Pest Megyi Hírlap, 1981. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-14 / 11. szám
1981. JANUAR 14., SZERDA ^^4jPr W x/nnav Egyházi vezetők a HNF-ben Baráti tanácskozáson találkoztak a magyarországi egyházak és felekezetek vezető személyiségei Sarlós Istvánnál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkáránál. A HNF OT székházában kedden megtartott eseményen jelen Volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A népfront főtitkára tájékoztatást adott a népgazdaság VI. ötéves tervének fő vonásairól, a fejlődés irányairól, valamint arról, hogy a népfrontmozgalom miképpen kíván közreműködni a munka iránti igényességnek, az élet kulturáltságának a növelésében, az eddig elért életszínvonal-stabilizálásban, a jövő megalapozásában. Sarlós István szólt a mozgalom közelgő VII. kongresszusának előkészületeiről is. Magyar alelnök Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának statisztikai bizottsága 21. ülésszakán Nyit- toí Ferencné államtitkárt, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét választotta egyik alel- nökévé. Hetvenezernél több vöröskeresztes Szóval, tettel, vérrel is Mind több egészségügyi dolgozó vesz részt az egészségnevelő, ismertterjesztő munkában, s szélesedik a munkahelyi egészségnevelési mozgalom. Minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak az any ütés csecsemövédelemre, a tanyán élő idősek gondozására, s a véradók számának növelésére — ezeket állapíthatták meg a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének tagjai az elmúlt esztendő feladatait értékelve. Elkészült a tavalyi statisztika, s vitathatatlanul az eredmények oldalára billen a mérleg. Nézzük mit is tett Pest megye lakóinak 7,2 százaléka, ugyanis ennyien tagjai a Vöröskereszt 918 alapszervezetének? Ezekből tavaly még csak 875 tömörített 67,5 ezer embert, az idén viszont a taglétszám már túllépte a 70 ezret. Először is az egészséges életmódra nevelésről: míg egy éve 2162-en, tavaly 2310-en részesültek például családvédelmi, elsősegélynyújtói, házi betegápolói, egészségnevelői, egészségügyi állomásvezetői alapképzésben, s az egészségüfyi előadásokon 2981 alkalommal 88 ezer 651-en sajátottak el új ismereteket. 675 tanfolyamon 14 ezer 766 általános és középiskolás fiatal ismerkedett rendszeresen a csecsemőápolással, az elsősegélynyújtással, a betegápolás tudnivalóival. Tavaly már 69 települést érintett a tisztasági mozgalom új rendszere — a legtöbbet, 34-et, a váci járásban — s a Vöröskereszt, valamint a HNF közösen ellenőrzi e területeken a parkok, játszóterek, erdei pihenőhelyek tisztaságát is, nemcsak a házak portáiét. Ami a véradómozgalmat illeti, a Kerepestarcsai Kórházban is megkezdték a gyógyítást, így megnövekedett az igény az életmentő vér iránt. S aligha akad szebb példája az áldozatkészségnek: a 35 ezer önkéntes, a kívántnál több vérrel segített a betegeken. Az eredmény annak is tulajdonítható, hogy a nagyobb üzemekben már évente kétszer, sőt néhol többször is szerveztek véradónapokat. V. G. P. Jobbak as országos állagnál Dekánként adagolják az abrakot! Egy pohár te) — tiszta fej! Ezt nem lehet megúnni! Te(l)jes siker! — csábítanak útón-útfélen a tejfogyasztásra a plakátok, a reklámfilmek. Csakhogy! A poharunkba, asztalunkra kerülő tejet meg is kell termelni, ez pedig nem kevesebben, mint a szarvasmarha-tenyésztés színvonalán, eredményein múlik. Közismert, hogy Rest megye termelés zöy.etkezetei, ami. a tejtermelést" illeti, a" nagyüzemek rangsorában az elsők között szerepelnek, a korszerű tartástechnológiák eredményeként évről évre növelik a tejhozamot. Az 1980-as esztendő még csak becsült adatokon alapuló értékelését dr. Hadhá- zy Józseftől, a Pest megyei Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség igazgatójától kértük. Becsülve is jó A legfontosabb megállapítás, hogy a megyében a szarvasmarha-tenyésztés az elmúlt évben jelentősen fejlődött. Míg a tehénállomány országosan csökkent, a megyében elsősorban a nagyüzemi állomány nö. velősével elérték, hogy nem érvényesült ez a tendencia: azaz 47 ezer tehén van a gazdaságokban és a háztájiban,.hasonlóan a korábbi évhez. Ezzel együtt növekedett az állomány tejtermelő képessége is. Az egy tehénre jutó tej hozam a termelőszövetkezetekben — a legjobb az országban! — elérte a 4100 litert, az állami gazdaságokban a 4500 litert. A kisgazdaságokat, a háztájikat is beleértve több mint 10 millió literrel több tejet adott a megye az országnak az elmúlt évben, mint azt megelőzően: azaz 168 millió litert. Az önmagukért beszélő számok mögött azonban sok-sok erőfeszítés húzódik meg. A megyei célkitűzéseknek megfelelően folytatódott a nagyobb tejhozamot szolgáló keresztezés! munka. Ennek eredménye, hogy ma már a nagyüzemi tehénállomány 60 százaléka a jól tejelő holstein-fríz fajtával keresztezett. Kevesebből többet De nemcsak a fajta adottságainak köszönhetők a kétségkívül jó produktumok. Az ésszerűbb, korszerűbb takarmány- gazdálkodásnak is; a jó minőségű tömegtakarmányok fokozott etetése lehetővé tette, hogy kevesebb abrak felhasználásával állítsanak elő egy liter tejet a tehenek. Átlagban 36 deka abraktakarmányból lesz egy liter tej a megyei gazdaságokban. Bár a szűkre szabott beruházási lehetőségek korlátozták a gazdaságok fejlesztési elképzeléseit, az elmúlt évben két új szakosított szarvasmarhatelep kezdte meg működését; az egyik a vácszentlászlói Zöldmező, a másik a dabasi Fehér Akác termelőszövetkezetben. Bővítéssel is együttjáró rekonstrukciót hajtottak végre az Óbuda Tsz szentendrei telepén. Kedvezményezett A nagyüzemek mellett szólni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységéről is. Jóllehet, csökkent a szarvas- marhatartás iránti érdeklődés, azokon a helyeken, ahol a termelőszövetkezetek is hatékonyabban támogatják a háztáji állattartást — tömegtakarmánnyal, egyéb kedvezményekkel —, ott növekedett azoknak a száma, akik egyszerre több szarvasmarha tartására is vállalkoztak. Az idei esztendőben további jelentős állami támogatás segíti majd a háztáji gazdaságokat. A nagyobb anyagi lehetőségek mellett a korszerű kisgépek alkalmazása is könnyebbé teszi az állatok ellátását. Természetesen, már megfogalmazódták az idei esztendő feladatai is. A nagyüzemekben az állomány további növelése mellett, az amúgy is magas tejhozam emelése a cél: tehenenként 100 literrel, A hozamok fokozása az emelkedő termelési költségek ellensúlyozása miatt is fontos célkitűzés a gazdaságokban. Gáspár Mária Zavarok, hiányok as egyensúlyban (I.) Mitől s hogyan borult fel? Az egyensúly különféle szóösszetételben a hetvenes évek eleje óta minden jelentősebb gazdasági dokumentumban szerepel: „A népgazdaság tartós belső és külső egyensúlya érdekében ...” (IV. ötéves terv) ... „javítani kell a népgazdaság belső és külső egyensúlyát...” (V. ötéves terv). A VI. ötéves terv irányelveiben, amelyet az MSZMP KB novemberi ülésén fogadott el, ugyancsak bőven találhatók ilyen jellegű, tartalmú utalások: .. .kiegyensúlyozott fejlődés ... egyensúlyt javító fejlesztések ... a külső egyensúlyi helyzet javítása. Nem állapot — tendenciaI A gazdasági egyensúly — tartalmát tekintve — összetett és gazdag fogalom. Lényege így összegezhető: a társadalmi újratermelés folyamatainak — termelés, elosztás, csere, felhasználás — harmóniája. Tökéletes összhang persze nem létezik, mert az újratermelés folyamat, mozgás, változás. A gazdaság fejlődése — miközben megszüntet kisebb- nagyobb egyensúlyzavarokat, egyidejűleg újabbakat hív létre. Az egyensúly nem értelmezhető statikusan, nem érvényes az újratermelés, a gazdasági fejlődés minden pillanatára. Legkisebb időegysége az esztendő, sőt normális körülmények közepette az is megengedhető — a hatvanas évekre általában ez volt a jellemző —, hogy egy- egy középtávú tervidőszak egészében érvényesítsük a kiegyensúlyozott fejlődés követelményeit. Az utóbbiból következik — mégsem felesleges hangsúlyozni, hogy a magyar gazdaságnak a múltban is voltak egyensúlyzavarai, de azokat néhány esztendő alatt képes volt leküzdeni, tompítani; a gazdaságiban egy-egy középtávú tervidőszakon belül az egyensúlyi követelmények, tendenciák uralkodtak. Ezzel szamben a IV. és az V. ötéves terv időszakát külön- külön és együttesen is az egyensúlyhiányok állandósulása, sőt akikumulálódása jellemezte. Mitől s hogyan borult fel a magyar gazdaság — tendenciájában — egyensúlyi helyzete? A kérdés csak látszólag felesleges. Az utóbbi években ugyanis túlzott egyoldalúsággal többnyire az export fokozásának, a külgazdasági egyensúly javításának feladatát hangsúlyoztuk, s ezzel akar- va-akaratlanul azt sugalltuk, hogy ebben a vetületben — külgazdasági értelemben — jellemző az egyensúlyhiány. Pedig ez csak következmény. Eredendően és elsőként a gazdaság belső egyensúlya borult fel. A legfőbb kritérium A gazdaság belső egyensúlyának, az egészséges és megalapozott fejlődésnek . legfőbb kritériuma az, hogy az összes belföldi felhasználás értéke ne haladja meg a belföldi termelés, a nemzeti jövedelem reálértékét. A hetvenes évek kezdetéig ennek a követelménynek általában eleget tettünk: 1968—1973 között például három esztendőben a megtermelt nemzeti jövedelemnél valamivel többet használtunk fel, 1969-ben és 1972- ben és 1973-ban viszont annál kevesebbet. Hat év átlagában és az egész időszakban a nemzeti jövedelem lényegében fedezte a gazdaságfejlesztés és a fogyasztás kiadásait. Az egyensúly irányába ható tendenciát 1974-ben ellenkező előjelű és tartósnak bizonyuló irányzat váltotta fel. Abban az esztendőben a cserearányromlás miatt nemzeti jövedelmünk alig-alig gyarapodott. Ennek ellenére a lakosság fogyasztása mintegy 7, a nettó felhalmozás több mint 30 százalékkal, az összes belföldi felhasználás pedig csaknem 13 százalékkal emelkedett. 1974 és 1979 között az összes belföldi felhasználás — tehát a fogyasztás és a felhalmozás — összege majd 200 milliárd forinttal haladta meg a hat év alatt megtermelt nemzeti jövedelem értékét. Fogyasztás—felhalmozás aránya A gazdasági egyensúly alapvető követelményét — a nemzeti jövedelem és a belső fel- használás összhangját — nemcsak a végösszegekben kell érvényesíteni, hanem a fo- fogyasztás és a felhalmozás egymás közötti arányában is, Több évtizednyi tapasztalat bizonyítja, hogy a kiegyensúlyozott fejlődést szolgáló kb, 75:25-ös fogyasztás—felhalmozás arány módosulása, a felhalmozás túlzott növekedése az egyensúlyi helyzet szempontjából is hátrányos. Egyebek között azért, mert a felhalmozás importigényes; a beruházási és készletezési csúcsok mindig külkereskedelmi passzívumot okoztak. A felhalmozás aránya — hol a készletek, hol a beruházások gyors növekedése következtében — 1978-ig 30 százalékra módosult, s ez a külgazdasági egyensúlyt is rontotta. A felhalmozás 1975-ben 12, 1977-ben 11, 1978-ban 25 százalékkal nőtt, ezekben az esztendőkben a külkereskedelmi passzívum is jócskán emelkedett. A most záruló tervidőszakban a gazdasági növekedés majd minden területén — nemzeti jövedelem, ipari termelés, a lakosság fogyasztása —., a tervezettnél kisebb mértékű az előrehaladás, beruházási előirányzatot viszont megközelítjük, ami azt bizonyítja, hogy az állandósult egyensúlyhiánynak ez az egyik epicentruma. Garamvölgyi István (Következik: Termelés és felhasználás.) Amiben segíthet a komputer Sxámllógép és mérlegkésxílés tsx MM-h@n Amikor Józsa Györggyel, a Mechanikai Művek gazdasági igazgatójával a számítástechnika vállalati alkalmazásáról beszélgetni kezdünk, először egy személyes élményét eleveníti fel. Történt pedig, hogy néhány évvel ezelőtt úgy érezte, gazdasági vezetőként egyre, inkább szüksége lenne a számítástechnika legalább alapvető ismeretére, s ezért jelentkezett a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem számítógépkezelői és programozói tanfolyamára. Az első előadás szünetében aztán csak döbbenten nézett maga elé, hallgatótársaival együtt: hát eny- nyire nehézfejűek lennénk? Gombnyomás helyett A kétségbeesett kérdés előzménye pedig az volt, hogy az előadó — Obádovics J. Gyula, a miskolci matematika-tanszék akkori vezetője, s a mindmáig egyik legnépszerűbb hazai matematikai zsebkönyv, az „Obádovics” szerzője — olyan képletekkel és fogalmakkal bombázta a hallgatóságot, úgy beszélt a számítás- technikáról, hogy mindenkiben csak egy valami ragadt meg: ezt soha az életben nem fogjuk megérteni. Aztán jött az előadás második fele, világos, érthető, logikus, s a végén a prof. magyarázata: Látják, kollégák, így is lehet a számítástechnikáról beszélni. Amit az első részben hallottak, az volt a ködösítés, a •misztifikáció — ez pedig a valóság. Nos, a számítástechnika alkalmazásával kapcsolatos volt az én tévhitem is, mely a Mechanikai Művekbe vezetett: úgy hallottam ugyanis, hogy ott a számítógép csinálja meg a vállalat éves mérlegét, tehát a szakembereknek szinte nincs is más dolguk, mint ilyenkor megnyomni egy gombot, s a gép már írja is a kész mérleget. Nos mint kiderült, a dolog közel sem ilyen egyszerű: a komputer valóban sok segítséget ad — pontosabban sok esetben használható fel az ember hasznos munkatársaként—, arról azonban nincs szó, hogy a mérlegkészítés közgazdasági elemzést is kívánó munkáját átvállalná. De nézzük meg, mit is tartalmaz egy ilyen mérlegbeszámoló? A vállalat ebben ad számot arról, hogyan használta fel a rendelkezésére álló eszközöket, a munkaerőt, a gépeket, a pénzt, mit, hogyan, s mennyiért termelt, mennyit költött beruházásra és fejlesztésre, mennyi nyereségre tett szert. Az önmagában alig néhány oldalas beszámoló minden egyes száma mögött azonban adatok tíz- és százezrei húzódnak meg — amelyeket mind össze kell gyűjteni, s ki kell számolni. S itt nyújthat, s nyújt is komoly segítséget a számítástechnika alkalmazása, mégpedig olyan formában, hogy az ' adatok gyűjtéséhez, elsődleges feldolgozásához felhasználja az ügyviteli, illetve könyvelőgépek, az adatrögzítők és társaik által kínált lehetőségeket, majd pedig a szükséges összeállításokat is elkészíti a vállalat R 10-es típusú gépén. Kiing Ferenc, a szervezési és számítástechnikai osztály vezetője, aki időközben csatlakozott beszélgetésünkhöz, példaként elmondta, hogy így az egész évi létszámstatisztikát már január 5-én le tudták tenni az asztalra. Idő az elemzésre Más példát is említhetnénk, a lényeg azonban mindegyik esetben változatlan: a vállalat gazdálkodását jellemző adatokat egész évben úgy gyűjtik és tárolják, hogy közben már félszemmel a mérlegkészítésre tekintenek, s így nagy mennyiségű, időt rabló és lelket ölő papírmunkától szabadítják meg az adminisztratív területek dolgozóit Amikor pedig a mérleg egy-egy mutatóját a rengeteg adatból ki kell számolni, akkor tudják igénybe venni a komputer emberi mérték szerint felmérhetetlen gyorsaságát Ez teszi lehetővé, hogy a február 15-i benyújtási határidő előtt már három héttel, január 25-ig elkészüljön a mérleg úgynevezett ceruzás példánya. (A szakberkekben alkalmazott elnevezés onnan származik, hogy ilyenkor még csak ceruzával töltik ki az egyes rovatokat, egyrészt, mert lehetséges, hogy valahol mégiscsak hiba csúszott a számításba, másrészt pedig azért, mert a külkereskedelmi vállalatok csak január 30-ig közA Mechanikai Művek R 10-es számítógépén készül a vállalat létszám- statisztikája Bozsán Péter (elvétele lik a belföldi partnereikkel, hogy az előző év utolsó exportszállításaiból mi lépte még át időben a határt, s mi számít teljesítésnek.) S miután a munka nehezebb részét a gép átvállalta, arra is jut idő és energia, amit nem is lehetne rábízni: az adatok értékelésére és elemzésére. Számolni a hatásokkal Ez alkalommal nem esett szó a számítástechnika vállalati alkalmazásának teljes köréről — bár az a tény, hogy a havi, negyedéves és éves vállalati torvek programozása jó néhány termék esetében már gépen készül, legalábbis említést érdemel —, egy újdonságról még beszámolunk. Annál is inkább, mert ez már a jövő évi mérleg elkészítéséhez is kapcsolódik. Mint ismeretes, az új termelői árrendszer következtében a vállalatoknál gyakran fordul elő az a helyzet, hogy egy-egy alapanyag árának megváltoztatása miatt az egész kalkulációt át kell számolni. Hogy ez mennyi munkát jelent, azt jól illusztrálja, hogy tavaly a Mechanikai Művekben olykor 20—30 ember hónapokig ezen dolgozott. A helyzet most megváltozik: már csaknem teljes egészében elkészült az a programrendszer, melynek segítségével az átárazást a teljes gyártmánykörre egyetlen hét alatt elvégzi a gép. így aztán nemcsak munkaerőt szabadít fel a komputer célszerű alkalmazása, de azt is lehetővé teszi, hogy a piaci változások hatásával is idejekorán számolni tudjanak. Weyer Béla
