Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

j 1981, JANTJÄR 28., SZERDA w”m f s~mnap Tűz varr ja a dobozokat A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyára ebben az év­ben is sok konténert exportál. Az időjárás viszontagságainak is kitett acéldobozok hegesztési varratainak elkészítése nagy gondosságot kíván. Magyar tervezőknek Afrika-díj A Vízügyi Tervező Vállalat értesítést kapott arról, hogy elnyerte a nemzetközi Afrika- díjat, amelyet a földrész je­lentős folyt irata, az African Trade Review alapított. A nemzetközi bíráló bizottság évente osztja ki azok között a vállalatok között, amelyek kimagasló érdemeket szerez­tek az afrikai országokkal folytatott kereskedelemben és munkájukkal hozzájárultak gazdaságuk fejlesztéséhez. A Víziterv képviselői február el­ső felében veszik s_t a megtisz­telő díjat Nairobiban. A ma­gyar vállalatok közül eddig csak a Metrimpcx kapta meg ezt a kitüntetést. Megyei ügyészek értekezlete Á kodifikációs programról A hetvenes évekkel egy nagyszabású kodifikációs prog­ram többé-kevésbé véget ért. pj büntetőkódex, Polgári Tör­vénykönyv, börtönrendelet, s még egész sor más alapjog- szabály született, ez volt a szo­cialista törvényhozás második nagy hulláma. Az új évtized küszöbén az ezzel összefüggő tapasztalatokat és teendőket elemezte Vörösmarty utcai székházában a Pest megyei ügyészek tegnapi értekezlete. A tanácskozáson részt vett dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára, dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész he­lyettese, dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-titkára, dr. Csernok Gyula, a megyei bí­róság elnöke, dr. Ilcsik Sán­dor, megyei rendőr-főkapitány. Császár Ferenc, a megyei NEB elnöke és dr. Kenéz Tibor, a megyei ügyvédi kamara elnöke is. Látens bűnözés Dr. Major Miklós megyéi főügyész táj ékoztatójában leg­nagyobb részletességgel a büntető igazságszolgáltatással, és a kriminalitás legégetőbb jelenségeivel foglalkozott. — A korrupció és a bűncse­lekményt megvalósító munka nélküli jövedelemszerzés min­den formája ellen az eddiginél határozottabban kell fellépni. A hivatali korrupció, de külö­nösen a gazdasági élet korrup­ciója — feltehetően — sokkal szélesebb körű, mint azt a le­folytatott perek mutatják. Csak utalok egy NEB-vizsgálat megállapítására, miszerint me­gyénkben a megkérdezett épít­kezők több mint fele nyilatko­zott úgy, hogy felárral vásá­rolt különböző építésianyagot. Közülük ezt sokan természe­tesnek tartották. Az ügyész­ségnek — a társadalommal együtt — fel kell lépnie az e körben mutatkozó téves szem­lélettel szemben. A bűnügyi nyilvántartások­ban sötét számnak nevezik az ismeretlen tetteses ügyeket. Egy másik sokat emlegetett fogalom: a látens, lappangó bűnözés. Ezekről a Pest me­gyében sem ismeretlen jelen­ségekről az értékelés így hang­zott. — Törvényes alap hiányá­ban senki ellen ne induljon eljárás, de a bűnüldöző szer­vek kötelessége minden bűn- cselekmény felderítése és a tet­tesek felelősségre vonása, sze­mélyre való tekintet nélkül. Csökkenteni szükséges azon esetek számát, amelyekben az elkövető ismeretlen. E tekin­tetben megyénkben kritikus a helyzet a budai, váci, rácke­vei járásban. Gyorsított perek A bírósági ítélet ’tekintélyé­nek, visszatartó hatásának egyik fontos kritériuma a gyor­saság. Több év óta a törvény, tettenérés esetén — viszony­lag kisebb súlyú ügyekben — lehetővé teszi a gyorsított el­járást. Ez hat napon belüli bí­róság elé állítást jelent. — A bíróság elé állítás jól bevált. Egyes járások — Da- bas, Nagykáta, Cegléd — ki­használják ezt a lehetőséget, más helyen azonban — Budai járás — még most is idegen­kednek e jogintézménytől. Négy évvel ezelőtt a vádlottak 7 százalékát tavaly már csak 4,6 százalékát, azaz 209 sze­mélyt állítottunk bíróság elé. Gyorsított eljárásra különösen gyakran nyílik alkalom a kül­földiek által elkövetett bűn- cselekmények esetében. Hivatalos becslés szerint 6—7 ezer foglalkozásnélküli csavar­gó él Magyarországon. A pre­venció, a bűncselekmények megelőzése mindinkább szük­ségessé teszi ellenőrzésüket. — Fokozottabb figyelmet kell fordítani a közveszélyes munkakerülőkre. Tapasztala­taink szerint a sorozat és sú­lyos bűncselekményt elkövetők jelentős része hónapokon, sőt éveken át nem vállal munkát. Bűnöző életmódot folytatnak büntetlenül. Ügy vélem helyes volna a munkáltatókat köte­lezni — szabálysértés terhe mellett —, hogy azt a dolgozót, aki munkahelyét elhagyja, s személyigazolványából ezt nem vezetteti ki, kötelesek legye­nek jelenteni az illetékes- rend­őrkapitányságnak. Sokan ugyaiiis csak néhány napot töltenek egy munkahelyen vagy a munkát fel sem veszik, már odébbállnak. De mert sze­mélyi igazolványukba, a mun­kaviszonyt bevezették, az iga­zoltató rendőr abban a hi- szemben van. hogy az illető rendesen dolgozó személy. Csak a statisztika? Dr. Major Miklós tájékoz­tatója után hozzászólásokkal folytatódott a tanácskozás. Dr. Bíró Imre ügyész a tár­sadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos negatív tapasztala­tokról beszélt. Az 1980-as év legnagyobb megyei bűnpere, a Ráckevei-Duna-ág mentén fosztogató Zsedényiék ügye, ezúttal nem a tettesek, hanem a sértett vállalatok magatar­tása miatt került szóba. Az egyik károsult cég, a Csepel Művek, bolíviai importból származó értékes óntömbjeiről a tárgyáláson megjelent osz­tályvezető kijelentette, lehet hogy azokat nem is az ő gyá­rukból lopták el. Mindezt az­után, hogy a vádlottak a pon­tos helyszín megjelölésével beismerő vallomást tettek... A. gödöllői, a váci, a budai járási vezető ügyész elmondta, hogy körzetükben a rendőrség nyomozóapparátusának létszá­mát szükséges volna kiegészí­teni. Dr. Nyíri Sándor, a bűn­ügyek néma tanúinak, a tárgyi bizonyítékolt, ujjlenyomatok fontosságáról beszélt. A leg­főbb ügyész helyettese 'bírálta út országszérté jelentkező sta­tisztikái ’ szemléletet' amely váderedményességi mutatók és hasonló adatok alapján bírál­ja el az ügyész tevékenységét, a tényleges munka minősítése helyett. Dr. Arató András a tanács­kozás végén elismerően szólt az igazságszolgáltatási szer­vek együttműködéséről és munkájáról. Elmondta, hogy a rendőri apparátusok terhelését a jövőben átirányításokkal kí­vánja egyenlőbbé tenni a ve­zetés. v Babus Endre Magyar Kereskedelmi Kamara Tisztújító közgyűlés A viiáhaa felszólal! Kawasi fereit*, az M&MMP Küxponfi Kizoffiságássak fii kára | Csaknem 500 tagvállalat képviselőinek részvételével 1 kedden tartotta VI. közgyűlését a Magyar Kereskedel- 1 mi Kamara a XIII. kerületi pártbizottság kongresszusi I termében. A tanácskozáson részt vett Havast Ferenc, az I MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi- 1 zottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács el- I nökhelyettese is. Az elnökség írásos beszámolójához — amelyet a tag- 1 vállalatok már korábban kézhez kaptak — Kallós Ödön, 5 a kamara elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A követelményekhez alkalmazni a munkastílust Kialakultak és jelentősen fejlődtek a kama-a érdekkép­viseleti fórumai, így a válla­latok egyre kezdeményezőb­ben és hatásosabban járulnak hozzá a gazdasági döntések jobb megalapozásához —mon­dotta bevezetőül. A kamara közreműködésével — különö­sen az utóbbi két évben — szorosabb és közvetlenebb kontaktus alakult ki a kor­mányzati szervek és a válla­latok között, ami fontos fel­tétele a szemlélet, a gondol­kodás egységének. A kamara útján a gazdaságirányítás ve­zetői olyan fontos kérdésekben kérték ki a vállalatok véle­ményét, mint a vállalati tör­vény, a hatodik ' ötéves terv, a bérgazdálkodás módosítása, vagy az árrendszer korszerű­sítése. Rámutatott, hogy a kama­ra olyan mértékben önálló társadalmi szervezet, amilyen mértékben tagvállalatai ön­állóak, amennyire a korábbi­nál nagyobb felelősséget vál­lalnak saját gazdálkodásukért. Erre a lehetőségek adottak, a vállalatokon múlik, hogy ez­zel éljenek. A kamara ehhez minden támogatást megad a vállalatoknak. Szólt arról a továbbiakban, hogy a kamara testületéiben edoig is sok tekintélyes szak­ember tevékenykedett, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kamara nemzetközi méretek­ben ismert és elismert intéz­ménnyé vált. Közreműködése is számottevően elősegítette a magyar vállalatok nemzetkö­zi kapcsolatainak kiépítését és elmélyítését, bár e területen még távolról sem használtak ki minden lehetőséget. Ezután néhány új kamarai tagozat létrehozásának szük­ségességéről, a külföldi ka­marákhoz fűződő kapcsolatok bővítéséről és elmélyítéséről, a kamara és a külkereskedelmi kirendeltségek együttműködé­sének fokozásáról, a kamara piaci szolgáltatásainak külön­böző formáiról, egyebek között a dokumentációs központok, továbbá az ipari formaterve­zési tájékoztatási központ je­lentőségéről szólt. — Most. indult ötéves ter­vünk céljaiból következik, hogy a kamarának hagyomá­nyos és új feladatait egyaránt magas színvonalon kell meg­oldania, állandóan megújítva módszereit, a követelmények­hez alkalmazva munkastílu­sát — fejezte be beszámolóját a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke. A beszámoló feletti vitában sokan foglalkoztak a kama­ra koordináló, szervező mun­kájában rejlő lehetőségekkel. TöDben rámutattak, hogy a fontos társadalmi szervezet még többet tehet a vállalaű kooperációk erősítéséért. Más felszólalók azt kérték, hogy a kamara ösztönözze a piac ru­galmas követésére a kis- és középüzemeket. A felszólalók üdvözölték azt a lehetőséget, hogy a kamara közvetítésével a vállalatok az eddiginél köz­vetlenebbül részt vehetnék fontos népgazdasági döntések előkészítésében, s kérték, hogy az irányító szervek a döntések előkészítéséhez szükséges in­formációs anyagokat minden­kor kellő időben bocsássák a kamara rendelkezésére. Cselekvő részvéteit a döntések előkészítésében A párt Központi Bizottsága és a kormány nevében Havasi Ferenc köszöntötte a közgyű­lést. Elismerően szólt munká­járól, sokirányú tevékenységé­ről, amely külföldön is rangot, tekintélyt szerzett számára. A kormányzati gazdasági intéz­kedések még jobb megalapo­zásához azzal teremthetnek jó feltételeket a kamara fórumai, ha lehetőségeikkel élve beha­tóan vesznek részt a döntések előkészítésében s a kormány­zati szervek figyelmét felhív­ják a vállalatok észrevételeire, javaslataira, kezdeményezései, re. A népgazdaság helyzetéről szólva a Központi Bizottság .titkára elmondta, hogy a ne-1 héz körülmények ellenére az elmúlt évben sikerült elérni a legfontosabb célodat: a külke- keskedelmi áruforgalom mér­lege a tervezettnél kedvezőbb volt, az életszínvonal is az elő­irányzott szinten alakult, s a fogyasztói árakat a tervezett határokon belül sikerült tarta­ni. A vállalatok nyeresége magasabb volt, mint amire a múlt év elején számítottak, túlnyomó többségüknél sok hatásos intézkedés történt a munka hatékonyságának javí­tására, a termelékenység nö­velésére. Közösen kifogni az időjáráson Mint lapunk 1. oldalán hírül adjuk, tegnap délelőtt tartotta zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését az abonyi Újvilág Tsz. A szövetkezet elmúlt esz­tendei munkájáról, idei tervei­ről számolunk be riportunk­ban. Alig háromszázra tehető az Újvilág Tsz tagjainak, dolgo­zóinak száma. Az elmúlt ősszel azonban ennek a többszöröse szorgoskodott a földeken, ment­ve a páratlanul beköszöntött tél elöl közös vagyonát: a pa­radicsomot és a többi zöldség­félét. Családtagok, iskoláskorú gyerekek, nyugdíjasok szedték kora reggeltől késő estig a konténerekbe a termést. Nshéz ősz Varga Andrásáé, kertészeti munkás, aki szinte minden hozzátartozóját az Újvilág Tsz- ben tudja — 21 éve dolgozik itt —, így beszél: — Tudja, úgy van ez így so­kunkkal, hogy mint a fa a törzstől a gallyakig, ehhez a gazdasághoz kötődünk. A tsz ad kenyeret a gyermekeimnek, és az apám is innen kapja a járadékot. Nem volt könnyű őszünk,az biztos. Mindannyiun­kat izgatott, sikerül-e kifogni az időjáráson. Persze nemcsak a közös gazdaság jövője miatt vállaltuk a többletmunkát. Az év végi részesedésünk is a paradicsomszüret sikerén mú­lott. Nos, ma a többi tagtár- sammal együtt 20 százalékos részesedést vehetünk fel a pénztárban. Krupincza Józseftől, a nö­vénytermesztési ágazat vezető­jétől nemcsak az elmúlt esz­tendő gondjainak szabatos ma­gyarázatát kapjuk meg, hanem a kibontakozás, a megoldás is megfogalmazódik beszélgeté­sünk során. — Az Új világ. Tsz-ben kitű­nően megtanultak az emberek paradicsomot termeszteni. Ho­zamaink 1979-ben meghaladták a hektáronkénti 450 mázsát. Országos rekordokat értünk el. A mennyiség azonban már kevésnek bizonyult tavaly az eredményességhez. A konzerv­gyár a világpiaci igényekhez igazította a felvásárlás felté­teleit. Ráadásul a hűvös, csa­padékos tavasz és nyár hatá­sára megkésve érett a paradi­csom. A tagság minden erőfe­szítése ellenére sem sikerülhe­tett ilyen hatalmas területről, 340 hektárról maradéktalanul betakarítani a szóban forgó zöldségnövényt. Négercsók Milyen változásokat tervez­nek jövőre? — Mindenekelőtt drasztiku­san csökkentjük a vetésterüle­tet, de a fajták számát is. Az előbbit azért, hogy a tavalyi­hoz hasonló rendkívüli időjá­rás esetén is győzzük a mun­kát, akár kézzel is. A fajták számának csökkentését a gépek jobb kihasználásának szándé­ka indokolja. Ez persze nem jelenti azt, hogy az Újvilág Tsz az idén kevesebb zöldséget ad a fővárosnak és a megyé­nek. Az eddiginél nagyobb mennyiséget termelünk pél­dául sárgarépából is. S még egy dolog, a paradicsomterü­let csökkenésével nem apad egyenes arányban e termék hozama. Magyarán, a két évvel ezelőttinél többet akarunk egy hektár földről leszedni. Meg­bizonyosodtunk róla. hogy a termékeny abonyi földek a je­lenleginél nagyobb számú pa­lánta felnevelésére képesek. Országszerte feltűnést kel­tett az Újvilág Tsz tavalyi, nem mindemíapi vállalkozása: egy nálunk még ismeretlen édesipari termék, a négercsók készítésére határozták el ma­gukat. A beruházás a meg­szokottnál gyorsabban valósult meg, és az üzem már 1980-ban is jelentős mértékben járult hozzá a szövetkezet nyereségé­hez. Az idén 10 millió forint jövedelmet várnak az ágazat­tól, ami a fogyasztók számára 15 millió darab édességkülön­legességet jelent az üzletek polcain. — Még tavaly bővítettük vá. lasztékunkat és a hazai igé­nyekhez igazodva a vaníliás, négercsókon kívül a málnás, kókuszos és citromos desszer­tet is gyártani kezdtük — mondja nem kis_ büszkeséggel az üzem vezetője, Kecskeméti István. És mindjárt hozzáteszi, az idén újabb meglepetéssel szolgálnak majd a hazai kö­zönségnek: a korszerű, bár ap­ró méretű gyárban bonbont is előállítanak majd. Az új léte­sítménynek talán legjobban mégis az a 40 asszony, fiatal lány örül a legjobban, aki szép és egészséges munkahe­lyen és jó fizetést kap lakóhe­lye közelében. Nőtt a biztonság Hogy mekkorát fordult a vi­lág az abonyi tsz-ben, arról Molnár László vezetőségi tag is tanúskodik. Az idős, nyug­díjas parasztember 1948-ban lépett a tsz-be, azóta kísérte figyelemmel alapító tagként a közös gazdaság fejlődését. — A különbségeket felsorolni szinte lehetetlen. Ami szá­momra a legfontosabb, hogy egy olyan nehéz év után mint a tavalyi, sem kell súlyos anyagi gondokkal küszköd­nünk, megnőtt a biztonság. Jó hangulat jellemezte az abonyi Újvilág Tsz idei zár­számadó közgyűlését. Meglehet ehhez hozzájárult a hivatalos rendezvényt követő vidám mű. sor, és az ilyenkor szokásos ebéd. Az abonyiak bizakodá­sa azonban nem egy napra szól. A kollektíva ereje — így mondta Mészáros Gyula, a szövetkezet elnöke — az együt­tes tenniakarásban, a közös célok felelős vállalásában rej­lik. S ez elegendőnek látszik ahhoz, hogy az idei évet is sikeresen zárják. Valkó Béla Az idén is a két legfonto­sabb népgazdasági cél az, hogy a külgazdaság egyensúlyi hely­zete javuljon, s megvédjük az elért életszínvonalat, sőt az életkörülmények bizonyos mér­tékben még kedvezőbbé válja­nak. A Központi Bizottság titkára ezután arról szólt, hogy leg­nagyobb váliaiataink elkészí­tették VI. ötéves tervkoncep­cióikat, amelyek fő törekvé­seikben lényegében kapcsolód­nak a VI. ötéves népgazdasági tervhez. A távlati szemlélet a^nban nem mindenütt érvé­nyesül kellőképpen. Míg az alapanyaggyártóknál általában az egész ötéves időszakra, sőt azon túlra- is kidolgozták az elképzeléseket, a feldolgozó- ipar egyes területein ezejc a koncepciók csak rövidébb idő­re szólnak. Egyes vállalatok olyan esetekben is nagy anya­gi befektetésekkel kívánják el­érni gazdasági céljaikat, mi­kor ennek feltételei hiányoz­nak. Az ilyen irreális törekvések helyett a műszaki korszerűsí­tésben, a kereskedelmi és pia­ci munka javításában, a ter­mékváltásban kellene keres­niük a megoldást. Végül a kereskedelmi kama­ra munkájának jelentőségéről beszélt, kiemelve, hogy a sa­játos, új feladataiban is poli­tikailag elkötelezett szervezet a jövőben még nagyobb segít­séget nyújthat a vállalatok erő­sítéséhez, egész népgazdasá­gunk fejlesztéséhez. ★ A közgyűlés egyhangúlag el­fogadta a kamara elnökségé­nek írásos beszámolóját, és az ahhoz fűzött szóbeli kiegészí­tést. Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a Magyar Kereske­delmi Kamara alapszabályát. A közgyűlés ezután megvá­lasztotta a kamara elnökségé­nek 33 tagját, valamint a fel­ügyelő bizottság elnökét és két tagját. Az elnökség megtartot­ta első ülését, ahol megválasz­totta a tisztségviselőket. Nagy többségük szakmai beosztásuk megtartásával társadalmi fel­adatként tölti be vezető tiszt­ségét a kereskedelmi kamará­ban. A magyar kereskedelmi kamara elnöke dr. Dózsa La­jos, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérisa7gatóia, két társelnöke Kallós Ödön és Ke­serű Jánosné nyugalmazott miniszter. Hat alelnöke: Beck Tamás, a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat vezérigazgatója, dr. Gulyás Béla. a Magyar Hűtőipari Vállalat vezérigaz­gatója, Kovács István, aj Che- mokomplex vezérigazgatója, dr. Maiíos István, a Medicor Művek vezérigazgatója. Szilá­gyi János, az Ofotért vezér- igazgatója és dr. Zányi Jenő, az Egyesült Gyógyszer- és Táp­szergyár gazdasági igazgatója. A kamara főtitkára Lőrincze Péter. A felügyelő bizottság elnöke Kiss István, a Komplex ve- I zérigazgatója. i 4

Next

/
Thumbnails
Contents