Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám

1981. JANUAR 20., KEDD

«”v*r U

xJlimw

vége er hegyekben

Tízezrek léccel, szánkóval

Szakad a pára a szán elé P|SECWp§' fogott lovakról. Bármilyen tjft T* *

megtermett, izmos testű, jószá- '

gok, nehezen birkóznak az ,, j *

emelkedővel. Jó tíz kilométer ..'!'K;

az ú

t Szokolyától Nagyhideg- hegyig. Nyáron még csak-csak felerőszakolja magát a terepjáró, de télen meg se próbálkoznak vele. A lovakkal se könnyű az út, tanú rá Szabó József, a Pest-budai Vendéglátóipari Vállalat „mindenese”.

Néhol két-három méter magasan torlódik össze a hó.

Nincs még egy hete, hogy a lovait is úgy kellett kiásni belőle, ha azt akarta, hogy eljusson az élelem a kisinóci és a nagyhideghegyi turistaházig.

Hallgat az urh

Magyar síparadicsomként emlegetik ezt a vidéket, s nem is alaptalanul, különösen ami a természeti adottságokat illeti. A hó itt mindig jobb, mint bárhol másutt az országban, s tovább megmarad. Gyakran még áprilisban is érdemes felkapaszkodni a lécekkel, szánkókkal.

De messze még a tavasz, most a téli nehézségekkel kell birkózni. Hét végén úgy ötszáz ember lehetett fenn, közöttük a legidősebb és a legfiatalabb korosztály is képviseltette magát.

— Von-e elegendő élelem a hegyekben?

— Jut mindenkinek — bizonygatja a héten felfuvarozott áruk jegyzékével Szabó Józsefné, a vállalat szokolyai raktárának vezetője. — Azon igyekszünk, hogy olcsó étel is jusson a házakba. Majdnem mindig kapható máj, gyakran pacal, de ha a vendégek úgy kérik, külön meleg levessel, teával is szolgálunk.

Nagyhideghegyre, Kisinócra, valóban ráillik az isten háta mögötti jelző-. Az összeköttetést a külvilággal URH adóvevő berendezés biztosítja, pontosabban biztosítaná. Elvileg kétóránként hívnák egymást Szokolyával, így üzennék meg a fontos híreket. Például azt, hogy baleset történt, jöjjön a mentő Királyrétre a beteg elé. Az URH-készülék azonban most a legnagyobb forgalom idején nem működik. Valami baj történt a hegyen levő antennával, s a szerelők, akiknek meg kellene javítani, sehogy sem tudnak szerszámaikkal feljutni.

Jeges utakon

Á biztonság körül azonban más hiba is adódik. A Kismarosról Királyrétre vezető út szombaton alig különbözött a városligeti műjégpályától, s rendberakására még vasárnap estig sem jutott energia.

Ebből a szempontból nem volt sokkal különb a helyzet a Börzsöny másik turistaparadicsomában, Törökmezőn sem. Vasárnap délelőtt végig jeges volt a Kóspallag felé vezető út, amelyről leágazik a törökmezei. Pedig errefelé rendszeres a buszközlekedés, nemcsak a turisták százai, hanem a kóspallagi munkába járók is használják. Tisztelet és becsület azoknak a gépkocsivezetőknek, akik ilyen köHetvcnkét centiméteres hó és ragyogó Jó Idő fogadta azokat, akik nem voltak restek, és felgyalogoltak Nagy hideghegy re, a börzsönyi síparadicsomba

rülmények között is vállalják az utat.

Nagyobb nyüzsgés, mint vasárnap, legutóbb talán a májusi bákenapon volt ezen a környéken. Személygépkocsik százai, külön autóbuszok, s gyalogos sportemberek lépték el a lejtőket. Sok százan jöttek Zebegényböl, Nagymarosról, Vácról. Nagy sikere volt a járási sportfelügyelőség szervezte sí- és szánkóversenynek. Ügy tűnik végre jó gazdája akadt a téli sportoknak a Börzsöny környékén. Ezen a héten itt tartottak amatőrversenyt, később sorra veszik a Börzsöny alkalmas pályáit, fgy jövő vasárnap Kemencén várják a téli sportok barátait.

Tömeg Dobogókőn

Törökmezőn nincs sífelvonó, Hideghegyen ugyan van, de többször rossz mint jó. Nem csoda, hát, hogy a téli sportok szerelmeseinek túlnyomó többsége a hétvégeken vagy a meglehetősen költséges tátrai kirándulásra vállalkozik, vagy Dobogókőt választja úticélul. Most tízezrek választották a sífelvonóval is rendelkező Pilist. Ekkora forgalommal pedig nem tud megbirkózni Dobogókő. A két büfé előtt egész nap sorok kígyóztak. Pedig nem lehet rossz üzlet kitelepülni e hegyre. Ezt bizonyítja ama vattacukor és léggömbárus példája, aki e két, nem kifejezetten téli árucikk, bői is rekordforgalmat bonyolított le. A szálloda — mint arról már korábban beszámoltunk — tatarozás miatt éppen most van zárva. Kénytelenek vagyunk tudomásul venni a szálloda vezetőjének korábbi nyilatkozatát, miszerint most sem nagyobb a vállalat vesztesége, mintha a nyári hónapokban tataroznának, de talán sikerült volna úgyis megoldani az átalakítást, hogy közben legalább a konyha működjön.

Ölletek kellenek

Minden bizonnyal a természet is bűnös benne, hogy nálunk korántsincs akkora ázsiója a téli sportoknak, mint a környékbeli országokban.

Csehszlovákiában az Alaésony- és a Magas-Tátra egyaránt tele van jól felszerelt pályákkal, menedékházakkal, egyéb sport- létesítményekkel. Bulgáriában a hétvégeken télen is százezrek indulnak túrázni, síelni, hiszen itt is behálózzák a hegyeket a jobbnál jobb és nagyon olcsó sportlétesítmények. Hasonló a helyzet a Szovjetunióban és Jugoszláviában. Nem is beszélve az Alpokról, Ausztriáról; Nálunk kétségtelenül kevesebb a téli sportok lehetősége. Éppen ezért legalább a meglevőek érdemelnének több törődést, figyelmet. Módszer, ráadásul nem is különösebben költséges, számtalan kínálkozik. A zsúfoltság ellen jó orvosságnak bizonyulhatna, ha a sportolók, turisták körében egyelőre alig ismert Kemence, és Nagybörzsöny hegyeit is bekapcsolnák a turizmus vérkeringésébe. Nem kellene hozzá más, mint a jelenleginél jobb közlekedés és propaganda. Minden bizonnyal nyereséges üzlet lenne, ha például Törökmezőn vagy a többi kirándulóközpontban lehetne szánkót, sílécet kölcsönözni. Az előbb említett példák egvike sem különösebben, beruházásigényes. Csupán a gazdáját kellene meglelni az ügynek. Még mielőtt elolvad a hó.

Csulák András

Szovjet kiállítás

Elektrolpari termékek

A szovjet elektronikai ipar I megnyitóján részt vett Marjai legkorszerűbb termékei, komp- József miniszterelnök-helyet- lett áramköri egységek és más | tes, Méhes Lajos ipari minisz- alkatrészek, minikalkulátorok, televízió-képcsövek, elektronikus hordozható színes tv-k és memóriaegységgel ellátott telefonkészülékek láthatók a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában hétfőn nyílt nagyszabású kiállításon. Az egy hétig nyitva tartó bemutatóan kiállítják azokat az elektronikai egységeket is, amelyeket a magyar iparral együttműködve fejlesztettek ki és kooperációban, illetve gyártásszakosodás alapján készítenek; egyebek között a magyar displayrend- szerekhez és hírközlő készülékekhez. A kiállítás ünnepélyes

tér és G. Szuvorov szovjet elektronikai-ipari miniszterhelyettes, valamint az érintett tárcák és intézmények vezető munkatársai. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is.

A kiállítás megnyitója előtti sajtótájékoztatón G. Szuvorov elmondta: a bemutató anyagának összeállításakor kizárólag a magyar felhasználói igényeket vették figyelembe. Lehetőség nyílik a bemutatóval egy időben egy új típusú szovjet számítógép kipróbálására is a Híradástechnikai Kutató Intézetben.

Pszichiátriai gyógyító munka

Teljessé váló intézményhálóiat

Beszélgetés dr. Bárdi István megyei főorvossal

A közelmúltban a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága elé került a téma: a Pest megyei ideggondozó-hálózat tevékenysége. A beszámolóban hangzott el: Pest megyében a pszichiátriai ellátás az elmúlt években rohamosan fejlődött. 1970-ig a megye saját elmeosztállyal nem rendelkezett, ma ilyenből 5 is akad, a korábbi egy ideggondozó intézet helyett 8-at számlálhatunk, s munkájukat segíti hat szociális elmeotthon.

Vajon mi tette szükségessé ezt az intenzív fejlődést? Talán több a lelki- és elmebeteg, mint korábban?

Aki válaszol: dr. Hárdi István Pest megyei elmegyógyász szakfőorvos, a megyei ideggondozó intézet vezetője.

Változó szemlélet

— Sajnálatos, de tény, hegy a pszichiátriai betegségek, az elmebántalmak statisztikája ma még nem egészében ismert, a tudomány fejlődőben levő ága ez. Az viszont nem vitás, hogy az egészségügy egyre nagyobb számban foglalkozik az ilyen jellegű megbetegedésekkel. Ennek több oka is akad. A korszerűbb diagnosztikai jníd- szerek, a változó gyógyítási szemlélet mellett az is szerepet játszik; mennyire igénylik a betegek, s mennyire kívánja meg környezetük, hogy a lélek orvosához, elmegyógyászhoz, pszichiáterhez kerüljenek, akiknek ott a helyük.

— Ezek szerint nem minden beteg jut idejekorán szakorvoshoz?

— fgy igaz. Két sajátos magatartásforma jelentkezik itt,

prrndket^ő ,jsúlyosap hibás. Äz 'felsőre áz a jellemző, hogy a korábban nyugodt ember különös, szokatlan magatartásáról nem akarnak .tudomást venni. Például a féri kóros féltékenységét, a kitűnő szakember hirtelen felelőtlenné váló cselekedeteit, mulasztásait egyszerűen magatartási hibának tekintik, s így ók csak későn — amikor betegségüknek a társadalmi

presztízsük is kárát látta — «.erűinek a pszichiáterhez. A másik hiba a környezet türelmetlensége. A le;ki- és ei- mebántalmak nem egy éleire szólóak, nem is beszélve az alkoholizmusról, amely az esetek egyharmadában tartósan, újabb egyharmadában átmenetileg gyógyítható. Mégis okkal, de gyakrabban ok nélkül szabadulni akarnak »gyógyult pácienseinktől, s a sérelmek sora egy irányba sodorj a őket: vissza az elmeorvoshoz.

— Csak korunkra jellemzők ezek a jelenségek?

— Nem, minden időben voltak az elmebántalmakra, lelki sérülésekre hajlamosabb emberek, s minden időben voltak olyan környezeti hatások, amelyek elősegítették a kór kifejlődését. Manapság az urbanizáció, a rohanó élettempó, a lelkiismeretes emberek túlterhelése nyomán bennük kialakuló belső feszültség, a nevelés hiányosságai, s a pszichológiai-pedagógiai kulturáltság hiánya az, ami növeli az ideges jellegű lelki, illetve az ilyen eredetű testi — szaknyelven pszichoszomatikus — kórképek számát

— Lépést tart-e ezekkel a változásokkal a gyógyászat?

— A számok magukért beszélnek: 1955-ben alakult Pest megyében az első ideggondozó intézet, a Semmelweis Kórházban, s ez egy évvel később 271 pácienst gondozott, a vizsgálatok száma 1117 volt. Manapság egy esztendő alatt 6250 gondozott 26 ezer 700 alkalommal jelenik meg a vizsgálatokon. E számokhoz adhatjuk még az Időközben kialakult ideggondozó-infézeti alkoholelvonó kezeléseket. 1956-ban ilyen még nem volt, most pedig évente csaknem 21 ezer a vizsgálatok és kezeléseik száma, 1340 járóbetegnél gondozóintézeti, s néhány híján 780 betegnél kórházban történő elvonókúráira került sor.

Javuló feltételek

— Megfelelőek-e az ideggondozás feltételei?

— Nem teljesen, de kétségHasznos tudnivalók

Régen a lóadóhoz csapták

Hajdanában a vármegyék út- hányán nem tettek eleget adóadót szedtek, elég különös for- fizetési kötelezettségüknek, mában: egyéb adókhoz — pél- . . .. . , , , .

dául a lóadóhoz - ™ = A bujább rendelet

csapva; s a begyűlt összeget az utak karbantartására fordították. Legalábbis elvileg. Később rásárnap jelent meg a napilapokban — rendkívüli módon egyszerűsítette az adófizetést:

jöttek, hogy az autók jobban az e?ete’: na^. részében egy- rongáíják az utakat, mint a S2eruen megszüntette.

Pest megyében a múlt évben mintegy 130 ezer autós fizetett adót. Ez több mint 130 millió forint bevételt jelentett a tanácsnak. Januártól az 1500 köbcentiméter henger- űrtartalom alatti gépjárművek

fogatok. Magyarországon 1928- ban vezették be a gépjárművek adóztatását.

Hcr/omezer

Dr. Sólymos Máriával, a

Pest megyei Tanács pénzügyi nem adóznak. Előzetes szó- osztályának csoportvezetőjé- mítások szerint csupán 3 ezervei beszélgettünk a gépjármű- nyi adózó marad. Ezek sze- adó történetéről. Elmondta, rint hiányozni fog a költség- hogy 1949-től 1962-ig a Pénz- vetésből 130 millió forint? ügyőrség kezelte ezt az adót. Nem. Ezt az összeget a Pénz- Akkoriban bélyeg formájá- ügyminisztérium — állami tá- ban kellett leróni — a postán mogatásként — átutalja a Pest lehetett kapni —, s a forgal- megyei Tanácsnak. A pénzt mi engedélybe beragasztani, megkötöttség nélkül, ugyan- 1962 után csekken fizették be úgy használhatják fel fejlesz- — az illetékhivatalok számlá- tésekre, az életkörülmények jára. 1974-ben jelentősen emel- javítására, mint korábban a ték a gépjárműadót, egész Eu- gépjárműadóból származó be- rópában az egyik legnagyobb vételt. Tehát: nemcsak az utak adó volt. (Később más orszá- karbantartására. gok is felzárkóztak.)

1977-ben bevezették az ön- Színvonalasabb munka adóztatást — az ez évig, vagyis 1981. január 1-ig érvény- A megyében — a tanácso- ben lévőt —, az állampolgár kon belül — mintegy négymaga számolta ki, mennyit százan foglalkoznak adóügyek- kell fizetnie. Például: hány kel. Közülük eddig körülbelül köbcentis az új kocsija, mi- nyolcvanan intézték a gép- lyen kategóriába tartozik, ha járművek adóztatását. Mi lesz évközben vásárolt, hány hó- velük? Nem mondanak fel ne- nap után adóköteles stb. Ha kik — amúgy is kevés a hoz- rossz volt a számolás, az adó- záértő szakember —, hanem hivatal helyesbített, és behaj- a színvonalasabb adóügyi tóttá a hiányzó összeget. Er- munkát segítik a jövőben. S re szükség volt, hiszen jó né- közreműködnek abban, hogy

a 60 millió (hatvanmillió) forintnyi adóhátralék eljusson a tanácsokhoz. Mert erre a nem lebecsülendő összegre igencsak szükségük van a tanácsoknak terveik megvalósításához.

Végül néhány gyakorlati tudnivaló: a dízel- és gázüzemű gépjárműveket a tulajdonosoknak, üzemben tartóknak február 28-ig kell bejelenteniük a lakhely szerinti tanácson. (A „gázüzemű” szó nem tévedés, az új rendelet tartalmazza, s nem is véletlenül: Pest megyében is akad néhány propán-bután gázzal működő autó, melyek megfelelő engedéllyel rendelkeznek, s kísérletet végeznek velük.)

Üj gépjármű vásárlása, illetve tulajdonosváltás esetén — 1500 köbcenti fölött — kell bejelenteni a tanácson a vételt; az utóbbi esetben a vevőnek és az eladónak egyaránt. Ha valaki az eredetinél nagyobb motort — 1500 köbcenti fölöttit — szereltet a kocsijába, szintén köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása bírsággal jár. A bejelentést személyesen és postán is meg lehet tenni.

ÚJ határidők

Az adóügyesek most újra átnézik a számlákat, ha valakinek túlfizetése lenne, március elsejéig postázzák a gépjárműadóból visszajárót. Akik továbbra is adókötelesek maradnak, szintén március első napjaiban kapnak értesítést az adó összegéről. Az adókat ezután március 15-lg, illetve szeptember 15-ig lehet i majd pótlékmentesen befizetni.

Paládi József

telenül jobbak, mint bármikor Pest megyében. 1955-ig a fővárosi szakrendelők, ideggondozók és kórházaik látták el a Pest megyei betegeket, s létrejötte után 15 esztendeig egyedül a megyei gondozóintézetre hárult ez a munka. Hogy érthető legyen, mekkora is a feladat, csupán ízelítőül sorolom: a nagy számú, í meglehetősen problematiku/ beteg kivizsgálása, a rendszeres gyógyítómunka, a kór- házbautalás, az utógondozás, a gyámügyi véleményezés, a* alkoholisták kezelése, az el- meszociális otthoni beutalása« véleményezése, végül, de nem utolsósorban a megelőző, felvilágosító, ismeretterjesztő munka — mindez hatalmas tehertétel. Érthető te- nát; tényleges szükséglet szülte az elmúlt évtized változásait, a gondozóhálozat fejlődését. Megyeszerte megalakultak a kórnázi elmeosz.alyok, s ma már csaknem teljes a kórházi háttér, a budai és a szentendrei járás betegeit látja el csupán az Országos ideg- és Elmegyógyászati Intézet, s éppen iáén elkészül a Kerepjsturcsai Kórház 100 ágyas hasonló részlege. A betegek egy jelentős része azonban nem kerül kórházba, nincs is rá szüksége, mert járhat kezelésre, akárcsak a Kórházból elbocsátott páciensek. Elsőként a gödöllői, majd sorban a többi járás alakította meg saját ideggondozó intézetét, s közel vagyunk az integráció szempontjából optimális helyzethez: idén kilencedikként várhatóan létrejön a dabasi intézet is, s ezzel teljes lesz a járási hálózat.

— Miből is áll a gondozás?

— Évtizedek munkája formálta a sajátos megyei gyó- gyúóstílust, amelynek lényege, hogy az első pillanattól minden beteg kórrajza részletesen elkészül, s az utógondozás végéig ez szolgál iránymutatóul. A módszer nagy előnye, hogy az orvos mentesül az adminisztrálás egy része alól, s tényleges pszichiátriai gyógyítómunkával foglalkozhat. Melléktermékként pedig hatalmas tudományos feldolgozásra is alkalmas ismeretanyag gyűlik össze. Csupán a megyei ideggondozó intézet munkatársai tollából több magyar és idegen nyelvű könyv és 70 szakmai közlemény jelent meg, a munkából pedig részt vállaltak az asszisztensek is. Magát a gyógyítást, akárcsak az adatfelvételt a négyszemköz- tiség jellemzi, így minden beteg gondos meghallgatásra talál, amire éppen a lelki bán- talmakban szenvedőknek van a legnagyobb szüksége.

Fcchikoznia megelőzéssel

— Hogyan tovább, mik a jövő feladatai?

— A már említetteken kívül, amelyekkel gyarapszik a gondozóhálózat, sajnos akadnak személyi és helybeli hiányosságaink. Manapság kevés már az 55 ember — közöttük 11 pszichiáter és 8 pszichológus — és a járási gondozóintézetek egyike-másika szűkös. Az országos gondok — az öngyilkosok, alkoholisták magas száma, s a depresszív állapotokkal összefüggő balesetek — is indokolják, hogy az Egészségügyi Minisztérium előirányzatának, s a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága határozatának megfelelően tovább gyarapítsuk lehetőségeinket;. Ennek egyik jele a már most szerveződő első városi — nagykőrösi — ideggondozó intézet, s várható eredménye, hogy a gyógyító és rehabilitáló feladatokon túl többet foglalkozhatunk a lelki egészségvédelemmel, a pszichoszomatikus betegségek megelőzésével.

V. G. P.