. A módosított szabályozók, az új árrendszer és ármechaniz­mus az induláskor bizonyta­lanságot okozott, egy-két mél­tatlankodás is hallatszott. Év közben szép számmal akadtak kedvezőtlen külső hatások, amelyek nehezítették a terme­lők munkáját. A mezőgazdasá­gi dolgozókat a szeszélyes idő­járás, a különböző anyagok, eszközök drágulása, az ipari üzemeket az éleződő konkur- renciaharc a külföldi piacokon, no meg az importból szárma­zó anyagok árának emelkedé­se. Minőségi tényezők Ezek és a sok egyéb nehezí­tő tényező ellenére a vártnál jobbak az eredmények, meg­felelően alakult a nyereség és a bérfejlesztés is. Természete­sen a nyereség megfelelő ala­kulása ném jelenti a korábbi évékben megszokott nagysá­got. Az új, változott, megnehe­zült körülményeket figyelem­be véve megfelelő. A kezdeti megtorpanás után a vezetőgárda rugalmasan al­kalmazkodott a nehezebb kö­rülményekhez, felismerték, a szabályozókat fölösleges szid­ni, sokkal célszerűbb, ha al­kalmazkodnak azokhoz. Üze­meink, szövetkezeteink mun­kájában a minőségi tényezők mindinkább előtérbe kerülnek, s ezzel párhuzamosan vissza­szorul a termeléscentrikus szemlélet. A hatékonyabban, termelékenyebben is gyorsab­ban válik jelszóból a gyakorla­ti lépéseket megszabó maga­tartássá. A jól felfogott érdek, a gaz­dasági szabályozók szorítása, a szakmai belátás és még sck minden ösztönzi erre az irá­nyítókat. A költségnövelő té­nyezők megismerését módsze­res elemzőmunka követte, azt pedig egyebek között a drága energia- és anyagfelhasználás­nak az ésszerű megszervezése, az ösztönzőrendszer kimunká­lása. Azonos létszám * S ha azzal folytatjuk, hogy a termelőszövetkezetek a ter­vezettnél nagyobb mértékben növelték termelésüket, nem mondunk ellent a termelés- centrikusságról fentebb leír­taiknak. Hiszen ebben az eset­ben sem általában véve kár­hoztatunk valamit. Csak az önmagáért való termelésfoko­zás szükségtelen. Amiből több kell, ami iránt nagyobb a ke­reslet, abból nyilván többet is kell termelni. Persze ez eset­ben is figyelembe véve az előállítási költségeket. Nos, a mezőgazdasági ága­zatnak terv szerint 7—8 szá­zalékkal kellett volna növelnie a termelési értéket, ezzel szem­ben 14-gyel lett nagyobb. Ezen belül a növénytermesz­tés 16, az állattenyésztés ' 9 százalékkal produkált többet az előző évinél. A dolgozók létszáma nem változott. Minden nehezítő tényezőt figyelembe véve, az ipari ere­detű anyagok és eszközök drá­gulását, az állami támogatás csökkenését, a mezőgazdasági üzemek nyereségének jócskán mérséklődnie kellett volna. A jó gazdálkodás, a kompenzáló intézkedések hatására mégsem ez történt, ha szerényen is, de bővült a részesedési és fejlesz­tési alap egyaránt. Kisebb volt a beruházási te­vékenység. Az erre szánt ösz- szegeknek a negyven százalé­kát fordították építkezésre, öt­venöt gépvásárlásra, a többit új ültetvényekre és egyéb cé­lokra. Sokat mondó számok: a beruházási összeg 90 száza­léka származik saját forrásból, 6 százaléknyi az állami támo­gatás. 4 százalék a hitel ará­nya. Siker koronázta az ipari üzemek erőfeszítését is. Mind az ikladi Ipari Műszergyár, mind a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyára eredményes évet zárt. Az IMI-ben csökkent a gazdaság­talan termékek aránya, javult a devizakitermelési mutató, ütemesebb a termelés, növel­ték az energiatakarékos moto­rok arányát. Nyereségük a tervezettnél több. T er melékeny ebben A fésűsfonó ismét bizonyí­totta, érdemes volt a korábbi években végrehajtani a nagy rekonstrukciót, tavaly 5—6 százalékkal nőtt a termelé­kenység. Több munkaigényes terméket állítanak elő, növe­kedett a felhasznált magyar gyapjú aránya. Ipari szövetkezeteink nem érték el a korábbi termelési értéket, termelékenységük azonban javult. Helyzetük stabilizálódott, s az idén ismét minden bizonnyal egy nagyobb fejlődési szakaszt indítanak el, növelik termelésüket és nye­reségüket. K. P. Városi moziműsor Az acélváros titka. Színes, szinkronizált csehszlovák film, csak 4 órakor. Psyché II. Magyar film, 6 és 8 órakor. Sport, tudomány, művészet Törődnek a környezettel Aligha van még az időtöl­tésnek olyan formája, ame­lyet a horgászathoz hasonlóan oly végletesen ítélnének meg a kívülállók és a benfentesek Az utóbbiak esküsznek nagy- szerűségére, egészséges, üdítő, szórakoztató, s gazdaságos vol-. tára. A nem horgászók több­sége viszont gyakran a bolon­dok hobbijának tartja, gúnyt űz belőle. Hozzájuk képest a bélyeggyűjtők vagy a modelle­zők nem is izgatják a közvéle­ményt. Nehéz lenne megmon­dani, miért ez az elfogultság. Jómagam azt hiszem, az arany középúton vagyok, hiszen bár nem vagyok szenvedélyes hor­gász, de szívesen' kiülök ma­gam is a víz mellé, s az sem szegi a kedvem, ha csak a bo­tot fogom. Aszódi egyesület Egyben így is biztos vagyok: a horgászok nem bolondok, sőt! Ha hihetek dr. Asztalos Istvánnak, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatójának, már­pedig ő igazi értője a horgá­szatnak, akikor ez a kívülről hóbortosnak látszó időtöltés sport, tudomány, művészet. S hogy ez netán az elfogult em­ber véleménye? Na és! A lé­nyeg, hogy ő és társai, sck-sok ezren az országban ugyanezt tartják, s élvezik a horgásza­tot Ami mellett, ha semmi más sem szólna — márpedig szól —, mint az, hogy a ter­mészetben, jó levegőn űzhető, máris terjesztésre, népszerűsí­tésre érdemes. Ezt teszi az aszódi horgász­egyesület is, amelynek éppen di\ Asztalos István, aí elnöke, s akivel a nemrégiben meg­tartott közgyűlésük után be- szélgettünik az egyesült szer­vezetéről, működéséről, sza­bályairól és gazdálkodásáról. Mert a kívülállók talán nem is sejtik, hogy milyen gazdag közösségi, életet jelent egy, az aszódihoz hasonló horgász­egyesületi tagság. Amint az az egyesületekben más területeken is szokásos, mi több, elismerésük feltéte­le: rendszeresen összejövetele­ket, közgyűlést, vezetőségi üléseket tartanak, időről időre megválasztják a tisztségviselő­ket, az elnököt, a helyettest, a különböző felelősöket. Fegyel­mi és ellenőrző bizottság is működik az egyesület kebelé­ben. Jelenleg nyolcvan tagot számlálnak, s szívesen látnak újabb jelentkezőket is. Az el­nök elmondta, hogy eleinte ke­vesen érdeklődtek, mert nem hittek az egyesület tavában, a domonyvölgyi 2-es számú víz­tározóban, amely ma már az aszódi horgászok paradicsoma. A több hektárnyi, nagyon szép, erdős környezetben lévő kis tavon az első évben, a 600 fo­rintos évi tagsági díj befizeté­se ellenében sem lehetett hor­gászni — érlelték. Gazdag zsákmány S hogy milyen sikerrel? Egy friss adat, az 1972-ben alakult egyesület tagjai tavaly 14 má­zsa halat fogtak itt. Ezt a zsák­mányt, idegen vizeken még megtetézték 5 mázsával, s így a horgásznaplók igazán gaz­dag esztendőről tanúskodnak. A domonyvölgyi tónak, azon­ban, amelyét elsősorban öntö­zésre használnak, s másodsor­ban szolgál horgászati célokra, adni is kell, ha azt várják, hogy kapjanak is tőle. Terv­szerű halgazdálkodást folytat­nak, évenként pótolják az ál­lományt a Pest megyei halá-, szati felügyelővel egyetértés­ben. Az idén ősszel például 16 mázsa halat telepítenek, ame­lyet a százhalombattai Tempe- ráltvizű Halgazdaságból és a gödöllői Agrártudományi Egye­tem babati gazdaságából vesz­nek. S hogy honnét jut erre? A tagsági díjon kívül bevételt jelent, tavaly 20 ezer forintot, a más egyesületekből érkezet­tek napidíja. Nem véletlen, hogy sokan jönnek, hiszen az aszódiak víztározóján jobb a fogási átlag, mint az országos. Törődnek a környezettel is, tavaly mellékhelyiségeket épí­tettek, az idén fát telepítenek. Jó a kapcsolatuk a másik két Galga-völgyi egyesülettel, a hévízivel és mácsaival is, köl­csönösen évente 2—2 jegyet cserélnek egymás horgászterü­letére. A szervezeti élethez termé­szetesen hozzátartoznak a hor­gászversenyek, a vacsorával egybekötött összejövetelek is. Az idén a versenyt Hilbert Fe­renc nyerte egy hat és fél ki­lós fogással. Törődnek a fiatalokkal, az utánpótlással is. Tíz ifistájuk, s harminc gyermek tagjuk van, akiknek rendszeresen to­vábbképzést szerveznek. Leg­közelebb februárban lesz két előadás amelyet filmvetítéssel kötnek össze. Jó ötlet S végül egy ötlet, amely nem is nagyon pattanhatott volna ki másnak a fejéből, mint á múzeumigazgató-egyesületi el­nökéből: érdemes lenne össze­gyűjteni a régi, s a jövő szá­mára a mai horgászeszközöket, emlékeket. Egyszer valamelyik múzeumban sokak számára lehetne értékes krónika. Az aszódi horgászok tava most be van fagyva. S bár a lékhorgászatot sem vetik meg, alighanem már nagyon várják az idényt, amelyhez mi mást kívánhatnánk, horgászok és nem horgászok, mint jó fogást, bőséges zsákmányt, sok-sok él­ményt, szórakozást, pihenést. G. Z. Szombati jegyzet Ismétlés Megint egy összejövetel, megint egy tájékoztató, megint egy új probléma, amiről hamar kiderül, hogy nem is olyan új, sőt: mint­ha már más testületek, kö­rök értekezletein, tanács­kozásain is előkerült vol­na. Mondjuk tavaly, ta­valyelőtt, s azelőtt. Most ep pen a közmüvetőaes bugyrában, de máshol és masmikor a sportéletben, aztán az ifjúsági mozgalom sajátos gondjaként, megint egy másik alkalommal a gyári munkaszervezet hiá­nyosságaként­De maradjunk a legutób­bi konkrét példánál, ami­kor is mint a város műve­lődési életének fellendíté­sét gátló, s úgy tűnik, csak lassan oldható kövületéről esett szó. Nevezetesen ar­ról. hogy a szervezés csa­tornái, rendre bedugulnak. Pedig legfölül, a városi közművelődés csúcsán, a programokat kitaláló szer­vezők megtesznek mindent azért, hogy széles rétegek­hez, vagy éppen az érin­tettekhez eljusson a hír. Elméletileg a hírszórás tömérdek eszköze áll a rendelkezésre. Nézzünk csak egy-kettőt a sor,ból, s mindjárt azt is, hogy szak­nyelven szólva: miért nem működnek megfelelően. Például a plakát, amelyet a város forgalmasabb pont­jain, az oszlopokon, fali táblákon helyeznek el: az arrajárók és a szeszélyes időjárás figyelmébe ajánl­va. Aztán vagy elolvassák, vagy nem. Például a mű­sorfüzet, amelyről megint nem mondhatjuk el, hogy tökéletes, de arra azért többé-kevésbé allcalmas, hogy egyesek belőle tájéko­zódjanak. Csak a terjesztés a bibis, mert az eleve kis példányszámú kiadvány rendszertelenül jut el, vagy el sem jut az érdekeltek­hez. Van amikor későn ér­kezik, van amikor a to­vábbítók asztalán hever el, a közöny, a nemtörődöm­ség, a feledékenység jóvol­tából. Nagyjából ugyanaz a helyzet a szórólapoknak becézett alkalmi, többnyire egy-egy programra, vagy ^ndezvénysorozatra invitá­ló meghívókkal, amelyek szintén gyakran akadnak el a terjesztés lépcsőfokain. Próbálkoznak már azzal is, hogy a nagyobb üzemek­ben, szövetkezetekben a forgalmas helyeken ra-knak ki plakátokat. S végül, bár korántsem merítettük ki a példálózást, utoljára hagytuk a kultúr- felelősi hálózatot. Erről az­tán lehetne bőségesen ér­tekezni, kezdve azon, hogy az elnevezés sem túlontúl szerencsés, de legalább benne van a köztudatban, legyen üzemi, szakszerveze­ti, KISZ-beli hírgazdáról szó. Nem véletlenül használ­tam a hírgazda kifejezést; sok ilyen felelőssel éppen az a baj, hogy a közvetítés helyett gondosan megőrzi a tájékoztatást, nem adja tovább azoknak, akiknek címezték. Nos, elsősorban róluk szól a vita vissza- visszatérően. Hogy nem mennek el a tájékoztatók­ra, hogy nem osztják szét a meghívókat, hogy miköz­ben ők maguk nem érdek­lődnek saját megbízatásuk iránt, mások, rátermetteb­bek helyét foglalják el- Vi­gyázat, bár általánosság­ban fogalmazok, korántsem gondolom, hogy mindenki­re érvényes lenne a meg­állapítás. De sajnos nem is egyedi az eset. Csak most veszem észre, mintha nekem is túlságosan ismerős lenne a téma, a tanulság, a füstölgés. Igen, lehetséges, hogy nem elő­ször írok erről. Ha ismét­lésnek hatna, elnézést ké­rek, de nem tehetek róla. Amíg végre ki nem épül egy megfelelő hírvivő-hír­hozó hálózat, amely a köz- művelődés fontos, sőt el­engedhetetlen láncszeme, addig könnyen ismétlések­be eshet szakember, kró­nikás egyaránt. Gáti Zoltán ISSN 0133—195? (GMOUrtl Hírlap) i i L 1 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents