Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám

1981. JANUAR 20., KEDD «”v*r U xJlimw vége er hegyekben Tízezrek léccel, szánkóval Szakad a pára a szán elé P|SECWp§' fogott lovakról. Bármilyen tjft T* * megtermett, izmos testű, jószá- ' gok, nehezen birkóznak az ,, j * emelkedővel. Jó tíz kilométer ..'!'K; az ú t Szokolyától Nagyhideg- hegyig. Nyáron még csak-csak felerőszakolja magát a terep­járó, de télen meg se próbál­koznak vele. A lovakkal se könnyű az út, tanú rá Szabó József, a Pest-budai Vendéglá­tóipari Vállalat „mindenese”. Néhol két-három méter ma­gasan torlódik össze a hó. Nincs még egy hete, hogy a lovait is úgy kellett kiásni belőle, ha azt akarta, hogy el­jusson az élelem a kisinóci és a nagyhideghegyi turista­házig. Hallgat az urh Magyar síparadicsomként emlegetik ezt a vidéket, s nem is alaptalanul, különösen ami a természeti adottságokat ille­ti. A hó itt mindig jobb, mint bárhol másutt az országban, s tovább megmarad. Gyakran még áprilisban is érdemes fel­kapaszkodni a lécekkel, szán­kókkal. De messze még a tavasz, most a téli nehézségekkel kell birkózni. Hét végén úgy ötszáz ember lehetett fenn, közöttük a legidősebb és a legfiatalabb korosztály is képviseltette ma­gát. — Von-e elegendő élelem a hegyekben? — Jut mindenkinek — bi­zonygatja a héten felfuvaro­zott áruk jegyzékével Szabó Józsefné, a vállalat szokolyai raktárának vezetője. — Azon igyekszünk, hogy olcsó étel is jusson a házakba. Majdnem mindig kapható máj, gyakran pacal, de ha a vendégek úgy kérik, külön meleg levessel, teával is szolgálunk. Nagyhideghegyre, Kisinócra, valóban ráillik az isten háta mögötti jelző-. Az összekötte­tést a külvilággal URH adó­vevő berendezés biztosítja, pontosabban biztosítaná. Elvi­leg kétóránként hívnák egy­mást Szokolyával, így üzen­nék meg a fontos híreket. Pél­dául azt, hogy baleset történt, jöjjön a mentő Királyrétre a beteg elé. Az URH-készülék azonban most a legnagyobb forgalom idején nem műkö­dik. Valami baj történt a he­gyen levő antennával, s a sze­relők, akiknek meg kellene ja­vítani, sehogy sem tudnak szerszámaikkal feljutni. Jeges utakon Á biztonság körül azonban más hiba is adódik. A Kisma­rosról Királyrétre vezető út szombaton alig különbözött a városligeti műjégpályától, s rendberakására még vasárnap estig sem jutott energia. Ebből a szempontból nem volt sokkal különb a hely­zet a Börzsöny másik turista­paradicsomában, Törökmezőn sem. Vasárnap délelőtt végig jeges volt a Kóspallag felé ve­zető út, amelyről leágazik a törökmezei. Pedig errefelé rendszeres a buszközlekedés, nemcsak a turisták százai, ha­nem a kóspallagi munkába járók is használják. Tisztelet és becsület azoknak a gépko­csivezetőknek, akik ilyen kö­Hetvcnkét centiméteres hó és ragyogó Jó Idő fogadta azokat, akik nem voltak restek, és felgyalogoltak Nagy hideghegy re, a börzsönyi síparadicsomba rülmények között is vállalják az utat. Nagyobb nyüzsgés, mint vasárnap, legutóbb talán a májusi bákenapon volt ezen a környéken. Személygépko­csik százai, külön autóbuszok, s gyalogos sportemberek lép­ték el a lejtőket. Sok százan jöttek Zebegényböl, Nagyma­rosról, Vácról. Nagy sikere volt a járási sportfelügyelőség szervezte sí- és szánkóver­senynek. Ügy tűnik végre jó gazdája akadt a téli sportok­nak a Börzsöny környékén. Ezen a héten itt tartottak amatőrversenyt, később sor­ra veszik a Börzsöny alkal­mas pályáit, fgy jövő vasárnap Kemencén várják a téli spor­tok barátait. Tömeg Dobogókőn Törökmezőn nincs sífelvonó, Hideghegyen ugyan van, de többször rossz mint jó. Nem csoda, hát, hogy a téli sportok szerelmeseinek túlnyomó több­sége a hétvégeken vagy a meg­lehetősen költséges tátrai ki­rándulásra vállalkozik, vagy Dobogókőt választja úticélul. Most tízezrek választották a sífelvonóval is rendelkező Pi­list. Ekkora forgalommal pe­dig nem tud megbirkózni Do­bogókő. A két büfé előtt egész nap sorok kígyóztak. Pe­dig nem lehet rossz üzlet ki­települni e hegyre. Ezt bizo­nyítja ama vattacukor és lég­gömbárus példája, aki e két, nem kifejezetten téli árucikk, bői is rekordforgalmat bo­nyolított le. A szálloda — mint arról már korábban beszá­moltunk — tatarozás miatt ép­pen most van zárva. Kényte­lenek vagyunk tudomásul ven­ni a szálloda vezetőjének ko­rábbi nyilatkozatát, miszerint most sem nagyobb a vállalat vesztesége, mintha a nyári hó­napokban tataroznának, de talán sikerült volna úgyis megoldani az átalakítást, hogy közben legalább a konyha mű­ködjön. Ölletek kellenek Minden bizonnyal a termé­szet is bűnös benne, hogy ná­lunk korántsincs akkora ázsió­ja a téli sportoknak, mint a környékbeli országokban. Csehszlovákiában az Alaésony- és a Magas-Tátra egyaránt te­le van jól felszerelt pályákkal, menedékházakkal, egyéb sport- létesítményekkel. Bulgáriában a hétvégeken télen is százez­rek indulnak túrázni, síelni, hiszen itt is behálózzák a he­gyeket a jobbnál jobb és na­gyon olcsó sportlétesítmények. Hasonló a helyzet a Szovjet­unióban és Jugoszláviában. Nem is beszélve az Alpokról, Ausztriáról; Nálunk kétségte­lenül kevesebb a téli sportok lehetősége. Éppen ezért leg­alább a meglevőek érdemelné­nek több törődést, figyelmet. Módszer, ráadásul nem is kü­lönösebben költséges, számta­lan kínálkozik. A zsúfoltság ellen jó orvosságnak bizonyul­hatna, ha a sportolók, turisták körében egyelőre alig ismert Kemence, és Nagybörzsöny he­gyeit is bekapcsolnák a turiz­mus vérkeringésébe. Nem kel­lene hozzá más, mint a jelen­leginél jobb közlekedés és pro­paganda. Minden bizonnyal nyereséges üzlet lenne, ha pél­dául Törökmezőn vagy a töb­bi kirándulóközpontban lehet­ne szánkót, sílécet kölcsönöz­ni. Az előbb említett példák egvike sem különösebben, be­ruházásigényes. Csupán a gaz­dáját kellene meglelni az ügy­nek. Még mielőtt elolvad a hó. Csulák András Szovjet kiállítás Elektrolpari termékek A szovjet elektronikai ipar I megnyitóján részt vett Marjai legkorszerűbb termékei, komp- József miniszterelnök-helyet- lett áramköri egységek és más | tes, Méhes Lajos ipari minisz- alkatrészek, minikalkulátorok, televízió-képcsövek, elektro­nikus hordozható színes tv-k és memóriaegységgel ellátott telefonkészülékek láthatók a Szovjet Tudomány és Kultúra Házában hétfőn nyílt nagysza­bású kiállításon. Az egy hétig nyitva tartó bemutatóan kiállít­ják azokat az elektronikai egységeket is, amelyeket a magyar iparral együttműködve fejlesztettek ki és kooperáció­ban, illetve gyártásszakosodás alapján készítenek; egyebek között a magyar displayrend- szerekhez és hírközlő készülé­kekhez. A kiállítás ünnepélyes tér és G. Szuvorov szovjet elektronikai-ipari miniszterhe­lyettes, valamint az érintett tárcák és intézmények vezető munkatársai. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. A kiállítás megnyitója előtti sajtótájékoztatón G. Szuvorov elmondta: a bemutató anyagá­nak összeállításakor kizárólag a magyar felhasználói igé­nyeket vették figyelembe. Le­hetőség nyílik a bemutatóval egy időben egy új típusú szov­jet számítógép kipróbálására is a Híradástechnikai Kutató Intézetben. Pszichiátriai gyógyító munka Teljessé váló intézményhálóiat Beszélgetés dr. Bárdi István megyei főorvossal A közelmúltban a Pest me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottsága elé került a téma: a Pest megyei ideggondozó-há­lózat tevékenysége. A beszá­molóban hangzott el: Pest megyében a pszichiátriai ellá­tás az elmúlt években roha­mosan fejlődött. 1970-ig a megye saját elmeosztállyal nem rendelkezett, ma ilyenből 5 is akad, a korábbi egy ideg­gondozó intézet helyett 8-at számlálhatunk, s munkájukat segíti hat szociális elmeott­hon. Vajon mi tette szükségessé ezt az intenzív fejlődést? Ta­lán több a lelki- és elmebe­teg, mint korábban? Aki válaszol: dr. Hárdi Ist­ván Pest megyei elmegyógyász szakfőorvos, a megyei ideg­gondozó intézet vezetője. Változó szemlélet — Sajnálatos, de tény, hegy a pszichiátriai betegsé­gek, az elmebántalmak sta­tisztikája ma még nem egé­szében ismert, a tudomány fejlődőben levő ága ez. Az viszont nem vitás, hogy az egészségügy egyre nagyobb számban foglalkozik az ilyen jellegű megbetegedésekkel. En­nek több oka is akad. A korszerűbb diagnosztikai jníd- szerek, a változó gyógyítási szemlélet mellett az is szere­pet játszik; mennyire igény­lik a betegek, s mennyire kí­vánja meg környezetük, hogy a lélek orvosához, elmegyó­gyászhoz, pszichiáterhez ke­rüljenek, akiknek ott a he­lyük. — Ezek szerint nem min­den beteg jut idejekorán szakorvoshoz? — fgy igaz. Két sajátos ma­gatartásforma jelentkezik itt, prrndket^ő ,jsúlyosap hibás. Äz 'felsőre áz a jellemző, hogy a korábban nyugodt ember különös, szokatlan magatartá­sáról nem akarnak .tudomást venni. Például a féri kóros féltékenységét, a kitűnő szak­ember hirtelen felelőtlenné váló cselekedeteit, mulasztá­sait egyszerűen magatartási hibának tekintik, s így ók csak későn — amikor be­tegségüknek a társadalmi presztízsük is kárát látta — «.erűinek a pszichiáterhez. A másik hiba a környezet tü­relmetlensége. A le;ki- és ei- mebántalmak nem egy éleire szólóak, nem is beszélve az alkoholizmusról, amely az ese­tek egyharmadában tartósan, újabb egyharmadában átmene­tileg gyógyítható. Mégis ok­kal, de gyakrabban ok nélkül szabadulni akarnak »gyógyult pácienseinktől, s a sérelmek sora egy irányba sodorj a őket: vissza az elmeorvoshoz. — Csak korunkra jel­lemzők ezek a jelenségek? — Nem, minden időben vol­tak az elmebántalmakra, lel­ki sérülésekre hajlamosabb emberek, s minden időben voltak olyan környezeti ha­tások, amelyek elősegítették a kór kifejlődését. Manapság az urbanizáció, a rohanó élet­tempó, a lelkiismeretes em­berek túlterhelése nyomán bennük kialakuló belső fe­szültség, a nevelés hiányossá­gai, s a pszichológiai-pedagó­giai kulturáltság hiánya az, ami növeli az ideges jellegű lelki, illetve az ilyen eredetű testi — szaknyelven pszicho­szomatikus — kórképek szá­mát — Lépést tart-e ezekkel a változásokkal a gyógyá­szat? — A számok magukért be­szélnek: 1955-ben alakult Pest megyében az első ideggondo­zó intézet, a Semmelweis Kór­házban, s ez egy évvel ké­sőbb 271 pácienst gondozott, a vizsgálatok száma 1117 volt. Manapság egy esztendő alatt 6250 gondozott 26 ezer 700 al­kalommal jelenik meg a vizs­gálatokon. E számokhoz ad­hatjuk még az Időközben ki­alakult ideggondozó-infézeti alkoholelvonó kezeléseket. 1956-ban ilyen még nem volt, most pedig évente csaknem 21 ezer a vizsgálatok és kezelé­seik száma, 1340 járóbetegnél gondozóintézeti, s néhány hí­ján 780 betegnél kórházban történő elvonókúráira került sor. Javuló feltételek — Megfelelőek-e az ideg­gondozás feltételei? — Nem teljesen, de kétség­Hasznos tudnivalók Régen a lóadóhoz csapták Hajdanában a vármegyék út- hányán nem tettek eleget adó­adót szedtek, elég különös for- fizetési kötelezettségüknek, mában: egyéb adókhoz — pél- . . .. . , , , . dául a lóadóhoz - ™ = A bujább rendelet csapva; s a begyűlt összeget az utak karbantartására fordították. Legalábbis elvileg. Később rá­sárnap jelent meg a napila­pokban — rendkívüli módon egyszerűsítette az adófizetést: jöttek, hogy az autók jobban az e?ete’: na^. részében egy- rongáíják az utakat, mint a S2eruen megszüntette. Pest megyében a múlt év­ben mintegy 130 ezer autós fi­zetett adót. Ez több mint 130 millió forint bevételt jelen­tett a tanácsnak. Januártól az 1500 köbcentiméter henger- űrtartalom alatti gépjárművek fogatok. Magyarországon 1928- ban vezették be a gépjármű­vek adóztatását. Hcr/omezer Dr. Sólymos Máriával, a Pest megyei Tanács pénzügyi nem adóznak. Előzetes szó- osztályának csoportvezetőjé- mítások szerint csupán 3 ezer­vei beszélgettünk a gépjármű- nyi adózó marad. Ezek sze- adó történetéről. Elmondta, rint hiányozni fog a költség- hogy 1949-től 1962-ig a Pénz- vetésből 130 millió forint? ügyőrség kezelte ezt az adót. Nem. Ezt az összeget a Pénz- Akkoriban bélyeg formájá- ügyminisztérium — állami tá- ban kellett leróni — a postán mogatásként — átutalja a Pest lehetett kapni —, s a forgal- megyei Tanácsnak. A pénzt mi engedélybe beragasztani, megkötöttség nélkül, ugyan- 1962 után csekken fizették be úgy használhatják fel fejlesz- — az illetékhivatalok számlá- tésekre, az életkörülmények jára. 1974-ben jelentősen emel- javítására, mint korábban a ték a gépjárműadót, egész Eu- gépjárműadóból származó be- rópában az egyik legnagyobb vételt. Tehát: nemcsak az utak adó volt. (Később más orszá- karbantartására. gok is felzárkóztak.) 1977-ben bevezették az ön- Színvonalasabb munka adóztatást — az ez évig, vagy­is 1981. január 1-ig érvény- A megyében — a tanácso- ben lévőt —, az állampolgár kon belül — mintegy négy­maga számolta ki, mennyit százan foglalkoznak adóügyek- kell fizetnie. Például: hány kel. Közülük eddig körülbelül köbcentis az új kocsija, mi- nyolcvanan intézték a gép- lyen kategóriába tartozik, ha járművek adóztatását. Mi lesz évközben vásárolt, hány hó- velük? Nem mondanak fel ne- nap után adóköteles stb. Ha kik — amúgy is kevés a hoz- rossz volt a számolás, az adó- záértő szakember —, hanem hivatal helyesbített, és behaj- a színvonalasabb adóügyi tóttá a hiányzó összeget. Er- munkát segítik a jövőben. S re szükség volt, hiszen jó né- közreműködnek abban, hogy a 60 millió (hatvanmillió) fo­rintnyi adóhátralék eljusson a tanácsokhoz. Mert erre a nem lebecsülendő összegre igencsak szükségük van a ta­nácsoknak terveik megvaló­sításához. Végül néhány gyakorlati tudnivaló: a dízel- és gázüze­mű gépjárműveket a tulajdo­nosoknak, üzemben tartók­nak február 28-ig kell beje­lenteniük a lakhely szerinti tanácson. (A „gázüzemű” szó nem tévedés, az új rendelet tartalmazza, s nem is vélet­lenül: Pest megyében is akad néhány propán-bután gázzal működő autó, melyek megfe­lelő engedéllyel rendelkez­nek, s kísérletet végeznek ve­lük.) Üj gépjármű vásárlása, il­letve tulajdonosváltás esetén — 1500 köbcenti fölött — kell bejelenteni a tanácson a vé­telt; az utóbbi esetben a ve­vőnek és az eladónak egy­aránt. Ha valaki az eredeti­nél nagyobb motort — 1500 köbcenti fölöttit — szereltet a kocsijába, szintén köteles bejelenteni. Ennek elmulasz­tása bírsággal jár. A bejelen­tést személyesen és postán is meg lehet tenni. ÚJ határidők Az adóügyesek most újra átnézik a számlákat, ha vala­kinek túlfizetése lenne, már­cius elsejéig postázzák a gép­járműadóból visszajárót. Akik továbbra is adókötelesek ma­radnak, szintén március első napjaiban kapnak értesítést az adó összegéről. Az adókat ezután március 15-lg, illetve szeptember 15-ig lehet i majd pótlékmentesen befizetni. Paládi József telenül jobbak, mint bármi­kor Pest megyében. 1955-ig a fővárosi szakrendelők, ideg­gondozók és kórházaik látták el a Pest megyei betegeket, s létrejötte után 15 esztendeig egyedül a megyei gondozóin­tézetre hárult ez a munka. Hogy érthető legyen, mekkora is a feladat, csupán ízelítőül sorolom: a nagy számú, í meglehetősen problematiku/ beteg kivizsgálása, a rend­szeres gyógyítómunka, a kór- házbautalás, az utógondozás, a gyámügyi véleményezés, a* alkoholisták kezelése, az el- meszociális otthoni beutalá­sa« véleményezése, végül, de nem utolsósorban a megelő­ző, felvilágosító, ismeretter­jesztő munka — mindez ha­talmas tehertétel. Érthető te- nát; tényleges szükséglet szül­te az elmúlt évtized változá­sait, a gondozóhálozat fejlő­dését. Megyeszerte megalakul­tak a kórnázi elmeosz.alyok, s ma már csaknem teljes a kórházi háttér, a budai és a szentendrei járás betegeit lát­ja el csupán az Országos ideg- és Elmegyógyászati In­tézet, s éppen iáén elkészül a Kerepjsturcsai Kórház 100 ágyas hasonló részlege. A be­tegek egy jelentős része azon­ban nem kerül kórházba, nincs is rá szüksége, mert járhat kezelésre, akárcsak a Kórházból elbocsátott pácien­sek. Elsőként a gödöllői, majd sorban a többi járás alakí­totta meg saját ideggondozó intézetét, s közel vagyunk az integráció szempontjából op­timális helyzethez: idén ki­lencedikként várhatóan létre­jön a dabasi intézet is, s ez­zel teljes lesz a járási háló­zat. — Miből is áll a gondo­zás? — Évtizedek munkája for­málta a sajátos megyei gyó- gyúóstílust, amelynek lé­nyege, hogy az első pillanat­tól minden beteg kórrajza részletesen elkészül, s az utógondozás végéig ez szolgál iránymutatóul. A módszer nagy előnye, hogy az orvos mentesül az adminisztrálás egy része alól, s tényleges pszichiátriai gyógyítómun­kával foglalkozhat. Mellékter­mékként pedig hatalmas tu­dományos feldolgozásra is alkalmas ismeretanyag gyűlik össze. Csupán a megyei ideg­gondozó intézet munkatársai tollából több magyar és ide­gen nyelvű könyv és 70 szak­mai közlemény jelent meg, a munkából pedig részt vállal­tak az asszisztensek is. Magát a gyógyítást, akárcsak az adatfelvételt a négyszemköz- tiség jellemzi, így minden be­teg gondos meghallgatásra ta­lál, amire éppen a lelki bán- talmakban szenvedőknek van a legnagyobb szüksége. Fcchikoznia megelőzéssel — Hogyan tovább, mik a jövő feladatai? — A már említetteken kí­vül, amelyekkel gyarapszik a gondozóhálózat, sajnos akad­nak személyi és helybeli hiá­nyosságaink. Manapság kevés már az 55 ember — közöttük 11 pszichiáter és 8 pszicholó­gus — és a járási gondozóin­tézetek egyike-másika szűkös. Az országos gondok — az ön­gyilkosok, alkoholisták magas száma, s a depresszív állapo­tokkal összefüggő balesetek — is indokolják, hogy az Egész­ségügyi Minisztérium elő­irányzatának, s a Pest me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottsága határozatának meg­felelően tovább gyarapítsuk lehetőségeinket;. Ennek egyik jele a már most szerveződő el­ső városi — nagykőrösi — ideggondozó intézet, s várható eredménye, hogy a gyógyító és rehabilitáló feladatokon túl többet foglalkozhatunk a lelki egészségvédelemmel, a pszi­choszomatikus betegségek meg­előzésével. V. G. P.

Next

/
Thumbnails
Contents