Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 / 20. szám
ns* uniti A vizsgálat csak a kezdet Ezernyi közérdekű téma Új módszerek a megyei NEB-néi A pártoktatás időszerű kérdései Igazodva a mindennapok gyakorlatához Beszélgetés Göndics Zoltánnal, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetőiével Népi ellenőrök... A legégetőbb gazdaság- és társadalom- politikai kérdések, problémák megoldásában nyújtanak nagy. nagy segítséget munkájukkal. Hozzáértésüket, tapasztalataikat viszik a vizsgálandó helyekre, s ott a megelőzés vagy a jobbítás szándékával kutatják a jelenségek okát, magyarázatát. Ma már, az élet minden területén pótolhatatlan partnerek, ünnepélyes pillanatokban gyakran a társadalom lelkiismereteként emlegetjük őket. Hétköznapjaik azonban sokkal prózaibbak: évente sok ezer napot tesz ki az az idő, amit együttesen vizsgálatokkal. utóvizsgálatokkal, ellenőrzésekkel töltenek el. Közérdekű bejelentések Alig készültek el az elmúlt esztendő eredményeit összegző statisztikák, jelentések, máris megfogalmazták azokat a feladatokat, amelyek az 1981-es esztendőben várnak a Pest megyei népi ellenőrökre. Ezekről, s az eddigi munkában, módszerekben bekövetkező változásokról Császár Ferenccel, a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével beszélgettünk. — Természetesen az országos és a megyei gazdaság- és társadalompolitikai feladatok figyelembevételével készítettük el a munkatervünket. Példaként csak néhány témát említenék — kezdi a felsorolást Császár Ferenc —, amelyekből nyilvánvaló, hogy az élet minden területén a legfontosabb kérdésekkel szeretnénk foglalkozni. Országos vizsgálat keretében a lakásszövetkezetek helyzetéről, az üzemi demokrácia fórumainak kihasználtságáról, a nagycsaládosok körülményeiről tudakozódunk majd. A helyi —azaz--megyei — politikai célkitűzések megvalósítását segítjük azzal,,hogy népi ellenőreink a lakossági fuvarigények kielégítését, a termelőszövetkezetek erő- és munkagépeinek kihasználtságát, a termékszerkezet-váltás és a munkaerő-gazdálkodás összhangját alaposan feltérképezik majd. Vannak azonban hosszú távú tennivalóink is: így évekig nyomon követjük az energiagazdálkodás színvonalának javítását, az óvodás és általános iskolás gyermekek ját. Egy évtizednél is több idő kellett ahhoz, hogy ma a megye legjobb tsz-ei között emlegessék. — Téved, aki azt hiszi, a sok millió forintba kerülő gépeket, berendezéseket tartom a legfontosabb eredménynek. Persze büszkék vagyunk a hatvanmázsás hektáronkénti kukoricatermésre, az évente 4800 litert adó, jól tejelő tehenekre, a korszerű szarvasmarhatelepre és sertésvágóhídunk- ra. Arra, hogy az igen kedvezőtlen őszi időjárás ellenére az elmúlt 25 év legsikeresebb esztendejét zárjuk. A lényeg azonban másutt keresendő: az emberi tényezőkben elsősorban. Abban, hogy alkothat, dolgozhat nálunk egy kitűnő szakgárda. Hogy a tagok kétharmada 30 éven aluli (az állatorvos akkor született, amikor idekerültem!) A legnagyobb tett, hogy megmaradnak itt az emberek. Ha van története az érdi Bentavölgye Tsz-nek, akkor ezt a krónikát ők írták és a siker nekik köszönhető — állítja Dékány István. Az érdi tsz elnöke vasárnap meccsre jár, a helyi csapatnak szurkol, megjelenik munkatársai jeles családi eseményeire, és ha úgy adódik, egykét pohár bort is megiszik társaságukban. Tekintélyét 25 év munkája, emberségét bizakodó derűje garantálja. Jó néhány választást megért a ceglédi Lenin Tsz elnöke, Szabó Ferenc. Ezek közül háromra emlékszik a legjobban vissza. Tizenhárom elnök szolgált ki maga előtt, kevés a bizodalellátását, a lakossági áruellátás milyenségét, utóvizsgálat keretében megnézzük, miként változott a házi szociális gondozás a megyében, s tájékoztatást kérünk arról is, mi lesz a tanácsokhoz érkező közérdekű bejelentések sorsa. Társadalmi jelleg — A tennivalók valóban sokrétűek, szerteágazók. S mindehhez új módszereket, hatékonyabb eljárásokat is „tanulni kell” a népi ellenőröknek ... — Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata, majd a népi ellenőrök országos értekezlete is megerősítette: a megnövekedett társadalmi igényeknek csak a módszerek finomításával tudunk megfelelni. — Mondana ezekre példát? — A legfontosabb, hogy a vizsgálatok társadalmi jellegét erősítsük. Azaz mind szélesebb körben ismertetnünk kell az ellenőrzések célját, s eredményét is mindazokkal, akiket érint. Ily módon elejét vehetjük a népi ellenőrök nyomában törvényszerűen jelentkező találgatásoknak, a felesleges és káros sugdolózásnak. Nem öncélú kiteregetésről van itt szó, hanem arról, hogy könnyebb minél szélesebb réteget megnyerni egy-egy esetben a változtatás érdekében, ha értelmes célokat jelölünk meg, ha azok szükségességét kellően alátámasztjuk. így azt is mondhatom, a vizsgálat tulajdonképpen csak a kezdet, a változásokat elindító folyamat első láncszeme. — Milyen fórumok szolgálják ezt a célt? — A legkülönfélébb lehetőségek kínálkoznak. Eddig is, de a jövőben még fokozottabban kihasználjuk • a párt- és tömegszervezetek fórumait, a munkásgyűlést, a brigádmegbeszélést, az szb-ülést stb., de a lakosságot érintő kérdésekben (áruellátás, szolgáltatás) a tömegkommunikációs eszközöket is igénybe vesszük. Párhuzamosság — Még mindig sok az egymással párhuzamosan futó ellenőrzés, vizsgálat. Ez sok-sok felesleges energiaráfordítást, időt is igényel az ellenőrzőktől. műnk az idegenek iránt — mondta 1955. november 12-én a közgyűlésen az egyik tag Szabó Ferenc szemébe. Egy évvel később, 1956-ban, a négy jelölt közül egyet lehurrogtak, egy nem vállalta a tisztséget, egy el sem jött a választásra. Tavaly, amikor mandátuma lejárt, egyetlen ellenszavazatot kapott a majd 1200 tagságtól. Egyedül Szabó Ferenc nem voksolt önmaga megválasztása mellett. — Sződemeteren születtem, Kölcsey szülőfalujában, 1922- ben. Apám kommenciós vincellér volt. Keményen nevelt, hatéves koromban már szakmányba jártam, zöld oltványt készítettem. Szerezni akartunk, mint mások. Földet, hogy a magunk kenyerén élhessünk. Vettünk is 1937-ben 6 holdat a királyi Romániában. Aztán jött a háború, és a béke már Magyarországon talált — idézi a múltat Szabó Ferenc. Mennyire lett ceglédi a Szilágyság hepehupás tájáról érkező, előbb gyári munkásként. majd gépállomási emberként 25 éve a Duna—Tisza közén elnökösködő Szabó Ferenc? Az érzelgősséget nem ismerő idős embertől aligha tudhatnánk meg. Az viszont közismert, tavaly a Lenin Tsz- ben voltak a legdúsabb kalászok Magyarországon: hektáronként 72 mázsát adott a föld. Van-e ennél ékesebb bizonyítéka — mégha az eredményekben a közösséggel is osztozik — egy második szülőföldhöz való kötődésnek? — Annak idején 600 ezer forint mérleghiánnyal kezds az ellenőrzőitől. Mit tesznek az átfedések megszüntetésére? — Nem lehet más célunk, mint az, hogy szorosan együttműködjünk azokkal a szervezetekkel — a Hazafias Népfront megyei bizottságával, a Szakszervezetek Megyei Tanácsával, a KISZ megyei bizottságával, a PM Bevételi Főigazgatósága megyei hivatalával, a megyei tanács különböző szakosztályaival — akik érdekeltek egy-egy vizsgálat alapos és körültekintő lebonyolításában, s a nyomában megszülető változásokban. A szűk szakmai tapasztalatokon túl így több oldalról, több nézőpontból feltételezzük, objektivebben alkothatunk képet egyes témákban, alkotó javaslatokkal, ötletekkel szolgálhatunk a megoldást illetően is. ★ Pest megyében 1400 népi ellenőr tevékenykedik ez idő szerint. S jóllehet — az élet diktálta feladatoknak megfelelően — mindig akad közöttük kezdő, a legtöbben már hosszú évek óta végzik ezt a nem is mindig kellően értékelt és megbecsült munkát. Egyre nagyobb szakmai hozzáértéssel, alapossággal... Gáspár Mária KNEB Lakásszövetkezetek Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. Megtárgyalta a testület idei munkatervét, amelyet a kormány által jóváhagyott ellenőrzési tervre alapoztak. Eszerint a népi ellenőrzés az év első felében egyebek között megvizsgálja a gyermeknevelést szolgáló társadalmi juttatások felhasználásának hatékonyságát. Széles' körű fel mérésének eredményeként országos vizsgálat ad képet majd a lakásszövetkezetek építő és fenntartó tevékenységéről. Ellenőrzik azt is, hogy az üzemi demokrácia különböző kérdéseiről hozott minisztertanácsi és SZOT közös határozat végrehajtását minden intézkedéssel előmozdították-e az illetékesek. Vizsgálják, hogy az ár- és közgazdasági szabályozók miként hatottak a termelési együttműködésekre, az exportra. tűk, szörtarisznyamarhákkal, s mint ahogy gazdasági helyzetünk kötelezően előírta, általános a tagok hitetlenkedésével. Valami fogódzó kellett, pénzre volt szükségünk. Fölfedeztem egy darázskövet a köleshántolóban, ami éppen nem működött. Nosza, egy kis átalakítással hozzáláttunk árpagyöngyét őrleni. Ezért háromszor annyit kaptunk, mint a kezeletlen szemtermésért. Jött a bankó, s a korpától a tehenek is kezdtek jól tejelni. Most tízezer sertést hizlalnak a közös gazdaságban, és legalább ennyi kerül ki a háztájiból. Hatszáz tehenük. 1600 anyajuhuk van. Árbevételük meghaladja a félmilliárdot. Senki sem vonhatja kétségbe az elért sikereket. Mégis úgy tűnik, az idő meghaladta Szabó Ferenc nézeteit, miszerint meg kell tudni élni a klasz- szikus mezőgazdaságból, ha azt jól csinálják? — A legutóbbi időkig ragaszkodtam ehhez az állásponthoz. Ma már tudom, ipar, kiegészítő tevékenység nélkül nem fejlődhetünk. — Makacs embernek tartja magát? — Tagadhatatlan, sok konfliktusom volt a 25 év alatt, de mindig igyekeztem meghallgatni a tagok és a beosztott vezetők véleményét. Nem tagadom, vitatkoztam egy-két dologban az irányító szervek képviselőivel. Ma sem értek egyet azzal, hogy a szövetkezet belső törvényeit, amelyek jobban védték a közös tulajdont, miért kellett megszüntetni, és egy nagyon bonyo• Az ok, az alap, amiért most önt felkerestük: elkészült a megyei pártoktatás középtávú, 1981 és 1985 közötti időszakra vonatkozó terve. Milyen folyamat része ez a dokumentum? — A párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat alapján a Központi Bizottság 1976 októberi határozata megfogalmazta a pártoktatás, a pártpropaganda fejlesztésének irányát, feladatait — hosszú távra. Ezek közül, emlékeztetőül, most csak néhányat emelnék ki. Követelmény az oktatás minőségének javítása, színvonalasabb, meggyőzőbb oktatási módszerek alkalmazásával. Fontos cél a dialektikus szemlélet általánossá tétele, mely segítségével összefüggéseiben lehet értékelni a dolgokat; múltat, jelent, jövőt, egységben lehet áttekinteni; elkerülni a veszélyt, hogy egyes tényeket összefüggéseiből kiragadva értékeljünk. Feladatunk a marxizmus klasszikusainak alaposabb oktatása, tanulmányozása. Nem azért, hogy a nagy gondolkodók betű szerinti idézését kívánjuk, hanem azért, hogy műveikből a marxista szemléletű következtetést, vizsgálati módszert sajátítsák el a hallgatók. • Miért, milyen célok elérésére dolgozták ki a mostani ötéves tervezetet? — Mindazok, amiket előbb ismertettem — és azok is, melyekről most nem esett szó —, olyan feladatok, melyek megoldása nemcsak egy ciklusra kitérjedő munkát ad. A párt XII. kongresszusa a program- nyila tkózat alapján 5 évre meghatározta a még a párt előtt álló feladatokat. E feladatok megvalósításának elősegítését kell szolgálni a pártoktatásnak is. Ezért fogadott el a Politikai Bizottság, majd a megyei párt-végrehajtóbi- bizottság ilyen tervet. Jelenleg a járási-városi végrehajtó bizottságok készítik a maguk középtávú tervét. O Mennyiben változtak tehát ezek az arányok? — Az előző és jelenlegi időlult eljárási rendszert, alkalmazni a kollektíva érdekeit sértő magatartásra. Mégsem panaszkodhatok, a legfontosabb dolgokban mindig kiálltak mellettem az ügyeinkben illetékes pártvezetők. A január végi ceglédi határt, az ősszel vetett búzát jótékonyan védi a frissen esett hó. Szabó Ferenc, a negyed- százada elnökösködő gazdaság vezetője bizonyára szeretné megismételni a tavalyi eredményt: a rekordtermést a gabonából. Amikor az elmúlt nyáron Jugoszláviában a szabadkai és újvidéki búzafajtákat. kalászosokat tanulmányozták, úgy tűnt, megjegy- zett néhány bácskai titkot, idehaza is hasznosítható mező- gazdasági ismeretet... — Érdemes volt ezért a szövetkezetért, az itteni közösségért dolgozni. Tudom, hogy amivel mi hozzájárultunk az ország kenyeréhez, az ellátáshoz, az csak csepp a tengerben. De egészen biztosan részünk van abban, hogy ma jobban élünk, mint negyedszázaddal ezelőtt. A ceglédi Lenin Tsz két gazdasági társaságot is alakított az elmúlt időszakban. Valószínű. véletlen csupán, hogy az egykori gépállomást. Szabó Ferenc első ceglédi munkaadójának utódját vásárolták meg öt másik gazdasággal együtt, hogy most már egy nagyobb táj legkorszerűbb speciális berendezéseit, járműveit javítsák a megnagyobbodott, szakosított telephelyen. Valkó Béla szakban is kiemelten foglalkozunk a gazdaságpolitikai kérdésekkel a propagandamunkában. Ezt indokolja, hogy a gazdasági munka a szocializmus építésének egyik alapvető meghatározója. A fejlődés növekvő követelményei és ugyanakkor nehezebb feltételei miatt az elkövetkező években a szokásosnál is nagyobb figyelmet kell fordítani az e téren jelentkező feladatok megítélésére, megmagyarázására. O Gondolom, a társadalom- politikai kérdések sem kerülnek teljesen háttérbe. — Természetesen nem, már csak azért sem, mert a gazdasági kérdéseknek vannak társadalompolitikai következményei is, amelyekre ugyancsak választ kell adni. Ezzel is segíthetjük a gazdasági előrehaladást, hisz a gazdaságpolitikai és társadalompolitikai kérdések összefüggnek. Itt van például a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének kérdése. Ennek fórum- és intézmény- rendszerét az elmúlt években jószerint mindenhol létrehoztuk. Most megállapítható: ez tulajdonképpen a könnyebbik munka. Ezek tartalmi munkájának fejlesztése kevésbé látványos, de jóval nehezebb. A formális elemek leválasztása, a valóban érdemi tevékenység — tudati fejlettségtől, politikai tájékozottságtól, ismeretanyagtól is függ. Ez kempny munkát követel és a pártoktatásnak is elő kell ezt segíteni. •Említette az elmélet kapcsolatát a gyakorlattal. Menynyire tudja megválaszolni a pártpropaganda, a pártoktatás a mindennapok során gyakran felmerülő, társadalmi problémákat érintő kérdéseket, nézeteket, véleményeket, alaposan és naprakészen? — A társadalom alakulását meghatározó tények, jelenségek vizsgálatát tudományos alapossággal végzik az erre hivatott intézetek. A kutatások kiérlelt eredményeit kell beépíteni propagandamunkánkba. Ez nem kis mértékben a propagandista felkészültségén múlik. Mint ahogy az elméleti válaszoknak a helyi, adott problémára lefordítása is elsősorban az ő feladata. Általában tudunk szólni jogosulatlan előnyszerzésről, általában tudunk vitatkozni a kispolgári életformáról — ha azonban konkrét jelenségről van szó: nem mindig elegendő az általános érvrendszer és központi felkészítés. A központi oktatási tematika azonban ad lehetőséget helyi kérdések megvitatására. Hogyan élnek ezzel? Ugyancsak a propagandistán múlik. Q Ügy tűnik, rájuk igen sok munka hárul. Meg tudnak mindennek felelni? — A káderképzésben, tömegpropagandánkban felső-, illetve középfokú politikai képesítésű emberek dolgoznak. Tudjuk, a papír, a képzettség önmagában nem mindig elég. Ha igazát — feltételezve természetesen, hogy a propagandistának van igaza — nem tudja kellő meggyőződéssel, érvvel, dokumentummal, eszmei argumentummal alátámasztani: könnyen háttérbe szorulhat. A jelenlegi propagandistagárda jó. Oktatási Igazgatóságunkon évente 150-en felső-. 700-an középfokú politikai képesítést szereznek. Ez így van már egy évtizede. Még ha tudjuk is, hogy az itt végzettek jó része nem propagandistaként dolgozik tovább, a többiek így is megfelelő törzset alkotnak. • Hogyan lehet a propagandistákat még alkalmasabbá tenni az összetett, nehéz feladatok ellátására? — A politikai oktatásnak sajátos pedagógiai, módszertani kérdései is vannak. Olyanok melyek megválaszolásához nem elegendők a másféle felnőttképzésben szerzett tapasztalatok. Oktatási Igazgatóságunk ezért is hozta létre pedagógiai és módszertani tanszékét. Feladata: a szakmailag jól felkészült propagandistáknak olyan pedagógiai képzést adni, mellyel munkájuk jobbá és hatékonyabbá válhat. Ez a képzés, talán nem kell hangsúlyoznom, ugyancsak minőségi változást jelent. Régebben örültünk annak, ha a propagandista elméletileg jól felkészült. Most megkérdezzük: hogyan adja tovább tudását. • A középtávú tervből egy mondat: a káderképzés mind jobban alkalmazkodik a megye szükségleteihez. Mit jelent ez a gyakorlatban? ____ — Az oktatási formák rendszere akár a káderképzést, továbbképzést vagy a tömegpropagandát nézzük, elég sokszínű. Az illetékes pártszervek döntenek abban hogy egy-ery adott évben milyen oktatási formát szerveznek, figyelembe véve a feladatokat, igényeket, szükségleteket, az ott dolgozók munkájának jellegét. Így például pedagógusok körében nyilván nem szorgalmazzuk a gazdaságpolitikai kérdések tanfolyamának szervezését, vagy gazdasági területen dolgozóknak nem az esztétika tanulmányozását javasoljuk. •A szakosítók elvégzése egy idő óta nem „jár” főiskolai diplomával. Milyen hatással volt ez az intézkedés a jelentkezésekre? — Korábban bizony akadtak diploma- és — mit tagadjuk — tanulmányiszabadság-gyűj- tők. Jelentkezésükét, főleg, ha kiderül: beosztásuk, munkakörük nem indokolja, ilyen irányú képzésüket —, nem ogad- tuk el. Jelenleg a jelentkezők száma — mert az előbbiek immár nem próbálkoznak — valamivel kevesebb, a felvetteké azonban ugyanannyi. Az ő pályázatukat munkahelyük, párt- alapszervezetük is jóváhagyta, itt szerzett tudásukat közvetlenül hasznosíthatják. A szakosítót végzők most felsőfokú politikai képzettséget tanúsító bizonyítványt kapnak. O Az állandó, mégis változó feladatokhoz, célokhoz, melyekről korábban szólt, alkalmazkodik-e, esetleg szervezeti változással, a pártoktatás rendszere? — Négy évről háromra csökkent a felsőfokú politikai képzést adó szakosítók időtartama, megszűnt az államvizsga. Ezek nemcsak formai változások. Logikusabbá és — talán furcsa kifejezés oktatás esetében — hatékonyabbá válik e képzési forma. Például: ha valaki eddig filozófiai szakosítóra járt, két év filozófiatanulás után egy esztendeig politikai gazdaságtant, egy évig pedig munkásmozgalom-történetet hallgatott. Tette ezt akkor is, ha korábban tanulmányai során (hiszen erre a formára csak diplomások, illetve a marxista-leninista esti egyetem általános tagozatát végzettek jelentkezhettek) már esetleg vizsgázott ezekből a tárgyakból. Ezt az átfedést elkerüljük most. Harmadévben tovább szakosodhat a hallgató. Pl. a filozófia szakos hallgató választhat: szociológiát, etikát, művelődéspolitikát vagy valláskritikát. Az utolsó évben tehát olyan témát tanul, melyet mindennapi munkájában használhat, és mely érdeklődésének is megfelel. Befejezésül: fontos feladatunknak tartjuk a fentieken kívül, hogy az oktatás, a fog- 'alkozások légköre vitatko- zóbb, elevenebb legyen, aktív nézetösszecsapásokban alakuljanak ki a helyes vélemények — úgy, ahoay a mindennapok gyakorlatában. A. G. i
