Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-15 / 12. szám
1981. JANUAR 15., CSÜTÖRTÖK ítf f v/urííip Mikronnyi pontosságú Különleges papír Űj, különleges minőségű papír gyártásával növeli termelésének gazdaságosságát a Fűztői Papírgyár. A debreceni Alföldi Nyomda megrendelésére az idén 1500 tonnát gyártanak abból a könyvalap- anyagbol, amelynek vastagságánál még a néhány mikronos eltérés sem megengedett. A készülő könyvek ugyanis előre gyártott adott méretű borítókba és díszdobozokba kerülnek. Ilyen sajátos és magas minőségi előírással most kell első ízben megbirkóznia a Balaton-parti gyárnak. A siker érdekében tökéletesítették az egész technológiai folyamatot és felkészültek a minőség folyamatos ellenőrzésére. Beszerezték a különleges vastagságmérő műszereket, amelyek már a mikronos eltérést is pontosan jelzik. Ugyanakkor a gyár dolgozóit is felkészítették a nagyobb értékű, igen kényes papír gyártására. A minőséget külön honorálják: a kifogástalan áru előállítói az alapbérükhöz 10 százalékos minőségi pótlékot kapnak. A papírkülönlegesség színe' sárgás lesz, hogy a belőle készült könyv olvasása a verőfényes időben is kellemes legyen a szemnek. Tisztább lesz a Balaton A Zala folyó jobb oldali töltésének megerősítésével kezdik a Balaton vizének védelmét szolgáló kis-balatoni tározó rendszer kialakítását. E munkához Balatőnhídvégnél látnak majd hozzá a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság zalaegerszegi szakaszmérnökségének irányításával. A rendszer első része — a mintegy 25 millió köbméteres víztározó a hozzákapcsolódó műtárgyakkal együtt — még ebben a tervidőszakban, tehát 1985-ig elkészül. A megerősített töltés mögött kialakuló hatalmas tározó fogadja, s csak több hónapos pihentetés után, már megtisztulva engedi tovább a Balatonba a Zala folyó vizét. A torony árnyékában Jelenlétükkel mindig számolnak Adva van valami, ami nincs. Hogy még világosabb legyen, az a valami, ami nincs, mégis van. Nem, ez nem tréfa. Valóság. Létezik egy település és mégsem létezik. Létezik, mert több mint ezer lelket számlál, van három vagy' négy utcája, és van neve. Létezik tehát, csakhogy illegálisan, s a név, amit visel, ugyancsak nem hivatalos: az ebben a térségben születettek okmányaiban nem ez a helységnév szerepel. Szigetszentmiklósiak a lakihegyiek Miről is beszélek tulajdonképpen? Merre létezik ez a nem létező település? A Cse- pel-sziget északi csücskében, a 38-as kék busz útvonalán, Ahogy lefelé haladunk délnek, néhány kilométer után óriás fémtornyot pillantunk meg, ott ágaskodik a porcelán golyón a mező közepén, a lakihegyi adó. Nem messze tőle szeszélyesen elszórt házak tűnnek elő; a másfél ezres lélekszámú laki-hegyi település. Igen, így hívják, pedig a valóságban Szigetszentmiklós! A térkép tanúsága szerint a két helység átellenben fekszik egymással, csak légvonalban közelíthetők meg kényelmesen (így körülbelül 5 kilométer a távolság!), de egyébként körbe kell utazni a csücsköt ahhoz, hogy a lakihegyiek elérjék Szigetszentmiklóst. És el kell, hogy érjék, mert közigazgatásilag és minden egyéb vonatkozásban ide tartoznak, mint ahogy ezt már többször is megírtuk a Pest megyei Hírlapban. Holott ha még egy pillantást vetünk a térképre, nyomban kiderül, Laki-hegy után Halásztelek község következik. Bevallom, ez az, ami nem hagyott békében. A furcsa státus, amivel ez az ezerlelkes település rendelkezik, meg az a futtában elejtett megjegyzés, amit a halásztelki tanácselnöknőtől hallottam: Kétszer annyi a hazai boltokba Divat ismét a stílbútor A Pécsi Faipari Szövetkezet külföldön is kelendő stílbútoraiból az idén a tavalyinál négyszer több jut a Do- mus-áruházakba. A szépen megmunkált, tömör fából készült szekrények, polcok, komódok, sublótok, szekreterek hazai piacra szánt első példányait valósággal elkapkodták a vásárlók. A siker láttán a Bútorért megkétszerezte eredeti megrendelését, amely amúgy is duplája lett volna az 1980-asnak. A me- csekaljai szövetkezetből az idén hatvanmillió forint értékű bútor kerül a hazai szaküzletekbe. Az érdeklődők csaknem harminc különféle kis- és nagytestű pécsi stílbútor közül választhatják ki az otthonukba legjobban illő darabokat. A hazai igények fokozott kielégítése mellett a határainkon túlról érkező megrendeléseknek is egyre magasabb színvonalon tesz eleget a szövetkezet. Akárcsak tavaly, az idén is több mint nyolcvan- millió forint értékű bútort küld Pécsről a nyugat-európai vevőknek az Artex Külkereskedelmi Vállalat. A Budapesti Közlekedési Vállalat FELVESZ 20. életévüket betöltött, általános iskolát végzett nőket és férfiakat villamos- és trolibuszvezetőnek A tanfolyam idején bérezés a kollektiv szerződés Szerint. Sikeres vizsga esetén a kezdő kereset túlóra nélkül: 4400 Ft, évente 8000 Ft forgalmi juttatás. Nyugdíj-korkedvezmény. A dolgozónak és családtagjainak díjtalan utazási igazolványt adunk. Szükség esetén munkásszállásról gondoskodunk. Jelentkezés és felvilágosítás a BKV felvételi irodán: Budapest VII., Kertész u. 10. Telefon: 221-440, 1489-es vagy 1695-ös mellék. — Van gondunk elég, többek között az is, hogy hiába szigetszentmiklósiak a lakihegyiek, csak itt vásárolnak, gyerekeik egy része idejár iskolába, orvoshoz is idejönnek, így bár nem a miénk, mégis a miénk a település. Miért alakult így Lakihegy sorsa? Ha már neve nincs — létezése nincs helység, miért nem egy közelebbi községhez tartozik? Mi van most & mi lesz? Marad minden úgy, ahogy eddig, vagy megváltozik Lakihegy státusa? Erre a három kérdésre kerestem választ. A ráckevei járási hivatalban Raffay Béla elnökkel és a műszaki osztály vezetőjével, Csapiár Istvánnal beszélgettünk. Nem fejleszthető tovább — Hogy miért alakult így Lakihegy sorsa? — kérdeznem vissza. — Furcsa története van ennek. Talán úgy húsz éve, hogy egy egész kis nép- vándorlasi hullám indult a főváros felé az ország minden tájáról. A kis pénzű emberek olcsó letelepedési lehetőséget kerestek maguknak, minél közelebb Budapesthez, új munkahélyükhöz. így jött létre, kis nadrágszíjparcellákból (magántulajdonosoktól vásárolták) ez a neve nincs település. Mire aztán hivatalosan is fölfigyeltek a dologra, már majd’ 1000 ember élt itt, illegálisan felhúzott otthonokban. Ekkor már szociális okokból sem lehetett fölszámolni a szinte kisközségnyi települést, ott maradt hát az adótorony lábánál. Valamiképpen viszont rendezni kellett a helyzetét. Végül is kapott vizet, villanyt, közigazgatásilag pedig Szigetszentmiklóshoz csatolták. — De miért? — A rendezés a hetvenes években történt, akkorra már kezdett kialakulni a Csepel környéki települések távlati terve. Az elképzelések értelmében a Csepel-sziget északi részére bevándorlókat. Sziget- szentmiklósra kell letelepíteni. Itt alakítják ki ugyanis a megfelelő feltételeket. . Ez a község indult a legnagyobb fejlődésnek, munkáslakótelep, a kor igényeinek megfelelő fejlett közművesítés illusztrálja a jövőt. — Ha egyszer a lakihegyiek ott élnék, ahol, miért nem inkább Halásztelekhez kapcsolták a települést? — Halásztelek maga is csak néhány éve önálló község, távlatilag is behatároltak fejlődési lehetőségei. Egyik oldalán a Duna, a másikon az állami gazdaság földjei akadályozzák terjeszkedését. Lakihegy sem fejleszthető település. Már 1973-tól tilos itt az építkezés. Két oka is van, amiért hivatalos szigorúsággal gátat vetettek itt az egyébként természetes fejlődési igénynek és folyamatnak. Az egyik a rádióadó közelsége, az elektromágneses hullámtér ugyanis káros az egészségre. A másik az országos településhálózat-fejlesztési koncepció, ami kimondja az apró községek összevonással való megszüntetését. Vagyis, a tendencia egyáltalán nem az, hogy apró településsejteket segítsünk községgé fejlődni. Marad „van—nincs" településnek — Jelenleg mi hát a helyzet Lakihegyen? — A vízen és villanyon kívül van egy óvodájuk és egy vegyesboltjuk. Iskolába viszont Halásztelekre járnak a gyerekek, az orvosi ellátást is itt vehetik igénybe. — Ügy tudom, gondot okoz ez az illegális helyzet Halásztelken! — Nem okozhat. Tudniillik, ha nem is teljesen hivatalosan, de minden beruházásnál számolunk a lakihegyiek jelenlétével. Csak egyetlen példa. A múlt év végén felépült a szép új bölcsőde í Halásztelken. Már tervezésénél figyelembe vettük a lakihegyiek igényét (éppen, mert elképzelhetetlen, hogy a csecsemőket Szigetszent- miklósra cipeljék a dolgozó anyák!), így a támogatás ösz- szegét nem a halásztelki, hanem a tényleges igények alapján állapítottuk meg. — Es hogyan látják a helyzetet maguk a lakihegyiek? — Tudomásul veszik. Lehet, hogy leírva bonyolultnak tűnik helyzetük, a valóságban azonban nem okoz túl sok problémát. Pillanatok alatt eljutnak akár Pestre, akár Halásztelekre, hivatalos ügyeiket meg — miután ez nem mindennap adódó gond — elintézik Szigetszentmiklóson. Higyje el, ezek a kényelmetlenségek, távolságok, mondjuk a bevásárlásnál is, majd minden Budapesten lakó életében is megtalálhatóak. — Azért mégiscsak probléma több mint ezer ember sorsa olyan településen, ahol a vízen és villanyon kívül más szolgáltatás nincs?! — Lakihegy jövője (de még talán Halászteleké is) Szigetszentmiklós sorsával van összefüggésben. Elképzelhető, hogy néhány éven belül városi szintre fejlődik, ami viszont meghatározza majd a környezetében lévő települések státusát is. — Ezek szerint Lakihegy megmarad „van-nincs” településnek? — Igen. S. Horváth Klára Anyagi támogatás a kistermelőknek Termeltetés és felvásárlás Háztáji... Nagyon hamar megtanultuk, mit is jelent ez a nyelvünkben magának lét- jogosultságot követelő fogalom. A népgazdaságnak több zöldséget, gyümölcsöt, jószágot, annak, aki két keze munkájával virágoztatja fel há- zatájának kis gazdaságát soksok vesződséget s ne legyünk szemérmetesek, megérdemeli jövedelmet is. Fontos szerepet tölt hát be a gazdaság egészében a háztáji, így nem véletlen, hogy fejlesztése, támogatása az ügyben érdekelteknek fontos feladata. A Gödöllő és Vidéke Afész évek óta körültekintően és szervezetten segíti annak a 3—3 és félezer háztáji gazdaságnak a folyamatos munkáját, amely területéhez tartozik Az elmúlt év rövid értékelése is fényesen igazolja ezt. Nyit- rai Miklós felvásárlási osztály, vezető alapvetően pozitív eredményekről számolhatott be Mint elmondotta, tavaly — a nehéz esztendő ellenére is — 48 millió forint értékű árul termeltettek és vásároltak fel a kisgazdaságoktól. A legnagyobb gondot, i szeszélyes időjárás következtében, a gyümölcsfélék felvásárlása jelentette: szamócából és cseresznyéből a tervezettnél csak az egyötödét tudták begyűjteni. Némi gyógyír, hogj a várakozáson felüli szilva- éí baracktermés legalábbis értékben pótolta a kiesést. Szilvából 10 vagon helyett 32-t barackból öt helyett 11 vagoni vásároltak fel. Házinyúlljól i: túlteljesítették a tervet, hét és fél vagon helyett tíz vagor tapsifülest tett le a térség i népgazdaság asztalára. A szervezett termeltetésbe! hat szakcsoport tevékenykedil — köztük * méhész, nyúlte- nyésztő, kertészeti és gombatenyésztő —, amelyekben a tagok saját szükségleteiken kívül évente mintegy 6 millió forint értékű árut juttatnak a lakossági ellátás segítésére. Az elmúlt évben alakult a gombatenyésztő szakcsoport, amelynek sikeres munkájához nagyban hozzájárult a csepeli Duna Termelőszövetkezet; rendszergazdaként biztosította a szükséges gombacsírát. így évente 300 mázsa gombával gyarapíthatják a boltok készletét. Az áfész körzetéből évente — a terméstől függően — 80—110 vagon zöldség és gyümölcs kerül a piacokra. De a fejlődés lehetőségéről sem mondtak le. A kertészeti szakcsoport nemrég három és fél hektár parlagföldet hasznosított, telepítette be bogyós gyümölccsel, amely termőrefor- dulása után 4—500 mázsás hozammal kecsegtet. A szövetkezetnek saját facsemete- és szaporítóanyag-telepe van, ahonnan a háztáji gazdaságok megvásárolhatják a szükséges csemetéket. Ugyanitt fólia alatti zöldségpalántát hajtatnak. Az áfész évente mintegy kétszázezer forint értékű támogatást nyújt a kisgazdaságoknak. Nem véletlen, hogy a szervezett és körültekintő termeltetés meg is hozza a hasznot. Szívesen keresik fel tapasztalatcserére külföldről is őket. Tavaly szovjet, NSZK-beli, iraki, vietnami, lengyel, bolgár és norvég küldöttség tanulmányozta munkájukat. Már megkötötték az idei esztendőre szóló szerződéseket is: a térség kisgazdaságaiból a Dunakeszi Konzervgyárba, a Dunakeszi Hűtőházba, a Pest megyei Zöldért Vállalathoz és a Likőripari Vállalathoz szállítják majd a feldolgozásra váró alapanyagot. n wr Gcmbó Pál: 1/Vjoadhatta vo L Szerien na A té\té és a rádió ünnepi műsorai szer- X fölött gyönyörködtettek, családunk békés X karácsonyi hangulatát a végletekig fokozták X azok a mázsás pofonok, amelyeket Búd ^ Spencer (Piedone) és társulata mutatott be. ^ A szilveszteri önfeledt vidámkodást is jól 4 ellensúlyozta az az édesbús nosztalgia, ,ame- x lyet felkeltett Darvas Szilárd, Gádor Béla, g Ősz Ferenc és Komlós János iránt, á Hanem a legjobban mégis egy rádiós nyi- X latkozat kapott meg. Azt kérdezte a ripor- X tér minden kertelés nélkül: ugyan már ^ miért árulnak csupa olyan cipőt, amely hi- £ teles iratok szerint sem bírja a vizet? És ^ erre mit felelt minden kertelés nélkül az 4 Illetékes? Azt, hogy: 1. a közönség pontosan X ilyen beázós cipőket igényel; 2. nem min- X den cipő ázik be, van olyan típus, amely X vízálló, csak nehéz lenne kimutatni, van-e a belőle éppen forgalomban. Hát erre meg mi jutott az én gondolattársításra mindig kész ^ agyi neuronállományomba? A Cyrano című 4 színdarab, melyben a főhőst valahogy így X provokálja korai párbajiparának képviselő- X je: iLwnm, .. . uram, az ön orra nagy! X Mire a szellemes hős így válaszol: Mondhat- X ta volna szebben, kis lovag! .. ., és számos J verzióban mondja is el szebben. ^ Mondom, ez a nyilatkozat megkapta fanig táziámat, és cipőiparunk propagandájának X ösztönzésére bemutatnám én is, hogyan lehet ' a tényeket szebben elmondani. KÖLTŐIEN: — Amit mi létrehozunk kecses topán, szívet-lelket gyönyörködtető esztétikum. Illik hozzá a minőt, a gavott, a pezsgő. Elvetemült barbárság holmi prózai vízzel illetni. Olyan az, mintha virágot szorítanánk satuba, kínai palotapincsit fognánk durva igába. POLITIKUSÁN: — Mi megvalósítottuk a talp, a sarok és a felsőrész szerves egységét. Erre az eredményre azonban mindenkinek vigyáznia kell, mint a szeme fényére! Kiki tegye meg a magáét! Ha a hordás viszontagságainak teszi ki, burkolja posztóba, nejlonba. A netán mégis megbomló egységet fejlődő kisiparunk helyreállítja. Erre egyetlen állampolgár se sajnálja a pénzt, időt és fáradságot! VIDÄMAN: — Ha leválik, leválik! Gombház, ha leszakad lesz más! Ihaj-csuhaj, sohse nyüvődünk el. Volt-e az emberiség történetében generáció, amely élete folyamán annyi cipőt hordott el, mint mi? örömünkben, jókedvünkben járjunk kézen! FENYEGETŐEN: — Nézzék, kérem, mi a gazdaságosság jegyében profiltisztítást hajtottunk végre. Nem gyártunk ráfizetéses technológiával, csak termelékeny ragasztásos módszerrel, nem használunk fel drága és hiánycikket képező bőrt, csupán műanyag- pótló műanyagot. Mármost önök a profiltisztítás elve ellen merészelnek fellépni?! Vagy devizamérlegünk veszélyeztetésére törnek?! Nem mondom, hogy ez ellenforradalmi álláspont, de kétségkívül olyan irányelveket von kétségbe, amelyeket támogatnia kell mindenkinek, akinek nincsenek sanda szándékai. SZAKSZERŰEN: — A lábbelik használatát illetően a rendeltetésszerűség a központi kérdés. Mármost mi rendeltetésszerű? A benne- járás, kétségkívül — de nem akárhogyan és akármink Nyugodt, egyenletes léptekkel, kör- be-körbe szinte bármely fedett helyiségben közlekedhetünk. Utcán csak akkor, ha burkolata megfelel a szabványoknak. Gödrös, avagy füves talaj nem ajánlható! Az eső, mint közismert, vizet ereszt, tócsákban is realizálódik — ilyen közegben a cipő spontán használata nem rendeltetésszerű. Ebben az esetben felelősséget csak akkor vállalhatunk, ha előzőleg a lábbeliként szolgáló műtárgyat vastagon bekenik zsiradékkal, faggyúval, esetleg átitatják víztaszító petróleummal. Szép idő esetén a zsír, a faggyú eltávolítható. A petróleum kevésbé, ezért ezt a módszert a rendaltetásszerűség megóvására nem javasoljuk. FELELŐSSÉG ELHÁRÍTÁSSAL: — Minálunk a hibák csak felszínre kerülnek, hogy úgy mondjam összpontosulnak, de rajtunk kívül álló területeken keletkeznek. Kezdjük az állattenyésztéssel, amely képtelen bőrös marhát kitermelni. Ezt érzi a húsipar is, amely nejlonburkolatú virslit kénytelen forgalomba hozni, akárcsak mi műanyag talpat. Folytatom a gojzer-varráshoz szükséges fonal hiányával, amelyet hagyományosan csád exportból szerzünk be szárazságtűrő cipők ellenében, de közismert, hogy Csádban most szárazság pusztít, így a fonal nem nő. Folytathatnám azokkal a bürokratikus ösztönzőkkel, amelyek' még mindig jobban buzdítanak mennyiségre, mint minőségre. Tessék minket sajnálni, értünk könnyeket ejteni, de nem a cipőre, mert azon átmegy. PSZICHOLOGICE: — Világdivat kérem az átázó, könnyű cipő. Párizs, Dior, London, Convent Garden, Miami — ezek a mi példaképeink. Felvesszük a világszínvonalú versenyt a jet-setekkel, hiszen minek is kéne a lökhajtásos repülőgépeken ormótlan vízálló lábbeli! Mi az igényes közönségre veszünk irányt és ki akar igénytelen lenni?! Nem, nem vagyunk többé a hárommillió koldus országa, ahol az emberek hosszú életű cipőkre vágytak. A mai ember. ideálja a változatosság a divatban. Sajnos, még odáig nem jutottunk el, hogy csupán használat után eldobható cipőket forgalmazzunk, de a legjobb úton vagyunk hozzá, a közönség szolgálatában. ... További verziók közlésére helyhiány miatt itt nincs mód. Mint propagandista azonban készséggel állami és szövetkezeti cipőiparunk rendelkezésére állok — állampolgári fegyelemmel; mert elmúltak az idők, amikor még Cyrano kora szabados erkölcseivel visszaélve vívásálló cipőben párbajozott és a kis lovagot leszúrta a verse végén.