Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 1981. JANUÁR 25., VASÁRNAP Sikerek, kudarcok - önkritikával A hasznos módszer már terjed A járás mezőgazdasági üzemei az elmúlt esztendőben teljesítettek kitűzött céljaikat — állapította meg a napokban megtartott kibővített járási pártbizottsági ülés határozata. — A felkészültség és a szakmai munka színvonalának javulását bizonyítja az a tény, hogy a rendkívüli és kedvezőtlen^ időjárási körülmények között több növényi kultúrában is rekordtermést értek el. A gazdálkodás végleges mérlege természetesen ezekben a napokban még nem készült el a termelő- szövetkezetekben, de a legfőbb tanulságok, tapasztalatok egy csokorba gyűjtve már bizonyosan fellelhetők valamennyi tsz-clnök íróasztalán. Az eredmények alakulásában jelentős eltérések tapasztalhatók, s ez a tény különösen a gyengébben gazdálkodó mezőgazdasági üzemek vezetőit kell, hogy elgondolkoztassa. A pilisi Aranykalász Termelőszövetkezet tevékenységéről az elmúlt hónapokban, s a pártbizottsági ülésen is csak elismerő szavakat lehetett hallani. Puskás Imre elnök mégsem elégedett: — Sajátos helyzetbe kerültünk tavaly. Valóban járás- szerte talán az eddigi legnagyobb terméseredményekről adhatunk számot, szinte minden kultúrában. Ebből az következne, hogy panaszra semmi ok, vastag nyereséget söpörhetünk be a közös pénztárcába. Csakhogy ez nem így van. — Miért? Minőség — tanulság — Az év közben bekövetkezett áremelkedések miatt növekedtek a költségek, s persze az árbevétel is. Csakhogy az arányok között óriási a ■különbség. .-Ezért lehet az, hogy azt ‘mondják nekünk sokan, legyünk büszkék a 25 millió forint körüli várható eredményre. Kétségtelen, hogy- elértünk egy olyan szintet, amelyet már tartani is kemény munka A szak-emberek bebizonyították, hogy értik a munkájukat, megtalálták az adottságok és a lehetőségek közötti optimális utat. Sajnos, a mezőgazdaságban nem elég jól megtanulni egy technika alkalmazását, egy technológiát. A mi „szabadtéri” műhelyeinkben minden esztendőben, minden hónapban változik az időjárás, s mint a tavalyi példa mutatja, változnak a közgazdasági körülmények. Ezeket a „be- gyűrűzéseket” nem lehet, vagy legalábbis nagyon nehéz kivédeni. — Tehetetlennek érzik tehát magukat? — Szó sincs errefl. Sőt, most van, most lesz még inkább jelentősége a sokat hangoztatott, de még' mindig rejtve levő belső tartalékok feltárásának, az üzemszervezési, fajtaszervezési intézkedéseknek. A mezőgazdasági szakemberek — még egyszer mondom — nagyon jól értik már a szakmájukat, viszont nem biztos, hogy tudnak közgazdász fejjel gondolkodni. Nekünk, vezetőknek a kötelességünk, hogy megtanítsuk őket rá. — A másik nagyon fontos dolog, hogy a mezőgazdaságban is minél hamarabb rá kell jönni, nem elég a magas átlagokat kikényszeríteni, hanem sokkal jobban kell törekedni a jó minőségű termény termesztésére, s a jó minőség megőrzésére. — Mondana egy példát? — Nem tudom, hogy a legjellemzőbbet sikerül-e kiválasztani, de bennünket ez foglalkoztatott leginkább. Tavaly a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál 303 forint volt egy mázsa, kiváló minőségű kukorica felvásárlási ára. Sajnos, a mi szállítmányainkban a szárítás után is soknak találták a hibás, értéktelen, megipörkölődött szemet, s ezért 30—40 forinttal olcsóbban vették át a'kukoricánkat. Azt csak közbevetőleg jegyzem meg, xhogy a kiválogatásra az említett vállalatnak sincs lehetősége, tehát ugyanígy darálja bele a különböző tápokba, takarmányokba, amelyet viszont nekünk ugyanazon az áron ad ■el, mint amelyikbe valóban kiváló minőségű alapanyag került. Végül is, ami minket illet: azt a tanulságot szűrtük le, hogy a technikával van a baj. Annak alkalmazására kell jobban odafigyelnünk. A technika hibái? — A minőséghez hasonlóan minden alkalommal szóba kerül a gazdaságosság kérdése is. — Nagyra értékeljük mindazokat az erőfeszítéseket, támogatást, preferenciákat, amelyeket az államtól kapunk, például az állattenyésztés különböző területein. Mégis azt kell mondanom, hogy 4 ezer 200 literes fejési átlagunk ellenére sem tudunk magabiztosan válaszolni arra a kérdésre, hogy rentábilis-e vajon a szarvas- marhatartás. Ehhez a témához is kívánkozik egy közbevetés, ezúttal nem az elnök részéről. A pilisi Aranykalász Termelőszövetkezetben a szűk beruházási lehetőslégek „megkerülése”, a tejtermelés növelése érdekében a járásban elsőként vezették be azt a módszert, hogy á háztáji gazdaságokba helyeznek kii szarvasmarhákat. A takarmányról, állatorvosi ellátásról, tápokról, stb. a közös gazdaság gondoskodik, partnerük — többnyire tsz-tag — adja az istállót, feji a jószágot, s cserébe megkapja a leadott tej árát. Mindenki jól jár tehát, s úgy hallottuk, a kialakult jó gyakorlat felkeltette az illetékes tárca szakembereinek érdeklődését is. — Hogyan álltak helyt az emberek a nehéz körülmények között? — Ez a kérdés számunkra nem okozott gondot. Mindegy volt, hogy vasárnap, ünnepnap, sárban, fagyban, vagy hóban kellett a földre kimenni, szó nélkül vállalta mindenki, gyakran még erején felül is. Dolgozóink mindent megtettek, mégis volt lemaradásunk a betakarításban, a talajelőkészítésben is. Ebből megint csak azt a következtetést tudjuk levonni, hogy bár mi a járásban nem tartozunk a rosszul gépesített tsz-ek közé, mégis a tecni- kával van baj valahol. Nehezebb start — Ezek titán mit vár ettől az esztendőtől? — Az idén nem startolhatunk olyan kedvező helyzetből, mint tavaly. Nem végeztünk az alapműtrágyázással, nem fejeztük be a talajelő- készítást. Ugyanakkor tudjuk, hogy azok a települések, amelyeknek Iáitól nálunk dolgoznak, kevesebb fejlesztési lehetőséggel kell, hbgy gazdálkodjanak, mint korábban. Tudjuk, hogy számítanak ránk, tudjuk, hogy mi vár ránk. Vállaljuk. Vereszki János A közösségben érlelődő gyerekek A szülői házat mégsem helyettesítheti A szocialista társadalom munkamegosztása, a nők munkába állása alapvető célként jelöli «meg oktatási politikánkban az egésznapos iskolát, a gyermekek egésznapos foglalkoztatottságát. Ennek leghatékonyabb intézményesített területe a napközi otthon. A monori járás napközi otthonai elég változatos képet mutatnak, a korszerű, jól felszerelt, otthont adó és nyújtó szép otthonoktól kezdve egészen a régi, romos épületekben működő „gyermekmegőrzőkig”. A százalékos ellátottság azonban még a gyerekek számának ugrásszerű növekedése mellett is nő- és ez ismét felveti a kérdést: mit tehetnek az úttörőcsapatok a napközis tanulókért? A kelleténél kevesebben • — Csévharaszton 1979-ben indult be az alsós napközi. Az 1979—80-as tanévben társadalmi összefogással épült a napközis terem, a tálaló és még egy tanterem. Átadására az 1980. évi gyermeknapon kerül sor. Itt még nincsenek hagyományai az együttműködésnek. Formái azonban máris vannak. Erről beszél Mocsáry Balázs csapatvezető: — Napköziseink jelenlegi létszáma 30, ebből kisdobos 16, a kék nyakkendőért próbára jelenkezettek száma 10. Valamennyi napközis tanulónak van tisztsége a napköziben és az őrsben is. Sok a kirándulás, a séta a szabadtéri játék, a vidám daltanulás. Tervezzük a felelős napközis csoport beindítását is, de addig is a hátrányos helyzetűek nagy részét tanulószobai elhelyezéssel segíti az iskola. Kereskényi Ferenc iskola- igazgató: — A csodálatosan elvégzett társadalmi munka után azt hittük,' télt ház lesz napközinkben. A negyven főre tervezett intézményben jelenleg harmincán töltik szabadidejüket. Azt hiszem ennek egyik és legfőbb oka a szülők egy része azt hitte, a napközi, otthon helyettesítheti a szülői házat... A hideg sem gond Monori-erdőn komoly hagyományai vannak a napközi otthonnak. 1973-ban gyönyörű új napközit kapott a település — talán a legszebbet a járásban. Az optimális befogadó képessége 60 fő. a jelenlegi létszám azonban már 140 körül jár. A százalékos arányban az egész járásban vezetnek — a tanulók közel 50 százaléka napközis — de ez mintegy jelzi azt is, hogy a lehetőségek mennyire csökkentek. Több éven keresztül Monor 4 iskolája Monori-erdőn tartotta a nyári napközis tábort. Az itt folyó program teljesítésére ifivezetőket bíztak meg, akik akadályversenyeket, számháborúkat, sportversenyeket, vetélkedőket szerveztek. Az 1980—81-es rendkívül mostoha körülményeket hozott. Napközis csoport dolgozott az ebédlőben. a foglalkoztatóban és a kemping recepciójában. Bizony, sokszor 0 fok körüli időben kezdték a gyerekek a reggeli foglalkozást. Ennek ellenére jókedélyű. ügyes gyerekek a monori-erdei napközisek. Az elmúlt években öt megyei, egy járási és két helyi kiállítást rendeztek munkáikból — és négyszer tartottak továbbképzést a járás napközis nevelőinek. Ándrássi Győző, a napközis munkaközösség vezetője mondotta el mindezeket. Javulást várnak — Az iskolavezetés szívügyének tartja az úttörőmozgalmat és a napközi otthont is — tette hozzá. — Bízunk abban, hogy a körülmények ugrásszerűen megjavulnák, és ismét a régi színvonalon tudunk dolgozni úttörőcsapatunkért, iskolánkért. A járási úttörőelnökség legutóbbi ülésén a csévharaszti és a monori-erdei úttörőcsapatot is jegyzőkönyvi dicséretben részesítette — a napközis nevelőkkel együtt —, az ott folyó kollektív munkáért. Sz. A. Két nap kulturális programja Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanácsháza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, az egészségházban), Maglódon és Ecsercn: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Úriban: dr. Papp Ágoston (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Németh Gábor tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Csajbók Ferenc Monor, Kistói u. 2. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Gyomron, 17 órakor: Hollai Kálmán színművész önálló előadói estje, holnap 16-tól: a kerámiaszakkör foglalkozása, 17.30-tól: a kertbarátok körének összejövetele, 18-tól: kondicionáló torna. Monoron, 9-től 17-ig: galambkiállítás (a Vigadó feletti kiállító teremben), a moziban, 16-tól: Dandin György, vagy a megcsúfolt férj, 18-tól és 20-tól: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni. Holnap, 18-tól: a kertbarátkör foglalkozása, 18.30- tól: kondicionáló torna (a gimnáziumban); 19-től: a Karthágó együttes korcertje, ismeret- terjesztő előadások, 12-től: A tőkés pénzügyi rendszer válsága és gazdaságpolitikánk (a járási könyvtárban), 17-től: A bűnözésről, a moziban, 16-tól: Az acélváros titka, 18-tól és 20-tól: A pap, a kurtizán és a magányos hős. Pilisen, a moziban, 17.30-tól és 19.30-tól: Hintó géppuskával, holnap 17.30-tól és 19.30- tól: Luxusborbély Párizsban. Sülysápon, 17-től: a nyugdíjasklub foglalkozása, holnap, 15-től: a fotóklub összejövetele (az 1. számú iskolában). Üllőn, 18-tól: az Energia együttes koncertje. Vecsésen, holnap, 17-től: a galambász-; 18-tól: a bélyeg- és a kertbarátkor foglalkozása, 19-től: a nemzetiségi tánccsoport próbája (a tsz-klubban). Jegyzet Zarándokúira — kútra Erős lehűlések idején Az agrometeorológusok az idén közelebb kerülnek a mezőgazdasághoz, újabb bővített szolgáltatással állnak majd a termelők rendelkezésére. A tél eddig eltelt hetei az embereket alaposan próbára^ tették, a mínusz 15—20 fokos éjszakai hidegek, majd a fel- melegedések kikezdték az idegrendszert, a növények azonban — az agrometeorológuspk megfigyelése szerint — jól tűrik a megpróbáltatásokat. Az erős lehűlések idején hótakaró fedte a talajt, s ez Jótékonyan óvta a zsenge növényállományt. A szakmai adatok, amelyek az elmúlt időszak időjárási tényezőit rögzítik, bekerültek az év első meteorológiai tájékoztatójába, amely a továbbiakban tíznaponként jelenik Jneg. Neyes közreműködők Szórakoztató észtrádműsort. rendeznek február 3-án, 18 órától a járási művelődési házban. A rendezvény főszereplője, a népszerű tSass József lesz, de olyan segítőtársakat hoz magával, mint Farkas Bálint és Ohzvald Marika operett-, Sebestyén Ági és Munkácsi Sándor táncdaiénekesek. A műsorban fellép még Bö- röczki József parodista, orgonán Balassa P. Tamás játszik, konferál Orosz András. is vette a lehetőségeket. Ezért érte váratlanul és kellemesen az iskola nevelőit és főleg a gyermekeket, hogy az öntöde két< brigádja, a Gábor Áron és az Űj Élet arany koszorús szocialista brigádok 4 ezer forintért pingpongasztalt vásároltak a gyerekeknek. Jangyik József, Visnyei József brigádvezetők és Gön'czöl Mihály üzemvezető nagy örömmel adta át az ajándékot. Az öntöde dolgozói nyereségrészesedésük egy részét ajánlották erre a célra — a fárasztó, kemény munkával megtermelt többlet egy részét. ★ Ezért is volt egy kicsit fátyolos az ajándékot megköszönő úttörők szeme — az izzó vas mögött az emberi szívek melegét is érezték. Sz. A. Mai sportműsor A falusi-és a mezőgazdaságban dolgozók téli spartakiád- jának járási döntője sakk - és asztalitenisz sportágakban. Mende, művelődési ház, 9 óra. ISSN OiíS-265) (Monarl Hírlap) \ jellemet is megedzik Csak az izmaik kemények Izzó \asból pingpongasztol Nem kell félreérteni — nem Valamilyen bűvészmutatványról van szó. Ez a csodálatos dolog — az emberi érzések; humánum, a másokra odafigyelés melegségéből született. Az izzó vas a Gép- és Felvonószerelő Vállalat pilisi öntödéje dolgozóinak a mindennapos tárgya. Erre a munkára mindent el lehet mondani, de azt, hogy könnyű — nem! ★ A nyolcórás izzadtságfakasztó. kemény, férfias munka alaposan próbára teszi az itt dolgozók fizikumát, akaraterejét. A kívülálló azt gondolná, az öntöde „edzett” kemény dolgozói — lélekben is kemény emberek. Pedig nem így van. Az öntöde Monori-erdő és Pilis határán van — közigazgatásilag Pilishez tartozik, közelsége Monori-erdőhöz húzza. Az üzem kezdettől fogva jó kapcsolatot épített ki az erdei iskolával, intézményekkel. Az iskola úttörőcsapata 1973-tól tartja az együttműködést az izzó vas mestereivel. Az öntöde dolgozói ott voltak az úttörőcsapat minden jelentősebb ünnepségén, segítettek az úttörőszoba építésében, készítettek ajándékokat' a napközi otthon, az úttörőszoba díszítéséhez. A monori-erdei úttörők pedig az öntöde jelentősebb eseményein jelentek meg és nem feledkeztek meg a női dolgozókról sem. nőnapon virággal kedveskedtek. ★ Az iskola jelenlegi helyzete, a bővítés, az átépítés bizony sok teikintetben szűkösebbre ILf egszoktuk, hogy a mo- .nori utcákon a' közüzemű vízhálózat kútjai üzemelnek. A régi, ránga- tós kutakra ki is kerültek a táblák, hogy vizüket fogyasztani — különösen cse-- csemőknek — veszélyes is, tilos is. Azt már kevésbé tudtuk megszokni, hogy nyáron folyton-folyvást cső. repedés, vízömlés volt hol itt, hol ott —, de ez már más téma, mert hol van az a nyár? Tél van. Ezért először csak egy kút fagyott be, aztán sorra a többi. A Jósika utcában pillanatnyilag egy sem használható, kerékpárra akasztott kannákkal, vödrökkel járnak az arra lakók zarándokúira. s közben sűrűn jelent- getik a hibákat. Két hete jelentették először. Jómagam nem is tudom, hányadikként emeltem a telefont, hogy tolmácsoljam a panaszokat. A víztársulás Ady Endre úti irodája jelentkezett, az iroda, amelyről egyebek között a falugyűlésen is elhangzott, hogy ott lehet bejelenteni a hibákat. — Nem, nem nálunk! — világosított fel egy udvarias ügyintéző —, akik erre illetékesek, a szerelőkkel együtt kiköltöztek a 4-es műút túloldalára. Igaz, úgy beszéltük meg, hogy naponta bejönnek majd, s a hozzánk befutó panaszokat, hibákat minden nap itt gyűjtik be, dehát erre a gyakorlatban fsak hetenként egyszer-lcétszer kerül sor ,... Tegnap is volt itt egy bejelentő, neki adtuk oda a címeket, hogy ha már úgyis szándéka, hogy kigyalogol, segítsen a töb- bieken is.... /. ét választásom maradt. ■* ' Vagy gyalogolok a bejelentéssel én is három kilométert a nagyközség szélére. ahol ilyenkor iászerivel a madár sem jár, vagy üzenetet hagyok a ki tudja, mikor érkező szerelőknek? Ha az előbbit választom, alighanem vödröt is viszek magammal. Hátha akad a jókora úton egy ép kút még valahol... K. 7a.
