Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

NAGYKŐ m ta A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1981. JANUÁR 30., PÉNTEK Vetőmagról és palántáról gondoskodnak Sokat várnak az áfész-teleptől Beszámoltunk lapunkban ró­la, hogy a Nagykőrös és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet új fal- vásárló-teleps a Gárdonyi ut­cában felépült. A tavasszal már ott kezdik meg a köz­ponti gyümölcs- és zöldségfel­vásárlást. Ám a Csokonai úti telep is megmarad és az idényben a Bokroson is lesz gyümölcs- és zöldségfelvásár­lás. Emelkedő költségek Ezeket a híreket általában örömmel fogadták a nagykőrö­si kistermelők. Néhányuktól megkérdeztük, hogy mit vár­nak az új teleptől. Grórni István, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szak­középiskola és Szakmunkás- képző Intézet műszaki raktá­rosa, aki szabad idejében te­vékeny zártkertes gyümölcs­ös zöldségtermelő. Egyúttal az áfész intéző bizottságának el­nöke is, kérdésünkre a kö­vetkezőket mondotta: — Az áfész már régen meg­állapította, hogy a Kálvin tá­rt szűk, esős időben sáros, szárazságban poros telepén a nagy gyümölcs- és zöldségfor­galmat rendesen nem lehet le­bonyolítani. Viszont évek kel­lettek ahhoz, hogy megfelelő helyet találjanak, az engedé­lyeket beszerezzék. S végül időt vett igénybe az anyagi fedezet előteremtése, az épít­kezés. — Most már csak azt vár­juk, hogy a termelőknek al­kalmas időbeosztásban, kel­lő ládakészlettel és megfelelő számú személyzettel, gördülé­kenyen bonyolítsa a telep a felvásárlást. Azt szeretnénk, hogy minél kevesebb időt kelljen ott tölteni a terme­lőknek. No, és persze, azt is, hogy az emelkedő termelési költségek mellett a fizetett árakban a termelők is megta­lálják számításaikat. Csekély haszon Dr. Szarvas László, nyugal­mazott ügyvéd, aki szőlőjében szintén komoly szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermelést Szerződés alapián Segítenek a kisiparosok A SKÁLA-COOP és a KIOSZ nemrégiben megkötött anyag- ellátási és áruértékesítési szer­ződéséről sok szó esik váro­sunkban is. Elsősorban azért, mert a helyi Áfész és a SKÁ­LA-COOP mindinkább erősö­dő kapcsolatai révén a lakos­ság az áruellátás javulását várja e szerződéstől. Nem tel­jesen alaptalanul. A napokban mégsem erről érdeklődtünk Halasi Jánostól, a nagykőrösi Áfész igazgató- sági elnökétől, hanem a KIOSZ és a szövetkezeti ke­reskedelem helyi kapcsolatai­ról. Mint kérdésünkre elmon­dotta, a KIOSZ helyi csoport­ja és az Áfész már régebben kötött hasonló tartalmú meg­állapodást. Ez sok tekintetben már feleslegessé is vált, hi­szen a kisiparosok tevékeny­ségéhez szükséges anyagok­ból az ellátás jelentős mér­tékben megjavult. Hiánycikkek természetesen mindig akadnak, ám a , kisipa­rosok többnyire külön belső kereskedelmi' intézkedések nélkül, az üzletekben szabadon vásárolva is hozzájuthatnak a keresett portékákhoz. Min­denesetre van olyan kisipa­ros, például az üveges szak­mában, akinek az anyagellá­tását teljes egészében a helyi Áfész oldja meg. Az igazgatósági elnök sza­vai szerint, a nagykőrösi szö­vetkezeti kereskedelem az áru- választék bővítésekor is szá­mít a kisiparosokra. Minthogy azonban városunkban az áru­termelő kisiparosok száma elenyésző a szolgáltatókéhoz képest, az Áfész máshol kény­telen megfelelő partnereket keresni. A nagyobb távolsá­gok ellenére, viszonylag szé­les azoknak az áruknak a kö­re, melyek kisiparosoktól ke­rülnek az Áfész közvetítésével a nagykőrösi üzletekbe. F. P. Jegyzet a jégről jl/lind több híradást hall- hatunk, olvashatunk arról, hogy az egyik város­ban, meg a másikban is jégpályát nyitottak meg. Sporttelepeken, iskolaudva­rokon. Városunkkal kap­csolatban nehéz volna ilyen hírt még kitalálni is, hiszen jégpályának híre- hamva sincs. Azaz dehogy­nem! Aki járt a napokban az úgynevezett Csónakázó­tó felé, melyen egyébként nyáron sem lehet csónakáz­ni, az tudja, hogy a körö­siek rátaláltak a maguk jégpályájára. Melyen elmé­letileg bógnizni, piruettezni meg dupla és tripla nem- tudom-micsodákat lehetne csinálni. Gyakorlatilag e figurák végrehajtása némi nehézségbe ütközik, mert a gondozatlan jégfelület meg­lehetősen rücskös, s gátat vet a művészi törekvések­nek. Meg aztán melegedő sincs, zene sincs, villany­fény sincs. Persze, tudom én, hogy nem voltak hideg telek az utóbbi esztendőkben, s a kutyának sem jutott eszébe, hogy jégpályát készítsen. Na de most itt a nagy al­kalom! Csak éppen vállal­kozó nem akad hozzá. Pe­dig a karbantartott jég használatáért, mert megéri, talán még belépti díjat is lehetne szedni. Meg citro­mos teát is lehetne kínál­ni. Persze azt sem ingyen. Szóval, hogy szakszerűen fejezzem ki magam, „jó buli’’ volna ez a jégpálya a korcsolyázóknak is, meg az őket vendégül látóknak is. Eh, nem érdemes ezen töprengeni. hiszen mire valamelyik szövetkezet, vállalat, egyesület elhatá­rozza magát, hogy belefog ebbe a vállalkozásba, vége lesz a télnek. Nyáron pedig már valóban nem üzlet je­get csinálni. főbben azt hiszem, vala- mennyi számításba vehető szervvel egyetértek. F. P. folytat, a következőket mond­ta: — Az új telep a kulturált körülmények között történő átvétellel, az átvett gyümölcs- és zöldségfélék küllemét, mi­nőségét és értékesítési lehető­ségét is javítani fogja. Főleg az idős emberek érdekében, helyesnek tartom, hogy a Cso­konai úti és a kis, bokrosi át­vevőhelyet is fenntartják. Ha meg lehetne oldani, jó volna a délutáni átvételeket is be­vezetni. — Az áfész fokozott gon­dot fordítson az átvételi árak kialakítására, hogy a termelé­si kedv megmaradjon. Már a múlt évben is több számolga­tó kistermelő panaszolta, hogy a szabadföldi termelé­sen csekély a haszon. Nagyon fontos továbbá, hogy az áfész lássa el a termelőket jó ve­tőmaggal és zöldségpalántá­val. Megkérdeztük még Kustár Balázs nyugdíjas tsz-tagot, az ismert kiváló gyümölcsterme­lőt is. Felvásárlás — Az áfész új felvásárlóte­lepéről csak azt mondhatom, hogy azt régen meg kellett volna építeni. Azt is helyes­lem, hogy a szövetkezet meggy­facsemete és bcigyósgyümölcs- tövek juttatásával igyekszik egyengetni a régi híres nagy­kőrösi gyümölcstermelés fel- támasztása felé vezető utat. Természetesen ennek a ssgí- tő igyekezetnek a felvásárlá­si árakban is ki kell fejeződ­nie. Kopa László Önpusztítók vagyunk Haligatiink-e a Vöröskeresztre? A KISZ Központi Bizottsá­ga kongresszusi levelében bi­zonyára sokaknak feltűnt az egyik fejezet alcíme. Mégpe­dig az, amelyik így hangzik: „Számottevő tartalékunk egy van: az ember.” Hát ez alig­hanem korunk egyik bizonyí­tásra sem szoruló igazsága. Mert kétségbevonhatatlan és könnyen belátható tény. Ám tegyük hozzá ehhez a megál­lapításhoz azt is, hogy ez az ember, ez a „számottevő tar­talék” talán nem mindig ve­szi komolyan szerepét. Megszállottak Vagy ellenkezőleg, nagyon is. tudatában van tartalék mi­voltának, s nem mozgósítja erőit. A front mögé húzódva éli le életét. Holtig tartalék­ként. Ha pedig feladja rej­tett hadállásait, s rohamot ve­zényel önmagának, akkor meg nem vigyáz eléggé véges erői­re. Színre lép: dolgozik s tanul roskadásig. Napi tíz duplával, ötven cigarettával, egyoldalú fizikai megterheléssel, éjsza­kázással, napi két-három mű­szakkal, közéleti funkciókkal. S az erő fogy. Jön az infark­tus, az érszűkület, az idegi pa­naszok sokasága, korunk vala­mennyi úgynevezett civilizá­ciós betegsége. Persze többnyi­re mindenki gondol ezzel, s keresi a megelőzés vagy a megoldás lehetőségeit. S a va­lódi, az átmeneti és a látszat- megoldások választéka kime­ríthetetlen. A reggeli kocogás­tól egészen az alkoholmámo­rig. * Bármily hihetetlen, de itt Nagykőrösön is 3 és félezer tagja van a Magyar Vöröske­resztnek! A város lakosságá­nak jóval több mint egytize- de lehetne apostola az egész­séges életmódnak eszerint az adat szerint. De nem az. Amo­lyan igazi apostol, a megszál­lottak fajtájából néhány száz akad. S ők nagyon sokat tesz­nek értünk, de az önpusztítók számához képest sajnos, keve­sen vannak. Kevés véradó Viszont lankadatlanul dol­goznak. A Magyar Vöröske­reszt városi vezetőségének ki­mutatásaiból megtudhatjuk például, hogy a mezőgazdasági üzemekben a növényvédő-sze­rek veszélyeiről, az ipari mun­kahelyeken az általános egész­ségvédelemről - tartottak elő­adást. A hatékonyabb felvilá­gosítás érdekében tavaly szö­vetkeztek a szakszervezetek szakmaközi bizottságával és a Tudományos Ismeretterjesztő Kétszer annyi a hazai boltokban Divat ismét a stílbútor A Pécsi Faipari Szövetkezet küfföldön is kelendő stílbúto­raiból az idén a tavalyinál négyszer több jut a Domus- áruházakba. A szépen meg­munkált, tömör fából készült szekrények, polcok, komódok, sublótok, szekreterek hazai piacra szánt első példányait valósággal elkapkodták a vá­sárlók. A siker láttán a Bú­torért megkétszerezte eredeti megrendelését, amely amúgy is duplája lett volna az 1980- asnak. A mecsekaljai szövetke­zetből az idén hatvan millió forint értékű bútor kerül a hazai szaküzletekbe. Az ér­deklődők csaknem harminc különféle kis- és nagytestű pécsi stílbútor közül választ­hatják ki az otthonukba leg­jobban illő darabokat. A hazai igények fokozott ki­elégítése mellett, a határain­Készillsiel a bakfiskabátok A NÍVÓ Ruhaipari Szövetkezet Arany János szocialista brigádjának tagjai havonta mintegy három és fél ezer bakfis műbőr kabátot készítenek a nagykereskedelmi vállalatok meg­rendelésére. Soós Józsefné, Szaszkó József és Molnár Istvánné az NDK- gyártmányú, gyors fordulatú varrógépeken állítják össze a kabátokat. Horváth Zsigmond és Szabó László feladata az utolsó simítások elvégzése. Ök vasalják a kabátokat, s felvarrják a gombokat is. Varga Irén felvételei kon túlról érkező megrendelé­seknek is egyre magasabb színvonalon tesz eleget a szö­vetkezet. Akárcsak tavaly, az idén is több mint nyolcvan- millió forint értékű bútort küld Pécsről a nyugat-európai ve­vőknek az Artex Külkereske­delmi Vállalat. Társulattal is. A tisztasági mozgalom megkövetelte ellen­őrzések során több mint há­romezer családi házban, 35 többlakásos épületben, s leg­alább ugyanennyi üzemben fordultak meg. S hát a tiszta­ság ugyebár, fél egészség ... Persze nem lehetetlen fel­sorolni, hogy mi mindent tet­tek' tavaly a vöröskeresztes aktivisíák, hiszen csak bele kell lapozni a vezetőség által nemrégiben jóváhagyott évi jelentésbe. Ezeket az adatokat mérlegelni azonban a Vöröske­reszt dolga. Nekünk, hétköz­napi embereknek, akár tagjai vagyunk papíron a szervezet­nek akár nem, azt kell felmér­nünk, hogy mennyire hallgat­tunk a Magyar Vöröskereszt szavára! Erről voltaképpen csak a véradással kapcsolatban tu­dunk pontos adatokkal szol­gálni. Ezek 'a következők: 1980-ban a nagykőrösiek kö­zül 920 férfi és 681 nő össze­sen 550 liter vért adott. S azt is tudjuk még, hogy sok a ki­öregedő és kevés a fiatal vér­adó. Dohányzás Ám arról már valóban fo­galmunk sincs, hogy hallgatva az aktivisták szavára hányán szoktak le a dohányzásról, az alkoholfogyasztásról, a zsíros ételek kedveléséről, a napi tíz dupláról. S azt sem tudjuk hányán kezdtek el kocogni, sportolni. , Általában egészségesebben élni. S alighanem az a hely­zet, hogy ezeket az adatokat sohasem fogjuk megtudni. Mindenkinek magának kell számot vetnie évekig tartó, jobbára tudatos, ámde dicste­len öngyilkosságával. Vala­hogy így: Ennek az írásnak a megszületésében közreműkö­dött tíz cigaretta és két bögre méregerősre főzött tea. Farkas Péter SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Serdülő asztaliteniszezők legyei bajnok: Iván Csaba Igazi nagyüzem volt a Sport­otthonban. Igen népes mezőny: tíz sportkör 114 fiatalja indult a megyei serdülő és újonc asz­talitenisz-bajnokságon. A nagy létszám miatt mind a hat számban kieséses rendszerben vetélkedtek a résztvevők. Jól pergett a verseny, de 8 aszta­lon így is 6 óra hosszat tartott a viadal. A Nk. Kinizsit 11 fiú és 5 leány versenyző képvisel­te. Serdülő fiú egyéniben a 49 induló sok jó mérkőzést ví­vott. Iván Csaba remekelt, minden ellenfelét legyőzte, s az egész verseny legutolsó, drámai mérkőzésén ceglédi el­lenfelét is, és ezzel megyei bajnokságot nyert! Pörge Zoltán és Sánta is eljutott a legjobb 8-ig/ Serdülő fiú párosban 22 ket­tős versenyzett. A remekül küzdő Sánta Zoltán—Kása Zoltán pár második lett, úgy, hogy meglepetésre'legyőzte az ezzel harmadik helyre került Iván—Pörge párt. Serdülő leány egyéniben (22- en voltak) a körösiek közül Godány Judit jutott tovább, a legjobb 8-ig és ott a végső második ellen vesztett. Serdülő leány párosban (11): Gál—Godány a legjobb 8-ig jutott. Újonc fiú egyéniben (32): a kindzsisek közül egyedül Tol­nai jutott a 16 közé. Újonc leány egyéniben (11): a szépen fejlődő Hargitai Ber­nadett a 3. helyen végzett. A színvonalas verseny nem hivatalos pontversenyében: 1. Abonyi Tsz SK 20,5; 2. Ceglé­di VSE 14; 3. Nk. Kinizsi 10; 4—5. Dunai Kőolaj (Százha­lombatta) és Váci Izzó MTE 7—7; 6. Tápiószőllősi KSK 1; 7. Vecsési SE 0,5 ponttal. Ör­vendetes, hogy csak a körö­siek értek el mindkét nemnél dobogós helyezést. A kétnapos fővárosi, orszá­gos ifjúsági ranglistaversenyen nem vettek részt a Nk. Kini­zsi fiataljai. A középiskolások­nak szombaton tanítás volt, s az iskolai félév előtt fonto­sabb volt az ottani szereplé­sük a sportolásnál. Középiskolás tornászfiúk Szigetszentmiklóson rendez­ték az 1980/81-es tanévi me­gyei középiskolás férfi C-ka- tegóriás tornászcsapat-bajnok­ság második fordulóját. Az el­indult öt iskola fiataljaiból 2 körösi gárda volt. A toldisok kissé enerváltak voltak, főleg korláton. A 224-esek lólengés­ben nagyon jól dolgoztak. Eredmények: 3. Nk. Toldi DSK (Székely Sándor, Fekete György, Ráczpali István, Far­kas Zoltán, Laurencsik István, Széli László) 166; 4. Nk. 224- es Szakmunkásképző (Sopajti János, Gulácsi István, Tóth István, Billédi Zsolt, Nagy Ká­roly, Bene Ambrus) 165,6 pont­tal. A harmadik és egyben befejező forduló előtt a toldi­sok a 3., a 224-esek a 4. he­lyen állnak összesítésben. S. Z. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Gör­gey Gábor: Bulvár. Bajor-bér­let. Moziműsor A fáraó. I—II. Színes törté­nelmi filmdráma. Előadás kez­dete: 5 óra. A stúdióteremben Egy kis indián. Színes, szinkronizált amerikai ka­landfilm, fél 4-kor. Száll a kakukk fészkére. Színes, magyarul beszélő ame­rikai film. (16 éven felüliek­nek!) Fél 6-kor és fél 8-kor. ISSN ll3:i /IIHI Hírlap) *

Next

/
Thumbnails
Contents