Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1981. JANUÁR 1., CSÜTÖRTÖK I Utcák, terek, parkok gondozói A köztisztaság idei terve Termelés és értékesítés A takarítónő, aki a lépcső­ház alól elszállítja a szemetet, s gondoskodik a ház belső köz­területének tisztaságáról, reg­gelente türelmetlenül sóhajto­zik: „idei is hozhatnák már a konténert.” A DCM lakótelep szélső háza úgy látszik kima­radt az, osztásból, pedig a kö­zeli utcákon már ott állnak a modern szeméttárolók. Kelle­nek is. Urbanizációs gondok Az olyan lakótelepen, ahol ezrek, tízezrek laknak együtt, különösen a hét két utolsó napján halmozódik fel mér­hetetlen mennyiségű hulladék, s erre eddig sem elegendőnek, sem megfelelőké nem bizo-' nyúltak a kezdetleges formájú bádog edények. A városi tanács december elején megtartott végrehajtó bizottsági ülésére részletes je­lentést készített a kommu­nális költségvetési üzem, mely­nek egyik legfontosabb fel­adata a köztisztaság folyama­tos megteremtése. Mint az 1981. évi feladat- és árbevételi tervben olvashatjuk, a házi hulladék növekedése évente a 1—5 százalékot is eléri és a modern elszállítás eszközének a kiskonténeres gyűjtési rend­szert tekintik, s ezek számát akarják növelni. A deákvári lakótelep felszereléséhez a QCM félmillió forintot ad, ezzel is elősegítve a köztiszta­sági feltételek mielőbbi meg­teremtését. A köztisztaságnak, persze, még sok más feltétele is van, többek között a munkaerő, de az üzemben egyelőre hiány mutatkozik az úttisztítói, Időnként a rakodói munkakö­rökben, s ezt gépekkel kell pó­tolni, ahol csak lehet. A gépi ellátottsággal viszont olyany- nyira nincs gondja a vezető­ségnek, hogy az alaptevékeny­ség mellett a szabad kapaci­tásból bérfuvarozást és mun­kagépkölcsönzést is terveznek, elsősorban saját dolgozóik és a vállalatok részére. Az anya­gi eszközökkel valp. jobb gaz­dálkodás, a vonzáskörzeti te­lepülések segítése a célja an­nak az intézkedésnek, mely­nek során, néhány szomszédos község tanácsának megrende­lését is elfogadják, parképíté­si, útépítési, közművesítési zésére. aszfaltozási és munkák elvég­Ne csak a vállalat A kommunális üzem feladata lesz 1981-ben a deákvári munkáslakás-építéssel járó, úgynevezett előközművesítési munkák, az elektromos háló­zat, a csapadék- és szennyvíz- csatorna, a járda és közúti há­lózat kiépítése, park létesíté­se. Ez utóbbi is a profilhoz tartozik, s az üzemi gárda folytatja7jövőre a Duna-parti parkosítást, s az új könyvtár környékén is ők teremtik meg majd a zöldövezetet. Oxigén­készletünk, közérzetünk és vá­rosesztétikai szempontból sem mellékes a zöldfelületek nagy­sága, hogy mennyi virág és növény díszíti utcáinkat, te­reinket. A jelenlegi költségve­tésben erre a célra előirány­zott összegek azonban csak arra adnak lehetőséget, hogy a korábbi években elért szín­vonalat ezután is megtartsák. Nincs mód nagyobb fejlesztés­re, nyári évelő virágok, örök­zöldek-kiültetésére, többek kö­zött azért sem, mert a park­gondozó is kevés. A belterületi parkok keze­léséhez és felújításához to­vábbi 300 éter forint kellene. A megoldást keresve csakis a közérdek diktálta társadalmi összefogás látszik lehetséges­nek, ezzel pótolható a hiány­zó pénz és a munkaerő. Azaz van még egy lehetőség. Kö­zületi megrendelésre jelenleg csak a DCM készenléti és deákvári lakótelepének park­ját tartják fent. Mások is kö­vethetnék a példát, fásítva, parkosítva a gyár és a lakó­telep környékét. Gazdaságosan Az új gazdasági körülmé­nyek arra késztetik az üze­mek vezetőit, hogy terveiket a legnagyobb körültekintéssel elkészítve gondoljanak a gaz­daságosságra, s az önállóságot elsősorban munkahelyük költ­ségeinek előteremtésében ke­ressék. Bár a közszolgáltatáso­kat végző, tanácsi-állami tá­mogatásból fenntartott köz­üzemtől senki sem várhatja, hogy minden kiadását maga fedezze, vagy nyereségesen dolgozzon, mégis a fenntartó szervek terheinek csökkenté­Szakajtóban a tészta sére törekednek. Néhány éve még szokatlannak tűnt volna az a szemlélet, hogy a kimon­dottan szolgáltatásokat végző üzem az itt gyártott, készbe­tonból a munkahely szükség­leteinek kielégítése után több­lettermelésre és értékesítésre is gondol. K. T. I. A Vox Humana a rádióban Idán július ötödikén Vácott rendezték a Magyar Rádió Népzenei Fesztiválját. A Ma­dách Imre Művelődési Köz­pont színháztermében lézaj­lott eseményt hangszalagra rögzítették, az adásit szomba­ton, január harmadikén meg­ismétlik. Közreműködik a többi között a váci Vox Hu­mana Énekkar is, Makiért Jó­zsef vezénylésiével. A nagyok árnyékában Komisz domboldalakkal birkózva v I Egy termelőszövetkezet hétköznapjai Tél eleji napsütésben ra-' gyog a Galga-vidák. A táj, amely az idelátogatónak meg- kapóan szép, az itt élőknek megannyi mindennapi nehéz­ség forrása is. Szűkén méri áldását az alig több minit 11 aranykoronás föld ... Ácsa, Csővár, . Püspökhatvan és Galgagyörk gazdaságai mégis arra szövetkeztek több mint hat esztendeje, hogy itt és ezekkel a gondszülő adottsá­gokkal Galgavölgye néven kö­zösen teremtenek virágzó gaz­daságot. Varroda és betonkeverő Az út, amelyen elindultak, nem kínált kényelmes kirán­dulást: a már említett adott­ságok gúzsba kötötték a szép terveket. A mintegy 5000 hek­táros gazdaság 3400 hektárnyi közös szántójából mindössze tíz százalék jut sík vidékre. A főfájás oka a Cserhát nyúl­ványaira kapaszkodó, s műve­lésre hasznavehetetlen erdő, rét, legelő. Érthető, hogy a növénytermesztés eredményei szerények, még az országos átlagot sem nagyon érik el. A négy falu összefogása mégis megtöbbszörözte a fej­lődés szűkösen mért lehetősé­geit. A váci - járás egyik leg­nagyobb állattenyésztő gazda­ságát teremtették meg az esztendők során. A 120 milliós termelési értéket produkáló alaptevékenységből 50 milliót az állattenyésztés tes-z a közös asztalára. A nyolcszáz tehén a járás tejtermelésének mint­egy felét adja. Sertés-törzste- nyészeteikből — kettő is van — 5—600 tenyészkooa került ki évente, s öt-hatezer hízó­sertést is értékesítenek. Vác a hazai lapokban Naponta 4 és fél tonnányi egykilós kenyeret sütnek a váci kenyérgyárban. Felvételünkön: szakajtóba kerülnek a „du­ciban” kelt tészták... Iványi Károly felvétele A Zalai Hírlap arról írt, hogy az Izzó váci gyáregysé­gében készülő fénycsövek el­sősorban a korszerű ' lakásvi­lágításban alkalmazhatók és en ergiatakarékosak.. A Magyar Nemzet felidézte az Édes anyanyelvűnk néven kezdeményezett idei országos versenyt, ahol sikeresen sze­repelt és emlékplakettet, okle­velet kapott a váci Végh Ba­lázs is. A Fejér megyei Hírlap érte­sülése szerint váci vízgazdál­kodási szakemberek újfajta megoldást dolgoztak ki a strandmedencék , vizének .tisz­títására, szaknyelven: vissza­forgatására. A Fonómunkás bemutatta Misnyovszki György vill.a\v; szerelőt, aki 1968-ban kapta kézhez szakmunkás bizonyít­ványát s azóta dolgozik a P.amutfonóipari Vállalat váci üzemének tmk-részlegében. Az Ország-Világ képes ri­portot közölt a Forte-gyárról, amely az idén 58 országba szállította termékeit és rugal­mas árkalkulációjával ki­egyensúlyozta a szeszélyes külföldi piac változásait. Az önmagukért is szóló té­nyék után dr. Angyal Vendel, a szövetkezet termelési elnök- helyettese a melléküzemekre tereli a beszélgetést: . — Olykor azzal áltatjuk magunkat, megélünk föld­jeinkből. Pedig hát, nagy szükség van a melléküzemek­re: az innen nyert forintokat is a növénytermesztésbe, az állattenyésztésbe invesztálhat­juk. A munkás-paraszt szoli­daritásból nőtt ki a VBKM Transzvill gyárával az együtt­működés. Gépeket, megbíza­tást adtak, elindították ná­lunk az ipari tevékenységet. Az a gyors reagálókészság, alkalmazkodás a piaci kívá­nalmakhoz, amely valamennyi tsz-melléküzem jellemzője — nekik is , sajátjuk. Felmérték, mely termékek gyárthatók gazdaságosaibbán, s ahol a ne­gatív oldalra billent a mér­leg nyelve — ott váltottak. Hosszú lenne felsorolni, mi minden tartozik az ipari ága­zat portájára. A Csőszer, a Medicor, az Élgép, a már em­lített VBKM-gyár kap Püs­pökhatvanból -alkatrészeket, melyek közül nem egy ex­porttermékbe kerül. Az IMI fűnyíró gépeibe, betonkeverői­be viszont ők szerelik az ik- ladi motort. A varroda, fo­rintban talán nem számotte­vő termelése is fontos a gaz­daságnak; munkát, megélhe­tést ad egész évben ötven asszonynak. Erős szálak Mert nem megvetendő szem­pont, hogy a tsz — négy köz­ségben lakó — 1200 tagjának milyen megélhetést nyújt. — Nem élünk rosszul — sum­mázza a termelési’ elnökhe­lyettes. — A legfiatalabbak lehetőségei szerintem itt job bak, mint a városban. Ennek ellenére egyre nehezebben kapunk embert az állatok mellé vagy a növénytermesz­tésbe. Sajnos, évekig munka erőpiacot jelentett a tsz. Mi tartottuk magunkat áz évi 3 s zá z al ékos b á rfej les zt és h ez, s bá r j ö vedel em- n ö vek m én y­adót nem fizettünk, a boríték­ba mégis , kevesebb jutott, mint a környező gazdaságok­ban. ipari üzemekben. Aki vi­lág életében a földet túrta, fiát, unokáját igyekszik szak­mára tanítani... Aztán megfordult a vándo> lás iránya. A lakatosok, esz­tergályosok, s zerszámkészí í ő k visszatértek a gazdaságba, szakmai, egyéni fejlődést, fan­táziát láttak a tsz-ben. A szö­vetkezet igyekszik is megköt­ni a maga módján a fiatal szakembereket; lakást, to­vábbképzési lehetőséget bizto­sítanak számukra. Jó a kap­csolatuk a gödöllői egyetem­mel, diplomadolgozatok, ösz­töndíjak jelzik a gyümölcsö­ző együttműködést. A szám további bizonyíték: 35 főisko­lát, egyetemet végzett szak­ember irányítja a gazdálko­dást. Meleg Dezső főkönyvelő, Sólyom János elnökhelyettes, dr. Szabó János jogtanácsos, a gazdálkodási eredményeken kívül legszívesebben épp e szakgárdát teremtő munkáról beszél. Arról, hogy diplomá­val a zsebben is meg kell is­merkedniük a pályakezdőknek a fizikai munkával; a létra legalsó fokáról induló, tanuló­évet letöltött szakembert ve­zetőként is jobban elfogadják. Tíz százalék plusz Közös gondolattal, megszo­kott egyetértéssel tervezik a négy útról indult, de ma már egy irányba tartó jövőjüket a püspökhatvani gazdaságban. Az eddigi eredmények önma­gukért beszélnek, akár elége­dettek is lehetnének. Ám a Galga-völgy , kis községeiben nemcsak megélni akarnak, hanem jól élni. — Tudjuk, csak a jogos, a, megtermelt, a megdolgozott forintokat oszthatjuk el, ki- nek-kinek érdeme szerint. Vannak még tartalékaink, sta­bil, életképes . ez a társaság, s ha olykor népszerűtlen intéz­kedések árán is, de -szeret­nénk kihasználni a fejlődést rejtő lehetőségeket. Talán nem túlzás, de akár 10 szá­zalékkal is jobbak lehetnénk, s hogy azok is legyünk,' egye­dül rajtunk múlik — vélik a gazdaság vezetői teljes egyet­értésben. A püspökhatvaniak nem szolgálnak , címoldalra kíván­kozó szenzációkkal, náluk csak hétköznapi csodák esnek meg: komisz domboldalakkal birkózva tornázzák feljebb a termésátlagokat, helyük meg­határozó a tejtermelésben, a sertéstenyésztésben. Tisztelni kell azt az elhatározásukat, hogy a már produkaltnál csak többről szólhat az év végi számadás. G. M. Csöndes erdőben, tiszta vizek partján A Dunakanyar madárvédelme 1974-ben alakult meg a Ma­gyar Madártani Egyesület, hogy az országban szétszórtan tevékenykedő madárfigyelőket összefogja, s hogy azok szer­vezetten végezzék tudományos munkájukat. Alig múlt el egy esztendő, már több mint ezer tagja volt az egyesületnek, és ez szükségessé tette, hogy az egymáshoz közel lakók helyi csoportokat alakítsanak. A börzsönyi csoportot Verőcema­roson hozták létre. Elnöke' Saskó István, a titkára Brel- los Tamás lett. Önmagunk védelme — Ön az egyik alapító tag­ja a börzsönyi helyi csoport­nak. Hogy kezdődött? — kér­dezem ’Brellos Tamástól. — Ifjú Homoki Nagy Ist­ván és Nyíró Sándor erdész­kollégákkal gyakran találkoz­tunk Királyréten, beszélget­tünk a madarakról, fészek- odúkat raktunk ki az erdő­ben. Aztán tudomásunkra ju­tott a madártani egyesület megalakulása, és elhatároz­tuk: létrehozunk egy kis ma­darászcsoportot. Kezdetben így is indultunk, mindössze 14-en voltunk, ma már 160* nál is többen vagyunk, és kü­lön öröm. hogy a helyiek mel­lett szép számban jöttek tá­volabbról _ is. Vannak tag­jaink Vácott, Sződligeten, Er­dőkertesen, még Veresegyhá­zon is. — Mivel foglalkoznak? ; Szinte minden korosztály képviselve van itt, a kisdiák­tól a nyugdíjasig. Így az ér­deklődés, a szakmai képzett­ség is nagyon eltérő, ezért minden tag olyan feladatok­ból vállal részit, amelyet ren­desen el tud látni, ami a ma­dárvédelmet, így lényegében saját magunk védelmét szolr gálja. Mert csak ott élhetnek jól a madarak, ahol mijkmbe- rek is jól érezzük magunkat, az erdőben, a ligetekben, a tiszta vizű folyók, tavak part­ján, az egészséges, tiszta kör­nyezetben. ‘ — Napjainkban sok szó esik a kiveszőfélben lévő madarak­ról. Élnek-e ilyenek a Bör­zsönyben? — Igen, élnek! — Melyek ezek? — Csak néhányat említek, mert sajnos több is van A ragadozó madarak közül pél­dául ilyen a parlagi sas, a kerecsensólyom, az énekesek közül pedig a vízirigó és a kövirigó. — S mi veszélyezteti őket o Börzsönyben? Kirabolt sólyomfészkek — A kérdést nem lehet csak a Börzsönyre leszűkíteni, hi­szen a madarak igazi világ­polgárok. repülő, vándorló életmódjuk következtében le­győzik a távolságot, és szinte maguk keresik a bajt, amiből van bőven. Hogy csak néhá­nyat említsek: világszerte al­kalmazott rengeteg vegyszer, a vizek elszennyeződése, a környezetet keresztüi-kasul átszelő villanyvezetékek, az élőhelyek rohamos csöikkenése, s ezek alól a Börzsöny sem ki­vétel. Néhány éve például Vá.mos- mikola határában, a vadászok által dúvadirtás céljára kira­kott mérgezett tojástól pusz­táit el az egyik parlagi sa­sunk, emiatt a fészkelés éve­kig elmaradt, míg újra megte­lepedett egy fiatal- pár. Nem is olyan régen kirabolták a kerecsensólyom-fészket. Sorol­jam még?... — Népi tudják megvédeni ezeket a ritka maradakat? — Még nincs egységesen al­kalmazható módszerünk — hiszen a veszélyek sokfélék, de kísérletek történnek ez ügyben. Például ‘riasztóberen­dezést szereltünk fel a ve­szélyeztetett ragadozómadár fészkéhez, és megszervezzük az őrzést is. A Pilisben fészek­védő „ernyőket” szeleitek a fára, melynek lényege, hogy megakadályozza a fészekhez való feljutást. Ezt a jövőben mi is alkalmazni fogjuk. Saj­nos, a ritka ragadozómadár fészkeit szervezett bűnözők szedik ki, akik a tojásokat vagy fiókákat külföldre csem­pészik, ahol óriási összegeket fizetnek, például egy kerecsen- sólyomért. Azért némi sikere­ket értünk már el: egyszer el­fogtunk egy fészekrablót is, mielőtt kiemelte volna a ke­recsensólyom fiókákat a fé­szekből. — Minden madarat védeni kell, mert a jelenleg még gya­kori fajok is egy-két évtized múlva a ritka madarak közé tartozhatnak. Nézzük a cinegé­ket. Ha nem etetjük őket a té­li hidegben, ezerszám pusztul­na! el, és ha a korszerűen ke­zelt, korhadt, odvas fáktól megtisztított fiatalos erdőkbe nem rakunk ki fészekodúkat, akkpr nem tudnak költeni, te­hát egyre csak fogynak. S ne­künk már most kell erre gon­dolnunk! Ezért rendeztünk idén gólyavédelmi évet, bár ezek a madarak még szép­számban élnek hazánkban, de fogynak. Célunk, hpgy maga­sabb szintre emeljük a védel­müket, s ebben mások is részt vehetnek. Nyitott napok — Mit terveznek a jövőben? — Folytatjuk a Börzsöny madárvilágának kutatását, vé­delmét, az ifjúság revelését. Jó kapcsolatot szeretnénk ki­alakítani a vadászokkal, a horgászokkal, a kiskertbará­tokkal és minden természetet, szép környezetet kedvelő em­berrel, hiszen gondjaink, cél­jaink hasonlóak s azt közösen, összefogva könnyebben meg­tudnánk oldani. .Ezért rende­zünk Verőcemaroson, a klub- könyvtárban, minden páros hónap első keddjén nyitott napokat. . amikor meghívott szakemberek diavetítéses elő­adási tartanak a madarakról, a természetvédelemről. Az előadásokon a jövőben is mindenkit szeretettel várunk. Dénes János ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents