Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

írfa A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM 1981. JANUÁR 25., VASÁRNAP Tíz kicsi Krisztián Futószőnyegen vonulnak a Az emberi élet jeles eseményei párok Leginkább szombaton, mint díszletcserekor a színpad, megváltozik kicsit a ceglédi városi tanács épületének lép­csőháza. A főbejárattól futó­szőnyeget gurítanak, föl a lép­csőkön, a nagyteremig, vagy a házasságkötő teremig. Pilla­natok alatt ünnepélyessé válik a környezet, a hangulat. Hát még, amikor gyülekezni kezd a kíváncsi násznép, a földig tükör falú előszobában az utolsó simításokat végzik a menyasszony öltözékén, elren­dezik csokrának virágait, iga­zítanak a se lát, se hall vőle­gény gallérján,- figyelmeztetik őket: csak mosolyogjanak. Az ünneplők barátságos arcot kérnek. Tolmácsos esküvő Az 1890-es évektől napjain­kig rajztáblányi vastag köte­tek, matrikulák őrzik itt, az anyakönyvi hivatal irodai polc­sorain az eseményeket. Szüle­tés, házasság — születés, ha­lál: adatsereg, megannyi do­kumentum. Lapozzunk a múlt évi kötet­be. A bejegyzések . mutatják, hogy Cegléden tavaly 325 je­gyespár kötött házasságot. Köztük volt olyan, aki tavasz- szal holtomiglan — holtodig­lant mondott, ősszel örök ha­ragot, s a bírósági jóváhagyó dokumentumokat hozva iga­zolta, hogy elváltak. Az elvált asszonyok közül szinte minden ötödik, főiként, ha gyermekte­len, nem óhajtja a volt férj nevét viselni, hanem a lány­kori nevét kéri vissza. A párok között több ízben az ara néhány évvel idősebb volt a vőlegénynél. Az sem ritkaság, hogy kisgyermeküket — egyet vagy többet — egye­dül nevelő nőkre mosolyog a sorsuk, férjhez mennek ismét, vágyaiknak megfelelő kérő akadt. A kiskorúak házassága nem túl gyakori. Volt öt-hat tolmácsos esküvő, amikor a vőlegény és a menyasszony bizonyára megértették egy­mást, de az anyakönyvvezető előtt a tanúk mellett tolmács­csal is igazolni kellett egybe­kelésük szándékát. Lengyelül, bolgárul és szerbül kétszer, cseh nyelven egyszer mondtak boldogító igent a ceglédi há­zasságkötő teremben. Figyelmes irodisták Születést 1728-at jegyez múlt évre az anyakönyv. Ennyi gyermek született a ceglédi kórházban, s közülük 487 a város kis lakója. Haláleset 1142 történt, az elhunytak kö­zül 560 ceglédi lakos volt, fő­ként idős emberek. De mint a bejegyzések mutatják, az au­tó- és motorbalesetek is szed­ték áldozataikat. Hét közben, hivatali időben sokan megfordulnak az anya­könyvi hivatalban. Gördülé­keny, gyors az ügyintézés. Elő­re elkészített ügyiratokkal vár­ják az ügyfeleket, jó, szerve­zett a kapcsolat a kórházzal, bírósággal, rendőrséggel, mint adatszolgáltatókkal. Segítő­kész, türelmes irodisták fogad­ják az embereket és a gondo­san kiállított hivatalos papír mellől a jó tanács sem hiány­zik, ha annak ott a helye. Ha születési anyakönyvi kivona­tot készítenek, felhívják a fi­gyelmet az anyasági segélyre. Főként azok, akik első gyer­mekük könyvecskéjéért jön­nek, e téren nem elég tájéko­zottak. Igaz, az orvos, a védő­nő is megteszi a magáét, de ha az ember boldog, akkor sok­szor feledékeny, s jobb, ha a tanácsot többször hallja. Az özvegyeket megértő emberség­gel fogadják, elmondják nekik, hogy a segély, vagy nyugdíj ügyének intézéséhez hogyan fogjanak. Ha az elhunyt vidé­ki, özvegyének nem kell két hi­vatalban kilincselnie, személy­azonossági igazolványába itt bejegyzik a családiállapot-vál- „ozás't. A ceglédi városi tanács fo­lyosóján, majd’ szemben a nagyterem szárnyas ajtajával, a lépcsőforduló mellett sze­rénykedik a családi és társa­dalmi ünnepségeket rendező iroda. Egy szoba az egész, kis helyiség, nagy forgalommal. Nyolc esztendeje, hogy meg­kezdték működésüket. Nevük­nek jó a híre, s rendszerint akik tőlük kérik az esküvő rendezését, ide fordulnak, mi­helyt névadó ünnepségről lesz szó. A tavalyi, ceglédi újszü lőttek közül 88-nak tartották itt élete első kedves ünnepét, zenével, virággal, úttörő dalo­sok, szavalok szereplésével, ajándékozással. Tizennégy ikerpár S ha már a névadóknál tar­tunk, szóljunk a nevekről is. A ritka nevek sora ritka ám kedvelik a régies neveket. A fiúcskák közül például hu­szonegyen kapták a Norbert nevet, egy-egy gyerek lett Marcell, Máté, Vidor, Levente, Huba, Rafael, Lénárd. Tíz ki­csi Krisztián nevét is őrzi az anyakönyv. Lányok közt van Bori, Kata, Juli, Éva és Zsuzs- ka, néhány család kis Anett­jét, Dominikáját, Fatime nevű lánykáját, Petronellát, Klau­diát, Klementinát, Dolóreszt, Stellát, Roxánát szólítgatja, becézgeti szeretettel. (S a lis tából majd’ kimaradt: tavaly 14 ikerpár született Cegléden.) Emléklap, kerámiadísz, Vi­rág, színes fényképen megörö­kített pillanat: az ünnepségek egy-egy kelléke a családi re­likviák sorába kerül. Az anya­könyvben újabb lapok telnek, zajlik az -«élet, múlnak a na­pok. Lám — az új évet mint­ha most köszöntöttük volna, máris vége a januárnak. Eszes Katalin Költészet és zene élménye A népművelés igazából föl­fedezés. Ki tudná munkaszer­ződésbe foglalni a hétközna­pok csodáját: egy kipattanó ötletet, egy megtalált lehető­séget, s hiányuk vajon kinek okoz álmatlan éjszakákat? De legnehezebb emberikre lelni, társakra, tehetségesekre. Nél­külük unalmas a város, eről­ködhet a művelődési ház. Ve­lük találkozni nem csupán dolga, de kötelessége a főhi­vatású népművelőknek. Kár, hogy ritkán teszik, önhibáju­kon kívül válnak nagymeste­reivé a szervezésnek, ügyvitel­nek, adminisztrációnak. Fölfe­dezésre alig marad idő. Sze­rencsére gyakran hívás nélkül is jelentkeznek a valódi nép­művelők. Nem lobogtatnak szerződést, nem követelnek tiszteletdíjat, ám / rendelkez­nek használható, értékes tu­dással, s a legfőbb kinccsel, a kapcsolatteremtés képességé­vel. Óvodások, iskolások százai­nak tapsa, jókedve bizonyít­ja, hogy a két ceglédi amatőr zenész, Csanád László és Far­kasházi István kitűnő kezde­ményezéssel jelentkezett. Ter­vük egyszerű volt, segíteni az oktatási intézményeket abban, hogy a gyerekek irodalmi és zenei élményanyaga gazda­gabbá váljon. Kevésbé ismert költők, Tímár György, Ágh István, Fecske Csaba, Tamkó Sirató Károly igényes gyer­mekverseire komponáltak ze­nét, majd kerék műsort ké­szítettek. A válogatás legfon­tosabb szempontja éppen az újszerűség volt. Tantervekben nem szereplő, rádióban, leme­zeken nem hallható dalokból, versekből kelt életre a Test­vérhívogató című színvonalas összeállítás. A gitárral kísért előadások nem lebecsülendő tanulsága, hogy az irodalmi és zenei elemek együttes alkal­mazása mindkét terület szá­mára hasznos, mert elsajátí­tásuk gyorsabb, könnyebb. Így a város- és járásszerte slágerré vált, énekelt versek zöme hatékony eszköz lehet az óvodai és iskolai nevelőmun­kában. A Testvérhívogató kot­taanyaga rövidesen nyomtatás­ban is napvilágot lát. Az in­tézményeken múlik, élnek-e vele. V. S. Hiányoznak a mesélő nagymamák Számon farija a tudományos élet A reformkori Magyarorszá­gon heves harcot vívtak egy­mással az anyanyelvűnk meg­újítását célul tűző és a ha­gyományokhoz hű, a változ­tatást ellenző irodalmárok és nyelvtudósok.- Akkor nyel­vünk nehézkességét, avítt vonásait kellett a kor' igé­nyéhez igazítani, napjainkban viszont a nyelvtanítás re­formja következett be. E tö­rekvések egyik részesiével, Koltói Adómmal, a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szak- középiskola tanárával beszél­gettünk oktatási reformunk e fontos fejezetéről. Mumusnak képzelték — A tanításban eddig sza­bályosan ketté vált a magyar nyelv és irodalom. A nyelv­tanórák a diákok körében nem voltak népszerűek. Mi volt ennek az oka? — A régi nyelvtan szigorú grammatika volt, nem vala­mi szórakoztató téma. A ta­nárok is elsősorban az iroda­lomtanítás kedvéért választot­ták a pedagógus pályát. így aztán tanárnak és tanítvány­nak mumus volt e tantárgy szelleme. A szakemberek arra a felismerésre jutottak: nincs külön irodalom és nyelvtan, hanem a magyar nyelv olyan egységes egész, amelynek mű­vészi megnyilvánulása az iro­dalom. Akár ezt a címet is kaphatná a tantárgy: az anya­nyelv és művészete. Az or­szág néhány középiskolájá­ban egy idő óta ennek alap­ján folynak kísérletek. — Személy szerint mikor kapcsolódott be ebbe a mun­kába? — A kiindulópont a párt 1972-es oktatáspolitikai hatá­rozata volt. Ennek alapján alakult meg 1976-ban az egyetemközi témabizottság, amelynek — a magyar tan­székeken kívül — az Orszá­gos Pedagógiai Intézet, a Tankönyvkiadó Vállalat és a Művelődési Minisztérium szakemberei a tagjai. Az or­szág hat gimnáziumát és ugyanennyi szakközépiskolá­ját jelölték ki a reformok ki­próbálására. Iskolánknak megtiszteltetés, hogy részese lehet ennek, az újító törek­vésnek. Nálunk 1977-ben kez­dődött a friss módszerek al­kalmazása. — Milyen társadalmi igény­re alapul a reform? — A demokratizmus kiszé­lesedésével mind több ember kifejtheti véleményét. Mon­dandójuk pontos megfogalma­zásához nélkülözhetetlen a szabatos beszéd és a helyes­írás. A nyelv az agitáció esz­köze is, éppen ezért jobban meg kell becsülnünk. A mai ember értékrendjében na­gyobb súlyt kell kapnia az anyanyelvi műveltségnek. — Beszédmódunk elsejcé- lyesedésében milyen okok ját­szattak közre? — A legtöbb gyerek a csa­ládban sem kapja meg az anyanyelvi nevelést. Egyre sivárabb nyelvi környezetben nőnek fel. Hiányzanak a me­sélő nagymamák. A szülők— gyerekek közötti társalgás szinte tőmondatokra szűkül, elsikkad az élmény, az érze­lem és a szépség. Mai szó- használaittal ettől is ingersze­gények a gyerekek. Az iskola szintén hozzájárult ehhez a helytelen folyamathoz. Még a magyarórákon is tesztlapo­kat kellett kitölteni. Az. okta­tásból majdnem kiszorult a szép magyar beszéd. Ez is közrejátszott abban, hogy a mai diákok legtöbbje nem tud tíz percig összefüggően beszél­ni. Magyarán szólva — A közéletben eluralko­dott az írásbeliség. Valaha a középiskolákban önálló tan­tárgy volt a szónoklattan, s bizony elkelne most is. A diá­kok körében divattá vált a diszkó- vagy farmernyelv. Nem igényük, hogy színeseb­ben fejezzék ki magúkat. Rö­vid és lényegretörő a mondó­ké juk, valahogy _ így: — Bír­lak. Jó vagy nálam. Idege­nekkel, barátokkal, hasonló komákkal és felnőttekkel ugyanúgy beszélnek. Nem ala­kultak ki a helyes nyelvi viselkedési formák. Ezeknek a jelenségeknek a felismeré­se vezetett el a változtatás szükségességéhez. — Az új eljárásokkal szí­nesebbé váltak az órák? Áll már a kazánház kéménye — A tankönyvszerkesztők száműzték a bebiflázandó, száraz anyagot., Első pillan­tásra irodalomkönyvnek tűnik a kísérleti iskolakönyv. • Ma emberközpontú a .nyelvtanta­nítás. Adott helyzetekből, az életből ellesett párbeszédekből indulunk ki, s azokat elemez­zük. Bár jó a könyv, a taná­ron is sok múlik: kedvvel és meggyőződéssel követi-e az újat? Minden nyelvi megnyi­latkozás mögött az embert keressük, hiszen ha vajaki csúnyán beszél, az nem a nyelv, hanem az ember hi­bája. — Költői Adám neve nem­csak a ceglédiek körében cseng ismerősen. Hallhatjuk a rádióban, szemünkbe ötlik a lapokat, olvasva. — 1975 óta publikálok. Az anyanyelvi nevelés módszer­tani kérdéseivel foglalkoztam a Köznevelésben, jelentek meg cikkeim az Édes anya­nyelvűnk című folyóiratban, az Élet és Tudományban, leg­utóbb a Pedagógiai Szemle novemberi számában. Egy-egy alkalommal a Magyar Ifjú­ság, a Képes Üjság, a rádió­újság is közli írásaimat. A rádióban péntekenként el­hangzó Magyarán szólva cí­mű adásban olvasom fel időn­ként nyelvművelő jegyzetei­met. Ezek közül néhány az Üj anyanyelvi kaleidoszkóp című könyvben is megjelent a közelmúltban. Napjaink reformere — Jelenleg milyen tanulmá­nyon dolgozik? — Az egyetem megbízásá­ból Nyelv és magatartás cí­mű nyelvszociológiád munká­mat állítom össze. Ehhez gyűjtöm az anyagot, s ehhez a témakörhöz kapcsolódnak előadásaim. Elsősorban az if­júság beszédmódjával foglal­kozom, hiszen körükben szer­zem a legtöbb tapasztalatot — mondotta Koltói Ádám ta­nár, napjaink egyik reforme­re. Tamasi Tamás Kivizsgálta a NEB Fény derült a visszásságra Minden ügyben intézkedtek Autósok bálja A Magyar Autóklub ceglédi szervezete, hagyományaihoz híven ezen a télen is megren­dezi az autósok bálját, a Kos­suth étteremben. A műsorban Paudits Béla parodista és tár­sulata lép fel. Érdeklődni, asz­talt foglalni a klub irodájában lehet, személyesen, vagy a 11-022-es telefonon. A ceglédi autósbál február 21-én, szombaton este' lesz. A ceglédi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz az év során sok levél érkezik. A leg­több panaszt, vagy közérdekű bejelentést tartalmaz. Ezekkel érdem szerint tudnak foglal­kozni —, ám számos olyan ér­tesítést is hoz a posta, amely­nek feladója névtelen, vagy személyes bosszúnak szánja a mondva csinált ügy felülvizs­gálását látni gondozásba vett gyerekek ügyében, a szülők megelége­désére. A ceglédi Magyar—• Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet Barátság éttfrmének vezetője beosztásával visszaélt, megsértette a Munkatörvény­könyv előírásait. Az ügy vizs­gálatába a NEB bekapcsoló­dott. Mivel a panasz jogos volt, a tsz vezetősége — közös megegyezésre — orvosolta azt, Albertirsán, a , Szabadság és nem maradt el a büntetés Tsz-ben indult vizsgálat feke­tefuvarokkal, menetokmányok­kal kapcsolatban. Mivel a be­jelentés oka, mint kiderült, alapos volt, a NEB felhívására a tsz elnöke megtette a hiba kiküszöbölésére a szükséges intézkedéseket. Gyámhatósági ügyben segítettek igazságot tenni a nagykátai járásban, ál­sem. Panasz érkezett a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat munkájára is az év so­rán: egy társasház építése után megállapították a minő­ségi kifogásokat, de azok or­voslásával késtek. A hiányos­ságokat még a NEB vizsgálata idején kijavították. Várják a jelentkezőket Mindennap lesz tornaóra Felvételi a testnevelési tagozatta Épül Cegléd északi ipartelepén a Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet 2800 négyzetméter alapterületű üzem- háza. A Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat dolgozói — a képen — a kazánházat és a hozzá tartozó kéményt építik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Nyolc éve, hogy a ceglédi Mészáros Lőrinc általános is­kolában beindult a testnevelé­si tagozaton az első évfolyam. Ezt követően évről évre szapo­rodott a testnevelési tagozatos osztályba járó gyerekek száma, ahol — a felvételi vizsga után — lányok és fiúk egyaránt he­lyet kaptak. Elsősorban azokat a jó testi adottságú és mozgáskészségű gyerekeket veszik fel, akik al­kalmasak egészségi és szellemi szempontból a mindennapos testnevelési foglalkozásra. A kezdeti időszak után ma mát egyre biztatóbbak az eredmé­nyek, az iskola és a bázisegye- sület, a CVSE közös munkája egyre gyümölcsözőbb. Most ismét várják a jelent­kezőket. Január 31-ig kell le­adni az óvodában — az ugyan­ott beszerezhető — jelentkezé­si lapokat. Az 1974. szeptem­ber 1.—1975. augusztus 30. kö­zött született leendő elsősök felvételije február második fe­lében lesz, melynek időpontjá­ról mindenki írásban kap ér­tesítést. A gyerekek rátermett­ségét az iskola testnevelői, a CVSE edzői és szakemberei közösen bírálják el. Az általá­nos alapok megszerzésén túl az első és második osztály az úszás tanulásának az éve, s amikor felsősök lesznek majd a gyerekek, a sízéssel is meg­ismerkedhetnek, ü. L. ISSN 0138-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents