Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

1981. JANUAR 28., SZERDA tMrhw Heti jogi tanácsok A bérlőtársi jog átruházása • Örökölt szövetkezeti lakás 10 Utólag lehet-e bérlőtársi Jogviszonyt létrehozni? Olvasónk évtizedek óta csa­ládtagi minőségben lakik a lakásban. A lakás bérlője nő­vére és bátyja. Ez utóbbiak bérlőtársaik. A családtagként lakó olvasónk unokája elmond­ta, hogy a bérlőtársi minőség­ben szereplő nővér súlyos be­teg. Ha meghal, a nagymama ki lesz szolgáltatva bátyja ké- nye-kedvének, mert hiszen az ő bérlőtársi joga kiterjed majd elhunyt testvére bérlőtársi jo­gára. A férfi egyébként — volt erről szó kettőjük között — foglalkozik azzal a szándék­kal, hogy élettársi minőségben odavesz valakit, ez aztán vég­képp pokollá tenné a nagy­mama életét. Ügy gondolták ezért — a nagymama és az unoka'—, hogy a súlyosan be­teg bérlőtárs lemond a húga javára, bérlőtársi jogáról. Így az esetleges halál után, a nagy­mama nem kerülhet hátrányos hfelyzetbe. Olvasónk elképzelése helyes. A gyakorlatban való megvaló­sulásához azonban ismerniük kell a szükséges tennivalókat, illetve feltételeket. . Tanácsi bérlakásról lévén szó, nyilvánvaló, hogy egyik legfontosabb feltétele annak, hogy az egyik bérlőtárs le­mondjon a másik személy ja­vára és a lakásügyi hatóság ehhez hozzájáruljon. A másik feltétel az írásbeli megállapo­dás. Ügy gondoljuk ez a két feltétel teljesíthető. A lakás­ügyi hatóság sem utasítja el, mert hiszen a nagymama hosszú idő óta lakik a lakás­ban, igényjogosultsága is ki­terjedne a lakásra. Az írásbeli szerződésnek sem lehet aka­dálya, mert hiszen a nővére is akarja biztosítani húgának a bérleti jogot. A harmadik feltétel' teljesí­tése lesz a nehéz. Ugyanis a másik bérlőtárs hozzájárulása is szükséges ehhez, és ha ő kellő indok nélkül ehhez nem járul hozzá, sajnos egy hosz- szadalmasabb utat kell igény­be venniük, mert bírósághoz fordulhatnak. A bíróság meg­állapíthatja, hogy a testvér jo­gával visszaélt akkor, amikor nem járult hozzá a bérlőtársi jogról való lemondáshoz. IJyen esetben o bírói határozat pó­tolhatja a hozzájáruló nyilat­kozatot. Természetesen, hogy a bíróság ilyen álláspontra jusson, ahhoz a felperesnek be kell bizonyítania az alperes joggal való visszaélését, vagyis azt, hogy jogát rendeltetéselle­nesen gyakorolta. Ha erre ke­rülne a sor ajánljuk, olvasónk vegyen igénybe jogi szakem­bert. Ha olvasónk bérlőtársi jog­viszonyát elismerik, akkor a másik bérlőtárs élettársát csak olvasónk beleegyezésével vi­heti a lakásba. A bérlőtársak ugyanis, a lakással csak együt­tesen rendelkezhetnek. 0 Telekkönyvbe be nem jegyzett szövetkezeti lakást az örökös elidegenítheti-e? Olvasónk azt panaszolja, hogy szövetkezeti lakást örö­költ, amely tulajdonjogának álruházását nem hagyták jó­vá, mert az ingatlan nem volt a telekkönyvbe bejegyezve. Nem érti a vele szemben tör­tént eljárást, mert ha érvénye­sen megszerezte a tulajdonjo­got, azzal miért nem rendel­kezhet szabadon? Emiatt az ingatlanra felvett előleget is vissza kell fizetnie, jóllehet ezt a pénz már elköltötte. Nem győzzük eleget hangsú­lyozni, hogy ingatlanügyekben a jogi szakember közreműkö­dése szinte nélkülözhetetlen. Erre már a korábbiakban több példát is felhoztunk. Volt. olyan olvasónk, hogy csak egy elismervénnyel rendelkezett, de az ingatlanra vonatkozó adás­vételi szerződést elmulasztot­ták megkötni. Ebből azután évekre menő pereskedés, vita és költség származott. Még en­nél kirívóbb esetek is előfor­dultak. Most egv olyan ügyről írunk, amely láfezólag valóban egyszerűnek tűnik, de mint­hogy speciális lakásformájú tulajdonjogról van szó, így is­merni kellett volna az adás­vételi szerződés megkötésekor az idevonatkozó más egyéb jogszabályokat is. Azt is töb­bek között, hogy nyilván az OTP-nek is lehet valami köze, mint hitelezőnek ahhoz, hogy az elhunyt után ki fizeti majd az OTP-tartozást. Jelen esetben tisztázandó lett volna, hogy a hagyaték tárgya, a szövetkezeti lakás tulajdonjoga — de ugyanez vonatkozik az öröklakásokra is — be lett-e jegyezve a te­lekkönyvbe, illetve, ahogy most mondjuk: az ingatlan-nyilván­tartásba. Ha ugyanis nem lett bejegyezve, előzetesen az is tisztázandó, hogy a kérdéses öröklakást, illetőleg szövetke­zeti lakást az örökhagyó az OTP által nyújtott hitel igény- bevételével szerezte-e meg, vagy sem. Ha igen, akkor az ingatlanon a hitelező javára a kölcsön teljes visszafizetéséig elidegenítési és terhelési tila­lom áll fenn. Az OTP-nek ezt a jogát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. Ennél fogva, mi­vel olvasónk által örökölt szö­vetkezeti lakásra OTP-tarto- zás. állott fenn, csak az OTP hozzájárulásával idegeníthette volna el. Még ajándékozás jogcímén sem adhatta volna át olvasónk a másik örökös­nek. Ha a tulajdonjog nincs bejegyezve az ingatlan-nyil­vántartásba. akkor a hagya­ték tárgyaként nem az ingat­lant kell átadni az örökösnek, hanem az örökhagyó és a ta­karékpénztár között létrejött érvényes szerződés alapján azt kell Csupán megállapítani, hogy a tulajdonigény milyen jogcímen és milyen arányban illeti meg az örökösöket. Az ingatlan értékesítésénél olvasónknak arra is figyelem­mel kellett volna lennie, hogy az állampolgárok lakás- és üdü­lőtulajdonának egyes kérdései­ről szóló rendelkezések mit ír­nak elő. Ugyanis a vevő, vagy a megajándékozott nem sze­rezhet tulajdonjogot, ha tu­lajdonszerzési korlátozás alá esik, és e korlátozás alól fel­mentést nem kapott. Egy másik olvasónk hason­ló kérdésben fordult hozzánk, akinek még csak most lesz a hagyatéki tárgyalása egy örök­lakás ügyében, de ő az ingat­lant örököstársára akarja hagyni a közjegyzői tárgyalá­son. Öt jóelőre arra hívjuk fel, hogy cSatolja be az első tárgyaláson legkésőbb az ille tékes tanácsi szerv által zára­dékolt nyilatkozatot, hogy a másik fél nem esik szerzési korlátozás alá. Dr. M. J. Három kategória Építkezés bejelentés alapján Az elmúlt év második felé­ben a bejelentés alapján vé­gezhető építési munkákkal kapcsolatos ügyintézés törvé­nyességét vizsgálták az ügyész­ségek a különböző tanácsi szer­veknél. Amint ez általában is­mert, az építési munkákat há­rom kategóriába lehet sorolni. Az egyik kategóriába azok tar­toznak, amelyek csak építési engedély alapján végezhetők, míg a másikba tartozók eseté­ben hatósági bejelentésre van csak szükség. Mindezeken kí­vül vannak olyan építési mun­kák is, amelyek elvégzéséhez nincs szükség sem engedélyre, sem pedig hatósági bejelentés­re. folytán nem jön létre lakás | látozásokat tartalmaz. Ezek a céljára szolgáló helyiség, üdü- korlátozások indokoltak, mert lő, üzlethelyiség, orvosi rende- hiszen a Rácke véhez tartozó Vízrajzok Bizonyára sokakban felme­rül a kérdés, hogy egy adott esetben hogyan lehet megtudni azt, hogy építési engedélyre vagy csupán hatósági bejelen­tésre van-e szükség. A kérdést illetően a válasz úgy fogalmaz­ható meg, hogy általában ak­kor lehetséges az építési mun­kákat hatósági bejelentés alap­ján elvégezni, ha az építkezés Tíz nap rendeletéiből Bi Idán esti napvállalat közgazdasági szakközépiskolai képesítéssel felvesz először munkába álló dolgozókat is leltárellenőri munkakör j 1 Bérezés: a letd szakmai Itésére gyakorlatnak megfelelően. „Főkönyvelőség ” jeligére a kiadóba. A felvásárló vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak lel­tárhiányért való anyagi fele­lősségéről szóló 8/1969. (VI. 12.) Bid M. számú rendelet módosítását az 1/1981. (I. !.)• Bk. M. rendelet tartalmazza. (Magyar Közlöny 1. sz.) A szakmunkásképző iskolák, valamint a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolák ta­nulóira vonatkozó egyes ren­delkezések módosításáról ugyanitt jelenít meg az 1/1981. (I. 1.) MM. sz. rendelet. Az 1981. évi termékforga­lomról az. 1/1981. (1. 1.), ÁH. számú rendelkezést is a Ma­gyar Közlöny 1. száma tartal­mazza. A vízijármű-adóról szóló 20/1974. (V. 18.) MT. számú rendelet hatályon kívül helye­zéséről rendelkezik az 1/1981. (I. 19.) MT. számú rendelet. (Magyar Közlöny 2. sz.) A gépjárműadóról az 1/1981. (I. 19.) PM. számú rendelet in­tézkedik ugyanitt. A dolgozók életének, testi épségének vagy egészségének sérelmével kapcsolatos károk megtérítéséről a 26/1980. Mü. M. sz. rendelet rendelkezett., amely a Művelődési Közlöny ez évi január 19-i számában is megjelent. A kollektív szerződésről ugyancsak a Művelődési Köz­löny említett 2. számában ta­lálják meg az érdekeltek a 22/1980. számú Mü. M. rende­letét. lő vagy garázs. Engedély, il­letve bejelentés nélkül csupán kisebb jelentőségű építési mun­kák végezhetők. Ilyenek pl. épület homlokzatának vagy te­tőzetének felújítása, vagy va­lamely már meglevő épületben végzendő olyan építési munka, amely az épület eredeti ren­deltetését nem változtatja meg. A bejelentés alapján végez­hető építési munkákkal kap­csolatban az ügyészségek a legtöbb hiányosságot a kérel­mekhez csatolt vázrajzok vo­natkozásában észlelték. E kér­dést illetően a jogszabályi elő­írások úgy rendelkeznek, hogy az építkezőknek vázrajzot kell csatolni. Ezen a vázrajzon fel kell tüntetni a tervezett épü­letnek (építménynek) a telek­határtól és a már meglevő épületektől való távolságát. Az ügyészségek tapasztalatai sze­rint az építtetők által az épí­tésügyi hatóságokhoz benyúj­tott vázrajzok gyakori hiányos, sága az, hogy azokon a telek­határtól, illetve a már meg­levő épületektől való távolsá­gok nincsenek feltüntetve. ( Rendeltetés Arra vonatkozóan pedig van­nak hatósági előírások, hogy az épületeket egymástól milyen távolságban lehet felépíteni. Ezért azután a vázrajzon az épületek egymás közötti távol­ságát minden esetben fel kell tüntetni, mert hiányos vázrajz alapján a‘ hatóságnak nem áll módjában döntést hozni. Idegenfprgalmi és műemlék, védelmi szempontból jelentős területek esetében tanácsren­delet olyan építési munkákat is engedélyhez köthet, amelyek, egyébként csak bejelentési kö­telezettség alá esnek. Az ügyészségek vizsgálataik során ilyen tanácsrendelettel Rácke­vén találkoztak, ahol a Duna- part meghatározott részén és a központban levő műemléki környezetben tanácsrendelet az építkezésekre vonatkozóan kor. üdülőterület idegenforgalmi szempontból jelentős, továbbá a műemléki környezetben levő építkezésekre is az átlagosnál nagyobb gondot kell fordítani. Vizsgálataik során az ügyész, ségek észlelték azt is, hogy egyes építtetők nem jelölik meg a felépíteni tervezett épü­let rendeltetését. Ez ugyancsak nem helyeselhető, mert hiszen az épület rendeltetése fontos tényező és hatósági döntésre csak akkor van lehetőség, ha az épület rendeltetése is tisz­tázott. Megállapították az ügyészségek azt is, hogy az építtetők kérelmükre nem mindig ragasztanak illetékbé­lyeget. Ez szabálytalan, mert az építtetőknek a hatósághoz intézett beadványukra 50 Ft-os illetékbélyeget kell ragasztani. Formanyomtatvány A tapasztalatok szerint a ha. tóságck igyekeznek különböző intézkedésekkel az építtetők segítségére lenni. Nagykörösön a műszaki osztály vezetője for­manyomtatványt készített. En­nek kitöltésével a hatóságnak rendelkezésére állnak azok az adatok, amelyeket bejelentés, hez kötött építési munkák ese­tében a hatósággal közölni kell. Hasonló jelenséget vizsgálata során q monori járási ügyész­ség is észlelt. Megállapítása szerint a tanácsi szervek tájé­koztatókat és rajzmintákat bo­csátanak az építtetők segítsé­gére, Az ügyészségi vizsgálatok ta. pasztalatainak közreadása mel­lett még egy igen lényeges kö­rülményre kell a figyelmet fel­hívná. Abban az esetben, ha az építtetők a bejelentés alapján végezhető építési munkát a hatósághoz történő bejelentés nélkül végzik el, velük szem­ben az engedély nélküli épít­kezőkre vonatkozó szankciókat kell alkalmazni. Ezért tehát legjobb az egyenes út Dr. Varga Emil Nemcsak a nyugdíjasokat érinti (2.) Hogyan módosultak a szabályok? az elmúlt 10 évben a rokkant­sági nyugdíjasok száma az ak­tív keresőkéhez viszonyítva megduplázódott. Ez nem min­den esetben indokolt. Egy ré­szük rendszeresen dolgozik, „önrehabilitációt” hajt végre. A kialakult kedvezőtlen hely­zet , sok tényezővel függ össze, többek között a foglalkozási rehabilitáció alacsony színvo­nalával, az ezzel összefüggő szervezet hiányával. Akkor le­het majd a rokkantsági nyug­díjazásoknál a korábbiakhoz képest más eljárást követni, ha mód nyílik a szervezett fog­lalkozási rehabilitációra. Szociálpolitikai koncepció A VI. ötéves terv időszaká­ban népgazdaságunk fejlődésé­nek üteme a korábbiaknál visz- szafogottabb lesz. Jelenleg még egyértelműen nem ítélhető meg, hogy a kibontakozó ked­vező tendenciák milyen mér­tékben erősödnek fel és ezzel összefüggésben a szociálpoliti­kai célokra fordítható erőfor­rások növelhetők-e. A tervről szóló 1980. III. Törvény ezzel kapcsolatban a következőket tartalmazza: „A pénzbeni tár­sadalmi juttatások összegét oly módon kell növelnünk, hogy növekedjen a legalacso­nyabb és megamaradjon a je­lenlegi átlag alatti nyugdíjak­nak ... a reálértéke”. A tervidőszak folyamán te­hát minden bizonnyal sor ke­rül a nyugdíjasok jelentős ré­szét érintő központi intézke­désre, ennek időpontját, körét, mértékét azonban ma még nem tudhatjuk. Sok nyugdíjast foglalkoztat az árak növekedése. A fo­gyasztói árak évi 4—5 száza­lékos növekedésével a követ­kező években is számolnunk kell. A nyugdíjasok egy része azt kérdezi, hogy ilyen mérté­kű fogyasztói áremelés mellett a nyugdíj miért csak 2 száza­lékkal nő? Az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők viszont azt vetik fel, hogy miért ad­nak 2 százalékos növekedést mindenkinek, miért nem csak az alacsony vagy az átlagos nyugdíjjal rendelkezőknek? Ezek nehéz kérdések. A nyug­díjak között nominál értékben számítva talán indokolatlanul nagy ma a különbség. Ha az alacsony nyugdíjak 5—6 szá­zalékkal, a magas nyugdíjak évi 2 százalékkal növekednek, ez reálértékben számítva mér­sékli a nyugdíjak közötti kü­lönbséget. A nyugdíjhoz meg nem érdemelt módon nem le­het hozzájutni. Valamennyi nyugdíj törvényes, munka van mögötte. Akinek magasabb a nyugdíja, az felelősségtelje­sebb munkakört töltött be. Az ilyen embereket is érintik a fogyasztói áremelések és az évi 2 százalékos növekedés nélkül rohamosan csökkenne az élet- színvonaluk. Sok vita kísérte és kíséri azóta is a 10 évvel ezelőtt be­vezetett nyugdíjautomatizmus rendszeret: a százalékos vagy abszolút forintban történő nyugdíjemeléseket. Jelenleg a növekedés 2 százalék, de leg­alább 70 forint. A SZOT leg­utóbbi kongresszusán elfoga­dott határozat utal a szociál­politikai koncepció kidolgozá­sára és annak népi vitájára. Az általam érintett kérdések nem dönthetők el társadalmi és gaz­dasági adottságainktól függet­lenül, de a széles körű vita minden bizonnyal új szempon­tokat hoz felszínre, megköny- nyíti a vezető szervek döntését. Ez annál is inkább valószínű, mert a felsorolt témák nem csak a nyugdíjasokat, hanem az egész népünket érintik. Dr. Rózsa József MŰM szociálpolitikai főosztály vezetője 1 samgieKnez Kepest iodo Kor- >sztályt tovább foglalkoztatni, igy másik kérdés a nyugdíj- ■endszerrel kapcsolatban a lyugdíjskála. Sokan kérdezték, rogy változik-e a skála? A be­átható néhány éven belül nem /áltozik, mivel a változtatás alapvetően átrendezné a jöve- lelmeket és ez egyáltalán nem dőszerű. Korkedvezmény — „önrehabilifáció" Az elmúlt évek során szak­emberek széles körének bevo­násával, az illetékes társadal­mi szervekkel közösen meg­vizsgáltuk a nyugdíjrendszer­rel kapcsolatos további kérdé­seket is. Így például a vállala­tok és az üzemorvosi szerve­zet bevonásával elemeztük a korkedvezményes nyugdíj ­rendszert. A korkedvezmény­ben olyan munkakörökben dol­gozók részesülnek, melyekben a fizikai és idegi igénybevétel az átlagosnál sokkal nagyobb. Jelenleg a korkedvezmény mértéke nőknél 4 évi korked­vezményre jogosító munka után 1 év, férfiaknál 5 év után 1 év. Tudjuk, hogy mind a férfiak, mind a nők körén belül az azonos mértékű ked­vezményben részesültek fizi­kai és idegi igénybevétele nem teljesen azonos. Azt is tudjuk, hogy jelenleg egyes munkakö­rökben nem biztosítottak kor­kedvezményt, holott indokolt lenne. A korkedvezményes nyugdíjazási szabályok változ­tatása azonban olyan átrende­zéssel, esetleg költségnöveke­déssel járt volna, mely az el­következő években nem indo­kolt, nem célravezető. Beható elemzés alá vontuk a rokkantsági nyugdíj megállapí­tás feltételeit. Közismert, hogy díjazottakra? Nem fizikai c munkakörökben a nyugdíj 1 mellett megbízásos jogviszony i esetén mindössze havi 1000, t azaz évi 12 ezer forintot lehe- 1 tett eddig keresni. Ha a nyug- 1 díjas órakeretben vállalt mun- t kát, havi 2500 forintot, tehát í évi 30 ezer forintot kereshe- < tett. Ezt az ellentmondást old- i ja fel a szabály, amely szerint fizikai és nem fizikai munka­körökben egyaránt a nyugdíj mellett megbízás, egyéb jogvi­szony keretében végzett mun­káért kifizetett díj, tiszteletdíj naptári évenként legfeljebb 30 izet forint lehet. Ez a keretösz- >zeg annyiszor 2500 forinttal :sökken, ahány teljes naptári lónap a nyugdíjazás évében a lyugdíj megállapításáig eltelt. A korhatár nem változik Sokakban merül fel az a kér- iés, hogy a nyugdíjrendszer ígyéb elemeit tekintve várha- :ó-e a közeljövőben további módosítás. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a korhatár fel- smelése sem nőknél, sem fér­fiaknál nem indokolt. Igaz, hogy a nálunk fejlettebb orszá­gok egy részében a férfiak és a nők korhatára azonos, illetve ez a korhatár magasabb, mint nálunk — a mi körülményeink azonban a korhatár felemelését a belátható évtizedeken belül nem indokolják. Az átlagos életkor az elmúlt évtizedek­ben emelkedett ugyan, de a foglalkozások többségében a nyugdíjkorhatár idejére a dol­gozók megbarátkoznak a nyug­díjazás gondolatával. Sokaknál ezt egészségi állapotuk is indo­kolja. A munkaerőhelyzetben említett egyensúlyi állapot ki­alakulásához sincs szükség az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents