Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

i wfücrcr V x/wnajp 1981. JANUÄR 27., KEDD TALLÓZÁS ÜZEMI LAPOKBAN OLVASTUK így év elején a múlt évi számvetésen kívül nagyon * sok lapban kap helyet a szakszervezeti élet, a szakszer­vezetben dolgozók munkájá­nak bemutatása. Arról ad többek között szá­mot olvasóinak, hogy múlt év végén milyen komoly témában tanácskozott a bizalmi testü­let. A vállalati főbizalmi- és bizalmiküldöttek az 1981-es gazdasági és bérfejlesztési ter­vet vitatták meg, s hagyták jóvá. A tanácskozáson Varga La- josné többek között arról be­szélt — mint a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára — hogy a termelés növelését fe­szítettnek, de nem teljesíthe- tetlennek ítéli a testület. A fontos az, hogy a túlórák szá­ma ne emelkedjék. Az idén kell felkészülni az ötnapos munkahétre is. Ezért szükség van a tartalékok hatékony feltárására, a munkaszervezés javítására, a folyamatos, üte­mes anyagellátásra, a munka­verseny és a brigádmozgalom fejlesztésére. A továbbiakban a Tanácsko­zott a bizalmi testület című írásban szó volt arról is, hogy a 74 millió forintos nyereség elérése 2 százalékos bérfej­lesztésre ad lehetőséget. A szo­ciális körülmények javítására szánt összeg 28 millió forint. Számos kérdés került még szó­ba, többek között az is, hogy az állóeszköz-fenntartási ke­ret csökkenése nem járhat a gépek állapotának romlásával. Többen javasolták, hogy nö­veljék a tmk-munka színvona­lát, a szerviz hatékonyságát. A bérfejlesztési javaslatot Honti László, terjesztette a testület elé, melyből csak né­hány adat: még 1980-ban 1 millió 775 ezer forintot oszt­hattak szét. Ebből 275 ezret a nagycsaládos és gyermeküket egyedül nevelő szülők .kapják, a budakalászi szövőgyár pe­dig 252 ezer forintot. A testület. végül a felhasz­nálás módját célszerűnek tart­va a tervjavaslatot elfogadta. mok szétosztásakor — a labor kivételével — nem kérték ki a véleményem. Ez a példa még azt mutatja, hogy a gyárban a szakszerve­zet nem áll a helyzete magas­latán. A főbizalmi feladatával, jogkörével a gazdasági veze­tők sincsenek tisztában, hi­szen véleményezése nélkül ju­talmak kiosztására nem kerül­hetne sor. FÉNYSZÓRÓ Az újítómozgalom szerves része a szakszervezeti munká­nak. A tavalyi eredmények­ről számol be a január hete- diki lapban a Tudunk együtt gondolkodni írás szerzője: Szabó András. Az 1-es gyár a vállalati újítócsoporttal közö­sen még tavaly ötletnapot ren­dezett. . Az akció főbb célja az volt, hogy a gyártott járműtípusok, valamint egyéb gyártmányok technológiai eljárásait fejlesz- szék, valamint az üzemviteli feltételek gazdaságosabbá téte­lét és a munkavédelem haté­konyságának fokozását. Dr. Várnai Tibor, a vállalat műszaki igazgatója így mond­ta el véleményét aZ akcióról: — Várakozást felülmúló az érdeklődés, ötlet ötletet köve­tett. . Sok javaslat esetében valószínű, hogy mint újítások fognak szerepelni a közeljövő­ben. Ami tény: anyag- és ener­giamegtakarításra jött a leg­több javaslat. A beérkezett 77 ötlet 78 százaléka anyagtakarékossági és munkavédelmi megoldáso­kat tartalmazott. A meghirde­tett tíz díj helyett tizennégy került kiosztásra.- Ä vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára, Nagy La­jos véleménye szerint: már jóval hamarabb kellett volna élni ezzel a lehetőséggel! HÍRADÓ | GYÜMÖLCS ES FOZELÉKKONZERVGYan DOLGOZÓINAK ÜZEMI HÍRADÓJA A januári számban a Gyü­mölcs- és Főzelékkonzervgyár dolgozóinak üzemi lapjában egy főbizalmit mutat be a lap munkatársa. Filó Lászlónét ta­valy választották meg főbi­zalminak. Előtte éveken át bizalmiként dolgozott. Arra a kérdésre pedig, hogy mi a teendője egy főbizalminak, így felel: — Végzi a bizalmiak mun­kájának irányítását, részt vesz a segélyek és üdülőjegyek szétosztásában, mozgósítja a dolgozókat a különböző válla­lati és társadalmi rendezvé­nyekre, értékeli a területéhez tartozó szocialista brigádok munkáját... és sorolhatnám, mi mindent teszek még. Beszélt a főbizalmi arról is, hogy a szocialista brigádok minden áron történő átszerve­zésével nem ért egyet, hiszen azt a dolgozókra kellene bíz­ni, hogy azokkal legyenek egy brigádban, akikkel szívesen dolgoznak együtt. Amikor a sikereiről kellett volna számot adni, így vála­szolt: — Tulajdonképpen semmi jelentős esemény nem történt. Az elmúlt évben a béremelés- •be és az üdülőjegy elosztásá­ba nem szólhattam bele, mert még nem voltam főbizalmi. Az év végi jutalmak és prémiu­A magyar szakszervezetek kongresszusán címmel emlé­keznek meg a vasastagság képviselői közül néhányan a XXIV. magyar szakszervezeti kongresszusról. — Elhangzott az, hogy a szakszervezeti tisztségviselők — megnövekedett jogkörük­höz — sokoldalú és alapos képzésben részesülnek. De ve­lük szemben követelmény, hogy megfelelően élni is tud­janak a jogaikkal. Ugyanakkor megtörténik az, hogy partne­rük, az illetékes gazdasági ve­zető nem ismeri azokat a fel­adatokat, amelyet az üzemi demokrácia fórumain el kell látni. Sőt az is előfordul, hogy a gazdasági vezető nem kapta meg azokat a döntési jogokat, amely a szakszervezeti veze­tővel szoros együttműködésé­hez szükséges lenne. A cikk tovább fejtegeti a gazdasági és tisztségviselők vi­szonyát, amelyről élénk vita folyt a kongresszus szekció­ülésein, de arról is szóltak, hogy: ... úgy kell meghozni a kollektíva döntését, hogy ami­kor a feladatokat a vezető számon kéri, bátran lehessen a kollektív akaratra is hivat­kozni. Végezetül Szilágyi Ervin vállalati szakszervezeti titkár arról szól: már a harmadik kongresszuson vett részt, s az elfogadott alapszabályok a megfelelő feltételeket teremtik a jogok és a kötelességek te­kintetében egyaránt. Természetesen mindezeket az elveket és szabályokat be kell tartani, hogy a szakszer­vezeti munka eredményessé váljon. Szalai Mária Bálok Népszokások . Vidám bálokról, a régi nép­szokások felelevenítéséről ér­keztek hírek szombaton az or­szág több vidékéről, jelezvén: benne vagyunk a farsangi idő­szakban. A budapesti Duna Intercon­tinental szállóban rendezte meg a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetsége a hagyományos sváb bált. Az est 850 résztvevője hangulatos sramlimuzsikára táncolhatott, s persze nem hiányzott a programból a könnyűzene sem. Az Astoria szállodában az idényben már második al­kalommal tartottak álarcos­bált, ahol a hazai vendégeken kívül lengyel, NSZK-beli és osztrák turisták is szórakoz­tak. Szombathelyen az ugyancsak évente megrendezett horvát bálnak adott otthont a Derko- vits bevásárlóközpont korszerű étterme. Vas megyében 19 köz­ségben élnek horvátok, szlové­nek és nemetek, így a bálon több nemzetiség táncos kedvű képviselői találkoztak. Sok vendég érkezett a szomszéd megyékből, valamint Auszt­riából is. Vas megye számos települé­sén az idén is újraélednek az évszázados farsangi hagyomá­nyok. Köszegfalván ebben az idő­ben tartják meg az asszonyok napját, amikor csak a szebbik nem vigad, s büntetésben ré­szesül az a férfi, aki közéjük merészkedik. Az asszonyok megrohanják, leültetik, s ahányszor a székkel együtt felemelik, annyi liter bort kell fizetnie belépőként. A „Le­gényvágás’’ napján pedig a férfiak' gyűlnek össze, s a falu legöregebb embere pohárkö­szöntőjében avatja legénnyé a 18 éves fiatalokat. A Kisalföldön a téli disznó­ölések ideje egybeesik a far­sangi mulatságokkal. Szomba­ton sok helyütt böllérkés alá kerültek a háztáji kocák, s a következő hetekben összesen mintegy 100 ezer disznót vág­nak le. Változó idő, változó társadalom... Nők — férfiak - gyermekek — Növekszlk-e a lányok férjhezmenési esélye? — Hány tanító nénire lesz szüksége a mostani bölcsődé- seknek, akik 5 év múlva is­kolába mennek? — Lesz-e elég divatos, olcsó cipő, ruha azoknak a fiatalok­nak, akik 3 év múlva már ön­álló keresők lesznek? — A nyugdíjba menők ré­szére tudjuk-e majd biztosíta­ni a megfelelő életfeltételeket? Mindezekre a fontos kérdé­sekre kiszámítható és megter­vezhető a válasz az 1980. évi népszámlálás demográfiai ada­tai segítségével. Milyen arányú a nőtöbblet ma Magyarországon? A nemek aránya az elmúlt évtizedben országosan átlag­ban alig változott. Az előző tíz évhez közel hasonlóan, 1980-ban 1000 férfire 1061 nő jutott. Ez az arány a legma­gasabb Budapesten (1126), to­vábbá Somogy (1100), Heves (108a) és Bács-Kiskun (1084) megyében. Hogyan alakult a 70-es évti­zed végére az ország lakossá­gának korösszetétele? Terület 0—14 éves az összes 15—39 éves 43—59 éves lakosság százalékában, 60—X éves 1980. I. 1. Budapest 17,7 35,5 26,5 20,3 14,2 Városok 23,9 38,4 23,5 Községek 22,3 33,8 25,9 18,0 Az ország lakosságú bői összesen 22,0 35,7 25,2 «4 Az adatokból kitűnik, hogy képzés technikai és személyi Budapest öregszik! Itt ugyan­is a legalacsonyabb a 0—14 éves gyermekkorúak és a leg­magasabb a 60 évesek és idő­sebbek aránya- A területi sta­tisztika azt is kimutatja,.hogy a legfiatalabb Szabolcs me­gye, ahol a megye lakosságá­nak 26,9 százaléka 0—14 éves, míg a 60 év felettiek aránya csak 13,9 százalék. Ezt követi Veszprém megye, ahol 25,2 százalék a gyermekkorúak és 14,7 százalék az idős korúak aránya. Fentiekből levonható a kö­vetkeztetés, hogy Budapesten fokozottabban kell gondoskod­ni az idősebb, nyugdíjaskorú lakosság megfelelő életfelté­teleinek kialakításáról, és mi­után sokan közülük egyedül élnek, meg kell teremteni tár­sadalmi erőre támaszkodó gondozásuk, szükség szerinti ellátásuk feltételeit is. Ugyanakkor a „fiatal” me­gyékben az elsődleges feladat a gondoskodás a bölcsődei és óvodai elhelyezésről, valamint az általános és középiskolai ■■■■!■■ ............................ .1.1 fe ltételeinek megteremtésé­ről, a felnövekvő fiatal nem­zedék elhelyezkedésének, kul­túrált öltözködésének és szó­rakozásának biztosítása. Tovább emelkedik á válások száma ... Nem voltak megértőbbek a házastársak egymás iránt az elmúlt évtizedben sem. Sőt! 1980-ra az elváltak száma mind a nők, mind a férfiak körében több, mint másfélsze­resére emelkedett 1970-hez viszonyítva. Budapesten az el­vált férfiak aránya kétszer akkora, mint a községekben, és a Budapesten élő nők egy- tizede elvált, ami háromszor rosa a községekben élő elvált nők arányának. A válások nö­vekedése mellett csökkent az újraházasodások száma. Ugyanakkor mindkét nem­nél emelkedett az özvegyek aránya, Fentiekből kiderül, hogy sok az egyedülálló ember. Az okok vizsgálata szociológusok, pszi­chológusok, közgazdászok fel­adata, de a velük való foko­zottabb törődés az egész tár­sadalom ügye. Gyertyános Zoltán A Művészt Kézmű­ves Vállalat szak­emberei porcelánt, Gyógyuló porcelánok. eralml _ kerámiát restaurálnak, megmentve őket az utókornak. Gyulai Istvánná egy XVIII. század végi szecessziós bécsi majolika vázát restaurál, _ . Vizek partján — horgászhatta! " f. ' : ' ..‘V IV - p.'i i Kilátásaink esz új Beszélgetés a MQH9S3 férfikarával Ezekben a hetekben szerte az országban tiszt­újító közgyűléseken vitat­ják meg az egyesületek tagjai az elmúlt esztendő eredményeit, s állítják össze az elkövetkező hó­napok legfontosabb tenni­valóit. Nyitott, vagy nehe­zen megválaszolható kérdések még így is akadnak bőven. Néhány vitás dolog tisztásázához kértünk véleményt a leg­illetékesebbtől, Készéi Károlytól, a Ma­gvar Országos Horgászszövetség főtit­kárától. — A halárak emelkedése nagy gon­dot okoz az egyesületeknek. Több helyen az ivadéknevelés megoldását fontolgatják. Milyen segítséget tijd ehhez adni a MOHOSZ? — Legelőször is hadd kezdjem azzal: óvnánk az egyleteket attól, hogy kellő szakértelem nélkül fogjanak hozzá egy ilyen beruházáshoz. Pérsze, ez nem azt jelenti, hogy nem támogatjuk ezeket a kezdeményezéseket. Ellenkezőleg: pénz­zel és ivadékkal segítjük az egyesüle­teket. Nemrég felmérést készítettünk, az egész országra kiterjedően megvizs­gáltuk a haltermelés lehetőségét. En­nek alapján közös vállalkozásban kí­sérleti tenyésztéseket folytatunk. — Persze, nem minden víz megfe­lelő ivadéknevelésre ... — Ez igaz, hiszen adataink szerint az egyesületek 80—90 százaléka tovább­ra is vásárolni fogja a halat. Mert pél­dául a délegyházi tavaknál nehéz len­ne megoldani a tenyésztést. Ezért az egyesületek kellő megfontolás után kö­zéptávú vásárlási szerződést köthetnek a termelőkkel. — Az árak emelkedése a napijegyek­nél is tapasztalható. A sződligeti ka- vicsbanyatúnai például 100 forintért árulják ezeket. Hol a határ? — Tapasztalataink szerint ez a leg­magasabb napijegyár az országban, de még ezt is reálisnak tartjuk, hiszen 100 forintért két pontyot és több más halat lehet fogni. Régebben, amikor 20 —22 forintba került a telepített hal ki­lója, nem volt gond a napijegyekkel. Most már feltűnőb ba drágaság. Ügy tartjuk, hogy mindaddig reális az áruk, amíg az egyesületek nem nyerészkedni akarnak rajta, hanem csupán a kifo­gott hal visszatelepítésének a költségeit kérik mag. — Mostanában gondot okoz az Is, hogy egyre kevesebb méretes hal ve­hető a termelőktől. Az idén változik a helyzet? — Nem várható javulás. A hazai igé­nyek ugyanis — figyelembe véve a jó exportlehetőségeket és a hazai lakos­sági keresletet — véleményem szerint túlzottak. Ezért ahol lehet, méreten aluli halakat kell telepíteni. Javasoljuk tehát a hároméves forgás bevezetését, vagyis azt, hogy minden esztendőben csak egynyaras pontyok kerüljenek ki­helyezésre. Minél kisebb a hal, annál drágább ugyan kilója, de ugyanezért a pénzért darabra többet telepíthetünk, s ezek idővel kifoghatókká válnak. — Több megyei egyesületben a vi­ták középpontjában az áll, hogy pon­tyon kívül telepítsenek-e fehérha­lakat. Mit lehetne tenni? — A fehérhálak kihelyezése ellen szakmai körökben nagyon hadakoznak, mondván, hogy ezek a ponty táplálék- konkurrensei, s betegségeket hurcolhat­nak be a vizekbe. A keszegfélék na­gyon sérülékenyek, kényesek, szaporí­tásuk, szállításuk szinte megoldhatat­■ lan. Gyarapodásukat mesterséges fész­kek kihelyezésével segíthetjük. Inkább a compók telepítését ajánljuk, hiszen igaz: pontycentrikusak vagyunk, s ez nem jó, ezen változtatni kell. — Milyen kilátásaink vannak az új esztendőre? — Drágul a horgászat, ám vélemé­nyem szerint most már megáll, ez a fo­lyamat. Jelenleg az egy horgászra szá­molt fogási átlag mintegy 20 kilo­gramm, az elmúlt évek intenzív tele­pítéseit figyelembe véve ez az idén valamelyest növekszik majd — mon­dotta befejezésül Készéi Károly. KoxgyűBések Az országban az első tisztújító köz­gyűlés az egyik megyei egyesületben zajlott le: a gyömrői Dolgozók HE 121 felnőtt és 27 ifjúsági tagja válasz­tott új vezetőséget épp egy hónapja, december 13-án. Az egyesület horgászai összesen ket­tő és fél hektárnyi vízterületen hódol­hatnak a szenvedélyüknek. A helyi strandfürdő szomszédságában levő gyö­nyörű fekvésű tó s a közeli tőzeges minden évszakban gazdag zsákmányt ígér. A tisztújító közgyűlésen elhangzot­tak s a választás eredményei igazol­ják, hogy a kis egyesületben jól érvé­nyesül a demokratikus irányítás gya­korlata. A gyömrői Dolgozók HE elnö­ke ismét MmoleczKi v erenc, titkára pe­dig Harsányt József lett. Azoknak a horgásztársaknak, akik a gyömrői tavakon szeretnének szerencsét próbálni az idén, nem árt tudniuk: vendéghorgászokat hétfőtől csütörtök 24 óráig csak úgynevezett meghívásos alapon fogadnak, s olyankor a vendég­látónak is a helyszínen kell tartózkod­nia. Pénteken, szombaton és vasárnap bárki válthat napijegyet. Az általános területi jegyek közül Gyomron csak az úgynevezett fehér jegy érvényes. A gyömrői horgászok csak a tiszt­újító közgyűlést tartották a múlt esz­tendő végén. Az egyesület mérlege ezekben a napokban készült el, a zár­számadásra épp e hét szombatján — január 31-én kerül sor a KIOSZ helyi székhazában 17 órakor. Sorra érkeznek a hírek a megye más részein megtartott vezetőségválasztó közgyűlésekről is. Megtörtént a tiszt­újítás Aszódon, az Alagi Állami Gaz­daságban, Visegrádon, Szigetszentmik- lóson, Abonyban, Pilisvörösváron, a Vegyesüzemi Dolgozók Horgászegyesü­letében (Szigetcsépen), Alsógödön. A múlt hét második felében, illetve vé­gén választottak új vezetőséget a Pest megyei Műanyagipari Vállalat, az Óbu­da Tsz, a váci DMRV és a BÜKI egye­sületének tagjai, valamint a ceglédi horgászok. Szombat délután 4 órakor tartja tisztújító közgyűlését a megyei illetősé­gű, de főleg fővárosi horgászokat tö­mörítő Petőfi HE a KPVDSZ Puskin utcai székházában. Vasárnap délelőtt a Csepel Autó, a váci Dunai HE, a Pi­lisi Bányász (Pilisszentivánon), a Rá- kosmenti HE (Isaszegen), a bugyi egye­sület, valamint a Monor és Vidéke HE tagjai választják meg tisztségviselői­ket. Egy hétre rá — február 8-án — három „Nagy”-kezdőtagú település — Nagykáta, Nagykőrös, Nagymaros — horgászai, egyformán 9 órától (ártják vezetőségválasztó közgyűlésüket. * Írták: • Furucz Zoltán, Vercszki János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents