Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-29 / 24. szám
t 1981. JANUAR 29., CSÜTÖRTÖK n -ér, , xJíirUw Kukorica keményítőből Folyékony cukor Jelentős befektetés Az év második felében üzembe helyezik a szabadegyházi gyárat, amelyben évenként 132 ezer tonna kukoricát dolgoznak föl. egyebek között csaknem 50 ezer tonnányi folyékony cukorráj A beruházás négymilliárd forintjába került az országnak, tehát az egyik legjelentősebb élelmiszeripari befektetésről van szó. Ez már sejteti, hogy a folyékony cukor gyártása nemcsak érdekességet, hanem komoly gazdasági előnyöket is ígér. Felhasználói szempontból például a konzerv- és likőrgyárakban. A mai gyakorlat szerint az üzemekben kristály- cukorral dolgoznak, amit elég rossz hatásfokkal megolvasztanak, hogy szirupot öntsenek az eszenciához, üdítő italhoz, míg a folyékony cukor az olvasztást eleve fölöslegessé teszi Az egyéni fogyasztó viszont elsősorban azzal jár jól, hogy az eddigieknél könnyebben emészthető cukrot kap. A folyékony cukrot ugyanis a kukorica keményítőjéből nyerik, s kémiai összetételénél fogva gyorsabban bomlik, mint a répacukor, ugyanakkor legalább annyira édes. Az új termék gyártása ennek ellenére csak egy része a szabadegyházi programnak, amelyet egyik legfontosabb takarmánynövényünk, a kukorica teljes körű hasznosítására dolgoztak ki. A cél az, hogy a kukoricasze- mek minden milligrammját felhasználják. A mintegy 71 százalék szárazanyag-tartalmú cukorszörp mellett a létesítményben a többi között alkoholt, kukoricacsírát, fehérjetakarmányt állítanak elő, mégpedig a világon ma ismert legkorszerűbb berendezésekkel és technológiával. Lépést tartanak a fejlődéssel Biztosítóberendezések a Bugyi 7eletángyárból Hol van már az. amerikai Graham Bell 1876-ban alkotta első távbeszélő? Éppen száz esztendeje készítették el Magyarországon is Puskás Tivadar tervei alapján az eiső telefonközpontokat, melyek forradalmasították hazánkoan a hírközlést. Száz év múltával már több ezer beszélgetés bonyolítható le egyetlen kábelen egy időben, távoli országokban élőket hívhatunk, akárha a szomszédos utcában laknának. A Bugyi Telefongyárban nem állítanak elő távbeszélő készülékeket. A termelés java részét gáz- és olajvezetékek ellenőrzését szolgáló hírközlő és biztosító berendezések gyártása teszi ki- Ezenkívül ez az üzem látja el a telefongyár más gyáregységeit is számos alkatrésszel. Feszített munka — Elsősorban az jelent nagy próbatételt a munkánkban, hogy évről évre alkalmazkodnunk kell az állandóan fejlődő hír- és távközléshez — mondja Csibráki Ferenc, a Bugyi Telefongyár igazgatója. — Az elmúlt esztendőben 50 millió forintnyi kisebb-na- gyobb részegységet, alkatrészeket szállítottunk más gyáregységeinkbe, melyeket ott építenek be a termékekbe. Készárutermékeinek az elmúlt évek fejlődése következtében 85 százalékban új gyártmányok. Ez összefügg azzal, hogy az exportpartnerek hírközlő berendezései is jelentősen korszerűsödtek. A 230 millió forintnyi termékünk 60—70 százalékát szállítjuk exportra, elsősorban a Szovjet unióba és Csehszlovákiába. Bizakodva indulunk az idei évnek, hiszen tavalyi terveinket sikerült túlteljesíteni. Nem keveset fejlődött a Bugyi Telefongyár az elmúlt időszakban. Az ötödik ötéves tervet még 50 millió forintos termelési értékkel kezdték, az elmúlt esztendőben ez összeg már 287 millió volt. És, amint a gyárvezetők elmondták: az előrelépést a termékszerkezetváltás, az ésszerűbb munka és üzemszervezés tette lehetővé. — Valóban így van — teszi hozzá Csibráki Ferenc —, igyekeztünk mindig olyan termékeket keresni, melyek iránt nagy a kereslet a bel- és külföldi piacokon. A postának például számos olyan berendezést gyártunk, amelyet külföldről — tőkés országokból — kellene beszereznie. A hétköznapokon persze sokszor nem olyan rózsás a kép, mint az éves eredmények összegzésekor. Tavaly év elején például gondot okozott az alkatrészgyártás. Ennek következtében nem tudtuk megfelelő mennyiségű alkatrésszel ellátni a szereldénket. Ez később okozott feszültséget, amikor be kellett hozni a lemaradást— Brigádvezetői tanácskozásokon, párttaggyűléseken ismertetjük rendszeresen a feladatokat. Ennek az eredménye az, hogy az emberek tudják, mit várunk tőlük. Nálunk az ünnepeket megelőző időszakban és azok után sem volt kiesés. Páncéldoboz — Számíthatunk és számítunk a dolgozók, a kommunisták felelősségére és példa- mutatására — kapcsolódik a beszélgetésbe Lantos István, a gyári pártvezetőség titkára. — A munkában nagy lendítőerőt jelent a brigád- és munkaverseny-mozgalom. örvendetes, hogy az elmúlt évi a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben elért sikerei alapján két brigádot — a Lenint és a Kandó Kálmánt — javasolhatjuk vállalati kiváló címre. A Lenin szocialista brigád 1963-ban alakult. Tagjai többségükben lakatosok. — Tizenkilenc tagunk van — mondja a brigád vezetője, Koncz László. A közösség gerincét már régen nálunk dolgozó emberek alkotják. Jelentős eredményünknek tartjuk, hogy a tavalyi normarendezések után is sikerült 104 százalékra teljesítenünk a tervünket. Általában 400 órányi túlórát vállal a brigád. Jó szerpű asszonyok — Az elmúlt évben egy újításunk is volt. A nálunk készülő páncéldobozokat korábban marással állítottuk elő. Most két részből meghajlítjuk a lemezeket, ennek kö vetkeztáben elmarad a dara bolás, a marás. A gyártmány minősége jó, sok gépi munkát takaríthatunk meg. A Kandó Kálmán brigád idén lesz hétéves. Lányok, aszonyok alkotják. Munkájuk — szerelők — jó szemet, biztos kezet követel. Hiszen egy- egy hegesztés elrontása hibássá tehet egy egész berende zést is. Tizenöten dolgoznak nálunk — mondja Albert Sándorné brigádvezető. — Igyekszünk tudásunk szerint teljesíteni feladatokat. Erinek köszönhető, hogy o szerelde négy brigádja összesen 8000 normaórát takarított meg tavaly. Persze az utóbbi esztendőben megnőtt a terhelés, több munka. A tervünket azonban így is átlagosan 107 százalékra teljesítettük. ”.— Eredménynek tartom azt is. hogy a brigádélet nem szűnik meg a munkaidő letel tével. Közösen patronáljuk például a községi iskola osztályát. Eljárunk kirándulni is. Voltunk Pécsett, Leányfalun, a Lajos-forrásnál, Szilvásváradon. Ilyenkor kapunk buszt is a vállalattól. — Jó kollektívának tartom a szereldei brigádokat — teszi még hozzá Somogyi Béla művezető. — Egyéni normá ban dolgozik nálunk mindenki, s ha megfelelő az anyagellátás még jobb eredményeket is elérhetünkV. F. Támogatást kapnak a kistermelők Fontos bevételi forrás a háztáji Albertirsán és Mikebudán az utóbbi négy esztendőben mind jobb eredményeket ér el a háztáji és kisegítő gazdálkodás. Nemcsak a térség tsz-einek tagjai hizlalnak sertéseket, foglalkoznak fóliás zöldség- termesztéssel, hanem a bejáró dolgozók és a nyugdíjasok közül is sokan. A többletmunkából származó jövedelem igazolja, hogy megéri, különösen abban a formában ahogy a támogatás mind szélesebb és elterjedtebb rendszere kialakult. Sokféle segítség Az említett községekben a Dimitrov Tsz fogja át és segíti a kistermelők, háztáji állattartók ez irányú tevékenységét, gondoskodik a szükséges feltételekről és a termelt árufélék átvételéről, összesen vagy 800 családdal állnak termelői kapcsolatban, közülük 526-nak évekre visszamenően nyilvántartási kartonja van mint sertéshizlalónak. Az idén már 3165 hízót adtak át. s az az év végéig még ez a szám emelkedik. Az átvétel zavartalan. a bejelentett jószágokat egy héten belül elviszik. Tápboltokat tartanak fenn, amelyek gondoskodnak a szükséges mennyiségről, ám a rrii- nőség nem mindenben felel még az előírásoknak. Laboratóriumi vizsgálat szerint a kelleténél alacsonyabb a keményítőérték. s ez csökkenti a várható súlygyarapodást. Erre panaszkodtak többen a gazdák közül amikor a Dimitrov Tsz háztáji agronómusa meglátogatta őket a további szerződés- kötések végett. Két háztáji gulyát tartanak fenn a szarvasmarhának, az egyiket az albertirsai Homokrészen, a másikat Mikebudán. Szétosztottak 189 hektár szórvány legelőt, amelynek termőképességének megtartására a szövetkezet önköltségi áron ad műtrágyát, Kölcsönösen bevált forma, hogy a kistermelőket bevonja a közös gazdaság a lu- cemakazlazásba és munkájuk ellenértékét természetben kaphatják meg. Tagok és kívülállók 25—30- an jelennek meg segíteni a munkák idején. Bérbe adnak lucernaparcellákat és bálázott szalmát is vásárolhatnak az állattartók. Október végéig 624 ezer liter tejet vettek át a két faluban. A termelőszövetkezet és az emberek jó együttműködésére vall. hogy a háztáji 16 millió forintos árbevételi tervét sikerül teljesíteni. Novemberig már a 15 milliónál tartottak, s ennek jelentős része a hízókból és a tejből származott. Gyümölcsből és zöldségfélékből 600 ezer forintnyit továbbított a közös gazdaság. Mintaudvar Az állattartást segíti, hogy a sertéstenyésztésben mesterséges megtermékenyítéssel megfelelő tenyészértékű apaállatoktól származik a szaporulat. Korszerű, elsősorban észt-la- pály fajtát honosítanak meg. Az Állatforgalmi Vállalattól a tavasszal igény szerint — vemhes kocasüldőket helyeznek ki az állattartókhoz. Nemcsak a tenyésztés hanem a tartás korszerű módszereit is széles körben elterjesztik. A Gödöllői Gépkísérleti Intézettel közösen mintaudvart rendeztek be a Mikebudán élő. szarvasmarhákkal foglalkozó ifjú Ficsur Mihály portáján. A háztájival > foglalkozók tudják hogy önmagában nem elég az alapvető feltételek megteremtése, hanem új ismeretekre is szert kell tenniük, hiszen az új fajták eredményes tartása, tenyésztése, a berendezések alkalmazása megkívánja a mind szélesebb körű szakértelmet. Ebből a felismerésből kiindulva a termelőszövetkezet az idén megszervezte a mezőgazdasági könyvhónapot, amely során 7 ezer forint árú könyvet értékesítettek. Természetesen nem várható, hogy a gazdálkodók minden szakmai kérdésre a könyvektől várjanak feleletet. Segítségükre van szaktanácsaival a háztáji agronó- mus. 1 Gyümölcstermesztés A jövőben a háztáji és kisegítő gazdálkodás még szélesebb távlatai rajzolódnak ki. Ha a termelőszövetkezetek közös beruházásában megvalósuló albertirsai mirelitüzem elkészül, a tervek szerint gyümölcstermesz tő szakcsoportot létesítenek. Kisebb akciókat évek óta szerveznek, málnát, szamócát adtak ki a kistermelőknek. Ezek a házikertekben jól teremnek. biztonsággal értékesíthetők. hiszen fagyasztva kelendő exportcikkek. Üj vonás a parlagon hagyott zártkertek tartós használatba adása. A lakosság körében nagyobb érdeklődés mutatkozik, mint ahány parcella volt. Főleg szőlőt és gyümölcsöt telepítenek tavasszal a termelő- szövetkezet ismét facsemetevásárt rendez, támogatva a gyümölcsösök kialakulását. Igaz. ez már nem szövetkezeti./ hanem községpolitikai cél. hogy Albertirsán és Mikebudán az utcákat meggy- és cseresznye- fákkal ültetik be. Az is eldöntött tény, hogy ettől az évtől a dánszentmiklósi háztáji gazdálkodókat is bevonják a fentiekben vázolt sokoldalú segítségnyújtásba. T. T. A téli tartás haszna Mikor drágább a nyúl? Az ok: kevés az állat A dunavarsányi Petőfi Tsz 2800 tonna nyulat értékesített az elmúlt esztendőben az általa integrált gazdaságokkal, illetve kistermelőkkel együtt. Mindannyian, feltehetnénk a kérdést az abszolút számok hallatán, hogy sok-e, kevés-e, szinte teljes egészében külpiacokon értékesített, eladott áru mennyisége? A válaszadásban Seres Jánosnak, a dunavarsányi tsz főkönyvelőjének segítségét kértük: — Ha a nyúlkivitelt pontosabban a saját termelésünket a tavaly előttihez viszonyítjuk, mintegy 14—17 százalékos a növekedés. Sajnos, ezt a dinamikus fejlődést az idén már nem vagyunk képesek fokozni, s csak 5—6 százalékos termelési értékkel tudtunk többet adni. Mi az oka a megtorpanásnak? — ezt a kérdést már Makai Györgynek, a TERIM- PEX Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezető-helyettesének tettük fel, aki egyben a Nyúltenyésztési Külkereskedelmi Társaság ügyvezető igazgatóhelyettese is. (A társaságnak a Terimpex-szel és a dunavarsányi tsz-szel együtt 17 tagja van.) — Mostanában gyakran írnak a lapok úgynevezett korlátlan piaci lehetőségekről, egy-egy árucikk kapcsán. Ilyen aligha létezik, legfeljebb akkor, ha kuriózumról van szó. Mint például a galamb esetében, a kereslet-kínálat, törvénye valamennyi termék esetében előbb-utóbb érvényesül; a korábban keresett áruval telítődik a piac. A magyarországi nyúl kedvelt portéka külföldön, a vevők elégedettek a minőséggel. Nagyobb baj az, hogy mi a konkurenseknél drágábban adunk el és ezért Olaszországon kívül másutt nem vagyunk eléggé verseny- képesek. — Néhány esztendeje sok gondot okozott az is, hogy egyes áfészek, téeszek egymás, ra licitáltak, amikor a kistermelőtől felvásárolták az árut. Ma mi a helyzet? — A területet még 1979-ben felosztották az érdekeltek és meghatározták a felvásárlási árakat is. Mindenesetre köny- nyebb a kistermelőt elkényeztetni, mint egy már bevezetett árat lejjebb szállítani. — Mi az oka a magas költségeknek? — A legfontosabb ok, az alacsony állatállományban keresendő. Nálunk, 30 tenyész- anyát tart egy-egy kistermelő, míg Olaszországban ez a szám meghaladja a 100—150-et. De akad egyéb probléma is. A legtöbb ember a nyári időszak, ban hizlalja a nyulakat, ilyenkor természetesen kevesebbet is fizetnek érte a külföldi vevők. A nyári és a téli nyálára közötti különbség tavaly még nem ösztönzött eléggé, az arányok megváltoztatására, a téli tartás fokozására. Akkor átlagosan 5 forint volt a különbözet, az idén. pedig már 12 lesz. Ezzel lényegében azt is szeretnénk elérni, hogy azok a kisegítő gazdaságok legyenek a tsz-ek partnerei, amelyek nagyobb szakmai háttér, rel, megalapozott tevékenységgel űzik a nyúltenyésztési. GOMBÓ PÁL: Pi t iros arany z kérem egy édesbús történet, noha semmi édesség nincs benne. Például az egyik főszereplőt, a Piros Arany elnevezésű tubusban árusított paprikadús ételízesítőt mindennek lehet minősíteni, csak édesnek nem. Az események akkor vették kezdetüket, amikor Kemény Antal vállalati igazgató visszaérkezett a minisztériumból és cipőt váltott. Szokása volt ez neki, minderiki ismerte a környezetében. Fontosabb helyeken mutatós cipőben kellett megjelennie, amitől megfájdult a bütyke, s a komfortos igazgatói szoba igazi kényelmét az adta meg, hogy megszabadulhatott az elegáns lábbelitől és helyébe iktatta tág, ám éppen a megfelelő helyeken göcsös lábfejszabásához idomult régi cipőjét Ezúttal is azt tette, ám a másodiknak felhúzott jobb cipő fájón szorított, méghozzá szokatlan helyeken. Ugyanakkor valami nedves képlékeny elem is elöntötte a lábfejét, az az érzése támadt, mintha beázott volna a zoknija. Gyors, ám élesen fájó mozdulattal lefeszítette a lábbelit és az előzmények után nem nehéz kitalálni, mit lelt benne: egy tubus kupak nélküli Piros Aranyat, valamint annak részlegesen, kinyomott tartalmát, amely inkább piros, mint arany színével átitatta zokni- , ját, sőt a gyors megszabadító mozdulat nyomán részben nadrágszárát is. Hát ilyen viccesen kezdődött. Az igazgató azonban nem tekintette viccesnek. Tekintély- becs ülő alkata arra ösztönözte, hogy megadja feletteseinek, ami a feletteseké, ám megkövetelje magának is, ami az övé, saját „csapatának” a tiszteletét. Most kijött a sodrából, azon féllábasan kirontott a titkárságra és szabad képzettársítással üvöltözött, aminek ha volt értelme, abban a kérdésben foglalható össze, hogy ki lehetett az a disznó, aki pasztát csempészett a cipőjébe. A jelenlevő titkárnő, valamint az altiszt erről semmit sem tudott és hogy magukat mentsék az idős férfi kézbesítői munkájára hivatkozott, Andrea pedig bevallotta, hogy az igazgató elvtárs távollétében felkereste a vállalati büfét. így ebben az első lépésben három eredmény realizálódott: 1. az igazgató hevesen letolta Andreát; 2. a lány erre sírva fakadt; 3. az altiszt pedig izgatottan szaladt körbe a hírrel, hogy az igazgató elvtárs dühös, mert valaki valamiféle pasztát rakott a cipőjébe. második lépésre Kemény Antalt a sérelem fájó volta és a megtorlás igénye vitte rá. Miután az altiszt megérkezett a sebtiben vásárolt új zoknival, s vízzel lemosott nadrágja alatt lábfejét a szűk díszcipőbe visszahelyezte — behivatta az üzemi négyszög tagjait. A javasolt nyomozás felől ki-ki jelleme szerint foglalt állást. A párttitkár sajA nálkozásának egyidejű kifejezése mellett elhárította magától a beavatkozást, mondván, hogy a párttagság a dolgozóknak csak egy töredéke — az igazgató ezt az álláspontot magában úgy rögzítette: „már megint akadékoskodik”. A szakszervezeti titkár abból indult ki, hogy az igazgató is szakszervezeti tag és a többi tagnak az ő sérelme nem lehet közömbös, tehát felajánlotta: értekezleteken az ügyet szóváteszik. A KISZ-titkár alig tudta visszafojtani a nevetését és ködös ígéreteket lebegtetett, hogyha valamit megtudna netán, megmondja biztosan. A szakszervezeti értekezleteken az első napirendi pont — a munkavédelmi fegyelem helyzete — unalomba fulladt, a második napirendi pontnak meghirdetett belejentések közül azonban az igazgató cipője élénkséget keltett. Nem mintha már régen nem értesültek volna az esetről, hanem mert kiváló alkalmat nyújtott élcelődésekre. Mindenütt akadt egy-két humoros egyén, aki ellenőrizhetetlen helyről bekiabálta valaki másnak a nevét, hogy biztosan ő tette. A sofőrök egyike megőrizve faarcát azt javasolta, hogy nyomozzák le, ki vásárolt az utóbbi időben Piros Aranyat a közeli KÖZÉRT-ben. Egy Jutka nevezetű leányzó felvetette, hogy talán dobják össze egy új csuka és egy tubus Piros Arany árát. Ezt az indítványt az elnökség joggal érezte cinikusnak, de tekintettel Jutka rendkívül csinos voltára, úgy tettek, mintha csupán egy éretlen, bár jóindulatú ötletet kellene alkalmatlannak minősíteni. Ennek a jóízű értekezletsorozatnak három eredménye bontakozott ki: 1. Kemény igazgatót a háta mögött ezután mindenki csak úgy nevezte: Paszta; 2. a spontán tájékoztatás szokásos csatornáin a mulatságos történet kö- zel-távol egyidőben terjedt városszerte; 3. a szakszervezeti gyűlések jegyzőkönyve az eladdig szokásos részletezés helyett az „ezután bejelentések hangzottak el” formulával zárult égül minden nyomozási kísérlet holtpontra jutott. Mégis akadt a történteknek egy késleltetett, méghozzá borús hatása. Vagy két év múltán Poroszka Lajos fiatal elektrotechnikus kopogtatott be az igazgatóhoz és előadta, hogy már több, mint egy éve dolgozik a vállalatnál, házasodni készül, fizetésemelést kér. Az igazgató figyelmesen meghallgatta és az emelésre ígéretet tett. Erre Poroszka Lajos illedelmesen és boldogan azt mondta: — Köszönöm, Paszta elvtárs! Az igazgató fejéből kiment a vér, majd elvörösödött, akár a piros arany, amelyre emélkez- tették és megmutatta, hogy jelleme — miként igazi neve — kemény: a fiatalembernek azonnali hatállyal felmondott. A munkaügyi egyeztető bizottságok különböző fokon tárgyalják jelenleg az ügyet és az érvek két minősítés között ingadoznak: 1. „szándékos”, hiszen az esetről mindenki tudott; 2. „nem szándékos”, mert a fiatalember sohasem hallhatta másként az igazgató nevét, mint: Paszta. V i
