Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

1981. JANUAR 21., SZERDA Heti jogi tanácsok xMrlav A Legfelsőbb Bíróság döntése Megilleti az aranygyűrű # Mit követelhet a bérlő? • A törzsgárdatagság alapján Járó juttatásról, annak törvényte­len megvonásáról. Olvasónk elpanaszolta, hogy 25 éves törzsgárda tag és a kollektív szerződés értelmében a pénzjutalmon felül, arany­gyűrű is járnia neki. A pénz­jutalmat kifizették, az arany­gyűrűt azonban nem kapta meg, kérését azzal utasították el, hogy a kifizetés előtt kilé­pett a vállalattól. Náluk ugyanis november 7-e alkal­mából ítélik oda a törzsgárda- tag címet. Olvasónk még a múlt év júliusában betöltötte a 25 éves munkaviszonyt, vi­szont novemberben már má­sutt dolgozik. Kérdezi: jár-e neki ez a juttatás? Amennyiben az olvasónk által előadottak valóban így szerepelnek a kollektív szer­ződésben, és a 25 éves mun- kaviszont is betöltötte, mi­előtt kilépett a vállalattól, ak­kor megilleti az aranygyűrű. A kollektív szerződés — amely jogszabály jellegű — munka- viszonyra vonatkozó szabály, és ennélfogva, ha nem ütkö­zik jogszabályba, kötelező ren­delkezéseket tartalmaz. Megítélésünk szerint nem ütközik jogszabályba a kol­lektív szerződés rendelkezése, így a vállalatnak ki kell adni olvasónk részére az arany­gyűrűt. Az a tanácsunk, hogy ha másként nem megy, fordul­jon a vállalati munkaügyi dön­tőbizottsághoz. • Megtchctl-e a bérlő, hogy bérbeszámítási jogán, önkényesen nem fizet lakbért? Olvasónknak saját háza van Pest környékén. Tíz év óta szeretne beköltözni házába és a bérlő lakáscsere-igényeit is támogatta. A bárlő azonban okkal, ok nélkül, kifogásokra hivatkozott, végül bíróságra került az ügy, és itt dől el majd, hogy a felajánlott cse­relakás megfelel-e a bíró gya­korlatban meghonosodott elő­feltételeknek. Amennyiben a bíróság megállapítja a lakás cserére való alkalmasságát, akkor kötelezheti a bérlőt a cserére. A bérlő azonban nem tehet büntetlenül olyan dolgot, hogy azzal a tulajdonosnak kárt okozzon. A tulajdonos el­mondta, hogy bérlője a múlt év szeptemberében levélben értesítette, hogy csőrepedés van, javíttassa meg a hálóza­tot. A bérbeadó nyomban sze­relőt küldött, a bérlő azonban előzetes értesítés ellenére sem engedte be a lakásba sem a tulajdonost, sem a szerelőt. Harmadszori kísérletezésre ju­tott be a vízszerelő a lakásba és a hibát elhárította. A bér­lő most olyan levelet írt a tulajdonosnak, hogy a szere­lő rosszul dolgozott, ezért ő megbízott egy szerelőt, és en­nek számláját le fogja vonni a bér összegéből. Arra is hi­vatkozott, hogy még egyéb munkákat is el kell végezni, és ha ezt a bérbeadó nem teszi, saját költségén elvégez­teti és a lakbérből ezt az ösz- szeget is levonja. A levélből megállapítottuk, hogy valóságuk esetén a bér­lő enyhén szólva önkényes magatartást tanúsít. A Polgá­ri Törvénykönyv és a lakás- rendelet tételesen felsorolja, melyek a bérbeadó és melyek a bérlő kötelezettségei. Az biztos, hogy a bérbeadó kö­teles -gondoskodni az állag- megóvásról, a központi beren­dezések üzemképes állapotáról. Ha olyan hiba keletkezik, amelyet a bérbeadó köteles kijavítani és további károso­dás veszélye áll fenn, a bér­lő köteles a bérbeadót a hiba kijavítására felszólítani, ha pedig az a károsodás elhárí­tásához szükséges, a méltány­talan megterhelést nem okozó MOZIMŰSOR JANUAR 22-TÖL 28-IG ABONY 22—85: A pap, a kurtizán és a magányos hő3* 26—27: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni BUDAÖRS 22—23: A versenyló elrablása 24—25: Naplemente délben* 26—27: Folytassa, cowboy! CEGLÉD, Szabadság 22—25: Az acél város titka (du.) Forgalmi dugó** (este) 26—28: Az elveszett kutya (du.) Psyché II.** (este) CEGLÉD, Mese 22—28: A csizmás kandúr CEGLÉD, Művész 22—28: Zenekari próba DABAS 22—23: A biztosan ölő sárkány Lady** 24—25: Robin Hood nyila 26—27: Kínai negyed* DUNAHARASZTI 22—23: Fogat fogért 24—25: A versenyló elrablása 26—27: Gengszterek sofőrje* DUNAKESZI, Vörös Csillag 22—23: Hölgyem. Isten áldja! 24—25: A korona elrablása 2G—27: Norma Rae DUNAKESZI, József Attila 22: Serpico* 25: Hölgyem, Isten áldja! 2G: Norma Rae 23: Sakknovella* ÉRD , 22 _23 és 25: Folytassa, cowboy! 26—27: Picasso kalandjai* FŐT 22—23: Annié Hall* 24—25: Száll a kakukk fészké­re** 26—27: Az árnyékbokszoló* GÖDÖLLŐ 22—25: Csapda az őserdőben (du.) Psyché I.** (este) 26—23: A hét dada (du.) A nyolcadik utas: a halál*** (este) GYAL 22— 23: Csontváry* 24—25: Kínai negyed* 26—27: Szerelem szieszta ide- jén*** MONOR 23— 25: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni 24— 25: Dandin György (du.) 26—27: Az acélváros titka (du.) 26—23: A pap, a kurtizán és a magányos hős* és és NAGYKÁTA 22—25: Zorro 26—27: Pantaleon és a hölgy­vendégek*** NAGYKŐRÖS. Stúdiómozi 22—25: A kis gömböc (du.) Érintés* (estei 25— 28: Koldus és királyfi (du.) San Babila egy nap­ja*** NAGYKŐRÖS. Arany János 22—25: Psyché II.** 26— 28: Forgalmi dugó** NAGYKŐRÖS, Toldi 24: Péntek, a bennszülött 28: Serpico* PILISVÖROSVÁR 22—23: Keresztül a nagy vízvá­lasztón 24—25: Hét tonna dollár 25: Adj pacsit, pajti (du.) 28—27: Lucky Lady** POMÁZ 22—23: Picassó kalandjai* 24—25: Hurrá, nyaralunk! 26—27: Modern Robinson családja RÁCKEVE 22— 23: Modern Robinson családja 21— 25: Picassó kalandjai* 23— 27: A versenyló elrablása SZIGFTSZENTMIKLÓS 22— 23: Robinson és a kannibá­lok (du.) e Naplemente délben* (este) 24— 25: Modern Robinson és családja 26—27: Egy kis indián (du.) örült nők ketrece** (es­te) SZENTFNDRE 22—25: Egy kis indián (du.) A nyolcadik utas: a halál*** (este) 26—28: Csapda az őserdőben (du.) Psyché I.** (este) TÁPIÓSZELE 22—23: Pantaleon és a hölgy­vendégek*** 24—25: Az anya, a lány és a szerető* 26—27: Zorro MAC Kultúr 22— 25: A vad hattyúk (du.) Norma Rae (este) 26—23: Hölgyem, Isten áldja! VÁC, Madách Imre 23: Viva, Mexikó! 24: A szakadék szélén* VECSÉS 23— 25: Sakknovella* 24— 25: A kis postáslány (du.) 23—27: Hurrá, nyaralunk! (du.) 25— 23: Gyilkos a tetőn** * Csak 14 éven felülieknek. ** Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. intézkedéseket a bérbeadó költségére megtenni. A lakás- rendelet 57. §-ában meghatá­rozott módon jogosult azon­ban a bérlő eljárni. E szerint: ha az ott közölt határidőben nem tesz eleget a bérbeadó kötelezettségének — lakásberendezés felújítását vagy cseréjét 30 napon belül, egyéb munkát pedig egy éven, illetőleg az épület felújításá­val összefüggésben 2 éven be­lül —, illetőleg nem vállalja, hogy határidőn belül elvégzi, akkor végezheti el a bérlő a szükséges munkákat a bérbe­adó helyett és költségére. A bérlő költségeinek teljes megtérítését bérbeszámítás út­ján akkor igényelheti, ha „V a lakás átadásakor ész- lelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó helyett gondoskodott: l»t a bérbeadót terhelő olyan ” egyéb munkákat végezte­tett el, amelyek költségeinek megtérítését egy összegben nem igényelheti; A állami lakásban egyedi 7 gáz- vagy elektromos fű­tő-, illetőleg melegvíz-szolgál­tató berendezést szereltetett fel. A bérlő a bérbeszámítási igényét akikor igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azon­nali beavatkozást igénylő munka elvégzéséről gondosko­dott, és a költségek egy összeg­ben való megtérítése a bér­beadónak méltánytalan meg­terhelést nem okoz. Egyébként szükséges az elő­zetes bejelentés, hozzájárulás és ha a bérbeadó mindezek ellenére nem intézkedik, ak­kor a lakásrendelet 57. §-a ér­telmében jogosult a bérlő el­járni. Ha a bérbeadó a be­számítást vagy a beszámítani kívánt összeget kifogásolja vagy pedig 15 napon belül nem nyilatkozik, a bérlő a bíróság­tól kérheti a beszámítás jo­gosságának és mértékénél: megállapítását. A bíróság jog­erős határozatáig csak a bérbeadó által elismert össze­get szabad beszámítani. Dr. M. J. Az újítási díjról Egy vállalat szerelője újí­tási javaslatot nyújtott be, amit elfogadtak és az Or­szágos Találmányi Hivatalnál szabadalmaztattak. A megol­dást egy készülék gyártására alkalmazzák. Hasznosítási szerződést kötöttek, amelyben a díjazás módját rendezték. A szerelő azonban kevesellte A kisiparosok közületi munkáinak kiegyenlítése Megváltozott a jövedelemadózás Az általános jövedelemadó­jogszabály január 1-én ha­tályba lépett új rendelkezései következtében változott a kis­iparosok közületi munkáival kapcsolatos átutalások és az adatszolgáltatás rendje. A Pest megyei Tanács pénzügyi osz­tálya az alábbiakban hívja fel a közületek figyelmét a vál­tozás lényegére: A közületi szervek kisiparos foglalkoztatása esetén eddig meghatározott módon fizethet­ték ki az ipari tevékenység ellenértékét. A jogszabály níó- dosítása folytán ez a rendszer változott. Január 1-töl az ipa­ri tevékenység után kifizetett ellenértékét — a lakásépítő­fenntartó, garázs, üdülőszö­vetkezetek kivételével —min­den közületi szerv, beleértve a költségvetési szerveket is, a kisiparos telephelye szerinti adóközösséghez köteles átutal­ni, ha az összeg az ezer fo­rintot eléri. (Peat megyei te­lephelyű kisiparos esetén a Budapesti Adóközösséghez.) Részletekben történő kiegyen­lítésnél a végösszeg az irány­adó. Változott az adatszolgáltatás rendje is. A közületi szervek, ide ért­ve a költségvetési szerveket is, a munkaviszonyon kívüli te­vékenységért az év folyamán magánszemély részére teljesí­tett, együttesen ötszáz forintot meghaladó kifizetésekről — amelyek nem tartoznak az úgynevezett levonásos adók alá —, a következő év január 15-ig ' kötelesek külön-külön kiállított adatlappal adatokat szolgáltatni a telephely sze­rinti elsőfokú hatóságnak. A kisiparosok és magánke­reskedők esetében ez a ható­ság a telephely szerinti ille­tékhivatal: Pest megyei Ille­tékhivatal, 1022 Budapest, II. Rét u. 3. Hasonló módon kötelesek adatot szolgáltatni a nagyke­reskedelmi tevékenységet foly­tató vállalatok a kisiparosok­nak és magánkereskedőknek eladott áruk «ellenértékéről. E szabályokat az 1981. ja­nuár 1-ét követően kiutalásra kerülő összegek (eladások) esetében kell alkalmazni. Minderről a Pénzügyminiszté­rium lapjában részletes közle­mény jelenik meg a közeljö­vőben. amit kapott és további 23l ezer forint találmányi díj fi­zetéséért pert indított. A vállalat azzal védekezett, hogy a találmányt nem hasz­nálja fel. Ezt a védekezést azonban a kihallgatott mű­szaki szakértő megcáfolta. Végső fokon az ügy a Legfel­sőbb Bíróságon dőlt el, amely a vállalatot — a már folyósí­tott újítási díj beszámításával _ további 210 ezer forint megfizetésére kötelezte. Mint az ítélet indokolásából kiderült, a Legfelsőbb Bíróság bizonyításkiegészítést fogana­tosított, a szabadalmi igény­pont értelmezésére pedig az Országos Találmányi Hivatal­tól véleményt szerzett be. Eszerint a gyártott készülé­keknél a szerelő újítását al­kalmazzák. A Legfelsőbb Bí­róság még rámutatott arra, hogy a felek megegyeztek: amennyiben a szabadalmi ol­talmat megkapják, a díjazás idejére és módjára szerződést kötnek. Bár ez nem történt meg, a hasznosítási szerződés­nek a díj összegére vonatkozó része a találmányi díjra is irányadó. Tíz nap rendeletéiből Az államigazgatási és az igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyának egyes kér­déseiről a 63/1980. (XII. 29.) MT., és a 64/1980. (XII. 29.) MT. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 99. szám.) A belkereskedelem hálózati dolgozói alapbérének megálla­pításáról a 33/1980. (XII. 29.) Mü. M.-Bk. M. rendelet ren­delkezett ugyanitt. A bányászatban foglalkozta­tott dolgozók kiemelt lakás- ellátásával a 16/1980. (XII. 30.) NIM—ÉVM—PM—Mü. M. rendelet foglalkozik. (Magyar Közlöny 100. száma.) Kiegészítés: „Az útiköltsé­gek jogosságának elbírálásá­ról” szóló, lapunk január 14-i számában a Mü.M és a SZOT állásfoglalásának csak az egyik része jelent meg. Ez té­vedést okozott az értelmezés­ben. Ugyanis a 33/1951. (I. 31.) MT. számú rendelet 36. §. (3) bekezdés arról rendelkezik, hogy az útiszámlához csatolni kell a felszámított költségek jogosságának elbírálásához szükséges igazolásokat. E rendelet helyes alkalma­zása értelmében, ha a belföldi hivatalos kiküldetésben levő dolgozó gépjárművében véle együtt más személyek is utaz­nak küldöttként, térítés csak a gépjármű tulajdonosának jár. A vele együtt utazókat utazási költség hiányában té­rítés nem illeti meg. A munkáltatóknak az uta­zási költségek elbírálásakor a menetjegy bemutatását meg kell követelniük. Enélkül té­rítés tehát nem jár a kikül­dött dolgozó részére. Nemcsak a nyugdíjasokat érinti (1.) Hogyan módosultak a szabályok? A sajtó, a rádió és televízió ismertették az elmúlt hetek­ben az Elnöki Tanács és a Minisztertanács rendelkezéseit egyes társadalombiztosítási szabályok módosításáról. A változások iránt igen nagy az érdeklődés, sokan kérdezik a változtatások indokait, és azt is, hogy nem várható-e további, lényeges módosítás. A nyugdíjalap kiszámítása A nyugdíjrendszerrel kap­csolatos szabályok nagyoob részé elsősorban azokat érinti, akik még a nyugdíjazás előtt adnak. Az aktív keresők kö­rében a nyugdíjazásit megelő­ző 5—10 évben érthető módon megnő az érdeklődés a nyug­díjazás kérdései iránt. Az ak­tív keresők körében a legna­gyobb érdeklődést az váltotta ki, hogy módosult a nyugdíj­alap kiszámítása. Eddig a nyugdíj alapjául szotgálo munkabérátlag meghatározá­sánál flgyeiemoe kellett venni a munkaviszony alapján járó mindazon juttatásokat, ame­lyek járulékkötelesek, ame­lyekből tehát a dolgozóktól nyugdíjjárulékot vontak le. Ez az eljárás annyiban válto­zik, hogy az 1980. december 31-ét követően kifizetett juta­lom összegéből az e nélkül számított kereset legfeljebb 10 százaléliát kitevő részt lehet figyelembe venni. Ez a ren­delkezés nem vonatkozik a bányászati hűségjutalomra, a törzsgárdajutalomra, a szo­cialista munkaversenyben el­ért eredmény elismeréseként kapott jutalmakra, a vezetői érdekeltségi rendszer kereté­ben központi szabályozás alapján kifizetett összegre és az egyéni kitüntetésekkel járó jutalmakra. Ismeretes, hogy a nyugdíj­alapot a nyugdíjazást megelő­ző 5 év legkedvezőbb 3 évé­ben kifizetett bérek szerint számítják. A 10 százalékos Korlátozás ugyanerre az idő­szakra vonatkozik. Ha tehát egy dolgozó az említett 3 év közül 2 évben a kereset 5 százalékának megfelelő jutal­mat kapott, a 3. évben az évi bér 20 százalékának megfelelő jutalom fér bele a nyugdíj alapjául szolgáló kereset 10 százalékos mértékébe. Az intézkedés nem vissza­menőlegesen lép életbe. Ha tehát valaki 1981 végén megy nyugdíjba, akkor az 1979 és 1980-as években kifizetett ju­talmat korlátozás nélkül fi­gyelembe lehet venni. Sokszor előfordult, hogy a nyugdíjazás előtt indokolatla­nul nagy összegű jutalmakat fizettek ki. Ez ellentétes a munka szerinti elosztás köve­telményével és indokolatlanul növeli a nyugdíjkiadásokat. A jogszabály módosításától vár­ható, hogy az ilyen jellegű, lényegében a nyugdíj feleme­lését célzó és a végzett mun­kától független kifizetések háttérbe szorulnak. Húszéves szolgálati idő • A nyugdíjalap kiszámítását érinti az a rendelkezés, amely szerint a tárgyjutalom össze­gét figyelmen kívül kell hagy­ni. Ebből az is következik, hogy a tárgyjutalom összege után nem kell nyugdíjjárulé- kot, levonni. További lényeges változás a nyugdíjjogosultsághoz mini­málisan szükséges 10 évi szol­gálati idő 20 évre való fel­emelése. A 10 év előírása lo­gikus volt évtizedekkel ezelőtt, amikor az aktív kordáknak jóval kisebb hányada vállalt rendszeresen munkát. Ma már a munkaképes korúak döntő többsége részt vesz a társadal­milag szervezett munkában. Ez indokolta a 10 érves minimum felemelését. A nyugdíj össze­ge a munkabértől és a szol­gálati időtől függ. Sok esetben az alacsony nyugdíj megálla­pításának döntő oka az ala­csony szolgálati idő. Nyugdíjpótjék — baleseti táppénz A szolgálati időminimum fel­emelése fokozatosan lép élet­be, gyakorlatilag 1990-től. Eb­ben az évtizedben még 10 évi szolgálati idővel is nyugdíjba lehet menni. Jelenleg évente 20—25 ezerre tehető azoknak a száma, akik 20 évnél alacso­nyabb szolgálati idővel érik el a nyugdíjkorhatárt. Ez elég jelentős nagyságrend. Való­színű, hogy 1 évtized múlva ezek száma lényegesen kisebb lesz, tehát kevesebb embert fog az intézkedés érinteni. 1981. január 1-ével nem fizikai munkakörökben nem lehet jogot szerezni a to- vábbdolgozásra ösztönző, 3 százalékos nyugdíjpótlékra. Ezt a nyugdíjpótlékot az elmúlt évtized elején vezette be a kormányzat. Ismeretes, hogy akkor hazánkban munkaerő- hiány volt, és ez indokolhatta a továbbdolgozás ösztönzését. Időközben a munkaerő- hiány mérséklődött, feltételez­hetően a tervidőszak folya­mán normális egyensúlyi ál­lapot jön létre. Ilyen körül­mények között már nem lát­szott indokoltnak a korhatá­ron túli foglalkoztatás köz­ponti szabályozása. Emellett szólt az is, hogy egyes értel­miségi pályákon kismérték­ben nehezebbé vált a pálya­kezdők élhelyezkedése. Ha a szellemi dolgozók a nyugdíj- korhatár betöltése után nyug­díjba vonulnak, ez könnyíthet a pályakezdők gondjain is. Mindez nem jelenti azt, hogy­ha egy értelmiségi pályán dol­gozó erőt érez magában a korhatár után is a munkához — és ezzel munkáltatója is egyetért — nem dolgozhat to­vább. Tovább dolgozihat, jogai a munkaviszonyban állók jo­gaihoz képest semmit nem csökkennek, pusztán a köz­ponti ösztönzés megszüntetésé­ről van szó. Ez az intézkedés sem lép visszamenőleg hatályba. Ha tehát valaki nem fizikai mun­kakörben 1981. január 1-én már három évet túldolgoz, és csak 1981. december 31-én megy nyugdíjba, akkor a 4 évből 3 év után (1980. XII. 31-éig bezárólag) jogosult az ösztönző nyugdíjpótlékra. Nem társadalombiztosítás, hanem jogszabály rendelkezik a baleseti táppénz, illetve kár­térítésről. Ez is az aktív ke­resőket érinti. Korábban az volt a helyzet, hogy üzemi bal­esetnél a táppénz összegét kár­térítéssel egészítették ki a dol­gozók teljes keresetére. A kártérítési eljárás nagyon sokszor hosszadalmas volt. 1981. január 1-től a biztosított­nak járó baleseti táppénz a napi átlagkereset teljes össze­ge. A táppénz és a kereset közötti különbözetet tehát nem kell külön kezelni, a dolgozó ezt a 100 százalékos táppénz­ben automatikusan megkapja. Dr. Rózsa József, a Mü.M szociálpolitikai főosztály vezetője (Folytatás számban.) a január 28-i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents