Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-31 / 26. szám
1981. JANUAR 31., SZOMBAT x/imav 3 IDÉN KÉTMILLIÁRD FORINTBÓL GAZDÁLKODHATNAK A MEGYE TANÁCSAIN KÜMMI: • A UKMm [OKOZOTT TMTASA 0 0 L apunk első oldalán tudósítást olvashatnak arról, hogy a Pest megyei Tanács pénteki ülésén — a tanácstagokhoz előzetesen írásban eljuttatott anyag, valamint Vág- völgyi József általános tanácselnök- helyettes szóbeli kiegészítője és beható vita után — elfogadta Pest megye 1981. évi működési költségvetését és fejlesztésialap-tervét. Az alábbiakban az írásos anyag, valamint a szóbeli kiegészítés alapján ismertetjük, milyen forrásokból, milyen célra fordítanak jelentős összegeket a megye tanácsai. TELJESÍTENI KEEL A BEVÉTELI TERVEKET Bevezetőben és az írásbeli előterjesztéssel egybehangzóan Vágvölgyi József rámutatott: a megyében a tanácsi gazdaság fejlődése az ötödik ötéves tervben tervszerűnek és dinamikusnak bizonyult, még akikor is, ha a tervidőszak befejező két esztendejében — a népgazdaság egyensúlyi helyzetének problémáit tükrözve — több tekintetben visszafogottság volt érezhető. Röviden utalt azokra az eredményekre, amelyeket a tanácsok a lakosság ellátásában, a települések gyarapításában elértek, majd hangsúlyozta: a költségvetés és a fejlesztési terv összeállítását széles körű elemző, felmérő és egyeztető munka előzte meg. Ebben hasznosították az ötödik ötéves tervben szerzett tapasztalatokat, s természetes, a teendőket a megyei gazdaság- politikai célokhoz igazítva, rangsorolni kellett Tekintélyes összeggel, 4,2 milliárd forintos költségvetéssel és 2,8 milliárdos fejlesztési alappal gazdálkodhatnak idén a megye tanácsai. A hétmilliárdos forrás lehetővé teszi a lakosság ellátásában meghatározó szerepet játszó tanácsi intézmény- hálózat zavartalan működtetését, a legégetőbb fejlesztési feladatok megoldását, de természetesen nem ad lehetőséget valamennyi jogos igény kielégítésére. Miben summázhatjuk a megyei tanács tegnapi ülésén elfogadott évi program legfőbb vonásait? A legfontosabb: változatlanul elsőbbséget kapnak a lakásépítés, a közműfejlesztés, az alapvető egészségügyi ellátás feladatai, az általános iskolai, valamint az óvodai intézményhálózat bővítése. Kézenfekvő: az előbb vázolt célok elérésének lehetőségét döntően a bevételi teendők sikeres teljesítése befolyásolja. Ezt azért is hangsúlyozni szükséges — mutatott rá a szóbeli kiegészítőben az általános tanácselnök-helyettes —. mert a helyi testületek egy része nem fordít kellő figyelmet a bevételi tervek végrehajtására, csakis a felhasználás útjait, módjait véli fontosnak. Az írásbeli anyag részletezően foglalkozik a költségvetést bevételek alakulásával, a különböző források, így a vállalatok és szövetkezetek befizetéseinek/aránybeü módosulásával. Itt figyelmet érdemel, hogy tovább nőtt a tanácsok saját bevételeinek jelentősége, azaz érdekeltségük abban, hogy területüknek ilyen értelemben is jó gazdái legyenek. NAGYOBB FORRÁSOK A KÖLTSÉGVETÉSBEN Mint korábban említettük, 4,2 milliárd forint szolgál a költségvetési kiadások fedezetéül. Ez az összeg kerekítve tizenhárom százalékkal haladja meg az 1980-ra tervezettet. Egyebek között 160 millió forint segíti a tanácsok kezelésében levő utak, hidak karbantartását, korszerűsítését, 86 millió a közvilágítás költsége — csupán érzékeltetésül említve néhány tételt a gazdasági ágazat feladatai közül. A lakossági igényeknek megfelelően ma már a megye harmincnégy településén létezik az ún. pormentes szemétszállítás, s az ezt lebonyolító kilenc városgazdálkodási vállalat és költség- vetési üzem ilyen eszköztárának bővítését 12,5 millió forint táplálja. Hatalmas tétel a költségvetésen belül az egészségügyi és szociális területé; 1,1 milliárd forint, azaz a teljes összegnek több, mint a 26 százaléka. A növekedés 1980-hoz képest 132 millió, aminek egy része szerény lehetőséget teremt az alapellátás fejlesztésére. A kórházak és más fekvőbeteg intézetek fenntartása 400 milliót követel, a járóbeteg ellátás 290 milliót. Dabason új szakorvosi rendelőintézet kezdi meg működését, némileg bővül — nyolccal — az orvosi körzetek száma, az üzemorvosi ellátás. Anya- és gyermekvédelmi feladatokra 186 millió, 31 százalékkal több jut,.mint 1980-ban. A bölcsődei hálózat a terv szerint 605 új hellyel bővül, Cegléden 60, Százhalombattán 120, Vácott 60, Piliscsa- bán 20, Gyálon 40, Kerepestarcsán 25, Szigetszentmiklóson 60, Tökölön hatvan gyermek elhelyezésére teremtenek lehetőséget. Hasonlóan az előbbiekhez, nagyobb források állnak rendelkezésre az idős korúak támogatására. A több, mint 87 millió forint a szociális gondozás és az öregek napközi otthona hálózatának ' fenntartási fedezete, míg a majdnem kétezer szociális otthoni hely '81 milliót követel. Ennek ellenére is tény, hogy több szociális otthonra lenne szükség, s a meglevő intézmények egy része korszerűsítésre szorulna. Majdnem 1,8 milliárd forintot adnak ki az év folyamán a megye tanácsai kulturális célokra. A növekedés tavalyhoz képest 201 millió, aminek egy része az áremelkedések következménye, nagyobb része viszont az új intézmények, így az ebben az évben megteremtendő 1700 óvodai hely zavartalan használatának pénzügyi forrása. Az új óvodákkal együtt az esztendő végére lehetővé válik, hogy a megyében összesen 35 392 hely legyen ezekben a gyermekintézményekben, mégis, a fejlesztés ellenére sem sikerül valamennyi jelentkezőt felvenni. SZERVES RÉSZE A KÖZÉPTÁVÚ PROGRAMNAK Nem kevesebb, mint 109 ezer gyermek általános iskolai oktatásáról és egy részük napközis ellátásáról kell gondoskodnia a tanácsoknak. Tizenkét hónap alatt az alsófokú oktatásra 918 millió forintot költenek el a megyében, ezen belül -mód nyílik 123 napközis csoport létrehozására a meglevők mellé. A szakmunkástanulók oktatását 107 millió, a középfokú oktatást 145 millió forint fedezi, míg közművelődési feladatokra 103 millip jut. Amíg a költségvetés a már meglevő intézményhálózat működtetését szolgálja, a fejlesztési alap az a forrás, aminek kedvező hatásait a lakosság látványként is érzékelheti, hiszen a már feladatát ellátó iskola nem újság, ám egy új oktatási intézmény átadása a településen jogosan számít eseménynek. Éppen ezért érthető az a figyelem, amely a fejlesztési alap kiadásait kíséri a megye minden részén, ám indokoltan hangzott el a megyei tanács ülésén, hogy a kiadásokhoz először a bevételi terveket kell maradéktalanul teljesíteni. Az idei fejlesztési terv — s ezt az előadó Vágvölgyi Jópef erőteljesen kiemelte — szerves része a megye végső kialakítás alatt levő hatodik ötéves tervének, összhangot teremt a bevételek és a kiadások között, s először is arra nyújt fedezetet, hogy az 1980-ról áthúzódó beruházások elkészüljenek, átadásra kerülhessenek. Részletező képet ad az írásbeli előterjesztés a fejlesziési alap összetevőinek módosulásáról, 'így például az állami gazdaságok, a vállalatok, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek városi, községi hozzájárulásának átalakulásáról, a saját és a megosztott források arányairól. Csupán az érzékeltetés kedvéért említjük, hogy a 2,8 milliárd forintos fejlesztési alapban a lakosság által fizetett községfejlesztési hozzájárulás 72 millió forintot képvisel mindössze. A fejlesztési alap bevételeit nagy ösz- szegű állami támogatás egészíti ki, így egyebek között a célcsoportos lakásépítés teendőihez 309 millió forint, a kórházfejlesztéshez 257 mil- ■ lió az állami hozzájárulás. Várható, hogy a tanácsok és a területükön működő vállalatok, szövetkezetek és egyéb gazdálkodó szervek együttműködése ebben az esztendőben is kedvező lesz. Ennek el• A GYERMEKINTÉZMÉNYEK HÁLÓZATA • AZ ALSÓFOKÚ OKTATÁS TÁRGYI FELTÉTELEI • A LAKÓTELEPEK KÖZMŰVEINEK FEJLESZTÉSE lenére azonban számolni kell azzal, hogy egyrészt az új jogi szabályozás következtében, valamint az új, a korábbiaknál szigorúbb gazdasági szabályozás hatására a vállalatok anyagi lehetőségei mérséklődnek a tanácsoknak átadandó beruházási pénzeszközöknél. Éppen ezért a helyi tanácsoknak ragaszkodniuk kell a realitásokhoz, mert nincs értelme a végrehajtás folyamatosságát kockáztatni meg nem alapozott elképzelésekkel. A gazdálkodás rugalmasságát segítheti ugyanakkor a megyei kölcsönalap, aminél a terv ötvenmillió forintos összeggel számol. KONCENTRÁLÁS A GYORSABB KIVITELEZÉSRE Sokféle szempont alapján alakultak ki a fejlesztési alap kiadásainak rendező elvei — mutatott rá a szóbeli kiegészítésben a megyei tanács általános elnökhelyettese. Mint aláhúzta: a forintok minden mást megelőzve a már folyamatban levő, épülő tanácsi beruházások gyorsított ütemű befejezését szolgálják. A rangsorolás egyik eleme volt az is, hogy a központi juttatások olyan beruházásokhoz kapcsolódjanak, amelyek műszaki és pénzügyi feltételei rendben vannak. A fejlesztések kiemelt területei: a telepszerű lakásépítés és ennek járulékos közművei, illetve az ide kapcsolódó óvodák, továbbá az általános iskolti oktatás feltételeinek javítása, némely területen az elért szint romlásának megelőzése; a járó- és fekvőbeteg ellátás legégetőbb feladatainak megoldása, a közegészségügyileg veszélyeztetett területek vízellátása. Friss vonásként állapíthatjuk meg, hogy a fejlesztési alap terve a ko- rábbiákhöz képest jelentős összegű támogatásokat nyújt köztisztasági feladatokra, a lakosság ellátásában nagy szerepet játszó sütőipar fejlesztésére, valamint a kereskedelmi hálózat bővítésére is. Mindezekre figyelemmel válik érthetővé, hogy az új fejlesztésekkel szemben a már folyamatban levő beruházásokat részesítette előnyben a tanácstestület által elfogadott évi program, s a rendelkezésre álló teljes összeg 85 százaléka ilyen célokra koncentrálódik. Ez is, valamint a korlátozott bevételi lehetőségek is szerepet játszanak abban, hogy nem sikerült valamennyi létesítmény esetében a szükséges pénzügyi fedezetet előteremteni, ezért némely esetben a megvalósítás szakaszokra oszlik, s függvénye a remélt többletbevételeknek. Célcsoportos lakásépítésre 443 millió forintot fordíthatnak a tanácsok idén. A terv 624 tanácsi bér-, 196 tanácsi értékesítésű, továbbá 1500 telepszerű, magánerőből megvalósuló lakás felépítésével számol. A tanácsi otthonok átlagos alapterülete 54 négyzetméter lesz, s lényeges törekvés, hogy növekedjék a több szobás lakások aránya az újonnan emeltek között. Ennek jegyében az 1981-ben átadásra kerülő tanácsi lakások 15 százaléka egy-, 65 százaléka két-, 20 százaléka három- vagy több szobásként kerül tető alá. Jelentősebb mértékű célcsoportos lakásépítés színhelye lesz a városok közül Érd. Dunakeszi, Gödöllő, Százhalombatta, Vác, a községeknél Budaörs, Dabas, Ráckeve. Nagykáta, Monor. Településenként ez 26 és 84 darab közötti új otthon elkészülésével egyenlő, azaz sehol sem hoz alapvető fordulatot az igények kielégítésében. KORSZERŰBB KOMMUNÁLIS ELLÁTOTTSÁG FEDEZETE Szoros összefüggést mutat a lakásépítéssel mind a villamos hálózat, mind a vízvezetékek bővítése. Természétes: a lakótelepek energia- és vízellátását szavatolja a terv, ahogy több helyen sor kerül a tömb- fűtőművek, illetve vezetékek,fejlesztésére is. A villamosenergia-ellátás javítását szolgálja egyebek között Érden, 4,5, Csemőn négy, Nagykovácsiban 2,7, Cegléden 2,2 kilométer hosszúságú vezetékszakasz megépítése. A vezetékek megyei összesítésben 30,5 kilométerrel gyarapodnak. A vízgazdálkodásban változatlanul meghatározó szerepet játszanak a közös és a társulati beruházások. Fényt vet ennek a területnek a fontosságára, hogy idén az összes beruházási jellegű kiadásoknak 12,7 százaléka jut ide. Tovább folytatódik a közegészségügyileg veszélyeztetett települések vízellátási programjának megvalósítása. A víztermelés bővítésére egyebek között Nagykőrösön, Márianosztrán, Cegléden, Aszódon, Monoron, Dabason, Szentmártonká- tán és Tápiószentmártonban kerül sor. A vezetéképítés összesen 46,2 kilométert tesz ki, ezen belül jelentősebb munka színhelye lesz Cegléd és Nagykörűé, a községek csoportjában predig Tápiószentmárton, Tököl, Nagykovácsi, Pilisszentlászló, Kemence, Szentmártonkáta. Ahogy növekszik a vezetékes vízellátásban részesülők száma, úgy válik fontosabbá a szennyvíztisztítás és elvezetés feladata. Százhalombattán, Szigetszentmiklóson, Solymáron és Vi- segrádon nyílik mód a tisztító berendezések építésére, illetve bővítésére, míg a csatornahálózat megyei összességű 28 kilométeres gyarapodásán belül nagyobb beruházások valósulnak meg Érden és Szentendrén, továbbá Budaörsön, Foton, Szo- bon, Pilisvörösvárott és Budakeszin. A gázhálózat növelésének színtere Cegléd, Dunakeszi, Érd, Gödöllő, Százhalombatta, Vác, Budaörs, Budakeszi, míg a táv- és tömbfűtést Cegléden, Dunakeszin, Szentendrén, Vácott és Budaörsön fejlesztik. Sok jogos kívánság fűződik a szilárd burkolatú utak építéséhez. A források 18 kilométert kitevő bővítésre adnak módot, s ebből elsősorban Érden, Nagymaroson, Isasze- gen, Cegléden, Nagykovácsiban, Verőcemaroson, Nagykátán épül meg egy-egy nagyobb útszakasz. A járdaépítésben továbbra is meghatározó szerepe van a lakosság társadalmi munkájának. Tovább javul az egészségügyi ellátás intézményhálózata 1981-ben, így befejeződik a kerepestarcsai kórház 328 ággyal történő bővítése, folytatódik a váci központi egészségügyi mosoda kivitelezése, megkezdődik a Semmelweis Kórház 120 ágyas épületszárnyának építése. Pilisvörösvárott nyolc, Dabason p>edig tizenhét munkahelyes szakorvosi rendelőintézet javítja az említett és a környező települések betegeinek gyógyítását. A helyi tanácsok általános és gyermekkörzeti, valamint fogorvosi rendelők építésére terveik szerint 15,4 millió forintot költenek, jelentős eseménye lesz a megye egészségügyének, hogy idén befejeződik a közegészségügyi és járványügyi állomás laboratóriumának építése. ELKÉSZÜL A GÖDÖLLŐI IVlŰVlLOEÉSI központ Minden fejlesztési célú száz forint kiadásból 22,6 az oktatási és közművelődési intézmények hálózatának bővítésére, összesen 507 millió forintot tesz ki ez az összeg. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is kiemelt helyet foglal el az óvodák építése. Dunakeszin 175, Százhalombattán 150, Cegléden és Szentendrén 100—100 gyermek elhelyezésére teremtenek új lehetőséget, míg a községek közül e fontos gyermekintézményt jelentősebb mértékben gyarapítja Gyál, 125 hellyel, Pilisvörös- vár, Dunaharaszti, Szigetszentmíklós (100—100), Isaszeg, Monor (50—50). Bővül az elhelyezés lehetősége szerényebb mértékben Albertirsán, Csemőn, Kocséron, Tatárszentgyörgyön, Maglódon, Mendén, Dunavarsány- ban, Pomázon, Nagymaroson. Súlypontot alkot a kulturális fejlesztéseken belül az általános iskolai tantermek számának növelése. Idén ugyan csak 56 ilyen oktatási helyiség készül el, ám megkezdik újabb nyolcvannak az építését, s továbbiak kiviteli terveit állítják ösz- sze. Mindez elérhetővé teszi, hogy tovább folytatódjék az ötödik ötéves tervben megkezdett program, aminek célja az ezen az oktatási területen felhalmozódott feszültségek enyhítése. A tervek szerint ebben az esztendőben Aszódon 12, Pilisszent- ivánon, Ráckevén, Szigethalmon, Pomázon nyolc-nyolc, Budakeszin, Kosdori, Zebegényben négy-négy tantermet vehet birtokába az ifjú nemzedék. A középfokú oktatás tárgyi feltételeinek javítását szolgálja több más mellett a ceglédi szakmunkásképző iskola és otthon, az Örkényi szakmunkásképző otthon, valamint a nagykátai általános- és középiskolai diákotthon építésének megkezdése. Gödöllőn, a hozzá tartozó gyalogos aluljáróval együtt elkészül a művelődési központ, folytatódik a hasonló centrum kialakítása Százhalombattán. A sportolási feltételek gyarapítását segíti az épülőfélben levő ceglédi sportcsarnoknál az erre az évre jutó feladatok elvégzése, valamint a százhalombattai sporttelep továbbfejlesztése. Megszabja a megyei tanács ülésén elfogadott évi program a vállalati támogatások céljait és mértékét is, így egyebek között a sütőipari vállalatoknak nyújtott 33 millió forint lehetővé teszi Szentendrén a két műszakban 25 tonna árut termelő kenyérgyár építésének megkezdését, valamint több üzem rekonstrukcióját. Hozzájárul a megyei tanács Dunakeszin az új telefonközpont létesítéséhez, a nagykőrösi, a budakeszi, a ráckevei ABC áruház építéséhez, az érdi iparcikkbolt kialakításához. iNBEN TERÜLETEN ÉSSZERŰ TAKARÉKOSSÁGOT A testület a terjedelmes előterjesztést elfogadva a határozati részben nyomatékosan felhívta a helyi tanácsok, valamint a megvalósításban érdekelt szervek figyelmét arra, hogy a fejlesztési célok kiválasztásában elsőbbséget kelt kapniuk a társada- lompolitikailag döntő súlyt képviselő lakás, közmű, egészségügyi és oktatási beruházásoknak. Az igénybe vehető pénzt -a folyamatban levő létesítmények mielőbbi befejezésére kell koncentrálni. A fejlesztéseknél az eddigieknél is nagyobb jelentőséghez kell, hogy jussanak az ésszerű takarékosság, az olcsóbb technológiák és építési szerkezetek alkalmazásának különböző módozatai, változatlanul számítani szükséges a lakosság, a vállalatok és a szövetkezetek aktív együttműködésére, települést gyarapító tevékenységére. Meg kell vizsgálni és kijelölni azokat a költségvetési területeket, ahol nem növelhetők, sőt, csökkenthetők az eddigi kiadások. Ugyancsak a határozati rész szól arról is, hogy javulnia kell a tervezők, a kivitelezők és a tanácsok kapcsolatainak, a tanácsok időben gondoskodjanak a szerződések megkötéséről, ugyanakkor következetesen kérjék számon a minőségi munkát, a határidők és a költségek betartását. A hatékonyság javításával kell tetemes megtakarításokat elérni az anyag- és az energia-gazdálkodásban. A szigorúbb szabályozási keretek elkerülhetetlenné teszik, hogy valamennyi tanács és a végrehajtást nyomon követő szakigazgatási szervek a korábbiaknál jóval nagyobb gondot fordítsanak a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyának fenntartására. A megyei tanács az 1981. évi feladatok megvalósításában, ahogy eddig is, számít a lakosság aktív támogatására. M. O.
