Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
I Az MSZMP Pest megyei Bizottságának határozata az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatokról A Központi Bizottság 1980. december 2-i határozata alapján 1981-ben a gazdaság- politikai munka főbb feladata a VI. ötéves terv irányelveivel összhangban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, az életszínvonal megőrzése, az életkörülmények javítása. 1980-ban az alapvető gazdasági folyamatok a helyes irányban indultak el, a vállalatok, szövetkezetek tapasztalatokat szereztek a változó gazdasági környezethez való alkalmazkodásban. Az elmúit évi eredmények, gazdálkodási tapasztalatok jó alapot adnak a gazdaság további fejlődéséhez, a fő feladatok megvalósításához. Az 1981. évi tervcélok megkövetelik a termelés hatékonyságának további növelését, a termékszerkezet-korszerűsítés gyorsítását, a nemzetközi versenyképesség fokozását, a tudomány eredményeinek gyorsabb hasznosítását. A kül- és hazai piacok változó igényeinek pontosabb ismeretére, teljesebb kielégítésére kell törekedni. A termelőüzemek és kereskedelmi szervek jelenleginél szélesebb körű, közös érdekeltségen alapuló, szorosabb együttműködésére van szükség. Hasznos kezdeményezés, hogy ipari, mező- gazdasági üzemek részvételével több külkereskedelmi társulás, iroda alakult. Segíteni kell, hogy munkájuk tovább fejlődjön. Néhány nagyüzemünk számára új körülményeket teremtett az önálló exportjog lehetősége. Ezért a Ganz Árammérőgyár és a Csepel Autógyár éljen az önálló külkereskedelmi jog adta lehetőségekkel, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat pedig készüljön fel 1982-re. A fogyasztási cikkeket gyártó üzemek a nagykereskedelem mellett keressenek kapcsolatokat, alakítsanak ki együttműködést a kereskedelmi vállalatokkal is. Az áfész- ek, az állami kiskereskedelem törekedjen szorosabb kapcsolatra a termelőkkel. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek továbbra is legyenek kezdemé- nyezőek a . mezőgazdasági termékek közvetlen forgalmazásában.1 A gazdálkodás színvonalának javítása, a termelés költségeinek csökkentése előrehaladásunk feltétele. A vállalatok többségénél — különösen a gépiparban — a termékek konstrukciója, az alkalmazott technológia számos gazdálkodási tartalékot rejt. A konstrukciók kialakításánál, az alkalmazott technológia megválasztásánál le- ■ gyen fontos szempont a nemzetközi színvonal, az anyag- és energiatakarékosság. A takarékosság a műszaki színvonal javításával járjon együtt. Pontosabb anyagnormákkal, a technológiai fegyelem szigorításával, a selejt időbeni kiszűrésével javítható a termelés fajlagos, anyag- és energiaigénye. .Az eddigieknél is jobban kell keresni a megoldásokat a termelés során keletkező hulladék, a melléktermékek hasznosítására. A Budapest környéki MÉH Vállalat, az ipari szövetkezetek, a tsz-ek ipari melléküzemágai közösen keressék a feltárható tartalékokat. Az Óbuda Tsz gumifutózó üzeme, a FORTE, az OFOTÉRT és a MÉH akciója a fotózáskor felhasznált ezüst visz- szanyerésére, az ócsai Vörös Október Tsz hulladék kenyérből történő takarmány-előállítása példaadó kezdeményezések. A felhasznált energia szerkezetének változtatása fontos feladat. Ahol mód van rá, vissza kell térni a széntüzelésre. Meg kell kezdeni *az iparban a termékek fajlagos energiaigényének mérését, csökkentések lehetőségeinek feltárását. A mezőgazdaságban folytatni kell az energiatakarékos termesztési, tárolási eljárások széles körű alkalmazását. Szükséges, hogy a dunavarsányi nedves kukoricatárolási mód és más bevált módszerek gyorsabban elterjedjenek. Ki kellhasználni a mezőgazdaságig termékekben rejlő és az ioarban keletkező energiatartalékokat. Az MTESZ-szervezetek segítsék elő ezeknek a tartalékoknak a feltárását. Jelentősen javítani kell a vállalati ármunkát. Az alapanyagárak mozgását figyelembe vevő, a termelői árképzés új szabályainak megfelelő vállalati árpolitikára, árképzési gyakorlatra van szükség. Az 1980-ban megkezdett ez irányú folyamatot erősíteni kell. Javítani szükséges az árképző apparátusok szakmai felkészültségét, igényességét, az árképző és értékesítő szervezetek kapcsolatát. Az állami felügyeleti és érdekképviseleti szervek adjanak fokozott segítséget, ellenőrizzék az ármunkát. A NEB Pest megyei szervezetei ellenőrzéseikkel továbbra is segítsék az ármunka javítását. Folytatni kell a vállalatok, a szövetkezetek belső szervezeti felépítésének korszerűsítését, a belső ellenőrzés színvonalának javítását, megszigorítását. A gazdasági vezetés, a tömegszervezetek, a területi és üzemi pártszervek aktív segítő, ellenőrző munkájával törekedjenek a belső szervezeti kapcsolatokat, érdekeltségi viszonyokat a mai gazdasági követelményekhez igazítani. A pártszervezetnek, a gazdasági vezetésnek ezt a munkát a káderfeltételek megteremtésével is segíteni kell. Az irányításban és ellenőrzésben közreműködő állami és társadalmi szervek kiemelt figyelmet fordítsanak erre a munkára. Az 1981, évi gazdálkodásnak kulcskérdése marad a megfelelő munkaerő-gazdálkodás. Várhatóan az iparban csökkenő, a mezőgazdaságban a korábbival azonos létszámmal kell a feladatokat megoldani. A munka termelékenysége az 1980. évinél jobban, legalább 5—6 százalékkal növekedjen. A VI. ötéves terv részeként minden üzem készítse el a tervidőszak munkaerő-gazdálkodási koncepcióját. A folyamatos üzemben, három műszakban dolgozó munkahelyeken 1981 első félévében fel kell készülni az ötnapos munkahétre. A tapasztalatokat is figyelembe véve, segíteni kell a további termelőüzemek munkarendjének 1982. évi átalakítását. A csökkenő munkaerő mellett az ötnapos munkahét bevezetésének feltétele a munka hatékonyabb megszervezése, a nagy teljesítményű gépek kihasználásának jelentős javítása. Hasznosnak ítéljük a SZIM Fejlesztő Intézetének kezdeményezését, mellyel segítséget kíván nyújtani, a nagy teljesítményű, numerikus vezérlésű gépek jobb kihasználásához, a DKV azon kezdeményezését, amely a megyében működő számítógépek termelésszervezésben való alkalmazását segíti. Terrhelésnövekedés elsősorban az exportáruk, döntően tőkésexport-cikkek, valamint az importot helyettesítő termékek mennyiségének növelésével, a háttéripari termékek és a hiánycikkek gyártásba vételével érhető el. A beruházások tekintetében a megyei pártbizottság fontosnak ítéli, hogy 1981- ben az ipari üzemekben hatékony, a piaci igényekkel alátámasztott, gyors átfutási idejű, exportnövelő és ezt kiegészítő fejlesztések induljanak. Segíteni kell a Dunai Kőolajipari Vállalatnál a katalitikus krakküzem beruházásának előkészítését. Az állami gazdaságok és a tsz-ek a jó gazdálkodási eredmények alapján több mint másfél milliárd forint saját fejlesztési forrással rendelkeznek. Ez jó alapot nyújt ahhoz, hogy az üzemek eredményesen pályázzanak a konvertálható árualapbővítő hitelek, állami támogatások igény- bevételére. A megyei pártbizottság szükségesnek tartja, hogy a hatékonyságot javító, az exportárualapot növelő kezdeményezések továbbra is megkülönböztetett segítséget, támogatást kapjanak. A megyei tanács, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége koordináló munkájával segítse elő, hogy a mezőgazdasági üzemek együttműködései, a közös fejlesztések megvalósuljanak. Kiemelten kell segíteni az élelmiszer-feldolgozó kapacitások bővítését, új fejlesztések indítását; a nagyüzemi ültetvénytelepítések folytatását és a zártkertek rekonstrukciójának gyorsítását; a gépjavító bázisok fejlesztését. Az adottságok és lehetőségek kihasználásával elérhető, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek termelése 4—5 százalékkal nőhet. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szervezésével, az integrálás bővítésével, a mezőgazdasági termék-előállítás a megyében 3—4 százalékkal nőhet. Fokozott figyelmet kell fordítani a termőföld védelmére, a termőképesség növelésére. A megyei tanács kezdeményezze és koordinálja a komplex meliorációs programok elkészítését. Az Agrártudományi Egyetem szervezésével megkezdődik a megye termőhelyi adottságainak tudományos felmérése. Ehhez a munkához a megyei tanács és a mezőgazdasági üzemek összehangolt segítsége szükséges. További tartalékok hasznosíthatók az adottságoknak megfelelő termelési szerkezét kialakításával. Segíteni szükséges az erre irányuló művelésiág-változásokat és a földcseréket. Az erdőgazdálkodási társulások munkájának segítésével a cél, hogy a tervezett 100 ha erdőtelepítés megvalósuljon, növekedjen a fakitermelés. A növénytermesztésben kiemelt feladat a gabonatermelés fokozása. Az elért magas hozamok stabilizálása a cél. A tápanyaggazdálkodással ezt a színvonalat k^ll megalapozni. A búza és kukorica vetésterülete a lehetőségek figyelembevételével növekedjen. Az olajos növények termesztése során a termésátlag növelését kell célul tűzni. Továbbra is fordítsanak nagy figyelmet az üzemek a tömegtakarmány-ter- mesztés színvonalának javítására. A zöldségtermesztésben a vetésterület szerkezete a felvásárló szervek igénye alapján módosul. A zöldségtermelő bázisgazdaságoknál arra kell törekedni, hogy a termőterület ne csökkenjen. Fokozott figyelmet kell fordítani a friss fogyasztású zöldségfélék termeltetésére, a háztáji és kisegítő gazdaságok zöldségtermelésének szervezésére. Az állattenyésztés termelése az átlagosnál nagyobb mértékben, 4—5 százalékkal növekedhet. A tejtermelésben a gazdaságosság javításával kell kihasználni a genetikai előrehaladásból származó előnyöket A nagyüzemek egy tehénre jutó tejtermelése haladja meg a 4400 litert. Fontos feladat a hústermelés fokozása. A gazdaságosság javítása érdekéiben minden állatfajnál tovább kell csökkenteni a fajlagos abrakfelhasználást. A rét- és legelőgazdálkodás javításával, az exportárualap-bővítő hitel igénybevételével elő kell segíteni a juhtenyésztés és a húsmarhatartás további fejlesztését. Nagy gondot kell fordítani a sertéshústermelés növelésére, a háztáji integráció fejlesztésére, a baromfitartásban a jövedelmezőség javítására. A Dunavarsányi Házinyúl Tenyésztési Rendszer és az Öcsai Galambtenyésztési Rendszer az exportot 20—30 százalékkal tervezi növelni. Törekedni kell a kisállattenyésztés gazdaságos exportlehetőségeinek fokozott kihasználására. A megyében jelentkező 1981. évi feladatok továbbra is meghaladják az építőipar kapacitását. A feszültségek elsősorban a befejező szak-szerelőipari munkákban jelentkeznek. 1981-ben továbbra is elsődleges feladat a szak-szerelőipari termelés bővítése. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat javítsa szervezettségét, készítsen programot a létszámgondok enyhítésére. Az állami és szövetkezeti építőipari üzemek a munka szervezettségének javításával, a munkafolyamatok összehangolásával növeljék teljesítőképességüket. A Pest megyei Beruházási Vállalat a megyei Tanácsi Tervező Vállalat, az ÁÉTV és a PÁÉV együttműködésével javítani kell a beruházások előkészítését és szervezettségét. A Pest megyei Építőipari Társaság segítsen összehangolni a megyében jelentkező építési igényeket és kapacitásokat. A vállalatok érdekeltségére alapozva koordinálja az egyes építő szervezetek munkáját. Használja ki lehetőségeit a társaság tagjainak jobb gépellátására, az ütemesebb anyag- és alkatrészellátásra, az ésszerű együttműködésre. Az építési igényeken belül az épületfelújítás és -karbantártás iránti kereslet már 1981-ben is növekszik. Elsősorban az építőipari szövetkezetek, városgazdálkodási vállalatok, költségvetési üzemek készüljenek fel a nagyobb volumenű felújítási munkák szakosított végzésére. Az építőipari igényék teljesebb kielégítése érdekében nagyobb arányban kell számítani a kisiparosok és az építtetők saját munkájának hasznosítására, a családiház-építésekben, a lakásfelújításokban. Az életkörülmények javítását szolgáló beruházásokat fokozottan kell segíteni. 1981-ben fel kell építeni mintegy 1800 telepszerű, több szintes lakást. A megyében továbbra is nagyarányú magánlakásépítéshez fokozott segítséget kell nyújtani. Ezért a magánerős lakásépítés középtávú tervének elkészítése szükséges. Olyan előkészítő és kivitelezési ütemet kell biztosítani, hogy a gyermekintézmények többsége az iskolai év indításakor használatba vehető legyen. A lakóhely fejlesztése érdekében továbbra is számítunk a lakosság társadalmi, munkájára, az üzemek, intézmények támogatására. A szolgáltatások javítása érdekében a tanácsi vállalatok, ipari szövetkezetek, áfészek és kisiparosok bevonásával folytatni kell a szolgáltatóhálózat fejlesztését. A hiányszakmákban, kis településekben az eddigieknél jobban kell érvényesíteni az átalánydíjas üzemeltetést. . Az 1981. évi feladatok továbbra is a párt-, gazdasági és társadalmi vezetés szoros együttműködésével, a dolgozók aktív kezdeményező közreműködésével valósíthatók meg. Különösen fontos az alkotó, jó munkahelyi légkör megőrzése, további javítása. A pártszervek, gazdasági vezetők, a szakszervezetek és a KISZ aktivistái fordítsanak fokozott figyelmet az üzemi demokrácia továbbfejlesztésére. A Pest megyei Hírlap, az üzemi lapok továbbra is segítsék elő ezt a munkát. Lényeges, hogy az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny lendülete 1981-ben is folytatódjék, és igazodjon a megváltozott gazdasági feladatokhoz. A tömegszervezetek sajátos eszközeikkel vállaljanak részt a gazdaságpolitikai feladatokból. A járási-városi, a nagyközségi pártszervezetek figyeljenek fokozottan az ipari, mezőgazdasági nagyüzemek _ gazdasági munkájára, a VI. ötéves tervkészítésre. Fel kell gyorsítani a belső szervezet korszerűsítését a termelőüzemekben. A pártszervezetek a dolgozók véleményének megismerésével, a pártmunka eszközeivel ösztönözzék ezt a munkát.
