Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-21 / 17. szám
1981. JANUAR 21., SZERDA *Mrhw 3 Elsődleges a gazdaságosság A MÉM Műszaki intézet tervei lakáskarhanfariás, kámfor sí fás Mennyi jut tatarozásra? = Nem túlzás azt állítani, hogy a Pest megyei városok | többsége szinte újjászületett az elmúlt esztendőkben. | Lakótelepek nőttek ki a földből, korszerű otthonhoz | juttatva tízezreket. A gyors ütemű építkezés mellett | azonban kevesebb energia jutott a régi lakások felújí- I tására, korszerűsítésére, s így — ahogyan azt a szak- | emberek mondják —, állaguk alig javult. Ellenkezőleg! | Az 1981-es népgazdasági terv szerint idén — számí- P tásba véve a korábbi szűkösebb lehetőségeket —, keve- = sebb pénz jut az új lakások építésére, de különösen a | nagyvárosokban arányosan több a meglevőek karbantar- I tására, felújítására. i Mi a helyzet a Pest megyei városokban? Erről érdsk- ! lődtünk Cegléden, Százhalombattán, Vácott és Nagykő- I rösön. Szervezeti változások Önállóság A gazdaság irányításának fejlesztésével és a hatékonyság fokozódó követelményeivel összhangban napirendre került a vállalati szervezetek felülvizsgálata és korszerűsítése. Mint ismeretes, eddig megszűnt öt nagy gazdálkodó szervezet, mégpedig a boripari, a cukoripari, a dohányipari, a szénbányászati és az útépítő tröszt, az ezekhez tartozó vállalatok teljes jogi és gazdasági önállóságot nyertek. Néhány nagy- vállalat is megszűnt, melyeknek gyáregységei önállósultak, jó néhány nagyvállalatból pedig egy-egy gyáregység vált le és önálló vállalatként működik tovább. E folyamatról a pénzügyminisztériumban elmondták: a magyar gazdaság, s főképpen az ipar vállalati, szervezeti osz- szetételéről, a nagy- és kisvállalatok szerepéről, arányáról folyó eszmecsere változó intenzitással voltaképpen az 1960- ag gazdasági reform óta napirenden van. Az arányosabb, rugalmasabb vállalati szervezeti struktúra kialakításának csak egyik módja a trösztök, vállalatok átalakítása. Nem kevésbé fontos új, kisebb vállalatok, vállalkozások létesítése azokon a területeken, ahol ezek hiánya különösen nagy feszültségeket okoz. Gyermekintézmények. Bölcsődék, óvodák, iskolák. Megannyi gond és állandó törekvés. hogy az igények és a lehetőségek feszítő ellentmondásai, ha lassan, ha lépésről lépésre is, de feloldódjanak. Az 1987-ben bevezetett gyermekgondozási segély országosan enyhített a bölcsődei helyzeten, s az 1973-as népesedéspolitikai párt- és kormányhatározat, mely tovább emelte a segély összegét, szintén hozzájárult ahhoz, hogy mérséklődjék a zsúfoltság a bölcsődékben. De valójában csak mérséklődött. A tapasztalat ugyanis az, hogy általában egy-másfél évig veszik igénybe a gyest az anyák. így a gond továbbra is gond, a hely továbbra is kevés maradt. Behatárolt lehetőségek Pest megyében különösen nehéz a helyzet, a főváros és környéke — elsősorban az agglomerációs körzetek — vonzása következtében változatlanul nagyon sok fiatal áramlik ide, s a gyermekintézmények iránti igény még erőteljesebben jelentkezik. Ezer bölcsődés korú gyermekre Pest megyében 70,6 hely jut, ez pedig az országos átlaghoz viszonyítva (1000 gyermekre 123 hely) bizony nagyon nagy lemaradást jelent Macher Józsefné, Csíz a Ernőire, Marköczy Sándorné megyei vezető óvónőkkel beszélgetek. — Ezek a legfrissebb adatok? — Igen, Pest megyében jelenleg 84 bölcsőde van. Területi eloszlásuk nagyon egyenetlen. A dabasi járásban például csali egy működik, Bugyi községben. Érden például 1980-ban adták át az első bölcsődét, Budaörsön viszont három van, igaz, hogy még ez is kevés! — Korszerűek a bölcsődék? — Általában. Még a más célra emelt épületekből kialakítottak is megfelelnek az előírásoknak. Egyébként ezekből van több a megyében. — Milyen változás várható a jövőben? — Ha nem is a megfelelő mértékben, de biztosított a fejlődés üteme és a jelenlegi 3577 bölcsődei hely 1986-ra várhatóan 4452-re emelkedik. De természetesen nem szabad csak a jószerencsére: közA MÉM gödöllői Műszaki Intézetében összeállították az idei év legfontosabb kutatási témáinak jegyzékét, s a szakmai főosztályok által megfogalmazott feladatok végrehajtásának részleteiről, a megvalósítás hogyanjáról rövidesen dönt az intézeti tudományos tanács. Dr. Bánházi Gyula igazgató tájékoztatása szerint 1981-ben két központi kérdés köré csoportosíthatók az intézet kutatási témái, mégpedig az energiatakarékosság és a gazdaságosság nfódszereinek feltárása határozza meg tevékenységüket. A több mint tíz központi kutatási program között szerepelnek például az energia- gazdálkodás racionalizálásának közgazdasági problémái, a nedves kukorica tartósításának és feldolgozásának kérdései, valamint a kukorica-betakarítási eljárások közgazdasági értékelése, különös tekintettel az energiafelhasználásra a különböző üzemi körülmények között. További feladataik között szerepel a melléktermék-felhasználás gazdaságosságának vizsgálata, a nyesedékhaszno- sítási módszerek kidolgozása, valamint a kereskedelmi áruként hasznosított széna és szalma betakarításának gépesítése. Az intézet évről évre sok ponti — országos, megyei szintű — fejlesztési programra várni a jövőben sem, hiszen a városok, községek a helyi erők összefogásával nagyon sokat tehetnek önmagukért. És valóban! A lehetőségek, melyek megyei szinten, általánosságban nagyon behatároltak, s a statisztikai adatok szerint nem éppen a legideá- lisabbak, egy-egy község esetében jó gazdálkodás és szervezés, valamint az ügybuzgalomból adódóan valódi, nemegyszer látványos eredményeket hozhatnak. És íme egy példa: Hatalmas, L-alakú, kétszintes modern épület, 5 és fél milliós beruházás. Ez az új bölcsőde. És ami igazán figyelemre méltóvá teszi ezt a létesítményt, az, hogy a legkorszerűbb megoldásokat alkalmazták, melyek egyúttal a leggazdaságosabbnak is bizonyultak. Ez a bölcsőde már egy olyan előrelátó szemlélet produktuma, amelynek jegyében a közvetlen napi igényeken túllépve, hosszú távra terveznek. A bölcsőde kétszintes, de a tetőteret úgy építették, hogy szükség esetén alkalmas legyen további helyiségek kialakítására. Vagyis a következő évek igényeinek megfelelően, tovább tudják növelni a helyek számát. Hogyan sikerülhetett egy év alatt tető alá hozni ezt a drága beruházást? Az üzemek segítsége — Saját költségvetési üzemünk tervezté — mondja Kelemen Gábor, a tanács építésügyi főelőadója — és ők voltak a kivitelezők is. Azonkívül mindenki összefogott! A PEVDI önköltségi áron és soron kívül legyártotta az összes ajtót, ablakot, önköltségi áron adta a padlófűtéshez szükséges 10 kilométer hosszú fűtőcsővezetéket. A Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat a téglával járult hozzá az építkezéshez. Bizonyos szakmai munkákat kisiparosok végeztek, gyorsan, pontosan. — Padlófűtés?!... — Bizony, ez az egyik büszkeségünk. — Nem túlzás ez? — Nem. Ez a leggazdaságosabb. legésszerűbb és bátran mondhatom, a legkorszerűbb megoldás. — Miért? — A radiátoros fűtésnél (de új gép és géprendszer kifejlesztésével, illetve a másutt konstruált gépiek teljes körű vizsgálatával és minősítésével segíti a mezőgazdasági munkák korszerűsítését, hatékonyságának javítását. Idei feladataik során foglalkoznak majd a folyékony műtrágyák kezelésének és kijuttatásának gépesítésével, a tojóházak automatikus tojásgyűjtésének és csomagolásának problémáival, valamint vizsgálni fogják az IH—Rába 3588 típusú nehéz univerzális traktort és ennek munkagéprendszerét. Szintén a fejlesztési feladatok közé tartozik a forgatás nélküli talajművelés géprendszerének kialakítása is. Mivel a mezőgazdaságban is elsőrendű kérdés, hogy a drága gépieket nemcsak megvásárolni és üzemeltetni, hanem karbantartani, ellenőrizni is kell, nagy fontossággal bír a diagnosztikai ellenőrző hálózat kiépítésével, a műszaki-technikai előfeltételek megteremtésével foglalkozó téma is. Bár az intézetben már az idei feladatok megoldásán dolgoznak, emellett rövidesen számot adnak a tavalyi évről is. A tervek szerint február 2-án és 3-án az Agrártudományi Egyetemen széles körű tájékoztatót tartanak 1980 kutatási eredményeiről. W. B. minden más fűtési módnál) a padló körül a leghidegebb a levegő és fölfelé emelkedik fokozatosan a hőmérséklet, tehát éppen ott, ahol a melegnek már semmi gyakorlati haszna nincs. A padlófűtés viszont teljesen egyenletes hőelosztást biztosít. Ha 22 fokos meleget akarunk,^ pontosan 22 fokra kell a levegőt felfűteni, míg ez a hagyományos eljárásnál azt jelenti, hogy legalább 3—4 fokkal többre kell, vagyis több energiát fogyasztok ugyanannyi hőmérsékletért. És még egy: gyermekintézményeknél, ahol a gyerekek a földön csúszkálnak, játszanak, nem is lehet ideálisabb megoldást elképzelni. Csupa csempe, világosság A beszélgetésből kiderült, hogy a speciális Egertherm üvegezésű hőszigetelt ablakok és ajtók is a további gazdaságos üzemeltetést szolgálják. A bölcsőde tehát nemcsak határidőre készült el, hanem kiváló minőségben is: csupia csempe, ablak, napfény, tágasság. Jelenleg 75 gyermeknek ad helyet, de a négy nagy foglalkoztató, ahol 30—30 gyermek számára van hely, még nincs tele. Ami tehát a legfontosabb: Solymáron nincs bölcsődei gond. Cegléd A Városgazdálkodási Vállalat igazgatója Túri László arról tájékoztatott, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban ösz- szesen 25 millió forintot, tehát átlagosan évenként ötmilliót fordítottak erre a célra. A lakóház felújítására költhető pénzek túlnyomó részét minden esztendőben az állami támogatás tesz ki. Így van ez az idén is, bár most a központi alapból nyújtott segítség csak 2.8 millió forint. Ezt egészítik ki a lakbérekből származó bevételekkel, s tavalyról is átmentettek egymillió forintot. Így be tudják fejezni Cegléd központjában a Teleki utca 11. szám alatt található, műemlék- jellegű, a városkép szempontjából fontos épület renoválását. összesen 14 lakás és 5 egyéb középület tatarozására jut pénz, együttesen 8 millió 200 ezer forint, ami az 1095 tanácsi bérlakáshoz képest bizony meglehetősen alacsony arány. SsásbssIombaUa Magyar István építési osztályvezető elmondta, hogy fal- méréseik szerint a kétezer tanácsi bérlakásnak a következő . esztendőkben, körülbelül a hatvan százaléka szorul részleges vagy teljes felújításra. Az előzetes, tehát még jóvá nem hagyott tervek szerint a következő öt esztendőben el is tudják végezni ezt a tetemes munkát, várhatóan 45 milliót költhetnek erre a célra. Idén azonban mindössze 3 millió forint áll rendelkezésünkre. Ebből kell gazdálkodniuk. Nagykőrös A nagykőrösi városi tanács műszaki osztályán azt a tájékoztatást kaptuk: egyelőre nincsenek pontos adataik arról, mennyi pénz is jut a lakások karbantartására, felúj íA Papíripari Vállalat szentendrei papírgyárában —mint a főmérnöke, Balázs András tására, illetve komfortosítására. — Tény, hogy valamivel könnyebb helyzetben vannak, mint a többi város, hiszen mindössze 651 lakással kell törődniük. Az elmúlt esztendőkben átlagosan 3 millió forintos állami támogatást, illetve másfél millió forint saját bevételt fordíthattak erre a célra. A hatodik ötéves terv idején 47 lakás teljes felújítására kerül sor a jelenlegi majdnem 290 komfort nélküli otthonból. Biztosnak látszik, hogy ennek a feladatnak eleget tesznek, nem tudják azonban egyelőre, hogy pontosan menynyi valósul meg ebből 1981 - ben. A megyei tanácstól körülbelül 3 millió 400 ezret kannak, ami több, mint az elmúlt esztendők átlaga. Nem kaptak azonban arról egyértelmű tájékoztatást, hogy a korábbiakA mezőgazdasági termőterület Pest megyében a felszabadulástól napjainkig mintegy 70 ezer hektárral csökkent. Hogy érzékeljük a nagyságrendet, el kell mondanunk, a művelés alól kivont terület a gödöllői járással azonos. Pedig a föld legfontosabb természeti kincseink egyike, értéke majdnem kétszerese az összes többi erőforrásunknak, az ásványvagyonnak és erdőnek. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi években, különösen 1977 óta fokozott érdeklődéssel figyeljük, mi történik. A Pest megyei földhivatal tájékoztatása szerint 1976-ban a mezőgazdasági termelőszö- vetkezeték használatában levő földekből még 1677 hektár volt a parlag, a különböző intézkedések hatására ez 1980-ra már 107 hektárra csökkent. Változatlanul gondot okoz a nagyüzemekben az, hogy a földek egy része elmondja —, jól indult január elejéin a papírgyártás és -feldolgozás is. Szükség van a lelkiismeretes „alapozásra”, hiszen a szentendreiek — legalábbis terveik szerint —, magasra helyezték az idei mércét: 26,5 millió forintos termelés a cél. Hogy a tervekből tények, az elképzelésekből pedig kézzelfogható termékek legyenek, az eddiginél jobban kell dolgozniuk. A főmérnök szavaiból azonban az is kiderült, hogy terveik valóra váltását gondok nehezítik. Csak az első negyedévre biztosított feldolgozóipari kapacitásuk, az azt követő hónapra még mindig nem érkezett hozzájuk elegendő mennyiségű megrendelés. A piackutatás ezekben a hetekben is folyamatos, és remélhetőleg rövidesen vevőre talál valamennyi. Szentendrén ké- i szülő papíráru. Az új esztendő új termékeket is hozott a gyárnak. A hagyományos levélpapírokon és tasakokon kívül úi formátumú és alapanyagú ívek is kerülnek az üzletekbe, s az elmúlt év végén kedveltté vált „ősz”, valamint „Tél” fantázianevű mannákat rövidesen követi a másik két évszak, a „Tavasz és a „Nyár” is. L. Zs. nál magasabb lakbérekből eredő többlettel is a város gazdálkodhat-e. Vác A Városgazdálkodási Vállalat igazgatója Blaha Attila szerint ők a megye legöregebb városa lakásainak gondozói. Idén 174 lakás részleges vagy teljes felújítását tervezik. Ehhez körülbelül 24 millió forintos állami támogatást kapnak, míg a lakbérekből az erre a célra fordítható rész 6 millió forintot tesz ki. A következő öt esztendőben körülbelül 900 lakás szorulna jelentős javításra, de csak körülbelül 550- re futja majd a piénz. Nagy kár, hiszen a többieket, később, s majd csak jóval drágábban lehet felújítani. Vácott kétféleképpen is Igyekeznek elejét venni a lakások romlásának. Egy-egy városrészben, amikor tehetik, teljes, minden lakásra kiterjedő tatarozásba kezdenek. Korábban ez történt a Rádi úti lakótelepen, most majd a Földvári tér először épült házsora kerül sorra. Ugyancsak a nagyobb bajnak szeretnék elejét venni azzal, hogy ,tz univerzális szakemberekből álló repülő brigád gyorsan kijavítja a kisebb hibákat, például a zárlatot, a csőrepedést, a tetőbeázást, mielőtt azok még nagyobb károkat okoznának. Cs. A. nincs egy tagban, s ezek a nagy teljesítményű és drágán üzemeltethető gépekkel nehezen közelíthetők meg. Művelésük gazdaságtalan. Célszerű lenne ezért mielőbb önkéntes földcserék útján a fennálló helyzeten változtatni." A helyi tanácsok kezelésében levő parlagföldek hasznosítását több körülmény lassítja. Ezek elaprózottan helyezkednek el a községek, városok határában, nagyrészt zárt kertekben. Mivel a haszonbérlet iránt a lakosság érdeklődése csökkent, csak egy megoldás kínálkozik; a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vegyék át. Tavaly a közös gazdaságok 609 hektár tanácsi kezelésű szétszórt állami területet hasznosítottak. A parlagföldek művelésbe vételét előíró rendeletek végrehajtását a Pest megyei földhivatal, illetve az irányítása alá tartozó járási földhivatalok rendszeresen ellenőrzik a határszemlék során. A nagyobb állami felügyeletnek köszönhető, hogy 1980- ban már csak egy gazdaságban kellett bírságolná, mint- egv 590 ezer forintra büntetve a mezőgazdasági üzemet. A korábbi években — 1980. szeptember 30-ig — 23 és fél millió térítési kötelezettséget róttak ki a rendeleteket tie nem tartó tsz-ekre, illetve föld'tula j donosokra. A hatodik ötéves tervben a mezőgazdasági rendeltetésű földek további, mintegy 5—6 ezer hektárnyi csökkenése várható. Indokolt az is, hogy a jelenleg úgynevezett talajvédő gyeppel borított 2400 hektár területet erdősítsék a következő tervidőszakban. Ami az idei feladatokat illeti, 1981-ban 3 ezer 16 hektáron hajtanak végre földcserét, érvényesítve azokat a már kidolgozott közép- és hosszú távú programokat, amelyek a föld ésszerűbb hasznosítását hivatottak szolgálni. A földhasználati fegyelem javulása ellenére Pest megyében továbbra is az országosnál nagyobb arányban fog csökkenni a mezőgazdasági terület, hiszen itt futnak át az országos főutak és vasútvonalak, a főváros ellátására több létesítmény épül, és a rohamosain növekvő népesség sok helyütt a települések belterületi határának kiterjesztését vonja maga után. V. B. S. H. K. Csupa napfény, tágas, kellemes, meleg bölcsödében játszanak a solymári apróságok Barcza Zsolt felvétele Nem luxus a padléfűfés Solymáron nincs bölcsődegond Négy évszak a mappákon Vevőt keres a papírára Ésszerűbb, oksébb a földcsere Parlagén hagyta? Fizet!
