Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

1981. JANUAR 17., SZOMBAT Szembenézve korunk kérdéseivel GÁSPÁR SÁNDOR: A NEMZETKÖZI SZAKSZERVEZETI MOZGALOM Az élet, mint minden terü­leten, a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalomban is új problémákat vet fel. Hogyan reagál erre a ma embere? Ezzel a kérdéssel foglalkozik Gáspár Sándor legújabb könyve, amely korunk nem­zetközi munkásmozgalmáról, a szakszervezetekről ad teljes képet Gáspár Sándor, a ma­gyar és a nemzetközi szak­szervereti mozgalom ismert személyisége, az SZVSZ elnö­ke, aki a Kossuth Könyvki­adónál most megjelent köte­tével közelebb akarja hozni ezt a mozgalmat az olvasó­hoz: a világ szervezett dolgo­zóinak harcát mutatja be, is­merteti az SZVSZ szerepét, a magyar szakszervezetek nem­zetközi kapcsolatát, annak bővülését, erősödését. A kö­tet tükrözi a magyar szak- szervezetek álláspontját és a nemzetközi szakszervezeti ösz- szefogást szolgáló törekvése­ket. Emellett természetesen bemutatja a magyar szak- szervezeti mozgalom eredmé­nyeit. munkáját és gondjait. Új jelenségek Érdemes tehát olvasni e kö­tetet nemcsak azért, mert nap­jainkban a szakszervezetek munkájára terelődött a figye­lem, hanem azért is, mert va­lóban új jelenségek merültek fel, s a mai kor embere vá­laszt vár sok olyan kérdésre, amelyet még nem eléggé tisz­táztak, illetve megváltoztak a formák és a módszerek. A fő feladat továbbra is az új háború elhárítása, a béke meg­szilárdítása, a fegyverkezési verseny megfékezése, a bé­kés épitőmunka fokozása, a haladás elősegítése. Ebben nem kis szerepük van a szakszer­vezeteknek, amelyeknek fele­lőssége napról napra nő. A kötet induló anyaga a szerzőnek 1957 januárjában a SZOT ülésén elhangzott be­számolója, amelyben kifejtet­te, hogy a magyar szakszer­vezeti mozgalom az ellenfor­radalmi események ellenére változatlanul a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozónak vallja magát. Már akkor ki­fejtette, hogy minden ország szakszervezeteinek szüksége van egységre, annál inkább is, mert csak a munkásosz­tály akadályozhatja meg a reakció erőinek a munkásosz­tály jogai ellen indított táma­dásait, és az új háború előké­szítését Szükség van külön­böző szakszervezetek együtt­működésére, hogy a haladás erői mindenütt ellenállhassa­nak a reakció mesterkedései­nek — hangoztatta Gáspár Sándor. Több mint húsz évvel ez­előtt hangzottak el ezek a sza­vak, de napjainkban is idő­szerűek. Ma is próbálkozik a nemzetközi reakció, igyekszik megbontani a munkásság egy­ségét, a szakszervezeteket egy­más ellen hangolni, hogy mi­nél jobban meg tudja való­sítani céljait. Éppen azok az események mutatják ezt, amelyek Lengyelországban tör­ténnek, ahol a szakszerveze­teket, a munkásságot akarják felhasználni szocialistaellenes céljaik érdekében. Nagyobb jogok Éppen a szakszervezeti moz­galom több évtizedes tapaszta­lata bizonyítja, hogy a fejlő­dés nem áll meg. Nem visz- szafejlődik a mozgalom, ha­nem előre halad. Éppen a fej­lődő országok példája mu­tatja ezt, ahol sorra alakul­nak meg a szakszervezetek. Másrészt az egész világon egyre jobban elismerik, hogy olyan jogokkal, hatáskörökkel és lehetőségekkel, mint a szo­cialista országokban, a szak- szervezeti mozgalom még soha nem rendelkezett. A Szembenézve korunk problémáival című írásban fejti ki Gáspár Sándor a ma tennivalóit. Hangoztatja, hogy a szakszervezeti mozgalom a politikai élet fontos elende lett. Hatással van az államok bél­és külpolitikájára, és e poli­tika hatása alatt áll. A szak- szervezetek szerepének a meg­növekedését történelminek ne­vezi. Ezt annak tudja be, hogy megnőtt a szocialista or­szágok szakszervezeteinek be­folyása, megváltozott a tőkés­országokban a szakszervezetek szerepe. Hangsúlyozza, hogy a fejlődő munkamegosztás sok újat hozott az életbe, elő­segítette a szakszervezetek együttműködését a különböző társadalmi-gazdasági rendsze­rek között, vannak különböző irányzatok a mozgalomban, amelyek a nézetkülönbség el­lenére együttműködhetnek ko­runk fő kérdésében. Az egy­ség megteremtése a cél, még­pedig ez akkor lehetséges, ha a felmerülő kérdéseket meg­vitatják, tisztázzák álláspont­jaikat a különböző irányzatú nemzetközi szakszervezeti szövetségek. Az embert szolgálja A szocialista országok szak- szervezeteiről szólva kifejti, hogy azok a szocialista társa­dalom jelentős politikai, jogi és anyagi eszközökkel ellátott társadalmi szervezeteivé fej­lődtek. Kialakult új viszo­nyuk is a szocialista hata­lomhoz, a szocialista állam­hoz. A magyar szakszerveze­tek álláspontja világos: ha van is véleményeltérés egyes kérdésben az állammal, de egy csónakban ülünk, amely­nek előre kell haladnia. Se­gítik a pártot és a kormányt a feladatok megoldásában, részt vállalnak a kormányzás felelősségéből. Ebből fakad a szocialista országok szakszer­vezeteinek az a meggyőződése, hogy a szakszervezeti érdek- védelemnek a kapitalizmus­ban kialakult formái, mint a bojkott, a sztrájk, a szocializ­musban nem célravezetőek, sőt, károsak is lehetnek. Könyve befejező részében kifejti, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom élte­tő eleme, hogy az embert szol­gálja, hű kipróbált eszmé­nyeihez: a munkás egységhez, az internacionalizmushoz, amelyek a múltban, így a jö­vőben is a szakszervezeti mozgalom győzelmeinek zálo­gai. * A nemzetközi, szakszervezeti mozgalom áttekintése, harcai­nak megismerése, segíthet bennünket, hogy még jobban eligazodjunk a szakszervezeti munkában, s megértsük az új jelenségeket. Ehhez, nyújt se­gítséget Gáspár Sándor köny­ve. Gáli Sándor A KÉPERNYŐN Ablak Ablak címmel új belpoliti­kai magazin sugárzását kezdi meg a televízió. A kétheten­ként képernyőre »kerülő szol­gáltató műsorban, szinte min­denről szó esik majd, ami na­ponta befolyásolja, alakítja az emberek közérzetét, munka­helyi, otthoni hangulatát. A terv szerint tanácsadó szolgá­latot is betölt az adássorozat: az érdeklődők választ kaphat­nak utazással, öltözködéssel, vásárlással kapcsolatos kérdé­seikre. A megnövekedett sza­bad idő hasznos eltöltéséhez tippeket ajánl a tv-műsor, s nem hiányzik majd az orvosi tanácsadás sem. Első alkalommal január 23- án 18 órakor jelentkezik az egyórás műsor. A műsor készítői — Horváth Adám rendező, Kovalik Ká­roly műsorvezető, valamint a pécsi és a szegedi stúdió mun­katársai —, levélben várják a nézők ötleteit, kérdéseit. MAFILM OBJEKTIV STUDIO Nagy rendezők életműve Boldog születésnapot, Ma­rilyn címmel, január végén kerül a mozikba a Mafilm Ob­jektív Stúdiójának új játék­filmje. Szörény Rezső rendező alkotásának középpontjában egy vidéki színésznő áll. A fő­hőst — akinek fiatalkori ideál­ja Marilyn Monroe volt —, egy pesti filmforgatás esemé­nyei kényszerítik a felismer résre: az ünnepelt sztárok éle­te utáni hiábavaló vágyódás helyett, saját mindennapjai­ban kellett volna harmóniát teremteni, egyéniségét kibon­takoztatnia. A film főszerepét Esztergályos Cecília játssza, Andor Tamás kamerája előtt. Nemrégiben készült el a stúdió több más, tavaly meg­kezdett produkciója is. így Torr Béla itt valósította meg második játékfilmjét, amely a Családi tűzfészek című alko­tásában ábrázolt társadalmi MUZEOLÓGUSOK MUNKACSOPORTJA Kutatás; könyv; kiállítás A közelmúltban váci, buda­keszi, szentendrei, penci, ceg­lédi, nagykőrösi, aszódi mú­zeumi szakembereknek rész­vételével a Pest megyei Mú­zeumok Igazgatóságán meg­alakult a megyei történész muzeológusok munkacsoport­ja. A csoport megvitatta a VI. ötéves terv időszakára vo­natkozó történész muzeológusi feladatokat. Kiemelkedően fontos munkájuk lesz a mun­kásmozgalom megyei történe­tének, a terület felszabadítá­sának és az azt követő évek kutatása; szervező munkával részt vesznek a felszabadulás­sal kapcsolatos emlékművek, temetők, sírok emléktáblák felmérésében. A kutatást ezen a területen nagymértékben segítené a Pest megyei mú­zeumok és a Pest megyei Archívum együttműködése, il­letve a városi, járási pártbi­zottságok támogatása, a Ha­zafias Népfront, a KISZ és az úttörőszövetség aktivistáinak segítsége. Nagy figyelmet szentel a munkabizottság az életmód­kutatásnak és — elsősorban a témakörből összeállított me­gyei történészkötet összeállí­tását tervezi, lehetőleg a Pest megyei Levéltár és a megyei művelődési központ és könyv­tár munkatársainak bevonásá­val. A megye felszabadulásá­nak 40. évfordulója alkalmá­ból, ugyancsak a levéltárral együttműködve, vándorkiál­lítás összeállítását tervezik. A munkacsoport tagjai részt kívánnak venni a megyei kö­zépiskolai honismereti tábor munkájában is. p. sz. e. jelenségek továbbgondolására, árnyaltabb megmutatására vállalkozott, az új mű, a Földfolt ugyancsak hétköznapi történetet dolgoz fel, hősei egy magyar kisváros fiataljai, akik sorsukkal — a gyár, a kocsma, az albérlet egyhangúságába zártan —, nem tudnak mit kezdeni. A dokumentalista al­kotó e művészi módszernek megfelelően ezúttal is amatőr szereplőkkel keltette életre a filmbéli figurákat. Nádasy László Történetek a magyar filmről címmel, jelen­tős rendező egyéniségek port­réját vázolja fel sorozatában. A több részre tervezett pro­dukció első két darabja már elkészült, ezek Fábry Zoltán, illetve Ranódy László életmű­vével ismertetik meg a néző­ket, a rendezőkkel készült in­terjúk és filmrészletek, doku­mentumok segítségével. Az Objektív tavalyi legje­lentősebb feladata Klaus Mann Mephisto című regényé­nek megfilmesítése volt. Sza­bó István NSZK—magyar koprodukcióban forgatta a kétrészes filmet, amely az an­tifasiszta német író ismert könyve nyomán egy színész karrierjét követi nyomon a harmadik birodalom idején. A több hónapos forgatás során, számos felvételt készítettek a Német Szövetségi Köztársaság­ban is. Nemzetközi a szereplő- gárda is: Klaus Maria Bran- dauer mellett Bánfalvi Agnes, Bánsági Ildikó, Cserhalmi György, Torday Teri, valamint a lengyel Krystyna Janda ala­kítja a főszerepeket. Jelenleg az utómunkálatok folynak, és a számítás szerint még az idén láthatja a közönség a művet. RADIOFIGYELO DISPUTA. Egy héttel ez­előtt írtam a Sorsfordító na­pok című, s elsősorban kö­zépiskolásoknak sugárzott há­romrészes dokumentumműsor­ról. mely a közelmúlt történe­lemkutatásának — értve ez­alatt az elmúlt negyven esz­tendő történelmét — legújabb eredményeit felhasználva dol­gozta fel a második világhá­ború befejezését megelőző, il­letve az ország keleti részé­nek felszabadulását követő BARCSAY JENŐ: Mintha hályog hullott volna le a szememről Egy másik, igen szép történetet sze­retnék még elmesélni: Egy alkalom­mal megkért, hogy kísérjem el az egyik helybeli szobrászhoz, hogy a legújabb munkáját megnézze. Szíve­sen mentem vele. Első pillantásra már láttam, hogy a szobor kegyetle­nül rossz, dilettáns munka. Ennek el­lenére Béla bácsi az ő kedves hang­ján a szobrot megdicsérte: jónak ta­lálta. Amikor a műtermet elhagytuk, Béla bácsi felé fordulva megjegyez­tem: Nem értem, kedves Béla bá­tyám, hogyan dicsérhetted meg a szobrot, hiszen az nem szobor! Csak silány utánzata egy nagy műnek. Er­re csak annyit mondott: Jegyezd meg magadnak, fiam,' hogyha valaki itt, az Alföldön, ebben a nagy sivatag­ban mintázófához nyúl, az már nagy dolog. „A művészetért sokszor még hazudni is kell." Igaza volt. Endre Béla családját sokszor meg­látogattam, különösen akkor, amikor már alig bírtam a pesti életet, hoz­zájuk menekültem. Kedvesen, szíve­sen fogadtak mindig. Endre Béla jó, igaz barátom volt. Sokat tanultam tőle: emberséget és a művészet szeretetét. Nem sokáig élvezhettem a barátságát, igen ha­mar, 58 éves korában, 1928-ban halt meg. Néha szereztek ejy-egy portrémeg­.. ___________ bízást, pedig ahhoz sohase m volt kedvem. Egy alkalom­mal helybeli ügyvéd arcképét kellett megfestenem, azt a megbízást is End­re Béláéknak köszönhettem. Az ügy­véd arca érdektelen volt, de azért mégis elvállaltam, reggel 5 órától 8 óráig dolgozhattam. Megfestettem, Endre Béla kíváncsi volt a munkám­ra, egy alkalommal fölkerestük az ügyvédet, hogy megnézhessük a róla készült portrét. Mikor azonban End­re Béla a képet megpillantotta, meg­ölelt, „Szegény Jenőkém”. Nem akart megbántani, de ebben minden benne volt: a kép rossz. Az ügyvéd a képet átvette, ellenben nem fizetett. Ké­sőbb a hibát úgy hoztuk helyre, hogy még Rudnay-növendék koromban ké­szült festményemet adtam oda, s így jutottam egy kevés pénzhez.-Miked«)» .ónban mágia mag­sySzott engem n* e-bereágdril« S* «... .r derült ki, ami­kor a 30-ea evekben a He aotl Szalonban a 7.1IT flott!'alvói •. szerepeltem« ók kápvleeltdk ekkor a leg-odemebb irányzato­kat, A kldllltűét a Senzctl Szalonban Márify Ödön rendezte• • Engem úgy könyveltek »LfTgíjt konzervatív Rudnay növendéke^ )/q -p-f |[t a*i> ét — -A ‘ ^ gkkra-kssS3g---^gssrt&a-eötdt tdnuan»-adl.vi«.laiiLmt BElngia /Jdríi. Ba kell vuüonoa, én la aiitút »»Inaiul ImuBUlltsn, 1 Ätna még er een Rudnay hatása alatt dolgoztam« Sáriéi tar­tózkodásom után a szemléletem azonban megváltozott. JQllönbözS festői problémák lz. ottak, ahogy ez<" mondani, "mint festő. SS ' ' ■'bon voltr tbb?. »gr nagyobb mérete A kézirat első olvasói előtt eseményeket; a nevezetes ki­ugrási kísérlettől a Szalasi- erán át az ideiglenes kormány es nemzetgyűies megalakulá­sai^ es működésének kezde­téig. ri agyon örültem, amikor az ,e heti Rádió Újságban felfe­deztem a műsor gazdáinak nagyszerű ötletét, nevezetesen, hogy diákokkal beszélgettek a műsorról; a Fazekas Gimná­zium növendékeinek vélemé­nyét kérték a Sorsfordító na­pokról. Megszóiaitattak né­hány szakmunkástanulót is, akik az emelt szintű szakmun­kásképzés keretében közisme­reti tárgyként tanulják a tör­ténelmet, s ilyeténkepp ugyan­csak érdekeltek voltak — év végi záróvizsgáik előtt — a rádió hallgatásában. Visszatérve a címhez, a hall­gatóban az a vélemény ala­kult ki, válogatott csapat dis- putázott ebben az érdekes félórában. Éppen ezért volt figyelemre méltó a vélemé­nyük. Vélemény 1: Köszönöm — mondta egy tizenhét éves fiú —, nekem ebből a törté­nelemből elég volt ennyi. Ha kíváncsi leszek erre a kor­szakra, majd irodalmi műve­ket olvasok róla. amelyben mégiscsak megismerkedhetek — egy ember, a szerző — vé­leményével is. Vélemény II.: Számomra a magyar történe­lem utolsó nagy évtizede ér­dekesebb az azt megelőző valamennyi évszázadnál. Vé­lemény III.: Miért érdekel­ne egy szakmunkástanulót ez a műsor? Neki az a legfonto­sabb, hogy jól tudjon eszter­gálni vagy köszörülni, s má­sodlagos, hogy mennyire is­meri a nemzeti múltat. Nehogy azt higgyék kérem, önkényesen választottam ki e három véleményt. Nem. Etek­ben summázható e válogatott diáksereg véleménye! Hogy ki a hibás benne? Minden bizonnyal mi felnőt­tek is. Szülők, akik keveset beszélünk erről a korszakról — a gyerekek maguk mondták el —, és ha beszélünk is, va­lószínűleg túlságosan is is­kolásán, didaktikusán tesz- szük. Ennélfogva, azok a hu­szonnégy esztendővel ezelőtti események, melyek közvetle­nül is befolyásolták jelenün­ket, gyermekeinknek már csak tananyagot, történelmi lec­két jelentenek. Vagy a taná­rok a ludasak? Akik nem elég szenvedélyesen tanítanak? Ta­lán ők is. Bányász Hédi acsíuiu cuueiiiraiaDOij nek a hatására ott, mindjárt a kol- J légium előtt megkértem, hogy tovább­ra is növendéke lehessek, mivel ér- zésem szerint kész festő még nem le- * hetek, még sok mindent meg kell ta- : nulnom, s ezután is csak ő lehet az 1 én segítségemre. 1 Makón, egy főiskolai kiállításon is- ‘ merkedtem meg Endre Bélánéval, 1 Endre Bélával pedig néhány nap ‘ múlva a saját városában, Hódmező- ‘ vásárhelyen találkoztam. Korán reg­gel egyik festő kollégámmal állítot- 1 tunk be hozzá. Első pillantásra már i megéreztem benne az igaz embert. ; Kitűnő festő volt, külföldre járt, so- i káig tartózkodott Párizsban, Rómá­ban, utána pedig hazatérve Hódme- ; zővásárhelyen telepedett meg. Itt eleinte közös műteremben dolgozott , Tornyai Jánossal. A műterem külön­ben berendezésével együtt Endre Bé­láé volt, ő rendezte be a szép búto­raival. Nem hallgathatok el egy kedves történetet, amely mindkettőjükről szól. Már említettem volt, hogy kö­zös műteremben dolgoztak, de közben Endre Béla Párizsba uta­zott, s így a berendezett műterem­ben Tornyai egyedül dolgozhatott. Pénze többnyire nem volt, sokat nyo­morgóit. Mivel a nélkülözést már ne­hezen tudta elviselni, a szép bútorok­nak egy részét Tornyai eladogatta. Néhány év múlva, mire Endre Béla hazajött Olaszországból, a műterme szinte üres volt. A kedves bútorok­nak már csak hűlt helyét találta. „Janókám — érdeklődött Endre Bé­la —, hová lettek a bútoraim?” „Jaj, Bélám, nem volt pénzem, hát lassan- lassan eladogattam.” „De, Janókám!” kiáltott fel Endre Béla, „hát miért nem írtál nekem? Én is szívesen megvettem volna a bútoraimat”. (Részlet a művész voltam akkor, mert a kép kedvem szerint alakult. Tudtuk, hogy a mester meglátogat minket. Mindenki kirakta a képeit, kitapétáztuk a terem falait. Most is előttem van a mester szikár alakja, ■ amint gyorsan, határozottan belé- ; pett, végignézett a termen. Hirtelen : rámutatott egy képre és érdeklődve ■ kérdezte: „Kié, ki festette azt a kis ■ képet ott, fent?" Elég bátortalanul je- t lentkeztem, a képet leakasztottam, elé . raktam. Miután a képemet megnéz- . te, megdicsért. „Ez művészet". Ez- volt az első olyan képem, amelynek r igazán örültem. Boldog voltam, hogy . a mester megdicsért, de ezzel már ki 5 is mondta az ítéletet: „Mint kész fes­tőnek, Barcsay úr, a főiskolára már szüksége nincs”. ] Most mi lesz velem? ^zen- ményhez tartoztam, most már ez- l után az életem nehezebbé válik. En­Vaszary Után 1923-ban Rudnay mes­_____* tért kértem meg, hogy ná la tanulhassak. Azért cseréltem osz­tályt, illetőleg mestert, mert Rudnay festészete közelebb állt az én elkép­zeléseimhez. A mester szép szál em­ber volt, magas, nyílegyenes tartású férfi, sovány arca szuggesztív, a ko- * ponyája csontos, ha besaélt, olyan volt, mint egy apostol. Megtörtént, hogy a képekhez, tanulmányokhoz egyáltalán hozzá sem szólt, ahelyett inkább me­sélt a régi dolgokról: az ifjúságáról, a kortársairól. 1923 nyarán a gyöngyösi művész­telepre kerültünk, ahol Rudnayt is­merték és szerették. A következő év­ben pedig Makón létesítettek mű­vésztelepet. Egy alkalommal, aminl Gyöngyösön sétálgattam, egyszer csak nagyon érdekes külsejű szegény em­bert — talán koldus lehetett — pil­lantottam meg. Engem lekötött a: ember megjelenése, arckifejezése Megkértem, hogy legyen a modellem Mivel pénzre volt szüksége, kíván­ságomat teljesítette. Alig vártam, hogi a műteremben megfelelő megvilágí tásban láthassam az embert. Else pillantásra mintha hályog hullott vol na le a szememről, megéreztem a for mát. Végül is a fény és árnyék fel használásával, annak hatásaival ala kítottam ki a képemet. Igen boldoí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents