Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-15 / 12. szám

1981. JANUAR 15., CSÜTÖRTÖK ítf f v/urííip Mikronnyi pontosságú Különleges papír Űj, különleges minőségű pa­pír gyártásával növeli terme­lésének gazdaságosságát a Fűztői Papírgyár. A debrece­ni Alföldi Nyomda megrende­lésére az idén 1500 tonnát gyártanak abból a könyvalap- anyagbol, amelynek vastagsá­gánál még a néhány mikro­nos eltérés sem megengedett. A készülő könyvek ugyanis előre gyártott adott méretű borítókba és díszdobozokba kerülnek. Ilyen sajátos és ma­gas minőségi előírással most kell első ízben megbirkóznia a Balaton-parti gyárnak. A si­ker érdekében tökéletesítették az egész technológiai folyama­tot és felkészültek a minőség folyamatos ellenőrzésére. Be­szerezték a különleges vas­tagságmérő műszereket, ame­lyek már a mikronos eltérést is pontosan jelzik. Ugyanakkor a gyár dolgo­zóit is felkészítették a na­gyobb értékű, igen kényes pa­pír gyártására. A minőséget külön honorálják: a kifogás­talan áru előállítói az alap­bérükhöz 10 százalékos mi­nőségi pótlékot kapnak. A papírkülönlegesség színe' sár­gás lesz, hogy a belőle ké­szült könyv olvasása a verőfé­nyes időben is kellemes legyen a szemnek. Tisztább lesz a Balaton A Zala folyó jobb oldali töltésének megerősítésével kezdik a Balaton vizének vé­delmét szolgáló kis-balatoni tározó rendszer kialakítását. E munkához Balatőnhídvégnél látnak majd hozzá a Nyugat­dunántúli Vízügyi Igazgatóság zalaegerszegi szakaszmérnök­ségének irányításával. A rendszer első része — a mintegy 25 millió köbméteres víztározó a hozzákapcsolódó műtárgyakkal együtt — még ebben a tervidőszakban, tehát 1985-ig elkészül. A megerősí­tett töltés mögött kialakuló ha­talmas tározó fogadja, s csak több hónapos pihentetés után, már megtisztulva engedi to­vább a Balatonba a Zala fo­lyó vizét. A torony árnyékában Jelenlétükkel mindig számolnak Adva van valami, ami nincs. Hogy még világosabb legyen, az a valami, ami nincs, mégis van. Nem, ez nem tréfa. Való­ság. Létezik egy település és mégsem létezik. Létezik, mert több mint ezer lelket számlál, van három vagy' négy utcája, és van neve. Létezik tehát, csakhogy illegálisan, s a név, amit visel, ugyancsak nem hi­vatalos: az ebben a térségben születettek okmányaiban nem ez a helységnév szerepel. Szigetszentmiklósiak a lakihegyiek Miről is beszélek tulajdon­képpen? Merre létezik ez a nem létező település? A Cse- pel-sziget északi csücskében, a 38-as kék busz útvonalán, Ahogy lefelé haladunk dél­nek, néhány kilométer után óriás fémtornyot pillantunk meg, ott ágaskodik a porcelán golyón a mező közepén, a la­kihegyi adó. Nem messze tő­le szeszélyesen elszórt házak tűnnek elő; a másfél ezres lé­lekszámú laki-hegyi település. Igen, így hívják, pedig a való­ságban Szigetszentmiklós! A térkép tanúsága szerint a két helység átellenben fek­szik egymással, csak légvonal­ban közelíthetők meg kényel­mesen (így körülbelül 5 kilo­méter a távolság!), de egyéb­ként körbe kell utazni a csücs­köt ahhoz, hogy a lakihegyiek elérjék Szigetszentmiklóst. És el kell, hogy érjék, mert köz­igazgatásilag és minden egyéb vonatkozásban ide tartoznak, mint ahogy ezt már többször is megírtuk a Pest megyei Hírlapban. Holott ha még egy pillantást vetünk a térképre, nyomban kiderül, Laki-hegy után Halásztelek község kö­vetkezik. Bevallom, ez az, ami nem hagyott békében. A furcsa stá­tus, amivel ez az ezerlelkes te­lepülés rendelkezik, meg az a futtában elejtett megjegyzés, amit a halásztelki tanácsel­nöknőtől hallottam: Kétszer annyi a hazai boltokba Divat ismét a stílbútor A Pécsi Faipari Szövetke­zet külföldön is kelendő stíl­bútoraiból az idén a tavalyi­nál négyszer több jut a Do- mus-áruházakba. A szépen megmunkált, tömör fából ké­szült szekrények, polcok, ko­módok, sublótok, szekreterek hazai piacra szánt első pél­dányait valósággal elkapkod­ták a vásárlók. A siker lát­tán a Bútorért megkétsze­rezte eredeti megrendelését, amely amúgy is duplája lett volna az 1980-asnak. A me- csekaljai szövetkezetből az idén hatvanmillió forint ér­tékű bútor kerül a hazai szaküzletekbe. Az érdeklődők csaknem harminc különféle kis- és nagytestű pécsi stíl­bútor közül választhatják ki az otthonukba legjobban illő darabokat. A hazai igények fokozott kielégítése mellett a határain­kon túlról érkező megrendelé­seknek is egyre magasabb színvonalon tesz eleget a szö­vetkezet. Akárcsak tavaly, az idén is több mint nyolcvan- millió forint értékű bútort küld Pécsről a nyugat-európai vevőknek az Artex Külkeres­kedelmi Vállalat. A Budapesti Közlekedési Vállalat FELVESZ 20. életévüket betöltött, általános iskolát végzett nőket és férfiakat villamos- és trolibuszvezetőnek A tanfolyam idején bérezés a kollektiv szerződés Szerint. Sikeres vizsga esetén a kezdő kereset túlóra nélkül: 4400 Ft, évente 8000 Ft forgalmi juttatás. Nyugdíj-korkedvezmény. A dolgozónak és családtagjainak díjtalan utazási igazolványt adunk. Szükség esetén munkásszállásról gondoskodunk. Jelentkezés és felvilágosítás a BKV felvételi irodán: Budapest VII., Kertész u. 10. Telefon: 221-440, 1489-es vagy 1695-ös mellék. — Van gondunk elég, töb­bek között az is, hogy hiába szigetszentmiklósiak a laki­hegyiek, csak itt vásárolnak, gyerekeik egy része idejár is­kolába, orvoshoz is idejönnek, így bár nem a miénk, mégis a miénk a település. Miért alakult így Lakihegy sorsa? Ha már neve nincs — létezése nincs helység, miért nem egy közelebbi községhez tartozik? Mi van most & mi lesz? Marad minden úgy, ahogy eddig, vagy megválto­zik Lakihegy státusa? Erre a három kérdésre kerestem vá­laszt. A ráckevei járási hiva­talban Raffay Béla elnökkel és a műszaki osztály vezető­jével, Csapiár Istvánnal be­szélgettünk. Nem fejleszthető tovább — Hogy miért alakult így Lakihegy sorsa? — kérdez­nem vissza. — Furcsa történe­te van ennek. Talán úgy húsz éve, hogy egy egész kis nép- vándorlasi hullám indult a fő­város felé az ország minden tájáról. A kis pénzű embe­rek olcsó letelepedési lehető­séget kerestek maguknak, mi­nél közelebb Budapesthez, új munkahélyükhöz. így jött lét­re, kis nadrágszíjparcellákból (magántulajdonosoktól vásá­rolták) ez a neve nincs telepü­lés. Mire aztán hivatalosan is fölfigyeltek a dologra, már majd’ 1000 ember élt itt, ille­gálisan felhúzott otthonok­ban. Ekkor már szociális okok­ból sem lehetett fölszámolni a szinte kisközségnyi települést, ott maradt hát az adótorony lábánál. Valamiképpen vi­szont rendezni kellett a hely­zetét. Végül is kapott vizet, villanyt, közigazgatásilag pe­dig Szigetszentmiklóshoz csa­tolták. — De miért? — A rendezés a hetvenes években történt, akkorra már kezdett kialakulni a Csepel környéki települések távlati terve. Az elképzelések értel­mében a Csepel-sziget északi részére bevándorlókat. Sziget- szentmiklósra kell letelepí­teni. Itt alakítják ki ugyanis a megfelelő feltételeket. . Ez a község indult a legnagyobb fejlődésnek, munkáslakóte­lep, a kor igényeinek megfe­lelő fejlett közművesítés il­lusztrálja a jövőt. — Ha egyszer a lakihe­gyiek ott élnék, ahol, miért nem inkább Halásztelekhez kapcsolták a települést? — Halásztelek maga is csak néhány éve önálló község, távlatilag is behatároltak fej­lődési lehetőségei. Egyik ol­dalán a Duna, a másikon az állami gazdaság földjei aka­dályozzák terjeszkedését. La­kihegy sem fejleszthető tele­pülés. Már 1973-tól tilos itt az építkezés. Két oka is van, amiért hivatalos szigorúság­gal gátat vetettek itt az egyébként természetes fejlő­dési igénynek és folyamatnak. Az egyik a rádióadó közel­sége, az elektromágneses hul­lámtér ugyanis káros az egész­ségre. A másik az orszá­gos településhálózat-fejlesz­tési koncepció, ami kimondja az apró községek összevonás­sal való megszüntetését. Vagy­is, a tendencia egyáltalán nem az, hogy apró település­sejteket segítsünk községgé fejlődni. Marad „van—nincs" településnek — Jelenleg mi hát a hely­zet Lakihegyen? — A vízen és villanyon kí­vül van egy óvodájuk és egy vegyesboltjuk. Iskolába vi­szont Halásztelekre járnak a gyerekek, az orvosi ellátást is itt vehetik igénybe. — Ügy tudom, gondot okoz ez az illegális helyzet Ha­lásztelken! — Nem okozhat. Tudniil­lik, ha nem is teljesen hiva­talosan, de minden beruhá­zásnál számolunk a lakihe­gyiek jelenlétével. Csak egyet­len példa. A múlt év végén felépült a szép új bölcsőde í Halásztelken. Már tervezé­sénél figyelembe vettük a la­kihegyiek igényét (éppen, mert elképzelhetetlen, hogy a csecsemőket Szigetszent- miklósra cipeljék a dolgozó anyák!), így a támogatás ösz- szegét nem a halásztelki, ha­nem a tényleges igények alap­ján állapítottuk meg. — Es hogyan látják a hely­zetet maguk a lakihegyiek? — Tudomásul veszik. Lehet, hogy leírva bonyolultnak tű­nik helyzetük, a valóságban azonban nem okoz túl sok problémát. Pillanatok alatt eljutnak akár Pestre, akár Halásztelekre, hivatalos ügyei­ket meg — miután ez nem mindennap adódó gond — elintézik Szigetszentmiklóson. Higyje el, ezek a kényelmet­lenségek, távolságok, mond­juk a bevásárlásnál is, majd minden Budapesten lakó éle­tében is megtalálhatóak. — Azért mégiscsak problé­ma több mint ezer ember sorsa olyan településen, ahol a vízen és villanyon kívül más szolgáltatás nincs?! — Lakihegy jövője (de még talán Halászteleké is) Szi­getszentmiklós sorsával van összefüggésben. Elképzelhe­tő, hogy néhány éven belül városi szintre fejlődik, ami viszont meghatározza majd a környezetében lévő települé­sek státusát is. — Ezek szerint Lakihegy megmarad „van-nincs” tele­pülésnek? — Igen. S. Horváth Klára Anyagi támogatás a kistermelőknek Termeltetés és felvásárlás Háztáji... Nagyon hamar megtanultuk, mit is jelent ez a nyelvünkben magának lét- jogosultságot követelő foga­lom. A népgazdaságnak több zöldséget, gyümölcsöt, jószá­got, annak, aki két keze mun­kájával virágoztatja fel há- zatájának kis gazdaságát sok­sok vesződséget s ne legyünk szemérmetesek, megérdemeli jövedelmet is. Fontos szerepet tölt hát be a gazdaság egé­szében a háztáji, így nem vé­letlen, hogy fejlesztése, támo­gatása az ügyben érdekeltek­nek fontos feladata. A Gödöllő és Vidéke Afész évek óta körültekintően és szervezetten segíti annak a 3—3 és félezer háztáji gazda­ságnak a folyamatos munká­ját, amely területéhez tartozik Az elmúlt év rövid értékelése is fényesen igazolja ezt. Nyit- rai Miklós felvásárlási osztály, vezető alapvetően pozitív ered­ményekről számolhatott be Mint elmondotta, tavaly — a nehéz esztendő ellenére is — 48 millió forint értékű árul termeltettek és vásároltak fel a kisgazdaságoktól. A legnagyobb gondot, i szeszélyes időjárás következté­ben, a gyümölcsfélék felvásár­lása jelentette: szamócából és cseresznyéből a tervezettnél csak az egyötödét tudták be­gyűjteni. Némi gyógyír, hogj a várakozáson felüli szilva- éí baracktermés legalábbis ér­tékben pótolta a kiesést. Szil­vából 10 vagon helyett 32-t barackból öt helyett 11 vagoni vásároltak fel. Házinyúlljól i: túlteljesítették a tervet, hét és fél vagon helyett tíz vagor tapsifülest tett le a térség i népgazdaság asztalára. A szervezett termeltetésbe! hat szakcsoport tevékenykedil — köztük * méhész, nyúlte- nyésztő, kertészeti és gomba­tenyésztő —, amelyekben a tagok saját szükségleteiken kívül évente mintegy 6 millió forint értékű árut juttatnak a lakossági ellátás segítésére. Az elmúlt évben alakult a gom­batenyésztő szakcsoport, amely­nek sikeres munkájához nagy­ban hozzájárult a csepeli Du­na Termelőszövetkezet; rend­szergazdaként biztosította a szükséges gombacsírát. így évente 300 mázsa gombával gyarapíthatják a boltok kész­letét. ­Az áfész körzetéből évente — a terméstől függően — 80—110 vagon zöldség és gyü­mölcs kerül a piacokra. De a fejlődés lehetőségéről sem mondtak le. A kertészeti szak­csoport nemrég három és fél hektár parlagföldet hasznosí­tott, telepítette be bogyós gyü­mölccsel, amely termőrefor- dulása után 4—500 mázsás ho­zammal kecsegtet. A szövet­kezetnek saját facsemete- és szaporítóanyag-telepe van, ahonnan a háztáji gazdaságok megvásárolhatják a szükséges csemetéket. Ugyanitt fólia alat­ti zöldségpalántát hajtatnak. Az áfész évente mintegy két­százezer forint értékű támoga­tást nyújt a kisgazdaságoknak. Nem véletlen, hogy a szerve­zett és körültekintő termelte­tés meg is hozza a hasznot. Szívesen keresik fel tapaszta­latcserére külföldről is őket. Tavaly szovjet, NSZK-beli, iraki, vietnami, lengyel, bol­gár és norvég küldöttség ta­nulmányozta munkájukat. Már megkötötték az idei esz­tendőre szóló szerződéseket is: a térség kisgazdaságaiból a Dunakeszi Konzervgyárba, a Dunakeszi Hűtőházba, a Pest megyei Zöldért Vállalathoz és a Likőripari Vállalathoz szál­lítják majd a feldolgozásra váró alapanyagot. n wr Gcmbó Pál: 1/Vjoadhatta vo L Szerien na A té\té és a rádió ünnepi műsorai szer- X fölött gyönyörködtettek, családunk békés X karácsonyi hangulatát a végletekig fokozták X azok a mázsás pofonok, amelyeket Búd ^ Spencer (Piedone) és társulata mutatott be. ^ A szilveszteri önfeledt vidámkodást is jól 4 ellensúlyozta az az édesbús nosztalgia, ,ame- x lyet felkeltett Darvas Szilárd, Gádor Béla, g Ősz Ferenc és Komlós János iránt, á Hanem a legjobban mégis egy rádiós nyi- X latkozat kapott meg. Azt kérdezte a ripor- X tér minden kertelés nélkül: ugyan már ^ miért árulnak csupa olyan cipőt, amely hi- £ teles iratok szerint sem bírja a vizet? És ^ erre mit felelt minden kertelés nélkül az 4 Illetékes? Azt, hogy: 1. a közönség pontosan X ilyen beázós cipőket igényel; 2. nem min- X den cipő ázik be, van olyan típus, amely X vízálló, csak nehéz lenne kimutatni, van-e a belőle éppen forgalomban. Hát erre meg mi jutott az én gondolattársításra mindig kész ^ agyi neuronállományomba? A Cyrano című 4 színdarab, melyben a főhőst valahogy így X provokálja korai párbajiparának képviselő- X je: iLwnm, .. . uram, az ön orra nagy! X Mire a szellemes hős így válaszol: Mondhat- X ta volna szebben, kis lovag! .. ., és számos J verzióban mondja is el szebben. ^ Mondom, ez a nyilatkozat megkapta fan­ig táziámat, és cipőiparunk propagandájának X ösztönzésére bemutatnám én is, hogyan lehet ' a tényeket szebben elmondani. KÖLTŐIEN: — Amit mi létrehozunk ke­cses topán, szívet-lelket gyönyörködtető esz­tétikum. Illik hozzá a minőt, a gavott, a pezsgő. Elvetemült barbárság holmi prózai vízzel illetni. Olyan az, mintha virágot szo­rítanánk satuba, kínai palotapincsit fognánk durva igába. POLITIKUSÁN: — Mi megvalósítottuk a talp, a sarok és a felsőrész szerves egységét. Erre az eredményre azonban mindenkinek vigyáznia kell, mint a szeme fényére! Kiki tegye meg a magáét! Ha a hordás viszontag­ságainak teszi ki, burkolja posztóba, nejlon­ba. A netán mégis megbomló egységet fejlő­dő kisiparunk helyreállítja. Erre egyetlen állampolgár se sajnálja a pénzt, időt és fá­radságot! VIDÄMAN: — Ha leválik, leválik! Gomb­ház, ha leszakad lesz más! Ihaj-csuhaj, sohse nyüvődünk el. Volt-e az emberiség tör­ténetében generáció, amely élete folyamán annyi cipőt hordott el, mint mi? örömünk­ben, jókedvünkben járjunk kézen! FENYEGETŐEN: — Nézzék, kérem, mi a gazdaságosság jegyében profiltisztítást hajtot­tunk végre. Nem gyártunk ráfizetéses tech­nológiával, csak termelékeny ragasztásos módszerrel, nem használunk fel drága és hiánycikket képező bőrt, csupán műanyag- pótló műanyagot. Mármost önök a profiltisztí­tás elve ellen merészelnek fellépni?! Vagy devizamérlegünk veszélyeztetésére törnek?! Nem mondom, hogy ez ellenforradalmi állás­pont, de kétségkívül olyan irányelveket von kétségbe, amelyeket támogatnia kell minden­kinek, akinek nincsenek sanda szándékai. SZAKSZERŰEN: — A lábbelik használatát illetően a rendeltetésszerűség a központi kér­dés. Mármost mi rendeltetésszerű? A benne- járás, kétségkívül — de nem akárhogyan és akármink Nyugodt, egyenletes léptekkel, kör- be-körbe szinte bármely fedett helyiségben közlekedhetünk. Utcán csak akkor, ha bur­kolata megfelel a szabványoknak. Gödrös, avagy füves talaj nem ajánlható! Az eső, mint közismert, vizet ereszt, tócsákban is realizálódik — ilyen közegben a cipő spontán használata nem rendeltetésszerű. Ebben az esetben felelősséget csak akkor vállalhatunk, ha előzőleg a lábbeliként szolgáló műtárgyat vastagon bekenik zsiradékkal, faggyúval, esetleg átitatják víztaszító petróleummal. Szép idő esetén a zsír, a faggyú eltávolítható. A petróleum kevésbé, ezért ezt a módszert a rendaltetásszerűség megóvására nem java­soljuk. FELELŐSSÉG ELHÁRÍTÁSSAL: — Miná­lunk a hibák csak felszínre kerülnek, hogy úgy mondjam összpontosulnak, de rajtunk kívül álló területeken keletkeznek. Kezdjük az állattenyésztéssel, amely képtelen bőrös marhát kitermelni. Ezt érzi a húsipar is, amely nejlonburkolatú virslit kénytelen for­galomba hozni, akárcsak mi műanyag talpat. Folytatom a gojzer-varráshoz szükséges fonal hiányával, amelyet hagyományosan csád ex­portból szerzünk be szárazságtűrő cipők el­lenében, de közismert, hogy Csádban most szárazság pusztít, így a fonal nem nő. Foly­tathatnám azokkal a bürokratikus ösztönzők­kel, amelyek' még mindig jobban buzdítanak mennyiségre, mint minőségre. Tessék min­ket sajnálni, értünk könnyeket ejteni, de nem a cipőre, mert azon átmegy. PSZICHOLOGICE: — Világdivat kérem az átázó, könnyű cipő. Párizs, Dior, London, Convent Garden, Miami — ezek a mi példa­képeink. Felvesszük a világszínvonalú ver­senyt a jet-setekkel, hiszen minek is kéne a lökhajtásos repülőgépeken ormótlan vízálló lábbeli! Mi az igényes közönségre veszünk irányt és ki akar igénytelen lenni?! Nem, nem vagyunk többé a hárommillió koldus országa, ahol az emberek hosszú életű ci­pőkre vágytak. A mai ember. ideálja a vál­tozatosság a divatban. Sajnos, még odáig nem jutottunk el, hogy csupán használat után el­dobható cipőket forgalmazzunk, de a legjobb úton vagyunk hozzá, a közönség szolgálatá­ban. ... További verziók közlésére helyhiány miatt itt nincs mód. Mint propagandista azonban készséggel állami és szövetkezeti ci­pőiparunk rendelkezésére állok — állampol­gári fegyelemmel; mert elmúltak az idők, amikor még Cyrano kora szabados erkölcsei­vel visszaélve vívásálló cipőben párbajozott és a kis lovagot leszúrta a verse végén.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents